MŰHELY. A román agrárszektor tesztüzemi elemzése különös tekintettel a mezőgazdasági jövedelmek helyzetének vizsgálatára

Átírás

1 ŰHLY Bíró Boróka Júlia A román agrárszektor tesztüzemi elemzése különös tekintettel a mezőgazdasági jövedelmek helyzetének vizsgálatára Bevezető Jelen tanulmány áttekintést kíván nyújtani a román mezőgazdasági ágazat helyzetéről a fontosabb gazdasági mutatók időbeli alakulásának mentén, valamint ezek európai uniós átlagértékekkel való összevetése nyomán. Az elemzés alapadatait a ezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat SzIH (angolul FADN: Farm Accountancy Data Network) képezi, melynek Romániára vonatkozó aktuálisan elérhető adatsorai a es időintervallumot fedik le. Az FADN (Farm Accountancy Data Network) vagy Tesztüzemi Rendszer fő feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, illetve jövedelmi helyzetének nyomonkövetése, az urópai Unió egyik legfontosabb agrárgazdasági információs rendszere az urostat által koordinált agrárstatisztikai adatbázis mellett. Bizonyos ábrák és táblázatok, mutatók kiszámításának során a tesztüzemi információkat az UROSTAT adatbázisból vett adatokkal egészítjük ki. A ezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) A ezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot az urópai Bizottság hozta létre 1965-ben a mezőgazdasági üzemek jövedelemalakulásának és gazdálkodásának elemzésére, valamint a Közös Agrárpolitika támogatására. zen a reprezentatív információs rendszer adatokkal történő feltöltése a tagországok kötelezően előírt feladata. Uniós szinten mintegy mezőgazdasági üzemről gyűjtenek adatokat, melyek egy megközelítőleg 6,4 milliós alapsokaságot reprezentálnak. 1 A gazdaságok meghatározott szempontok szerint kerülnek kiválasztásra, ezt követően önkéntes alapon csatlakoznak a rendszerhez úgy, hogy a könyvelési adataikat rendelkezésre bocsátják. A felmérés nem terjed ki az összes európai mezőgazdasági üzemre, hanem csak azokra, melyek méretük folytán kereskedelminek tekinthetőek. A gazdaságok ökonómiai méretének meghatározására az ún. európai mértékegységet (U) Bíró Boróka Júlia (1985) közgazdász, PhD., egyetemi tanársegéd, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Üzletigazgatási Intézet, Sepsiszentgyörgy, biro.boroka@econ.ubbcluj.ro 1 Keszthelyi Szilárd: A tesztüzemi rendszer bemutatása. Bp

2 A ROÁN AGRÁRSZKTOR TSZTÜZI LZÉS 109 használják, mely az összehasonlíthatóság és az egységes értékelés lehetőségének biztosítása jegyében megalkotott, pénzértékben kifejezett mérőszám. gy üzem ökonómiai méretét úgy kapjuk meg, hogy az euróban kifejezett Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) 2 értékét elosztjuk 1200 euróval (központilag meghatározott érték, melyet az infláció hatásai miatt hosszabb időtávon változtathatnak). ásképp fogalmazva, egy üzem összes SFH-értékének minden egyes 1200 eurója egy európai mértékegységnek felel meg. Az ökonómiai üzemméret küszöbértéke, mely fölött egy gazdaság kereskedelmi jellegűnek (ú.n. gazdaságilag életképes üzemnek) tekintendő, tagországonként jelentős mértékben eltér. A Romániában vizsgált üzemkör a legalább 1 európai mértékegységet (U) elérő egyéni gazdaságokból, illetve gazdasági szervezetekből áll. Romániában az 1 U méret alatti gazdaságokat az SzIH rendszer nem vizsgálja, kizárólag ezt a minimális méretet meghaladó üzemek köréből történik a mintavétel. bből a szempontból, szem előtt tartva Románia mezőgazdaságának duális szerkezetét, tekintve a kis önellátó és félig önellátó gazdaságok nagy számát, feltevődik a kérdés, hogy az SzIH-i rendszer átlagértékei menynyire hűen tükrözik a romániai agrárszektor társadalom-gazdasági valóságát. Romániában közel 4 millió gazdaság van (a 2007-es Gazdaságszerkezeti Felmérés szerint , a 2010-es Általános ezőgazdasági Összeírás előzetes adatai alapján: , az urópai Uniós ezőgazdasági Statisztikák értelmében pedig ). A szerkezeti kettősség abban áll, hogy az egy hektárnál kisebb kisgazdaságok számarányban a farmok 54,21%-át képezik és az összterület csupán 0,37%-át használják, másrészt a 100 hektárnál nagyobb nagygazdaságok az összes farm 5,32%-át jelentik, a mezőgazdasági terület 48,87%-át használják. A Romániában mért átlagos birtokméret csupán 3,57 ha, amely nemcsak az U27-ek viszonylatában, hanem a kelet-közép-európai országok körében is rendkívül alacsony érték. 3 A többi tagországban, az 1. táblázatban feltüntetett, minden tagállamhoz külön-külön hozzárendelt, minimális mérethatárok fölötti üzemekből kerülnek be mintagazdaságok a tesztüzemi rendszerbe. Az alkalmazott módszertan célja, hogy reprezentatív adatokat szolgáltasson három dimenzió mentén: regionális szempontból, ökonómiai méret, illetve gazdaságtípusok (termelési irány vagy tevékenységi profil) szerint. A begyűjtött adatokat az adatvédelemre vonatkozó szigorú előírások mellett, anonim módon kezelik, és csak statisztikai célokra használják fel. A tagországokban folyó adatgyűjtés az országok sajátos helyzetének és információigényének köszönhetően ugyan némiképp eltér egymástól, de bizonyos átalakítások után egységes formátumú és tartalmú adatsorok kerülnek a SzIH adatbázisba. Így az egyes tagállamok felméréseiből összeállított SzIH adatbázis az egyetlen harmonizált mikroökonómiai agrárgazdasági adathalmazt képezi az Unió viszonylatában, hiszen ugyanazon könyvelési alapelvek mentén készülnek a statisztikák (annak ellenére, hogy a tagállamok könyvelési szokásai helyenként jelentős mértékben eltérnek egymástól). 2 Standard fedezeti hozzájárulás (SFH): elsődlegesen a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. A termelőtevékenységek fajlagos SFH-értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. z az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. nnélfogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. (Keszthelyi Szilárd Pesti Csaba: A tesztüzemi információs rendszer évi eredményei. Bp ) 3 Saját számítások a 2010-es Általános ezőgazdasági Összeírás előzetes adatai alapján.

3 110 ŰHLY 1. táblázat. Az ökonómiai küszöb-üzemméret tagországonként, U-ben, 2009 Tagállam Ökonómiai üzemméret küszöbértéke (U) Ausztria 8 Belgium 16 Bulgária 1 Ciprus 2 Csehország 4 Dánia 8 gyesült Királyság 16 gyesült Királyság 8 Észak-Írország Észtország 2 Finnország 8 Franciaország 8 Görögország 2 Hollandia 16 Írország 2 Lengyelország 2 Lettország 2 Litvánia 2 Luxemburg 8 agyarország 2 álta 8 Németország 16 Olaszország 4 Portugália 2 Románia 1 Spanyolország 4* Svédország 8 Szlovákia 8** Szlovénia 2 *2007-ben és 2008-ban 2 U, **2007-ben és 2008-ban 6 U Forrás: U Farm conomics Overview, FADN 2009 Az U mezőgazdasági üzemeinek mikroökonómiai elemzése, Brüsszel, 2013 május, 51 A tesztüzemi adatgyűjtés területi szervezését az 1. ábrán mutatjuk be. Fizikai és szerkezeti (termőterület, állatállomány, munkaerő stb.), valamint gazdasági és pénzügyi (eszközök, források, támogatások, értékesítés, beszerzés) adatok kerülnek begyűjtésre az gyüttműködő (kapcsolattartó) Ügynökségek által az egyes tagállamokban. A kapcsolattartó irodák szerepét az Országos ezőgazdasági inisztérium vagy egy Agrárgazdasági Kutató Intézet

4 A ROÁN AGRÁRSZKTOR TSZTÜZI LZÉS ábra. Adatgyűjtés szervezése az SzIH rendszerben Forrás: töltheti be, amelyek továbbá együttműködhetnek regionális vagy helyi hatóságokkal, illetve magánvállalkozásokkal. Gazdasági mutatók áttekintése és elemzése Románia és az U27-ek átlagának viszonylatában Az urópai Unió SzIH-i rendszere lehetővé teszi a különböző tagállamok mezőgazdasági üzemeinek egymás közötti, illetve az egyes tagállamok U-s átlaggal való összehasonlítását, azonos mutatók alapján. A tanulmány következő részében a fontosabb ökonómiai paraméterek alakulása kerül bemutatásra az U SzIH adatbázisának adatai alapján a es időperiódusra (megj. a legfrisebb elérhető információk 2013 májusában a 2009-es évre vonatkozó adatsorok). Az egyes mutatók romániai, valamint U27-es átlagának alakulása került feltérképezésre a romániai helyzet csatlakozás utáni fejlődési vonatkozásainak vizsgálata, valamint a tagország uniós keretek közt elfoglalt pozíciójának meghatározása érdekében. A 2. táblázat adatai tehát a román mezőgazdasági ágazat helyzetének alakulását szemléltetik 2007 és 2009 között, a csatlakozás utáni első években, valamint ugyanezen mutatók U27-es átlagának alakulását. A tanulmány további részében pedig a jövedelmi helyzet mint kiemelten fontos ökonómiai mutató a mezőgazdasági ágazat elemzésének vonatkozásában mélyrehatóbb elemzésére kerül sor. A direkt kifizetések arányát tekintve a bevételhez képest a romániai értékek közel megegyeznek az U27-ek átlagában mérteknek (12-14%) a es időperiódusban. A nettó hozzáadott értékhez arányított támogatások (közvetlen kifizetések) 2007-ben nagyobb részarányt képviseltek Romániában (36%), mint az U27-es átlag (28%), és 2009-re fordítottá válik ez a viszony (Romániában: 27% és 30,5%, U27-átlagban: 33% és 39,5%). Az átlagos eszközérték a tárgyi eszközök (mezőgazdasági terület, épületek, berendezések, tenyészállomány értéke) és a forgóeszközök (állatállomány értéke, készletek, egyéb követelések) öszszegeként kerül kiszámításra. A 2. táblázat adatai alapján szembetűnő, hogy a romániai értékek e tekintetben jóval alacsonyabbak, mint az U27 átlagértékei: 2007-ben 10%-a, 2008-ban 16%-a, ben pedig 13%-a a román mezőgazdasági ágazatban mért átlagos eszközérték az U27 átlagának.

5 112 ŰHLY 2. táblázat. Ökonómiai mutatók alakulása farmonként átlagosan Romániában és az U27 átlagában 2007 és 2009 között utató megnevezése értékegység Románia U27 Románia U27 Románia U27 Farm nettó hozzáadott érték (FNVA) Éves munkaerőegységre / É (É) vetített nettó hozzáadott érték Gazdaság nettó jövedelme Családi munkaerőegységre / CS (CS) jutó fennmaradó jövedelem* szközarányos megtérülés % -5,3 2,8 4,5 1,8 2,3 0,4 (ROA) A direkt kifizetések aránya a % 14, bevételhez képest A direkt kifizetések aránya % ,5 39,5 a nettó hozzáadott értékhez (FNVA) képest Átlagos eszközérték Átlagos idegen tőke érték (kötelezettségek) Saját tőke (eszközök kötelezettségek) Átlagos idegen tőke saját % 3,91 16,52 2,96 17,81 2,07 18,03 tőke arány Fizetett munkaerő-ráfordítás % ,1 23,3 részaránya Nem fizetett munkaerő-ráfordítás % ,9 76,7 részaránya Órabér /óra 1,4 5,8 1,2 6 1,2 6,3 Átlagos hasznosított mezőgazdasági ha 10,53 30,56 12,3 31,9 12,2 32,1 terület (UAA) Bérelt földterület aránya % 43,40 52, ,3 53 Bérleti díjak szintje /ha 77,24 149, ,2 142,8 * az összes gazdasági költség levonása után, kivéve a családi munkaerőt Forrás: saját számítás az SzIH adatbázisa és az urópai Bizottság ezőgazdasági Főigazgatóságának adatai alapján 4 4 SzIH adatbázis, urópai Bizottság DG AGRI: U Farm conomics Overview FADN Brüsszel urópai Bizottság DG AGRI: U Farm conomics Overview FADN Brüsszel urópai Bizottság DG AGRI: U Farm conomics Overview FADN Brüsszel

6 A ROÁN AGRÁRSZKTOR TSZTÜZI LZÉS 113 A fizetett és nem fizetett munkaerő-ráfordítás viszonylatában mind Romániában, mind az U27-ek átlagában a 20-80%-os elv érvényesül között. A fizetett munkaerő-ráfordítási arányok enyhén magasabbak az U27 átlagában (2007-ben 23%, 2008-ban 24%, 2009-ben 23,3%), mint Romániában (2007-ben 18%, 2008-ban 20%, 2009-ben 26,1%). Órabérek tekintetében Románia jelentősen elmarad az U27-es átlagtól: 2007-ben a romániai mezőgazdasági órabér negyede, ben pedig már csak ötöde az U27-ek átlagórabérének, úgy, hogy az U27-es átlagos órabérek abszolút értékben növekedést mutatnak (5,8 /óra, 6 /óra, 6,3 / óra), a romániára vonatkozóak pedig csökkenést (1,4 /óra, 1,2 /óra, 1,2 /óra) között. Ugyancsak növekvő különbség mutatkozik a földbérleti díjak szintjében is, csökkenő abszolút értékek mellett: 2007-ben az átlagos román földbérleti díj fele, 2008-ban kevesebb, mint fele, 2009-ben pedig közel harmada az U 27-es átlagos földbérleti díjnak (2. táblázat). A mezőgazdasági jövedelmek helyzetének vizsgálata A nettó hozzáadott érték a mezőgazdasági tevékenység legáltalánosabb mutatója, ugyanakkor kulcsfontosságú jövedelmezőségi mutató a tesztüzemi rendszer adathalmazában, a jövedelmi helyzet vizsgálatakor. Amint azt a 2. ábra szemlélteti, a bruttó gazdálkodási jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a bruttó termelési értékből levonjuk a közbenső felhasználás értékét, és hozzáadjuk a folyó támogatások és adók egyenlegét. zt csökkentve az értékcsökkenéssel a nettó hozzáadott értékhez jutunk. A nettó hozzáadott érték adatai U27-es átlagban (2. táblázat) csökkenő tendenciát mutatnak között (28 456, , ), a Romániára vonatkozó értékek 2008-ról 2009-re jelentős növekedést (4826, 7100 ), majd 2009-re csökkenést mutatnak (5819 ). Románia U27-es átlaghoz való viszonya nettó hozzáadott érték és éves munkaerőegységre vetített nettó hozzáadott érték tekintetében egyaránt 2. ábra. A jövedelmezőség mutatószámai. A nettó hozzáadott érték meghatározása. 5 Forrás: saját szerkesztés az urópai Bizottság és a SzIH adatai alapján 5 urópai Bizottság U SzIH: Income Developments in U Farms. Farm conomics Brief sz. 11.

7 114 ŰHLY 3. ábra. Éves munkaerőegységre vetített nettó hozzáadott érték ( /É) alakulása tagállamonként 2007 és 2009 között Forrás: saját szerkesztés SzIH adatbázisának adatai alapján 6 csökkenő tendenciát mutat: míg 2007-ben hatoda-hetede a romániai érték az uniós átlagnak, 2009-ben már csak negyede (2. táblázat). Tagállamonként vizsgálva a nettó hozzáadott érték közti alakulását, a 3. ábrát kapjuk eredményül, mely jelentős eltéréseket tükröz országról országra. A kelet-közép-európai, valamint az összes uniós tagállam 2007-es rangsorát az éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték tekintetében Románia zárja 2397 /É értékkel, szemben a legjobban teljesítő Dánia /É értékével, jóval az U27-ek átlaga alatt ( /É). z részben azzal magyarázható, hogy Románia üzemszerkezete jelentősen eltér nemcsak a régi U-tagállamok üzemstruktúrájától, de részben a többi közép-kelet-európai ország mezőgazdasági szerkezetétől is. 7 egfigyelhető, hogy a tíz kelet-közép-európai ország uniós átlag alatt teljesített mindhárom évben, É szerinti nettó hozzáadott érték 2007-ben tapasztalt - csökkenő sorrendben: Csehország ( /É), Észtország ( /É), agyarország ( /É), Litvánia ( /É), Szlovákia (8395 /É), Lettország (7598 /É), Lengyelország (6706 /É), Szlovénia (4022 /É), Bulgária (3435 /É), és a sort Románia zárja a fent említett 2397 /É (2. táblázat) értékkel. A nettó hozzáadott érték uniós átlagának alakulását vizsgálva 2007 és 2009 között, hasonló tendencia mutatkozik, mint a fentiekben vizsgált romániai értékek esetén: 2007-ről ra növekedés, majd 2008-ról 2009-re csökkenés. egjegyezzük azonban, hogy a közötti U27-ek gazdaságainak átlagos nettó hozzáadott értéknövekedése közel sem olyan 6 SzIH adatbázis Vincze ária: A mezőgazdaság üzemi és tulajdonosi szerkezete. = Dél-rdély és Bánság. A Kárpát-medence régiói 9. Szerk. Hortváth Gyula. Pécs Bp

8 A ROÁN AGRÁRSZKTOR TSZTÜZI LZÉS ábra. Az éves munkaerőegységre vetített nettó hozzáadott érték ( /É) alakulása Romániában és az U27-ek átlagában között, méretkategóriánként Forrás: saját szerkesztés a SzIH adatbázisának adatai alapján hangsúlyos, mint a külön vizsgált Romániában tapasztalt: csupán 0,3 %, a közötti csökkenés pedig 17%. Az U27-ek átlagában mért nettó hozzáadott érték/é értékek rendre a következőek: 2007-ben: /É, 2008-ban /É, 2009-ben pedig / É (2. táblázat, 3. ábra). A gazdasági méretnövekedéssel általában a gazdálkodás hatékonysága is javul. A jelenség a következőkkel magyarázható: a nagyobb méretek mellett teljesebb foglalkoztatás válik lehetővé, javul a kapacitáskihasználás, a járulékos beruházásoknál fajlagos megtakarítás érhető el, stb. 8 Az üzemi méretek szerint csoportosított, éves munkaerőegységre vetített nettó hozzáadottérték-adatok U27-es átlaghoz tartozó értékei (4. ábra, jobb oldal) igazolják a skálahozadék meglétét. A Romániához tartozó nettó hozzáadott érték/é adatsorok ábrázolása során tapasztalt hullámzások nem mutatják egyértelműen előnyösebbnek a nagyobb farmméretet (4. ábra, bal oldal). ásrészt az U27-ek átlagában jóval nagyobb eltérés tapasztalható a két szélső méretkategória nettó hozzáadottérték adatait tekintve, mint Romániában. Az U27-ek átlagában mért, éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték 17- (2007-ben), illetve 12-szeres (2008-ban és 2009-ben) eltérést mutat a két szélső méretkategóriában, míg Romániában csupán 7- (2007-ben), 9- (2008-ban), valamint 5-szöröset (2009-ben). Következtetés A tanulmányban áttekintett, elemzett adatok nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy Románia messze elmarad a fontosabb ökonómiai mutatók tekintetében az urópai Unió 27 tagállamában mért átlagértékektől, mi több, kelet-közép-európai viszonylatban is periferikus helyet foglal el. A jövedelmezőségi helyzetre vonatkozó, mélyrehatóbb vizsgálat, szintén Romániának az Unió tagállamai közötti elmaradott státusát támasztja alá ről 2008-ra Románia jelentős mértékű javulást (114%, 2397 /É-ről 5141 /É-re) produkált a farm 8 Kovács Gábor Udovecz Gábor: Agrárjövedelmek agyarországon és az urópai Unióban. KSH, Statisztikai Szemle 81. évf. 8. sz. Bp

9 116 ŰHLY nettó hozzáadott érték/é tekintetében, majd 2009-re (3649 /É) 29%-os csökkenést 2008-hoz képest és 2009-ben tehát Románia javított 2007-es utolsó pozíciós helyzetén, maga mögött tudva 2008-ban Bulgáriát (4366 /É) és Szlovéniát (4310 /É), 2009-ben pedig Szlovákiát (1639 /É). Ugyanakkor elmondható, hogy Románia jelentős alapanyag-kibocsátás potenciállal rendelkezik, illetve megfelelő földrajzi-klimatikus adottságokkal, melyek kiaknázási útjában elsősorban az elaprózott birtokstruktúra áll, illetve egyéb gondok, mint: tőkehiány, képzetlen termelői réteg, együttműködés hiánya, agrotechnikai hiányosságok, előregedőben levő gazdatársadalom. A jelenlegi üzemstruktúra helyzetének feltárása mellett a birtokkoncentráció vizsgálata jelent kulcsfontosságú kutatási feladatkört, illetve annak mélyrehatóbb elemzése, hogy az urópai Unió Közös Agrárpolitikájának támogatási eszközei milyen mértékben járulnak hozzá a fent említett problémakörök feloldásához Romániában. Farm Accountancy Data Network Analysis of the Romanian Agricultural Sector with Special Focus on the xamination of the Income Situation Keywords: Romanian agricultural sector, Farm Accountancy Data Network, income situation Present study proposes to give a general overview on the evolution of some of the key economic indicators of the Romanian agricultural sector, paying particular attention to the analysis of the income situation. Data currently available in the Farm Accountancy Data Network (FADN) public database for the years and 2009 are used to depict the Romanian status-quo. The indicators are going to be analyzed in a uropean Union and a Central and astern uropean context, in order to define the position of Romania among the other member states.