Portfólió Vass Katalin Reflexió

Átírás

1 Portfólió Vass Katalin Reflexió A tervezés, a döntések indoklása (tematikus tervhez és foglalkozástervekhez) A tematikus és foglalkozási tervek maximálisan igazodnak a csoport- és gyermekek egyéni sajátosságaihoz, a már előző évben óvodába járt gyermekek esetében a mérési eredményeikhez (a fejlődés nyomon követése), valamint a szeptembertől járó gyermekek esetében pedig megfigyeléséhez, tapasztalatokhoz. A csoport életében nagymértékben lehetett számítani a nagyobb gyermekek segítségére a kicsik zökkenőmentesebb befogadására és a szokás-szabályrendszer alakításában. Nagyobb gyermekeknél a nyári élet utáni közösségbe való visszatérést közös játékokkal a viselkedési szabályok felelevenítésével segítettem. Az első tematikus tervben a cél és feladatrendszert tekintve az őszhöz kapcsolódó (gyümölcsök, zöldségek), valamint az évszakváltásból adódó ismeretek feldolgozása (pl. vonuló madarak) került fókuszba. A témahetek ismeretanyagainak pozitív érzelmi hatás kiváltása és átadása érdekében szükséges volt a kellő számú és adekvát (óvodán belüli és kívüli) élményszerző séta, piaclátogatás, munkajellegű tevékenység, vásárlás zöldségesnél, állatkerti séta, kincsek gyűjtése, megfigyelések beiktatása. Az óvodai és óvodán kívüli programok közösségformáló hatással bírnak, jelentősen segítették az egymás közötti kommunikációt, a pozitív kapcsolati háló alakulását, az együttműködést, toleranciát és fokozták az egymáshoz tartozás érzését. A közösségformálása érdekében a teamben, párban végzett munkaformák mellett visszatérő nevelési feladatként jelöltem meg a szabálykövető társas viselkedés, az együttműködés, tolerancia, empátia, pozitív én-kép és kompetenciaérzet alakítását. A tervezett felkínált játéklehetőségek eszközeivel (gyümölcsáruda, zöldséges, piacos játékhoz gyurmából gyümölcsök, zöldségek formázása, szenzitív játékok, dramatizálás, puzzle, társasok, stb.) a ráhangolódás biztosított volt, és kivitelezhetővé vált a témák sokoldalú megközelítése. A kiemelt fejlesztési területeken belül első helyen szerepelt a motoros képességek fejlesztése, egyrészt azért mert, ez az időszak még a be- illetve visszaszokás ideje, másrészt a megfigyelési lehetőségeken túl, a gyermekek mozgásigényének (nagy-és finom) változatos kielégítését célozta.

