A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

Átírás

1 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK JELENTÉSE ELFOGADTA A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGA JÚNIUS 28-ÁN SZEPTEMBER

2 ELŐSZÓ július 16-án az Európai szciális partnerek, az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) (és az Eurcadres-CEC összekötő bizttság), az UNICE (Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Uniója), az UEAPME (Európai Kis- és Középvállalkzásk Szövetsége) és a CEEP (Állami Vállalatk Európai Közpntja) keretmegállapdást írt alá a távmunkáról. Ez a megállapdás száms tekintetben újító vlt, és új perspektívákat nyittt meg az európai társadalmi párbeszéd elmúlt húsz évben követett gyakrlata előtt. Az európai szciális partnerek első alkalmmal döntöttek európai keretmegállapdásuk saját eszközökkel történő bevezetése mellett, a szciális partnerek és Tagállamk különleges eljárásai és gyakrlatai követésével, az EU-Szerződés 139. cikk, 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően. A megállapdás emlékeztet arra, hgy távmunkavállalók élvezik a munkavállalók számára biztsíttt általáns védelmet. A szándék ezért az vlt, hgy meghatárzzák a távmunka alkalmazásának általáns keretét úgy, hgy az megfeleljen a munkaadók és munkavállalók igényeinek. A megállapdás aznsítja a főbb területeket, ahl adaptációra vagy különleges figyelemre - például adatvédelem, titktartás, munkaegészség és -biztnság, munkaszervezés, képzés, stb. - van szükség, amikr a dlgzók a munkaadó helyiségeitől távl dlgznak. Nemzeti szinten az aláíró felek tagjai megállapdtak a végrehajtás eszközeiben és eljárásaiban. Az európai megállapdás-szöveget és között terjesztették, magyarázták és ültették át saját nemzeti jgrendjükbe. Jelen jelentés leírja azt a nagyszámú kezdeményezést, amelynek segítségével a megállapdás az európai Unió és az EFTA lényegében valamennyi rszágában bevezetésre kerülhetett. A csatlakzó rszágk szintén fntlóra vették a megállapdás bevezetését. Ez újító szakaszt jelent az európai társadalmi párbeszéd önállósága támgatásának flyamatában. A megállapdás megnyittta tvábbá az utat hasnló típusú egyéb európai keretmegállapdásk előtt. Ez utóbbiak bevezetése flyamatban van. A távmunka és a munkahelyi stressz tárgyában a mai napig megkötött autnóm európai keretmegállapdásk tartalmukban tükrözik az általuk érintett témák skszínűségét. Az európai társadalmi párbeszédet ezek a különbözőségek úgy, mint a szciális partnerek által az egyes tagállamkban választtt száms végrehajtási eszköz - gazdagíttták. Közös évi munkaprgramjuk részeként, az európai szciális partnerek úgy határztak, hgy tvábbfejlesztik az eszköz közös értelmezését, és azn tevékenykednek, hgy az pzitív hatással legyen a társadalmi párbeszéd különböző szintjeire. ETUC UNICE/UEAPME CEEP Jhn Mnks Főtitkár Philippe de Buck Főtitkár UNICE Hans Werner Muller Főtitkár UEAPME Rainer Plassmann Főtitkár 2 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG AZ ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA: OSZTÁLYOZÁS A SZOCIÁLIS PARTNER MEGÁLLAPODÁSOKTÓL A HÁROMOLDALÚ TEVÉKENYSÉGEKIG A BEVEZETÉS KULCSKÉRDÉSEI VÉGKÖVETKEZTETÉS MELLÉKLET A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 3

4 BEVEZETÉS Az ETUC, az UNICE/UEAPME és a CEEP július 16-án keretmegállapdást írt alá a távmunkáról. A tárgyalásk megkezdése előtt az Európai Bizttság hivatals knzultációra hívta az európai szciális partnereket a munkaviszny mdernizációja tárgyában. A tárgyalásk nylc hónapig tartttak. Az ETUC, UNICE/UEAPME és a CEEP az első alkalmmal célzták meg egy lyan EU keretmegállapdás megkötését, amelyet közvetlenül vezetnek be tagjaik körében, a szciális partnereknek és a Tagállamknak a vezetésre és a munkavégzésre vnatkzóan az EU-Szerződés 139. cikke rendelkezéseiben meghatárztt különleges eljárásainak és gyakrlatainak megfelelően. A megállapdás emlékeztet arra, hgy a távmunkavállalók ugyanazt a jgi védelmet élvezik, mint a munkaadó helyiségeiben dlgzó munkavállalók, valamint meghatárzza a távmunka munkahelyen történő alkalmazásának általáns keretét, a munkaadók és a munkavállalók igényeinek megfelelően. A megállapdás azkra a szempntkra összpntsít, amelyek