A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Melléklet: -

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2011. Hiv. szám:- Előadó: Szakértők: Sipos Bernadett Sovánné Nagy Gréte Ladocsi Frigyes Ódor Imre Pandur László Sulyok Zoltán Melléklet: - Tárgy: Nyergesújfalu E.ON ÉDU ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. Eternit gyár területén hálózat bővítés előzetes vizsgálata Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az E. ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. (székhelye: 9027 Győr, Kandó Kálmán u , KSH-száma: , továbbiakban: Zrt.) megbízásából az ÖKO-RAAB Kft. (9028 Győr, Búzakalász utca 33., továbbiakban: Kérelmező) által benyújtott Nyergesújfalu, Eternit gyár területén hálózat bővítés kiépítésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: II. 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A tevékenység célja: Nyelgesújfalu, Eternit gyár területén Cement kv-os hálózat 23-as oszlopának és a Cement kv-os hálózat 1-es oszlopának összekötése.

2 1.2. A tevékenység adatai: Érintett területek: 0125/1, 0126/2, 1539/8, 1539/9 hrsz.-ú ingatlanok. A vezeték feszültsége: 35 kv Az új vezeték nyomvonala hossza: 87 m Vezetők száma: 3 db Keresztmetszete: 95 mm 2 Anyag-típusa: AASC A tervezett oszlop típusa: B12/28 A tervezett oszlop darabszáma: 1 db A vezeték nyomvonala: A 0125/1 hrsz.-ú ingatlanon található Vement 2 35 kv-os hálózat 23-as oszlopától indul az új 35 kvos légvezeték az újonnan létesülő 1-es oszlopig a 0126/2 hrsz.-ú ingatlanon és innen folytatódik a 1539/8 és 1539/9 hrsz.-ú ingatlanok telekhatárán található Cement 1 35 kv-os hálózat oszlopáig. A vezeték megvalósításához a következő munkálatok elvégzése szükséges: előkészületi munkálatok az oszlophelyeken a termőréteg (humusz) letermelése és deponálása, alapozási munkák, oszlopszállítás, oszlopszerelési és állítási munkák, vezetékhúzás, vezetékszerelési munkák, utómunkálatok, tereprendezés. 2. Az engedélyezési eljárás menete: A létesítés során, a vezetékjogi engedélyezési eljárásban során melyben a Felügyelőség szakhatóságként működik közre az alábbiakat kell figyelembe venni: - A védett madarak áramütésének elkerülése érdekében a légvezetéket Kocsis Csaba (E.ON Hungária Zrt.) által készített és a DÉMÁSZ Zrt., az ELMŰ DSO Kft., az ÉMÁSZ DSO Kft., az E.ON Hungária Zrt. és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által jóváhagyott Madárvédelmi ajánlás - Középfeszültségű szabadvezeték hálózatokhoz című ajánlásban megfogalmazottak szerint kell kivitelezni és üzemeltetni. - A telepítés, üzemelés, felhagyás, illetve esetlegesen bekövetkező havária során várhatóan keletkező hulladékokat környezet szennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről, pedig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. - Korszerű munkagépek és tehergépkocsikat kell alkalmazni, a gépek kibocsátása feleljen meg jogszabályi előírásoknak. Száraz időjárás esetén, indokolt esetben a mozgatott földtömeg nedvesítése szükséges. Az építési munkákat lehetőleg kedvező meteorológiai viszonyok között kell végezni. A szállításokat csúcsidőn kívül, ütemezetten kell szervezni, lehetőleg lakott területeket elkerülő utak igénybevételével történjenek. 2

3 Szükség lehet az utak locsolással történő portalanítására is a diffúz porképződés mérséklése, megelőzése érdekében. A hatóság megállapítja, hogy a 35 kv-os vezeték létesítése, üzemeltetése, felhagyása és az esetleges havária során, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, vízgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. III. Az ügyben érintett szakhatóságok előírásai: 1. Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3999/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: Tárgyi előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadta, szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. 2. Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt a 430/1174/01/2011. számú végzésével megszüntette, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi hatáskört nem érint. 3. Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/680-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: Fenti számú megkeresése és az Öko-Raab Kft. (9028 Győr, Búzakalász út 33.) által R-0228/3/11 számon készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján adjuk ki az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. Az E.ON ÉDT Áramhálózati Zrt. beruházásában megvalósuló Nyergesújfalu, Eternit Cement 2 35 kv-os hálózat 23-as oszlopa és a Cement 1 35 kv-os hálózat 1-es oszlopa közötti elektromos vezeték előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadjuk. A tervezett beruházással kapcsolatosan talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, további vizsgálatok elvégzését nem tartjuk szükségesnek. A talajvédelmi hatóságtól külön engedély beszerzése nem szükséges, a beruházás megvalósítása során betartandó talajvédelmi előírásokat a földügyi/építési/ engedélyezési eljárásban kiadott szakhatósági hozzájárulásunkban határozzuk meg. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során költség nem merült fel. 4. Nyergesújfalu Város Jegyzője a /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatatásához és lezárásához kikötés nélkül hozzájárult. 3

