HELYI NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 21. HELYI NEVELÉSI PROGRAM Az intézmény neve: Egyesített Óvodai Intézmény OM azonosító: Benyújtja: Császi Lászlóné óvodaigazgató Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja:

2 2 Tartalom jegyzék 1. Bevezetés Óvoda adatai Tagóvodák bemutatása 5 2. Célok, alapelvek, feladatok Gyermekkép Óvodakép Az óvodai nevelés általános feltételei Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Mese vers Ének zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Környezetünk mennyiségi összefüggései Munka jellegű tevékenységek Tanulás Fejlődési kimenetek Nevelés tervezése, szervezési keretek, a dokumentáció rendje A nevelés időkeretei Óvodapedagógus feladatai a csoportnaplóval kapcsolatban Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok Ünnepek a gyermekcsoportokban A nevelő - fejlesztő munka mérési, értékelési rendszere, elvei A programhoz kapcsolódó mérőeszközök A mérés során keletkezett dokumentáció felhasználása Gyermekvédelem az óvodában A szülő, a gyermek, a pedagógus és a társintézmények 34 együttműködésének formái Kapcsolattartás a gyermek szülő pedagógus vonatkozásában Az együttműködés lehetséges formái a társintézményekkel A tagóvodák helyi nevelési programjainak fontosabb ismérvei sz. Napköziotthonos Óvoda Lurkó Napköziotthonos Óvoda sz. Napköziotthonos Óvoda Mesevár Napköziotthonos Óvoda sz. Napköziotthonos Óvoda sz. Napköziotthonos Óvoda Aprónép Napköziotthonos Óvoda Manókert Napköziotthonos Óvoda Legitimációs záradék 64 Mellékletek: A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tagóvodák helyi nevelési programjai

3 3 1. BEVEZETŐ Hajdúszoboszló város önkormányzata a 67/2004.(VI.10) Képviselőtestületi határozata alapján átszervezte az óvodai szolgáltatást. Ennek értelmében szeptember 1-től 8 óvoda összevonásával létrehozta az Egyesített Óvodai Intézményt. A tagóvodák 2004-ben módosították Helyi nevelési programjukat, mely alapján munkájukat végzik. Az összevonásból adódó feladatunk-a Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény 33. (7). bek. értelmében- az Egyesített Óvodai Intézmény Helyi Óvodai Nevelési Programjának elkészítése. A program elkészítésében részt vett minden tagóvoda képviselője. Alapdokumentumként felhasználtuk AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA -t, valamint a tagóvodák nevelési programjait.

4 Óvoda adatai: Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 21. Gyermekcsoportok száma: Tagintézmények 1.sz. Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Attila u. 51/b. Lurkó Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Törökdomb u sz. Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 84. Mesevár Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Kovács Gy. u sz. Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás u sz. Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Arany J. u. 8. Aprónép Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló Rákóczi u. 21. Manókert Napköziotthonos Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Ady E. u. 54.

5 Tagóvodák rövid bemutatása 1.sz. Napköziotthonos Óvoda Hajdúszoboszló, Attila u. 51/b. Az óvoda 1961-ben épült, a város frekventált helyén, belvárosi zöldövezetben helyezkedik el. A régi épület 1981-ben 98 m 2 -es aulával bővült, itt szervezzük a közös gyermekprogramokat, ünnepségeket és a testnevelés foglalkozásokat nyarán az udvaron 72 m 2 -es fedett játékszín épült, melyet 2003-ban díszburkolattal láttunk el, így kedvezőtlen időjárás esetén is biztosított a gyermekek szabad levegőn való tartózkodása. A tágas udvaron fából készült mozgásfejlesztő játékok /4 csúszda, 4 mókuskerék, 1 rönk mászóka, 4 hinta, 4 babaház, 4 mérleghinta, 1 repülő, 2 lovaskocsi,5 fa ülőkével körbekerített homokozó/ találhatók. A csoportszobai bútorokat az évek során folyamatosan újakra cseréltük, a kiegészítő kisbútorokat is beleértve. A játékeszköz ellátottság nagyon jónak mondható: az összes játékfajtához, a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez, játéktémákhoz illeszkedő eszközök bőséges választéka áll rendelkezésünkre. Minden csoportnak van CD lejátszós rádiós magnója, közös használatra 2 db TV, 2 db videomagnó, 1 db videokamera, 1 db mini HIFI, 1 db fényképezőgép áll rendelkezésre. Az óvodavezetői és a nevelői /óvodatitkári/ szoba egyaránt számítógéppel felszerelt, modern bútorokkal berendezve. Fénymásoló gép, nyomtató és szkenner is található itt. A gyermekek nevelése 4 gyermekcsoportban történik: - 1 kiscsoport - 1 kis-középső csoport - 1 középső-nagy csoport - 1 nagy csoport A gyermekeink többsége rendezett anyagi- és lakás körülmények között él. A szülők összetétele vegyes képet mutat: van közöttük többdiplomás, magasan kvalifikált és egyszerű munkás, sőt munkanélküli is. Hátrányos helyzetű gyermekek száma: az összlétszám 20 %-a. Ők gyermekvédelmi támogatásban részesülnek - 8 óvodapedagógus (5 felsőfokú, 3 főiskolai végzettségű, 1 szakvizsgázott, a 120 órás továbbképzési kötelezettségét mindegyikük teljesítette) - 5 nevelő-oktató munkát segítő (dajka), mindegyikük dajkaképzőt végzett, szakmunkásképzőt végeztek. - 1 udvaros ½ állásban A mi óvodánk olyan óvoda, ahová a gyermekek szorongás nélkül érkeznek, mert érzik, hogy szeretik, tisztelik őket. Alapvető célunk a sokoldalú személyiségfejlesztés, az érzelmi biztonságot nyújtó modellértékű viselkedés, a tanulás iránti vágy felkeltése. A személyiségközpontúság dominál, a magasabb rendű közösségi értékek hatása érvényesül, a rend és a spontaneitás összhangban van. Minden gyermek esélyt kap arra, hogy önmaga értékeit felismerhesse, saját lehetőségeinek megfelelően fejlődjön, kellő lelkierőt, akaratot és sok-sok pozitív élményt szerezve, szellemileg feltöltődve, fizikailag megerősödve kezdhesse az iskolai életet. A hatékony fejlesztő munkára, az egyéni fejlesztésre, a differenciált bánásmódra helyezzük a hangsúlyt, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A játékot a gyermek

6 6 alapvető és legfőbb tevékenységi formájának tekintjük. Kiemelten odafigyelünk az egyéniség kialakítására, az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetségek, a kiemelkedő képességek kezelésére, kibontakoztatására, a sikeres iskolai beilleszkedésre. A gyermek autonómiáját tiszteletben tartó, de magára nem hagyó, hozzá mért módszereket és eszközöket alkalmazó fejlesztés, értő óvónői segítség érvényesül. Okos szeretetben, érzelmi biztonságban szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveket. Lurkó Napköziotthonos Óvoda Törökdomb u. 11. Óvodánk a város legrégebbi óvodájának jogutódjaként 1900-ban kezdte meg működését. Intézményünk 1999 évben felvette a LURKÓ nevet. Az óvoda Hajdúszoboszló délnyugati kertvárosi részében helyezkedik el, csendes, forgalomtól mentes utcában a Törökdomb u. 11. sz. alatt. Az intézményben jelenleg 4 vegyes életkorú csoport működik, ahol lehetőséget biztosítunk a testvérek és ismerős gyermekek együtt nevelésére. 5 jól felszerelt csoportszoba és egy szép, tágas tornaterem, áll a gyermekek rendelkezésére, mely a programunkban megfogalmazott feladatok megvalósításához nagy segítséget jelent. Az épülethez nagy, füves, parkosított, fa játékszerekkel felszerelt játszóudvar tartozik, mely tág lehetőséget biztosít a szabad mozgáshoz és játékhoz. Óvodánkba a gyermekek többsége a környező kertes családi házakból érkezik. A családok szerény anyagi körülmények között élnek. A hátrányos helyzetű gyermekek száma évenként változó, az utóbbi időben meghaladja a gyermeklétszám 30%-át. Néhány éve igény mutatkozik a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére is, melyet az intézmény biztosít számukra. Az óvodában többéves pedagógiai gyakorlattal rendelkező, jól képzett és az új iránt fogékony óvodapedagógus dolgozik. Munkájuk során arra törekednek, hogy a világra rácsodálkozni tudó, a környező világot ismerő és óvó, testileg és szellemileg egészséges gyermeket neveljenek, figyelembe véve és elfogadva másságukat és egyéni fejlődési ütemüket. A gyermeki személyiséget szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek során fejlesztik. Nevelőmunkájukat érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben végzik, építve a szülők bizalmára és együttműködésére. Óvodapedagógusaink a gyerekek szükségleteinek és a szülők elvárásainak, igényeinek figyelembevételével kiemelten kezelik a mozgásfejlesztést és az anyanyelvi képességek fejlesztését. Feladataik megvalósítását szakképzett dajkák segítik. Óvodánk sajátossága, hogy 1995-ben a városban elsők között szervezte meg a gyermekek vízhez szoktatását, úszás oktatását szakember bevonásával amit igény szerint a jövőben is folytatni szeretnénk.

7 7 3.sz. Napköziotthonos Óvoda Rákóczi u. 84. Óvodánk körzete Hajdúszoboszló délkeleti részének nagy területét öleli fel. Óvodás gyermekeink nagy többsége e területről érkezik hozzánk, de a város távollevő területeiről is szívesen elhozzák hozzánk a gyermekeket, mivel óvodánk jól megközelíthető. A körzetünkben élő szülők nagy része kétkezű munkás, sok a GYES-en a lévő anya és jelentős a munkanélküliek száma is. 10 fő óvodapedagógusunk jó szakmai felkészültséggel rendelkezik, 3 fő szakvizsgázott, 1 fő fejlesztő pedagógiából, 1 fő pedig népi kismesterségek köréből tett vizsgát. Az egyéni kompetenciákat, értékeket igyekszünk maximálisan kihasználni a gyermekeink tudatos fejlesztése érdekében. Pedagógiai hitvallásunk a gyermekek tiszteletére és szeretetére épül, ahol a gyermekszerető és szakképzett nevelő-oktató munkát segítő dolgozó is az óvónővel összhangban teszi a dolgát. Óvodánk helyiségei megfelelnek az óvoda funkciójának. Csoportszobáink tágasak, igényesen berendezettek és jól felszereltek. A helyi tevékenységközpontú nevelési programunk eredményes megvalósulásához szükséges alapvető eszközök adottak, anyanyelvi programunk megvalósításához gazdag könyvtár, bábkészlet, nyelvi és drámajáték eszköztár áll rendelkezésünkre. Udvarunk tágas füves, fás, csendes, a gyermekek kedvenc játszó és találkozási helye, hiszen sokszínű, változatos, élményt nyújtó tevékenységi lehetőséget kínál. Intézményünk működése során közvetlen partnereink igényeit, elvárásait helyezzük középpontba. 5 vegyes életkorú csoportunkban családias légkört biztosítunk gyermekeink számára, és lehetőséget teremtünk a testvérek együtt maradására. Gyermekeink egyéni érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően vehetnek részt kiegészítő programjainkon (zene-ovi, vízhez szoktatás az Árpád uszodában, játékos német nyelv, hittan, stb.) Nevelőmunkánkban - a családdal együttműködve- arra törekszünk, hogy tevékeny, vidám, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort biztosítsunk óvodásaink számára. Mesevár Napköziotthonos Óvoda Kovács Gyula u. 24. Óvodánk a városközpontban, a víztorony közelében helyezkedik el. A város egyik legrégebben alapított óvodája, melyet 1984-ben teljesen újjáépítettek. Erre azért volt szükség, mert a környéken kezdték el az új lakótelep építését. Az óvoda jelenleg 4 csoporttal rendelkezik. A négy csoportszoba tágas, levegős. Hozzájuk öltöző és mosdó tartozik. Egy felszabadult csoportszoba tornaszobaként üzemel. Itt a tornafoglalkozások mellett, gyermekprogramokat és külön foglalkozásokat is szervezünk. /zeneovi, gyermektorna, néptánc/. Óvodánkat forgalmas út nem határolja. Ezáltal tiszta egészséges levegőn tartózkodhatnak a gyermekek. Sok fa, bokor biztosítja nyáron a hűsítő