a munkaadó helyiségeitől távl végzett munkát jellemzik, és kiemeli azkat a főbb területeket, ahl adaptációra vagy különleges figyelemre van szükség, például fglalkztatási feltételek, adatvédelem, titktartás, munkaeszközök, munkaegészség és -biztnság, munkaszervezés, képzés és kllektív jgk. A távmunka a munka szervezésének és/vagy végrehajtásának lyan frmája, ahl az infrmációs technlógia használatával a munkát - melyet a munkaadó helységeiben is el lehet végezni - rendszeresen ezen helyiségeken kívül végzik. A megállapdás a munkaszerződéssel rendelkező távmunkavállalókra vnatkzik, és nem fglalkzik az önfglalkztató távmunkával. Nem vnatkzik tvábbá a telefns ügyfélszlgálatn dlgzó munkavállalókra, akik munkájukat az őket fglalkztató telefns ügyfélszlgálat helyiségeiben végzik. Az EU keretmegállapdás fglalkzik mindazkkal a munkavállalókkal, akiket közvetlenül távmunkavállalókként alkalmaznak, és azkkal, akik munkavisznyuk srán maguk szeretnék választani a munkaszervezés e frmáját, és kiemeli, hgy amikr a távmunka nem szerepel az eredeti munkaköri leírásban, a távmunkára való átállás mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről önkéntes. A végrehajtásnak a megállapdás aláírásától számíttt hárm éven belül, júliusában kell megtörténnie. Az aláíró felek által felállíttt, a társadalmi párbeszéd bizttsága felelőssége mellett tevékenykedő ad hc csprt készít közös jelentést a végrehajtás érdekében fganatsíttt intézkedésekről. Jelen közös végrehajtási jelentést az európai társadalmi párbeszéd bizttsága június 28-án fgadta el és tvábbíttta az EU Bizttságnak szeptemberben. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdás megkötése idejében az EU-nak csak 15 tagja vlt. Ugyanakkr az Európai Unióhz májusában csatlakzó tíz rszág szciális partnereit, valamint Rmániát és Bulgáriát felkérték a megállapdás bevezetésére júniusában a 23 EU tagállam és az EGT-tagállamk közös nemzeti végrehajtási jelentést nyújtttak be. A záró közös jelentés még nem érkezett meg Ciprustól, Észtrszágtól, Litvániától és Szlvákiától. A közös végrehajtási flyamat még nem indult el Bulgáriában és Rmániában, de ezen rszágk szciális partnerei mérlegelik annak lehetőségét, hgy csatlakzzanak a végrehajtási flyamathz. A megállapdással érintett távmunkavállalók számát 2002-ben 4,5 millió munkavállalóra becsülték (Dublin Alapítvány, 2002). Nincs határkn átnyúló, összehasnlítható adat, amellyel az állmány azóta bekövetkezett alakulását lehetne mérni. Általában úgy tekintik, hgy a távmunka alkalmazása szélesebb körű biznys tevékenységi ágazatkban, úgy, mint telekmmunikáció, valamint a képzett munkavállalók körében. Ezen felül, a távmunka jelentősége egyik rszágról a másikra is nagyban váltzó. Egyes becslések szerint az aktív népesség közel 8%-a érintett Hllandiában vagy az Egyesült Királyságban, 5% körüli Spanylrszágban, Németrszágban és Franciarszágban, és alig 2% feletti a Cseh Köztársaságban vagy Magyarrszágn, míg a távmunka kevésbé bntakztt ki az új tagállamkban. 4 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

5 TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A végrehajtási flyamat valamennyi rszágban az EU keretmegállapdás lefrdításával kezdődött meg, melyet azután követett a terjesztési tevékenység. AZ EU KERETMEGÁLLAPODÁS LEFORDÍTÁSA Az EU keretmegállapdást angl nyelven tárgyalták és szövegezték meg, amely az aláíró felek által elfgadtt egyedüli eredeti váltzat. A végrehajtási flyamat első lépése több rszágban is az EU keretmegállapdás adtt nemzeti nyelvre (nyelvekre) történt frdításról szóló megállapdást jelentette. Ezt a fnts első lépést néha egyszerű technikai gyakrlatként végezték el. Más esetekben ezt a lépést tárgyalásk egészítették ki és kmly viták övezték, rámutatván a nemzeti végrehajtás érzékeny pntjaira. Biznys rszágk, mint Görögrszág, Hllandia vagy Spanylrszág szciális partnerei úgy határztak, hgy megállapdásukhz / ajánlásaikhz csatlják a közösen elfgadtt frdítást. A jelentés melléklete tartalmazza azn helyek listáját, ahl a frdításk elérhetők. NEMZETI TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A frdítás elkészültével, a szciális partnerek által a legtöbb rszágban fganatsíttt másdik lépés a tájékztatási és terjesztési tevékenység vlt a tagjaikn keresztül, hgy megismertessék az EU keretmegállapdást rszágaik munkaadóival és munkavállalóival. Ezeket a tájékztatási és terjesztési kampánykat a munkaadók és a szakszervezetek hl közösen, hl külön-külön végezték. A szciális partnerek tagjaikat a belső hírlevelükön keresztül tájékztatták például a Cseh Köztársaságban és Görögrszágban. Hasnló terjesztési tevékenység történt Finnrszágban, az Egyesült Királyságban, Németrszágban, illetve Lettrszágban. A tevékenység érintette az EU-s, valamint a nemzeti megállapdáskat, és hírújsági cikkek megjelentetését, különleges szemináriumk és knferenciák szervezését, internetes tájékztatást, stb. fglalt magában. Emellett a spanyl szciális partnerek szemináriumkat szerveztek, és megállapdtak a távmunkáról készült különböző tanulmányk hazai kiadásáról. A hlland munkaadók Telewrk, smething fr yu? címen prspektust készítettek, hgy ösztönözzék a távmunka bevezetésével kapcslats jó gyakrlatkat a cégek körében. Elhatárzták tvábbá, hgy a legmagasabb döntéshzói szinten egy alapítványt, a Telewrk Frumt indítják útjára, melynek célja a távmunka ösztönzése Hllandiában. A hlland szakszervezetek tvábbá tevékenységsrzatt indítttak, hgy előmzdítsák a távmunka felvételét a kllektív alku témái közé. Svédrszágban terjesztési tevékenységek indultak nemzeti és ágazati szinten azzal a céllal, hgy tájékztassák a munkaadókat a keretmegállapdás rendelkezéseiről, hgy az iránymutatóul szlgáljn a távmunka tárgyában kötendő egyéni megállapdáshz. Dániában az LO szakszervezet egyetértési nyilatkzatt készített tagjai számára a kllektív alku tárgyában. Lettrszágban a jövőben szélesebb közösséget (a társadalm egésze, valamint hatóságk) célzó tvábbi tájékztatási tevékenységet terveznek. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 5

6 Biznys rszágkban a munkaadók és a szakszervezetek úgy határztak, hgy a távmunka ösztönzését fnts priritásként kezelik, és részt vesznek az rszágaikban nagy plitikai értéket képviselő, valamint nagy láthatóságt élvező kezdeményezésekben. Németrszágban például a DGB szakszervezeti szövetség elnöke és a BDA, a német munkaadói szövetség elnöke július 16-án közös nyilatkzatt adtt ki üdvözlendő az EU keretmegállapdást, mint a sikeres társadalmi párbeszéd jó példáját a munkaadók és a szakszervezetek között európai szinten. Nyilvánsan kérték és támgatták a szciális partnerek cégeknél indíttt kezdeményezéseit a távmunkáról szóló EU keretmegállapdás elveinek megvalósítása területén. A távmunkát a szciális partnerek tvábbá biznys hátránys helyzetű csprtk - úgy, mint Írrszágban a fgyatékkal élők - munkaerő-piaci integrációja megkönnyítésének eszközeként tekintik. A távmunkát tvábbá a mbilitási prblémák leküzdésének, illetve a nehéz helyzetű régiók fglalkztatása fenntartásának eszközeként is tekintették. Ezek az aktuális kérdések is hzzájárultak ahhz, hgy a cseh szciális partnerek különböző minisztériumk segítségét keressék, hgy nagybb krdinációt teremtsenek a távmunka ösztönzésében. Ezért is határztak úgy a spanyl szakszervezetek és munkaadók, hgy a távmunkáról szóló EU és spanyl megállapdásk bevezetését elsőbbségi kérdésként kezeljék óta a szciális partnerek tárgyalásain. TRANSZNACIONÁLIS TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Az európai keretmegállapdás több rszágban történő egyidejű bevezetése esetében haszns az egymástól való tanulás. A német szciális partnerek ezért a dán, az sztrák és a francia munkáltatói szövetségekkel együttműködésben 2003-ban kezdeményezték nemzetközi knferencia megszervezését a távmunka és az európai keretmegállapdásk gyakrlati alkalmazása témakörében. Az ágazatközi európai szciális partnerek a bevezetés időszakában szintén közreműködtek a terjesztési tevékenységekben, nevezetesen knferenciákn, szemináriumkn való részvétel útján, ahl különböző hallgatóságknak magyarázták el a távmunkáról szóló keretmegállapdás alapjait és tartalmát. Közösen és külön-külön is flytattak tagjaik felé prmóciós tevékenységet a megállapdás végrehajtása érdekében; például az ETUC széles körben terjesztette saját értelmezési útmutatóját a megállapdásról. Tvábbi példa az európai szciális partnerek közös prmcinális tevékenységére: közös szemináriumsrzat, melyek célja az új tagállamk szciális partnereinek az EU társadalmi párbeszédébe való teljes körű integrációjának megkönnyítése, melyre 2002-től 2006-ig került sr egy EU-s pénzügyi támgatásban részesülő prjekt keretében. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdás bevezetésének megtárgyalása részét képezte az EU társadalmi párbeszédben megtárgyalt közös törvényszövegeknek; a távmunkát lyan kérdésként aznsíttták, melynek tárgyában a nemzeti szciális partnereknek vitát kell indítaniuk. Ennek közvetlen hatása vlt a tárgyalásk megindulására több rszágban, például Lettrszágban. A megállapdás kihatással vlt tvábbá az európai ágazati társadalmi párbeszéd tevékenységekre. Különféle ágazati szciális partnerek, nevezetesen a helyi és reginális önkrmányzatk, valamint az elektrms áram társadalmi párbeszéd bizttsága tűzték zászlajukra az ágazatközi megállapdást. A jelentés melléklete listába szedi azn helyiségeket, ahnnan ilyen szintű tevékenységet jelentettek. 6 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

7 AZ ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA: OSZTÁLYOZÁS A SZOCIÁLIS PARTNER MEGÁLLAPODÁSOKTÓL A HÁROMOLDALÚ TEVÉKENYSÉGEKIG Az EU keretmegállapdást júniusában az EU tagállamk és az EGT rszágk többsége bevezette. A bevezetés száms rszágban, ideértve Ausztriát, a Cseh Köztársaságt és Szlvéniát flyamatban van, de nem ért teljesen véget. A blgár és a rmán szciális partnerek érdeklődésüket fejezték ki a távmunka követése iránt a közelgő EU-s csatlakzásukra való tekintettel, de munkájukat még nem kezdték meg. A szciális partnerek által választtt végrehajtási eszközök és eljárásk az érintett nemzeti gyakrlatknak megfelelően skfélék. Tartalmazzák például a szciális partner-megállapdáskat Spanylrszágban, avagy a kllektív szerződéseket Franciarszágban, illetve a szciális partnerek által megtárgyalt egyéb közös szövegeket, mint például a Hlland Munkaügyi Alapítvány által készített közös ajánlást. A végrehajtás biznys esetekben közigazgatási szerveket is bevnt; ez történt az Egyesült Királyságban készített iránymutatásk esetében. Más esetekben a megállapdás a nemzeti törvényhzásban eredményezett váltzást, például annak tisztázásában, hgy a munkajg milyen mértékben fedi le a távmunka helyzetét. A végrehajtás eszközeinek és eljárásainak kiválasztását a munkaadók és a szakszervezetek közösen végezték, ami gyakran adtt alkalmat mélységi és néha nehéz vitákra közöttük. A feladat nehézsége időnként lényegi, eljárási kérdésekhez vagy a végrehajtási eszköz státuszáhz kötődött. Ez valószínűleg annak tudható be, hgy a nemzeti szciális partnereket első alkalmmal kérték fel knszenzus keresésére egy EU keretmegállapdás saját eszközeikkel történő bevezetése tárgyában. A nemzeti szciális partnerek előtt álló másik kihívás a közös értelmezés kialakítása vlt abban a kérdésben, hgy mit jelent a távmunka közös megközelítése az egyes érintett rszágk munkaadói és munkavállalói számára, valamint, hgy knszenzusra jussanak a vitás kérdésekben az EU megállapdás fényében. A belgiumi Nemzeti Munkaügyi Tanácsban például a szciális partnerek kiterjedt előkészítő munkát flytattak - a leginkább érintett ágazatk szciális partnereivel készített interjúkra is kiterjedően -, hgy segítsenek a jelenség széleskörű megértésében, vagyis hgy miért és milyen célból került a távmunka bevezetésre. Finnrszágban és Nrvégiában a szciális partnerek alaps elemzést készítettek saját nemzeti munkaügyi törvényi szabályzásukról és a meglevő kllektív szerződésekről, mielőtt arra a közös álláspntra jutttak vlna, hgy nem szükséges a törvényhzás módsítása. Szlvéniában ezeket a vitákat még nem véglegesítették, és a szciális partnereknek még el kell dönteniük, hgy a keretmegállapdást a munka törvénykönyvének módsítása révén, vagy ágazati kllektív szerződéseken keresztül vezetik-e be. Érdemes megjegyezni, hgy az EU keretmegállapdásnak a szciális partnerek saját eszközein keresztül történő bevezetése biznys rszágkban alkalmat teremtett a kétldalú szciális partnermegbeszélések megerősítésére nemzeti, ágazati és vállalati szinten. A francia, lengyel, lasz és egyesült királyságbeli szciális partnerek például kifejezetten üdvözölték annak lehetőségét, hgy nemzeti szinten jelenítsék meg az EU szinten elért kétldalú kötelezettségvállalást. Hasnló módn, az EU megállapdás prmóciója priritásként jelent meg a cseh szciális partnerek által nvemberben megkötött általáns kétldalú megállapdásban. Ahgy az alábbiakban látható, az EU keretmegállapdás bevezetésére Európa-szerte különbözőféleképpen került sr. Az eredményeket jelen jelentés céljából két fő kategóriába sztttuk: A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 7

