Félúton vagy tévúton?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Félúton vagy tévúton?"

Átírás

1 OROSZ ÉVA Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT EGYESÜLET

2 OROSZ ÉVA Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái

3 A kötet a következô szervezetek támogatásával készült: Soros Alapítvány Budapest Bank Budapestért Alapítvány Nonprofit Kutatócsoport Egyesület Resonátor Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. Orosz Éva Szakmai lektor: Ajkay Zoltán, Harsányi László

4 TARTALOM Elôszó Koncepcionális keretek Az egészségpolitika elemzésének összetevôi Az egészségügyi rendszer összetevôi, értékelési kritériumai Az egészségügyi rendszerek és egészségpolitikák értékelésének lehetséges kritériumai Életminôség, egészség és egészségügy Az állam és a piac szerepe az egészségügyben Az egészségügyi rendszerek alternatív modelljei A piaci kudarcok A kormányzati kudarc elmélete A kvázi-piac elmélete Az egészségügyi reformok nemzetközi tapasztalatai az állam és a piac nézôpontjából A 90-es évek reformjai és vitái Az egészségügyi reformok kontextusa Az egészségügy átalakulásának gazdasági-társadalmi körülményei A társadalom egészségi állapota Az egészségügyi rendszer fô problémái a 90-es évek elején A reformok fô kérdései Elôzmények ( ) Hezitálás és nekirugaszkodás ( ) Útkeresés a gazdasági stabilizáció szorításában ( ) Vakvágányon ( ) Az egészségügyi rendszer a 90-es évek végén A kormányzati idôszakokon átívelô viták A források nagyságára és szerkezetére vonatkozó viták Az önkéntes biztosítások lehetséges szerepe A forrásteremtés alternatíváinak összehasonlítása Az egészségügyi rendszer átalakulása elosztási vonatkozások A reformok más szemszögbôl: az egészségügy szereplôi és az egészségpolitikai folyamat jellege Az egészségügy szereplôi A kormányzat

5 4 TARTALOM Egészségbiztosítás (Önkormányzat és Országos Egészségbiztosítási Pénztár) A települési önkormányzatok Az egészségügyi intézmények (kórházak) menedzsmentje Orvosszakma Állampolgárok / betegek A szereplôk alapvetô konfliktusai A reformfolyamat jellemzôi Az egészségpolitika, mint folyamat A prioritások meghatározása A magyar egészségpolitikai folyamat jellemzôi Kitérô: kísérlet a konszenzusos politika kereteinek kialakítására A fenntartható finanszírozás. Az egészségügyi kiadások korlátozása Az egészségügyi kiadások tendenciái Az egészségügyi kiadások alakulása az OECD országokban A gazdasági fejlettség és az egészségügyi kiadások közötti összefüggés új megközelítések Az egészségügyi kiadások alakulása Magyarországon Az egészségügyi kiadások alakulását befolyásoló tényezôk A gazdasági és társadalmi folyamatok Demográfiai jellemzôk Az egészségügyi rendszerek strukturális jellemzôi Az egészségügyi technológia és az orvosi gyakorlat jellemzôi A kiadás-korlátozó politikák A kiadás-korlátozás eszköztára Történeti kitérô: Az egészségügyi rendszeren belüli erôviszonyok és a kiadás-korlátozó politikák A kiadás-korlátozás magyar egészségpolitika A kiadás-korlátozás fô eszközei Feszültségek, problémák a 90-es évtizedben A magyar egészségügyi kiadások várható alakulása A hatékonyság és minôség növelésére irányuló reformok Az egészségügy hatékonysági problémái A háziorvosi ellátás létrehozása A kórházi kapacitások csökkentése A szolgáltatások vásárlójának a létrehozása A szolgáltatások finanszírozási módszerei Általános jellemzôk A járóbeteg szakellátás A fekvôbeteg ellátás Az intézményi magatartás jellemzôi A fejlesztések finanszírozása Humán erôforrások

6 TARTALOM 5 6. Decentralizáció és privatizáció A decentralizáció értelmezése Decentralizáció a magyar egészségügyben Privatizáció a magyar egészségügyben A privatizációt ösztönzô tényezôk A privatizáció fôbb jellemzôi Következtetések és kérdôjelek Az egyenlôtlenségek és az egészségpolitika Az egyenlôtlenségek újbóli felfedezése Az egészségügy egyenlôtlenségeinek fogalma és összetevôi A magyar egészségügy egyenlôtlenségeinek néhány összetevôje A halandóság növekvô társadalmi-területi különbségei Az erôforrásokkal való ellátottság és igénybevétel területi egyenlôtlenségei Az egészségpolitikai elkötelezettség hiánya Az egészség, mint az egyéni szabadság összetevôje Egészség(ügy)ünk helyzete nemzetközi perspektívából Egészségpolitikai alternatívák A reform alapvetô kérdései Lehetséges-e egészségpolitikai paradigmaváltás? Az egészségpolitikai alternatívák alapvetô kérdései Egészség-orientált, multiszektorális egészségpolitika versus Egészségügy, mint költségvetési teher Az egészségügyi rendszer finanszírozásának alternatívái Az erôforrások felhasználásának alternatívái Az egészségpolitikai alternatívák összefoglalása Irodalom

7 6 TARTALOM Táblázatok jegyzéke 2.1. táblázat Az egészségügyi kiadások alakulása makrogazdasági kontextusban, táblázat Az egészségügyi kiadások reálértékének alakulása makrogazdasági kontextusban, táblázat A férfiak születéskor és 40 éves korban várható élettartamának alakulása néhány országban táblázat Az egészségügyi kiadások alakulása a GDP %-ában az OECD országokban táblázat Az egészségügyi közkiadások alakulása a GDP %-ában az OECD országokban táblázat Az egy fôre jutó egészségügyi kiadás, egészségügyi közkiadás és GDP az OECD országokban, táblázat. Az egészségügyi kiadások alakulása között (milliárd Ft) táblázat. Az egészségügyi kiadások alakulása: reálérték (1991=100) táblázat. Az egészségügyi kiadások alakulása GDP százalékában táblázat Az egészségbiztosítás kiadásainak reálértéke táblázat. Az évi forráshiány az Egészségbiztosítási Alap gyógyítómegelôzô kiadásainak lehetséges értékei alapján táblázat. Az egy fôre jutó egészségügyi közkiadások relatív értékének alakulása Magyarországon táblázat A gyógyszerkiadások részaránya a GDP-ben és az összes egészségügyi kiadásokon belül néhány OECD országban, táblázat A kórházi ellátás fôbb adatai korcsoportok szerint, 1994, táblázat Az egészségügy finanszírozási forrásainak részaránya az EU-ban ( ) és Magyarországon (összes kiadás=100) táblázat Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak a megoszlása táblázat A gyógyszerek kiskereskedelmi forgalma és az egészségbiztosítási támogatások összege táblázat Az egészségbiztosítási járulékok mértékének változása táblázat Az egészségbiztosítási alap egyensúlyi helyzete táblázat Az egészségügyi közkiadások GDP-részaránya az OECD országokban táblázat Az egészségügyi közkiadások alakulásának becslése, 2010-re és 2020-ra táblázat Az összes egészségügyi kiadás és a magánkiadások GDP-n belüli részarányának becslése táblázat Az egy kórházi orvosra jutó teljesítmények területi különbségei táblázat A háziorvosok szakmai képzettség szerinti megoszlása, táblázat A háziorvosi szolgálat finanszírozásának fôbb trendjei táblázat A háziorvosi ellátás, járóbeteg szakellátás és a kórházi ellátás teljesítményeinek fôbb trendjei táblázat Az orvosok számának és a kórházi kapacitásoknak az alakulása nemzetközi összehasonlításban táblázat A kórházhálózat jellemzô adatai nemzetközi összehasonlításban

8 TARTALOM táblázat Az aktív kórházi ellátás fôbb adatai nemzetközi összehasonlításban táblázat Az aktív kórházi ellátás hatékonysági tartalékait jellemzô adatok táblázat A fekvôbeteg ellátás kapacitásai, teljesítményei és pénzügyi feltételei táblázat Az aktív fekvôbeteg ellátás kapacitásai, teljesítményei és pénzügyi feltételei táblázat Az egészségbiztosítás kifizetéseinek egy esetre jutó reálértéke a járóbeteg és a fekvôbeteg ellátásban táblázat A kórházi alapdíjak az intézmények típusai szerint, 1993-ban táblázat Az egészségügyi ellátásban alkalmazott gépek, mûszerek átlagos életkora, táblázat Az egészségügyben foglalkoztatottak létszámának alakulása táblázat A fekvôbeteg ellátásban foglalkoztatottak létszámának alakulása táblázat. Az egészségügyi szektor foglalkoztatottsági jellemzôi táblázat Egészségügyi foglalkoztatottság az OECD országokban táblázat Az orvostudományi egyetemeken kiadott oklevelek száma táblázat Egészségügyi átlagjövedelem aránya a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva táblázat A munkaerôköltség, dologi kiadások és a gyógyszerkiadások aránya táblázat Az orvosi jövedelmek nemzetközi összehasonlításban táblázat A magánvállalkozások részesedése a kötelezô egészségbiztosítás által kifizetett szolgáltatási díjakból táblázat Az egészségügyi szolgáltatások területén mûködô gazdálkodó szervezetek számának alakulása táblázat A csecsemôhalandóság az anya iskolai végzettsége szerint táblázat 100 élveszületettbôl a 65 éves kort túlélô férfiak száma táblázat Az egészség állapot, társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségügyi szolgáltatások indikátorai táblázat A megyék és Budapest sorrendje az egészség állapot, a társadalmigazdasági helyzet és az egészségügyi szolgáltatások indikátorai alapján táblázat A cseh, lengyel és magyar lakosság egészségi állapotának néhány indikátora táblázat Magyarország helyzetének alakulása az egy fôre jutó GDP, az egészségügyi közkiadások és a 40 éves korban várható élettartam alapján táblázat Magyarország helyzete az egy fôre jutó GNP és az egészségi állapot néhány mutatója alapján táblázat A jövedelem, az iskolai végzettség és a technikai haladás hatása az egészségi állapot alakulására a közepes és alacsony fejlettségû országokban, táblázat Magyarország relatív egészség-teljesítménye nemzetközi összehasonlításban

9 8 TARTALOM Ábrák jegyzéke 1.1. ábra Az egészségügyi rendszer összetevôi ábra Egészségügyi szolgáltatás, egészség és életminôség ábra A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezôk ábra A GDP és az egészségügyi közkiadások reálértékének az alakulása ábra A kiadagolás és a prioritások meghatározása ábra Az egészségügyi közkiadások alakulása az OECD országokban ábra Az egy fôre jutó egészségügyi kiadások az OECD országokban ábra A magyar egészségügy finanszírozása ábra A közületi és a magánszektor kapcsolata ábra Az egészségi állapot egyenlôtlenségeit befolyásoló tényezôk ábra Az OEP-kiadások területi forráselosztásának százalékos eltérése a szükségleteket kifejezô SANA-formulától (1995) ábra A technikai fejlôdés hatása az egészségi állapot alakulására ábra Magyarország relatív egészség-teljesítménye, Szöveges táblázatok jegyzéke 2.1. szöveges táblázat Az egészségügyi rendszer átalakulásának fôbb lépései szöveges táblázat Az egészségügy jellemzôi a 80-as évek közepén és a 90-es évek végén szöveges táblázat Reformjavaslatok a 90-es évtizedben szöveges táblázat Alternatív stratégiák a közületi szféra reformja számára szöveges táblázat Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszerei Magyarországon szöveges táblázat A decentralizáció típusai szöveges táblázat A decentralizáció lehetséges elônyei és kockázatai szöveges táblázat Az egyenlôtlenségek problémájának megjelenése a kormányzati egészségügyi programokban szöveges táblázat Az egészségpolitikai paradigmaváltás összetevôi szöveges táblázat Az egészségügy szereplôinek funkcionálását befolyásoló információk, ösztönzôk és intézményi keretek szöveges táblázat Egészségpolitikai alternatívák szöveges táblázat A magyar egészségpolitika lehetséges stratégiái