8 8 árnyékot. A nagyobb füves, homokos részek mellett egy betonborítású területtel is rendelkezünk, ahol eső után is játszani lehet. 8 fő óvodapedagógusunk nagy szakmai elhivatottsággal, gyermekszeretettel végzi munkáját. 5 fő nevelő-oktató munkát segítő dajka segíti feladataink, céljaink megvalósítását. Udvarunk esztétikáját, szépségét 1 fő részfoglalkozású dolgozónak köszönhetjük. Óvodánkba a gyermekek egy része lakótelepről, másik része családi házas környezetből érkezik. A gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve végezzük pedagógiai munkánkat. Arra törekszünk, hogy óvodásaink minél gyakrabban találkozzanak természetes környezetünkben állatokkal, növényekkel, tevékenykedés közben közvetlen tapasztalás útján ismerjék meg. A hozzánk érkező gyermekek számára biztosítjuk a kellemes, barátságos légkört és mindazokat a feltételeket, melyek hozzájárulnak személyiségük fejlődéséhez. Óvodánk minden dolgozóját a gyermekszeretet, a gyermekek érdekeit védő, őértük való tenni akarás jellemzi. 5.sz. Napköziotthonos Óvoda Hőforrás u Óvodánk kertes zöldövezetben helyezkedik el augusztus elsején alakították, 1975-ben egy új szárny létrehozásával bővítették. A bővítéssel egy hatalmas tornatermet is létesítettek. A nagyméretű tornaterem egyedülálló az óvodák között és nevelő munkánk meghatározója is. Óvodánkban a 6 tágas, világos csoportszoba mellett 3 játszószoba is működik. Egy zenei és egy kézműves szoba. Büszkék vagyunk a nagy alapterületű, füves, nagy mozgásigényt kielégítő udvarunkra. Itt a gyerekek sokoldalú mozgását biztosító eszközök találhatók. Az udvar további fejlesztését folyamatosan kívánjuk megvalósítani. Óvodánk jelenleg hat csoporttal működik, magába foglal egy speciális fejlesztést igénylő csoportot, amely az ÉFOÉSZ által alakult és 1990 óta működik. A Napocska nevet viselő csoport enyhe értelmi fogyatékos gyerekek speciális ellátását szolgálja. Személyi ellátottság: 11 fő óvodapedagógus 1 fő gyógypedagógus 8 fő nevelő oktató munkát segítő 1 fő részfoglalkozású udvaros Óvodapedagógusaink felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Szakvizsgázott 4 fő, 1 fő jelenleg végzi a Fejlesztőpedagógus szakot. Gyógypedagógusunk Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán speciális kiegészítő szakot végzett A nevelőtestület elkötelezett, kreatív, szakmai- pedagógiai megújulásra kész, közép korosztálybeli óvodapedagógusokból áll. A dajkák közül 3 fő érettségizett és mindenki megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.

