Az óvodapedagógus válaszai, választási lehetőségei Mit-miért-hogyan Kiért?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az óvodapedagógus válaszai, választási lehetőségei Mit-miért-hogyan Kiért?"

Orsolya Szabó
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az óvodapedagógus válaszai, választási lehetőségei Mit-miért-hogyan Kiért? Dr.Pálfi Sándor főiskolai docens Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

2 Program, és milyen Nevelési Nevelési rendszer leírása Az egyes gyermekre és csoportjára vonatkozik Az intézmény szint nevelési sajátosságai, melyek a gyermeket Pedagógiai fejlődő ember és a közösség alakulása a tárgya Elvi/elméleti-gyakorlati megvalósítása a nevelésnek Oktatás+nevelés=pedagógia

3 A változás és innováció 1993 óta ciklikus, központilag tematizált helyi igazodási folyamat A végrehajtás-megvalósítás-önigazolás-bizonytalan eredmény A helyi organikus fejlődés esetleges volt, de a valódi sajátosságokra alapuló célok-tervek látszata folyamatos Az óvoda lassan szűkülő finanszírozását a pályázatok szakmai manipulációja, többletmunka igénye a változás szivárványos látszatát szolgálta De ma is hajózni kell, a változó szelek és hullámok (törvények,rendeletek) ellenében fent kell maradni az óvodának Nincs ennek alternatívája

4 A program Célokhoz rendelt feladatok, feltételek, módszerek Minden eleme vonatkozik: Gyermekre Óvodapedagógusra Szükséges kondíciókra A cél(ok) eredményekkel kapcsolódnak össze

5 Alapkategórák - Gyermekközpontú Nevelés-személyiség/közösség - fejlesztés Tevékenység alapú Családorientált Óvodapedagógus kulcsszereplő (elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell)

6 Gyermekközpontú Nevelőmunka középpontja Valid ismerete nélkül nem valósulhat meg: mit és mivel szükséges ismernünk a gyermekről Általános és egyéni ismérvek egyenlő mértékre pozicionálása (külső belső eszközökkel) A gyermekismeret elemei a tervezéshez rendelése Szükségletek prioritása (testi-lelki),életkori-egyénenként változó lebontása, azonosítási feladatai A személyiség szabad kibontakozásának feltételei személyi és tárgyi Minden gyermek minden körülmények közötti érdeke, hogy a gyermekközpontú paradigmából értelmezhető legyen a teljes működés Korai alapozás és nem fel- illetve előkészítés

7 Nevelés-személyiség/közösség - fejlesztés Tudatos és spontán elemek erdője, hogy változást eredményez - a nevelés célját valósítja meg, bizonyíthatóan Tudatában kell lennünk mi hat és mi mivel kívánunk hatni a saját óvodánkban A nevelés személyiségjegyekben, tulajdonságokban és csak társas környezetben hat A személyiségfejlesztés képességekben gondolkozik és egyéni kapcsolatban is hatékony

8 Nevelés-személyiség/közösség - fejlesztés Az életvitel, életmód intézményben lehetséges alakítása Közös, azonos életfenntartó folyamatok rendszeressége, szabályozottsága Az egyéni tempó, fejlődési-fejlettségi jegyek rugalmas alkalmazása Egészség mindig egyéni, de lehetőségei a párhuzamos életekkel együtt érvényesülnek Az eltérések pedagógiája, esély hátránycsökkentő mechanizmusok (SNI, hátrányos helyzetű gyermekek)

9 Nevelés-személyiség/közösség - fejlesztés Közösség az óvoda állandó jegye, de ontogenezissel bír Speciális vonása: a felnőtt kötődési vágyat megvalósulása teszi lehetővé a másokra figyelést, elfogadást Önfeladás/alkalmazkodás és önállósulás dichotómiája Mellérendelő vágy a gyermekben, ÉN TÁRS ÉN KÖZÖSSÉG Az együvé tartozás folyamat terve, a közösség fejlődési folyamata, nem elegendő szabályok elvárása Távlatok felépítése, nem virtuális szint a közösség

10 Nevelés-személyiség/közösség - fejlesztés Egyének (felnőtt-gyermek) ön és másokért végzett animálása, Csoport szerepek tudatos azonosítása, Közösen életre hívott,érzelmeket aktivizáló speciális tevékenységekkel rendelkezik (újra alkotást igényel, mert kifakul) A egyéni erősségeket hálózatát közösségi identitás elemmé teszi Identitás nélkül nem létezhet: külső és változó jegyek is szükségesek Normaképzés folyamata és változásának elképzelése nélkül spontán nevelés lesz (óvodakezdéstől a búcsúig) Kié a norma és hogy jön létre, ki felelős érte, meddig érvényes Tradíció nevelés : társadalmi, helyi, óvodai-csoport A közösségnek van erkölcse, (az egyénnek érdeke), ennek érzelmi burka

11 Tevékenység alapú A tevékenység természetének értelmezése, definiálása megkerülhetetlen Az Alapprogram listája nem adja a teljes gyermeki tevékenységkört a) Mindenki számára biztosítottak b) Az egyéni kibontakozáshoz rendeltek a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében - ez nincs programszinten A játék kitüntetett szerepe nem nyelvi játék A szabad játék túlsúlya pedig nem csak napirendi kérdés, hanem a tudatos játékpedagógia beillesztése A testnevelés újra értelmezése kontra mozgás javára A tevékenységek harmóniája és hetirend nem az ONEP arányait időkereteit jelenti

12 Családorientált Családból jövő- családba visszatérő gyermek köztes állapota A családi mechanizmusok óvodai adaptációját végig kellene gondolni (intézményi, iskolai, katonai,stb. jegyek zsugorítása) Szülői feladatokból, óvodai modellek tudatos kialakítása A családi életet mozgató tevékenységek, sajátos tartalmak keresése az óvodai környezetben Tárgyi környezet családi jegyei is jelen vannak A szülőket nevelési hatékonyságát növelő szoros együttműködés feltételeinek, ösztönző eljárásainak összeállítása, beindítása : gyermekérdek és szülő szempontok illesztésével

13 Összehangolt munka Nevelőtestület közös nevelési és módszertani vállalása (a szabadság tartalma) Az óvodai csoport összes felnőttjének összehangoló teendői A nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája Nem elegendő a munkaköri leírás A segítő szakmák összehangolásának program elemei

14 Óvodapedagógus Kulcsszereplő, offenzív, tárgyalóképes, élmény és kapcsolatorientált Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell De nem ruházható minden feladat rá A diagnoszta (óvodai eszköztárral), tervezés, elemzésben elsődleges, A megvalósításban összehangol, delegálja a segítőket A tevékenységszervezésben szükséges általános feladatok A tartalmak kiválasztása óvodai/testületi elvárásai alapján A műveltségtartalmak organikus szemlélete, komplex és nem tantágyi foglalkozás centrikus megvalósítása Az egyéni és közös tevékenységek párhuzamossága

15 Program tehát Kézikönyv Az intézmény és gyermekcsoport(közösség) és a gyermek életútját foglalja keretbe Óvodakezdés, befogadástól Az óvodai búcsú eseményig A ciklus és távlattudat determináló

16 Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Ezt kell úgy Leírni, hogy képesek legyünk Megvalósítani És Bizonyítani!

17 Köszönöm a bizalmat! Ez egy új esély, hogy a megmutassuk a nevelés erejét!

Hasonló dokumentumok

INKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN

INKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN DR.PÁLFI SÁNDOR FŐISKOLAI TANÁR, DÉKÁN HELYETTES, TANSZÉKVEZETŐ DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI KAR GYERMEKNEVELÉSI TANSZÉK TARTALMI ELEMEK FOGALMAK