BMPPL 1211 A nevelés-oktatás elméleti és gyakorlati alapjai Féléves óraszám: Kredit: N:

Átírás

1 BMPPL 111 A nevelésoktatás elméleti és gyakorlati alapjai L:0+10 /tavasz Ajánlott félév:. Évközi jegy Munkaportfólió A kurzus célja a tanárképzés előkészítése azon hallgatók számára, akik tanárszakot szeretnének választani, ehhez kapcsolódó célja, hogy megismerjék a tanár szakos tanulmányokhoz szükséges alapvető ismereteket és fogalmakat, az iskolai, tanári feladatokat, a pedagógushivatás sajátosságait. Másodlagos célja, hogy a képzési szakasz kezdetén bevezesse a tanárképzés iránt érdeklődő hallgatót a képzés végén pályaalkalmassági szűrőként szolgáló portfólió készítésének alapelveibe és módszereibe. A célok eléréséhez a következő területekre koncentrál: a hallgatók tanári mesterséggel kapcsolatos nézeteinek feltárása, reális pályakép kialakítása. Az MA szintű tanulmányokhoz szükséges eszközök megismertetése. Bevezetés a szakirodalom feltárásába, feldolgozásába, az információs és kommunikációs technikák használatába valamint az egyszerűbb kutatások gyakorlatába. Az önfejlesztés megtervezése. A portfólió. A tanári mesterségről, a tanításról, a tanulásról vallott nézetek, meggyőződések feltárása, reflektív megközelítése. A pedagógia alapfogalmai: nevelés, oktatás, szocializáció, iskola. A pedagógus. A reflektív tanulás. A pedagógiai szakirodalom használata. A pedagógiai kutatás módszerei. A kurzus értékelése portfólióval történik, melynek elemei a következők: Előzetes kompetenciák felmérése. Tanulmányi terv készítése. Könyvtárhasználat, kézikönyvek használata, internetes keresés: bibliográfia összeállítása egy adott téma alapján. Egy választott tanulmány feldolgozása: a tanulmányban használt fogalmak jegyzéke, a fogalmak jelentése, absztrakt és összefoglaló készítése. Recenzió írása egy, a bibliográfiából kiválasztott műről. Egy kisebb kutatás megtervezése, lefolytatása, beszámoló készítése. Falus Iván (szerk.) (004): Bevetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Falus Iván Kimmel Magdolna (009): A portfólió. Gondolat ELTE PPK, Budapest. Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Oktatásmódszertani kiskönyvtár III. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. Hajdú Erzsébet (szerk.) (003): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlatokhoz és dokumentumok készítéséhez. BIP. Budapest. Golnhofer Erzsébet Nahalka István (001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

2 BMPPL 11 Pályaismeret, pályaorientáció 3 L:0+10 Ajánlott félév: 1. Évközi jegy Munkaportfólió A tantárgy célja, hogy a hallgatók neveléstörténeti források, napjaink neveléstudományi kutatásainak eredményeit reprezentáló szakirodalom, valamint saját iskolai tapasztalatok értelmezése révén alakítsák ki saját gyermek pedagógusés iskolaképüket, így a tantárgy járuljon hozzá, hogy a tanári pályára készülő hallgató reflektív szemlélettel tekintsen az iskola belső világára, önmagában reális pályaképet tudjon kialakítani. Általános pedagógiai képességek fejlesztése. Pályaismeret, szakma, mesterség, hivatás. Motivációk, elvárások az iskola világában a valóság, lehetőségek az iskola világában. A pálya mítoszai, szerepcsapdák, idealizált tanárszerepmeghatározások. Az iskola arculata, szervezete, külsőbelső kapcsolatrendszere. A szerepfelfogás pontosítása, reális pedagóguskép kialakítása. A pedagógus kapcsolatrendszere (tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal, hivatalokkal, intézményekkel). A tanári mesterség összetevői, a nevelőoktató munka természete. A tanári szerep dimenziói, a tanári szerep gyakorlása során felmerülő szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok A tanári önreflexió szerepe a pályán maradás és a pályán való szakmai fejlődés folyamatában. A szakmai munkaközösségekben folyó munka, az elemzőreflektáló pedagógus attitűd kialakítása, fejlesztése. A pedagógushivatás etikai kérdései. Pedagógus az egyházi iskolában, alternatív iskolában. Tanárprofilok, személyes életutak. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Bábosik István Torgyik Judit (szerk.) (009): Az iskola szocializációs funkciói. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, o. Dudás Margit (005): A tanárképzésbe belépő hallgatók nézeteinek feltárási lehetőségei. Pedagógusképzés, 3. sz o. Falus Iván Kimmel Magdolna (009): A portfólió.., bővitett kiadás Gondolat Kiadó ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. Bíró Endre (000): Jogok az iskolában? Pedagógus továbbképzés, módszertani, inform. kp. Kht., Budapest Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára, Országos Református Tanáregyesület, Budapest Hoffmann Rózsa (szerk.) (003): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hajdú Erzsébet (szerk.) (003): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlatokhoz és dokumentumok készítéséhez. BIP, Budapest. Gombocz János (004): Egy tanári szakma csendes válsága és bizonytalan útkeresése. Mester és tanítvány, 4. sz o.

3 Dr. habil. Bodonyi Edit MPPL 110 A nevelés történeti kérdései a református nevelés története L:0+10 Ajánlott félév: 1. Kollokvium Szóbeli vizsga A kurzus a nevelés és oktatás ma is aktuális kérdéseinek, problémáinak történeti szempontú elemzésével a hallgatók kritikai gondolkodásának fejlődéséhez és történeti ismeretinek bővüléséhez járul hozzá. A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a különböző korok nevelési eszményeinek, módszereinek, az oktatás helyzetének, fejlődésének, problémáinak kritikus, történeti szempontokat figyelembe vevő elemzésére, értelmezésére. A kurzus az emberi társadalom fejlődéstörténetének egymást követő korszakaiban követi nyomon a mai oktatásügy és pedagógia problémáinak változását, történeti megjelenését és aktuális elemzését. Az ezekkel való megismerkedés egyrészt elősegíti a hallgatók történeti szemléletmódjának, kritikai gondolkodásának fejlődését, másrészt arra ösztönzi őket, hogy saját nevelésfelfogásuk kialakulása, kialakítása során is igényeljék a reflektív viszonyulást. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanár szakos hallgatókat hozzásegítse a tanárképzés más tárgyaiban is megjelenő fogalmak és szakkifejezések pontos, szakszerű használatára. Az ókori nevelés eszményeinek és intézményeinek változásai. Folyamvölgyi kultúrák, írnokképzés. Arisztotelész, Platón, Szókratész felfogása a nevelésről. Iskoláztatás az ókori Görögországban és Rómában. Középkor: Szent Ágoston gyermekképe. Klerikus nevelés, az iskoláztatás kezdetei, iskolatípusok. A középkori egyetemek, a műveltség rendszere. Világi nevelés a középkorba: céhek, lovagok. A iskolák születése. Reneszánsz embereszmény reneszánsz nevelés. Humanista gondolkodók a nevelésről. A városi iskolák kialakulása. Reformáció és reneszánsz kapcsolata. A világi értelmiség kialakulása. A reformáció nevelésügye. Luther, Kálvin, Melanchton. A református kollégiumi rendszer. Új iskolatípusok. A wittenbergi tanrendszer. Református kollégiumok Magyarországon. Comenius és Apáczai Csere János. Az ellenreformáció nevelésügye. Jezsuita oktatás. Ratio Studiorum. Pázmány Péter, nagyszombati egyetem. Korai felvilágosodás: Locke, Bacon, Helvetius. A felvilágosodás hatása a neveléstudományra és az iskolaügyre. A pedagógia tudománnyá válása. Herbart. Rousseau felfogása a gyermekről. Emil. Rousseau hatása a pedagógiai gondolkodásra. Pestalozzi. A modern európai közoktatási rendszerek kialakulása. A oktatásügy alakulása a reformációtól az Eötvösféle népiskolai törvényig. A Ratio Educationis. A XIX. század legfontosabb gondolatai a nevelésről. A reformpedagógia filozófiai gyökerei. Dewey, Waldorf, Freinet, Montessori, Jenaplan. Magyar reformpedagógiai kezdeményezések. Az elméleti pedagógia legfontosabb irányzatai a XX. században. A szellemtudomány, a kultúrpedagógia és a neokantiánusok hatása a pedagógiára. Szociológiai és pszichológiai elméletek hatásai. A pedagógia és iskolaügy alakulása 1848tól 1945ig. Eötvös József, Klebelsberg, Fináczy, Prohászka, Imre Sándor. Oktatási törvények. A oktatásügy alakulása 1945től 1989ig. Oktatási törvények. A posztmodern ember születése nevelési kérdések és problémák az ezredfordulón. Az egyházak szerepe a mai oktatásügyben. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Sanda István Dániel Simonfi Zsuzsanna (011): Nevelés a szakralitás dimenziójában. Gondolat Kiadó, Budapest. H. Richard Niebuhr (006): Krisztus és a kultúra. Harmat Kiadó Sárospataki keresztyén Filozófiaintézet. BudapestSárospatak. Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (00): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (004): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest. Karácsony Sándor (000): Kik vagyunk és mit akarunk? SDG Füzetek. Budapest. Balogh László (1996, szerk.): 1000 éves a iskola. Korona Kiadó, Budapest. Németh András Skiera, E. (000): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Németh András Pukánszky Béla (004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest. Németh András Boreczky Ágnes (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös József Kiadó, Budapest. Pukánszky Béla (001): A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

4 Dr. Gyimesi Júlia MPPL 10 A nevelés elméleti alapjai L:0+10 tavasz Ajánlott félév:. Kollokvium Szóbeli vizsga A tárgy a nevelés és oktatás ma is aktuális kérdéseinek, problémáinak tárgyalásával hozzájárul a hallgatók kritikai gondolkodásának fejlődéséhez. A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek saját koruk nevelési eszményeinek, módszereinek, problémáinak kritikus, elemzésére, értelmezésére, és a különböző értelmezésekre reflektálva kialakítsák saját nevelés, oktatás és iskolakoncepciójukat. Különös hangsúly helyeződik a különböző világnézetekből kibomló különböző emberképek és az ezekhez kapcsolódó különböző nevelésfelfogások bemutatására, ezen túl kiemelt szerepet kap a bibliai emberkép és a református nevelés alapelveinek ismerete. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanár szakos hallgatókat bevezesse a neveléselmélet, nevelésfilozófia alapvető kérdéseibe. Megismertesse őket a különböző nevelésfilozófiai, neveléselméleti megközelítésekkel, a nevelést meghatározó tényezőkkel, az azokat feltáró megismerési módokkal, a nevelési folyamattal és annak módszereivel. A tárgy a nevelés és oktatás ma is aktuális kérdéseinek, problémáinak tárgyalásával hozzájárul a hallgatók kritikai gondolkodásának fejlődéséhez. A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek saját koruk nevelési eszményeinek, módszereinek, problémáinak kritikus, elemzésére, értelmezésére, és a különböző értelmezésekre reflektálva kialakítsák saját nevelés, oktatás és iskolakoncepciójukat. Különös hangsúly helyeződik a különböző világnézetekből kibomló különböző emberképek és az ezekhez kapcsolódó különböző nevelésfelfogások bemutatására, ezen túl kiemelt szerepet kap a bibliai emberkép és a református nevelés alapelveinek ismerete. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanár szakos hallgatókat bevezesse a neveléselmélet, nevelésfilozófia alapvető kérdéseibe. Megismertesse őket a különböző nevelésfilozófiai, neveléselméleti megközelítésekkel, a nevelést meghatározó tényezőkkel, az azokat feltáró megismerési módokkal, a nevelési folyamattal és annak módszereivel. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Bábosik István (004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest. Nagy József (004): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest. Kozma Tamás Perjés István (szerk.)(008): Új kutatások a neveléstudományokban. MTA Pedagógiai Bizottsága, Budapest. Zrinszky László (00): Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest. Kron, Friedrich W. (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest. Németh András Boreczky Ágnes (1997): Nevelés, gyermek, iskola. A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Kiadó, Budapest.

5 MPPL 11 Az iskola belső világa és a pedagógus L: 0+10 Ajánlott félév: 1. v3. Évközi jegy Szemináriumi dolgozat A kurzus szeminárium, tartalmai a párhuzamosan futó komplex iskolai gyakorlathoz illeszkednek, az annak során történő iskolai megfigyelések, egyszerű vizsgálatok elméleti megalapozását szolgálják. A kurzus legfontosabb célja a hallgatók tudatos pályaválasztásának elősegítése, irányítása, melyet az iskola működéséről, a tanár és diákszerepről vallott, korábban kialakult nézeteik tudatosításával, ismereteik bővítésével, és mindezeknek a komplex iskolai gyakorlat keretében tervezett iskolalátogatások összekapcsolásával kíván elérni. Ezen belül a kurzus célja, hogy a hallgatók megelőző ismereteiket, valamint tanulóként szerzett tapasztalataikat bővítve és tudatosítva kialakítsák saját nevelésfelfogásukat. Megtapasztalják, értsék és tudatosan szemléljék a mai iskola működési folyamatait és a közoktatás rendszerét. Társadalmi kihívások és oktatás. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata. Az oktatás társadalomigazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében. Az egyházi oktatás helyzete, rendszere. A családi és iskolai nevelés funkcióinak változásai. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái. A gyermekkor és ifjúkor változásai. Az ifjúsági kultúra kérdései. Az iskola mint szervezet és kulturális közeg. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola belső szerkezete, felépítése. Az iskola külső kapcsolatai, partnerei. A protestáns iskolák sajátos közösségszervező megoldásai (kollégium, diáktisztségek, diákönkormányzat). Az iskola dokumentumai. Alternativitás a közoktatásban. A tanárdiák kommunikáció sajátosságai. Az iskolai közösség. Csoportfolyamatok az osztályban. Konfliktuskezelés az iskolában. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Halász Gábor (001): A közoktatás az ezredfordulón. Okker Kiadó, Budapest. Kovács Zoltán Perjés István (00) (szerk.): Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest. Németh András Boreczky Ágnes (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Kiadó, Budapest. Sanda István Dániel Simonfi Zsuzsanna (011): Nevelés a szakralitás dimenziójában. Gondolat Kiadó, Budapest. Perjés István (003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest. Zrinszky László (000): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Zrinszky László (000): Iskolaelméletek és iskolai élet. Okker Kiadó, Budapest.

6 MPPL 1 A pedagógus társadalmi és egyházi szakmai, etikai kapcsolatrendszere 1 L: 0+5 Évközi jegy tavasz Ajánlott félév:. v 4. Szemináriumi dolgozat A kurzus célja a pedagógus kapcsolatrendszerének feltárása és az egyes viszonyulások jellegzetes problémaköreinek bemutatása. A kapcsolatrendszer kiépítése a pedagógus etikai értékrendszerének tükre; a diákkal, a szülővel és a kollégával csak szilárd etikai alapokról, etikai kódex ismeretével és betartásával lehet megfelelő együttmunkálkodási formát kialakítani. Mindenféle kapcsolatban a pedagógus legfontosabb jellemzője a tisztelet kell, hogy legyen; tisztelni kell a diák emberi jogait, a szülői szerep prioritását, és a kollégák szakmaiemberi értékeit. Szükséges a pedagógus önismeretének és lelkiismeretének állandó fejlesztése, de az önkritika mellett nem feledkezhetünk meg a pedagógus önbecsüléséről sem. A jó társadalmi kapcsolatok alapja minden esetben a harmonikus személyiség. A kapcsolatteremtés általános alapjai. A pedagógus kapcsolatainak normái: tisztelet, mértékletes tartózkodás, szerénység. A pedagógus és tanítványa közötti kapcsolat, külső és belső jellegzetességei: empátia, példamutatás és szeretet. Komplexitás a tanárdiák viszonyban. Tanárdiákszülő: együttnevelés és együttgondolkodás. Iskolai és iskolán kívüli kapcsolattartás a szülővel. Munkakapcsolat, együttműködés a tanártársakkal. A tanár kapcsolatrendszere az iskolán kívül; társadalmi szervezetek, felettes hatóságok, egyesületi élet. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án H. Richard Niebuhr (006): Krisztus és a kultúra. Harmat Kiadó Sárospataki keresztyén Filozófiaintézet. BudapestSárospatak. Makkai Sándor (1940): Magyar nevelés Magyar műveltség. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének Kiadása. Budapest. Keresztyén gyermeknevelés Szemelvények (199) Keresztyén ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest. Kozma Tamás (001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Perjés István (003): Az iskola mítosza Az iskola társadalompedagógiai értelmezése. Aula, Budapest. Halász Gábor Lannert Judit (006): Jelentés a közoktatásról. OKI, Budapest. Dobson, J. (1994): Az akaratos gyerek. Keresztyén ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest. Sanda István Dániel Simonfi Zsuzsanna (011): Nevelés a szakralitás dimenziójában. Gondolat Kiadó, Budapest. Perjés István (009): Az iskola társadalomformáló szerepe a válság parafrázisai. Pedagógiai Műhely.. 5. Horváth Kinga (009): Az iskolai szervezet klímája. Új Pedagógiai Szemle Bognár Mária (00): Partnerség iskolán innen és túl Esettanulmány Ózd és térségéből. OKI, Budapest.

7 Dr. Borosán Lívia MPPL 14 Irányított óralátogatás 1 L: 0+5 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Borosán Lívia Évközi jegy Ajánlott félév:. v 3. Írásbeli és reflektív beszélgetés Az elméleti és gyakorlati kurzusokon elsajátított didaktikai és szakmódszertani ismeretek alapján irányított óralátogatások keretében szerzett tapasztalatok megvitatása és kiértékelése. A tanítási óra tartalma, az óra helye a tanítási folyamatban A tanítási óra belső formája A tanítási óra szerkezete, felépítése A tanítási óra külső formája Szervezeti formák, módszerek, eszközök A tanár egyénisége, magatartása A tanulók viselkedése, magatartása Általános kép a tanítási óráról és az osztályról Fegyelmezés a tanítási órán, fegyelmezési módszerek Konfliktuskezelési technikák a tanórán A tanulói munka és teljesítmény értékelése Aktív részvétel a foglalkozásokon Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Csapó Benő (00): Az iskolai műveltség. Osiris kiadó, Budapest. Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest. Halász Gábor (005): Fejlesztő értékelés. OKI, Budapest Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária. (000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs. Spencer, K. (004): Kooperatív tanulás. Ökonet kiadó, Budapest. Nahalka István (00): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

8 MPPL 15 Egyházi iskolák belső világa L: 0+10 tavasz Ajánlott félév:. v 4. Évközi jegy Írásbeli és szóbeli beszámoló A kurzus szeminárium, melynek elsődleges célja a tanár szakos hallgatók bevezetése a keresztyén pedagógia alapkérdéseibe; annak bemutatása, hogy a bibliai antropológiai alapján milyen nevelésfelfogás jött létre a reformáció idején, s ennek milyen intézményes kereteit alakították ki a mai történelmi egyházak. A tantárgy további célja, hogy gyakorlati tapasztalathoz juttassa a hallgatókat az egyházi iskolák működését, sajátos belső világát illetően, megismertesse velük a református közoktatás szervezeti felépítését, jogi szabályozását, helyét a közoktatás egészében. E mellett a kurzus keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók reflektált módon újra fogalmazzák a kérdéssel kapcsolatos saját viszonyukat, és a bibliai antropológia alapján álló nevelésfelfogásról alkotott korábbi ismereteiket kibővítsék, elmélyítsék, és új elemeket illesszenek abba. A bibliai emberkép és annak értelmezési lehetőségei történeti és hermeneutikai szempont. A reformátori tanítások alapján értelmezett emberkép és az erre épülő nevelés legfontosabb jellemzői. A protestáns nevelés mai intézményes gyakorlata. A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye. A református iskolai nevelés tradíciói, sajátosságai. A keresztyén családi nevelés modellje. Katechézis nevelésoktatás gyülekezeti közösségben. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Sanda István Dániel Simonfi Zsuzsanna (011): Nevelés a szakralitás dimenziójában. Gondolat Kiadó, Budapest. MacanlayBarros (1994): Eltorzult képmás A Biblia emberképe. Harmat Kiadó, Budapest Pálhegyi Ferenc (001): Útjelzőtáblák Előadások a keresztyén pedagógiáról. Református Pedagógiai Intézet, Budapest. Szűcs Ferenc (1997): A reformáció oktatási és nevelési eszménye. In: Fölbuzog szívem szép beszédre (Szerk.: Tenke Sándor, Karasszon István) KREBTK, Budapest. Dobson, J. (1994): Az akaratos gyerek. Keresztyén ismereterjesztő Alapítvány. Budapest. Kopp Erika (005): Református középiskolák identitása. Educatio H. Richard Niebuhr (006): Krisztus és a kultúra. Harmat Kiadó Sárospataki keresztyén Filozófiaintézet. BudapestSárospatak. Nyíri Tamás (197): Antropológiai vázlatok. Szent István Társulat, Budapest. Tomka Miklós (005): A felekezeti oktatásügy társadalmi megítélése. Educatio Csanád Béla (004): A keresztény nevelés általános alapjai. JEL Könyvkiadó, Budapest. A Magyar Református Egyház közoktatási törvénye.

9 MPPL 16 Reflektív gyakorlat 1 L: 0+5 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavasz Dr. Borosán Lívia Oktatás nyelve: Évközi jegy Ajánlott félév:. v 4. Reflexió készítése A tanári gondolkodás és gyakorlat elemző formája, olyan stratégia, mely biztosítja az oktatónevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését. A reflektív tanítás két irányát különböztethetjük meg: a tanulók, a tanulócsoport történéseire, illetve a tanár saját személyére, nézeteire és tevékenységére irányuló reflektív gyakorlatot. A reflektív tanítás a reflektív gondolkodás speciális szakmai képességén alapszik. A reflektív gondolkodás magában foglalja a racionális elemzés, a racionális választás képességét és a választások felelősségének vállalását. A kurzus célja ennek kialakítása és elmélyítése. az előzetes tapasztalatokon alapuló értékek, előfeltevések rendszerezése, a reflektív gondolkodás és gyakorlat kialakítását elősegítő képességek, attitűdök fejlesztése: az önelemző képesség, a nyitottrugalmas gondolkodás képessége, a szituációk több szempontú elemzésének képessége. A reflektív tanítás logikusan felépülő komplex rendszerének elemei: Reflektív tanítás. Az oktatásinevelési dilemma felismerése, A dilemma azonosítása a hasonlószokásos és az újegyedi szituáció figyelembevételével, A dilemma meghatározása és lebontása, A dilemma elemzése, megoldási módok felállítása és szelektálása, Az optimálisnak tűnő megoldás kiválasztása a szándékolt és nem szándékolt következmények átgondolása alapján, A megoldás módszertani kivitelezése a pedagógiai tevékenység során. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Falus Iván (001a): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (1998, szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat kiadó, Budapest. Falus Iván (001b): A gyakorlat pedagógiája. In: Golnhofer Erzsébet Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. (Az oktatási folyamat, Réthy Endréné) 3. (A reflektív gyakorlat, Falus Iván) (Az önértékelés, reflektív gondolkodás szerepe, Szivák Judit )

10 Dr. Borosán Lívia MPPL 17 Iskolai terepgyakorlat L: 0+10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Évközi jegy Dr. Borosán Lívia Ajánlott félév: 1. Szemináriumi dolgozat Az iskolai gyakorlat alapvető célja a hallgató széleskörű tájékozódása és tapasztalatszerzése a közoktatási intézményekben folyó munkáról, valamint az addig megszerzett pedagógiai és pszichológiai ismereteinek gyakorlati tapasztalatok alapján történő rendszerezése és rögzítése, az iskola belső világának megismerése. A tárgy alkalmat teremt arra, hogy a hallgatók bepillantást nyerjenek a pedagógiai interakciókba, gyakorlatban is megismerjék a nevelés, oktatás és értékelés feladatait, funkcióit, lehetőségeit, továbbá hogy a elősegítse a tudatos pályaválasztást. Az intézmény elhelyezkedése; földrajzi, gazdasági, társadalmi szempontú vizsgálata, az iskola finanszírozása. Az iskola felépítése, szerkezete; az intézmény vezetői, a tantestület, munkaközösségek, segítő személyzet, stb. Az iskola hagyományai, céljai, sajátosságai, dokumentumai (SZMSZ, Helyi Pedagógiai Program, Házirend, napló, stb.). Az iskola épületei, terei, berendezése, felszerelése. A diákok. Diákélet: diákönkormányzat, önképzőkör, diákújság, rádió, szakkörök, énekkar, sport, versenyek, rendezvények. stb. Tanárdiák kapcsolat. Az osztályfőnök. Az iskola és a család együttműködése, ennek keretei, szervezeti formái. Család és ifjúságvédelem, hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók; életútkövetés. Felvételi eljárás, továbbtanulás. Napközi, kollégium, táborok, testvériskola. Református iskola A gyakorlat megfigyeléseinek vizsgálatainak leírása a portfólió eleme. Ennek megválasztható részei: Tanórai megfigyelések leírása, elemzése. Tanulókkal és pedagógusokkal készített interjúk elemzése, ezek alapján esettanulmány. Elemzés az oktató nevelő képző intézmény felépítéséről, céljairól, dokumentumairól, munka szervezéséről, hagyományairól, eredményeiről, működéséről. A nevelőtestület munkájának megismerése, részvétel órán kívüli tevékenységekben, erről jegyzőkönyv. A diákok, pedagógus tevékenységének nyomon követése, kapcsolódó szakkörök, önképzőkörök, diákkörök valamint a diákönkormányzat tevékenységének megismeréséről készült jegyzőkönyv. A fogadó intézmény alapvető dokumentumai: SZMSZ, Helyi Pedagógiai Program, Házirend, tantárgyfelosztás, órarend, osztálynapló, szabályzatok, Alapító Okirat, stb. Nemzeti Alaptanterv, érvényes kerettanterv/ek Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. IFA, Budapest Mészáros Aranka (1997, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Németh András Boreczky András (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös József Kiadó, Budapest Somlai Péter (1997): Szocializáció. Corvina Kiadó, Budapest Falus Iván Kimmel Magdolna (003): A portfólió. Oktatásmódszertani kiskönyvtár I. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Hajdú Erzsébet (003 szerk.): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlatokhoz és dokumentumok készítéséhez. BIP, Budapest

11 Dr. Borosán Lívia MPPL 140 A tanulás és tanítás elmélete L: 0+10 tavasz Ajánlott félév: 1. v. Dr. Borosán Lívia Kollokvium Szóbeli vizsga A kurzus során a hallgatók eddig megszerzett pedagógiai és pszichológiai ismereteire építve az oktatáshoz kapcsolódó ismereteket bővítjük, megalapozzuk a szemináriumi gyakorlati tevékenységeket. Célja a hallgatók gyermekszemléletének és az oktatás egészéről vallott felfogásának formálása, felkészítés a tudatos tanári szerepvállalásra. Emellett célja a hallgatók oktatási folyamatról kialakított szemléletének formálása, módszertani repertoárjának kialakítása, a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező, differenciált oktatási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, lebonyolításához és értékeléséhez, hatékony tanulást segítő, korszerű tanulási környezet kialakításához kapcsolódó elméleti ismeretek nyújtása. Tanítás és tanulás. Tanuláselméleti koncepciók, ezek pedagógiai konzekvenciái, megjelenése az iskolai gyakorlatban. A tanulás tanítása, a tanulás didaktikai értelmezése. Tanulási stratégiák, stílusok, technikák. A gondolkodás tanítása. Tanulás és motiváció. Motivációs elméletek, motiváció és tanulói énkép kapcsolata. A tananyag változásai, fejlődése. A tananyag kiválasztás kérdései ma, a tudás társadalmi meghatározottsága. A kompetencia fogalma, értelmezése. A transzfer értelmezése. Az oktatás célrendszere és a tanítás tervezése. Taxonómiai rendszerek. A Bloomféle taxonómiai rendszer. Az oktatás dokumentumai. Pedagógiai tervezési feladatok: A tanterv. Tantervi műfajok és típusok. A NAT. Helyi pedagógiai program, helyi tanterv. Tanterv Magyarországon és Európában. A rejtett tanterv. Tanmenet, tematikus terv, óraterv, projektterv, epochális tervezés. A tanulók megismerésének általános kérdései. Fő fejlődési szakaszok. Differenciálás, integráció, inklúzió. A differenciálás speciális célcsoportjai: Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek, különleges pedagógiai bánásmódot igénylő tanulók. A hátrányos helyzet. Az iskolai szorongás. A tehetséges tanulók. A tehetséggondozás elméleti háttere. A tehetséggondozás modelljei Magyarországon és Nyugat Európában. A tanulást segítő környezet kialakítása. Iskolai tér, eszközök és módszerek Szervezeti keretek, szervezési módok, munkaformák, módszerek. Új eljárások az oktatás szervezésében: kooperatív tanulás, teamteaching, individualizált munkaformák, projekt. A módszerek kiválasztásának alapelvei. Tanári vezetésre épülő módszerek: Előadás, ázat, szemléltetés. Tanulói tevékenységre épülő módszerek. Kooperatív tanulás. Kooperáció, verseny, játék. A taneszközök változásai. Digitalizált tananyag. Számítógép használata az oktatásban. A taneszközök kiválasztásának alapelvei. Értékelés. Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés. A teljesítmények mérése. Az érvényesség és megbízhatóság. Önértékelés fejlesztése. Kutatás az oktatásban és az eredmények felhasználása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Veszprémi László (000): Didaktika. APCStúdió, Gyula. M. Nádasi Mária (001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. Csapó Benő (00): Az iskolai műveltség. Osiris kiadó, Budapest. Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest. Golnhofer Erzsébet M. Nádasi Mária (1993): Készülünk a vizsgáztatásra. Korona, Budapest. Halász Gábor (005): Fejlesztő értékelés. OKI, Budapest. Tanulás és tanítás. Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs. Spencer, K. (004): Kooperatív tanulás. Ökonet kiadó, Budapest. Nahalka István (00): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

12 Dr. Borosán Lívia MPPL 141 A tanulás és tanítás gyakorlata L: 0+10 Ajánlott félév:. v 3. MPP 140 Dr. Borosán Lívia Évközi jegy Szemináriumi dolgozat A kurzus során tapasztalati tanulás történik, a pedagógiai elemeket a hallgatók saját tanulásukon keresztül ismerik meg. Célja az előadáson megszerzett ismeretekre építve az iskolai oktatáshoz kapcsolódó ismeretek, jártasságok, készségek bővítése, melyek a későbbi módszertani tanulmányokat megalapozzák, valamint a konkrét iskolai munka során a gyakorlatban is hasznosíthatók. A kurzus folyamán az ismeretszerzés, gyakorlás, rögzítés és részben az értékelés kooperatív módszerek alkalmazásával zajlik. Az egyes módszerek alkalmazására az óra folyamán reflektálunk, és azok alapján saját módszertárat kell elkészíteni a félév végére. A második félévben kiscsoportok vezetik a foglalkozást a résztvevők részére, melyet reflektív beszélgetés keretében közösen értékelünk. A felkészülés projekt keretében történik. A csoportok saját témájuk kapcsán közös tananyagfelületet (ún. wikit) készítenek, melyet közösen a csoport értékel. Tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulói tudás szerveződése és változása. A készségek és képességek fejlődése. Az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők. A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvikommunikációs és a tanulási képességek. A kompetencia különböző értelmezési keretei. A transzfer és a problémamegoldás. A fogalmi megértést elősegítő tanulásitanítási módszerek. Az oktatás tartalmi szabályozása. Tanterv és vizsgarendszer. A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A tanár tervezési tevékenységei: helyi tanterv készítése, tanmenet készítés; tématervezés (tematikus, epochális, projekt terv); óraterv készítés, felkészülés a tanítási órára. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. Az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikái. A tanuló megismerése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Az önértékelés fejlesztése. A tanítás, nevelés és tanulás kutatásának alapvető módszerei, adatelemzési eljárások. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái. Tehetséggondozás és egyéni fejlesztés. Tehetségfelismerés, tehetségfejlesztés. Tutorálás. Tanulási környezet kialakítása. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló tanítási módszerek, és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. Taneszközök, digitális tananyag, IKT. Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanításitanulási körülmények biztosítása érdekében. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége. Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai, módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés). Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata. Vizsgarendszer, vizsgázatás. Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs. M. Nádasi Mária (001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest. Halász Gábor (005): Fejlesztő értékelés. OKI, Budapest. Kagan, Spencer (004): Kooperatív tanulás. Ökonet kiadó, Budapest.

13 MPPL 176 Gyakorlat kísérő szeminárium 4 L: 0+15 Ajánlott félév: 3. v 5. Évközi jegy Dr. Borosán Lívia Szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A kurzus keretében a hallgatók összefüggő szakmai gyakorlata során szerzett pedagógiai tapasztalatait összegezzük konzultációs jelleggel. Célja a hallgatók gyermekszemléletének és az oktatás egészéről vallott felfogásának formálása, felkészítés a tudatos tanári szerepvállalásra. A kurzus elsődleges célja személyre szabott tapasztalatcsere és konkrét útmutatás az aktuális héten az összefüggő szakmai gyakorlatán felmerülő kérdésekben. Segítségnyújtás és tanácsadás a tanítási gyakorlat során készülő anyagok összeállításában, valamint azok rendszerezésében és a készülő portfólióban történő elhelyezésében. Tájékozott általában az önismeret, közelebbről a pedagógusi önismeret aktuális szakirodalmában; Megfelelő önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy tanári kompetenciáit reflektálni és fejleszteni tudja; Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s ezek alapján reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére; Tudatosan vállalja és kezeli saját pedagógiai nézetei és a lehetséges pedagógus szerepek közti kapcsolatokat; Saját fejlődésében nyomon követi a szereptanulás különböző fázisait, azonosítja az egyes szakaszokban jelentkező problémákat, képes megfogalmazni továbbhaladási irányokat, és ezeknek megfelelően is cselekszik; Elemzi a saját attitűdjeit, reakcióit a különböző szerepmegvalósításokkal kapcsolatban; Érti és elfogadja a reflektív gondolkodás jelentőségét a pedagógusgondolkodás, pedagógiai gyakorlat fejlesztésében A saját tanári kompetenciák feltárása, az erősségek és gyengeségek függvényében. Ismerkedés a tanári kompetenciákkal; Az önreflexió értelmezése, funkciója, hatásai; Az összefüggő egyéni gyakorlat helyszínének bemutatása: célja, profilja; A nevelés szocializáció oktatás tanítás dilemmái. Vélemények az antipedagógiáról, fekete pedagógiáról; Saját nevelési érték, emberkép valamint oktatási metódus meghatározása, elemzése; Gyermek és tanuló az oktatásnevelés folyamatában. Az osztályonkénti szabályrendszer lehetőségei, korlátai vélemények a témában; A tanulók megismerésének módszereinek, területeinek összegyűjtése, egy módszert kipróbálása a gyakorlaton. A tanulságok rögzítése és szóbeli elemzése, közös értékelése; Pedagógus az oktatásnevelés folyamatában. Nevelési stílusok önmagunkra vonatkoztatva. Metaforák. Etikai kérdések; Integráció, inklúzió. Hátrányos helyzet; Motiváció és tevékenykedtetés pedagógiai lehetőségei a gyakorlatban; Differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása saját pedagógiai tevékenységem során. A kooperatív módszerekben rejlő lehetőségek. Sikerek és kudarcok; A pedagógiai értékelés dilemmái; Konfliktusmegoldó stratégiák önelemző vizsgálata; Taneszköz fejlesztés: Egy adott órához, egy témakörhöz kapcsolódóan egyénileg kigondolt és elkészített taneszköz bemutatása. Célja, pedagógiai szerepe, hasznossága, feladata. A tanítás során tapasztalt eredmények bemutatása, a taneszköz értékelése: esetleges további fejlesztések meghatározása. Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika (00): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécsi TE, Pécs Budapest; Falus Iván és mts. (1989): A pedagógia és a pedagógusok. AK; Budapest; Falus Iván (001a): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (1998) (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest o; Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat kiadó, Budapest. Falus Iván (001b): A gyakorlat pedagógiája. In: Golnhofer Erzsébet Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest o;

14 Dr. Borosán Lívia MPPL 185 Tanításon kívüli iskolai tevékenységek 5 L: 0+45 Ajánlott félév: 3. v 5. Évközi jegy Szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A kurzus keretében a hallgatók összefüggő szakmai gyakorlata során szerzett pedagógiai tapasztalataira építve a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó ismereteit bővítjük. Célja a hallgatók gyermekszemléletének és az oktatás egészéről vallott felfogásának formálása, felkészítés a tudatos tanári szerepvállalásra. A kurzus elsődleges célja a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és korrepetálás, valamint a tanári adminisztráció útvesztőiben való eligazodáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása. Megtalálni az eltérő adottságú tanulók számára a lehetőség szerinti legoptimálisabb megoldást annak érdekében, hogy képességeik kibontakozhassanak. Továbbá, útmutatás a felzárkóztatás és korrepetálás konkrét kérdéseiben, illetve a közoktatásban előírt tanári adminisztrációs kötelezettségek megismerésében és teljesítésében. Tehetséggondozás az iskolában A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók. A tehetséggondozás elméleti háttere. A tehetség fogalma, összetevői: az egytényezős, a háromgyűrűs, és a négyfaktoros tehetségmodell. A tehetségkiválasztás, tehetséggondozás napjaink közoktatási rendszerében. A tehetséggondozás elméleti és gyakorlati kérdései: a pedagógus, az iskola, és a művelődésügy szemszögéből. Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek, különleges pedagógiai bánásmódot igénylő tanulók. A hátrányos helyzetű, a lassabban tanulók felzárkóztatása, korrepetálása. A tanulmányi szempontból hátrányos helyzetűek: az iskola környezete, a személyi feltételek, a település jellege miatt, a családi mikrokörnyezet miatt. A tanári adminisztráció idakos, és folyamatos adminisztrációs kötelezettségek gyakorlati kérdései. Évközi tanulmányi követelmények Aktív részvétel a foglalkozások 85%án A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény idevágó paragrafusai. Csermely Péter (009): A tehetséggondozás új felfogása és lehetőségei. Budapest. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 00. Csapó Benő (003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai kiadó, Budapest. Révész Géza (1918): A tehetség korai felismerése. Budapest. Harsányi Imre (1994): Tehetségvédelem. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest. Falus Iván ((004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Veszprémi László (000): Didaktika APCStúdió, Gyula Csapó Benő (00): Az iskolai műveltség. Osiris kiadó, Budapest. Kagan, Spencer (010): Kooperatív tanulás. Ökonet kiadó, Budapest. M. Nádasi Mária (001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs.

15 MPPL 19 Portfólió 0 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: MPP 191 Oktatás nyelve: Aláírás Ajánlott félév: 3. v 5. Záróvizsga jegy A tanári szakdolgozat egyik elemének, vagyis a portfóliónak a tanári mesterszak során végzett gyakorlati tevékenységek értékelésében kiemelkedő szerepe van. Lehetőséget teremt a hallgató szakmai fejlődésének megismerésére, és munkájának értékelésére. Elkészítése a képzési idő utolsó szemeszterében kötelező, értékelése a tanári záróvizsga részét képezi. A portfólió a hallgató kompetenciáit bemutató, illusztráló dokumentum, amely tükrözi az egyéni kompetenciafejlesztési terv alapján kialakuló, személyenként változó szakmai különbségeket. Azonos kritériumok alapján készülő, mégis egyedi dokumentumokat, önreflexiókat, speciális kompetenciákat megjelenítő anyagokat tartalmaz, különös tekintettel a tanári kompetenciák fejlődését bemutató dokumentumokra. A záróvizsgára a jelölt prezentációt készít, amelyet a záróvizsgán bemutat és megvéd. A prezentáció során a jelölt röviden bemutatja a portfólió és a kapcsolódó dolgozat legfontosabb elemeit, hogy a vizsgabizottság előtt bizonyságot tegyen az elsajátított tanári kompetenciákról, ill. a megszerzett széleskörű szakmai és pedagógiai tudásáról. A prezentáció időtartama 810 perc, a tartalmi szempontok mellett az időkorlátok betartása, ill. formai (esztétikai és prezentációstechnikai) szempontok is az értékelés alapját képezik. A portfólió elbírálását a Tanárképzési Tanszék és a szaktanszékek közösen végzik a hallgatók számára is ismert bírálati szempontrendszer alapján. A portfólió érdemjegyét az egyes bírálatok egész számra kerekített számtani átlaga adja. A portfólió érdemjegye a szakdolgozat érdemjegyének részét képezi; bemutatását és védését (a kapcsolódó dolgozat védésével együtt) a záróvizsga bizottság külön érdemjeggyel értékeli. Falus Iván Kimmel Magdolna (009): A portfólió. ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, Budapest. Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kollár Katalin Szabó Éva (004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. Halász Gábor Lannert Judit (006, szerk.): Jelentés a közoktatásról. OKI, Budapest. Ginnis, Paul (007): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra, Budapest. Bedő Andrea Schlotter Judit (008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest. Kagan, Spencer (001): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest. Gordon Győri János (004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, VII. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. M. Nádasi Mária (003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, V. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Petriné Feyér Judit (004): A problémaközpontú csoportmunka. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, VI. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, III. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Petneki Katalin (005): Portfólió a nyelvszakos tanárképzésben. ÚPSZ, p.

16 MPPL 193 Portfólió szeminárium 5 L: 0+5 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Évközi jegy Ajánlott félév: 3. v 5. Szóbeli és/vagy írásbeli vizsga A kurzus keretében a hallgatók az egyetemi tanulmányaik idején készült elméleti munkáikat és az összefüggő szakmai gyakorlata során szerzett pedagógiai tapasztalataik dokumentációját portfólióban kell összegyűjteniük. A konzultációk során a hallgatók a portfólió tematikájának kialakításában, valamint tartalmi kérdésekben kapnak rendszeres segítséget. A hallgatók a félév során 4 alkalommal kötelesek egyénileg konzultálni a készülő portfólióról. Összeállításakor a jelöltnek az egyetemi tanulmányaihoz kötődő produktumait kell újra áttekintenie, abból a szempontból, hogy a tanári kompetenciáit igazoló, minőségi munkáit gyűjtse össze, elemezze, kísérje reflexiókkal. E válogatás és elemzés alapja az említett jogszabályban foglalt szakmai kompetencialista, melyet tájékoztatásul a jelen tájékoztató mellékleteként közlünk. A dokumentumok kiválogatásában a tanárjelöltet támogatják az utolsó féléves gyakorlatot kísérő szemináriumok vezetői (szaktárgyi és pedagógiaipszichológiai tanításkísérő szemináriumok), a vezetőtanárok és a mentorok. Aktív és rendszeres konzultáció Falus Iván Kimmel Magdolna (009): A portfólió. ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet, Budapest. Falus Iván (004, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kollár Katalin Szabó Éva (004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. Halász Gábor Lannert Judit (006, szerk.): Jelentés a közoktatásról. OKI, Budapest. Ginnis, Paul (007): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra, Budapest. Bedő Andrea Schlotter Judit (008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest. Kagan, Spencer (001): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest. Gordon Győri János (004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, VII. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. M. Nádasi Mária (003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, V. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Petriné Feyér Judit (004): A problémaközpontú csoportmunka. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, VI. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Szivák Judit (003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár, III. kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. Petneki Katalin (005): Portfólió a nyelvszakos tanárképzésben. ÚPSZ, p.

17 MPPL 194 Szakdolgozat 5 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Évközi jegy Ajánlott félév: 3. v 5. Záróvizsga jegy A konzultáció a szakdolgozat leadásának feltétele. A hallgató négy alkalommal köteles konzultálni az oktatóval előre egyezetett időpontban, ahol a szakdolgozatkészítési módszerek mellett sor kerül a szakdolgozat szerkezetének és főbb pontjainak kijelölésére.

18 MPPL 199 Tanári záróvizsga 0 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: ZV Ajánlott félév: 3. v 5. Szóbeli A záróvizsga alapelve a reflektív folyamat ösztönzése, a továbbfejlődés irányának kijelölése. A záróvizsga célja, hogy a hallgatók rendszerezzék addigi, tanárszakon szerzett ismereteiket, valamint elkészítsenek egy olyan dokumentumot, mely a tanári pályára felkészülésük folyamatát nyomon követi, illetve a szóbeli vizsgán a tanultak alkalmazásával reflektáljanak erre a fejlődési folyamatra, ezáltal reflektív szemléletük fejlődjön. Emellett a szóbeli vizsga célja a képzési folyamat lezárása, visszacsatolás a tanulási folyamat eredményességéről és a továbbfejődés lehetőségeiről.

19 Dr. Hadházi Éva MPPL 114 Független (egyházi és alternatív) iskolák hazánkban és külföldön L: 0+10 en választható Évközi jegy /tavasz Ajánlott félév: 14. Szemináriumi dolgozat A tantárgy tanításának alapvető gondolata: pedagógusként elengedhetetlen a különféle pedagógiai alternatívák beható, árnyalt ismerete, hiszen ezzel is a pedagógiai pluralizmus tudatosabb érvényesítését, a pedagógiai koncepciók közötti döntés szabadságát segíthetjük elő. A kurzus célja, hogy hallgatóink megismerkedjenek a hagyományoktól eltérő pedagógiák történetével, célkitűzéseikkel, az alternatív, a független iskolákban folyó pedagógiai munkával, és azzal, hogy mit is jelent egy ilyen intézményben pedagógusnak lenni. A kurzus során arra törekszünk, hogy az elméleti megalapozást követően a hallgatók személyes tapasztalatokat szerezzenek az alternatív iskolák működéséről az intézménylátogatások segítségével. Az elméleti rész főbb témái: Az alternatív pedagógiai koncepciók történeti és filozófiai háttere Az alternatív iskolák jellemzői Magyarországon és külföldön Az alternatív pedagógia módszerei A tanárszerep változásai az alternatív iskolában kihívások és új feladatok a pedagógusok előtt Pedagógiai értékelés az alternatív iskolákban Az alternatív pedagógiai koncepciók elemzésének módszerei esettanulmány készítésének módszerei Az alternatív iskolák innovációs törekvéseinek hatása közoktatásunkra Értékek és újdonságok az alternatív pedagógiában Sajátos nevelési igényű gyermekek az alternatív pedagógiai koncepciók szemszögéből, az alternatív iskolákban A gyakorlati rész: Iskolalátogatások (A félév során 3 alternatív iskola megtekintése a megbeszélt szempontok alapján) Aktív részvétel a foglalkozások 85%án Brezsnyánszky László (004): Alternatívok és alternatívák: az alternatív iskolák értelmezése. Új Pedagógiai Szemle, 6. sz Czike Bernadett (szerk., 1997): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. BTF, Budapest. Klein Sándor, Soponai Dóra (011): A tanulás szabadsága Magyarországon. Edge 000 Kft. Budapest. Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. H. Richard Niebuhr (006): Krisztus és a kultúra. Harmat Kiadó Sárospataki keresztyén Filozófiaintézet. Budapest Sárospatak. Karácsony Sándor (000): Kik vagyunk, és mit akarunk? SDG füzetek 1. Budapest. Vincze Beatrix (005): A reformpedagógia aktualitása és a megváltozott tanárszerep. Iskolakultúra, 8. sz. 941.

20 Dr. Hadházi Éva MPPL 116 Drámapedagógia a tanításban L: 0+10 en választható i/tavasz Ajánlott félév: 1.4. Dr. Lannert Keresztély Évközi jegy István Szóbeli A Hallgatók megismertetése a drámapedagógia alapjaival, kialakulásával, irányzataival annak alkalmazásával a tanításban Tréning formájában megismerkednek a különböző dramatikus gyakorlatokkal, játékokkal. A drámapedagógia története, irányzatai, alkalmazása A dramatikus gyakorlat fogalma, típusai, Improvizáció, szimuláció, globális szimuláció falu játék. A különböző tantárgyak (idegen nyelvek, történelem, irodalom, mint idegen nyelv) tanítás módszertanának összekapcsolása a drámapedagógiai eljárásokkal Aktív részvétel a foglalkozásokon Gabnai Katalin (005): Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába, Helikon Kiadó, Budapest. G., Bolton (1993): A tanítási dráma elmélete. Színházi füzetek V., Budapest. Előd Nóra (1997):Multi kultúra Drámajátékok Másképp Alapítvány, Budapest. Molnár Andrea (001): Idegennyelvtanításmásképpen (?) Minták a országi tanítási gyakorlatból. Eötvös J. Könyvkiadó, Budapest. Pinczésné Palásthy Ildikó (003): Dráma Pedagógia Pszichológia Pedellus. Tk. Debrecen Trencsényi László (szerk.) (1993): Reformpedagógiai olvasókönyv. Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest.