Újszász Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója

Átírás

1 Újszász Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója I. A Kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai, az államháztartás alakulása 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A magyar gazdaságot jellemző folyamatokat, így a gazdaság teljesítőképességét, 2011-től egyrészt a globális világgazdasági válság negatív hatásainak kifutása, másrészt a kormányzat új, növekedésorientált gazdaságpolitikájának alkalmazása révén várhatóan mind a külső, mind a belső feltételek oldaláról a megelőző időszaknál kedvezőbb tendenciák alakítják majd. Az elmúlt évekre jellemző mély válságból való kilábalás azonban csak fokozatosan történhet meg. A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. A magyar gazdaság növekedési problémái mögött meghatározó módon az alacsony foglalkoztatottsági szint áll, amely a válságidőszak körülményei között még csökkent is. Ezért a gazdaságpolitika kiemelt célja az, hogy 10 éven belül egymillió új munkahely jöjjön létre az országban. Megkezdődött az ezt megalapozó adópolitikai, az üzleti környezet fejlesztésére, a keresletorientáltabb oktatás működtetésére vonatkozó intézkedések bevezetése. Az államigazgatás hatékonyságnövelésének szükségessége, valamint a költségvetési fegyelem betartása azt vonja maga után, hogy a foglalkoztatottság bővülése teljes egészében a vállalkozási szektorban valósuljon meg. A kedvezőbbé váló külső és belső feltételek között a gazdaság már 2011-ben is dinamikusabbá válik, a GDP növekedése elérheti a 3%-ot. A háztartások fogyasztásában 2,6%-os növekedés várható. Várhatóan megkezdődik a banki hitelaktivitás újbóli élénkülése is, javítva a háztartások potenciális jövedelmi helyzetét. Az infláció üteme 2011 egészében 3,5% körülire csökkenhet, amihez hozzájárulhat a hatósági árak alakítása is. 2. Az államháztartás célja és keretei A Kormányprogram alapján felvázolt fiskális politika célja a kormányzati szektor méretének és hiányának egyidejű és folyamatos csökkentése re tovább csökken az államháztartás hiánya, eredményszemléletben a GDP 3%-a marad. 3. A Kormány által prioritásként kezelt főbb területek A évi költségvetés-politika kiemelt feladata, hogy az államot a közérdek szolgálatába állítsa, ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközökkel elősegítse a munkahelyteremtést és a bürokrácia leküzdését. Mindezek biztosítására az alábbi fő területeket kezeli kiemelten a évi költségvetési törvény.

2 2 Foglalkoztatás, gazdaságélénkítés Munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatás élénkítése Új Széchenyi terv 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld Gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztése 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. A foglalkoztatás 7. Közlekedés Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok, és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében, ezért át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Csökkenteni kell a pályázatok számát, egyszerűsíteni kell a pályáztatási eljárásokat, és a pályáztatási intézményrendszert. Széchenyi Kártya program Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás rendszerét a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltja fel. Ennek keretében megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és megszűnik a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program egyik lényegi eleme, hogy közfoglalkoztatási támogatás automatikusan nem jár. A támogatások csak abban az esetben kerülnek folyósításra, ha a támogatott képes alátámasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma és mindezt ellenőrizhető, elszámoltatható módon valósítja meg. Az előbbiek érdekében munkanélküliek kizárólag a munkaerő-piaci szervezet közvetítésével kerülhetnek a közfoglalkoztatási rendszerbe. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők bérpótló járandóságot kapnak. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat állapítja meg, és a juttatást folyósítja. A közfoglalkoztatás visszautasítása a törvény erejénél fogva automatikusan kizár a további ellátásból. Családpolitika Családtámogatási rendszer erősítése 2011-től kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény, és egyben megváltozik annak jellege: adókedvezmény helyett adóalap kedvezmény formájában lehet érvényesíteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szerint a házastársak együtt, vagy közülük a kereső az egy- és kétgyermekesek esetén havonta és gyermekenként forinttal, a legalább három gyermeket nevelőknél az adóalap havonta és gyermekeként forinttal csökkenthető. Nyugdíjrendszer átalakítása, biztonságossá tétele

3 3 Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetések november 1-jétől 14 hónapon keresztül felfüggesztésre kerülnek és ezzel megegyező járulék-fizetés valósul meg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ezzel egyidejűleg megszűnik a pályakezdők kötelező pénztári tagsága és lehetőség nyílik a pénztártagoknak, hogy visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A kormányzati működés és szervezetrendszer átalakítása Bürokrácia csökkentése Közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5%-al kell csökkenteni. A bürokráciacsökkentés a fejlesztéspolitikában, pályázati rendszerben is megvalósul. A közfeladatok kiszervezésének megállítása A különböző szellemi tevékenységet jelentő szolgáltatások, tanácsadási szerződések, tanulmányok megrendelésére vonatkozó előírások körében szigorodtak a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok. Szerkezetátalakítási alap A Kormány 8 milliárd forint összegű alapot hoz létre, arra a célra, hogy a nem hatékonyan működő, a közfeladatokat nem megfelelő minőségben, vagy nem a közérdeknek megfelelően ellátó szervezeteket átalakítsa. Pénzügyi szabályozás Kiemelt szándék, hogy érdemben csökkenjen a költségvetési szervek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos adminisztráció, s a jogalkalmazók számára a jelenleginél olvashatóbb költségvetési jogszabályok kerüljenek kialakításra. A költségvetés annak végrehajtása során ne kerüljön újraírásra, ezért a betartásának erősítését szolgáló eszköz- és szabályrendszer kerüljön kialakításra. Az igényekhez alkalmazkodó korszerű minisztériumi struktúra megteremtése Cél a minisztériumok számának csökkentése, a közigazgatás és politika szétválasztása, valamint a közigazgatásban dolgozók számára új, vonzó életpálya felvázolása. A területi közigazgatás átalakítása: a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása A megyei és fővárosi kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok átalakulásával jönnek létre, melybe szakigazgatási szervként integrálódnak meghatározott területi államigazgatási szervek. A kormányhivatalokba a funkcionális feladatellátás (pl. beszerzések, karbantartás, felújítás) egységesül. A kormányhivatali szervezeten belül a hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban közreműködő integrált ügyfélszolgálati irodák kerülnek kialakításra. APEH és VP összevonása

4 január 1.-jén indul az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vámés Pénzügyőrség (VP) integrációja; az új szervezet Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven fog működni önálló kormányhivatalként. Nemzeti Földalapkezelő létrehozása A Nemzeti Földalap szeptember 1.-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrttől visszakerült a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá, önálló költségvetési intézményként. Ágazati célkitűzések Egészségügy A évi költségvetési lehetőségek felhasználásával meg kell teremteni az alapját a valódi átalakítás feltételeinek a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyszertámogatás területén. Felsőoktatás A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest. Modernizáció a közoktatásban A közoktatás átalakításának megkezdése változtat majd a hatályos szabályozás szemléletén és irányán. 4. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések 2011 évben a személyi jövedelemadózás területén bevezetésre kerül az egykulcsos adózás, amely csökkenti az adóterhelést. Valamennyi jövedelem (beleértve a 2010-ben elkülönülten adózó jövedelmeket is) tekintetében az alkalmazandó adó mértéke egységesen 16%. Csökken az adójóváírás: az adóból levonható összeg a bérjövedelem 16%-a, de legfeljebb havi Ft lesz, amennyiben a magánszemély jövedelme nem haladja meg az évi 2 millió 750 ezer forintot, ezt követően az adójóváírás 12%-al fut ki, ami azt jelenti, hogy az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelem felett nem érvényesíthető. A szuperbruttósítás intézménye (azaz, hogy a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói kifizetői 27%-os járulék-, illetve eho-mértékkel növelt összege) évben nem változik, 2012-ben a szuperbruttósítás mértéke a felére, 13,5%-ra csökken, 2013-tól pedig megszűnik a vonatkozó szabályozás évtől kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény és egyben megváltozik annak jellege: adókedvezmény helyett adóalap-kedvezmény formájában, jövedelemkorlát nélkül lehet érvényesíteni. Az egyes pénzbeli és nem pénzbeli béren kívüli juttatások esetén a kifizetőnek a juttatás értéke 1,19-szerese után 16%-os mértékű adót kell fizetni, és ezen juttatások járulékmentesek. Ilyen juttatásnak minősül meghatározott korlátok között az üdülési csekk, a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel, a megújulási kártya-számlára utalt támogatás, a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internet-használat.

5 5 A helyi adókra vonatkozóan 2011-től csökken az adófajták száma, megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az építményekre kivetett idegenforgalmi adó. Egyszerűsödik az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció (pl. megszűnik a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettség, továbbá az építőipari tevékenységet végző vállalkozások adókötelezettsége a tevékenység-végzés 31. napja helyett 2011-től annak 61. napján kezdődik). A jogalkalmazás támogatása érdekében pontosításra és kiegészítésre kerülnek az iparűzési adóalap-megosztási szabályok. A gépjárműadóban 2011-től csökken a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető gépjárműadó mentesség: az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik átlagos (évi 12 ezer forint) adóterhéig jár től könnyebbé válik a légrugós rugózási rendszerű tehergépjárművekre, autóbuszokra vonatkozó adókötelezettség teljesítése. 5. Helyi önkormányzatok központi költségvetési kondíciói Több területen csökken a normatív hozzájárulások száma, a szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerűsödik, a közoktatás területén a kollégium működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. A korábban egyedi pályázati igénylés helyett normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz. Ilyenek az informatikai támogatás, érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, óvodáztatási támogatás. A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési támogatásának számítása változik, alapjává a két évvel előbbi, tény adóerő képesség válik, az év közben folyamatosan változó adat helyett. A helyben maradó személyi jövedelemadó is a két évvel korábban bevallott és településre kimutatott összeggel szerepel a számításokban, változatlan részesedési %-ban. A fentiekben leírt technikai változások, az önkormányzatok részére negatív hatású tartalmi változást eredményeznek, hatásaként az önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése csökken. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, algoritmusa egyre bonyolultabbá vált. Így egyre kevesebb önkormányzat, így önkormányzatunk is, egyre kisebb összegben vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. A 2011 évi költségvetési törvényjavaslatban összevonásra került a két támogatási jogcím, önkormányzati fejezeti tartalékként. A költségvetési törvénytervezetben szereplő adatok, átrendeződések alapján számszerűsíthető, hogy csökken az önkormányzatok állami támogatása, legnagyobb mértékben a személyi jövedelemadó részesedés változása miatt. A várható infláció hatását, az előző évihez képest közel azonos normatíva összegek miatt, nem ismeri el a költségvetés, amely további összeggel csökkenti a támogatások reálértékét. A költségvetés általános indokolása 5%-os kiadáscsökkentést jelez, mely az önkormányzati fejezetre is vonatkozik. A költségvetési törvénytervezet, a tapasztalati adatok és a meglévő intézményi struktúra alapján Újszász Város várható költségvetési kondíciói az alábbiak szerint kalkulálhatók ben.

6 6 Újszász Város Önkormányzatának évi előirányzatai 1. Bevételi előirányzatok a.) Normatív hozzájárulások (törvényjavaslat 3. és 8. számú melléklet) Jogcím évi törvény. fajlagos összeg évi jav. fajlagos összeg Fajl. össz. vált.% évi normatív támogatás Ft évi normatív támogatás Ft Normatív tám. vált.% Településüzemeltetési és igazgatási, sport 1947 Ft/fő 2769 Ft/fő 142, ,13 feladatok Okmányirodák működése- alap Ft Ft 100, ,00 hozzájárulás Okmányiroda ügyiratszáma 276 Ft 276 Ft 100, ,77 alapján Gyámügyi igazgatási 229 Ft Ft 12489, ,08 feladatok Építésügyi igazgatási 56 Ft/fő 56 Ft/fő 100, ,09 feladatok Kiegészítő hozzájár. Építésügyi fea Ft/fő Ft/fő 100, ,60 hoz 152 ügyirat Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Ft/fő Ft/fő 100, ,00 Pénzbeli szociális Még nem juttatások ismert Demens betegek bentlakásos intézményi Ft/fő Ft/fő 100, ,30 ellátása Időskorúak ápológondozó ellátása Ft/fő Ft/fő 100, ,70 Bölcsődei ellátás Ft/fő Ft/fő 100, ,00 Bölcsődei ingyenes intézményi étkezés Szociális továbbképzés és szakvizsga Óvodai nevelés (telj.mutató/év) Általános Iskola (telj.mutató/év) Ft/fő Ft/fő 104, , Ft/fő Ft/fő 100, , Ft Ft 100, , Ft Ft 100, ,56

7 7 Középiskola (telj.mutató/év) Ft Ft 100, ,06 Iskolai elméleti szakképzés Ft Ft 100, ,75 (telj.mutató/év) Kollégiumi közoktatási feladatok Ft Ft 100, ,44 (telj.mutató/év Napközis foglalkozás Ft Ft 100, ,00 (telj.mutató/év) Iskolai gyakorlati oktatás Ft/fő Ft/fő 100, ,95 Szakmai gyakorlati képzés Ft/fő Ft/fő 100, ,48 Sajátos nevelési igényű tanulók Ft/fő Ft/fő 100, ,61 nevelése, oktatása Roma kisebbségi oktatás Ft/fő Ft/fő 100, ,75 Bejáró tanulók Ft/fő Ft/fő 100, ,22 Kedvezményes étkeztetés Ft/fő Ft/fő 104, , évfolyam ingyenes Ft/fő étkeztetés Ingyenes tankönyvellátás Ft/fő Ft/fő 120, ,21 Általános tankönyvtám Ft/fő Kollégiumi lakhatási feltételek Ft/fő Ft/fő 100, ,96 Pedagógiai szakszolgálat Ft/fő/év Ft/fő/év 133, ,33 ÖSSZESEN: , évben külön rendelet alapján igényelhető támogatások, amelyek beépültek a normatív támogatásba Szakmai informatikai fejl Ft/fő ,20 Érettségi és szakmai vizsga Ft/fő ,00 Osztályfőnöki pótlék Ft/fő ,17 Gyógypedagógiai pótlék Ft/fő ,56 Pedagógus szakvizsga és Ft/fő ,90 továbbképzés MINDÖSSZESEN: ,65 b.) Helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó

8 8 A helyi önkormányzatot az állandó lakhely szerint az adózók által évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg, az alábbi bontásban: - a helyben maradó SZJA az APEH adatszolgáltatása alapján, a településen lakók évben bevallott személyi jövedelemadójának 40%-a összegből a településre visszajuttatott mértéke továbbra is 8%. Ez az összeg évben Ft volt, évben pedig Ft, a csökkenés összege Ft. - a személyi jövedelemadó jövedelemkülönbség mérséklésére kapott támogatás évben Ft volt, évben pedig Ft, a csökkenés összege Ft. Oka, hogy a térségi feladatokat is ellátó önkormányzatok meghatározott ellátottjai és oktatottjai után járó kiegészítés (a megyei ellátottak után járó fajlagos összeg kétszeresének, idei évben másfélszeres összegének mértékig) Ft-ról Ft-ra csökkent, illetve a településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár összege Ft-ról Ft-ra csökkent. c.) Központosított előirányzatok (törvényjavaslat 5. sz. melléklet) A központosított előirányzatokból évközben külön jogszabályok alapján - céljellegű feladatokra igényelhető támogatás, amely önkormányzatunk esetében az alábbi jogcímeken várható: lakossági közműfejlesztési támogatás könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása; helyi közösségi közlekedés támogatása; esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások: = esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása; = integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása = egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása; iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás A központosított előirányzatok pályázati, folyósítási és elszámolási rendjére külön jogszabályok az irányadóak. d.) Önkormányzati fejezeti tartalék (törvényjavaslat 6. sz. melléklet) 1. az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása A helyi önkormányzat önállósága és működőképessége megőrzése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 87. (1) bekezdése alapján kiegészítő támogatást igényelhet az általa ellátott feladatok működtetéséhez kapcsolódó hiányra. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az az önkormányzat, amelyik többek között :

9 9 - helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem realizál, - a költségvetési rendeletében nem tervez működési célú hiányt, - a helyi megállapítású szociális ellátások összege meghaladja a kötelezően ellátandó szociális ellátásokhoz biztosított saját forrás összegét, (Helyi megállapítású szociális ellátás önkormányzatunknál, meghatározóan a méltányos ápolási díj és a méltányos közgyógyellátás, az adósságcsökkentési támogatás, a menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedéshez kapcsolódó támogatás. Az ezekre a juttatásokra, tervezett összeget kell összevetni a kötelezően ellátandó szociális ellátásokhoz biztosított saját források összegével. ) - a kötelezettségvállalás a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző évben meghaladja az Ötv. 88. (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát, (hitel képességi mutató) - a működési hiány az ágazati jogszabályokból adódó kötelező feladatokon túl vállalt feladatok ellátása, intézményfenntartás miatt keletkezik, - a kötelező feladatokhoz kapcsolódó feladatszervezés nem az ágazati jogszabályokban foglalt leggazdaságosabb módon történik, - kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadást a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el. A támogatás igényléséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium tárgyév február 28.-áig útmutatót készít, amely a Kincstár honlapján közzétételre kerül. Az igénylést az év során az alábbi határidőkig lehet benyújtani: - április 30., - augusztus 25., - november 5. Igénylést egy önkormányzat évente legfeljebb 2 alkalommal nyújthat be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti. Mivel a támogatás igénylésének feltételei teljesen megváltoztak az előző évekhez képest, a részletes útmutató pedig csak február 28.-án lesz közzétéve, és tendenciájában látható az ÖNHIKI-s támogatások csökkentése, jelenleg egyáltalán nem lehet megbecsülni, hogy önkormányzatunk jogosult lesz-e támogatási igény benyújtására. A 2011 évre vonatkozó részletes tervezés során, a testületi és vezető döntésekkel szinkronban, azokra figyelemmel, a működési hiány összegét a lehető legalacsonyabb szintre kell szorítani, úgy hogy ezen kiegészítő támogatásra való jogos igényünk is érvényesülhessen. Önkormányzatunk 2011 évi költségvetésének megállapítása során a fentiekben felsorolt jogosultsági kritériumok közül az alábbiakra kell különös figyelmet fordítani: - a város 2011 évi költségvetésének részletes tervezés során működési célú hiány tervezése, amennyiben a szervezési intézkedések, kiadás csökkentések, takarékossági és célszerűségi intézkedések ellenére a költségvetésben továbbra is hiány mutatkozik. - helyi megállapítású szociális ellátásokra tervezendő összeg ne haladja meg a kötelező szociális ellátásokra tervezendő összeg önerejét. - kiemelt tervezési szempontrendszer kialakítását és alkalmazását kívánja az eddigi tervezési módokhoz és módszerekhez képest a kötelező és önként vállalt feladatok elhatárolásának szükségessége a költségvetésen belül, forrás, kiadás, többlet vagy

10 10 hiány kimutatásával, mely adatsorok elősegítik az esetlegesen szükségessé válható testületi döntéseket is évben megszűnik a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása keretében igénylehető vissza nem térítendő támogatás. e.) Helyi bevételekből származó források Az intézményi működési bevételek a évi várható teljesítési adatok alapján, korrigálva a megszűnő (bérmosás, természetbeni étkeztetés pénzforgalom nélküli bevételei és a szemétdíj) és a többletbevételeket eredményező döntések (térítési díj növekedés) forrásnövelő hatásai kerültek a koncepcióban megtervezésre. A helyi adó bevételek közül csak a helyi iparűzési adó működési bevétel. A 2011 évi koncepcióban a 2010 évi szintet terveztük, korrigálva a 2010 évi egyszeres jellegű iparűzési adó bevétellel. A magánszemélyek kommunális adója az önkormányzat felhalmozási bevétele, a koncepció ezen részében csak a működési bevételekkel számolunk. A gépjárműadó központi adó, teljes összege 100%-ban továbbra is az önkormányzatot illeti meg, a 2010 évi várható teljesítési adattal számoltunk, hasonlóan a pótlék, talajterhelési díj, lakbér összegekhez. A támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök között csak azokkal a bevételekkel számoltunk, amelyeket ezen a jogcímeken kap az önkormányzat minden évben. Azokkal a bevételekkel, amelyek évközben, pályázat útján realizálódnak, a koncepcióban nem számolunk. A működési célú hitel összegét ,0 eft /ebből 2011.évi ,0eFt/ értékben határoztuk meg a koncepcióban. A koncepció ezen részében csak a működési bevételekkel és kiadásokkal, így a működési célú hitellel számolunk. Bevétel összesen: Normatív hozzájárulás : Személyi jövedelemadó: Helyben maradó SZJA: Jövedelemkülönbség mérséklése: Intézményi működési bevételek: Helyi és központi adók: Iparűzési adó Gépjárműadó Talajterhelési díj Pótlékok OEP támogatás Egyes szociális feladatok támogatása Bevételek összesen /e Ft /e Ft /e Ft /e Ft /e Ft /e Ft 2.500/e Ft 1.100/e Ft 8.901/e Ft /e Ft /e Ft 2. Kiadási előirányzatok

11 11 a.) Személyi jellegű kiadások A kalkulált évi bázis adatok az alábbi tényezőkkel kerültek korrigálásra: a kereset-kiegészítés címen, illetve a különböző pályázatok révén kapott illetmény összegével, a jubileumi jutalom változásának hatásával, a soros előrelépések hatásával, _ a dolgozói étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás összegével _ a köztisztviselői, közalkalmazotti létszám 5 %-os leépítésének hatásával _ a közfoglalkoztatás kapcsán várhatóan felmerülő személyi juttatás, mely 2011 év során évközi változásként kerülhet megtervezésre a jogszabályi változások és ez által a közfoglalkoztatási lehetőségek ismeretében. Az így kalkulált összeg: /e Ft b.) Munkaadókat terhelő járulékok A társadalombiztosítási járulék 27%-os mértékkel került /e Ft tervezésre. c.) Dologi kiadások A dologi kiadások a 2010 évi szinten, dologi automatizmus nélkül kerültek számbavételre. Csökkentésre került a különféle pályázatok /TÁMOP, ÁROP/ 2010 eredeti előirányzatban szereplő dologi kiadása. Nem szerepel a kiadások között a lakossági hulladékszállítás és ártalmatlanítás 50 millió Ft összegben. A dologi kiadás tervezett összege: /e Ft d.) Ellátottak pénzbeli juttatása Az előző évvel azonos kiadást terveztünk, 7.706/e Ft összegben e.) Speciális célú támogatások Az állami forrásoldal nem ismert ezért az előző évi szintű szociális kiadásokkal számolunk, azzal hogy a pontos összeg ismeretében lehet majd a költségvetésben megtervezni a szociális kiadásokat, tartva azt a várható előírást, hogy a helyi megállapítású szociális ellátások összege ne haladja meg, a kötelezően ellátandó szociális ellátásokhoz biztosított saját forrás összegét. Az előző évivel azonos összegben kalkuláltunk az egyéb támogatások kapcsán is. A speciális célú támogatások tervezett összege: /e Ft. f.) Tartalék Az előre nem tervezhető kiadások, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására a koncepcióban is tervezésre került az általános tartalék, összege a tavalyi évivel azonos, /e Ft évre tervezett működési kiadás összesen: /e Ft

12 12 f.) Felhalmozási kiadások A fejlesztési célú bevételek és kiadások évi tervezésénél továbbra is főszempont a felhalmozási egyensúly megteremtése, mivel a fejlesztési célok pénzügyi egyensúly követelménye a évi költségvetés készítésekor is fő prioritás lesz. (Kommunális adó, Koncessziós díj, Kölcsön visszatérülések) A felhalmozási kiadások tervezésénél elsőbbséget élvez a már megnyert pályázatok önerejének biztosítása, a fejlesztési célú hitelek törlesztése.

13 13 151/2010. (XII. 14) számú h a t á r o z a t Újszász Város Önkormányzat évi költségvetési koncepciójáról 1.) A költségvetési rendelettervezet előkészítése során biztosítani kell az intézményekkel és a jogszabályokban előírt fórumokkal történő egyeztetést. 2.) A évi költségvetési rendelet-tervezetben éven belüli működési célú hitel tervezése, minimum az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása pályázatban elérhető támogatás mértékéig. 3.) A személyi juttatások körében adóköteles természetbeni juttatások nem tervezhetők, kivéve a dolgozói kedvezményes étkeztetést, amely a természetbeni étkeztetés rezsi részére terjedhet ki 4.) Az elnyert pályázatokhoz biztosítani kell a Képviselő-testület által vállalt saját forrásokat. 5.) A felújítási és a fejlesztési feladatok csak a fejlesztési célú bevételek erejéig tervezhetők. 6.) Tovább kell folytatni a forgalomképes vagyon minél hatékonyabb hasznosítását. 7.) A létszám és bérgazdálkodás további optimalizálása érdekében, az állami költségvetéssel szinkronban, 5%-os mértékű létszám leépítés szükséges a köztisztviselői, közalkalmazotti körben, elsősorban természetes létszámfogyáson, nyugdíjazáson keresztül, tekintettel azt ágazati jogszabályok előírásaira is. 8.) A költségvetés szerkezetén belül tovább kell folytatni a személyi juttatások és a dologi kiadások arányának változtatását, a dologi kiadások forrásbővítése irányába. 9.) A költségvetési koncepció nem kalkulál szemétszállítási díj bevétellel, és azzal számol, hogy a települési szilárd hulladék díjának beszedését a szolgáltató végzi. Ennek érdekében a képviselőtestület beszámolási kötelezettséggel megbízza a polgármestert, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a közüzemi szolgáltatóval. 10.) Döntés előkészítő feladatként, az önállóan működő és gazdálkodó intézmények gazdasági szervezeteinek 2011 év közbeni átszervezéséhez, gazdaságossági és hatékonysági elemzést kell végezni, a 2011 évi költségvetés jóváhagyásáig. Felelős: Molnár Péter Polgármester Boros Péterné Jegyző Erről: 1.) Képviselő-testület tagjai 2.) Intézményvezetők 3.) Boros Péterné Jegyző - é r t e s ü l -