8 kllektív szerződések, illetve egyéb kétldalú szciális partner-megállapdásk egyrészről, valamint törvényi szabályzás, illetve egyéb hármldalú tevékenység-típus másrészről. SZOCIÁLIS PARTNER-MEGÁLLAPODÁSOK A munkaügyi kapcslatrendszerek tagállami szerveződésének függvényében, az EU keretmegállapdás bevezetését biznys esetekben általáns szciális partner-megállapdásn keresztül biztsíttták, melynek nem ugyanaz a jgállása, mint a kllektív szerződésnek. Ugyanakkr biznys, az alábbiakban kiemelt esetekben, mint Spanylrszágban vagy Svédrszágban, a nemzeti szinten elért szciális partner-megállapdás ösztönözte a kllektív szerződések ágazati vagy vállalati szinten történő aláírását. A különböző végrehajtási eszközök kmbinációja a nemzeti munkaügyi kapcslatrendszerektől függ. Finnrszágban az állami és a magánszektrk képviseleti szervezetei május 23-án helyi szintű szciális partner-megállapdást fgadtak el a tárgyaló felek számára szóló iránymutatáskkal együtt. A megállapdás ajánlja az EU megállapdás legfntsabb elveinek május 23-i hatállyal történő átvételét a munkaszerződésekbe, illetve a távmunka számításba vételét a kllektív alku srán. A tárgyaló felek számára szóló iránymutatásk tekintetbe veszik az EU megállapdást és a meglévő finn törvényi szabályzást is. Választ jelentenek a helyi szereplőknek a nemzeti szintű szciális partnerek által az előkészítő munka srán beaznsíttt útmutatási igényére. Az EU keretmegállapdás alapján nem fgadtak el ágazati megállapdást a távmunkáról, mivel azk többsége szeptember végéig érvényes. A kllektív alkuról szóló spanyl nemzeti megállapdásk óta beépítik a távmunkáról szóló EU keretmegállapdást a spanyl munkaügyi kapcslatk rendszerébe. Ezek a megállapdásk iránymutatóul szlgálnak a kllektív szerződést tárgyaló felek számára az egész rszágban, priritáskat határznak meg a tárgyalásk számára más szinteken és a nymn követésért felelős kétldalú bizttságt irányznak elő. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdást első ízben megemlítő, kllektív alkuról szóló spanyl nemzeti megállapdást 2003-ban kötötték meg, majd hsszabbíttták meg 2004-ben és újíttták meg azóta. Spanylrszágban a mai napig tíz különböző távmunkáról szóló kllektív szerződés létezik ágazati, reginális és vállalati szinten. Ezek felét után kötötték meg, és az EU keretmegállapdást vagy hasnló kialkudtt rendelkezések, vagy az EU megállapdás eredeti szövegére történő közvetlen utalás révén veszik számításba. E szerződések érintik a vegyipart, a napilapkat, Valencia régiót, illetve a Telefnica de Espana, a Telefnica Mviles Espana és az Ibermatica társaságkat. Ezenfelül Katalónia régióban a szciális partnerek megállapdtak a távmunkáról szóló kllektív alku ágazati és vállalati szinten történő ösztönzésében, illetve szükség esetén a törvényi szabályzásk előmzdításában. A hatóságk nem veszik figyelembe az EU keretszabályzás spanylrszági átvételét. A spanyl munkaügyi felügyelőség cselekvési útmutatója megemlíti az EU keretmegállapdást, és hivatkzik arra a távmunkás és munkáltatója közti munkaviszny különböző aspektusainak részletezésekr. A lett szciális partnerek április 12-én szciális partner-megállapdást kötöttek, mely kötelezi a feleket a távmunkáról szóló EU keretmegállapdás bevezetésére. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdást a Munkaügyi Alapítvány ajánlására szeptemberben vezették be Hllandiában. Az ajánlás lyan eszköz, melyet a nemzeti szciális partnerek alkalmaznak a párbeszéd és a megállapdás ösztönzésére a munkakörülményeket érintő kérdésekben a kllektív alkuban vállalati vagy ágazati szinten és/vagy üzemi tanácskkal és egyéni munkavállalókkal; az ajánlás a vállalatknak, illetve az ágazati szciális partnereknek szól. Az ajánlás szövege hivatkzik az európai szciális partnerek megállapdására, leírja a távmunka minőségi és mennyiségi felfuttatását Hllandiában, valamint leírja a tekintetbe veendő főbb elemeket a távmunkára vnatkzó megállapdáskban a kllektív alku és/vagy üzemi tanácskkal és egyéni munkavállalókkal flytattt párbeszédben. A kiemelt főbb elemek a távmunka meghatárzása, annak önkéntes jellege, a 8 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

9 távmunkásk és egyéb dlgzók közötti egyenlőség elve a munkafeltételek, valamint a képzési és karrier-építési lehetőségek tekintetében. A szciális partnerek megállapdtak, hgy ajánlásukhz mellékelik az európai megállapdás teljes szövegét, a releváns hlland jgszabályk leírása, tekintettel a távmunkára és a létező kllektív szerződésekben található, távmunkával kapcslats rendelkezésekre. Németrszágban szintén született ajánlás a távmunkára vnatkzóan, amelyet a vegyipar szciális partnerei hztak létre. Ez az ajánlás srra veszi azkat a fő elemeket, amelyek az uniós keretmegállapdásban szerepelnek, és amelyeket a távmunka bevezetésekr figyelembe kell venni. A svéd szciális partnerek is megállapdásra jutttak a távmunkáról szóló uniós keretmegállapdás (2003.május 28.) alkalmazására vnatkzó irányelveket illetően. A dkumentum hangsúlyzza, hgy az uniós szöveget iránymutatásként kell kezelni a Svédrszágban kötendő távmunkával kapcslats egyezmények esetében, és az uniós keretmegállapdásban kiemelt fő elemeket gnds figyelembevétellel kell kezelni. Ennek eredményeként a különböző iparágakban született megállapdáskat több pntn kiegészítették. Egyéb esetekben az ügyet a szciális partnerek megvitatták, és a munkaadók vállalták, hgy tagjaikat tájékztatják az uniós keretmegállapdás rendelkezéseiről, hgy azkat iránymutatásként használhassák, azkban az esetekben, amikr távmunkára vnatkzó egyéni megállapdást kötnek. Nrvégiában decemberében szintén elfgadtak távmunkára vnatkzó irányelveket. Ez a közös dkumentum knkrét ajánláskat nyújt a szciális partnerek számára a távmunka bevezetésére. Rugalmasságának és széles hatáskörének köszönhetően ez az eszköz mindkét fél számára a legmegfelelőbb az uniós keretmegállapdás teljes körű végrehajtására. Lengyelrszágban flyamatban vannak az uniós keretmegállapdásról szóló egyezmény végrehajtásáról a tárgyalásk a szciális partnerek között. A szciális partnerek egyaránt kívánnak egy nemzeti megállapdást kötni (legelső alkalmmal), és egy lyan dkumentumt elkészíteni, mely bővítéseket tartalmaz a távmunka Munka Törvénykönyvébe integrálását elősegítendő. Ezt a dkumentumt a közigazgatási szervek ellenőrzik, és őszére várhatóan véglegesíthetik. A szciális partnerek nemzeti egyezménytervezete az uniós keretmegállapdás minden rendelkezését végrehajtja, és a kllektív alku jgának minél szélesebb körű érvényesítését tűzi ki célul a távmunka vállalati szintű bevezetése srán. A megvalósítási flyamatt még Ausztriában sem véglegesítették. A szciális partnerek mst egy közös szciális partneri ajánlásn próbálnak egyezségre jutni, amelyet vállalati szinten kívánnak megvalósítani, vélhetően végéig. Eközben, júliusában az uniós megállapdás megvalósítására vnatkzó irányelveket az sztrák munkaadók is elfgadták, és erről az interneten tájékztatást adtak. Ezen irányelvek címzettjei mind a munkaadók, mind a munkavállalók. Tartalmazzák a megállapdás szövegét, valamint megjegyzésekkel egészítik ki azk rendelkezéseit a hatálys ausztriai szabályzásk fényében, és knkrét iránymutatást adnak a távmunkát bevezetni kívánó vállalkzásk számára. NEMZETI, ÁGAZATI ÉS VÁLLALATI SZINTŰ KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁSOK Belgiumban, Franciarszágban, Olaszrszágban, Luxemburgban, Görögrszágban, Izlandn, Dániában és Svédrszágban a szciális partnerek úgy döntöttek, hgy az uniós keretmegállapdást nemzeti vagy ágazati kllektív egyezmények révén valósítják meg, az adtt nemzeti ipari visznykat türköző nemzeti vagy ágazati kllektív egyezmények közötti választás lehetőségével. Meg kell említeni, hgy az esetben, ha a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdás rendelkezéseit az adtt rszág vagy ágazat általáns alkutárgyalásaiban jelenítik meg, akkr az alkutárgyalásk időtartamát az előzetesen meghztt megállapdásk érvényességének vége szabja meg. Ha ezek az A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 9

10 uniós megállapdásk megvalósítására előirányztt időkeretből kifutnak, akkr az uniós megállapdás teljes körű megvalósítása érdekében elfgadható a késedelem. Belgiumban egy kllektív nemzeti megállapdást (CNT n 85) fgadtak el nvember 9-én. A CNT n 85 kifejti, hgy milyen módn visznyul az új kllektív megállapdás a Belgiumban meglévő munkakörülményekhez, illetve munkaszerződésekhez. Az uniós keretmegállapdáshz képest bővebben taglalja a távmunkavállaló és a megbízó közötti íráss megállapdás részleteit, az ilyen megállapdás hiányának következményeit, a szükséges eszközökhöz kapcslódó költségek számításának módját, illetve az eszközök meghibásdásának következményeit. Az uniós szöveg preambulumában fglaltakkal összhangban - amely előirányzza, hgy az uniós megállapdást ki lehet egészíteni, illetve igazítani az adtt rszág speciális igényeinek megfelelően - a belga egyezmény szintén előirányzza, hgy a megvalósítás módzatait különböző ágazati, vállalati, illetve egyéni megállapdásk fejtsék ki. Franciarszág hasnló megközelítést választtt a július 19-én elfgadtt ágazatközi kllektív nemzeti megállapdás. Az ágazatközi nemzeti megállapdás rendelkezéseit különböző ágazati illetve vállalati szinten elfgadtt egyezmények révén lehet kiegészíteni, illetve kiigazítani. Ilyen decentralizált megállapdásk hiányában a nemzeti egyezmény alkalmazandó - a szciális partnerek kezdeményezésére beiktattak egy erga mnes (mindenkivel szemben hatálys) kiterjesztést. A kiterjesztett rendeletet az Európai Unió Hivatals Lapjában hirdették ki június 9-én. A francia egyezmény amellett, hgy francia kntextusba ülteti át az uniós megállapdás rendelkezéseit, tvábbi aspektuskat is részletez, úgymint a távmunkavállaló meghatárzásának hatálya, a távmunkavállalók esélyei a fglalkztató székhelyén megüresedett pzíciók betöltésére, valamint a távmunkavállalók és a fglalkztató székhelyén dlgzó munkavállalókkal kapcslats egyenlő bánásmód biztsítása. Olaszrszágban ugyanezt a fajta kiigazítást irányzták elő június 9-én az laszrszági szciális partnerek megállapdtak egy nemzeti szintű inter-knföderális egyezményről, mely a távmunkáról szóló uniós keretmegállapdást ülteti át. Ez a megállapdás kötelező érvényű a magánszektr közel teljes egészére, és a helyi közszlgáltatókra Olaszrszágban. Az ágazatközi nemzeti egyezmény rendelkezéseit különböző ágazati illetve vállalati szinten elfgadtt egyezmények révén lehet kiegészíteni, illetve kiigazítani. Ebből fakadóan a kllektív nemzeti megállapdás más szintű megállapdáskat is sugalmaz, ugyanakkr figyelembe veszi a távmunkára vnatkzó, krábban kötött megállapdáskat is, különösen az ágazati szintűeket, mint például a textiliparban (2004. május 28.), a telekmmunikációs ágazatban, villamsenergia-iparban, vegyiparban, papír és grafikai szektrban, kerámiaiparban és a KKV-k-kal kötötteket. A szlgáltatási szektrban szintén már létezett megállapdás (2001-ben kötötték), melyet júliusában megújítttak, a távmunkáról szóló nemzeti ágazatközi megállapdás rendelkezéseit is figyelembe vette. Luxemburgban kllektív nemzeti megállapdást fgadtak el február 21-én. Ez a megállapdás, melyet hárm évre kötöttek, módsítja Luxemburg munkaszerződésekre, valamint biztnság- és egészségvédelemre vnatkzó jgszabályait Ez a megállapdás tükrözi az uniós keretmegállapdást, és néhány aspektusában tvábbi részleteket határz meg, úgymint a távmunkavállalók részére munkakezdés előtt nyújtandó íráss tájékztatást, annak módját, ahgy egy munkavállaló jelentkezhet távmunkára, illetve egy úgynevezett adaptációs időszak - biznys kereteken belül történő bevezetésével - mikr a távmunkavállalónak jgában áll a munkáltató telephelyére visszatérni - miként térhet vissza az előző munkafrmáhz. Az uniós keretmegállapdást végrehajtó görögrszági kllektív nemzeti megállapdást április 12-én írták alá, függelékként csatlva az uniós megállapdás görög frdítását. Az izlandi keretmegállapdást május 5-én írták alá. Kötelező érvényű irányelveket ad a távmunkára vnatkzó rendelkezésekkel kapcslatban az egyéni munkaszerződések esetében, előirányzza egy közös bizttság létrehzását, hgy az értelmezésben várhatóan jelentkező prblémákat kezelje. 10 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

11 Dánia és Svédrszág állami szektrában az általáns kllektív alku tárgyalásai srán valósíttták meg a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdást az állami szektrban fglalkztatttak vnatkzásában 2005-ben. Az új kllektív megállapdásk mindkét rszágban állami szektrában már létező, távmunkáról szóló megállapdáskra, vagy irányelvekre épülnek. A dán helyi és reginális közszférában 1997 óta létezett egy kllektív megállapdás, amely megfelelt az EU keretmegállapdás követelményeinek. Svédrszágban a közpnti állami szektrban december 15-én jött létre egy kllektív megállapdás, amely felismeri az irányelvek szerepét az EU keretmegállapdásban. A dán magánszektrban az ipari tevékenységeknél a szciális partnerek az EU keretmegállapdás bevezetése érdekében egy már krábban létező kllektív megállapdást módsítttak 2005 őszén. Az EU megállapdást követve a kis- és nagykereskedelmi szektrban is új ágazati kllektív megállapdáskat kötöttek a távmunkára vnatkzóan. A magánszektr teljes lefedése érdekében a dán munkáltatók szövetsége, a DA, és a szakszervezetek jelenleg tárgyaláskat flytatnak egy megállapdásról, amely az európai keretmegállapdást alkalmazza az eddig még nem lefedett ágazatkban és munkahelyeken. Németrszágban a távközlési szektr egyik vállalatánál a szciális partnerek lyan kllektív rendszerben állapdtak meg, amely figyelembe veszi a szektrban létező különféle távmunka frmákat is, pl. a távmunka és a mbil távmunka váltgatását. STANDARD VÁLLALATI ÉS ÁGAZATI SZERZŐDÉSMINTÁK Németrszágban a szciális partnerek együtt vagy külön-külön kínálnak kllektív szerződésmintákat az ágazati, vállalati vagy intézményi szintű tvábbi egyeztetésekhez. Az intézményi vagy vállalati szintű távmunka rendjét általában munkaszerződések, illetve csprts vagy vállalati megállapdásk rögzítik. Ezek általában specifikusabbak, mint az európai keretmegállapdás, és túlmutatnak annak rendelkezésein. Skféle megállapdás létezik száms más ágazatban is, így a bankszektrban, a vegyiparban, a khászati iparban, a távközlésben, a kézműiparban és a közszférában. E megállapdásk egy részét még az európai keretmegállapdás előtt dlgzták ki, de megfelelnek az utóbbi kritériumainak. Más megállapdásk pedig az európai keretmegállapdás nymán születtek. Németrszágban munkatanácsi megállapdásk is léteznek, például a fémiparban. A fémipari megállapdás az európai keretmegállapdással összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaz, és kiemelt hangsúlyt fektet a távmunka meghatárzására, a távmunka önkéntességére, az adat- és infrmációvédelem biztsításának módjára, a munkáltató felelősségére a berendezések és távközlési eszközök beszerelésével, karbantartásával és rendelkezésre állásával kapcslatban, a munkavédelemre, a munkaidőre, a karrierfejlődési és képzési intézkedésekre, az intézmény vagy szervezet megbeszélésein, illetve a munkatanácsk munkájában való részvételre. Ehhez hasnlóan, a távmunkával kapcslats, vállalati szintű kllektív szerződések létrejönnének megkönnyítése érdekében a helyi közigazgatási szervek és állami vállalatk szövetsége szlgáltatási, illetve vállalati szerződésmintát adtt ki tagjai számára azzal a céllal, hgy a közigazgatási szerveknél és állami vállalatknál működő szciális partnerek megfelelő knstrukciókat dlgzzanak ki a távmunka bevezetésére és menedzselésére. A javaslt szabványszövegben az európai keretmegállapdás valamennyi főbb eleme megtalálható, némi kiegészítéssel. A mdell többek között javaslja, hgy a munkaadó telephelyén és az tthn végzett munka időbesztását az egyéni igények figyelembevételével határzzák meg. Az egyéni megállapdásban meg kell határzni azkat a megfelelő időszakkat, amelyekben a munkavállaló személyesen elérhető. A felmérések azt mutatják, hgy a helyi közigazgatási szervek és vállalatk túlnymórészt szlgáltatási vagy vállalati megállapdás keretében rögzítik a távmunkavállalás knstrukcióit. Egyéni szerződéskötésre csak a kevesebb távmunkát igénylő kisebb szervezeteknél kerül sr. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 11