10 ELÔSZÓ A 80-as évek vége óta zajlik a magyar egészségügyi rendszer átalakulása botladozva, ellentmondásokkal, a tudatos reformlépések és a spontán folyamatok eredôjeként. A címben feltett kérdés (miközben a vizsgált idôszak ellentmondásosságát talán jól érzékelteti) nyilvánvalóan pontatlan, hiszen az idôszak egészének értékelésére önmagában sem a félút, sem a tévút kifejezés nem alkalmas együtt talán jobban. Nemcsak maguk a végbement változások rendkívül ellentmondásosak, hanem azok megítélése is. A 90-es évtized mérlege nemzetközi perspektívából a következôképp foglalható össze: a korábbi évtizedekbôl örökölt tendenciákon nem sikerült módosítani, tovább fokozódott az elmaradásunk a fejlett országoktól mind az egészségi állapotot, mind az egészségügyi ellátásra fordított erôforrásokat tekintve. Helyzetünk az egészségi állapot alapján a hasonló gazdasági fejlettségû országokénál is lényegesen rosszabb. Az egészségpolitikai alternatívák szempontjából elsôrendû fontosságú kérdés: az elkövetkezô évtizedben ezek a tendenciák folytatódnak-e tovább, vagy sikerül elindítani a felzárkózást? Az elemzések egyben azt is mutatják, hogy a felzárkózás vagy a további leszakadás nem a szûk értelemben vett gazdasági fejlettségi szint (1 fôre jutó GDP) kérdése: a jelenlegi gazdasági fejlettségi szintünkön is lényegesen jobb lehetne a lakosság egészségi állapota. A 90-es évek elején három különbözô típusú kihívással kellett egyszerre szembenéznie az egészségpolitikának: (i) fenntartani a rendszer mûködôképességét; (ii) megszüntetni (enyhíteni) az államszocialista egészségügyi rendszertôl örökölt problémákat; és nem utolsó sorban (iii) kiépíteni egy jól mûködô a demokratikus politikai rendszerrel és a piacgazdasággal kompatibilis egészségügyi rendszer intézményeit. Ezek a feladatok sokszor ellentmondásba kerülhettek egymással az átmenet megoldhatatlan nehézsége volt, hogy egyszerre kellett volna mind a három kihívásnak megfelelni. A reformoknak elsôsorban a régi rendszer következô intézményeit kellett (volna) megszüntetnie: (i) az egészségügy alárendeltsége a közvetlen gazdasági/termelési érdekeknek; (ii) az állam kizárólagos szerepe a formális szektorban és az érem másik oldalaként az egészségügy fekete/informális gazdasága (hálapénz); a központi utasításon alapuló irányítási rendszer a formális szektorban és az érem másik oldalaként az informális alkuk nagy szerepe; (iv) az egyének választási lehetôségének és beleszólásának a hiánya. A könyv bemutatja, hogy ez a folyamat még nem zárult le, az eddigi történet meglehetôsen ellentmondásos és sok hiányossággal terhelt volt. Sajátos problémát jelent, hogy az új intézmények létrehozásával egyidôben megjelentek ezen intézmények erodálására, megszüntetésére ható tényezôk, érdekek is. A reform további feladatai úgy is értelmezhetôek, mint a fenti régi intézmények megszüntetésének és az új intézmények kiépítésének a folytatása. Számos kérdésre valójában nem, vagy csak bizonytalanul tudunk választ adni. Nagyobbak, vagy kisebbek lennének-e a feszültségek, mûködési zavarok az egészségügyben, ha nem mentek volna végbe a reformok? Az egészségügyi rendszer inkább fékezte vagy fokozta a társadalmi-gazdasági átalakulás egészségi állapotot veszélyeztetô hatásait? A 90-es években a magyar egészségügy változásait elsôsorban a következô egymással szorosan összefüggô folyamatok befolyásolták: (i) az erôforrásoknak (jövedelmeknek) az egész-

11 10 ELÔSZÓ ségügy és más szektorok közötti, valamint az egészségügyön belüli elosztásáért folyó harc; (ii) az államigazgatáson belül a hatalomért (pl. az Egészségbiztosítási Alap feletti rendelkezésért) folyó harc; (iii) az állam (és a piac) szerepére vonatkozó nézetek közötti konfliktusok; (iv) a politikai legitimitás igénye; (v) továbbá az egészségügy reformjára irányuló törekvések (konfliktusok). A könyv egyik fô célja annak a vizsgálata volt, hogy ezek a folyamatok együttesen hogyan befolyásolták az egészségügyi reformok sorsát, hogyan alakították az egészségügyi rendszer jellemzôit. A fenti folyamatok jelenthettek a változásokat elôsegítô hajtóerôket és a változásokat fékezô tényezôket is. Ugyanaz a jelenség, folyamat bizonyos idôszakban inkább hajtóerôt, más idôszakban inkább fékezô-erôt jelentett. Például a pénzügyi források szûkülése a 80-as évek végén, 90-es évek elején inkább a reformokat kényszerítô tényezônek bizonyult. A 90-es évek folyamán, azonban a források csökkenése a kormányzaton belüli megosztottsággal, az államigazgatáson belüli hatalmi harccal párosulva egyre inkább a hatékonyság-növelô és minôség-javító reformokat fékezô tényezôvé vált. A forráshiány és hatalmi harc ugyanis megakadályozta, hogy a sikeres reformhoz (minimálisan) szükséges feltételek: az elégséges politikai elkötelezettség, a megfelelô kormányzati intézményi kapacitások 1 és a megalapozott koncepciók kialakuljanak. A 90-es évek fenti jellemzése nem tekinthetô általánosan elfogadottnak a politikusok és a szakemberek körében is, és természetesen a társadalomban is nagyon különbözô, ellentmondó vélemények találhatók. Egyesek szerint alapvetôen kiegyensúlyozott, szélsôségektôl mentes, jó irányba mutató reformok történtek, az alapvetô problémát csak a pénzügyi erôforrásoknak az egészségügyi szektorból történô kivonása jelenti a több erôforrás alapjában megoldaná a problémákat. A másik véglet szerint nem történt semmi és végre hozzá kellene kezdeni az igazi reformokhoz. Az egészségügyi rendszer mûködése nemcsak egyféleképp értelmezhetô, a problémák definiálása nemcsak egyetlen szempontrendszer alapján lehetséges, továbbá a magyar egészségügyi reformnak nemcsak egy iránya lehetséges ezért alapvetô az értékelési szempontok megválasztása. Az elsô fejezet felvázolja az általam választott koncepcionális kereteket: az egészségpolitika elemzésének összetevôit, az egészségügyi rendszer konfliktusos értékelési kritériumait, továbbá a fejezet elemzi az állam és a piac szerepét, valamint az egészségügyi rendszerek alternatív modelljeit elméleti megközelítésben és az elmúlt évtizedek nemzetközi folyamatai szempontjából is. A második fejezet ( A 90-es évek reformjai és vitái ) a kormányzati periódusokhoz kötôdôen röviden áttekinti az egészségügyi rendszer átalakulásának a folyamatát. A leírás fô szempontját a következô két kérdés jelentette: melyek voltak az adott idôszak fô egészségpolitikai kihívásai és azokra hogyan válaszolt az egészségügyi kormányzat, másrészt a kormányzati idôszak elején megfogalmazott reformkoncepciók fô jellemzôi és a valóságban végbement folyamatok hogyan és miért tértek el egymástól. A másik fô célkitûzés az egészségpolitikai viták, megvalósulatlan, de jelentôs hatással bíró koncepciók bemutatása volt. Meggyôzôdésem, hogy az egészségügyi rendszer átalakulásának megértéséhez nem elégséges csak a ténylegesen bekövetkezett változásokat bemutatni a történések és a lehetséges alternatívák jobban érthetôk, ha a különbözô (meg nem valósult) koncepciókat is áttekintjük. A változások mögött az egyik fô hajtóerôt az egészségügy és más szektorok közötti, valamint az egészségügyön belüli jövedelemelosztási harc jelentette ez azonban jórészt rejtve maradt a szakmai kérdések hátterében. A fejezet ezeket a szakmai és elosztási vonatkozások közötti kapcsolatokat is igyekszik áttekinteni. 1 Megfelelô döntéshozatali mechanizmusok, jogszabályok, szakemberek, információs rendszer stb.

