Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés

Átírás

1 TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése ( ) Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés Hallgatói tananyag II. modul A pályakonzultáció gyakorlati alapjai

2 1

3 Témavezető: Emesz Ferenc Közreműködők: a PÁTESZ Kft. tanácsadói a TÁMOP Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével Készült a TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt projekt keretében. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér PÁTESZ Kft

4 3

5 Előszó és rövid használati útmutató a hallgatói tananyaghoz Kedves Résztvevőnk! A Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés című képzési program hallgatói tananyagát tartja a kezében. A TÁMOP /1 kiemelt projekt Európai Uniós támogatásból, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretében valósul meg. A hallgatói tananyag összhangban van a tréningen egymást követő elméleti részek és gyakorlatok sorrendjével. Ha ebben a sorrendben a tréning folyamán mégis kisebb módosításra kerülne sor, azt a csoportot vezető tréner jelzi majd Önök felé. Tananyagunkat úgy állítottuk össze, hogy minden gyakorlatnál ismertettük a gyakorlat célját, a megvalósulás során felhasználandó feladatlapokat vagy szerepleírásokat, valamint jegyzetelési lehetőséget biztosítottunk a legfontosabb kérdések megválaszolására, a megállapítások rögzítésére. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy az elméleti anyagok, ábrák és gyakorlatok egymástól jól elkülönülten, jól áttekinthető módon segítsék a tananyag megértését és feldolgozását. A tréner által előadott elméleti prezentációk diáit úgy helyeztük el a füzetbe, hogy minden dia mellett kényelmesen tudjon jegyzetelni. A tréninghez hasznos és kellemes időtöltést kívánunk: a TÁMOP Projekt-végrehajtási Osztály munkatársai 4

6 5

7 Tartalom 2. A PÁLYAKONZULTÁCIÓ GYAKORLATI ALAPJAI BEVEZETÉS TRÉNERI BEMUTATKOZÁS, KÉPZÉS CÉLJA, KERETEI GYAKORLAT: TRÉNERI BEVEZETÉS ISMERKEDÉS RÉSZTVEVŐI BEMUTATKOZÁS...12 GYAKORLAT: NYOMOZÁS...12 GYAKORLAT: 4 AZONOSSÁG, 1 EGYEDISÉG...13 GYAKORLAT: KAPCSOLATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE (RÉSZTVEVŐI ELVÁRÁSOK, VÁLLALÁSOK ÉS ESETLEGES FENNTARTÁSOK MEGBESZÉLÉSE) KOMMUNIKÁCIÓ A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI...15 A) GYAKORLAT: HALANDZSA...16 B) GYAKORLAT: UTASÍTÁSOK NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ...17 A) GYAKORLAT: NEM KOMMUNIKÁLNI NEM LEHET...17 B) GYAKORLAT: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS A TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS...17 KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS AKTÍV HALLGATÁS GYAKORLAT: TOLLADOGATÁS...22 GYAKORLAT: IGEN NEM...23 GYAKORLAT: AKTÍV HALLGATÁS ESETEK...25 AKTÍV HALLGATÁS ÖSSZEFOGLALÁS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS...31 GYAKORLAT: A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS TULAJDONSÁGAI, KÉSZSÉGEI, KÉPESSÉGEI...31 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ÖSSZEFOGLALÁS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS...35 GYAKORLAT: KONZULTÁCIÓ TÍPUSAI, MÓDSZERTANOK ÉS ESZKÖZÖK...35 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

8 7

9 2. A pályakonzultáció gyakorlati alapjai 2.1. Bevezetés Tréneri bemutatkozás, képzés célja, keretei Gyakorlat: Tréneri bevezetés 1. dia Jegyzeteim 2. dia Jegyzeteim 3. dia Jegyzeteim 8

10 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés c. programja (1. dia) a TÁMOP /1 kiemelt projekt keretén belül valósul meg. A kiemelt projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (és jogelődjeinek) pályaorientációs, életpálya-tanácsadási fejlesztéseire, illetve szolgáltatási tapasztalatára építve azt a célt tűzte ki, hogy megújítsa és minden állampolgár számára elérhetővé tegye a pályaorientációs eszköz- és szolgáltatáskészletet, ezáltal segítse a tanulás és a munka világában hozott döntéseket. A hatékonyan működő pályaorientációs rendszer hozzájárul a polgárok munkaerő-piaci esélyeinek javításához, az állampolgári alkalmazkodóképesség növekedéséhez, illetve az oktatási rendszer gazdasági igényekhez való közelítéséhez. A projekt céljai között, képzésünk szempontjából releváns eszközfejlesztések portálfejlesztés és foglalkozás-bemutató eszközök (filmek és szöveges anyagok), szakemberfejlesztés és képzés, szakmai támogatás biztosítása, szakpolitikai és módszertani fejlesztések szerepelnek. A projekt megvalósulásának időszaka június május 31. A Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés -en tervezetten 4000 fő vesz részt országszerte, a szociális, a munkaügyi és az oktatási szférából. A nagy létszám és az egységes tananyag azt a célt szolgálja, hogy amennyiben Magyarországon bárki pályaorientációs tartalmú konzultációt kér, egységes és magas színvonalú támogatást kapjon egyéni, egész életen át tartó tanulási folyamatában. A képzés egésze során a résztvevők pályaorientációs feladataik ellátásához szerezhetnek ismereteket és fejleszthetik készségeiket. Akkor tekinthető sikeresnek a tanulásuk, ha a pályaorientációs tevékenységük során felismerik a hozzájuk forduló tanácskérők életpálya-vezetési problémáját, illetve igényére és személyére szabottan tudnak neki segítséget adni, a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) alkalmazható eszközök (pl. önértékelő kérdőívek, pályaismereti és munkaerő-piaci ismeretekben történő öntájékozódást támogató keresők) segítségével. A Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés öt modulból épül fel: I. modul: Pályaorientációs alapismeretek e-learning módszertanra épülő tananyagot a résztvevők önállóan, tutor segítségével sajátították el sikeresen. A II-V. modul összesen egy 20 kontaktórás képzés, amelyen most vesznek részt. Ezeknek témái és követelményei: II. modul: A pályakonzultáció gyakorlati alapjai. A tananyag elsajátításával a résztvevők képesek lesznek elhelyezni pályaorientációs munkájukat egy tágabb kontextusban, felismerni saját kompetenciahatáraikat, szerepkörüket, illetve megérteni, hogy munkájukra ki, illetve mi van/lehet hatással. Tudják majd, hogy 9

11 kérdés, nehézség esetén kihez és milyen fórumon lehet fordulni, továbbá képesek lesznek párbeszédre a szakmai protokoll kérdésköreit illetően. Meg tudják fogalmazni tapasztalataikat, kérdéseiket, kétségeiket. Alkalmazni tudják a konzultáció alapvető formáit, módszereit és technikáit, illetve megtervezik a konzultáció folyamatát, felépítik és sikeresen lebonyolítják azt. Képesek lesznek ismertetni és alkalmazni a pályaorientációs konzultáció szempontjából releváns, a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található pályaorientációs eszközrendszereket. III. modul: Önismeret jelentősége a pályaorientációban. A modul végére a résztvevők képesek lesznek különböző szituációkban helyesen alkalmazni, önállóan felvenni és kiértékelni releváns pályaorientációs kérdőíveket, valamint a kérdőívek alapján konzultációs helyzetben helyesen alkalmazni visszajelző- és kérdezési technikákat. Képesek lesznek döntési helyzetekben kijelölni a kérdőívek alapján képzési- és foglalkozási irányokat. Az ön- és emberismeret birtokában felismerik majd a különböző típusú személyiségeket, és azokhoz alkalmazkodó helyes technikákat fognak alkalmazni. Megismerik, helyesen értelmezik és alkalmazzák a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) által kínált kérdőíveket. IV. modul: Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban. A modul során elsajátított ismeretek és készségek birtokában a résztvevők megfelelő pályaorientációhoz kapcsolódó adatbázisokat tudnak alkalmazni a különböző konzultációs helyzetekben, felhasználják és alkalmazzák a releváns információforrásokat, különbséget tesznek és szűrnek az információk között, magabiztosan használnak képzés- és foglalkozáskínálatot bemutató eszközöket. A tanácskérő személyiségét figyelembe véve objektív iránymutatást adnak, ismertetik a pályaismeret jelentősége szempontjából releváns információforrásokat. Szükség esetén felismerik és alkalmazzák az ellenállás- és konfliktuskezelés technikáit. Eligazodnak a pályaismerethez kapcsolódó osztályozási rendszerek és a Nemzeti Pályaorientációs Portál foglalkozás-bemutató eszközei között. Adekvát módon tudják alkalmazni az NPP által kínált pályaorientációs eszközrendszert, a megfelelő adatbázisokat. V. modul: Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban. A modul végére a résztvevők képesek lesznek alkalmazni az egyes célcsoportokra, illetve helyzetekre szabott álláskeresési technikákat, valamint öntájékozódási, önmenedzselési módszereket. Képesek lesznek a tanácskérő öntájékozódását elősegíteni, képesek lesznek adekvát módon igénybe venni a Nemzeti Pályaorientációs Portál vonatkozó tartalmait, valamint ezen ismereteket és készségeket hatékonyan átadni. 10

12 Az elkövetkező napokban a tréning résztvevői tapasztalati tanulással fogják elsajátítani a tananyagot, amely a tréning módszer sajátosságaira épül. A tapasztalati tanulás folyamatmodelljét David Kolb írta le. Ez ma is modellként szolgál a tréningeken készségek fejlesztésére, viselkedések és szokások formálására. A folyamatmodell négy szakaszból áll, amelynek első szakasza a konkrét tapasztalat és cselekvés. Ezt követi a megfigyelés és reflektálás, majd az új koncepció létrehozásának szakasza. A folyamat utolsó fázisa a tanultak kipróbálása. A tapasztalati tanulást akkor éri el valaki, ha felismeri, hogy a megtanult magatartásokat, cselekvéseket milyen különböző szituációkban tudja hasznosítani. (Légrádiné, 2006) 1 David Kolb tapasztalati tanulás modelljének (Kolb, 1984) 2 egyszerűsített változatát az alábbi ábrán tekintheti meg. Konkrét tapasztalat és cselekvés Új helyzetekben való kipróbálás Megfigyelés és reflektálás Új koncepció létrehozása Minden modul zárásaképpen egy ellenőrző, négy kérdéses tesztsor megoldása (minimum 60%-os eredménnyel) szükséges a résztvevők következő modulra történő lépéséhez. A képzés végén szummatív értékelésként cselekvési terv készítése az elvárt követelmény. A tanúsítvány megszerzéséhez a cselekvési terv esetében ugyancsak legalább 60%-os eredményt kell elérni. A képzés időbeosztását a Napirend tartalmazza (3. dia): o Az egyes blokkok között 10 perces szünetek lesznek, illetve naponta egy hosszabb, 45 perces ebédszünetet tervezünk Eredményes munkát kívánunk! 1 Légrádiné Lakner Szilvia (2006): Tréningmódszer a felsőoktatásban. In: Tudásmenedzsment, 1. szám, old. 2 Kolb, David A. (1984): Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. New York, Prentice-Hall, Engelwood Cliffs 11

13 2.1.2 Ismerkedés Résztvevői bemutatkozás A következőkben lehetőségük lesz a részletesebb bemutatkozásra. Szakmai tapasztalataikról, a pályaorientációhoz való kapcsolódásukról, illetve szabadon választott témákról (mint például szabadidő eltöltése, család, stb.) beszélhetnek. Ennek segítségével jobban megismerhetik egymást. Gyakorlat: Nyomozás Cél - A gyakorlat célja egymás alaposabb megismerése, az előzetes ismeretek, tudás felmérése pályaorientációs témában. Keressen valakit a csoportból, aki(nek) Állítás gyerekkorában állatorvos szeretett volna lenni 2. éjszaka szeret tanulni 3. pályaváltó 4. már szerepelt a tévében 5. űz valamilyen extrém sportot végzett már pályaorientációs tanácsadást ismeri a Nemzeti Pályaorientációs Portált szeret szabadban dolgozni játszik valamilyen hangszeren 10. szokott rajzolni/festeni 11. tud legalább 3 foglalkozást, amiben benne van az ács betűkombináció 12. este 9 órakor már elmegy aludni 13. a munkahelye foglalkoztat fogyatékos személyt +1 végzett már önkéntes munkát 12

14 Gyakorlat: 4 azonosság, 1 egyediség A gyakorlat során kiscsoportban, beszélgetve ismerkedhetnek meg a csoport tagjaival, majd nagycsoportban megoszthatják felismeréseiket. A beszélgetés során kiscsoportjának tagjaival négy azonos és egy eltérő, csak Önre jellemző (egyedi) tulajdonságot keressen. Gondoljon pl. az e-learning tananyag önismereti részeire: milyen érdeklődésű, milyen képességei vannak stb.). Cél A gyakorlat célja a további, mélyebb szintű, közvetlenebb és személyesebb ismerkedés. Azonosság:... Eltérés:... Gyakorlat: Kapcsolati szerződés megkötése (résztvevői elvárások, vállalások és esetleges fenntartások megbeszélése) A tréning legelején fontos a kapcsolati szerződés megkötése: a résztvevők és a tréner közösen fogalmazzák meg azokat az értékeket, hozzáállásokat és tevékenységeket, amelyek mentén együtt fognak dolgozni a képzés során. Cél A gyakorlat célja a képzés tartalmi és formai kereteinek közös átgondolása, a közös munka alapjainak lefektetése és elfogadása, a bizalmi légkör kialakítása. 13

15 Kérjük, fogalmazza meg a képzéssel kapcsolatban felmerülő elvárásait, vállalásait, illetve esetleges fenntartásait: milyen elvárásokkal érkezett? milyen vállalásokat tudna tenni a közös munka érdekében? vannak-e fenntartásai, és ha igen, mik azok? 14

16 2.2 Kommunikáció A pályaorientáció egyik alapvető eszköze a kommunikáció: megteremteni a kapcsolatot a tanácskérővel; beszélgetések mentén támogatni és mélyíteni a tanácskérő önismeretét, pályaismeretét és munkaerő-piaci ismereteit. Ugyancsak a sikeres pályaorientáció feltétele, hogy a pályaorientációs konzulens szakmatársaival folyamatos és jó kapcsolatot tartson fenn különböző szakmai fórumokon. Ezeken a kapcsolatokon keresztül, kérdéseire az asszertív kommunikáció segítségével kaphat választ. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modult a kommunikáció témájával indítjuk. A Kommunikáció almodul/tanegység gyakorlatai a kommunikáció sajátosságaira hívják fel a figyelmet, a verbális csatorna mellett jelenlévő, további fontos üzenetközvetítő csatornákra: a vokális, a nonverbális és a szimbolikus kommunikációs csatornákra. A tanegység célja, hogy a végére a résztvevők képesek legyenek a megfelelő kommunikációs technikákat (annak verbális és nonverbális elemeit) tudatosan alkalmazni későbbi konzulensi szerepükben, például felismerni a tanácskérők nonverbális kommunikációs üzeneteit. Ezen felismerésekkel a későbbiekben szakmailag magasabb minőségű konzultációt tudnak folytatni A kommunikáció csatornái Kérem, fogalmazza meg saját szavaival, mit ért kommunikáción? A kommunikáció alapkérdései: A kommunikáció folyamata: 15

17 Kommunikációs axiómák: Kommunikációs csatornák: A) Gyakorlat: Halandzsa Cél A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja gyakorlatorientált feladatokon keresztül. Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: B) Gyakorlat: Utasítások Cél A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja gyakorlatorientált feladatokon keresztül. Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: 16

18 2.2.2 Nonverbális kommunikáció A) Gyakorlat: Nem kommunikálni nem lehet Cél A gyakorlat célja annak megfogalmazása, hogy különböző szinteken folyamatosan kommunikálunk magunkról, gondolatainkról, érzelmeinkről, valamint annak felismerése, hogy a saját prekoncepciók, elképzelések, vélelmezések valóságtartalmát fontos és érdemes önreflektív módon felülvizsgálni. Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: B) Gyakorlat: Nonverbális kommunikációs eszközök és a térközszabályozás Cél A gyakorlat célja, hogy annak során a verbális elemek kizárásával a résztvevők megtapasztalják a nonverbális eszközöket és a térközszabályozást interperszonális kommunikációs helyzetben. A proxemika, azaz térközszabályozás, az ember társadalmi és személyes terét vizsgálja, elnevezése Edward Hall, amerikai kutatótól származik. Megfigyelések és tudományos vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy kommunikációs jelentősége van annak a távolságnak, amelyet az emberek beszéd közben egymás között tartanak. Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: 17

19 Kommunikáció összefoglalás 4. dia 5. dia Jegyzeteim Jegyzeteim A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Az üzenetek formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek jelentését többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp azért hoznak létre, hogy ezt a jelentést hordozzák. Az ilyen üzenetesemények" segítségével történő interakció az ember humanizációs folyamata. 3 Kommunikálni valójában annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni. Nem elsősorban információk átadásáról van szó, bár a kapcsolatteremtés egyik velejárója mindenképpen az, hogy információkhoz jutunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az emberi kommunikációnak a valamennyi csatornán áramló jelsorozata csak mintegy 10%-ban tartalmaz szűkebben vett információt, tehát jeleinek mintegy 90%-a kapcsolatfenntartó funkciójú! Ezekben a jelekben mélyebb emberi információ is rejtőzhet, mint a szavak puszta jelentésében. A beszéd üzenete pusztán az emberi kommunikáció jéghegyének csúcsa, ily módon a nagyobb rész a 90% az emberi kommunikáció nonverbális tartománya. 3 Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

20 Shannon-Weaver kommunikációs modelljében, amely a kommunikáció matematika elméletből való megközelítése, alapvetően (4. dia) két kommunikáló fél található: az egyik küldi az információt (adó, címző, feladó, küldő, alkotó), a másik veszi (vevő, befogadó, hallgató). A kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ez a stimulálás. Az információforrást külső vagy belső inger éri, ami kiváltja az üzenetátadás szándékát. Az információtovábbítás két végpontja között a csatorna létesít kapcsolatot. Lehet közvetlen vagy interperszonális, ill. közvetett (pl: médiakommunikáció). Ha a csatorna nagyon zajos, akkor sok információ elveszhet vagy torzulhat. A kommunikációs zajok a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait jelentik, és csökkenthetik az üzenet befogadásának hatékonyságát. Fajtái: - csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba); - környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj); - szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris hiba, fogalmazási- vagy beszédhiba), redundáns információ (az értelmezhetőséghez szükségesnél több, már zavart keltő mennyiségű információ továbbítása). A kódolási eljárás során nem elég az információt csupán kódolni, az is szükséges, hogy a vevő számára is értelmezhető formában jelenjen meg a kommunikáció. Ezért az átvitt információt vissza kell alakítani, mégpedig egy dekódoló segítségével. A visszacsatolás a kommunikáció visszaható folyamata, amikor az üzenet befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott csatornán keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Amennyiben nincs visszacsatolás, nem beszélhetünk kommunikációról, csak közlésről! Az emberek közötti (interperszonális) kommunikáció törvényszerűségeit a következő öt axióma írja le: 4 Nem kommunikálni nem lehet viselkedésünk maga a kommunikáció. Az összes emberi viselkedés kommunikáció, hisz minden megnyilvánulásunk jelent és üzen valamit. Mivel nem viselkedni lehetetlen, ezért nem kommunikálni is lehetetlen. Minden kommunikáció egy tartalmi és egy viszonyt meghatározó szintből áll a tartalmi szint az információt (adatot) adja, a viszonyszint az értelmezést, azt hogy hogyan kell értelmezni az információs szintet. 4 Paul Watzlawick, Don Jackson, Janet Beavin, Pragmatics of Human Communication, W. W. Norton & Company;

21 A két fél kommunikációs viszonyának nézőpontját a kommunikációs folyamat tagolása határozza meg - a kommunikáció során mindkét fél saját viselkedését a másik fél viselkedéséhez viszonyítja. Ez állandóan alakítja a köztük lévő viszonyt, és ciklikussá teszi a kommunikációt. Az emberi kommunikáció egyaránt tartalmaz digitális és analóg érzékelést - a digitális jelek a kimondott szavak, ám a kommunikáció nem csak ezekből a kimondott szavakból áll, hanem nonverbális jelekből is. A kommunikációs folyamat vagy egyenrangú (szimmetrikus) vagy egyenlőtlen (kiegészítő) - ezt a két fél közötti viszony határozza meg, azaz, hogy két egyenrangú fél vesz-e részt a kommunikációban vagy közöttük alá-/fölérendeltségi viszony áll-e fenn. A kommunikáció csatornái (5. dia) csoportosíthatók aszerint, hogy tudatosak vagy nem tudatosak (a ppt ábra jobb, ill. bal oszlopa), illetve, hogy verbálisak, vagy nem (non)-verbálisak (a ppt ábra felső, ill. alsó sora). Fontos, hogy a nem tudatosak tudatosíthatók, akár akkor, ha mi kommunikálunk, akár akkor, ha más kommunikációját akarjuk dekódolni. Charlie Chaplin némafilmjeire gondolva megállapíthatjuk, hogy a jó színész nem az, aki jól mondja el azt, amit kell, hanem ha mozgásával és gesztusaival át tudja adni mondanivalóját. Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatnál című könyvének (1872) hatására indult el a testbeszéd és a mimika vizsgálata. Mehrabian 1950-ben tette közzé tanulmányát, melyben kifejti, hogy a kommunikációs üzenet 7%-a megy át verbális, 38%-a vokális, és 55%-a nonverbális úton. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy vannak velünk született, vannak öröklött, és tanult kommunikációs elemek. A mosoly (a csecsemő 4-6 hét után már mosolyog) velünk született kommunikációs elem, de a fejrázás a nem kifejezésére például tanult. A Verbális kommunikációs csatornához tartozik a szavak jelentése és a tartalom, amit általuk szeretne kifejezni a küldő. A vokális kommunikációhoz tartoznak azok az elemek, amelyeket a hangunkkal fejezünk ki. A hangsúllyal lehet például a kétkedésünket kifejezni, a hangerővel és a szünetekkel a mondanivalónkat hangsúlyozni, a tempó pedig üzenhet az érzelmi állapotunkról (pl. gyors: izgatottság, fontos téma). A szimbolikus csatorna elemei közé tartozik, ahogyan a küldő megjelenik: pl. ápoltság, öltözködés, kiegészítők stb. Gondoljunk csak arra, hogy az első benyomásunkat a másik ember kisugárzása, kinézete alapján alakítjuk ki. A kommunikációs csatornák talán legizgalmasabb része a testbeszéd. Ebben a témában is rendkívül sok kutatás történt, és ezeket felhasználva tudjuk értelmezni a másik fél másodlagos üzeneteit, vagy akár tudatosan felkészülni egy fontos helyzetben történő 20

22 kommunikációra (pl. előadás tartása, interjú helyzet stb.). Ezt bővebben az 5. modul során tárgyaljuk. A gesztusainkkal és mimikánkkal alá tudjuk támasztani a mondanivalónkat, vagy gyengíteni tudjuk annak fontosságát, hitelességét stb. A szemkontaktus a bizalmat tudja erősíteni, ugyanígy az érintés is. A bőr a küldő érzelmi állapotáról ad jelzéseket: a pirulás, az izzadás jelentheti, hogy a küldő feszült helyzetben van, a tágult pupilla jelentheti az izgatottságot, érdeklődést. Fontos ugyanakkor, hogy az egyes testbeszédbeli elemek kultúránként is, egyénenként is változóak. A mediterrán kultúrákban pl. a térköz (személyes, ill. intim zóna, azaz, hogy mennyire kerülünk fizikai közelségbe kommunikációs partnerünkkel) sokkal kisebb, mint pl. a japán kultúrában. A kommunikáció értelmezésére három fontos szabály létezik: - a gesztusokat együttesen kell értelmezni, nem pedig kiragadva; - fontos az összhang a verbális és a nonverbális jelek között; - az értelmezésnél az is fontos, hogy milyen környezetben, kontextusban hangzik el az adott üzenet. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait (a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai) használjuk fel az érzelem kifejezésére, ráadásul ez ösztönösen működik. A különböző kultúrákban az alapérzelmek (az öröm, a szomorúság, a harag, az undor, a félelem, a meglepettség) ugyanúgy jelennek meg az arcon. Pályaorientációs konzulensként a tiszta kommunikáció (verbális és nonverbális elemek összhangja), illetve a tanácskérői kommunikáció egyes elemeinek tudatos figyelemmel kísérése nagyban hozzájárul az eredményes konzultációhoz. Fontos tehát egyrészt, hogy amennyiben a konzulens ellentétes üzeneteket vél felfedezni a tanácskérő által mondottak és a metakommunikációja között, azt kezelje (pl. kérdezzen rá, jelezzen vissza stb.). Másrészt a saját kommunikációjára is tudatosan figyelhet a bizalmi légkör kialakítása érdekében, pl. ha hangsúlyozni kíván valamit, vagy bátortani szeretné a tanácskérőt, stb. 21

23 2.3 Aktív hallgatás A pályaorientációs konzultáció során elengedhetetlen a jó konzulens-tanácskérő kapcsolathoz, hogy a konzulens megértse a tanácskérő helyzetét, gondolatait, érzéseit. Ennek eszköze az aktív hallgatás készsége, amely elsajátítható, gyakorolható. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modul az aktív hallgatás témájával is foglalkozik. Az almodul/tanegység egy aktivizáló gyakorlattal kezdődik, ahol a legfontosabb az egymásra figyelés. Az ezt követő gyakorlat azt a különbséget mutatja meg, hogy mi történik, amikor a saját gondolatainkat, érzelmeinket nem szorítjuk háttérbe, és mi történik, amikor ezt tudatosan megtesszük. Zárásképpen a pályaorientációs folyamatban alkalmazható kommunikációs technikákat gyakoroljuk. Az Aktív hallgatás tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők ismerjék az aktív hallgatás fogalmát, fontosságát, és képesek legyenek annak eszközeit tudatosan alkalmazni. Gyakorlat: Tolladogatás Cél - A gyakorlat célja az aktív hallgatás témájára való ráhangolódás. Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: 22

24 Gyakorlat: Igen nem Cél - A gyakorlat célja, hogy Önök megértsék egymást és a felmerülő véleménykülönbségek közelítsenek egymáshoz. Cél, annak felismerése, hogy a felszínen megjelenő ellenvélemények mögött általában nem olyan mély az ellentét, ha valóban odafigyelnek a másikra és egymás megértésre törekednek. 6. dia Jegyzeteim Kérdések a gyakorlat feldolgozásához: Sikerült-e közelíteni a véleménykülönbségeket? Amennyiben igen, miként? Mitől volt könnyű/nehéz ez a feladat? Mitől könnyű/nehéz a másikra való odafigyelés a mindennapokban? 23

25 Milyen tanulságok vonhatók le ebből a gyakorlatból a pályaorientációs konzultációra vonatkozóan? Legfontosabb gondolatok a gyakorlat elvégzése során:

26 Gyakorlat: Aktív hallgatás esetek A pályaorientációs konzultációs helyzetet középpontba helyező feladatlap kitöltése, az aktív hallgatás gyakorlására. Cél A gyakorlat célja, hogy Ön képessé váljon az aktív hallgatás eszközeinek alkalmazására pályaorientációs konzultációs helyzetben. Feladatlap: Az alábbiakban pályaorientációs konzultáció során elhangzott tanácskérői mondatokat talál. Válaszoljon írásban konzulensként a tanácskérőnek a megadott kommunikációs eszköz használatával! 1. Édesanyám azt szeretné, ha közgazdász lennék, édesapám viszont azt szeretné, ha beállnék hozzá a lakatosműhelybe. Parafrázis: Nem tudom, hol keressek hozzá információt, már annyi időt töltöttem a gép előtt! Korlátozás: Nem hiszem, hogy felvennének a főiskolára! Nyitott kérdés:

27 4. Nagyon szeretnék orvos lenni. ( ) Múltkor egy barátommal fociztunk, aki közben elesett. Hát én majdnem elájultam a horzsolás láttán! Konfrontáció: Kitöltöttem a Kompetencia kérdőívet, viszont az az eredmény, biztos, hogy nem igaz! Blokkolás: Nem tudom, hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy eszem ágában nincs továbbtanulni! Kiemelés: Nem hiszem, hogy ön tudna nekem segíteni. Én-közlés: Ennyi év kihagyás után, nem csodálkozom, hogy egy munkahely sem lát szívesen! Érzelem-visszatükrözés:

28 9. A gyerekem nem ért semmihez, folyton csak a haverokkal lóg, és egyfolytában pénzt kér. Menjen el dolgozni, keressen egy kis pénzt, aztán meglátja, hogy mi sem lógatjuk a lábunkat! Összekapcsolás: A kémia érdekel, de sajnos abból sem kapok sosem ötöst! Támogatás: Aktív hallgatás összefoglalás 7. dia Jegyzeteim dia Jegyzeteim

29 Egy közös vélemény, együtt gondolkodás kialakításához tudni kell a másik fél igényére figyelni, a jó ötletet meghallani, követni, szükség esetén a sajátot elengedni. Ez a fajta figyelem és alkalmazkodás a pályaorientációs konzultáció sikerességének is az egyik alapfeltétele. Három kiemelten fontos dolog, amit az aktív hallgatásról tudni kell: Szeretjük, ha meghallgatnak minket, mert ez növeli az önbecsülésünket. A kérdezés és az aktív hallgatás, egyazon érem két oldala. Ha jól tudunk kérdezni, akkor képesek leszünk figyelni is. Ennek magyarázata az, hogy a figyelmes hallgatás aktív, nem pedig passzív folyamat. Ha látszik rajtunk, hogy figyelünk, ez arra bátorítja a másikat, hogy még többet mondjon. Amikor a másikat hallgatjuk, a következőket tesszük: Felfogjuk a másik által kibocsátott hangokat és jeleket. Felismerjük a kódokat (szavakat, zsargonokat, szófűzést, mosolyt, gesztusokat stb.), amelyeket a másik alkalmaz gondolatainak közvetítésére. Kétféle módon integráljuk ezeket a kódokat: először úgy, hogy a részinformációk egységes üzenetbe állnak össze, másodszor pedig integráljuk az új üzeneteket a memóriánkban már tárolt adatokkal, ami lehetővé teszi, hogy elemezzünk, bíráljunk, egyetértsünk, ne értsünk egyet stb. Elraktározzuk az új információt, méghozzá úgy, hogy tetszés szerint újra felidézhessük, és összekapcsolhassuk más információkkal, különböző célú felhasználásra. Figyelmünket jelezheti, hogy kérdéseket teszünk fel, összefoglalunk, ellenőrizzük, helyesen értettük-e, amit mondott a másik fél. Eltávolítunk minden akadályt a felismerés, az integrálás, az elraktározás útjából. A támogató környezet minden segítő kapcsolat alapfeltétele. A bizalmat sugárzó légkör segíti a tanácskérőt mind saját problémájának tisztább megfogalmazásában, mind a megoldás megtalálásában, hiszen azt éli meg, hogy önmaga lehet, teljes személyisége (erősségeivel, kétségeivel és kérdéseivel együtt) elfogadást élvez. Ezen elfogadó légkör megteremtésének egyik eszköze az aktív hallgatás (7. dia), amely nemcsak egy kommunikációs eszközrendszer, hanem hozzáállás is. Az aktív hallgatás során megértjük a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgató csendben figyel, megfelelő szemkontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és a megfelelő helyen tett észrevételeivel bátorítja a 28

30 beszélőt a folytatásra. Az aktív hallgatást gyakorló segítő annak érdekében, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy helyesen érti, időnként, a beszéd természetes szüneteiben újrafogalmazza a beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fontos, hogy se több, se kevesebb visszajelzést ne adjon az aktív hallgató, csak annyit, amit úgy érez, hogy a beszélő üzenete jelentett. A hallgatás, kérdezés és hangsúlyozás által kikerüli a direkt tanácsadást és ítélkezést: a hallgatóban az elfogadás és megértés érzését kelti. Mire jó az aktív hallgatás? Dekódolást pontosít: az aktív hallgató által közvetített figyelem, a kérdések, visszajelzések mind azt biztosítják, hogy az aktív hallgató ne értse félre a beszélőt; Forrás segítése, pontos kódolás: ugyancsak a figyelem, az alkalmazott kommunikációs technikák lehetővé teszik, hogy a beszélő pontosabban fogalmazzon saját helyzetét, kérdését, kétségeit illetően; Elfogadást közvetít: önmagában a segítő hátralépése, a beszélő (tanácskérő) meghallgatása, aktív hallgatással kísérése, olyan bizalmi légkört segít kialakítani, amely az elfogadást (a beszélőt, annak helyzetét) erősíti; A nézőpontok közelednek: a nem-meggyőzés célú beszélgetés, hanem az egymásra való figyelés, az egymás tényleges megértése segíti azt, hogy a nézőpontok közeledjenek (lásd igen-nem játék); Megértés: azáltal, hogy a nézőpontok közelednek, és kialakul egy erősebb bizalmi légkör, a különbözőségek elfogadhatóbbakká válnak; Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott visszajelzésekkel, tisztázó kérdésekkel a beszélő jobban megérti saját helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárul(nak); A másik negatív érzelmi töltését csökkenti: az aktív hallgatás által megteremtett támogató légkörben ventillálásra nyílik lehetőség: a beszélő megoszthatja kérdéseit, kétségeit, melynek során negatív érzései csillapodnak. A pályaorientáció során az aktív hallgatás, illetve annak kommunikációs eszközei (8. dia) nagyban hozzájárulnak (a fent összegyűjtött okok miatt) az eredményes konzultációhoz. A következőkben további kommunikációs eszközöket és azok alkalmazási módjait mutatjuk be: Aktív hallgatás: a tanácskérőre irányuló figyelem, és az általa nyújtott információk megértése, metakommunikációs eszközök segítségével; Blokkolás: adott téma kifejtésének későbbi időpontra történő eltolása; Erősítés: adott téma, gondolat pozitív értékelése; Érzelem-visszatükrözés: tanácskérő érzelmeinek szavakba öntése; 29

31 Fontosság elismerése: a tanácskérő számára jelentős dolgok pozitív értékelése; Kiemelés: tanácskérő által adott információkból a releváns elemek hangsúlyozása; Konfrontáció: tanácskérő által megfogalmazott ellentmondó információkra történő rávilágítás; Korlátozás: a téma meghatározott irányba történő terelése; Nyitott mondat: szabad kifejtésre bíztatás; Én-közlés: a tanácskérő élményéhez kapcsolt saját élmény, érzelem megosztása; Parafrázis: lényeges elemek kiemelése saját szavakkal; Összegzés: egy nagyobb téma összefoglalása parafrazálás és összekapcsolás segítségével; Összekapcsolás: lényeges gondolatok kiemelése, összefüggésbe állítása parafrazált témák között; Rögtönzés: pozitív érzelmeket előhívó, a szituációhoz való gyors alkalmazkodás; Támogatás: tanácskérő megnyilvánulásainak pozitív töltésűvé alakítása; Visszacsatolás: a beszélgetés korábbi szakaszaira való visszautalás, visszatérés. 30

32 2.4 Pályaorientációs konzultáció A pályaorientációs konzultáció sikeressége elsősorban a konzulens képességein múlik: megérti-e a tanácskérő igényeit és tud-e azokra reagálva jelen lenni a beszélgetésben; meg tud-e tervezni, és véghez tud-e vinni egy konzultációs folyamatot? A Pályaorientációs konzultáció c. almodul/tanegység során a résztvevők elsőként a pályaorientációs konzulensi tulajdonságokat és kompetenciákat gyűjtik össze, majd előre meghatározott konzultációs esetekre kell kialakítaniuk konzultációs folyamatokat. A tanulságokat nagycsoportban osztják meg egymással a résztvevők. Az almodul eredményeképpen a résztvevők képessé válnak meghatározni a pályaorientációs tanácsadáshoz szükséges kompetenciákat, illetve képesek lesznek többféle pályaorientációs konzultációs folyamatot megtervezni. A modult az annak során tanultak elsajátítását ellenőrző tesztsor kitöltése zárja Az ideális pályaorientációs konzulens Gyakorlat: A pályaorientációs konzulens tulajdonságai, készségei, képességei A pályaorientációs konzulens eredményes munkavégzéséhez szükséges tulajdonságok, készségek és képességek összegyűjtése, összegzése. Cél A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzulenssel szemben támasztott követelmények összegyűjtése, melynek megfogalmazása segíti Önt, mint leendő konzulenst, az elkötelezettség kialakításában. Kérem, gondolkozzon el, és beszélje meg társával, melyek azok a tulajdonságok, ismeretek, készségek, képességek, értékek, attitűdök, amelyek Ön szerint egy ideális pályaorientációs konzulenst jellemeznek! 31

33 Az ideális pályaorientációs konzulens összefoglalás 9. dia Jegyzeteim dia Jegyzeteim Az e-learning tananyagból már ismert táblázat (9. dia) összefoglalja a pályaorientációs tanácsadói kompetenciákat, melyekből a konzulensre nézve a legfontosabbak: etikus magatartás; megfelelő reakció a tanácskérő igényeire; elmélet és gyakorlat integrációja; segítségnyújtás a tanácskérő képességeinek feltárásában; kommunikációs és facilitáló képesség; infokommunikációs technológiák (IKT) ismerete; munkaerő-piaci ismeretek; önismeret és emberismeret; pályaismeret; 32

34 életpálya-menedzsment ismeretek; támogató hozzáállás; információkészlet-kezelési készség; kapcsolatépítési és kapcsolati háló fenntartási képesség; pontos dokumentációs tevékenység; önfejlesztés, önreflexió; eredményorientáltság; hatékonyság-orientáció; szakmapolitikai együttműködés (Tanácsadók Virtuális Közössége/TVK, szakmai protokoll stb.); bizalmi légkör megteremtésének képessége; nyitott, elfogadó és bátortó hozzáállást, illetve bizalmat sugárzó személyiség és viselkedés. A tanácsadói kompetenciákat összefoglaló táblázat: 33

35 Amennyiben a konzulens úgy érzi, hogy a tanácskérő nehézsége túlmutat az ő kompetenciáin (10. dia), javasolt, hogy elsőként önmaga utánanézzen, talál-e megoldást a: Szakmai protokollban ( be2a-8d220d504fbe&groupId=10418) Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) tudásmegosztó portálon ( Szakmai folyóiratokban (pl. Esettanulmányokban (pl. Amennyiben ezek a források nem támogatják a problémamegoldást, úgy a konzulens küldje tovább a tanácskérőt pályaorientációs tanácsadóhoz, illetve szakpszichológushoz. 34

36 2.4.2 Pályaorientációs konzultációtervezés Gyakorlat: Konzultáció típusai, módszertanok és eszközök Az eltérő pályaorientációs konzultációs típusok, módszertanok és eszközök megismerése, a bennük rejlő lehetőségek feltárása. Cél A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzultáció fajtáinak mélyebb szintű megismerése, azok adott helyzetre történő adaptációja. Strukturált csoportfoglalkozás keretén belül kell kidolgozniuk az adott szituációban megfogalmazott helyzet feloldására, támogatására vonatkozó konzultációs tervet kitérve a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) elérhető eszközök alkalmazására. Kérem, gondolkozzanak el, és párban gyűjtsék össze, elevenítsék fel az egyes konzultációs típusok jellemzőit, felépítését, lépéseit. 35

37 Feladatlapok: Egyéni konzultáció Késő tavasz van, már csak két hét van az iskolából. Csaba 7. osztályos. Ön nem tanította, de ismeri, hiszen az iskolaközösség meghatározó tagja: ő az iskolaújság főszerkesztője, és tagja a DÖK-nek is. Kortársai nagyon kedvelik, mindig nagyobb társaság veszi körül. Tanulmányi eredményei megfelelőek, bár nem kitűnő. Csaba azért kereste fel Önt, mert úgy érzi, komoly döntés előtt áll, és a segítségét szeretné kérni: nyári munka lehetőséget kapott a nagybátyja pékségénél. Belevágna, mert kíváncsi milyen lenne végre dolgozni és a nagybátyja egy kis zsebpénzt is ígért, de mégiscsak az utolsó általános iskolai nyárról van szó. Szüleivel még a tanév elején arról beszéltek, hogy ezen a nyáron elmegy angol intenzív nyelvtanfolyamra, hogy nyolcadik osztály folyamán letehesse a középfokú nyelvvizsgát. Kérdések: 1. Mi az egyéni konzultáció célja? 2. Melyek a tisztázandó kérdések, milyen folyamatot alakítana ki a cél elérése érdekében? 3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében? 4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a folyamatba? 36

38 Csoportos konzultáció Tegnap felhívta Önt (mint a térségben jól ismert pályaorientációs konzulenst) telefonon a közeli gyár humánerőforrás osztályának munkatársa. Elmondta, hogy a cég tulajdonosai a cég markáns átszervezése mellett döntöttek. A vezetés határozata alapján profilváltás előtt áll a cég, azaz új termékeket fognak gyártani. Arról is beszámolt, hogy ez 120 fő munkavállalót érint, és bár az a céljuk, hogy minél több munkatársat megtartsanak, tisztában vannak azzal, hogy a profilváltás miatt ez nem biztos, hogy lehetséges. Segítséget kér Öntől: Lehetséges-e, hogy kb. 15 fős csoportokban foglalkozzanak a munkavállalókkal, annak érdekében, hogy a munkavállalók megtartása vagy éppen elbocsátása a lehető legbékésebb körülmények között történhessen meg? Ön azt ígérte, hogy átgondolja, miként tudnának együttműködni, és pár napon belül visszajelez neki. Kérdések: 1. Mi lehetne a csoportos konzultáció célja? 2. Melyek a további tisztázandó kérdések, milyen folyamatokat alakítana ki a cél elérése érdekében? 3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében? 4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a folyamatba? 37

39 Elérő program Ön egy kisvárosi közgazdasági középiskolában dolgozó pályaorientációs konzulens. Felkereste Önt a 11.b osztályfőnöke, és a segítségét kérte az alábbiak miatt: a szülők a tegnapi szülői értekezleten azt kérték tőle, hogy a második félév során nyújtson a szülőknek és a diákoknak is pályaorientációs támogatást, mert többségük nem igazodik el a felsőoktatás vagy a munka világában elérhető lehetőségek között. Azt ígérte kollégájának, hogy másnapra összegyűjti gondolatait, és azok mentén beszélgetnek a szülők tájékoztatásának lehetőségeiről. Kérdések: 1. Mi az elérő program célja? Kik alkotják az elérő program célcsoportját? 2. Vannak-e további tisztázandó kérdések, és ha igen, mik azok? 3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében? 4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a folyamatba? 38

40 Pályaorientációs konzultációtervezés összefoglalás 11. dia Jegyzeteim 12. dia Jegyzeteim 13. dia Jegyzeteim 39

41 14. dia Jegyzeteim Az egyéni konzultáció (11. dia) folyamata öt lépésből épül fel: 1. Megismerés: objektív (pl. tanácskérő személyiségjellemzői, családi állapota, neme, kora, foglalkozása, lakáskörülményei, iskolai végzettsége, stb.) és szubjektív (ahogy a tanácskérő leírja saját állapotát) elemek meghatározása beszélgetésen keresztül. Objektív: iskolai teljesítmény, végzettség, eddigi munkatapasztalatok, szubjektív: jól mennek a nyelvek, sok időt töltök a műhelyben. 2. Tisztázás: a konzulens feladata, hogy 1) biztosítsa támogatásáról a hozzá fordulót és vázolja a konzultáció folyamatát; 2) a tanácskérővel együtt pontosítsa a központi kérdést (fontos-e aktuálisan, még milyen egyéb információk szolgálják a mélyebb megértést). Ott kell folytatni a beszélgetést, ahol a megismerés alkalmával abbamaradt. A tisztázás szakasza akkor zárul le, ha a központi kérdésben, témában egyetért/megegyezett a konzulens és a tanácskérő. 3. Elemzés: ebben a szakaszban a konzulens feladata a tanácskérővel együttgondolkodni, felismerni a probléma megoldásának támogató és gátló elemeit. Ehhez a tanácskérőnek meg kell vizsgálnia a szubjektív elemek realitását, kapcsolatot keresve a valósággal ebben az önértékelő kérdőívek (pl. érdeklődés, kompetencia, stb.) is segítséget tudnak nyújtani. 4. Szintetizálás: a konzulens a lehetséges megoldásokat, mint hipotéziseket fogalmazza meg. Ezen hipotéziseknek tartalmazniuk kell a folyamat során felmerült, megbeszélt elemeket, továbbá meg kell fogalmazni a hipotézisben foglaltak előnyeit és hátrányait. Több hipotézist kell megadni, hogy a tanácskérő valóban tudjon választani. Amennyiben egy-egy hipotézisnek van olyan eleme, amit a tanácskérő korábban elutasított, a konzulensnek meg kell magyaráznia, miért tartja fontosnak mégis újra beemelni azokat. A cél az, hogy a tanácskérő tudjon mérlegelni, súlyozni, akár rangsorolni (pl. elsősorban BA képzésen továbbtanulni, másodsorban 40

42 szakképesítést szerezni, végül az érdeklődési körnek megfelelő munkát találni és készülni a következő évi felvételire). 5. Megállapodás: célja, hogy a tanácskérő olyan döntést hozzon, ami a továbblépést jelöli ki. A tanácskérővel ki kell emeltetni, ki kell mondatni azokat a gondolatokat (érveket), amelyek a döntését megalapozzák. Ez tudatosságot és önbizalmat, illetve elkötelezettséget is ad neki a következő lépés megtételéhez. A búcsú, része a folyamat lezárásának, ahol a tanácsadó jelezheti az utókövetés lehetőségét (levélben, telefonon, személyesen, stb.) A konzulensnek előzetesen fel kell készülnie az egyéni konzultációkra (pl. előző találkozások felelevenítése, továbblépési irányok megfogalmazása), ugyanakkor rugalmasnak is kell lennie, azaz a tanácskérő igényeire (pl. témák, tempó stb.) is folyamatosan tudnia kell reagálni adott esetben eltérnie az előzetes tervétől. A csoportos konzultációnak (12. dia) is fontos eleme a beszélgetés: a csoporttagok számára releváns témát a csoportvezető felvezeti, majd a beszélgetést moderálja (kérdez, információt ad, összefoglal stb. ld. 8. dia, pályaorientáció kommunikációs eszközei). Nem cél, hogy a résztvevők egyéni szinten megoldják az adott problémát, de mindenképp cél, hogy a témában mélyebb megértésig jussanak. A csoportos foglalkozás során a tagok (12-15 fő) állandóak, meghatározott témákra gyűlnek össze. A foglalkozás célja adott információ átadása a foglalkozásokon történő tanulás, azonban nemcsak a csoportvezetőtől történhet, hanem a csoporttagok is támogathatják egymás tanulását. A foglalkozások tematikáját (forgatókönyvét) a csoportvezető előre elkészíti. A csoportvezetőnek rendelkeznie kell csoportdinamikai ismeretekkel (pl. csoportfejlődés fázisai, ellenállás kezelése, csoportos tanulási folyamat stb.) annak érdekében, hogy a résztvevők számára biztonságos tanulási környezetet tudjon teremteni. Az elérő programok (13. dia) során a konzulens egyszeri alkalommal találkozik a tanácskérővel. Célja a pályaorientáció három pillérén (önismeret, pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek) keresztül történő információnyújtás. Az elérő programok akkor sikeresek, ha a programok a célcsoport igényeire válaszolnak. Ehhez az szükséges, hogy a konzulens előre felkészüljön a célcsoport számára releváns témákból, illetve, hogy a program során alkalmazott módszertanok (pl. előadás, beszélgetés) és eszközök (pl. multimédiás eszközök) is célcsoport-specifikusak legyenek. 41

43 A számítógéppel támogatott konzultáció (14. dia) támogathatja az öntájékozódást azáltal, hogy rendkívül sok információ elérhetővé válik, pl. az interneten: Önismeret: érdeklődés, kompetencia stb. Pályaismeret: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), Országos Képzési Jegyzék (OKJ), és további adatbázisokban való böngészés, keresés, stb. Munkaerő-piaci ismeretek: kereseti, elhelyezkedési adatbázisokban keresés, böngészés, stb. Akkor is célszerű pályaorientációs konzulensi segítséget kérni az eredmények értékelésében, ha a tanácskérő öntájékozódó módon tölti ki az interneten fellelhető önértékelő kérdőíveket. A konzultáció folyhat számítógépen keresztül is, amennyiben a személyes találkozásnak időbeli, térbeli korlátja van. Sokszor az életkori sajátosságok (kamaszok), vagy bizonyos személyiségtípusok (introvertált, zárkózott emberek) esetében is érdemes a számítógépen keresztüli konzultáció mellett dönteni. Ekkor a konzulensnek tisztában kell lennie a számítógépes kommunikáció szabályaival, (pl. Netikett), és egy kicsit óvatosabban, inkább kevesebbet kell közölnie/kérdeznie, hiszen a számítógépen keresztüli kapcsolat jóval kevesebbet enged meg, mint a személyes kapcsolat. 2.5 Modulzáró értékelés A 2. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot. 42

44 43

45 KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve Tananyag jellege 5 1. Bettelheim, Bruno Az elég jó szülő Cartaphilus, Budapest 2003 A 2 2. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest 1986 A 2 3. Buda Béla Empátia Urbis Kiadó 2006 A 2 8. Egan, Gerard A segítő készségek fejlesztése ELTE Eötvös Kiadó 2007 K 6 9. Gladding, Samuel T. Pease, Barbara és 4. Allan Counseling: a Comprehensive Profession, (1996) In: ELTE Bárczi Gusztáv 2000 Dr.Fonyó Ilona, Pajor András,(szerk): Fejezetek a Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, K 6 (szerk) konzultáció témaköréből. Budapest A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest 2006 A 2 5. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó, Budapest 2007 K 2 6. Dr. Szilágyi Klára Pályaorientáció Kollégium Kft., Budapest 2002 A 2 7. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft., Budapest 2007 K 2 5 A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K KÖTELEZŐ ÉS A AJÁNLOTT JOBB OLDALI OSZLOP: 1 TANKÖNYV (JEGYZET), 2 SZAKKÖNYV, 3 TANULMÁNY, 4 JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 JOGESET, 6 EGYÉB 44

46 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve 1. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest Gerbner, George Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Kolb, David A. Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development New York, Prentice-Hall, Engelwood Cliffs Légrádiné Lakner Szilvia Tréningmódszer a felsőoktatásban In: Tudásmenedzsment 1. szám, old Pease, Barbara és Allan A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft Watzlawick, Paul; Jackson, Don; Beavin, Janet Pragmatics of Human Communication W. W. Norton & Company

47 46

48 47

49 48

50 49