Tanári pályaszocializáció TNP 1111 Tanári tapasztalatok, nézetek Kredit: 1. Meghirdetés féléve: ősz

Átírás

1 N: 15+0 Tanári pályaszocializáció TNP 1111 Tanári tapasztalatok, nézetek 1 - Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: ősz Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. Számonkérés módja: Minősített aláírás A kurzus célja, hogy a pedagógusjelölt a tanári képzés alapozó szakasza elején tudatosítsa saját korábbi iskolai tapasztalatait és pedagógiai nézeteit. A tantárgy sokféle tapasztalatszerzési lehetőséggel és a saját korábbi tapasztalatokra épülő elemzéssel kívánja megalapozni a pedagógiai tevékenységekhez kötődő tudásrendszer formálódását, az esetleges fogalmi váltást, valamint alapot teremt a reflektív pedagógiai gondolkodáshoz. A tanítás-tanulás alapvetően a hallgatók igényeihez igazodva az általuk megfogalmazott pedagógiai tapasztalatok, kérdések feldolgozása mentén halad. A különféle módszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokat felhasználjuk az önelemzéshez, a pedagógiai jelenségek értelmezéséhez. Tematikai egységek: - a közoktatásban szerzett tapasztalatok, élmények, - neveléssel kapcsolatos nézetek, - gyermekkép, tanulókép, - a pedagógusszerep értelmezése, - élet- és pályatervezés. A félév során 1- intézménylátogatás megbeszélés szerint. Tudatosan vállalja és kezeli saját pedagógiai nézetei és a lehetséges pedagógus szerepek közti kapcsolatokat. Saját fejlődésében nyomon követi a szereptanulás különböző fázisait, azonosítja az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően is cselekszik. Elemzi a saját attitűdjeit, reakcióit a különböző szerepmegvalósításokkal kapcsolatban. Megfelelő önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy tanári kompetenciáit reflektálni és fejleszteni tudja. Tudatosan szemléli pedagógiai nézeteit. Képes elfogadni más pedagógiai nézeteket együttműködő helyzetekben. A hallgató aktív részvétele a foglalkozások legalább 80%-án Egy közös intézménylátogatásról reflektív jegyzőkönyv elkészítése. A kurzuson gyűjtött tapasztalatok, élmények írásos összefoglalása portfolióban Egy elemző jellegű esszé készítése, amelynek témája a fent jelölt tématerületek egyike. A dolgozat célja, hogy a választott témában a szerző megfogalmazza saját korábbi tapasztalatait és azok kialakulására vonatkozó elképzeléseit. Ítélje meg, hogy milyen mértékben változtak a korábbi nézetei, milyen hatások állhatnak a változás ill. megerősítés hátterében. Sikertelen teljesítés esetén a kurzus jellegét tekintve, javításra nincs lehetőség. Dudás Margit (005): A tanárképzésbe belépő hallgatók nézeteinek feltárási lehetőségei. Pedagógusképzés, 3. sz Golnhofer Erzsébet Nahalka István (szerk., 001): Pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Trencsényi László (00): Nevelés és iskolaelméleti gyakorlatok, OKKER, Budapest. Zrinszky László (000): Iskolaelméletek és iskolai élet. Okker, Budapest. Falus Iván Kimmel Magdolna (003): A portfolió. ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest.

2 N: 15+0 Nevelés, fejlődés-fejlesztés TNP 110 Nevelés, személyiségfejlesztés 1 TNP 1111 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vizsga Dr. Bodonyi Edit tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Szóbeli A tantárgy célja a hallgatók elméleti, nevelés módszertani kultúrájának és pedagógiai kompetenciájának megalapozása. Továbbá cél, hogy a hallgatók képesek legyenek saját koruk nevelési eszményeinek, módszereinek, problémáinak kritikus elemzésére, értelmezésére és a különböző értelmezésekre reflektálva kialakítsák saját nevelés-, oktatás- és iskolakoncepciójukat. Különös hangsúly helyeződik a különböző világnézetekből kibomló különböző emberképek és az ezekhez kapcsolódó különböző nevelésfelfogások bemutatására, ezen túl kiemelt szerepet kap a bibliai emberkép és a református nevelés alapelveinek ismerete. A tantárgy célja továbbá a hallgatók megismertetése a pedagógiai személyiségértelmezésekkel, a nevelést meghatározó tényezőkkel, az azokat feltáró megismerési módokkal, a nevelési folyamattal és annak módszereivel. Cél az is, hogy a majdani pedagógusok képesek legyenek továbbépezni magukat a neveléstudomány valamely kiválasztott ágában és alkotó módon tudjanak részt venni az iskola életében. Tájékozott a modern neveléstudomány szakirodalmában; Korszerű elméleti ismeretekkel rendelkezik a neveléselmélet alapfogalmainak, ezek összefüggéseinek, a nevelési folyamat tartalmának, szerkezetének, feladatainak és módszereinek, a személyiség fejlesztésének témakörében; Kritikusan gondolkodik a nevelés ma is aktuális kérdéseiről, problémáiról; Tudatosan kezeli a neveléselméleti nézetek és a lehetséges pedagógiai gyakorlat közti kapcsolatokat; Képes önállóan értelmezni nevelési szituációkat, képes nevelési helyzetekben elméletileg megalapozott helyes pedagógiai döntéseket hozni. A nevelési folyamat szerkezete. A pedagógiai érték fogalma. Érték és részérték, szociális életképesség, konstruktív életvezetés; A szervező-végrehajtó sajátosságcsoport elemei, szerepük az életvezetésben. Az oktatás és képzés tartalma. A nevelés, oktatás és képzés viszonya. Az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport elemei, szerepük az életvezetésben. A személyiség biogén sajátosságcsoportjának elemei. A biogén szükségletek frusztrációjának magatartási következményei; Intellektuális szükségletek kialakítása a nevelési folyamatban. Esztétikai szükségletek kialakítása a nevelési folyamatban. Az egészséges életmód szükségleteinek kialakítása a nevelési folyamatban; A szokás fogalma és a szokásrendszer fejlesztésének feltételei. Az életvezetési modellek fogalma, fejlesztésük feltételei. A meggyőződés fogalma, formálásának feltételei; Nevelési tényezők, nevelő hatások, nevelési módszerek funkciója a nevelési folyamatban. Direkt nevelési hatásrendszer, nevelési módszerek; Indirekt nevelési hatásrendszer, nevelési módszerek; Jellemformálás és jellemfejlődés; Az alkotó tevékenység megszervezése az iskolában; Comeniusi-Herbarti és reformpedagógiai iskolamodell sajátossága. Az optimális nevelőiskola jellemzői; Empatikus magatartás. Pozitív tanár-diák kapcsolatot erősítő értékelés értékelési formák. Bábosik István Borosán Lívia Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária Schaffhauser Franz (011): Pedagógia az iskolában ELTE Eötvös Kiadó, Budapest; Bábosik István (szerk.) (007): Pedagógia és személyiségfejlesztés, Okker Kiadó, Budapest; Bábosik István (004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest. Bábosik István Koncz István (008) (szerk): A szociális életképesség megalapozása az iskolában, PEM Tanulmányok, Budapest; Mikonya György Szarka Emese (009): Új vallásos mozgalmak és pedagógia. Eötvös Könyvkiadó, Budapest; Nagy József (004): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest; Kozma Tamás Perjés István (008) (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban. MTA Pedagógia, Budapest.