12 ELÔSZÓ 11 A harmadik fejezet kinagyít két kérdést a második fejezetben vázoltak közül, amelyek nélkül véleményem szerint nem lehetséges az elmúlt évtized folyamatainak a megértése: az elsô rész az egészségügy szereplôinek helyzetét, a második rész pedig a reformfolyamatok néhány általános jellemzôjét elemzi. A szakirodalomban az egészségügyi reformok leírása általában leszûkül a koncepciók és események olyan stílusú elemzésére, amikor a dolgok megtörténnek és nem látható, hogy személyek, érdekcsoportok, intézmények (vezetôinek) érdekeken, értékeken, nézeteken alapuló törekvései (konfliktusai) formálják az eseményeket. Ez utóbbi megközelítés alapvetôen hiányzik a magyar egészségügyi szakirodalomból bízom benne, hogy a fejezet (aránytalanságai és hiányosságai ellenére is) hozzájárulhat a 90-es évek történetének mélyebb megértéséhez. A fejezet második része a reformfolyamatokat a hogyan szempontjából nézi abból az álláspontból kiindulva, hogy nemcsak az egyes társadalmi szférák (köztük az egészségügyi rendszer) eredményessége a fontos, hanem emellett a társadalom intézményeinek, mûködési folyamatainak jellemzôi önmagukban az eredménytôl függetlenül is fontosak. Az elsôsorban szociológiai megközelítésû második-harmadik fejezetek után következô három fejezet elsôsorban egészségpolitikai, egészség-gazdaságtani megközelítésû kérdéseket tesz fel: mit tett és mit ért el az egészségpolitika a fenntartható finanszírozás és a hatékonyság-növelés érdekében, továbbá mi jellemzi a 90-es évek végét ezeknek a céloknak a nézôpontjából. Ezek a fejezetek jelentôs mértékben az adatok nyelvén íródtak remélhetôleg számos új számszerû információt is nyújtva. Ide tartozik a hetedik fejezet is, ami az elôzôektôl eltérôen azonban azt vizsgálja, hogy miért nem történtek lépések egy alapvetô egészségpolitikai cél, nevezetesen az egyenlôtlenségek csökkentése érdekében. A nyugat-európai országok egészségpolitikájában jelentôs hangsúlyeltolódások mentek végbe a 70-es évek közepén-végén. A második világháború utáni évtizedekben az egészségpolitika elsôszámú célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz az egyének jövedelmi helyzetétôl független hozzáférés biztosítása volt. A 70-es évek közepétôl egészségpolitikai fordulat következett be: a kiadások korlátozása vált az egészségpolitikák fô céljává, gyakran az egészségpolitika napirendjérôl minden mást lesöprô kérdéssé. Ez a folyamat nálunk is végbement. A negyedik fejezet a magyar egészségügy kiadásainak alakulását és az egészségpolitika által alkalmazott kiadás-korlátozó eszközöket elemzi a nemzetközi folyamatok tükrében. Elôször az egészségügyi kiadások fôbb nemzetközi és hazai tendenciáit, majd a kiadásokra ható fôbb tényezôket vázolom. A következô rész a kiadás-korlátozó politikák lehetséges eszköztárát és a Magyarországon érvényesülô gyakorlatot tárgyalja. Ez a rész bemutatja a kiadás-korlátozó politika által kiváltott, illetve felerôsített problémákat is. A fejezetet a korábbiaktól részben eltérô jellegû kitérô zárja: a magyar kiadások jövôbeli alakulására vonatkozó feltételezéseket és becslést tartalmazó alfejezet. A sikeres kiadás-korlátozó stratégiák nem jelentik egyidejûleg az egészségügy hatékonyságának a növekedését, ugyanakkor kiélezik a feszültségeket a rendelkezésre álló források és az egészségügyi szolgáltatások iránti technológiai és demográfiai tényezôk által is ösztönzött növekvô igények között. Ezért a reformok alapvetô kérdése volt és maradt a fejlett országokban és nálunk is a hatékonyság növelése, a minôség javítása, azaz a rendelkezésre álló szûkös erôforrással minél nagyobb egészség-javulás elérése. Az ötödik fejezet a hatékonyság és a minôség növelésére irányuló reformokat és hatásaikat elemzi. A magyar egészségpolitika szemléletében (retorikájában) egyoldalúan hatékonyság-orientálttá vált a 90-es évtizedben, ugyanakkor a gyakorlat leszûkült a finanszírozási rendszer átalakításra ezáltal korlátozva magának az új finanszírozási rendszernek a lehetséges pozitív hatásait is. A könyv másrészt hangsúlyozza, hogy a hatékonyság növelése nem lehet kizárólagos célja az egészségpolitikának. Számos olyan vonatko-

13 12 ELÔSZÓ zása van az egészségügyi ellátásnak, ami fontos az egyének és a társadalom számára, de nem fér bele a hatékonyság közgazdasági fogalmába (például az emberi méltóság tiszteltben tartása). A rendszerváltás alapvetô kérdése az egészségügyben is, mint minden más szférában az állam szerepének az átalakulása, amely két fô folyamat, a privatizáció és a decentralizáció által megy végbe. A hatodik fejezet vázolja a privatizáció és decentralizáció legfontosabb magyarországi folyamatait, az azokat ösztönzô tényezôket és lehetséges problémáikat. Továbbá bemutatja, hogy az egészségpolitika a privatizáció esetében számos területen a spontán folyamatok után kullogott, és kevéssé volt képes azok befolyásolására. A fejezet (többek között) hangsúlyozza, hogy a közületi és magánszektor megfelelô együttélésének, együttmûködésének (a hatékonyság, minôség és a páciensek igényeinek jobb kielégítése érdekében) alapvetô feltétele: a közfinanszírozás dominanciája és a szolgáltatási szféra megfelelô kormányzati szabályozása. A társadalmi egyenlôtlenségek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportoknak lényegesen rövidebbek az életkilátásai, mint a jobb helyzetûeké, és a rövidebb élettartamukat is rosszabb egészségi állapotban élik le. A hetedik fejezet fô témája az egészségpolitika és az egyenlôtlenségek viszonya: hogyan értelmezte a magyar egészségpolitika az egészségügy egyenlôtlenségeit a 90-es évtizedben, és miért hiányzott az egészségpolitika napirendjérôl az egyenlôtlenségek csökkentése. Ennek a problémának a jobb megértését szolgálja a fejezet többi témaköre is: a fogalmi tisztázás, az egyenlôtlenségek újrafelfedezése a nemzetközi színtéren és a magyar egyenlôtlenségek néhány összetevôje. Az utolsó alfejezet az egyenlôtlenségek egy lehetséges, új megközelítését vázolja Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász társadalmi egyenlôtlenségekre vonatkozó elméletén alapulva. A nyolcadik fejezet részben folytatja az egyenlôtlenségek elemzését (az egészségi állapot országok közötti egyenlôtlenségeivel), részben háttérként szolgál a kilencedik fejezethez. A as évtizedben a magyar lakosság és a fejlett országok egészségi állapota között a különbség drámai módon növekedett. Ezért a jelenlegi helyzetünk megítélése szempontjából alapvetô kérdés, hogy csökkent-e a távolság a 90-es évtizedben? A korábbi leszakadásunk folytatódott-e vagy elindult-e a felzárkózásunk? A válasz érdekében a fejezet a magyar lakosság egészségi állapotának mutatóit három megközelítésben: a fejlett országokhoz, a hozzánk hasonló fejlettségû országhoz, továbbá saját gazdasági fejlettségünkhöz, saját lehetôségeinkhez képest vizsgálja. Az utolsó fejezet célja az egészségügy jövôbeli alakulása szempontjából alapvetô hosszú és rövidtávú kérdések, másrészt az ezen kérdésekre adható lehetséges válaszok megfogalmazása volt ezáltal annak a mozgástérnek (alternatíváknak) a felrajzolása, amely a belátható jövôben a magyar egészségpolitika elôtt áll. Ezt nyomatékosítja a fejezet központi kérdése: lehetséges-e egészségpolitikai paradigmaváltás azaz alapvetô változás az egészségpolitikát befolyásoló szereplôknek, mindenekelôtt a kormányzatnak az egészség és egészségügy alapvetô összefüggéseire, továbbá saját feladataira, lehetôségeire vonatkozó nézeteiben, szemléletében. A könyv megírásakor arra törekedtem, hogy átfogó képet nyújtsak a magyar egészségügy 90- es évtizedérôl. Ez azonban nem jelent teljes, minden fontos kérdésre kiterjedô képet, és bizonyára a személyes meggyôzôdés és érdeklôdés (néhány esetben pedig a gyakorlatban való közremûködés is) befolyásolhatta, hogy mely kérdésekre tértem ki. (A könyv kéziratát 2000 végén fejeztem be így nyilvánvalóan az azóta bekövetkezett eseményeket már nem tartalmazza.) Tudatában vagyok, hogy a folyamatok bonyolultsága és idôbeli közelsége miatt a tévedés kockázata is jelentôs. Ugyanakkor nemcsak Magyarország és nemcsak az egészségügy esetében igaz, hogy alig vagy csak részlegesen megértett folyamatok résztvevôi/elszenvedôi vagyunk. A jobb megértést segítheti az egymásra figyelô, az eltérô véleményekre is nyitott, szakmai párbeszéd bízom benne, hogy egyenetlenségei és esetleges tévedései ellenére is könyvem hozzájárulhat ehhez.

14 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A könyv alapját képezô kutatásaimhoz kapott támogatásért és ösztönzésért ezúton is szeretnék köszönetet mondani munkahelyemnek, az ELTE Szociálpolitikai Tanszéke közösségének és a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet vezetésének. Az egyes részek alapjául szolgáló (a 90-es évek második felében született) tanulmányokhoz sok segítséget adtak a gyakorlat és a kutatás területén dolgozó hazai és külföldi kollégáktól, kutatóktól kapott vélemények, továbbgondolásra vagy vitára inspiráló gondolatok amelyekért ezúton is szeretnék ismételten köszönetet mondani. (Talán nem túl udvariatlan, ha félve a kihagyásoktól név szerint nem emelek ki senkit sem.) A kézirat véglegesítéséhez nagy segítséget adtak a lektori és baráti vélemények. Nem utolsó sorban ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Széchenyi Ösztöndíj által nyújtott támogatásért, továbbá az Institut für die Wissenschaften vom Menschen (Bécs) által 2000 második felében nyújtott ösztöndíjért, amelyek lehetôvé tették, hogy az elmúlt évben a könyv megírására tudjak koncentrálni, továbbá azon szervezeteknek, amelyek anyagi támogatásukkal lehetôvé tették a könyv megjelentetését.

15

16 1. KONCEPCIONÁLIS KERETEK Az egészségügy problémáinak definiálásában és a javasolt reformokban mutatkozó különbségek jelentôs mértékben az elemzô megközelítésétôl, értékrendszerétôl függnek. Az egészségügyi rendszer mûködése nemcsak egyféleképp értelmezhetô, a problémák definiálása nemcsak egyetlen szempontrendszer alapján lehetséges, továbbá a magyar egészségügyi reformnak nemcsak egy iránya lehetséges. Ezért fontosnak tartottam egy olyan koncepcionális keret megfogalmazását, amely egyrészt bemutatja az eltérô elméleti megközelítéseket és alternatív értékrendszereket, másrészt explicitté teszi, hogy milyen értékeket és szempontokat választottam az elmúlt évtized folyamatainak az elemzéséhez. A fejezet három részbôl áll: az elsô az egészségpolitika elemzésének összetevôit, a második az egészségügyi rendszer összetevôit és értékelési kritériumait mutatja be, a harmadik rész pedig az állam és a piac szerepét, valamint az egészségügyi rendszerek alternatív modelljeit elemzi elméleti megközelítésben és az elmúlt évtizedek nemzetközi folyamatai szempontjából is Az egészségpolitika elemzésének összetevôi Az 1989-es reformprogramtól napjainkig számos egészségügyi reform koncepció készült (kormányzati ciklusonként minimum 3 4). Ezek a szûkebben vett szakmai tartalmukat tekintve jelentôs mértékben azonos építôkockákból válogattak (pl. háziorvosi ellátás szerepének erôsítése, teljesítményelvû finanszírozás stb.). Ugyanakkor jelentôsek a különbségek is: részben az eltérô elemek, részben a közös elemeket tekintve az eltérô hangsúlyok következtében. Hasonló vonás, hogy az egyes kormányzati ciklusokban az elfogadott reformkoncepcióknak csak töredéke (és az is részlegesen) valósult meg. A hatás sokszor nem a várt, hanem ellenkezô lett (pl. nem csökkent, hanem növekedett a hospitalizáció). A programok közötti különbségek, valamint a célok és megvalósítás közötti diszkrepancia megértéséhez nem elégséges a reformok tartalmának az értékelése 1. Ez (jó esetben) alkalmas lehet a célok és a tényleges változások egészségpolitikai jellemzôinek a bemutatására például a reformok javították-e a hatékonyságot, esélyegyenlôséget. Valójában ez sem (lenne) kevés, és egyáltalán nem könnyû feladat. Ez a megközelítés azonban arra nem tud választ adni, hogy egy adott idôszakban miért éppen az adott célok kaptak prioritást? Miért nem sikerült azokat megvalósítani? Miért értek el a reformok a várttal szemben éppen ellenkezô hatást? Miért értékelik ugyanazt a helyzetet eltérôen az egészségügy egyes szereplôi? Melyek voltak a reformok mögötti hajtóerôk, akadályok? A re- 1 Nemcsak magyar sajátosság, hogy az egészségügyi reformkoncepcióknak csak egy része valósul meg, vagy teljes mértékben papíron maradnak, továbbá a ténylegesen elért hatások jelentôs mértékben eltérhetnek a várakozásoktól. Ennek is köszönhetô, hogy az egészségügyi kutatások jelentôs irányzatává vált az egészségpolitika, mint folyamat elemzése.

17 16 KONCEPCIONÁLIS KERETEK formnak, mint politikai folyamatnak és ennek részeként az egészségügyön belüli érdekviszonyoknak az elemzése hiányzik a magyar szakirodalomból. E nélkül az egészségügyi rendszer átalakulásának alapvetô rétegei rejtve maradnak ugyanis az átalakulás alapvetô összetevôjét jelenti az is, hogyan változott meg az egészségügy egyes szereplôinek helyzete, a hatalom megosztása ezen szereplôk között. Walt és Gilson (1994) a következô keretet javasolja az egészségpolitika elemzéséhez: kontextus szereplôk tartalom folyamat Az egészségpolitika elemzése a politika kontextusának, szereplôinek, tartalmának és folyamatának vizsgálatát foglalja magában. Ezek az elemek a valóságban sok szálon összefüggnek, az elemzési célra azonban érdemes elkülöníteni ôket. Az egészségpolitika kontextusát a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, intézményi tényezôk alkotják, továbbá az egészségügyi rendszer problémái, amelyekre a kormányzatok a megoldásokat keresik. A magyar egészségügyi reform kontextusának elemzésekor a következô tényezôket vettem figyelembe: a gazdasági átalakulás hatásai a társadalmi tényezôk (demográfiai folyamatok, lakossági elvárások stb.) a politikai rendszerváltás: a politikai intézményrendszer átalakulása, az állam szerepére vonatkozó nézetek, viták az egészségügyi rendszer adott (reform elôtti, örökölt) struktúrája, a reformot sürgetô problémák, továbbá a rendelkezésre álló erôforrások (anyagi, humán stb.) Az egészségügyi rendszer szereplôinek elemzésekor elsôdleges kérdés: a szereplôk helyzete, érdekeltsége, törekvése, a szereplôk közötti kapcsolatok, a szereplôk funkcióinak és a funkció ellátásához rendelkezésre álló (vagy hiányzó) feltételeknek az elemzése. A szereplôk helyzetét alapvetôen meghatározó tényezôk: (i) a hatalomból való részesedésük (a szereplôk hatásköre, autonómiája), (ii) a rendelkezésükre álló erôforrások, (iii) az általuk elfogadott ideológiák, alapvetô nézetek és (iv) a rendelkezésükre álló szakmai eszközök / technológiák. Ez a négy tényezô nem független egymástól. A hatalom elosztása nagymértékben befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló erôforrásokat az egyes szereplôk hogyan képesek kihasználni, ugyanakkor a hatalom önmagában megfelelô koncepció nélkül nem elégséges a sikeres reformhoz, továbbá a megfelelô koncepció is papíron maradhat, ha a megvalósításhoz nincsenek meg a technikai, szakmai feltételek. Az egészségügyi rendszer szereplôinek egy lehetséges csoportosítása: páciensek/fogyasztók 2, 2 A páciensektôl és a szolgáltatóktól megkülönböztettem az érdekeik képviseletét hirdetô szervezeteket, ugyanis ezek sajátos szervezeti érdekei, álláspontja, magatartása nem feltétlenül esik egybe a páciensek és szolgáltatók körében uralkodó nézetekkel, magatartási mintákkal.