4 5. Esztergomi Körzeti Földhivatal /2011. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági engedélyezési Iroda- Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály /2011. hivatkozási számon az Esztergomi Körzeti Földhivatalnak megküldte az ÖKO- RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített Előzetes Környezeti Vizsgálat az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., Nyergesújfalu, Eternit Cement 2 35 kv-os hálózat 23-as oszlopa és a Cement 1 35 kv-os hálózat 1-es oszlopa közötti terület" tárgyú, R-0228/3/11. munkaszámú tervdokumentációt szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A Földhivatal a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. -ban előírtaknak megfelelően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az Esztergomi Körzeti Földhivatal részéről az ÖKO- RAAB Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített R-0228/3/11. munkaszámú tervdokumentációt áttanulmányozta. Megállapítottuk, hogy a beruházás érinti a Nyergesújfalu 0125/1 és 0126/2 helyrajzi számú ingatlanok termőföld kategóriájú részeit is. Ezen beavatkozás a leírások szerint megfelel a Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 10.. (1) bekezdés a) pontjának, miszerint termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A fentiek figyelembe vételével a szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezen hozzájárulás nem minősül a évi CXXIX. törvény 9.. (1) bekezdésében meghatározott ingatlanügyi hatósági engedélynek! A terepi munkák kivitelezésének megkezdése előtt minden esetben meg kell keresni az Esztergomi Körzeti Földhivatalt a évi CXXIX. törvényben foglaltak szerint a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának ügyeiben a szükséges ingatlanügyi hatósági engedélyek beszerzése céljából. A tervdokumentáció alapján a tartóoszlopok helyének kiépítése végleges más célú hasznosításnak-, az építési munkák során igénybevett területek, taposási felületek, az oszlopok kiásásához szükséges teljes terület igénybevétel stb. időleges más célú hasznosításnak minősül. A évi CXXIX. törvény 12. -a alapján a más célú hasznosítási kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a pontos célját, tervezett időtartamát ha időleges, igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét), valamint az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást és a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben megjelölt cél a Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 50.. (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza, továbbá hogy a jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. 4

5 Az engedély szerint elkészült létesítmény használatbavételi eljárásában a továbbiakban részt kívánunk venni. Ezen engedélyek megléte nélkül a beruházás kivitelezése engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, amely a évi CXXIX. törvényben meghatározott bírság kiszabását vonja maga után. Az ügyfél a szakhatósági állásfoglalásért fizetendő forint igazgatási szolgáltatási díjat március 31-én befizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. IV. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u ) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Indokolás A Zrt. megbízásából a Kérelmező előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása tárgyában kérelmet és dokumentációt nyújtott be a hatósághoz Nyergesújfalu, Eternit gyár területén hálózat bővítés kiépítésével kapcsolatosan. A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 75. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság felhívására megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerinti Ft. szolgáltatási díjat. 5

6 A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés alapozási és szerelési munkák során üzemszerűen nagy mennyiségben veszélyes hulladék keletkezése nem várható. Előfordulhat azonban munkagépekből elcsepegő olaj, és ezzel szennyezett föld. Ezeket a hulladékokat veszélyes hulladékként gyűjtik és gondoskodnak további kezelésükről. A telepítési munkák során nem veszélyes hulladékok (kábel hulladék, fém és csomagolási hulladék), illetve veszélyes hulladék (festék, és festékes göngyöleg hulladék) keletkezése várható, nem jelentős mennyiségben, melyeket fajtánként elkülönítve gyűjtenek és adnak át engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek. A telepítés időszakában keletkező települési hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon gyűjtik, további kezelésükről, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással gondoskodnak. A távvezeték üzemelése nem jár üzemszerű hulladékkeletkezéssel. A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, az építéshez hasonló nem veszélyes hulladékok keletkezése várható a bontási munkálatok ideje alatt. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária a létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során hulladékok képződésével ezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is kell számolni. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. Hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett légvezeték, oszlopok telepítése a földmunkák, illetve a közlekedés miatt a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. Száraz, szélcsendes időben a keletkezés helyén ill. annak környezetében az egyéb légmozgásokra való tekintet nélkül a keletkező por kiülepedése megtörténik számítások szerint. Közepes erősségű 11,1 m/s (40 km/h) szél esetén a munkavégzés helyétől 67 m-en belül kiülepszik a 3 m magasságig felvert por. Ezt a távolságot hatásterületnek tekinthetjük, ugyanis ezen a távolságon túl a légszennyezettség belesimul a háttérszennyezettségbe. A hatásterület egy elliptikus alakzattal jellemezhető, amely az uralkodó szél irányába tolódik ki. A diffúz forrás működtetése vonatkozásában a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. (1) és (2) bekezdése állapít meg követelményeket. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A létesítés idején megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A tevékenység folytatása során nem várható légszennyező hatás. A tevékenység 6

7 felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, a létesítés idején fennálló állapotok várhatóak. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A létesítés, üzemeltetés és felhagyás levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős hatással nem jár. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a légvezeték telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A létesítés, az építési munkálatok során, a legközelebbi védendő lakóépületeknél, a zajterhelési határértékek a zajkibocsátási határértékek a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (továbbiakban: Együttes rendelet) 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei várhatóan teljesülnek. A légvezeték üzemelés során környezeti zajkibocsátás nem várható, így a létesítménynek nincs zaj hatásterülete. A dokumentáció alapján a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. Vízvédelmi szempontból: A tervezett vezeték-létesítés sem felszíni, sem felszín alatti vizet nem érint, vízbázis védőterületét nem érinti. A megvalósítás ellen kizáró ok nem merül fel. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy vízminőség-védelmi, és vízgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi 35 kv-os légvezeték létesítése az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. A terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak és az országos ökológiai hálózatnak sem övezete. A hatóság a R. 3. (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Nyergesújfalu Város Önkormányzatánál, valamint a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján és honlapján. A közleménnyel kapcsolatban a közzététel jogszabályban rögzített időtartama alatt észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3999/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az E.ON ÉDU ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. kérelmére a Nyergesújfalu, Eternit gyár területén hálózat bővítés kiépítésével kapcsolatos várható környezeti hatásáról elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadta. Szakhatósági állásfoglalását a Korm. rendelet, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti 7

8 államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. (4) bekezdése alapján adta meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 430/1174/01/2011. számú végzésével a szakhatósági eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. Azonban felhívta az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében, amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. A Megyei Múzeum a Muzeális Intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységek ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes Balassa Bálint Múzeumot (2500 Esztergom, Mindszenty tér 5., Tel.: 33/ ) és a Hivatalt értesítse. Nyilatkozatát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, és a Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, és a 4. számú melléklet 3. pontja alapján adta meg. A Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/680-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Tisztelt Cím megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XIL23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: Öko-Raab Kft.; 9028 Győr, Búzakalász út 33.; szám R-0228/3/11) alapján alakítottuk ki szakhatósági állásfoglalásunkat. A dokumentáció szerint a beruházás termőföldként nyilvántartott területeket is érint, ezek tekintetében a humuszos talajanyag védelmére vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos létesítés során betartandó követelményeket a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséhez, illetve a beruházás létesítési engedélyezéséhez készített terveknek tartalmaznia kell. A termőföldön történő beavatkozások által érintet 400 m 2 -nél nagyobb területekre, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 m-t meghaladó vonalas létesítmények esetében a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VIL18.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet). 2. sz. mellékletének

9 pontja szerint elkészített mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációt, újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi terv készítése szükséges. A jogszabályi előírások megtartása mellett a létesítés és az üzemelés során az érintett és a szomszédos termőföldek minősége mellett megóvható. A dokumentáció alapján a beruházás megvalósítását kizáró ok talajvédelmi szempontból nem merült fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 44. -án alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (1)-(4) bekezdése rendelkezik. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XIL27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. Nyergesújfalu Város Jegyzője a /2011. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül megadta. Nyergesújfalu Város Önkormányzatának a helyi természeti értékek védelméről szóló 1/2005. (II. 1.) számú rendelete (továbbiakban: Helyi rendelet.) alapján nem tartalmaz védendő értéket az érintett terület vonzatában. Állásfoglalását a Korm. rendelet 4. számú melléklete, valamint a Helyi rendelet 1 -a alapján adta meg. Az Esztergomi Körzeti Földhivatal /2011. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztálya, mint ügydöntő hatóság a /2011. hivatkozási számon a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XIL23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján megkereste az Esztergomi Körzeti Földhivatalt, mint a termőföld mennyiségi védelmének követelményeiben eljáró elsőfokú szakhatóságot, hogy szakhatósági állásfoglalását adja meg. A Hivatal a kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálta, és megállapította, hogy a tervezett beruházás megvalósítása termőföldet, mezőgazdasági művelés alatt álló területet is érint, ezért szakhatósági hozzájárulásunkat feltételek közlése mellett a megadott határidőn belül megadta. Szakhatósági állásfoglalásunkat a évi CXL. törvényben és a évi CXXIX. törvényben foglaltak alapján adjuk ki. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. (6) bekezdése és 72. (i) bekezdés da) pontja biztosítja. Az Esztergomi Körzeti Fölhivatal szakhatósági hatáskörét jelen eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XIL23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete állapítja meg. Illetékességemet és hatáskörömet a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény, és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan- 9

10 nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XI. 23.) Korm. rendelet alapján gyakoroltam. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglalt döntést hozta. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában a vezetékjogi eljárást a évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm rendelet szerint kell lefolytatni, mely eljárásban a Felügyelőség szakhatóságként működik közre. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés szolgáltatási díjának mértékét a KvVM rendelet 2. (4) bekezdése határozza meg. Az eljáró hatóság hatáskörét a Korm. rendelet 34. -a, illetékességét a hivatkozott rendelet 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Győr, június 14. Németh Zoltán s.k. igazgató 10