9 9 Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épülő, azt kiegészítő tevékenység, a családdal szorosan együttműködve. A családok egyharmada 3 vagy több gyermekes. A családok helyzetéből adódóan a gyermekek szociális, kulturális, mentális egyenlőtlenségekkel érkeznek az óvodába. Szakmai elhivatottságunk egyik jellemzője, hogy nevelőtestületünk képes a másság, különbözőség feltétel nélküli elfogadására és kezelésére. Nevelőtestületünk gondolkodásmódját híven tükrözi a következő gondolat: Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek, amelyekből és melyre a felnőtt élet felépül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény. * 6.sz. Napköziotthonos Óvoda Arany János u. 8. Óvodánk a város központjában egy lakótelep és családi házak szomszédságában található. Az óvoda 1973-ban 4 csoport részére, 100 gyermek elhelyezésére épült, majd 1982-ben további 2 csoporttal bővült. Jelenleg 125 gyermek számára nyújt korszerű, jó komfortfokozatú napközis ellátást. A közúti forgalom zajától védett, árnyat adó fák között, kétszintes épületben 5 különálló csoportszoba, öltöző, mosdóblokk és 1 tornaszoba szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, nevelésük környezeti feltételét. Az óvoda épülete előtt és mögött sok udvari játékkal felszerelt füves és homokos játszótér biztosítja a gyerekek szabad mozgását. Az óvoda udvarának, csoportszobáinak és tornatermének eszközellátottsága költségvetésből, alapítványi, pályázati és szülői támogatásból megfelelően biztosítja a gyermekek egészséges testi fejlődését. Az óvoda belső terében található tágas aula a kora reggeli és késő délutáni közös játék tere. Óvodánkban a város minden területéről érkeznek gyerekek, akik szociális és műveltségi területen egyaránt nagy eltérést mutató családokból indulnak. A szülők nevelési attitűdje, kooperációs készsége az óvodai neveléssel összhangban a gyermekek harmonikus fejlődését szolgálja. Intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy a nálunk dolgozó óvónők és más munkatársak szakmai elhivatottsággal, gyermekszeretettel, igényességgel lássák el feladatukat. Összes alkalmazottak száma18 fő, ebből Óvodapedagógus képesítéssel rendelkezik: 11 fő Nevelő-oktató munkát segítő szakképzett dajka: 6 fő Részmunkaidőben foglalkoztatott udvaros: 1 fő Nevelőtestületünk tagjai közül Szakvizsgát tett: 4 fő A nevelőtestületet szakmai önmegvalósítás, nevelési egység, együttműködés jellemzi. Nevelőmunkánk tevékenységközpontú, öröm és sikerorientált, értékközvetítő óvodai modellben valósul meg.

10 10 Aprónép Napköziotthonos Óvoda Rákóczi u. 21 Óvodánk a város központi részén helyezkedik el, jó a megközelíthetősége. A bölcsőde szomszédsága, több munkahely közelsége, valamint a helyi autóbusz járat közeli megállójának köszönhetően, a város minden részéről érkeznek hozzánk gyerekek. Óvodánk szeptember óta működik, középiskolai kollégiumból alakították át óvodai célra. Óvodánk épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát és kényelmét. Udvarunk hatalmas, fás, virágos, jól felszerelt, rendezett. A város sík földrajzi fekvésétől eltérő kuriózumként kicsiny domboldal található rajta, mely télen szánkózásra alkalmas. A csoportoknak külön udvarrésze van, melyen külön homokozó, testméreteiknek megfelelő kombinált fa játékok, mászókák és egyéb mozgásra inspiráló játékok találhatók. A babaház, a kerti házikók, a betonozott terület, a járda sokféle tevékenység megvalósítására ad lehetőséget. Csoportjaink két épületben helyezkednek el, valamennyi külön bejáratú, minden csoportnak külön öltözője, mosdója van. Ez jól biztosítja a folyamatosságot, rugalmasságot, a feladatok nyugodt ellátását. Csoportszobáink tágasak, s az óvónői kreativitás eredményeként hangulatosak. Az épületben tornatermet alakítottunk ki a mozgás megszerettetésére. Az óvodai csoportok megszervezésénél az azonos életkorú gyermekcsoportok kialakítására törekszünk. Az óvodánkat reprezentáló családok szociokúltúrája, életmódja átlagos, a hajdúszoboszlói mikro rétegeket képviseli. A hátrányos helyzetű gyermekek száma alacsony, a gyermekek gondozottak, a szülők nevelési felfogása általában gyermekközpontú. A személyi feltételek kialakításában arra törekszünk, hogy az óvoda alapvető feladatai-az óvó, védő, nevelő személyiségfejlesztő, szolgáltató funkciója- maradéktalanul érvényesüljenek. Óvodánk 3 csoportjában 6 óvodapedagógus és 4 dajka látja el a feladatokat. Óvodapedagógusaink nagy gyakorlattal rendelkeznek, akik készek a megújulásra, a nevelési értékek megőrzésére. Hárman közülük fejlesztő pedagógusai szakvizsgát tettek. Dajkáink szakképesítéssel rendelkeznek. Programunk megvalósításában a dajkát közvetlen segítőnek tekintjük, kapcsolatuk az óvónőkkel partneri. Munkánk során az a célunk, hogy minden gyermeket önmagához mérten fejlesszünk. Hitvallásunk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás és szeretet övezze. Mindennapjaink során változatos tevékenységi formákat biztosítunk a gyermekek számára, képességeik kibontakoztatása érdekében. Hisszük azt, hogy gyermek a tevékenység során fejlődik legjobban, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékban.

11 11 Manókert Napköziotthonos Óvoda Ady Endre u. 54. Intézményünk, melyet 1980-ban adtak át, a város északi külterületén, szinte falusias környezetben helyezkedik el ben vettük fel a Manókert Óvoda nevet. Óvodánk 75 férőhelyes, 3 vegyes életkorú csoporttal működik A Manókertbe járó gyermekek családjainak szociokulturális jellemzői: - Leginkább jellemző a 4 fős családszerkezet, de előfordul 1, 3, ill. több gyermekes család is. - A szülők iskolai végzettségére szakmunkás és szakközépiskola a legjellemzőbb. - A családok egy része saját családi házzal rendelkezik, de előfordul több generáció együttélése is. Az óvoda dolgozói létszáma 12 fő. Ebből: - Óvodapedagógus 6 fő (2 fő szakvizsgával rendelkezik). - Pedagógiai munkát segítő dajka: 3 fő teljes állásban, 2 fő részmunkaidőben. - Karbantartó és udvaros: 1 fő részmunkaidőben. Szép, gondozott, füvesített-homokos, fákkal, bokrokkal, virágokkal beültetett, tágas udvarral rendelkezünk, ahol az elsősorban fából készült udvari játékok teljes mértékben kielégítik a gyermekek mozgásigényét. Mindhárom csoportszobánk tágas, világos és külön kiszolgáló helyiségek (mosdók, öltözők) tartoznak hozzá. Ezen kívül jól felszerelt tornaszobánk van, és egy nagy aula, mely kiválóan alkalmas az óvoda szintű ünnepségek megrendezésére. A dolgozók számára öltöző és mosdó áll rendelkezésére, valamint nevelői-, és vezetői szoba, melegítő konyha, ill. szertár és raktárhelyiségek segítik a szervezett munkavégzést. A Manókertbe járó gyermekeket kellemes hangulatú környezetben, jól felszerelt eszköztárral, kreatív, mindig megújulni képes, elhivatott, gyermekszerető nevelőtestület, és jól képzett, gondoskodó technikai személyzet fogadja. A gyermekek és szüleik elvárásaihoz, igényeihez igazodva, azt kielégítve szervezzük meg életünket. Igény szerint biztosítjuk a gyermekek képességinek optimális fejlesztését, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. Óvodánk fejlesztő munkája a játékra, a környezet tevékeny megismerésére, a mozgásra ill. a művészeti nevelésre alapozódik. Nevelőmunkánk során a családokkal együttműködve szeretetteljes, biztonságos légkörre, differenciált személyiségfejlesztésre, a zökkenőmentes iskolakezdés előkészítésére törekszünk. Az integrált óvoda- a fenntartó jóváhagyásával- az intézményegységek szakmai tevékenységét úgy kívánja koordinálni, hogy a tagóvodák 1998-ban készített és elfogadott, 2004-ben módosított helyi nevelési programjait nem kívánja nivellálni. A célrendszer fő elemeit, a prioritásokat kimunkálva, a közösen elfogadott értékrendet képviselve a hajdúszoboszlói óvodák helyi nevelési gyakorlatán nem kívánunk változtatni. Felfogásunk szerint az egyedi programok kontinuitása garantálhatja a szülők óvodaválasztásában szerepet játszó sajátosságok folyamatosságát.

12 12 2. CÉLOK, ALAPELVEK, FELADATOK Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja meghatározza számunkra az óvodánkban folyó pedagógiai munka alapelveit. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul Gyermekkép Óvodánk nevelő intézmény, s mint ilyen a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatására, fejlesztésére törekszik. A gyermeki személyiséget egyedi megismételhetetlen individuumnak tekintjük, a fejlődését genetikai adottságok, a belső érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttese határozzák meg. A gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg óvodánkban. Gyermekeinknek joga, hogy óvodánkban biztonságos és egészséges környezetben nevelkedjenek. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben óvodánk kiegészítő szerepet játszik. A partnerközpontú működés szellemében a családok és az óvoda rendszeres, szervezett kapcsolat kialakítására törekszünk, melynek alapja a kölcsönös bizalom és informáltság. Az együttműködés érdekében az óvoda alapelveit, céljait és feladatait, a gyerekek egyéni fejlesztését összehangoljuk a családi neveléssel. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelés gyakorlatában a különböző pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését. A tagóvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak, amelyek összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal, valamint ezen dokumentum, az Egyesített Óvodai Intézmény Helyi Nevelési Programjában meghatározott elvekkel, gyakorlattal. 1. sz. Napköziotthonos Óvoda: Játékos képességfejlesztés - saját helyi nevelési program Lurkó Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program a mozgás és anyanyelvi nevelés kiemelésével. 3. sz. Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program a Tevékenységközpontú óvodai nevelés program alapján adaptálás. Mesevár Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program a Tevékenységközpontú óvodai nevelés program alapján adaptálás. 5. sz. Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program a Játék Mozgás Kommunikáció óvodai nevelés program alapján adaptálás. 6. sz. Napköziotthonos Óvoda: Hétköznapi varázslatok, Óvodai nevelés Freinet elemekkel program átvétele. Aprónép Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program a Tevékenységközpontú óvodai nevelés programja alapján adaptálás.

13 13 Manókert Napköziotthonos Óvoda: Helyi nevelési program az Óvodai nevelés a művészet eszközeivel című program felhasználásával. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja és az azzal összhangban lévő Egyesített Óvodai Intézmény Helyi Nevelési Programja, valamint a tagóvodák helyi nevelési programjának egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyesített intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános értékek, melyeket az óvodai neveléssel szemben a helyi társadalom a gyermekek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Programunk alkotásának során a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét nem kellett alkalmaznunk, mivel intézményünkben igen alacsony számú az etnikai kisebbséghez tartozók aránya. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve alkotta meg helyi nevelési programját az 5.sz. Óvoda, ahol a Napocska csoportban testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermekek nevelését végzik. Ezek az irányelvek vonatkoznak valamennyi tagóvoda integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekére is Óvodakép A közoktatást ellátó rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként működünk a családi nevelés kiegészítőjeként a gyermekek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 8 éves korig. Az óvoda funkciói: óvó védő szociális nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés célja: Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú fejlődésének, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is). Alapelvek a nevelés gyakorlatában: A gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi intézményünkben. Segítjük a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. a gyermeki közösségben végezhető az életkornak és fejlettségnek megfelelő sokszínű tevékenységről. a játék elsődlegességének biztosításáról. az életkornak megfelelő műveltségtartalom közvetítéséről a játékon keresztül. a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

14 14 Az óvodapedagógus modell szerepe. A nevelési folyamatokban meghatározó szerepe van a felnőtt utánzásának, ezért az óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő az óvodában. Ezért fontos, hogy sosem tévesztjük szem elől, hogy a gyermekek számára viselkedésünk modell, amit kritika nélkül lemásolnak, utánoznak, követnek (hisz kritikai érzékük még nem fejlett, erkölcsi értékeik kialakulatlanok). Nagyon lényeges momentum, hogy már az óvodába lépéskor hogyan fogadjuk a kisgyermeket. Az óvodás az elszakadás élményének feldolgozása után örömmel jár óvodába, ha tudja és érzi, hogy a felnőttek óvják és szeretik őt. Ez a nevelői attitűd töretlen kell, hogy maradjon az óvodáskor végéig, s a barátságos befogadásnak naponta ismétlődnie kell. Napi jó hangulatának megalapozásával lehetővé tesszük, hogy a gyermek maga is befogadóvá váljon, s harmonikusan fejlődjön személyisége. Az emberi tulajdonságok formálása csak demokratikus légkörben lehetséges, ez kizárja bármilyen autokratikus nevelési stílus előfordulását intézményünkben. Saját mintánkkal elfogadást, megértést, szeretetet, kedvességet, türelmet, segítségadást, figyelmességet, humort közvetítünk a gyermekek felé. Törekszünk arra, hogy a pozitív tulajdonságokat erősítsük minden kisgyerekben. Ettől nő önbizalmuk, fokozódik biztonságérzetük, képessé válnak saját viselkedésük felülbírálására, korrigálására, a szokások és szabályok megértésére és értelemszerű elfogadására. A nevelő oktató munkát segítők szerepe Nevelésünk során a dajkákat a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. Az óvodapedagógus partnere, aki magatartásával, teljes lényével hatást gyakorol a gyermekekre. Minden gyermek közelében dolgozó felnőtt modell a gyermek számára, ezért fontos az összehangolt nevelési stílus. Az együttműködés alapja, hogy a dajkák ismerik nevelési célkitűzéseinket, elvárásainkat a gyermeknevelésben. A dajka kapcsolata az óvónővel, mint társsal fontos minta a gyermek számára, ezért a szóbeli érintkezésüket, kapcsolattartásukat a kölcsönös tiszteletadás jellemezze Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Célja: egészséges, biztonságos környezetben a gyermekek egészséges életmódra nevelése, az egészséges életvitel iránti igényének alakítása, valamint testi fejlődésének elősegítése. Feladataink: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességei, fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése az egészséges életmód a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.

15 15 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk: a gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges éntudattal rendelkező, harmonikus személyiségének kibontakoztatása az egyéni képességek figyelembevételével, valamint erkölcsi tulajdonságaik és akaratuk fejlődésének elősegítése közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása által. Feladataink: érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása a gyermekek szeretetteljes fogadása óvodába lépéskor az óvodapedagógus gyermek, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze a gyermek szociális érzékenységének, éntudata alakulásának, énérvényesítő törekvéseinek elősegítése lehetőséget teremtünk arra, hogy gyermekeink kielégíthessék társas szükségleteiket, a másság elfogadására neveljük őket a gyermekek együttérzésének, segítőkészségének, önzetlenségének, és figyelmességének erősítése önállóságuk, önfegyelmük, kitartásuk, feladattudatuk és szabálytudatuk fejlődésének elősegítése annak elősegítése, hogy gyermekeink rácsodálkozzanak a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre és tiszteljék, becsüljék azt a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez szükség esetén megfelelő szakember (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) biztosítása és a szakavatott rehabilitáció érvényesítése az óvodapedagógusok és segítőik tevékenységében Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Célunk: hogy az óvodáskor végére a gyermekek egészségesen fejlődő, harmonikus személyiséggé váljanak, rendelkezzenek olyan készségekkel, képességekkel, melyek alkalmassá teszik őket a zökkenőmentes iskolakezdésre. Óvodáinkban a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra építve változatos tevékenységeket biztosítunk számukra, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére fordítunk nagy figyelmet. Célunk: a gyermekek beszédkultúrájának, kifejezőkészségének fejlesztése, szókincsük bővítése, valamint udvariassági szokásaik alakítása helyes mintaadással eltérő szociokultúrális hátterüket és életkori sajátosságaikat figyelembe véve. További feladatunk: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése.

16 16 3. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A játék a 3-7 éves gyermek alapvető, semmi mással nem helyettesíthető tevékenysége. A játékban a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket, megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. Játék közben a gyermek társakra talál, kommunikál és közösen végezhető tevékenységekbe fog, versenyez, szabályokat alkot, ezek alapján cselekszik. A játék a személyiség fejlesztés és az óvodai nevelés legfontosabb és leghatékonyabb eszköze, olyan komplex tevékenységforrás, amelyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában a célok eléréséhez. A játéktevékenység célja: A gyermek szabad képzelettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális kapcsolatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Az óvodapedagógus feladatai: - a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása - a 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. - a játékhoz szükséges optimális feltételek folyamatos biztosítása (hely, idő, eszköz) - a nyugodt légkör megteremtése - élményszerzési lehetőségek biztosítása - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása - szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel - segítségadás a játékközben kialakult konfliktushelyzetek demokratikus feloldásában - beszédkészség fejlesztése a játékon keresztül Mese-vers Az érzelmi biztonság megteremtésének és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze. A mindennapos verselés, mesélés, mondókázás az óvodáskorú gyermekek alapvető szükséglete. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki-értelmi élményt adnak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a külvilág és az emberi belső világ legfőbb viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.

17 17 A mese megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál, a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodapedagógus feladata: - a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása - a éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása - a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus és anyanyelvi játékokkal. - a nyugodt, meghitt légkör, a szoros érzelmi kapcsolat megteremtése az irodalmi alkotások teljes átéléséhez. - a megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása a meséléshez, bábozáshoz, dramatizáláshoz - a gyermekek önálló elképzeléseinek segítése - az irodalmi művek élményszerű bemutatása a hang játékával, mimikával a beszéd zenei elemeinek érvényesítésével. - a szülők meggyőzése az otthoni rendszeres mesélés fontosságáról Ének-zene, énekes játékok Az óvodai zenei nevelés a gyermek szép iránti fogékonyságát, nyitottságát, a zenei képességek fejlesztését elsősorban érzelmi alapon kívánja kibontakoztatni. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az élményt jelentő közös éneklés közben fejlődik hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus, szép mozgásuk. A népdalok énekeltetése, a gyermeki néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését és továbbélését is segítik. A tevékenység célja: a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása, a zenei anyanyelvük megalapozása. Az óvodapedagógus feladata: - a felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő összeállítása - a 3-7- éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása - a tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása - a mintaszerű énekes és hangszeres bemutatással a gyermekek zenei ízlésének és esztétikai fogékonyságának fejlesztése - a közös éneklés és játék örömének megteremtésével a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása - a népdalok, a gyermek néptáncok, és népi játékok alkalmazásával a néphagyományok megismertetése - a zene- ritmus- mozgás kapcsolatában a gyermekek mozgáskészségének fejlesztése - a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal

18 Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális tevékenységek különböző fajtái: a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet. A látás, a megfigyelés, a befogadás által formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény és fantáziaviláguk. Az ábrázolás, az alkotás segíti a gyermekek tér-, forma és színképzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységüket. A vizuális nevelés áthatja az óvodai tevékenységrendszer egészét. A tevékenység célja: a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az óvodapedagógus feladatai: - a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése - a éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának differenciált tervezése - a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása - a gyermekek tevékenységvágyának felkeltése a kezdeményező, kreatív önmegvalósítás érvényre juttatása - képi gondolkodásuk fejlesztése, esztétikai érzékenységük fokozása - technikai ismeretek elsajátítása - finom motorikus képességek fejlesztése Mozgás Az óvodáskorú gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testnevelés nélkül. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes nagymozgását, valamint testi képességeiket: mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, fontos szerepük van az egészség megőrzésében. A mozgás felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képesség fejlődését, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, valamint tájékozódásának, alkalmazkodó képességének és a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékos formában.

19 19 Az óvodapedagógus feladatai: - a éves korban tervezhető mozgások és mozgásfejlesztő játékok folyamatos biztosítása - a különböző szervezeti keretek megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében - a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése - a mozgástapasztalatok bővítésének biztosítása, mozgáskészség, mozgáskultúra alakítása - a testi képességek, erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése - a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése - mozgásos feladatokon keresztül a testséma fejlesztése, az önértékelés és önbizalom növelése A külső világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés a kisgyermekek alapvető szükséglete. A gyermekek kíváncsisága, érdeklődése, aktivitása során tapasztalatokat szerez a közvetlenebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezetéről. A valóság felfedezése során megismerik lakókörnyezetüket, az ott élő embereket, a helyi hagyományokat, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják azok szeretetét, védelmét is. A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során olyan tapasztalatok megszerzése, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz és tájékozódáshoz szükségesek, valamint pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természeti és épített környezet értékei iránt. Az óvodapedagógus feladata: - a éves korban tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetünk értékeinek felfedezése érdekében - a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során - a tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése - a tapasztalatszerzés, élménygyűjtés, a környezettel való tevékeny kapcsolat folyamatos biztosítása - az épített és természeti környezet védelmére, óvására nevelés - a tárgyi feltételek biztosítása a természetben való folyamatos tevékenységhez - megfelelő ismerethordozók biztosítása a tőlünk távollevő tájak, emberek, növények, állatok, tudományos jelenségek megismeréséhez.

20 Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései (matematika) Matematika A külső világ tevékeny megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába is jutnak a gyermekek. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, általa alakul ítélőképességük, fejlődik a tér,-sík- és mennyiség szemléletük, valamint gondolkodásuk. A spontán játékos tapasztalatszerzés és a komplex tevékenységek tapasztalatai mellett az óvodáskor utolsó szakaszában a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozzuk. A matematikai nevelés a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, észlelésére, megismerési vágyára épülve valósul meg. A tevékenység célja: A közvetlen környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Az óvodapedagógus feladatai - az 5-7 éves korban tervezhető tartalmak biztosítása - a tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése - olyan eszközök, és tevékenységi lehetőségek biztosítása, amelyen keresztül érvényesül a gyermekek cselekvő aktivitása, tapasztalatszerzése - a gyermekek matematikai érdeklődésének kielégítése, logikus gondolkodásuk megalapozása - elemi ok-okozati összefüggések felfedeztetése, megtapasztaltatása - pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység. A munkatevékenységek az óvodai élet mindennapjában jelen vannak, ezek egyrészt a gyermekek saját személyével kapcsolatos teendők ellátása: az önkiszolgálás, másészt a közösségért végzett tevékenységek: naposság, egyéni megbízatások, alkalomszerű munkák, a környezet rendben tartása, növénygondozás. A gyermekek a munkatevékenység során tapasztalatokat szereznek, ismerkednek a környezetükkel. A gyakorlás során formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkavégzéshez szükséges képességeik, készségeik. S közben olyan tulajdonságaik alakulnak ki, mint a kitartás, felelősségvállalás, céltudatosság, kötelességtudat, önállóság. A közösen végzett munka pozitívan hat a közösségi kapcsolatok alakulására is. A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésen keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, környezetük és tárgyaik rendben tartását, kötelességtudatát.

21 21 Az óvodapedagógus feladatai: - a különböző típusú munkajellegű tevékenységek tudatos alkalmazása, szervezése. - a szükséges feltételek (hely, eszköz, idő) folyamatos biztosítása - a lehetőség megteremtése arra, hogy a gyermekek önkéntesen, önállóan kedvük és képességük szerint elvégezzék az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet ill. a társaik érdekében végzett munkatevékenységet. - a fokozatosság betartása a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vételével. - sikerélményhez juttatás a munka örömének megéreztetése. - a gyermekekkel való fokozatos együttműködés, szükség esetén segítségnyújtás. - ösztönző, megerősítő hatású pozitív értékelés alkalmazása Tanulás A gyermekek a tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. A játékos tanulás alatt egyéni adottságaikhoz mérten fejlődnek értelmi képességeik: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás. A tevékenység célja: a gyermekek cselekvő aktivitásának, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségeinek biztosításával az értelmi képességeik, készségeik, akarati tulajdonságaik fejlesztése. A tanulás lehetséges formái az óvodában - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás (szokások alakítása); - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés; - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Az óvodapedagógus feladatai - a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének sokoldalú kielégítése a nap folyamán - a váratlanul, spontán adódó lehetőségek tudatos felhasználása a gyermekek fejlesztése érdekében. - a szervezett tapasztalatszerzés esetén az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembe vétele. - a differenciált fejlesztés biztosítása - a kezdeményezések, foglalkozások során adódó témához többféle tevékenység kapcsolása (komplexitás) - a gyermekek értelmi képességének fejlesztése - segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben a gyermek saját teljesítő képességét is megismerheti.

22 Egészséges életmód területén 4. SIKERKRITÉRIUMOK (a fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére) 1. Önállóan használja a WC-t. 2. Önállóan kezet mos, szükség szerint használja a körömkefét. 3. Önállóan fogat mos, a fogápoló szereket tisztán tartja. 4. Vigyáz a mosdó rendjére. 5. Szükség szerint használ zsebkendőt. 6. Szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. 7. Az időjárásnak megfelelően, önállóan helyes sorrendben öltözik, vetkőzik. 8. Önállóan, kulturáltan étkezik. 9. Biztonságosan használja az evőeszközöket. 10. Ügyel saját személye és környezete rendjére Érzelmi nevelés és szocializáció területén 1. Ragaszkodik társaihoz a csoportban dolgozó felnőttekhez. 2. A tevékenységekben együttműködik társaival, és a felnőttekkel. 3. Elfogadja az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát. 4. Képes konfliktushelyzetben társaival egyezkedni. 5. Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket. 6. Az óvodai élet szokásait, szabályait betartja. 7. Együtt érez társaival, képes a másság elfogadására. 8. kialakul feladattudata, a vállalt feladatért felelősséget érez. 9. Érzelmileg és értelmileg elfogadja, megérti és követi az óvónő kéréseit. 10. Képes szükségletei kielégítését késleltetni Anyanyelvi nevelés területén 1. Folyamatos, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát beszédében. 2. Udvariassági kifejezéseket használ. 3. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 4. Beszédéneki tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. 5. Igényli a társakkal és felnőttekkel a beszélgetést. 6. Türelmesen végig hallgatja társait, és a felnőtteket. 7. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. 8. Szívesen bekapcsolódik az anyanyelvi játékba. 9. Az illemszabályokat korának megfelelően alkalmazza. 10. Beszédét megfelelő metakommunikáció kíséri.

23 Játék területén 1. Játéka nyugodt, elmélyült. 2. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét, kapcsolatait. 3. Társaival játék során cselekvéseit összehangolja. 4. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. 5. Elfogadja és megérti játszótársai elgondolását 6. Le tud mondani egy-egy kedves játékszeréről 7. Játék során szabályokat alkot. 8. Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. 9. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 10. Játékához eszközöket készít Mese-vers területén 1. Szívesen mesél, versel. 2. Gondosan bánik a könyvekkel. 3. Figyelmesen, csendben végighallgatja a mesét, verset. 4. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. 5. Várja, igényli a mesehallgatást. 6. Tud történeteket kitalálni, elmondani, befejezni. 7. Felismeri a mese és valóság közötti különbséget. 8. Képes azonosulni a mesehősökkel. 9. Képes önálló mesemondásra. 10. Bábozással, dramatizálással megjeleníti a mesét, történetet Ének-zene területén 1. Élvezettel hallgat zenét. 2. Tud néhány mondókát, dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. 3. A különböző mozgásokat, táncmozdulatokat társaival együtt esztétikusan végzi. 4. Tud élvezettel, irányítás nélkül néhány dalos játékot játszani. 5. Tud dallam-és ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. 6. Látható, hallható jelre tud dallamot bújtatni. 7. Felismeri a halk-hangot, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. 8. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést, a dal ritmusát ki tudja emelni a dalból. 9. Megkülönbözteti a gyors-lassú tempót, érzékelteti többféle formában. 10. Képes hangok, hangszínek, hangszerek hangjának felismerésére.