18 KONCEPCIONÁLIS KERETEK 17 szolgáltatók (orvosok, egészségügyi dolgozók, 3 egészségügyi intézmények, illetve a szolgáltató intézmények tulajdonosa és menedzsmentje), finanszírozók (magánbiztosítók, kötelezô biztosító(k), állami egészségügyi hatóság), az egészségügy humán erôforrásait elôállító oktatás és kutatás-fejlesztés (illetve ezen funkciókat ellátó intézmények), bürokrácia (központi és helyi kormányzat), politikusok (kormánypártok és ellenzék), egészségügyi dolgozók szakmai és érdekvédelmi szervezetei (kamarák, szakszervezetek stb.), civil szervezôdések (egészségvédô mozgalmak, betegjogi szervezetek, zöld-mozgalmak stb.). Az egészségügyi rendszer határai nem definiálhatók egyértelmûen lehetséges a fentinél tágabb értelmezés is, ami a szereplôk közé sorolja az egészségügyi ellátás inputjának egy részét (egészségügyi eszközöket, berendezéseket és gyógyszereket) elôállító beszállító-ipart is. Véleményem szerint a beszállító ipart olyan tényezônek kell tekinteni, amelynek vállalatai jelentôsen befolyásolják az egészségügy szereplôit, de egy szûkebb (az egészségügyi rendszer definiálását, elemzését jobban szolgáló) értelmezésben maga a beszállító-ipar nem tekinthetô az egészségügyi rendszer szereplôjének. Ennek a szûkebb értelmezésnek a kiindulópontja: az egészségügyi szektorba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek alapvetô/közvetlen célja az egészség megôrzése, védelme, helyreállítása, javítása. A beszállító-ipar esetében a közvetlen cél a termékek értékesítése, és a (többségében multinacionális) vállalatok a magyarországi termelésük egy jelentôs részét exportálják. Ebbôl az értelmezésbôl kiindulva egy egészségügyi intézmény által magvalósított beruházás vagy gyógyszerek felhasználása (az ezekre fordított kiadások) az egészségügyi rendszer tevékenységeinek a részét képezik, de a berendezések gyártása már nem 4. Egy adott szervezet több szerepet is betölthet. Az állami egészségügyi rendszer esetében az egészségügyi hatóság nemcsak a szabályozást, irányítást végzô bürokrácia, hanem egyben a szolgáltatások finanszírozója is, továbbá elôfordulhat, hogy szolgáltató intézmények tulajdonosa is. Egy magánbiztosító is lehet egyszerre finanszírozó és szolgáltató is ha egészségügyi intézmények vannak a tulajdonában. Továbbá, például egy adott betegségben szenvedôk érdekeit védô civil szervezet lehet bizonyos szolgáltatások finanszírozója is. Egy adott reformlépés sikeréhez nemcsak a jó szakmai elképzelés szükséges, hanem a politikai akarat, az elégséges támogatás a fontosabb szereplôk részérôl. Az egészségügyi reform megértéséhez, például annak elemzéséhez, hogy a meglévô problémák közül melyeket definiálja kezelendô problémaként az egészségpolitika, továbbá a reformkoncepciók és a megvalósítás közötti eltérések elemzéséhez elengedhetetlen az egészségügyi rendszer szereplôinek a vizsgálata. A szereplôk dolgozzák ki a terveket, a szereplôk hozzák a döntéseket és hajtják végre (vagy hiusítják meg) a reformokat. A társadalmi-gazdasági környezet, valamint az egészségügyi rendszer adott viszonyai hatnak a szereplôk törekvéseire, döntéseire, amelyek befolyásolják az egészségügyi rendszer átalakulását. Ebbôl a megközelítésbôl is törekedtem annak elemzésére, hogy mi történt a 90-es években a magyar egészségügyben, és ennek során az egészségügyi reform hajtóerôinek és a változásokat akadályozó tényezôknek a bemutatását tekintettem az egyik fô szempontnak. 3 Az egészségügyi dolgozók alatt az orvosokon kívüli egészségügyben dolgozókat értem. Az egészségügyi munkaerô vagy az egészségügyben foglalkoztatottak tartalmazza mind az orvosokat, mind az egészségügyi dolgozókat. 4 Az egészségügyi informatika jelentôsen befolyásolja az egészségügy mûködését, mégis kevésbé merül fel, hogy az egészségügy szereplôinek tekintsük az informatikai cégeket.

19 18 KONCEPCIONÁLIS KERETEK Az egészségpolitika tartalmának elemzése az egészségpolitikai koncepciók, viták, az egészségpolitikai döntések (reformok) és az egészségpolitikai beavatkozás által eredményezett változások elemzésére törekszik. Az elemzés megközelítését jelentheti az a kérdés, hogyan sikerült megvalósítani az adott egészségpolitika által kitûzött célokat. A másik lehetséges megközelítés, hogyan érvényesülnek az egészségpolitika általános (az elemzô által definiált) alapelvei (pl. a hatékonyság és az esélyegyenlôség érvényesülése). Az egészségpolitikai folyamat elemzése a hogyanra vonatkozik: az egészségpolitika intézményi kereteit, döntéshozatali mechanizmusait vizsgálja. Az egészségpolitikai folyamat jellemzôi alapvetôen összefüggnek a szereplôk helyzetének jellemzôivel például, a hatalmat koncentráló (vagy arra törekvô) központi kormányzat más módon dolgozza ki az egészségügyi reform koncepcióját, mint egy olyan ország kormányzata, ahol az egészségügyön belüli hatalom megoszlik az egyes a szereplôk között (például jelentôs a helyi kormányzatok és a társadalombiztosítás autonómiája). Ugyanakkor a szereplôk közötti hatalom-megosztást alapvetôen befolyásolják az adott ország politikai rendszerének általános jellemzôi, azaz az egészségpolitika kontextusa Az egészségügyi rendszer összetevôi, értékelési kritériumai A magyar egészségügyi rendszer mûködésének elemzését, problémáinak meghatározását segítheti, ha elôször általános megközelítésben áttekintjük az egészségügyi rendszerek fô összetevôit és tisztázzuk az értékelés lehetséges kritériumait. Ez utóbbi korántsem olyan egyszerû, mint elsô ránézésre tûnik. A nemzetközi színtéren sincs egyetértés abban, hogy milyen kritériumok szerint értékelhetô jónak (vagy rossznak) egy egészségügyi rendszer helyzete, illetve, hogy javult-e vagy romlott az egészségügyi rendszer egy adott idôszakban nyújtott teljesítménye. Továbbá, hogyan definiálható és hogyan mérhetô az egészségügyi rendszerek `teljesítménye`. Ugyanakkor, az utóbbi években megélénkültek azok a nemzetközi törekvések (elsôsorban az OECD, WHO és a Világbank égisze alatt), amelyek választ szeretnének adni ezekre a kérdésekre, beleértve az olyan módszerek kidolgozását, amelyek számszerûsítik és összehasonlítják az egyes országok egészségügyi rendszereinek általános helyzetét és átfogó értelemben vett teljesítményét (Jee, M.-Or, Z., 1999; Wang, J. et al., 1999; WHO, 2000). Nemcsak az értékelési kritériumoknak, hanem magának az egészségügyi rendszernek a definiálása sem egyértelmû. Az elôzôekben említett a WHO (2000) által is alkalmazott definíció szerint az egészségügyi rendszer részét képezik mindazok a tevékenységek, amelyek elsôleges célja az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása és további romlásának megakadályozása. Ez a definíció sem tudja azonban egyértelmûen kezelni azt a problémát, hogy az egészségügy határai összemosónak, átfednek egyrészt a szociális szektorral, másrészt az olyan szabadidôs tevékenységekkel, amelyek az egészség megôrzését is szolgálják. Továbbá nemcsak az egészségügyi szakemberek és intézmények tevékenységei, hanem a háztartások, a civil szervezôdések és az életmódipar (üzleti szféra) egyes tevékenységei is beletartozhatnak az egészségügy fogalmába. Nem egyértelmû a környezetvédelem és az egészségügy elhatárolása sem 5. 5 A könyvben a magyar egészségügyi rendszer alatt általában a jelenlegi hivatalos egészségügyet (az egészségügyi törvény által az egészségügy körébe sorolt tevékenységeket és szervezeteket) értem. Külön utalok rá, ha ennél szélesebb értelemben használom a magyar egészségügy fogalmát.

20 KONCEPCIONÁLIS KERETEK 19 Az egészségügyi rendszer fô összetevôit a következô funkciók és intézményrendszereik alkotják: Egészségpolitika (szabályozás) Finanszírozás (i) forrásteremtés (ii) a források allokációja (a finanszírozási módszerek) Szolgáltatások (beleértve mind a közösségi szintû elsôsorban prevenciós programokat, beavatkozásokat, mind a személyes egészségügyi szolgáltatásokat) Az erôforrások termelése (oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás) Az egészségpolitika 6, mint tevékenység átfogja az egészségügyi rendszer egészének mûködését fô elemei: a tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés és széles értelemben vett információ-szolgáltatás. Elsôsorban, de nem kizárólag a központi és helyi kormányzatok tevékenységét jelenti 7. A szabályozás a keresletet és kínálatot, a finanszírozók, szolgáltatók és a szolgáltatást igénybevevô egyének viselkedését befolyásoló mechanizmusokat (jogi kereteket) jelenti. A szabályozás vonatkozhat a rendszerbe való belépésre (pl. a szolgáltatók mûködésének engedélyezési rendszere), a szolgáltatások áraira, mennyiségére, minôségére; a humán erôforrások és az állóeszközök áraira, mennyiségére, minôségére; továbbá a szolgáltatók és vásárlók közötti kapcsolatokra (pl. betegjogok szabályozása). A finanszírozási rendszer két fô összetevôje: a forrásteremtés és a források allokációja. A forrásteremtés fô kérdései: mekkora források állnak rendelkezésre és kik a finanszírozók (költségvetés, kötelezô biztosítás, magánbiztosítás, betegek általi közvetlen fizetés). Milyen módon jönnek létre az egészségügyi rendszer mûködéséhez szükséges források (adók, járulékok törvény általi- kötelezô beszedésével és /vagy önkéntes biztosítás és közvetlen fizetés által). Milyen típusú és mértékû a biztosítás által létrehozott kockázatközösség (pl. a társadalom kisebb csoportjai szerint megosztott, vagy az egész társadalom egyetlen kockázatközösséget alkot). A forrásteremtés módja alapvetôen befolyásolja, hogy a társadalom egyes csoportjai milyen mértékben viselik az egészségügyi ellátás mûködtetésének anyagi terheit, továbbá az ellátáshoz való hozzáférés esélyeit. A források allokációjának (a finanszírozók és szolgáltatók közötti kapcsolatnak) a fô kérdései: milyen mechanizmusokon, módszereken keresztül történik a rendelkezésre álló forrásoknak a felhasználása (mi jellemzi az egyes ellátási formák, pl. háziorvosok, fekvôbeteg-ellátás finanszírozási módszereit). A finanszírozási módszerek alapvetôen befolyásolják a szolgáltatók magatartását, döntéseit, és azokon keresztül az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságát és minôségét. A szolgáltatási szektor több szempont szerint írható le: (i) a szolgáltatói szervezetek fô funkciói, struktúrája (megelôzés, alapellátás, rehabilitáció stb. intézményeinek mennyiségi és minôségi jellemzôi); (ii) a szolgáltatási struktúra, azaz az egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minôségi jellemzôi (pl. az egyes megelôzési programokra vagy az egyes betegségek kezelésére milyen eljárások, technológiák állnak rendelkezésre); valamint (iii) a tulajdonosi struktúra, mûködtetési formák. További fontos kérdést jelent a szolgáltató intézmények belsô szervezeti jellemzôi (a menedzsment hatásköre, az orvosok státusza stb.). A szol- 6 Egyes tanulmányok a szabályozást szélesen értelmezve tekintik az egészségügyi rendszer harmadik fô összetevôjének. 7 Ha egy kormányzat konszenzusra törekszik, akkor fontosnak tartja, intézményesíti az egészségügyi szektor többi szereplôjének a részvételét az egészségpolitikai folyamatban (tervezésben, döntéshozatalban, értékelésben stb.).

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az első teljesítményértékelési jelentés ( )

Az első teljesítményértékelési jelentés ( ) Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészség, versenyképesség, költségvetés Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk... 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...3 2....7 3. Rövidítésjegyzék...13 4. Indikátorlista...17 5. Vezetõi összefoglaló...21

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A MINŐSÉG MIRŐL LESZ SZÓ? AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A MINŐSÉG MIRŐL LESZ SZÓ? AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA AZ GÉSZSÉGÜGY ÉS A MINŐSÉG Dénes Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan tanszék denes@mvt.bme.hu MIRŐL LSZ SZÓ? az egészségügyi rendszer fogalma a magyar egészségügyi szolgáltatás, sajátosságai,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat

Részletesebben

Gyöngyös,

Gyöngyös, XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (Health Policy, Planning and Financing) 2. A mesterképzési

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13. Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Címzett:., az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: K.I.M. Kritikus Ifjúságért Mozgalom Törvényjavaslat címe: A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm.

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer szabályozása

Az egészségügyi rendszer szabályozása Francia nap 2007. november 20. Francia Intézet, Budapest Az egészségügyi rendszer szabályozása Francia jellemzők Pierre Czernichow Egyetemi Kórházi Központ Rouen-i Egyetem (Franciaország) Tartalom Egészségügyi

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

Részletesebben