3 Nevelés, fejlődés-fejlesztés TNP 11 A tanuló megismerése, különleges bánásmód TNP 1111 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Gyakorlat A tantárgy célja, hogy a hallgatók alkalmassá váljanak a tanulói személyiség fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, a pedagógiai folyamat tervezésére, a tanulási folyamat szervezésére és irányítására, a pedagógiai értékelésre. Továbbá cél a szakmai együttműködés alternatíváinak bemutatása, a közös kommunikáció lehetőségeinek feltárása az egyéni sajátosságok megismerése, az árnyalt tanulói jellemzések, az ebből kiinduló személyre szabott visszajelzések és az egyéni fejlesztési terv megfogalmazása érdekében. A különleges bánásmód szakirodalmi bemutatásán keresztül fontos cél még, hogy a hallgatók megértsék az egyéni sajátosságok, a kompetenciák szerepét az egyéni fejlődésben és váljanak nyitottá a kompetencia alapú fejlesztés, fejlődés iránt. Mindezek alapján képesek legyenek saját szakmai kompetenciáik értelmezésére, fejlődési célokat tűzzenek ki önmaguk számára és saját fejlődésüket is értékeljék. Fontosnak tartja a személyre szabott fejlesztés elvét érvényesíteni, s ennek értelmében kritikusan viszonyul az olyan nevelési-tanulási környezetekhez, amelyek elnyomnak egyéneket, csoportokat; Átlátja a nevelő, fejlesztő, kutató munkája során az egyéni és közösség szintű, egyéni fejlődés, esélynövelés érdekében tehető lépéseket, és képes azok megvalósítására szakmai együttműködés keretében; Érti az egyéni sajátosságok megismerésének pedagógiai céljait, képes a tanulók megismerésére irányuló tapasztalatokat gyűjteni, azokat rendszerezni és értékelni; Elkötelezett a pedagógiai jelenségek probléma érzékeny, bizonyítékon alapuló, tudományos igényű megismerése iránt; Jártas a tanulók megismerésének módszereiben, tájékozott a legfrissebb a társadalomtudományi kutatások alapvető szakirodalmában; Képes a mások helyzetébe való beleérzésre, szempontjainak figyelembevételére, Nyitott mások elfogadására, saját elképzeléseitől eltérő vélemények, értékek megismerésére és tiszteletben tartására, s ennek érdekében nyitott mások meghallgatására, megértésére; Jártas a pedagógiai diagnózis és egyéni fejlesztési terv készítésében. Gyermekmegismerés, pedagógiai diagnózis célja, a tanulók megismerésének általános kérdései. Fejlődési szakaszok. Differenciálás, integráció, inklúzió; A differenciálás speciális célcsoportjai: Tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, különleges pedagógiai bánásmódot igénylő tanulók. A hátrányos helyzet. Az iskolai szorongás; A tehetséges tanulók. A tehetséggondozás elméleti háttere. A tehetséggondozás modelljei Magyarországon és Nyugat-Európában; A tanulást segítő környezet kialakítása. Iskolai tér, eszközök és módszerek; Módszerek a tanulók megismerésére: tanulási motiváció és önértékelés; A tanulási sajátosságok megismerése; A tanulás korszerű értelmezését segítő elméletek, fogalmak. A tanulási kompetenciák értelmezése. Egy tanulási kompetenciaháló megismerése; Módszerek a tanulók megismerésére: a családi háttér, a szocioökonómiai státusz; Módszerek a tanulók megismerésére: a társas kapcsolatrendszer megismerése, szociometriai vizsgálat, teljesítményvizsgálatok, szervezett iskolai vizsgálatok; Személyre szabott tanulói jellemzések készítésének szempontjai, technikái. A tapasztalatok megbeszélése, Egyéni fejlesztési terv készítésének menete. A 011. CXC. köznevelésről szóló törvény; Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest; Csermely Péter (009): A tehetséggondozás új felfogása és lehetőségei. Budapest; Héra Gábor Ligeti György (006): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, o; Klein Sándor (szerk. 00): Gyerekközpontú iskola. EDGE, Budapest; Nahalka István (00): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

4 Csapó Benő (00): Az iskolai műveltség. Osiris kiadó, Budapest. Gaskó Krisztina (009): A tanulási kompetenciák szerepe a tanulásfejlesztésben. Kísérlet egy tanulási kompetenciaháló megalkotására In: Iskolakultúra, 10., melléklet, Szekszárdi Júlia: Módszerek nevelési vizsgálatokhoz ( )

