GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Győr, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt sz főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezetékátalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárása Ügyintéző: dr. Jagadics Zoltán, Tarjányi István, Mellékletek: - Kelemenné Szalóky Tímea, Bedők László, Pandur László, Neuberger Orsolya, Telefon: (96) Hiv. szám: - HAT ÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; statisztikai számjel: ; KÜJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) mint beruházó által a Győr, keleti elkerülő 813. számú főút III. ütemét érintő erősáramú vezeték (KTJ: ) szabványosítása tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és következőket állapítja meg: 1.1./ A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Beruházó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) A távvezeték üzemeltetője: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u ) Tevékenység: Győr, keleti elkerülő 813. számú főút III. ütemét érintő erősáramú vezeték szabványosítása. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kv A megvalósításra kerülő létesítmények: 8/0 jsz. Győr Édász-Szigetköz 22 kv gerincvezeték I. keresztezési helyszínen: 1 db tartó-, ill. 3 db feszítőoszlop elhelyezése; Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) zoldhatosag@gyor.gov.hu - Honlap:

2 8/0 jsz. Győr Édász-Szigetköz 22 kv gerincvezeték II. keresztezési helyszínen: a tervezett sz. közúti csomópont a távvezeték sz. oszlopai helyett meglevő nyomvonalon 2 db, az új nyomvonalon 4 db új oszlop elhelyezése; 14/0 jsz. Győr Édász-Szőgye 22 kv-os gerincvezeték lebontandó sz. oszlopai helyett a meglévő nyomvonalon 5 db új oszlop elhelyezése. A Mosoni Dunán átvezető közúti híd megépítésével kapcsolatos munkaterületen fellépő energia igény kiszolgálására földkábeles betáplálás és transzformátorállomás létesül ideiglenes jelleggel a munkavégzés időtartamára. A villamosenergia-ellátó szabadvezeték hálózat építésének tervezett időpontja: A hálózatépítés időtartama: körülbelül 6 hét. 1.2./ A munkafolyamat lépései: az oszlophelyeken a termőréteg letermelése és deponálása, az oszlopok munkagödrének elkészítése, oszlopállítás daruval, oszlopalapok betonozása, vezetékhúzás, technológiaszerelés, vezetékszabályozás, tereprendezés, üzembe helyezés. Az útépítési projekt részeként megvalósuló Mosoni-Duna híd felvonulási területén ideiglenes földkábel és transzformátor-állomás telepítése a Mosoni-Duna híd térségében, az ideiglenes létesítmények használati időtartama 2 év. 2./ Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem indokolt a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. 2.2.A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Hatóság szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9087-2/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság), Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: Zrt.) részére Győr 813 sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárásában az alábbi szakhatósági állásfoglalását adja: A Hatóság a Zrt. előzetes vizsgálati dokumentációját az alábbi előírások megtételével elfogadja: 1. Az építés során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. 2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a 2

3 kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a Hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: 1./ Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. számon a következő véleményt adta: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárása keretében - belföldi jogsegélyben kérte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Khvr.) 1. (6b) bekezdése alapján a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálatát. Győr MJV Polgármesteri Hivatalának Településfejlesztési Főosztály Városfejlesztési Osztálya megvizsgálta és az alábbi tájékoztatást adja: A 813. sz. főút III. üteme által érintett ingatlanokra vonatkozóan Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint Közúti közlekedési övezetbe sorolja (lásd szabályozási terv kivonat). Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet részletes előírásai: Közúti közlekedési övezet (KÖu) 65. (1) A közúti közlekedési övezet elsősorban 3. gyorsforgalmi út, 4. főforgalmi út (országos főút), 5. forgalmi út (országos mellékút), 6. gyűjtőút, 7. kiszolgáló út, 0 kerékpárút, (2) gyalogút, (3) parkoló, (4) úttartozék, j) közmű, k) járda, 1) az úthoz tartozó zöldfelület, m) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés elhelyezésére szolgál. (2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető: a) a közlekedést kiszolgáló, legfeljebb 1000 m 2 -es aa) ab) ac) közlekedési építmény, kereskedelmi épület(ezen belül üzemanyagtöltő is), szolgáltató épület, 3

4 ad) vendéglátó épület, ae) igazgatási épület, b) ha a közút rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, akkor ba) szálláshely szolgáltató épület, bb.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás, be) emlékmű, bd) köztéri képzőművészeti alkotás, be) utcabútor, bf) hirdető- és reklámberendezés. (3) Az SZT által lehetséges tömbfeltárás -ként jelölt területen 12 m széles sávot új épülettel be nem építhető területként kell kezelni. Ezt a területsávot az érintett telek beépíthetőségének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (4) A nem beépítésre szánt területen új dűlőút (amely lehet magánút is) úgy alakítható ki, hogy a legkisebb szabályozási szélessége, telkének szélessége - méretezés hiányában - legalább 10 méter legyen az (5) bekezdésben foglalt kivétellel. (5) Amennyiben a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, stb.) megvalósítását nem korlátozza, úgy a (4) bekezdésben meghatározott, szabályozási szélesség SZT alapján legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető. (6) 100 férőhelyet meghaladó parkoló létesítése esetén igazolni kell a csatlakozó közúthálózat kapacitásának megfelelőségét. (7) A gyűjtő- vagy magasabb rendű utakról nyíló személy- és tehergépkocsi bejárókat az út kezelőjével egyeztetett helyen lehet kialakítani. A rendezési tervezéskor már egyeztetett gépkocsibejárók jelölését az SZT tartalmazza. (8) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának - legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó - átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen. (9) A nagyobb, legalább 20 gépjármű elhelyezését biztosító parkolófelületről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűjtött csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. (10) Amennyiben a telekalakítás során a közlekedési utak (közúti közlekedési övezetek) szabályozási terv szerinti szélessége nem biztosítható, úgy az akkor is engedélyezhető, ha az a telekalakítással párhuzamosan útlejegyzéssel vagy kisajátítással a Rendezési Terv szerint kialakul. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdés 1. pontja alapján valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között. Kérem a fent leírtakat figyelembe venni szíveskedjenek. 4

5 2./ Győr Megyei Jogú Város Jegyzője /2016. számon a következő véleményt adta: "Hivataluk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 45.) 813. sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálata során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes. Tájékoztatom a tisztelt Hatóságot, hogy a jogsegély kérelem részét képező településrendezési eszközökkel való összhang kérdésben Hivatalunk érintett szakosztálya külön nyilatkozik. 3./ Kisbajcs Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1/1113-3/2016. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának (9021 Győr, Árpád út ) november 17-én beérkezett megkeresése alapján, a Győr, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 813.sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárása tárgyú ügyben az alábbi tájékoztatást adom: A Vibrocomp Kft. (1118 Bp., Bozókvár u. 12.) 93/2016 témaszámú dokumentáció vizsgálata alapján a tervezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangra kiterjedően az alábbiakat állapítottam meg: 1. A tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással nem ellentétes, a tevékenység a Kisbajcs 0115/2, 0115/11, és 086/2 helyrajzi számú ingatlanokat érinti, melyek nem minősülnek helyi jelentőségű védett természeti területnek, továbbá a megvalósuló létesítmény helyi jelentőségű védett természeti területre közvetlen hatást nem gyakorol. 2. Amennyiben a tervezett tevékenység a megjelölt előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint valósul meg, úgy ahhoz, hogy azokban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, a tervezett tevékenységre visszavezethetően állapotváltozás ne következhessen be, illetve környezetveszélyeztetés ne forduljon elő, szükséges Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 4/2006.(111.1.) rendeletében (továbbiakban: HÉSZ) rögzített alábbi feltételek teljesítése: - A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba. - A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell. A közigazgatási terület felszíni 5

6 szennyezésre fokozottan érzékeny. Az intézkedési szennyezési határérték Ci=C2. 3. A telepítés és üzemelés során törekedni kell a környezeti hatások minimalizálására és kompenzálására. 4. A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van. 4./ Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a /2016. számon a következő véleményt adta: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezetékátalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárásában történt megkeresés alapján az előzetes vizsgálati eljárásban csatolt dokumentáció a helyi építésügyi követelményeknek (HÉSZ) és a helyi településrendezési terv tekintetében, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel. Megvizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megfelelnek a helyi építésügyi szabályzatnak (HÉSZ), és a helyi településrendezési követelményeknek, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban vizsgálandó szakkérdésekre az alábbi szakvéleményeket adta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Győr, 813. főút, keleti elkerülő III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás megvalósítására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A tervezési területen a 18/179 jsz. Vámosszabadi VII. 22 kv-os leágazás nyomvonala érinti a Győr- Révfalu vízmű üzemelő vízbázis hidrogeológiai B védőterületét, a 14/0 jsz. Győr Édász - Szőgye 22 kv- os gerincvezeték nyomvonala a Győri vízellátó Rendszer Szőgyei vízmű üzemelő vízbázis hidrogeológiai B védőterületét. Mindkét vízbázishoz vízminőségi monitoring hálózat tartozik. A dokumentáció tartalmazza, hogy az építés időszakában a munkavégzés helyszínein keletkező kommunális szennyvizeket zárt tartályokban kell gyűjteni, és azok ártalmatlanítását előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen kell végezni. A távvezetékek átépítése és a földkábel kialakítása során nem veszélyes hulladékok keletkeznek. Veszélyes hulladék csak havária esetén fordul elő. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) részére a Győr, 813. főút, 6

7 keleti elkerülő III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás megvalósítására vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok az alábbi kikötéssel : - Az építés során keletkező nem veszélyes, illetve az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékot a hulladékok átvételére szakosodott, engedéllyel rendelkező vállalkozónak kell átadni. - Az építés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a vízbázis védelmi területén még átmenetileg se fordulhasson elő hulladéklerakás. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/4278-4/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Győr 813. sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A megkeresést megvizsgáltam és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatom az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7. (20) bekezdése alapján nagyberuházásnak számít. A tervezett beruházáshoz szükséges előzetes régészeti dokumentáció elkészült, valamint a szükséges és előírt régészeti feltárások megtörténtek, illetve folyamatban vannak, így az eljárás tárgyát képező tevékenység során régészeti lelőhely hatásviselő feltehetőleg nem lesz. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1753-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ,) fent hivatkozott számú megkeresése, a megkereséshez mellékelt Előzetes vizsgálati dokumentáció 813. sz főút Győr keleti elkerülő III. ütemét érintő erősáramú távvezetékek szabványossági felülvizsgálata szakanyag, helyszínrajzok és a további elektronikus mellékletek alapján az alábbi TALAJVÉDELMI ÁLLÁSFOGLALÁS-t adom, a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában: - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. - A 813. sz főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték átalakításának és betáplálásának kialakítása során a humuszos termőréteget meg kell menteni. - A beruházás által érintett termőföld területeken a talajvédelmi célú létesítmények működőképességét biztosítani kell. 7

8 - Biztosítani kell, hogy a bánya területtel közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be. 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: A november 18-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Győr, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt számú főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alábbi felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció tanulmányozása után megállapítható, hogy a fenti tervezett beruházás termőföldnek minősülő - Vámosszabadi külterület 0256/42, Győr külterület 0570/35,39,47,52, 0576/71,74,75,77, 0616/40,41,52,54,72 hrsz-ek - külterületi ingatlanokat is érinteni fog, így az érintett helyrajzi számokra a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatali Osztály külön eljárásban - kérelemre - adja meg. - Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 10. (3) bekezdése szerint: Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie." - A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 11. (1) bekezdésére: Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/7357-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a 813. számú főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték-átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati eljárása tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - az alábbi kikötéssel kiadható: 8

9 - Erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, mely eljárást az évi XXXVII. tv. (Evt.) ban foglaltak szerint kell lefolytatni. - Az igénybevétel során a szomszédos erdőt nem érheti káros hatás, károsítás. Az Evt. 62. (3) alapján az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. V. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan befizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől vagy a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság sz. számlájára kell befizetni átutalással. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I N D O K O L Á S A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hoz (a továbbiakban: Hatóság) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; statisztikai számjel: ; KÜJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) a Győr, keleti elkerülő 813. számú főút III. ütemét érintő erősáramú vezeték (KTJ: ) szabványosítása érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be. Az Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció a hiánypótlással együtt megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. (2) bekezdésében és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. Megállapította továbbá, hogy a tervezett beruházás a Khvr. 3. sz. melléklete 76. pontja alapján - villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) légvezetéknél 20 kv-tól - előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A nyilvánosság bevonása, és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a Khvr. 3. (3)-(4) 9

10 bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A Hatóság a tárgyi ügyben december 9-én közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson érdeklődő nem jelent meg, észrevétel nem hangzott el. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr szakaszai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az Ügyfél a Győr, keleti elkerülő 813. számú főút III. ütemét érintő erősáramú vezeték (KTJ: ) szabványosítása érdekében előzetes vizsgálati eljárást indított a Hatóságnál. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lefolytatta. A tervezett távvezetékek nyomvonala Vámosszabadi, Kisbajcs és Győr települések külterületét érinti. Környezeti igénybevételek: Levegőtisztaság-védelem Létesítés, üzemelés: Az érintett terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 2. pontja alapján Győr-Mosonmagyaróvár- légszennyezettségi zónába tartozik. A Hatóság a szakértői jogosultságot vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A tervezett légvezeték és oszlopok telepítése - a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A munkagépek légszennyezése 165 m sugarú körön belül lokalizálódik. A munkagépek légszennyezése minimális. A hatásterülettel érintett ingatlanok összesített hatásterülettel határolhatók le. A kialakítandó vezeték hatásterületén található ingatlanok helyrajzi szám szerint, településenként: Vámosszabadi: 0244/ / / / / / / / / / /9 0256/ / / / / / / / / / / / / / / / / / /2 0263/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /35 10

11 Győr: 0570/ / / / / / / /9 0570/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /1 0570/ / / / / / / / / / / / / / / /53 Kisbajcs: 0616/ / / / /44 A közlekedésből eredő légszennyezés hatásterülete az útvonal középvonalától számított 90 m, ezen távolságban csökken a kezdeti légszennyezettség 5%-ára az immisszió. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó- és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működő villamos hálózat karbantartásának légszennyező hatása nincs. Felhagyás: A felhagyás során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A létesítés során üzemszerűen veszélyes hulladék keletkezése nem várható. A létesítési munkák során nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. Keletkezésük a létesítmény kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. A hulladékokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gyűjtik további kezelőknek történő átadásáig. Üzemelés: A távvezeték üzemelése nem jár üzemszerű hulladékkeletkezéssel. Felhagyás: A tevékenység felhagyása A távvezeték berendezései kb évig működőképesek. A felhagyáskor, az esetleges lebontás során fellépő környezeti hatások hasonlóak az építés jellemzőihez. 11

12 Havária: Havária, a létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során hulladékok képződésével - ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is - kell számolni. A földtani közegre gyakorolt hatások, kármentesítés Létesítés, üzemelés, felhagyás: Az érintett ingatlanokon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. A tervezett tevékenység a létesítés fázisában nem gyakorol jelenős hatást a földtani közegre, az üzemelés fázisában nincs hatása a földtani közegre. Zaj- és rezgésvédelem Létesítés: A Hatóság a benyújtott dokumentációból megállapította, hogy a 22 kv-os légvezeték létesítése során munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős és átmeneti. A telepítés időtartama várhatóan 6 hét, a munkálatokat csak a nappali időszakban végzik. A telepítéssel érintett terület közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő terület nem található, a legközelebbi lakóterületeken az építés során a zajterhelés a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek megfelel. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Üzemelés: A létesítmény zajvédelmi hatásterület lehatárolása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. -a szerint történt, számítással. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés b.) pontja alapján nem kell a létesítménynek zajkibocsátási határértékkel rendelkeznie. Az üzemeltetéshez járulékos tevékenységként rendszeres közlekedés nem kapcsolódik. A kialakítandó vezeték hatásterületén található ingatlanok helyrajzi szám szerint, településenként: Vámosszabadi: 0244/ / / / / / / / / / /9 0256/ / / / / / / / / / / / / / / / / / /2 0263/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /35 12

13 Győr : 0570/ / / / / / / /9 0570/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /1 0570/ / / / / / / / / / / / / / / /53 Kisbajcs: 0616/ / / / /44 Felhagyás A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A létesítés és az üzemeltetés során a zaj- és rezgésvédelem hatásterületén nem várható jelentős környezeti hatás. Természet- és tájvédelem Létesítés: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A szabadvezeték hálózat létesítése során figyelembe kell venni az alábbi ajánlásokat: A VÁT H20 és VÁT H21 szerinti fejszerkezeteket kell alkalmazni. Az áram alatt lévő átkötéseket mindenütt szigetelt vezetékkel kell szerelni. A tartó fejszerkezeteknél burkolt szigetelőket és burkolt leesésgátlókat kell alkalmazni. A tervező egyeztetett a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal (2536-2/2016.). A létesítés fenti műszaki megoldások alkalmazásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit minimálisan befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. 13

14 Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A felhagyás során figyelembe kell venni az alábbi ajánlásokat: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság Ket a, a Khvr. 4. (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9087-2/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály /2016. számon megkereste a Hatóságot Győr 813 sz. főút III. üteme által keresztezett 22 kv-os távvezeték átalakítás és betáplálás előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásának tárgyában, és kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását. A Hatóság a benyújtott dokumentációk, és az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg: A Hatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz- és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19. (1) bekezdésén alapul. A Hatóság felhívja a figyelmet a következőkre: A Korm. rendelet 13. (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) szerint engedélyezőként működik közre. A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről 14

15 és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 13. (5) és (6) bekezdésben előírt elővizsgálatot is. A Hatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése állapítja meg. A Hatóság a szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (8) és (9) bekezdésében előírt módon adta meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. A Hatóság a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste az érintett települések jegyzőjét. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a /2016. számon a rendelkező részben foglalt véleményt adta. Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének a /2016. számú véleményének indokolása a következő: Nyilatkozatom fentiek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (5) bekezdésén alapul. Kisbajcs Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének az 1/1113-3/2016. számú véleményének indokolása a következő: Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam a tevékenységnek Kisbajcs településrendezési eszközeivel való összhangját, valamint az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi kömyezetilletve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: - Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006.(111.1.) rendelete a helyi építési szabályokról; - Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009 (IV.22.) rendelete az építészeti örökség helyi védelméről. Tájékoztatásom a hivatkozott jogszabályok előírásain túl a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) l. (6b)-(6c) bekezdésein, továbbá a HESZ 25. (1) bekezdésén, és 26. (4) bekezdésén alapul. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Korm. rendelet 1. (6b)-(6c) bekezdései állapítják meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidő utolsó napja: november 22. Győrújfalui Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a /2016. számon a rendelkező részben foglalt véleményt adta. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek 15

16 kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi szakvélemények figyelembevételével történt: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/ /2016. számú szakvéleményének indokolása: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/4278-4/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015.(III.11.) Kormányrendelet 3. a), illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1753-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú iratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. A Tisztelt Hatóság megkeresése és a megkeresésben hivatkozott, az elektronikus felületről megismert dokumentumok alapján az előzetes engedélyezési eljárása során a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában hatóságunk megállapította, hogy: - A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. - A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a távvezeték átalakítása által érintett ingatlanok ingatlanügyi engedélyezési eljárása során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. - Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. (1) bekezdés, 2. 7.,19. pont, a 43. a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Ill.30.) Korm. rend bekezdése és 5. sz. melléklete I. táblázata 5. pontja, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. 16

17 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul. A Hivatalnál november 18-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezett kivitelezés termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, amely munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés, stb.) is sor kerül. Az ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanra vonatkozóan be kell szerezni, vagy mutatni az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát. Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (3) bek.). A Hivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az állásfoglalást a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 44., a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. (5) bekezdése, illetékességét a Kormányrendelet 1. számú mellékletének 8.2. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását. 5. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály VA/FEF01/7357-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) tárgyi ügyben engedély kérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata kapcsán keresték meg az erdészeti hatóságot. A mellékelt tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a Mosoni-Dunára tervezett új közúti hídhoz kapcsolódóan időlegesen kiépített 22 kv-os földkábel nyomvonala érint az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületeket, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilatkoztam. A szomszédos erdőterület védelméről a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése, 12. (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti. A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott szakvéleményeken, a belföldi jogsegélyen és véleményen alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. 17

18 Jelen tárgyi ügy az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet) 1. (1a) bekezdése, 1/a melléklet pontja és a 2 melléklet 9. pontja alapján kiemelt jelentőségű ügy. A határozat azonnali végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezés a Ket. 14. (3) bekezdés f) pontján és a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésén alapul. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A jogorvoslati eljárás díjairól az Díjr. 2. (5)-(7) bekezdései rendelkeznek, megfizetésének módját az Díjr. 5. (6) bekezdése szabályozza. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 8. (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, december 21. Széles Sándor s.k. kormánymegbízott 18