2 Az egyéni feladatadások/önálló feladatok végzése az önismeret, a pozitív én-kép, valamint az optimális döntéshozatal és felelősségvállalás fejlesztését célozta. Életünk problematikája a környezetvédelem, az egészségvédelem, ezért szinte minden tevékenység alkalmával megerősítést kapott pl. a helyes testtartás, megfelelő szemtávolság, levegővétel, mozgás, táplálkozás, érzékszerveink szerepe és óvása, valamint a tevékenységek egyes anyagaihoz szervesen illeszkedő vizuális, auditív figyelem és differenciálás. A mozgásanyagok tervezésénél és megvalósításánál előtérbe kerültek a játékos utánzó mozgások (állatok mozgása), az állóképesség, izomérzékelés, testséma fejlesztésére alkalmas játékok, feladatok. A különböző tevékenységi formák során a szóingerek aktiválásával, emlékképek és képzetek előhívásával, az ok-okozati összefüggések megláttatásával és megfogalmazásával, a téri- és időbeli irányok megnevezésével, a reproduktív és kiegészítő fantázia mozgósításával, a tevékenységek és kommunikáció összekapcsolásával lehetőség nyílt az anyanyelvi, az értelmi fejlesztésre és nevelésre. Az örömszerzés és élménynyújtás érdekében a versek, mesék, az énekek, mondókák, énekes játékok, stb. válogatásánál előnyt élveztek a már ismertek. A befogadott gyermekek érdekeltté tételére különböző eszközök (báb, cd, szemléltető) álltak rendelkezésre. Az ismeretek szerzése, gyakorlása, alkalmazása, és rögzítése érdekében történt a napi tevékenységek komplex megtervezése és kivitelezése, a sokrétű játékba ágyazott, változatos csatornák mozgósításával a tapasztalatszerzés biztosítása. A foglalkozások szervezeti kereteit, folyamatait, módszereinek megválasztását a csoport életkori, biológiai és pszichológiai sajátosságai (egyéni érés, fejlettség, érdeklődés, érzelmi vezéreltség) határozták meg. Minden tevékenységi formánál dominált a differenciálás (sikerélmény), a játékos cselekedtetés, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, a pozitív megerősítés (motiválás, motiváció fenntartása, tanulási folyamat hatékonysága). A tematikus terv és foglalkozástervek értékelése A gyermekek az óvodán belüli és óvodán kívüli élményszerzés, játékok, munkajellegű és egyéb tevékenységek során sokoldalúan megtapasztalhatták az őszi évszakváltással kapcsolatos jellemzőket. Egy-egy témakör komplex módon, több napon át - változatos csatornák (vizuális, auditív, mozgásos, társas, páros, stb.) biztosításával került feldolgozásra, így a gyermekek konstruktív ismeretei horizontálisan és vertikálisan is bővültek. Ezt 2

3 támasztotta alá a folyamatos érdeklődésük, a gyűjtőmunkában való aktív részvételük, a játékokban/tevékenységekben való aktivitásuk Az együttesen végzett akár munkajellegű, akár játék, stb.- tevékenységek által erősödött a empátiájuk, toleranciájuk: az ügyesebb/idősebb gyermekek szívesen nyújtottak segítséget a 3-4 éveseknek. Az azonos érdeklődésnek megfelelően alkalmi kisebb csoportok jöttek létre, ahol az egymással folytatott beszélgetések, társasjátékok, madárpuzzle,- mátrix-sudoku során tovább bővült ismeretük, kommunikációjuk (szókincsük!), szabálykövető társas viselkedésük, számés mennyiségfogalmuk. Értelmi képességeik főként az ok-okozati összefüggések rávilágításával/észrevételezésével, az összehasonlítások, gondolkodtató helyzetek által fejlődött. Megerősítést nyert a vizuális-, auditív figyelem és differenciálás is. Szívesen nézegettek net-ről leszedett képeket, otthonról hozott könyveket. Rajzolás, dramatizálás, szenzitív játékok közben gyakran elhangzottak az újonnan elsajátított kifejezések, énekek, mozgásukban utánozták az állatok mozgását, hangját, történeteket meséltek egymásnak. A madáralbum készítése, az alkotásokból kiállítás szervezése A szülők bevonásával almás süti készítése és Állatkerti séta ünnepnapot varázsoltunk a csoport életébe. (A gyermekek lelkesen várták mikor következik az a nap, amikor az ő anyukája/nagymamája/apukája velünk tölt egy délelőttöt.) A közös tevékenység, az együttlét csak tovább fokozta az érzelmi hatást, a téma iránti nyitottságot. A szülők jelenléte büszkeséggel töltötte el a gyermekeket. Lehetőség nyílt a szülő óvodapedagógus, a szülő szülő, és nem utolsó sorban a szülő gyermek egy újfajta minőségi kapcsolatának megtapasztalására. A szülők betekintést nyerhettek csoportunk mindennapi életébe, megtapasztalhatták pedagógiai attitűdünket, egy-egy nevelési helyzet megoldásával pedig példát is nyújtottunk. Összességében megfogalmazható, hogy: a tervezett tevékenységek tartalmát, mennyiségét idejét, stb. tekintve kivitelezhetőnek és eredményesnek bizonyultak a választott célok feladatatok módszerek eszközök munkaformák szervezeti keret, stb. koherensek az ÓNOAP ban és PP-ben rögzítettekkel az egymást követő folyamatok komplex módon és szervesen épültek egymásra, tökéletesen érvényesült az integráció 3

4 az átadásra kerülő információk, a közvetlen tapasztalatszerzések a gyermekek ismereteire épültek, a tevékenységek formáival és arányaival együtt megfeleltek a gyermekek biológiai és pszichológiai sajátosságaiknak az általános és konkrét nevelési célok- és feladatok harmonizáltak a tervezett témával az egyéni bánásmód alkalmazásával minden gyermek ismerete saját érési ütemének, és fejlettségének megfelelően bővült az ismétlődő feladatok és maga a komplexitás lehetővé tette az ismeretek hálójának kiemelését, egymáshoz való viszonyuk rendszerezését és rögzítését a téma feldolgozását jelentősen segítette a kedvező pszichés klíma, az elfogadó, támogató attitűd az adekvát verbális, non-verbális visszajelzések, a gyermekek tevékenységének/haladásának folyamatos ellenőrzése, fejlesztő értékelése (pozitív megerősítések) hozzájárultak a pozitív énkép alakításához, a lelki egészségvédelem óvásához a szülők bevonása újabbnál újabb lehetőségeket kínál(t) fel, melyre folyamatosan építünk. Reflexió (október 1. hete) Az Őszi zsongás téma-hét az őszhöz kapcsolódó jellegzetességek (hangulat, hang, szín, illat, íz) megtapasztalásának jegyében zajlott. A foglalkozási tervekben a különböző tevékenységi formák cél- és feladatrendszere, készség és képességfejlesztés elemei, módszerei, eszközei, az ÓNOAP-, PP, éves-, havi - terveivel koherenciát mutat. A feladatok, képességfejlesztések a témához és az ezt megelőző tevékenységekhez is, és nem utolsó sorban a gyermekek ismereteihez, érdeklődéséhez, fejlettségéhez, készség- és képesség szintéhez szervesen illeszkedik. A közeli parkban sok értékes kincset érdekes alakú gallyak, színes falevelek, termések, stb. gyűjtöttünk, melyet az adott témával kapcsolatban fel is használtunk. Játszottunk velük érzékelő játékokat, válogattuk, rendezgettük azokat, és mint alkotórészek a csörgő/dobkészítésénél, is megjelentek. Az élményszerzést jól szolgálta a környezet hangjainak c. cd témához illő részeinek meghallgatása, illetve a youtube-ról az Egyszer volt az élet 12 A fül c. kisfilmjének 3 rövid bejátszása. A gyerekek egymással versenyezve igyekeztek kitalálni a hallott hangzásokat. Érzékszerveink fontosságát és heterogenitását 4

5 alátámasztva zöldségek, gyümölcsök, magvak kóstolására is sort kerítettünk, ismerkedtünk és megerősítettük a mozgásos-taktilis, vizuális, auditív csatornákat. A kitűzött általános feladatokon belül, mint pl. az egészséges életmódra nevelés területén a testmozgás, egészséges ételekkel való ismerkedés, érzékszerveink óvása, helyes testtartás, környezettudatos magatartás alakítása felszínre kerültek. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelést jól szolgálták a közös élmények (séta, levélsöprés, komposztálás, mese- és vershallgatás, szenzitív játékok), míg az anyanyelvi, az értelmi fejlesztést és nevelést főként az információk vétele, tárolása, feldolgozása, az előzetes ismeretek, emlékképek és képzetek előhívása, a szókincsbővítés, a szituatív és leíró szó- és mondatsémák alkalmazása, az időrendiség, az ok-okozati összefüggések megláttatása jelentette. Megvalósítottam a tervezett tevékenységekhez rendelt egyéb képességfejlesztéseket is, pl. a gyermekek élvezték a csörgők, dobok, egymás hangjának felismerését, a hangszínérzék fejlesztését, térben a halk-hangos megjelenítést, a dallam-ütem- és mozgás összekapcsolását a különböző dalos játékokon keresztül. A mozgásanyag kiválasztásánál is ügyeltem a csoport sajátosságaira, a feladatokat tekintve az egymásra épülésre, a fokozatosság és a differenciálás elvére. Matematikai ismereteket elsősorban a képek, tárgyak válogatásával, jellemzőik alapján halmazképzéssel, párosítással, számosságuk megállapításával, síkban-térben való tájékozódással, ellentétpárok alkotásával bővítettem. A szervezeti keret, a tanulásszervezési eljárások, munkaformák és információátadási módszerek, valamint a választott és eszközök teljes mértékben megfeleltek a korcsoport biológiai- pszichológiai jellemzőinek. Módszerek közül elsősorban a pozitív megerősítést, dicséretet alkalmaztam, munkatevékenységnél pedig a magyarázatot, bemutatást, javítást, ellenőrzést is. A feladatok végzésénél (pl. levélsöprés, dobkészítés) ügyeltem a szokás-szabályrendszer következetes betartására, mozgásos tevékenységnél pedig a szabálykövető társas viselkedés, együttműködési készség alakítására. Nagy hangsúlyt fektettem a tevékenységekbe ágyazott ismeretek szerzésére, a lendületes irányításra, a figyelemfelkeltésre, és fenntartásra. A motiváció fenntartása érdekében folyamatos volt a cselekedtetés. Differenciálásnál maximálisan figyelembe vettem a tevékenységbe kapcsolódók fejlettségét (mérési eredmények és aktuális állapot), a feladatok nehézségi szintje korrellált a gyermekek képességeivel. A differenciált feladatadással nem volt szükség fegyelmezésre sem. 5

6 Segítségnyújtást tekintve követtem a Granott-féle állványozás elvét, miszerint a gyermek azon a ponton kapott segítséget, ahol éppen elakadt. A követelmények, elvárások szinkronban voltak a gyermek fejleszthetőségével, a tevékenységek során a pszichés klíma kedvező volt. Érdeklődésükhöz igazodtam, folyamatosan reflektáltam kérdéseikre és cselekedeteikre, divergens gondolkodásuk fejlesztése érdekében többször indukáltam vitát. Egy-egy probléma felmerülése esetén elsődlegesen gondolkodtató és rávezető kérdéseket alkalmaztam, és a tevékenységek során a fejlesztő értékeléssel éltem leginkább. Igyekeztem az ismereteket megerősíteni a lényeg kiemelésével, egymáshoz való viszonyuk rendszerezésével. Tudatosan figyeltem a szemléltetés és a verbális közlés egyensúlyára, az adekvát kommunikációra, metakommunikációra. Összegezve: a tevékenységünket hatékonynak tartom, mivel a kitűzött célokat és feladatokat sikerült eredményesen megvalósítani. A feldolgozott téma a gyermekek játékaiban, beszélgetésükben, könyvek keresésében tovább élt. A közeljövőben nagyobb gondot kell fordítanom a rész-egész-fél-negyed fogalmának alakítására, és a szabad önkifejezés gyakoribb lehetőségének biztosítására. 6

7 Reflexió (október 2. hete) A heti téma: Költöznek a madara. Már a felkészülés előtt feltérképeztem a gyermekek témával kapcsolatos érdeklődését, és hogy milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A kezdeményezések témái úgy az ÓNOAP-ban, PP-ban foglaltakkal, mint a tematikus tervvel, a nevelési és gondozási feladatokkal összhangban voltak. Az ismereteket igyekezetem fokozatosan nehezíteni, horizontálisan és koncentrikusan is bővíteni, mélyíteni. A kezdeményezésekkor építettem a gyermekek vágykielégítő szükségleteire, kellő idővel, megfelelő motivációval segítettem a ráhangolódást. Az élmény és tapasztalatszerzés (állatkerti séta- állatok szokásainak, jellemzőinek megfigyelése), játéktevékenységek (madaras puzzle, közösen készített madaras társasjáték: Magyarországtól Afrikáig c., madaras memorik) feltételrendszerét biztosítottam. A témához szorosan kapcsolódó és átadni kívánt információ kódolásához igyekezetem többféle és változatos csatornát biztosítani. Az egyes feladatokat és a hozzájuk rendelt képességfejlesztést igyekezetem a mérési eredményeink függvényében összeállítani. Pl. mozgásnál csoportszinten fejlesztendő terület a térérzék, a reakcióképesség, gyorsasági koordináció, a külső világ tevékeny megismerésénél az azonosító- és megkülönböztető képesség, ítéletalkotás, figyelem és önfegyelem, szociális érzék fejlesztése kapott nagy hangsúlyt. Az általános nevelési feladatokra minden tevékenységnél vissza-visszatértünk, a kooperáció, felelősség, szabály-és feladattudat elsősorban a munka jellegű tevékenység végzésénél dominált. A 3-4 éves illetve lassabban fejlődő gyermekek számára főként a madaras fejdísz készítésénél, a labdagurítás technikájánál (ha nem megy a fejjel gurítás, akkor guríthatja két kézzel is állva), a dalos játékoknál és a hal-hangos képességfejlesztésnél (halk-hangos felismerése, ill. elsősorban a 3-4 éveseket választottam kacsának), képek válogatásánál (az általuk biztosan ismert madarak csoportosítása, a madárhangok hallgatása során több időt hagyása a felismerésre és társításra) differenciáltam. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre is kiemelten figyeltem. A motivációt az idősebb gyermekek esetében mindvégig sikerült fenntartani, de pl. a verselésmesélés, illetve madárképek válogatása, madárhangok hallgatása, a mozgásos játékok, dalok a 3-4 éveseket is sokáig vonzotta, és ott tartotta. 7

8 Figyeltem arra, hogy a gyermekek fejlettségüknek megfelelően önmaguk vonjanak le következtetéseket, tegyenek konkrét megállapításokat. Hagytam vitába elegyedni őket. Problémamegoldó gondolkodásukat rávezetéssel segítettem. A 3-4 é. gyermekeket az ügyesebbekkel közösen segítettük pl. az összehasonlítás, az ok-okozati összefüggések megláttatásában. Egy-egy azonos dolgot többször is megismételtünk, sokat dicsértem, a tevékenységek végzését folyamatosan követtem, buzdítással ösztönöztem, értékeltem, ha szükséges volt, a munkatevékenységeknél javítottam/segítettem. Az egyes választott módszerek és eszközök illeszkedtek a témához és a gyermekek sajátosságaihoz. A verbális, non-verbális visszajelzések szinkronban voltak, módszerek közül leggyakrabban a pozitív megerősítéssel éltem. Konfliktus kialakulásánál rugalmas voltam, szükség esetén gyorsan reagáltam, s az adott helyzethez illő megoldást választottam. A 3-4 évesek és három nagy gyermek esetében a hét folyamán három alkalommal is újra kezdeményeztem az állatokról való beszélgetést, invitáltam memoris játékra, illetve a rögzítés céljából minden napos mozgásba is beiktattam ezzel kapcsolatos ismeretek felelevenítését. Összegezve: a hétre kitűzött cél- tartalom - követelmény megfelelt a csoport és egyéni jellemzőknek, a feladatokat megvalósítottam. Az időbeosztásom jó volt, az egyes tevékenységek zökkenőmentesen követték egymást, kivétel: a mozgás. E területen a várakozási időt teljesen, vagy minimálisra le kell csökkentenem. A folyamat irányítását tekintve a Mókus család eleséget keres játéknál a 3-4 évesek többször célt tévesztettek, eltévedtek, - én pedig nem mindig gyorsan reagáltam ezekre a helyzetekre. A következőkben legfontosabb tevékenységemet kell képezze, hogy a gyermekek két csoportra való osztásánál, elsődlegesen a 3-4 éveseknek tudjak segíteni. 8