5 N: 15+0 Tanulás-tanítás TNP 1310 A tanulás-tanítás elmélete 1 TNP 110 *, TNP 11 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vizsga ősz Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. Szóbeli Cél a hallgatók gyermekszemléletének és az oktatás egészéről vallott felfogásának formálása, felkészítés a tudatos tanári szerepvállalásra. Emellett célja a hallgatók oktatási folyamatról kialakított szemléletének formálása, módszertani repertoárjának kialakítása, a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező, differenciált oktatási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, lebonyolításához és értékeléséhez, hatékony tanulást segítő, korszerű tanulási környezet kialakításához kapcsolódó elméleti ismeretek nyújtása. A kurzus során tapasztalati tanulás történik, a pedagógiai elemeket a hallgatók saját tanulásukon keresztül ismerik meg. Cél az iskolai oktatáshoz kapcsolódó ismeretek, jártasságok, készségek bővítése, a tudatos, tervszerű pedagógiai folyamatfelfogás kialakítása. A kurzus folyamán az ismeretszerzés, gyakorlás, rögzítés és részben az értékelés kooperatív módszerek alkalmazásával zajlik. Megalapozott oktatáselméleti műveltséggel bír, tájékozott a legfrissebb oktatáselméleti szakirodalmakban; Ismeri a (tanulói és a pedagógiai) tudás fajtáit, értelmezését, szerkezetét, szerveződését és változását; Ismeri a tanulás és tanítás rendszerszemléletű modelljét a pedagógiai célrendszer(ek); a tanulási és tanítási folyamat; az eredmény, az ellenőrzés és az értékelés összefüggésrendszerét; Megismerte az intézményes tanulás és tanítás elméleti alapjait, képes a gyakorlati kérdések átgondolására, alkotó feldolgozásra; Jártas a tanulás tervezésében, fejlesztésében, értékelésében az ezen pedagógiai feladatokhoz kapcsolódó speciális kompetenciák fejlesztésében; Elkötelezett a tanulás és tanítás folyamatának megszervezésében a hatékony tanulási környezet; az értelmes, eredményes tanulást mozgósító stratégiák, módszerek, szervezeti és munkaformák, eszközrendszer, tanári és tanulói tevékenységek; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, csoportok tanulásának segítésében. 1. Közoktatás, iskolarendszer. Az iskolarendszert alakító tényezők. Az iskola funkciói;. Oktatáselméleti irányzatok. Az oktatás-, tanítás fogalmának megközelítési változatai, történeti alakulásuk. Alternativitás a pedagógiában; 3. Az oktatás célrendszere. Taxonómiai rendszerek. A Bloom-féle taxonómiai rendszer; 4. Pedagógiai tervezési feladatok: A tanterv. Tantervi műfajok és típusok. NAT, Pedagógiai program, helyi tanterv. A rejtett tanterv. Tanmenet, tematikus terv, óraterv, projektterv, epochális tervezés; 5. A tanár tervezési tevékenysége - felkészülés a tanítási órára; 6. Az oktatás stratégiái, módszerei. A módszerek kiválasztásának alapelvei; 7. Szervezeti keretek, szervezési módok, munkaformák, módszerek. Új eljárások az oktatás szervezésében: differenciált tanulásszervezési formák; 8. Tanítás és tanulás. Tanuláselméleti koncepciók, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulói tudás szerveződése és változása a konstruktivizmus jelentősége a gyakorlatban; 9. Motivációs elméletek. A tanulás tanítása, a tanulás didaktikai értelmezése; 10. Taneszközök, digitális tananyag, IKT; 11. A pedagógiai értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai, módszerei és eszközei. tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés). Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata. 1. Falus Iván (004) (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest;. Veszprémi László (000): Didaktika. APC-Stúdió, Gyula; 1. Csapó Benő (00): Az iskolai műveltség. Osiris kiadó, Budapest;. Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest; 3. Golnhofer Erzsébet M. Nádasi Mária (1993): Készülünk a vizsgáztatásra. Korona, Budapest; 4. Halász Gábor (005): Fejlesztő értékelés. OKI, Budapest; 5. Tanulás és tanítás. ( ); 6. Nahalka István (00): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

6 Tanulás-tanítás TNP 131 Differenciált tanulásszervezés TNP 110 *, TNP 11 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy tavasz Ajánlott félév: III. Értékelés módszere: Gyakorlat Cél az elmélethez kapcsolódó gyakorlati ismeretek bemutatása, kipróbálása, gyakorlása. Kiemelten a differenciálás munkaformáinál saját élményű módszerrel a hallgatók megismerkednek a technikákkal (csoportmunka, kooperatív munka, individuális és részben individuális munkaforma), majd értékelik, elemzik azok várható használhatóságát. Az elsajátított ismeretek segítenek abban, hogy a hallgatók képesek legyenek felmérni a gyerekek közti képességbeli különbségek okait, képesek legyenek differenciált tanulásszervezési munkaformákkal, eszközökkel kiegyenlíteni az eltéréseket. Megalapozott műveltséggel bír a pedagógiai differenciálás témakörében, tájékozott a legfrissebb szakirodalmakban; Ismeri a differenciálás fajtáit, alapelveit; Megismerte a hatékony módszerek és munkaformák alkalmazása lehetőségeit a mindennapi pedagógiai munkában; Jártas a tanulás tervezésében, fejlesztésében, értékelésében az ezen pedagógiai feladatokhoz kapcsolódó speciális kompetenciák fejlesztésében; Képes hatékonyabbá tenni a tanulási motivációt, a tanulókat az egy életen át tartó tanulásra ösztönözésére; Elkötelezett a tanulás és tanítás folyamatának megszervezésében a hatékony tanulási környezet; az értelmes, eredményes tanulást mozgósító stratégiák, módszerek, szervezeti és munkaformák, eszközrendszer, tanári és tanulói tevékenységek; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, csoportok tanulásának segítésében. 1. A pedagógiai alapfogalmak újraértelmezése egy módszertani szemléletváltás jegyében. Adaptivitás, nyílt oktatás;. Tantervi differenciálás alapjai; 3. Hatékony módszerek és munkaformák alkalmazása a mindennapi pedagógiai munkában. A differenciált tanításelmélet, a differenciálás előzményei; 4. Az iskolaszervezeti (globális) differenciálás problematikája. A társas munkaformák pszichológiája, a csoportmunka konfliktushelyzetei, csoportos és páros munkára szabott feladattípusok; 5. A tanórai differenciálás. A differenciált tanulásszervezés 5 szintje; 6. Differenciálási lehetőségek a didaktikai célok függvényében. Differenciálás heterogén csoportban; 7. Tanulási környezet kialakítása. A differenciált tanulásszervezés személyi és tárgyi feltételei; 8. Tapasztalati tanulás, élménypedagógia, interaktív tanulás; 9. Kooperatív tanulás és a kooperatív elvekre épülő tanulásszervezési módok; 10. A differenciált tanulásszervezés értékelése. 1. Báthory Zoltán (000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER, Budapest;. M. Nádasi Mária (001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. 1. Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs;. Nahalka István (004) (szerk): Komprehenzív iskolai breviárium, Sulinova, Budapest; 3. Oroszné Deák Judit (004): Differenciálás az iskolában: Az iskola közvetlen társadalmi környezetéből fakadó sajátosságok, hatások a differenciálás iskolai megvalósításában. In : Pedagógiai Műhely,. sz o; 4. Perjés István (001): Örömtelen iskola? az egalitárius és a differenciális pedagógia dilemmái. In: Iskolakultúra, 9. sz o; 5. Spencer, K. (004): Kooperatív tanulás. Ökonet kiadó, Budapest;

7 TNP 1331 Közösségi gyakorlat Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: ősz TNP 100 * Tantárgy előadója/i: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy Ajánlott félév: Értékelés módszere: VII. Gyakorlat Célja, hogy a hallgató reflektív személyes tapasztalatot szerezzen pedagógiai munkájának egy konkrét terepén: várható feladatairól, saját bekapcsolódásának módjairól, saját nézeteinek, ismereteinek gyakorlati alkalmazásáról, módszertani felkészültségéről, az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásáról, a gyakorlati kontextus adta nehézségekről és segítő tényezőkről, egy szervezetbe illeszkedés folyamatáról, együttműködési és kommunikációs készségeiről. A gyakorlat fejleszti a személyes és szociális kompetenciákat, és így kiegészíti az elméleti tárgyakat abban az értelemben, hogy a hallgató olyan tudásra tesz szert, amelyre az órákon nincs lehetősége hozzájutni. Gyakorlat időtartalma: 30 óra Ebből a terepen eltöltött idő egy (vagy több) mentor segítségével: 5 óra. Nem lehet tömbösítve, az időt 5x5 órában kell kitölteni elosztva a hét minden napjára. A terepgyakorlatot felkészítő óra előzi meg, ahol a hallgató nemcsak eldönti, hogy milyen tevékenységben szeretne részt venni a felkínált lehetőségekből, hanem felkészül a hasznos jelenlét és a segítés feltételeinek megteremtésére, a várható problémák felmérésére és megoldására. A gyakorlatot 3 záró óra követi, ahol a hallgató 15 perces Power Point-os prezentációban reflektál a gyakorlatra. Elsajátítandó kompetenciák: Képes saját szakmai nézeteit, tevékenységét elemezni, értelmezni és megtervezni, fejleszteni; illetve szükség esetén megújítani és átalakítani a reflektálás eredményeképpen. Megfelelő önismerettel rendelkezik és képes azt saját és mások fejlődésének szolgálata során érvényesíteni. Képes nevelési jelenségek és problémák szisztematikus, megalapozott megismerésére. Az egyes növendékek, tanulók és egész csoportok céljaihoz, igényeihez igazítottan képes nyitott, rugalmasan alakítható nevelési-tanulási környezetet tervezni, szervezni és értékelni Képes szakmai segítőként, vagy szakmai vezetés mellett egyszerűbb folyamatok irányítójaként pedagógiai innovációban, szervezetfejlesztésben, projektekben, programkidolgozásban és fejlesztésben részt venni, különös tekintettel a szociális kompetencia fejlesztését, az egyéni fejlődés/fejlesztés támogatását, a társadalmi párbeszéd elősegítését szolgáló programok és a közösségfejlesztés témakörökében, továbbá más komplex iskolafejlesztési projektekben. Képes együttműködésen alapuló tevékenységekben szakmai részvételre és együttműködésen alapuló tevékenységeket tervezni, szervezni. Képes szakmai segítőként, szervezőként közreműködni egyén-, és csoportos tanácsadási, mentorálási folyamatban. Az egyes terepek sajátosságai alapján alakítható. Kapcsolat a helyi mentorral és a vezető tanárral. Elemzés készítése az intézmény dokumentumairól, különösen a nevelési értékek, módszerek, prevenció, szabadidőpedagógia, szervezeti kultúra szempontjaira. Megfigyelések készítése a pedagógiai folyamatokról az intézményben, egyéb módon információ gyűjtése (egy kisebb kérdőív, interjú) A terep nevelési profiljának elkészítése (összehasonlítással a dokumentumelemzéssel Napló vezetése a tapasztalatokról. A napló szempontjai: tapasztalat: mit éltem át, mit láttam, miben vettem részt stb. reflexió: hogyan hatott rám, milyen jelentést tulajdonítok neki, mit gondolok róla, hogyan értékelem át, milyen kérdéseket vetett fel stb. Legalább 3 (bármilyen jellegű) pedagógia foglalkozásban való aktív bekapcsolódás és/vagy pedagógusi irányítással valamilyen nevelési tevékenység vezetése önállóan. Ennek előzetes tervezése (dokumentum), és utólagos reflexió készítése (lehet a napló része). A terep innovációs, szervezetfejlesztési kezdeményezéseivel való megismerkedés, és lehetőség szerinti bekapcsolódás ilyen tevékenységbe. Záró reflexió, amely a hallgató a gyakorlaton szerzett tapasztalatainak, ismereteinek és cselekedeteinek szisztematikus végiggondolását és elemzését jelenti.

8 Az iskola belső világa TNP 1411 Az iskola belső világa TNP 1310 *, TNP 131 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Simonfi Zsuzsanna Évközi jegy tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. Írásbeli és szóbeli beszámoló A kurzus szeminárium, tartalmai a képzés részét képező iskolai gyakorlathoz illeszkednek, az annak során történő iskolai megfigyelések, egyszerű vizsgálatok előkészítését, elméleti megalapozását szolgálják. A kurzus legfontosabb célja a hallgatók tudatos pályaválasztásának elősegítése, irányítása, melyet az iskola funkcióiról, működéséről, a tanár- és diákszerepről vallott, korábban kialakult nézeteik tudatosításával, ismereteik bővítésével, és mindezeknek az iskolai gyakorlat keretében megvalósuló iskolalátogatások összekapcsolásával kíván elérni. Ezen belül a kurzus célja, hogy a hallgatók megelőző ismereteiket, valamint tanulóként szerzett tapasztalataikat bővítve és tudatosítva kialakítsák saját nevelésfelfogásukat. Megtapasztalják, értsék és tudatosan szemléljék a mai iskola szerkezetét, kapcsolatrendszerét, működési folyamatait, belső világát. A kurzus további célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iskola legfontosabb dokumentumaival, és hozzásegítse őket ahhoz, hogy rálátásuk legyen a mai közoktatási rendszer egészére. Társadalmi kihívások és oktatás. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata. Az oktatás társadalomi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében. Az egyházi oktatás helyzete, rendszere. A családi és iskolai nevelés funkcióinak változásai. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái. A gyermekkor és ifjúkor változásai. Az ifjúsági kultúra kérdései. Az iskola mint szervezet és kulturális közeg. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola belső szerkezete, felépítése. Az iskola külső kapcsolatai, partnerei. A protestáns iskolák sajátos közösségszervező megoldásai (kollégium, diáktisztségek, diákönkormányzat). Az iskola dokumentumai. Alternativitás a közoktatásban. A tanár-diák kommunikáció sajátosságai. Az iskolai közösség. Csoportfolyamatok az osztályban. Konfliktuskezelés az iskolában. Aktív részvétel a foglalkozások 85%-án Halász Gábor (001): A közoktatás az ezredfordulón. Okker Kiadó, Budapest. Kovács Zoltán Perjés István (00) (szerk.): Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest. Németh András Boreczky Ágnes (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Kiadó, Budapest. Sanda István Dániel Simonfi Zsuzsanna (011): Nevelés a szakralitás dimenziójában. Gondolat Kiadó, Budapest. Perjés István (003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest. Zrinszky László (000): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Zrinszky László (000): Iskolaelméletek és iskolai élet. Okker Kiadó, Budapest.

9 Dr. Simonfi Zsuzsanna Nevelésfilozófia TNP 1511 A keresztyén nevelés alapjai és az egyházi iskolák története TNP 1411 * Tantárgy előadója/i: Dr. Simonfi Zsuzsanna Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vizsga ősz Ajánlott félév: V. Értékelés módszere: Írásbeli és szóbeli beszámoló A kurzus szeminárium, melynek elsődleges célja a tanár szakos hallgatók bevezetése a keresztyén pedagógia alapkérdéseibe; annak bemutatása, hogy a bibliai antropológiai alapján milyen nevelésfelfogás jött létre a reformáció idején, s ennek milyen intézményes kereteit alakították ki a mai történelmi egyházak. A tantárgy további célja, hogy gyakorlati tapasztalathoz juttassa a hallgatókat az egyházi iskolák működését, sajátos belső világát illetően, megismertesse velük a református közoktatás szervezeti felépítését, jogi szabályozását, helyét a közoktatás egészében. E mellett a kurzus keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók reflektált módon újra fogalmazzák a kérdéssel kapcsolatos saját viszonyukat, és a bibliai antropológia alapján álló nevelésfelfogásról alkotott korábbi ismereteiket kibővítsék, elmélyítsék, és új elemeket illesszenek abba. A bibliai emberkép és annak értelmezési lehetőségei történeti és hermeneutikai szempont. A reformátori tanítások alapján értelmezett emberkép és az erre épülő nevelés legfontosabb jellemzői. A protestáns nevelés mai intézményes gyakorlata. A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye. A református iskolai nevelés tradíciói, sajátosságai. A keresztyén családi nevelés modellje. Katechézis nevelés-oktatás gyülekezeti közösségben. Aktív részvétel a foglalkozások 85%-án Budapest. Macanlay-Barros (1994): Eltorzult képmás A Biblia emberképe. Harmat Kiadó, Budapest Pálhegyi Ferenc (001): Útjelzőtáblák Előadások a keresztyén pedagógiáról. Református Pedagógiai Intézet, Budapest. Szűcs Ferenc (1997): A reformáció oktatási és nevelési eszménye. In: Fölbuzog szívem szép beszédre (Szerk.: Tenke Sándor, Karasszon István) KRE-BTK, Budapest. Dobson, J. (1994): Az akaratos gyerek. Keresztyén ismereterjesztő Alapítvány. Budapest. Kopp Erika (005): Református középiskolák identitása. Educatio Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (00): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (004): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest. H. Richard Niebuhr (006): Krisztus és a kultúra. Harmat Kiadó Sárospataki keresztyén Filozófiaintézet. Budapest-Sárospatak. Nyíri Tamás (197): Antropológiai vázlatok. Szent István Társulat, Budapest. Tomka Miklós (005): A felekezeti oktatásügy társadalmi megítélése. Educatio Csanád Béla (004): A keresztény nevelés általános alapjai. JEL Könyvkiadó, Budapest. A Magyar Református Egyház közoktatási törvénye.

10 Változó iskola TNP 1611 Multikulturális iskola TNP 1511 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: VI. Gyakorlat A tantárgy oktatása során arra törekszünk, hogy a hallgatók részletesebben megismerkedjenek a kisebbségekhez tartozó csoportok helyzetével társadalmunkban. A gyakorló pedagógusok számára elengedhetetlen, hogy ismerjék a nemzeti és etnikai kisebbségek társadalmi problémáit, munkaerő-piaci helyzetét, és oktatásuk speciális vonásait. A tantárgy alapvető célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek az inter- és multikulturális nevelés egyes kérdéseibe, fogalmának értelmezésébe, ismerjék meg fejlődését, és tisztán lássák, hogy mitől lesz egy oktatási intézmény kulturálisan érzékeny, vagyis választ kapjanak arra, hogy mi teszi az iskolát inter- vagy multikulturálissá, és mindez a közoktatás szempontjából miért olyan fontos. Törekszünk arra, hogy felkészítsük hallgatóinkat a diszkriminatív megnyilvánulások kivédésére és megelőzésére, arra, hogy mit tehetnek a gyakorlatban az előítéletes viselkedés ellen. Gyakorlati példák elemzésével segítjük a jellegzetes konfliktusok, és azok konstruktív megoldási lehetőségeinek megismerését és elemzését. Mindemellett fontosnak tartjuk felkészíteni a hallgatókat a saját előítéleteik legyőzésére, vagyis arra, hogy képesek legyenek önnevelésre és tanuljanak meg folyamatos önvizsgálatot tartani. A kisebbség többség viszonyrendszer értelmezése Kisebbségi és többségi identitás, az identitás fejlődése, ennek pedagógiai vetületei. A kisebbségek (nemzetiségi, etnikai, vallási) társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete, életmódjukat meghatározó hagyományok és értékek. A társadalomban létező kisebbségi és szubkultúrák jellemzői, sajátos kommunikációja, jelrendszerei, hagyományai, értékrendje. Az életmód sajátos jellemzői, különbségek, másságok elemzése. A többség és a kisebbség jellegzetes viszonyulásai, és ezek okai. A cigányság élete, hagyományai, szokásai, nyelve és kultúrája. A cigány gyermekek szocializációjának jellegzetességei. Roma gyerekek a hazai közoktatásban. A jellegzetes iskolai konfliktusok. Integráció/szegregáció. A nemzetiségi kisebbségek helyzete és oktatása Magyarországon. Migráns gyermek az iskolában. A kölcsönös elfogadás folyamatának tényezői, segítő és hátráltató befolyások a folyamatban. Vallási kisebbségek Magyarországon: egyházi oktatás és vallási kisebbségek az állami közoktatási intézményekben. Elsajátítandó kompetenciák: megismerje és értse a különböző kultúrák értékvilágát; megismerje a kultúraköziségre, multikulturalizmusra és kulturális keveredésre vonatkozó kutatások főbb eredményeit és a legfontosabb elméleti megközelítéseket; megismerje az enkulturációra, különösképpen a kulturális identitás kialakulására vonatkozó kutatások főbb eredményeit; megismerje a hazai kisebbségek főbb jellemzőit, jogaikat, a kisebbségpedagógiával kapcsolatos jogi és szakmai dokumentumokat megismerje és értse a sztereotípiák, előítéletek működését, és megismerjen olyan nevelési módszereket, amelyek gyengítik az előítéleteket - részvétel az órák 85%-án - esetek elemzése - szakirodalmi tájékozódás - pedagógiai szituációk megbeszélése, elemzése - filmek elemzése - iskolalátogatás megbeszélése és megfigyelési jegyzőkönyv készítése. - A kurzuson elkészített írásos anyagok munkaportfólióba való összegyűjtése - Sikertelen teljesítés esetén a kurzus jellegét teki9ntve javításra nincs lehetőség. Bodonyi Edit (1999): Nemzetiségi oktatásügy Magyarországon 1945-től napjainkig. ELTE BTK, Pro Educatione Gentis Hungariae Alapítvány, Budapest, Bodonyi Edit Kovács Anna Müller Rodica Vámos Ágnes: Kisebbségi népismeret oktatása a nemzetiségi iskolákban. 1-. Új Pedagógiai Szemle, sz p., Új Pedagógiai Szemle, sz p. Boreczky Ágnes (009): Cigányokról másképpen. Gondolat, Budapest

11 Forray R. Katalin Cs. Czachesz Erzsébet Lesznyák Márta (001): Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest,

12 Differenciált szakmai ismeretek I. TNP 1711 Alternatív iskolák gyakorlata - Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: szabályozottan Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy választható ősz Ajánlott félév: VIII. Értékelés módszere: Gyakorlat A tantárgy tanításának alapvető gondolata: pedagógusként elengedhetetlen a különféle pedagógiai alternatívák beható, árnyalt ismerete, hiszen ezzel is a pedagógiai pluralizmus tudatosabb érvényesítését, a pedagógiai koncepciók közötti döntés szabadságát segíthetjük elő. A kurzus célja, hogy hallgatóink megismerkedjenek a hagyományoktól eltérő pedagógiák történetével, célkitűzéseikkel, az alternatív, a független iskolákban folyó pedagógiai munkával, és azzal, hogy mit is jelent egy ilyen intézményben pedagógusnak lenni. Az alternatív pedagógiai koncepciók történeti és filozófiai háttere Az alternatív iskolák jellemzői Magyarországon és külföldön Az alternatív pedagógia módszerei A tanárszerep változásai az alternatív iskolában kihívások és új feladatok a pedagógusok előtt Pedagógiai értékelés az alternatív iskolákban Az alternatív pedagógiai koncepciók elemzésének módszerei - esettanulmány készítésének módszerei Az alternatív iskolák innovációs törekvéseinek hatása közoktatásunkra Az alternatív iskolák jelentősége, funkciói Kik, milyen gyerekek tanulnak ma az alternatív iskolákban Sajátos nevelési igényű gyermekek az alternatív pedagógiai koncepciók szemszögéből. Fejlesztendő kompetenciák: Felelősségvállalás a személyiségfejlődés támogatásáért különböző szociális, kulturális és piaci kontextusban Pedagógiai jelenségek, problémák felismerése, vizsgálata és tudományos igényű elemzése Pedagógiai helyzetek felismerése, teremtése és tanulási környezetek alakítása, alkotása Együttműködés és tevékenységszervezés a közösségek, társadalom különböző szereplőivel Segítő-támogató, megerősítő kommunikáció A hallgató aktív részvétele a kurzusok 85%-án intézménylátogatásról reflektív jegyzőkönyv elkészítése Elemző dolgozat elkészítése egy szabadon választott, de előzetesen egyeztetett témára Oktatási célokra készült filmek megtekintése és elemzése Bodonyi Edit (01): Modern alternatív iskolák. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Brezsnyánszky László (004): Alternatívok és alternatívák: az alternatív iskolák értelmezése. Új Pedagógiai Szemle, 6. sz Czike Bernadett (006): A pedagógusszerep változása. Eötvös Könyvkiadó, Budapest. Klein Sándor-Soponyai Dóra (011): A tanulás szabadsága Magyarországon. Edge 000 Kiadó, Budapest. Németh András (1998): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

13 Differenciált szakmai ismeretek I. TNP 171 Ökológia, emberkép, nevelés - Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Simonfi Zsuzsanna szabályozottan Évközi jegy választható ősz Ajánlott félév: Értékelés módszere: VIII. Írásbeli és szóbeli beszámoló A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a legfontosabb ökológiai problémákkal, és a vonatkozó szakirodalom alapján próbálják értelmezni és elemezni ezeknek antropológiai hátterét. Megismerkednek az ökológiai válságra adott válaszokkal, a megoldási javaslatokkal. Kidolgozzák saját viszonyukat ezekhez, megfogalmazzák a környezettudatos magatartás megélésének módjait és lehetőségeit. A kapcsolódó szakirodalom feldolgozásához, az elméleti megalapozáshoz egy gyakorlati rész is kapcsolódik, amelynek segítségével megismerkednek a közoktatásban folyó környezeti nevelés néhány elemével: pl. meglátogatnak egy ökoiskolát, tájékozódnak az erdei iskolák mozgalmával kapcsolatban. A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a keresztyén emberkép alapján megfogalmazott, a teremtett világ iránt felelős ember környezethez való viszonyával, és a Magyarországi Református Egyházon belül kibontakozódó, ökológiai szempontokat érvényesítő kezdeményezésekkel. Az ember és az ökoszisztéma viszonya. A globális válság antropológiai gyökerei. A bibliai antropológia és az ökológiai válság. Az ember felelőssége a teremtett világ iránt a keresztyén hit alapján. A környezeti nevelés mint a környezettudatos magatartás lehetséges eszköze. A országi környezeti nevelés főbb meghatározó dokumentumai. Környezeti nevelés intézményes keretek között és azon kívül. Egyházi törekvések a teremtett világ megőrzéséért. Aktív részvétel a foglalkozások 85%-án, és egy zárthelyi dolgozat megírása a félév során. László Ervin (1994): Döntés előtt. KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest. László Ervin (00): Meg tudod változtatni a világot. Magyar Könyvklub, Budapest. Endreffy Zoltán (1993): Az ökológiai válság etikai dimenziójáról. Cédrus.. Al Gore (1993): Mérlegen a Föld Ökológia és emberi lélek. Föld napja Alapítvány, Budapest. A teremtett világ megőrzése I-II. (Szociáletikai Füzetek) (000). Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete, Debrecen. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapvetés (1998). Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest Victor András (1993): A környezeti nevelés rendszere. Iskolakultúra Lantos Gábor (1998): A varangy és a vegyész. Ormánság alapítvány, Pécs.

14 Differenciált szakmai ismeretek I. TNP 1731 Pedagógiai szaknyelv és dokumentumelemzés - Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: szabályozottan Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy választható őszi Ajánlott félév: VIII. Értékelés módszere: Gyakorlat A tantárgy célja, hogy a hallgatók bevezetést kapjanak a pedagógiai szaknyelvbe, gyakorlatot szerezzenek szakmai szövegértésben, szövegprodukciókban. Ennek keretében megismerkedjenek a neveléstudományok, a modern társadalomtudományok legfontosabb nemzetközi irányzataival, fogalmi rendszerével, terminusaival, az ezeket közvetítő szakfolyóiratokkal. Továbbá cél a dokumentumelemzés, mint kutatási módszer szaknyelv értelmezés során történő alkalmazási lehetőségeinek bemutatása. Tájékozott általában a neveléstudomány, az interduszciplinák aktuális szakirodalmában; Nyitott a neveléstudományi szakszövegek befogadására és használatára; Képes a szakmai kifejezések nyelvi-logikai és filozófiai analízisére; Ismeri a fontosabb szaknyelvi fogalmak releváns alkalmazási területeit Jártass mind a fogalmak, mind az alkalmazási területek felkutatásának mechanizmusaiban; Képes a neveléstudományi szakszövegek olvasására és alkotására, valamint érti ezen ismereteinek pedagógiai munkájában történő alkalmazási, kamatoztatási lehetőségeit. A főbb nyelvváltozatok, ezek rendszere, a szaknyelv helye a rendszerben; A neveléstudományi szakkifejezések értelmezésének módszerei; Szakmai szöveg értelmezése; Szakmai szövegek szaknyelvi kritikájának fejlesztése; Az absztrakt fogalmának értelmezése, megismerkedés az absztrakt követelményeivel; A recenzió fogalmának értelmezése, megismerkedés a recenzió követelményeivel; A dokumentumelemzés módszere a szaknyelvi elemzésekben. Tanári feladatlapok, szaknyelvi szövegek; Nádasi Mária: A dokumentumelemzés. in: Falus Iván (1993) (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban, Budapest; Babbie, Earl (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp o. Pedagógiai folyóiratok Bábosik István Koncz István (008) (szerk.): A szociális életképesség megalapozása az iskolában. PEM Tanulmányok IX. Budapest Bábosik István (1993): A spontán kirekesztődés, mint iskolai ártalom In.: Új Pedagógiai Szemle Bábosik István (004): Neveléselmélet, Osiris Kiadó, Budapest Csapó Benő (008): A tanulás dimenziói és a tanulás, ill. A tudás és a kompetenciák, Educatio, Budapest, Eepa.oszk.hu/01500/01551/00044/pdf/71.pdf Nahalka István: Konstruktivizmus és tartalomfejlesztés ftp://ftp.oki.hu/download/.../tankonyvdialogusok-ii-09.pdf

15 Összefüggő egyéni gyakorlat TNP 3131 Pedagógiai-pszichológiai gyakorlatkísérés I. TNP 3141 Pedagógiai-pszichológiai gyakorlatkísérés II. N: TNP 1331 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Évközi jegy ősz-tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: Gyakorlat A kurzus keretében a hallgatók összefüggő szakmai gyakorlata során szerzett pedagógiai tapasztalatait összegezzük konzultációs jelleggel. Célja a hallgatók pedagógiai szemléletének és a nevelés-oktatás egészéről vallott felfogásának formálása, felkészítés a tudatos tanári szerepvállalásra. A kurzus elsődleges célja személyre szabott tapasztalatcsere és konkrét útmutatás az aktuális héten az összefüggő szakmai gyakorlatán felmerülő kérdésekben. Továbbá cél, a tanári gondolkodás és gyakorlat elemzéséhez olyan stratégia kialakítása, amely biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését. Cél a segítségnyújtás és tanácsadás a tanítási gyakorlat során készülő anyagok összeállításában, valamint azok rendszerezésében és a készülő portfólióban történő elhelyezésében. Tájékozott általában az önismeret, közelebbről a pedagógusi önismeret aktuális szakirodalmában; Megfelelő önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy tanári kompetenciáit reflektálni és fejleszteni tudja; Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s ezek alapján reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére; Tudatosan vállalja és kezeli saját pedagógiai nézetei és a lehetséges pedagógus szerepek közti kapcsolatokat; Saját fejlődésében nyomon követi a szereptanulás különböző fázisait, azonosítja az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően is cselekszik; Elemzi a saját attitűdjeit, reakcióit a különböző szerepmegvalósításokkal kapcsolatban; Érti és elfogadja a reflektív gondolkodás jelentőségét a pedagógusgondolkodás, pedagógiai gyakorlat fejlesztésében. A saját tanári kompetenciák feltárása, az erősségek és gyengeségek függvényében. Ismerkedés a tanári kompetenciákkal; Az önreflexió értelmezése, funkciója, hatásai; Az összefüggő egyéni gyakorlat helyszínének bemutatása: célja, profilja; A nevelés szocializáció - oktatás tanítás dilemmái. Vélemények az antipedagógiáról, fekete pedagógiáról; Saját nevelési érték-, emberkép valamint oktatási metódus meghatározása, elemzése; Gyermek és tanuló az oktatás-nevelés folyamatában. Az osztályonkénti szabályrendszer lehetőségei, korlátai vélemények a témában; A tanulók megismerésének módszereinek, területeinek összegyűjtése, egy módszert kipróbálása a gyakorlaton. A tanulságok rögzítése és szóbeli elemzése, közös értékelése; Pedagógus az oktatás-nevelés folyamatában. Nevelési stílusok önmagunkra vonatkoztatva. Metaforák. Etikai kérdések; Integráció, inklúzió. Hátrányos helyzet; Motiváció és tevékenykedtetés pedagógiai lehetőségei a gyakorlatban; Differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása saját pedagógiai tevékenységem során. A kooperatív módszerekben rejlő lehetőségek. Sikerek és kudarcok; A pedagógiai értékelés dilemmái; Konfliktusmegoldó stratégiák önelemző vizsgálata; Innovációs törekvések az oktatásban; Taneszköz fejlesztés: Egy adott órához, egy témakörhöz kapcsolódóan egyénileg kigondolt és elkészített taneszköz bemutatása. Célja, pedagógiai szerepe, hasznossága, feladata. A tanítás során tapasztalt eredmények bemutatása, a taneszköz értékelése: esetleges további fejlesztések meghatározása. Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika (00): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécsi TE, Pécs Budapest; Falus Iván és mts. (1989): A pedagógia és a pedagógusok. AK; Budapest; Falus Iván (001a): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (1998) (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest o; Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat kiadó, Budapest.

16 Falus Iván (001b): A gyakorlat pedagógiája. In: Golnhofer Erzsébet Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest o; Falus Iván (004) (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. (Az oktatási folyamat, Réthy Endréné) -3. o. (A reflektív gyakorlat, Falus Iván) o. (Az önértékelés, reflektív gondolkodás szerepe, Szivák Judit o.)

17 N: Összefüggő egyéni gyakorlat TNP 3151 Portfólió szeminárium I. TNP 3161 Portfólió szeminárium II. 1+1 TNP 1331 * Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Simonfi Zsuzsanna Aláírás ősz/tavasz Ajánlott félév: Értékelés módszere: vagy Szóbeli beszámoló és portfólió Tanulmányaik befejezésekor a tanár szakos hallgatóknak az egyetemi tanulmányaik idején készült elméleti munkáikat és az összefüggő tanítási gyakorlat során szerzett pedagógiai tapasztalataik dokumentációját kell összegyűjteniük, és ezekből a szakmai kompetenciájukat igazoló portfóliót kell összeállítaniuk. A kurzus keretében ennek a feladatnak az elvégzésére készítjük fel a hallgatókat. Mivel a portfólió egyik alapvető követelménye, hogy a hallgatók minden munkájukra valamint tanári kompetenciáikra is reflektáljanak, a kurzus egyik konkrét célja, hogy a reflektív gondolkodás gyakorlatába, annak alkalmazásába bevezesse a hallgatókat, amely a későbbi pályájuk során is alkalmassá teszi őket oktató-nevelő tevékenységük folyamatos önellenőrzésére és ezen alapuló fejlesztésére. Ennek a stratégiának az alkalmazásán túl a hallgatók a kurzus keretében további kutatás módszertani ismeretekre tesznek szert, amelyek a portfólió elkészítésekor tudnak használni. A szemináriumon a hallgatók a portfólió tematikájának kialakításában valamint egyéb tartalmi és módszertani kérdésekben is folyamatos segítséget kapnak. A reflektív gondolkodás kialakítását elősegítő képességek, attitűdök fejlesztése: - az önelemző képesség, - a nyitott-rugalmas gondolkodás képessége, - a szituációk több szempontú elemzésének képessége. A reflektív tanítás logikusan felépülő komplex rendszerének elemei A portfólió műfaji sajátosságai és a vele szemben támasztott követelmények. A tanári kompetenciák összekapcsolása a portfólió dokumentumaival. Az önreflexió a portfólió anyagaiban. A szakmai fejlődés bemutatása és szakmai célok megfogalmazása a kompetenciákkal összefüggésben. Aktív részvétel a foglalkozások 85%-án Falus Iván (001a): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat kiadó, Budapest. Falus Iván - Kimmel Magdolna (003): A portfólió. Oktatás-módszertani kiskönyvtár I. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván (001b): A gyakorlat pedagógiája. In: Golnhofer Erzsébet Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest