Az eredményes óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés kutatási háttere

Átírás

1 Az eredményes óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés kutatási háttere

2 Tartalomjegyzék 1. Kutatások aktuális témaválasztása, felépítése, másodelemzési szempontsorok 2. Jó gyakorlatok rögzítési, elemzési szempontjai, földrajzi elhelyezkedés 3. Fejlesztés kapcsolódó kutatási háttér, jó gyakorlatok adaptálható elemei 4. Óvoda-szülő együttműködés kapcsolódó kutatási háttér, jó gyakorlatok adaptálható elemei 5. Javaslatok rendszer- és intézményi szinten

3 Kiválasztott kutatások (óvoda-iskola átmenet) Labáth Ferencné (2012): Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése Vágó Irén (2005): Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés Török Balázs (2005): Óvodák és szülők vonzások és választások Kende Anna Illés Anikó (2007): A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna (2011): A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában

4 Hazai kutatások másodelemzési szempontsora 1. Iskolaérettség kritériumai általános képességstruktúra kultúrtechnikák megalapozásához szükséges képességek fejlettsége 2. Szocializációs különbségek elsődleges szocializáció (családi kötődések) társas kapcsolatok szociális kompetencia fejlettsége 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában fejlesztés tehetséggondozás 4. Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai működése óvodán belüli együttműködés óvoda-család együttműködés (pl. szülői attitűd) óvoda-iskola együttműködés óvoda-szakellátás együttműködés

5 Következtetések Hatékonyabb belső együttműködés hatékonyabb működési mutatók Nevelőtestületi Partnerekkel Partnerek közötti Intézmények közötti Hálózati együttműködés Legsikeresebb attitűdformálás az érintetté tétel, az érdekeltség előidézése

6 Megoldásra váró probléma Óvodai és iskolai erőforrások egyenlőtlen hozzáférési esélyei Felfelé terjeszkedő óvodáztatás (Vágó, 2005) Egyre mélyülő szelekciós mechanizmusok (Józsa- Hricsovinyi, 2011) A szülők intézményválasztási attitűdjének szelekciót erősítő hatása (Török, 2005) Rugalmas beiskolázás ellenére egyre mélyülő oktatási szakadék (Kende-Illés, 2007)

7 Kiválasztott kutatások (Esélyteremtés hátránykompenzáció az óvodában) Babusik Ferenc (2003): Roma gyermekek óvodáztatása Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - és az óvoda Darvas Tausz (2005): Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében Józsa Zentai (2007): Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján Bakonyi Anna (2012): Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése (Biztos Kezdet Óvodai Program)

8 Esélyteremtés hátránykompenzáció az óvodában Másodelemzési szempontok 1. A különbözőséget képviselő gyermekek köre 2. Szocializációs különbségek 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában 4. Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai működése 5. Segítés formái 6. A szolgáltatáshoz való hozzáférés akadályai 7. Az óvodai ellátórendszer helyzete, szerepe a hátránykompenzációban, esélyteremtésben

9 Háttéradatok Mutató megnevezése 1. Szegénységben élő gyermekes háztartások aránya 2. Alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (0-60 évesek) 3. Súlyos anyagi deprivációban élők aránya Bázisadat (2008) % 17% 16,6% 12% 11,3% 11,8% 17,8% 20,3% 21,6%

10 Háttéradatok 2.

11 Jó gyakorlatok óvoda-iskola átmenethez

12 Jó gyakorlat fogalma Mi is az a jó gyakorlat? A közoktatás fejlesztésében: Innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni.

13 Jó gyakorlatok elemzési szempontjai Módszertani innováció Több pedagógiai, módszertani rendszerelem összekapcsolódása Folyamatszabályozáshoz szükséges eljárásrend szintű szabályozók kidolgozása Szervezetfejlesztés elemeit hordozza Az egész intézményre kiterjedő szemléletváltozást idézett elő Az intézményi működés bizonyos részleteiben hozott attitűdváltást Továbbfejleszthető korrekciós mechanizmussal az időszakos felülvizsgálat eredményeinek függvényében dinamikusan változó folyamat Megvalósulása személyfüggő Hálózati együttműködést, szakmai team-munkát feltételez

14 Jó gyakorlatok az óvodai esélyteremtéshátránykompenzációhoz

15 Jó gyakorlatok elemzési szempontjai Pedagógiai-módszertani innovatív elemek jelenléte az intézményi jó gyakorlatban Tetten érhetőek-e az esélyteremtés, hátránykompenzáció szakmai alapjai (a tudatos gondolkodás jelei)? Megtörtént-e az állapotfelmérés, helyzetelemzés (a HH értelmezése), mint az azonos gondolkodás záloga? A fejlesztési sajátosságok szolgálják-e a hátránykompenzáció megvalósulását (csoportos, egyéni, differenciált fejlesztés, a folyamatszabályozottság mértéke)? Mennyire releváns a fejlesztés komplex jellege? Szervezetfejlesztés elemeit hordozza-e? Érezhető-e a szemléletváltozás/attitűdváltás az intézmény működésében, szakmai gondolkodásmódjában? Továbbfejlesztési irányok (saját javaslat; az elemzés során felmerült javaslatok megfogalmazása) vannak-e? Hálózati együttműködés/szakmai team-munka jelenléte

16 Jó gyakorlatok rögzítésének szempontsora Intézményi helyzetkép A jó gyakorlat kialakításának oka/háttere A jó gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek/szervezési elemek Elemenként a következő struktúrában: Tevékenység/elem megnevezése Rövid leírás, kifejtés Résztvevők/érintettek köre Kapcsolódó dokumentáció (bemeneti, kimeneti), például jegyzőkönyv, feljegyzés, fotók, elégedettségmérés stb. Időbeni megjelenés (időpont, időszak) Eredményesség kritériuma Feltételrendszer Eredmények (pontokba szedett leírásuk) Adaptációs feltételek Az adaptáció algoritmusa (ajánlott lépéssor)

17 Kutatási következtetések Intézményi jó gyakorlatok összhangja FEJLESZTÉS FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS

18 Kapcsolódó kutatási adatok

19 Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek Óvoda-iskola kapcsolat Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde, Sümegcsehi Egyéni fejlesztés: felzárkóztatás, tehetséggondozás 700 fős település Óvoda-iskola közötti erős segítő együttműködés egy-egy kezdeményezés végigvonulhat akár 3 éves kortól 14 éves korig. Folytonosság, biztonságérzet a családok életébe és a település hagyományőrző tevékenységébe. Személyre szóló figyelem, egyéni törődés, pozitív megerősítés HH, HHH, SNI, BTM Szakmai összefogás, vezetői szintű koordináció, team munka

20 Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 2. Gábor Áron Általános Iskola, Zalaapáti Óvoda-iskola Óvodai és iskolai pedagógusok együttműködése munkaközösség részben a gyermekek mérésében, fejlesztésében, részben saját szakmai kvalitásuk fejlesztése érdekében, esetmegbeszélések, esetismertetések által. Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Újszentmargita Óvoda-iskola együttműködés Területei: közös innováció, sajátos dokumentációs rendszer kifejlesztése (átadó lap, cselekvési és heti terv), óvodásított tanmenetek, belső továbbképzések, közös szakmaiság megteremtése, hospitálások, esetismertetések.

21 Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 3. Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás Belső továbbképzési rendszer működtetése Óvodai és iskolai pedagógusok hospitálása, a foglalkozáson látottak szakmai feldolgozása, esetmegbeszélése a legfontosabb pontjai ennek az elemnek. Hosszú távú szemlélet és attitűdformálás áll mögötte, és váltja ki.

22 Kutatási következtetések Intézményi jó gyakorlatok összhangja ÓVODA-SZÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

23 Szülői elégedettségi kritériumok (Török, 2005)

24 Családi háttér szerepe (Józsa-Hricsovinyi, 2011)

25 Következtetések A szülői együttműködéssel kapcsolatos továbbgondolásra ajánlott gondolatok: szülői segítség növekedése az óvodai élet gazdagításában, dinamikusabb jelenlét az óvodai élet tervezésében, több közös rendezvény az óvoda-család kontextusban. az óvoda funkcionális bővülésének igénye, hosszú távú stílusváltás, elkötelezett partnerkapcsolat fenntartása, a szülői komfortérzet fokozása, gyermek centrikus, pozitív jövőkép állítása a családok elé.

26 Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pécs Tanulói utógondozás, nyomon követés Az általános iskola 1-2. osztályában a szakmai team (gyógypedagógus, óvodapedagógus, tanító) nyomon követi a régi óvodásokat. A képességfejlesztésben, felzárkóztatásban, tehetséggondozásban is hasznos és tudatos pedagógiai munka megalapozza a szakmai együttműködést az érintett pedagógusok között. A teamnek mindig hasznos tagja a szülő a változások érzékelésében, a fejlesztés kibővítésében, folytonossá tételében.

27 Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 2. Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde, Sümegcsehi A közel 700 fős település óvodája és iskolája között olyan erős a segítő együttműködés, hogy egy-egy kezdeményezés végigvonulhat akár 3 éves kortól 14 éves korig. Ez pedig folytonosságot visz a családok életébe és a település hagyományőrző tevékenységébe. Óvoda-iskola kapcsolat

28 Továbbfejlesztési javaslatok - rendszerszinten Kapcsolatrendszerek tartalmi elemeinek megjelenítése, például a szülő és az intézmény, továbbá a szociális ellátórendszer, valamint az intézményi átmenetben érdekelt partnerek együttműködése. Az eddigi fejlesztések eredménye fenntartható legyen (például IPR programok, Zöld Óvoda, Biztos Kezdet, Ovi-suli stb.) ÓNOA és a helyi innováció összhangja mellett Pedagógus képzés, továbbképzés változtatásai Gyermeki fejlődés szervezett nyomon követésének kialakítása Gyermek portfólió kialakítása

29 Továbbfejlesztési javaslatok - rendszerszinten Egyéni átvezetési programok ajánlott protokollja Hatékonyság és eredményesség vizsgálatok Szociális munkás, roma asszisztens státuszának beépítése a rendszerbe Ágazati együttműködést koordináló munkacsoport felállítása Óvoda nélküli települések helyzete óvodai férőhelyek számának növelése

30 Továbbfejlesztési javaslatok intézményi szinten Diákmentor Pedagógus mentorálás Folyamat mentorálás (óvoda) Csoport mentorálás Folyamat mentorálás (Iskola)

31 Továbbfejlesztési javaslatok intézményi szinten Mi leszek, ha nagy leszek? Iskolába készülök mappa Fejlődési mappa Gyűjtő mappa Folyamat mappa Óvodai bemutató mappa Értékelő mappa Záró bemutató mappa

32 További javaslatok Szülők bevonódásának éves terve ajánlás Intézményi mentálhigiénés terv készítése - ajánlás Fejlesztési protokoll - ajánlás Beóvodáztatási munkacsoport Lakitelki jó gyakorlat

33 Köszönjük a figyelmet! Hujber Tamásné Darvas-Horváth Katalin