DIGITÁLIS TECHNIKA I 2. ELİADÁS LOGIKAI (BOOLE-ALGEBRA) BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓZAZOK LOGIKAI (BOOLE-)ALGEBRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIGITÁLIS TECHNIKA I 2. ELİADÁS LOGIKAI (BOOLE-ALGEBRA) BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓZAZOK LOGIKAI (BOOLE-)ALGEBRA"

Átírás

1 DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Pıdör álint M KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELİDÁS: LOGIKI (OOLE) LGER 2. ELİDÁS LOGIKI (OOLE-LGER). evezetés a logikai (oole-) algebrába 2. oole-algebra axiómái 3. Logikai alapmőveletek (logikai ÉS, VG, NEM, stb.) 4. oole-algebra tételei és alkalmazásaik 28/29 tanév. félév OOLE-LGER, DIGITÁLIS TEHNIK, LOGIKI HÁLÓOK oole-algebra a logikai hálózatok analízisének és szintézisének legalapvetıbb eszköze LOGIKI (OOLE-)LGER logikai algebra, a logikai mőveletek rövid, tömör matematikai formában való leírásával foglalkozik. Megalkotója George oole (85-864) angol matematikus. Nevét viseli a logikai algebra mint oole-algebra. Jelentıs még ugustus De Morgan (86-87) brit (skót) matematikus hozzájárulása is (De Morgan tételek). OOLE-LGER oole és De Morgan 847-tıl kezdve dolgozták ki a formális logikát (oole-algebrát). Ekkor már régóta használták a bináris kapcsolásokat órák, automaták vezérlésére. The Mathematical nalysis of Logic (847) illetve n Investigation of Laws of Thought (854) a két alapvetı munkája George oole-nak OOLE-LGER ÉS KPSOLÓ ÁRMKÖRÖK oole-algebrát az 93-as évek végén kezdték alkalmazni a kapcsolóáramkörök tervezésére. laude Elwood Shannon (96-2) az információelmélet úttörıje, az MIT hallgatója, majd a ell Labs munkatársa ismerte fel 938-ban a oole algebra alkalmazhatóságát a relékbıl felépített (telefon-)kapcsoló-rendszerek vizsgálatára és tervezésére. Ma a oole-algebra a logikai hálózatok analízisének és szintézisének legalapvetıbb eszköze.

2 Jelfogó és kapcsoló áramkörök szimbolikus analízise 7 8 LOGIKI VÁLTOÓK logikai változók az egyes események absztrakt leírására alkalmasak. Két értéket vehetnek fel, vagy, attól függıen, hogy az esemény bekövetkezik vagy sem. Ha az esemény bekövetkezik, akkor a logikai változó értéke. Ha az esemény nem következik be, akkor a logikai változó értéke. LOGIKI VÁLTOÓK ÉRTÉKKÉSLETE IG/HMIS,TRUE/LSE, illetve IGEN/NEM az esemény bekövetkezésére vonatkozik. z és itt nem számjegy, jelentésük szimbolikus: IG és HMIS. HIGH/LOW jelentése a logikai értékek szokásos elektromos reprezentációjához kapcsolódik, alacsony és magas feszültségszintnek felel meg, pl. (névlegesen) V illetve + 5 V. LOGIKI VÁLTOÓK: ÜGGİ ÉS ÜGGETLEN VÁLTOÓK logikai változók két csoportba oszthatók, úm. független-, és függı változókra. Jelölés:,,,...,,. z elsı betőket általában a független változókra tartjuk fent. LOGIKI VÁLTOÓK SEMLÉLTETÉSE VENN diagram: VEITH diagram: D D Idıdiagram D t

3 OOLE LGER IÓMÁI z axiómák olyan elıre rögzített kikötések, alap állítások, amelyek az algebrai rendszerben mindig érvényesek, viszont nem igazolhatók. Ezen állítások a halmaz elemeit, a mőveleteket, azok tulajdonságait, stb. határozzák meg. tételek viszont az axiómák segítségével bizonyíthatók. oole algebra az alábbi öt axiómára épül: OOLE-LGER:.- 3. IÓMÁK. z oole-algebra kétértékő elemek halmazára értelmezett. 2. halmaz minden elemének létezik a komplemens -e is, amely ugyancsak eleme a halmaznak. 3. z elemek között végezhetı mőveletek a konjunkció ( logikai ÉS ), illetve a diszjunkció (logikai VG). OOLE-LGER: 4. ÉS 5. IÓM 4. logikai mőveletek: kommutatívak ( a tényezık felcserélhetık ), asszociatívak (a tényezık csoportosíthatók), disztributívak ( a két mővelet elvégzésének sorrendje felcserélhetı ). 5. halmaz kitüntetett elemei az egység elem (értéke a halmazon belül mindig IG, azaz ), és a nulla elem (értéke a halmazon belül mindig HMIS, azaz ). EGSÉG ÉS NULL ELEM halmaz kitüntetett elemei, melyek mindig léteznek az egység elem (értéke a halmazon belül mindig IG, azaz ), és = = a null/zérus elem (értéke a halmazon belül mindig HMIS, azaz ) + = + = KOMPLEMENSKÉPÉS: TGDÁS logikai algebra illetve a oole-algebra a felsorolt axiómákra épül. logikai feladatok technikai megvalósításáh oz a halmaz egy elemének komplemens-ét képezı mővelet is szükséges. Ezért a mőveletek között a logikai TGDÁS is szerepel. = és + = LOGIKI MŐVELETEK változókkal végezhetı logikai mőveletek: - ÉS (konjunkció) - logikai szorzás; - VG (diszjunkció) - logikai összeadás; - NEM (negáció, invertálás, komplementálás) - logikai tagadás. z ÉS, illetve a VG logikai mővelet két-, vagy többváltozós, a változók legalább két eleme, vagy csoportja között értelmezett logikai kapcsolatot határoz meg. tagadás egyváltozós mővelet, amely a változók, vagy változócsoportok bármelyikére vonatkozhat.

4 ÉS (ND) MŐVELET, LOGIKI SORÁS (KONJUNKIÓ) logikai változókkal végzett ÉS mővelet eredménye akkor és csak akkor IG, ha mindegyik változó értéke egyidejőleg IG. logikai algebrában az ÉS kapcsolatot szorzással jelölik (logikai szorzás), de a logikai szorzás jelét általában nem szokás kitenni. K = algebrai egyenlıségben és a független változók, és K a függı változó, vagy eredmény. Jelentése pedig az, hogy a K akkor IG, ha egyidejőleg az és a is IG. ÉRTÉKTÁLÁT, IGSÁGTÁLÁT logikai függvénykapcsolatok többféleképen is megadhatók, az egyik általánosan használt a táblázatos megadási mód. Mivel minden változó csak két értéket vehet fel ezért n változó esetén összesen 2 n különbözı kombináció különböztethetı meg (2 elembıl álló n-ed osztályú ismétléses variáció!). Így két változó esetén az összes lehetséges kombinációk száma négy. z igazságtáblázat bal oldalán adjuk meg a bemeneti vagy független változók értékét, míg jobb oldalán a kimentei vagy függı változó értékei szerepelnek. ÉS MŐVELET IGSÁGTÁLÁJ K = LOGIKI SORÁS (KONJUNKIÓ), (LOGIKI ÉS KPSOLT) Definícíó: = = = = mővelet eredménye tehát csak akkor a logikai érték, ha mindkét tényezı logikai értéke. mővelet a definíció szerint kommutatív. ormailag megegyezik az aritmetikai szorzással, de az és értékek jelentése csak logikai. ÉS (ND) ÁRMKÖRI SIMÓLUMOK VG (OR) MŐVELET Kapuáramkörök esetében Kapcsoló áramkörök esetében logikai változókkal végzett VG mővelet eredménye akkor IG, ha a független változók közül legalább az egyik IG. lgebrai formában ezt a független változók összegeként írjuk le (logikai összeadás). &. Sorbakötött és nyugalmi állapotban nyitott (=MKE) kapcsolók K = + alakú algebrai egyenlıségben a K eredmény akkor IG, ha vagy az, vagy a, vagy mindkettı IG. VG mőveletet leíró táblázat tehát az alábbi:

5 VG MŐVELET IGSÁGTÁLÁJ K = + LOGIKI ÖSSEDÁS (DISJUNKIÓ), (LOGIKI VG KPSOLT) Definíció: + = + = + = + = mővelet eredménye tehát csak akkor a logikai érték, ha vagy az elsı, vagy a második tag (vagy mindkettı) logikai értéke. mővelet a definíció szerint kommutatív. z utolsó definíciós összefüggés kivételével formailag az aritmetikai összeadás szabályai is alkalmazhatók a logikai értékekre. LOGIKI ÖSSEDÁS (DISJUNKIÓ), (LOGIKI VG KPSOLT) Definíció: + = + = + = + = mővelet eredménye tehát csak akkor a logikai érték, ha vagy az elsı, vagy a második tag (vagy mindkettı) logikai értéke. mővelet a definíció szerint kommutatív. z utolsó definíciós összefüggés kivételével formailag az aritmetikai összeadás szabályai is alkalmazhatók a logikai értékekre. VG (OR) ÁRMKÖRI RJJELEK Kapuáramkörök esetében. Kapcsoló áramkörök esetében Párhuzamosan kötött, nyugalmi állapotban nyitott (= MKE) kapcsolók LOGIKI SORÁS ÉS ÖSSEDÁS KETTİNÉL TÖ VÁLTOÓR Mindkét definiált logikai mővelet értelemszerően kiterjeszthetı kettınél több tényezıre, illetve tagra is. Ekkor természetesen a mőveletek elvégzésének sorrendjét megfelelı zárójelek alkalmazásával kell jelölni, akárcsak aritmetikai mőveletek esetén. TGDÁS (INVER, KOMPLEMENTÁLÁS) MŐVELET logikai tagadást egyetlen változón, vagy csoporton végrehajtott mőveletként értelmezzük. Jelentése pedig az, hogy ha a változó IG, akkor a tagadottja HMIS és fordítva. lgebrai leírásban a tagadást a változó jele fölé húzott vonallal jelöljük. Ezek szerint a K = Ā egyenlıség azt jelenti, hogy a K akkor IG, ha az HMIS. Szóban nem - nek, felülvonás-nak vagy tagadott-nak mondjuk.

6 TGDÁS MŐVELET IGSÁGTÁLÁJ K K = Ā LOGIKI NEGÁIÓ (INVERTÁLÁS, KOMPLEMENTÁLÁS), LOGIKI TGDÁS MŐVELET Definíció: = = mővelet tehát logikai értékekhez ellentettjüket rendeli hozzá. mőveletet páros számú esetben alkalmazva, eredményül a kiindulási logikai érték adódik: = és = Páratlan számú alkalmazás az ellentett, negált értéket eredményezi. negáció (folytatás) NEM-ÉS (NND) ÁRMKÖRI RJJELEK negáció nem két- hanem csak egyargumentumos mővelet. gyakorlatban sokszor szükség van egy változó negáltjának az elıállítására. z erre való eszköz az inverter. ( negációt a köröcske jelenti): Talán éppen azért tekintik sokszor a negációt mőveletnek mert a kapuáramkörök között van eszköz a végrehajtására. Kapuáramkörök esetében & Kapcsoló áramkörök esetében Párhuzamosan kötött, nyugalmi állapotban zárt (=REK) kapcsolók NEM-VG (NOR) ÁRMKÖRI RJJELEK POITÍV ÉS NEGTÍV LOGIK Kapuáramkörök esetében Kapcsoló áramkörök esetében IG/HMIS,TRUE/LSE, illetve IGEN/NEM az esemény bekövetkezésére vonatkozik. z és itt nem számjegy, jelentésük szimbolikus: IG és HMIS. Sorosan kötött, nyugalmi állapotban zárt (=REK) kapcsolók HIGH/LOW jelentése a logikai értékek szokásos elektromos reprezentációjához kapcsolódik, alacsony és magas feszültségszintnek felel meg, pl. (névlegesen) V illetve + 5 V.

7 Positive vs. Negative Logic Positive logic: truth, or assertion is represented by logic, higher voltage; falsity, de- or unassertion, logic, is represented by lower voltage. Negative logic: truth, or assertion is represented by logic, lower voltage; falsity, de- or unassertion, logic, is represented by lower voltage Gate Logic: Positive vs. Negative Logic Normal onvention: Postive Logic/ctive High Low Voltage = ; High Voltage = lternative onvention sometimes used: Negative Logic/ctive Low Positive and Negative Logic (ont d.) Voltage levels low low low low high low high low low high high high Physical ND gate Positive logic levels = Negative logic levels = + V oltage T ruth T able Positive Logic Negative Logic Voltage levels Positive logic levels Negative logic levels low low high high low high low high low low low high low low high low high high high low high high high low ehavior in terms of Electrical Levels Two lternative Interpretations Positive Logic ND Negative Logic OR Physical NND gate = = + Dual Operations LOGIKI MŐVELETEK TULJDONSÁGI LOGIKI MŐVELETEK TULJ- DONSÁGI: KOMMUTTIVÍTÁS Kommutativitás sszociativitás Disztributivitás z ÉS (logikai vagy) és VG (logikai összeadás) mőveletek alapvetı tulajdonsága a kommutativitás, azaz az operandusok sorrendjének felcserélhetısége: = + = + LOGIKI MŐVELETEK TULJ- DONSÁGI: SSOITIVÍTÁS z ÉS (logikai vagy) és VG (logikai összeadás) mőveletek másik alapvetı tulajdonsága az asszociativítás, azaz az operandusok csoportosíthatósága: ( ) = ( ) = + ( + ) = ( + )+ = + + zárójelek a mőveletei sorrendjét adják meg. Igazolás: logikai értékek behelyettesítésével. LOGIKI MŐVELETEK TULJ- DONSÁGI: DISTRIUTIVÍTÁS z ÉS (logikai vagy) és VG (logikai összeadás) mőveletek harmadik alapvetı tulajdonsága a disztributívitás, azaz az operandusok átrendezhetısége: ( + ) = + + ( ) = ( + ) ( + ) Igazolás: logikai értékek behelyettesítésével.

8 MŐVELETEK DISTRIUTIVÍTÁS ÉS és a VG mőveletek azonos értékőek. Mindkettı disztributív a másikra nézve. z elsı azonosság alakilag megegyezik a közönséges matematikai mőveletvégzési szabályokkal. második azonosság csak a logikai algebrában érvényes. Kifejezi azt, hogy egy logikai szorzat (ÉS) és egy logikai érték (állítás) logikai összege (VG) úgy is képezhetı, hogy elıször képezzük a VG mőveletet a szorzat tényezıivel és az így kapott eredményekkel hajtjuk végre az ÉS mőveletet. LOGIKI KIEJEÉSEK ÁTLKÍTÁS logikai mőveletek tulajdonságai segítségével a logikai kifejezések algebrai átalakítása hajtható végre, és így lehetıség van a legegyszerőbb alakú kifejezés megkeresésére. Ezt a késıbbiekben még részletesebben fogjuk tárgyalni. LOGIKI LGER TÉTELEI ontosabb tételek, azok részletes bizonyítása nélkül. Helyességükrıl a logikai értékek összes lehetséges kombinációinak behelyettesítésével lehet meggyızıdni. kitüntetett ( illetve ) elemekkel végzett mőveletek: = = = = + = + = + = + = LOGIKI LGER TÉTELEI: ONOS VÁLTOÓK z azonos változókkal végzett mőveletek: Tautológia (idempotencia): = Negáció szabályai: + = Ā = + Ā = z -val jelzett logikai változó nem csak egy változó, hanem egy logikai mőveletsor eredménye is lehet. LOGIKI LGER TÉTELEI: TGDÁS logikai tagadásra vonatkozó tétel (kettıs negáció): = Általánosan: a páros számú tagadás nem változtatja meg az értéket, míg a páratlan számú tagadás azt az ellenkezıjére változtatja. TOVÁI ÖSSEÜGGÉSEK bszorpciós szabály ( + ) = + = fenti, a logikai algebrában érvényes összefüggések természetesen nem érvényesek a szokásos algebrában.

9 DE MORGN TÉTELEK logikai algebrában kitüntetett szereppel bírnak a De Morgan-azonosságok + = = + Logikai összeg negáltja azonos a tagok negáltjainak logikai szorzatával. Logikai szorzat negáltja pedig azonos a tényezık negáltjainak összegével. DE MORGN TÉTELEK + = = + reak the line, change the operation! Vágd el a vonalat, cseréld fel a mőveletet! DE MORGN ONOSSÁGOK DE MORGN TÉTELEK logikai (oole) algebrában centrális helyet foglalnak el az ún. De Morgan tételek vagy azonosságok. De Morgan-azonosságokat a középkori skolasztika logikusai már ismerték, de az idı folyamán jelentıségük elhomályosult. két matematikai logikai azonosságot egzakt formában ugustus De Morgan fogalmazta meg 847-ben, William Ockham korábbi megállapításai (325) alapján. De Morgan tételek vagy azonosságok általánosan azt fogalmazzák meg, hogy egy logikai kifejezés tagadása úgy is elvégezhetı, hogy az egyes változókat tagadjuk, és a logikai mőveleteket felcseréljük (VG helyett ÉS, illetve ÉS helyett VG mőveletet végzünk). DE MORGN SÁLOK LKLMÁS De Morgan szabályok alapján az ÉS és a VG mőveletek csak egyikét a NEM mővelettel együtt használva a harmadik mővelet elıállítható. = ( + ) DeMorgan s Theorem DeMorgan s theorem: = = = + = + = ( ) = + =

10 DE MORGN TÉTELEK ÁLTLÁNOSÍTÁS DE MORGN TÉTELEK LKLMÁS LOGIKI HÁLÓTOK KILKÍTÁSÁN digitális rendszerek analízisében és szintézisében fontos szerepet játszanak a De Morgan-féle tételek. Több változóra érvényes alakjuk az alábbi... = =... ÁLTLÁNOSÍTOTT DE MORGN- (SHNNON) ÉLE TÉTEL z általánosított De Morgan (Shannon) tétel a logikai összeadás és szorzás segítségével felépített logikai függvényekre vonatkozik f(,,,..., +, ) = f(,,,...,, +) z egész függvény tagadása helyettesíthetı az egyes változók tagadásával, ha a függvényben valamennyi logikai összeadást szorzásra, és valamennyi szorzást összeadásra cserélünk fel. LOGIKI ÁRMKÖRÖK KILKÍTÁS Tetszıleges logikai összefüggés, vagy logikai függvény is elıállítható a NEM-ÉS vagy NEM-VG alapmővelet párokkal. Vagyis tetszıleges logikai áramkör kialakítható csupán NEM-ÉS, vagy csupán NEM-VG kapuk alkalmazásával. Gyakorlati jelentıség: az elektronikus erısítık általában invertáló jellegőek (8 fokos fázistolás). Ezért a gyakorlatban a NEM-ÉS (NND) és a NEM- VG (NOR) a szokásos alapelem. Végsı soron mindez a De Morgan tételeken alapul! LOGIKI ÁRMKÖRÖK KILKÍTÁS GKORLTN gyakorlatban kétféle áramköri technológia terjedt el. szilícium MOS (complementary metal oxide semiconductor) technológián alapuló áramköri rendszerben többnyire a NEM-VG (NOR) kapu az áramköri alapelem. LOGIKI KPUK logikai áramkörök építıkockái. logikai alapmőveleteket valósítják meg. Ezek egyszerő kombinációjával további áramköröket tudunk felépíteni pl. az aritmetikai mőveletek megvalósítására. szilícium bipoláris technológián alapuló transistortransistor-logic (TTL) áramköri rendszerben a NEM-ÉS (NND) kapu az alapelem.

11 NEM-ÉS ÉS NEM-VG KPUS MEGVLÓSÍTÁSOK NEM LOGIKI LPKPUK Áramköri magvalósítás elvei. Pozitív logika: magas feszültségszint, alacsony szint ÉS VG z ábra bemutatja, hogyan realizálható a NEM, ÉS és a VG mővelet kizárólag NEM-ÉS, illetve NEM- VG mőveleti elemekkel (kapukkal). LOGIKI LPKPUK RELIÁLÁS logikai alapáramkörök két általánosan elterjedt elektronikus áramköri megvalósításában a kapcsolóelem az n- és p-csatornás (szilícium) térvezérléső tranzisztor pár (MOS ET, complementary metal-oxide-semiconductor field effect transistor), illetve a (szilícium) dióda és a bipoláris tranzisztor (TTL áramkörök). z erısítı-elem mindkét esetben a megfelelı tranzisztor. LOGIKI KPUK RJJELEI Ugyanazon logikai funkció illetve logikai kapu jelölésére az irodalomban, mint pl. könyvek, folyóiratok, tervrajzok, gyártó- és kereskedelmi cégek alkalmazási segédletei és katalógusai, stb., (sajnos) többféle jelölési rendszer, és ennek megfelelıen többféle szabvány létezik. z MS 92/33-73 szám alatt rögzíti a kötelezı elıírásokat kétállapotú (bináris) logikai elemek rajzjeleire vonatkozóan. Negáció ÉS (ND) * VG (OR) + EKVIVLENI = + RELIÁLÁS KPUKKL MS US jelkép & RELIÁLÁS KPUKKL NEM-ÉS (NND) * NEM-VG (NOR) + NTIVLENI = + = MS US jelkép &

12 LOGIKI KIEJEÉSEK LGERI ÁTLKÍTÁS következıkben néhány példával illusztráljuk a logikai függvények algebrai átalakítását. Hangsúlyozni kell, hogy a logikai algebra mőveleti szabályai eltérnek a szokásos algebra szabályaitól! LOGIKI LGERI ÁTLKÍTÁS () Hozzuk egyszerőbb alakra az alábbi kifejezést = + + D z változó kiemelhetı, utána a zárójelben lévı kifejezés fokozatosan egyszerősíthetı _ = ( + + D) = ( + D) = Válasz: = LOGIKI LGERI ÁTLKÍTÁS (2) Hozzuk egyszerőbb alakra az alábbi kifejezést = lkalmazzuk a De Morgan azonosságokat! _ = = ( + ) + + = _ = + + LOGIKI LGERI ÁTLKÍTÁS (3) Hozzuk egyszerőbb alakra az alábbi kifejezést _ = jobboldalon szereplı tagot kétszer hozzáadva, a logikai kifejezés nem változik meg! Páronként kiemelést végezve _ = ( + ) + ( + ) + ( + ) = = + + IGSÁGTÁLÁTTL MEGDOTT LOGIKI ELDT ÉS MEGOLDÁS Példaként egy igazságtáblázatával megadott logikai függvény algebrai alakját határozzuk meg, majd azt megfelelıképen átalakítjuk, és kapuáramkörökkel realizáljuk. PÉLD LOGIKI KIEJEÉS LGERI ÁTLKÍTÁSÁR SOR z igazságtáblázatával megadott (,,) logikai függvény algebrai alakja az oszlopból kiolvasható, és három konjunkció (ahol = ) diszjunkciójaként írható fel: (,,) = + +

13 LOGIKI LGERI ÁTLKÍTÁS (,,) = + + Megfelelı kiemelésekkel (,,) = ( + ( + )) = ( + ) Most alkalmazzuk az + = ( +) ( + ) tételt (,,) = ( + )( + ) = ( + ) = + Látható, hogy többféle ekvivalens algebrai alak létezhet, bármelyik realizálható. z utolsó konjunktív / diszjunktív alak a pl. a Karnaugh táblán végzett minimalizálással nyerhetı forma. Igazolás LKLMOTT TÉTEL: + = ( +) ( + ) + = ( +) ( + ) = = = ( + + ) + = + Q. E. D. LOGIKI ÜGGVÉN RELIÁLÁS Mind az eredeti függvény (,,) = + + mind az ún. minimalizált alak (,,) = + kétszintő, ÉS és VG kapus hálózattal illetve a De Morgan szabály szerint NEM-ÉS (NND) és NEM-ÉS (NND) kapus hálózattal realizálható, 2, illetve 6 kapubemenettel. NND KPUS RELIÁLÁS kétszintő NND kapus realizálás az alábbi átalakításon alapul (De Morgan szabályok!) (,,) = + = () () & & & LOGIKI MŐVELETEK ÉS DULITÁS kétargumentumos mőveletek közül kettıtkettıt alapmővelet velet-párokként választhatunk. (Egyiket vagy a másikat, de nem mindkettıt.) Ezek a mővelet-párok a következık: ÉS ( szorzás) VG (összeadás: +) NEM-ÉS (NND) NEM-VG (NOR) mőveletpárok egyik tagja a másik un. duális párja. duális mőveletpárokat De Morgan tételek kapcsolják össze. z alapmőveletekre való visszavezetés duális mővelet-párokkal (és a negációval) kifejezhetjük bármelyik másik mőveletet. Itt a következıkben a logikai szorzással (ÉS) és a logikai összeadással (VG) valamint a negációval fejezzük ki a továbbiakban még megvizsgálandó (nem triviális) mőveleteket.

14 Duális mőveletpárok és a De Morgan tételek duális mőveletpárokat az ún. De Morgan tételek kapcsolják össze. Szóban: Egy kétváltozós mővelet negáltja a duális mőveletpárt adja a változók negáltjaival. De Morgan tételek:. = + ; VÉGE 2. ELİDÁSNK + =.

DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint 25.5.5. DIGITÁLIS TECHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐDÁS: LOGIKI (OOLE) LGER ÉS LKLMÁSI IRODLOM. ÉS 2. ELŐDÁSHO rató könyve2-8,

Részletesebben

Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999

Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999 DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS ÁLTALÁNOS BEVEETÉS A digitális technika tantárgy Ajánlott irodalom Az előadások

Részletesebben

Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3

Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3 Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TEHNIK 3 Logikai függvények logikai függvény olyan egyenlőség, amely változói kétértékűek, és ezek között csak logikai műveleteket végzünk függvények megadása történhet

Részletesebben

Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Alapkapuk és alkalmazásaik

Alapkapuk és alkalmazásaik Alapkapuk és alkalmazásaik Bevezetés az analóg és digitális elektronikába Szabadon választható tárgy Összeállította: Farkas Viktor Irányítás, irányítástechnika Az irányítás esetünkben műszaki folyamatok

Részletesebben

Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999

Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999 DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS ÁLTALÁNOS BEVEETÉS A digitális technika tantárgy Ajánlott irodalom Az előadások

Részletesebben

Példa:

Példa: Digitális információ ábrázolása A digitális technika feladata: információ ábrázolása és feldolgozása a digitális technika eszközeivel Szakterület Jelkészlet Digitális technika "0" és "1" Fizika Logika

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole

Részletesebben

Alapkapuk és alkalmazásaik

Alapkapuk és alkalmazásaik Alapkapuk és alkalmazásaik Tantárgy: Szakmai gyakorlat Szakmai alapozó évfolyamok számára Összeállította: Farkas Viktor Bevezetés Az irányítástechnika felosztása Visszatekintés TTL CMOS integrált áramkörök

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. A követelménymodul megnevezése: Mészáros Miklós Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. MUNKNYG követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása követelménymodul száma: 0917-06 tartalomelem azonosító

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény

DIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki

Részletesebben

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C.

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C. 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK Számítógépekben, műszerekben, vezérlő automatákban alapvető szerep jut az olyan áramköröknek, melyek valamilyen logikai összefüggést fejeznek ki. Ezeknek a logikai áramköröknek az

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK 28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRMKÖRÖK Célkitűzés: z egyszerű kombinációs digitális áramkörök elvi alapjainak, valamint ezek néhány gyakorlati alkalmazásának megismerése. I. Elméleti áttekintés digitális eszközök

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Analóg és digitális mennyiségek

Analóg és digitális mennyiségek nalóg és digitális mennyiségek nalóg mennyiség Digitális mennyiség z analóg mennyiségek változása folyamatos (bármilyen értéket felvehet) digitális mennyiségek változása nem folyamatos, hanem ugrásszerű

Részletesebben

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104. Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.

Részletesebben

Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és Boolean Algebra

Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és Boolean Algebra Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és oolean lgebra Sütő József Egyetemi Tanársegéd Referenciák: [1] D.M. Harris, S.L. Harris, Digital Design and Computer rchitecture, 2nd ed., Elsevier, 213. [2] T.L.

Részletesebben

Digitális Rendszerek (BSc)

Digitális Rendszerek (BSc) Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (Sc) 1. előadás: Logikai egyenletek leírása I. oole-algebra axiómái és tételei Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.

Részletesebben

Matematikai logika és halmazelmélet

Matematikai logika és halmazelmélet Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Bevezetés az elektronikába

Bevezetés az elektronikába Bevezetés az elektronikába 4. Logikai kapuáramkörök Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja Mádai László: Logikai alapáramkörök BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell:

Részletesebben

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE . EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKI ELEMEK KPCSOLÁSTECHNIKÁJ ÉS JELÖLŐRENDSZERE tananyag célja: z egy- és kétváltozós logikai függvények Boole algebrai szabályainak, kapcsolástechnikájának és jelölésrendszerének

Részletesebben

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

2019/02/11 10:01 1/10 Logika 2019/02/11 10:01 1/10 Logika < Számítástechnika Logika Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2012, 2015 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Boole-algebra A Boole-algebrát

Részletesebben

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai

Részletesebben

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás Előadó: Dr. Oniga István Egyetemi docens 2010/2011 II félév Digitális integrált áramkörök technológiája A logikai áramkörök megépítéséhez elıször is ki kell választanunk

Részletesebben

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 1. hét: A Boole - algebra Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Elérhetőségek Dr. Steiner Henriette steiner.henriette@nik.uni-obuda.hu Féléves követelmények Heti óraszámok:

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I 6. ELİADÁS SZÁMRENDSZEREK BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS. Római számok és rendszerük. Helyérték

DIGITÁLIS TECHNIKA I 6. ELİADÁS SZÁMRENDSZEREK BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS. Római számok és rendszerük. Helyérték DIGITÁLIS TECHNIK I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. ELİDÁS: BINÁRIS SZÁMRENDSZER. ELİDÁS. elıadás témája a digitális rendszerekben központi szerepet játszó számrendszerek

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós

Részletesebben

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei 1. A matematikai logika alapfogalmai Megjegyzések: a) A logikában az állítás (kijelentés), valamint annak igaz vagy hamis voltát alapfogalomnak tekintjük, nem definiáljuk. b) Minden állítással kapcsolatban

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3) DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. Általános bevezetés. 1. ELŐADÁS 2. Bevezetés

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2) DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELİADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. ELİADÁS 1. Általános bevezetés az 1. félév anyagához. 2. Bevezetés

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1 3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJA

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJA 206.0.08. IGITÁLIS TEHNIK I r. Lovassy Rita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 5. ELŐÁS 5. ELŐÁS. z előzőek összefoglalása: kanonikus alakok, mintermek, maxtermek,

Részletesebben

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0 Logikai áramkörök Feszültségszintek A logikai rendszerekben az állapotokat 0 ill. 1 vagy H ill. L jelzéssel jelöljük, amelyek konkrét feszültségszinteket jelentenek. A logikai algebrában a változókat nagy

Részletesebben

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel 5. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel Axióma: Bizonyítás: olyan állítás, amelynek igazságát bizonyítás nélkül elfogadjuk.

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő.

3. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa az Istállós-kő. 1. Bevezetés A logika a görög,,logosz szóból származik, melynek jelentése gondolkodás, beszéd, szó. A logika az emberi gondolkodás vizsgálatával foglalkozik, célja pedig a gondolkodás során használt helyes

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes 1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kapuáramkörök

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kapuáramkörök Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika I

Zalotay Péter Digitális technika I Zalotay Péter Digitális technika I Távoktatás előadási anyaga Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. LOGIKAI ALAPISMERETEK...8 1.1. Halmazelméleti alapfogalmak...8 1.2. A logikai

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell: 200 Transistor

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

Boole algebra, logikai függvények

Boole algebra, logikai függvények Boole algebra, logikai függvények Benesóczky Zoltán 2004 jegyzetet a szerzői jog védi. zt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése

Részletesebben

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes 1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr. 26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika

Zalotay Péter Digitális technika Zalotay Péter Digitális technika Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. A DIGITÁLIS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI...7 1.1. Logikai alapismeretek...7 1.2. Halmazelméleti

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint IGIÁIS ENIK II r. ovassy Rita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és echnológia Intézet 0. EŐÁS OGIKI ÁRMKÖRÖK II MOS ÉS MOS Z EŐÁS ÉS NNG z előadások Rőmer Mária: igitális rendszerek áramkörei

Részletesebben

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Arisztotelész (ie 4. sz) Leibniz (1646-1716) oole (1815-1864) Gödel (1906-1978) Neumann János (1903-1957) Kalmár László (1905-1976) Péter Rózsa (1905-1977) Kijelentés,

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1 Halmazelmélet 1. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Halmazelmélet p. 1/1 A halmaz fogalma, jelölések A halmaz fogalmát a matematikában nem definiáljuk, tulajdonságaival

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.

Részletesebben

29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok

29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok 29.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs hálózatok jellemzıit! Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzıit és kimeneti megoldásait!

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet   takach november 30. 1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű

Részletesebben

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők. 1. Interpoláció Az interpoláció alapproblémája. Feladat Olyan polinomot keresünk, amely előre megadott helyeken előre megadott értékeket vesz fel. A helyek: páronként különböző a 1, a,...,a n számok. Az

Részletesebben

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus

Ítéletkalkulus. 1. Bevezet. 2. Ítéletkalkulus Ítéletkalkulus Logikai alapfogalmak, m veletek, formalizálás, logikai ekvivalencia, teljes diszjunktív normálforma, tautológia. 1. Bevezet A matematikai logikában az állításoknak nem a tényleges jelentésével,

Részletesebben

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Tordai György Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek 1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.

Részletesebben

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy

Részletesebben

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27 Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek

Részletesebben

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Előadó: Dr. Bede Zsuzsanna, adjunktus Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St.

Részletesebben

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Technika

Részletesebben

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás

Részletesebben

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet. 1. A polinom fogalma Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1 = x egyenletet. Megoldás x + 1-gyel átszorozva x 2 + x + 1 = x 2 + x. Innen 1 = 0. Ez ellentmondás, így az

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása Bellák György László Mechatronikai elemek A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása A követelménymodul száma: 0944-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJAI MINTERMEK ÉS MAXTERMEK DISZJUNKTÍV KANONIKUS ALAK, MINTERM

DIGITÁLIS TECHNIKA I FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJAI MINTERMEK ÉS MAXTERMEK DISZJUNKTÍV KANONIKUS ALAK, MINTERM IGITÁLIS THNIK I r. Pıdör álint MF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 4. LİÁS 4. LİÁS. Logikai üggvények kanonikus algebrai alakjai, diszjunktív és konjunktív normálalakok 2. Logikai üggvények

Részletesebben

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentés, ítélet: olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis Logikai értékek: igaz, hamis zürke I: 52-53, 61-62, 88, 95 Logikai műveletek

Részletesebben

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ)

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ) I.5. LOGIKI FÜGGVÉNEK EGSERŰSÍTÉSE (MINIMLIÁCIÓ) Nem mindegy, hogy a logikai függvényeket mennyi erőforrás felhasználásával valósítjuk meg. Előnyös, ha kevesebb logikai kaput alkalmazunk ugyanarra a feladatra,

Részletesebben

Matematikai logika. Jegyzet. Összeállította: Faludi Anita 2011.

Matematikai logika. Jegyzet. Összeállította: Faludi Anita 2011. Matematikai logika Jegyzet Összeállította: Faludi Anita 2011. Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Előzmények... 3 Augustus de Morgan (1806-1871)... 3 George Boole(1815-1864)... 3 Claude Elwood Shannon(1916-2001)...

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I. IRÁNÍTÁSTEHNIK I. 5 éves Sc kurzus Összeállította: Dr. Tarnai Géza egetemi tanár udapest, 8. Rendszer- és iránításelméleti ismeretek. félév. félév Diszkrét állapotú rendszerek, logikai hálózatok Foltonos

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,

Részletesebben

Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak.

Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak. 06.0.. DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lvassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikrelektrnikai és Technlógia Intézet. ELŐADÁS: LOGIKAI (BOOLE) FÜGGVÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSAIK IRODALOM Arató Péter: Lgikai rendszerek

Részletesebben

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016 Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k

Részletesebben

Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János

Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŐELEMEK ÉS HAJTÁSOK TANSZÉK Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János Budapest 2008

Részletesebben

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36 1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. 1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,

Részletesebben

1. A Horner-elrendezés

1. A Horner-elrendezés 1. A Horner-elrendezés A polinomok műveleti tulajdonságai Polinomokkal a szokásos módon számolhatunk: Tétel (K2.1.6, HF ellenőrizni) Tetszőleges f,g,h polinomokra érvényesek az alábbiak. (1) (f +g)+h =

Részletesebben

Lekérdezések optimalizálása

Lekérdezések optimalizálása Lekérdezések optimalizálása CÉL: A lekérdezéseket gyorsabbá akarjuk tenni a táblákra vonatkozó paraméterek, statisztikák, indexek ismeretében és általános érvényő tulajdonságok, heurisztikák segítségével.

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül?

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül? 1. Algebrai alapok: Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz egyértelműen hozzárendel egy

Részletesebben

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS A valós számok halmaza 5 I rész MATEMATIKAI ANALÍZIS 6 A valós számok halmaza A valós számok halmaza 7 I A valós számok halmaza A valós számokra vonatkozó axiómák A matematika lépten-nyomon felhasználja

Részletesebben

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. : Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Diszkrét matematika 1. estis képzés Diszkrét matematika 1. estis képzés 2019. tavasz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben