Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés

Átírás

1 TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés Hallgatói tananyag IV. modul Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban

2 2

3 Témavezető: Emesz Ferenc Közreműködők: a PÁTESZ Kft. tanácsadói a TÁMOP Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével Készült a TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt projekt keretében. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér PÁTESZ Kft

4 4

5 Tartalom 4. PÁLYAISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ADATBÁZISOK ÉS SZŰRÉSI ISMÉRVEK A KÉPZÉS- ÉS FOGLALKOZÁS- BEMUTATÓ ANYAGOKBAN... 7 GYAKORLAT: TALÁLD MEG! PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ BEVEZETÉS A PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ ALMODULBA...11 GYAKORLAT: ORSZÁG-VÁROS JÁTÉK, FOGLALKOZÁSOKKAL HITELES PÁLYAISMERET...11 GYAKORLAT: HITELESEN A PÁLYÁKRÓL ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS GYAKORLAT: KOMPLEX ESETEK ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSRE...14 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ÖSSZEFOGLALÁS MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

6 6

7 4. Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban 4.1 Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató anyagokban A képzésekkel és foglalkozással kapcsolatos adatbázisok, tájékoztató anyagok jelentősen hozzájárulnak a sikeres pályaorientációhoz azáltal, hogy rendszerezve tartalmaznak információkat. A pályaorientációs konzulens feladata, hogy segítse a tanácskérőt szűrési ismérvek mentén megfelelő információ szolgáltatásával ( halat ad ), s hogy megismerteti vele a releváns adatbázisokat. A konzulens megtanítja a tanácskérőt eligazodni az adatbázisokban, ezzel az öntájékozódásához ad segítséget ( megtanítja halászni ). Az almodul során lehetőségük van foglalkozásgyűjteményeket megismerni, és azokon belül adott ismérvek alapján szűrni. A megszerzett tudás nagycsoportban megosztásra kerül, így a csoporton belüli tanulás még hatékonyabbá válik. Az Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató anyagokban című almodul/tanegység célja tehát, hogy a tanácskérő személyiségét és igényeit figyelembe véve felismerjék azokat a helyzeteket, amikor segítségükre lehetnek a pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisok. További cél, hogy képesek legyenek megfelelően alkalmazni ezeket a pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisokat különböző pályaorientációs helyzetekben, illetve felhasználják és alkalmazzák az információforrásokat, kiszűrve azokból a releváns információkat. Gyakorlat: Találd meg! A résztvevők 4 fős kiscsoportokban dolgoznak a tréner által kiadott foglalkozásgyűjteményekkel. A gyakorlat segítségével elsajátítják, honnan és hogyan tudnak információt gyűjteni foglalkozásokról. A gyakorlat segítségével növelik pályaismeretüket, valamint képesek lesznek adatbázisokat kezelni. Cél A gyakorlat célja, szűrési ismérvek mentén releváns információk kiválasztása a foglalkozás-bemutató anyagokból. Négy fős csoportokban megismerkednek a foglalkozás-bemutató anyagokkal, és gyakorolják az adott szűrési ismérvek mentén történő keresést. A pályaorientáció egyik pillére a pályaismeret. Annak érdekében, hogy sikeresen el tudják igazítani a tanácskérőt a foglalkozások világában, elengedhetetlen, hogy Önök, mint leendő pályaorientációs konzulensek, átlássák a rendszert, eligazodjanak benne, és minél több foglalkozást ismerjenek. 7

8 Feladatlap: 1. feladat Kérjük, keresse meg, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül melyek esetében kell jó eredményt elérni matematikából és fizikából a szakma sikeres elsajátításához! Válasz(ok): 2. feladat A foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül, kérjük, válassza ki, mely szakma (szakmák) esetében lényeges a felelősségtudat, és az együttműködés személyes tulajdonságok megléte! Válasz(ok): 8

9 3. feladat Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül, melyek esetében kerülhet jellemzően kapcsolatba az adott szakmában dolgozó személy hatóságokkal, hivatalokkal, hivatali szervekkel! Válasz(ok): feladat Kérjük, gyűjtse össze, a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül azokat, melyek esetében jellemző, hogy részben ülő munkát végez a szakma képviselője! Válasz(ok): 9

10 5. feladat Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmáknál pályamódosítás esetén, milyen más foglalkozási területre könnyű váltani! Válasz(ok): 10

11 4.2 Pályaismeret és kommunikáció Annak érdekében, hogy a pályaorientációs konzulens hitelesen tudjon a pályákról beszélni, alapos pályaismeretre van szüksége, valamint arra, hogy ezeket az ismereteket tudatosan kommunikálja. A Pályaismeret és kommunikáció című tanegység, egy pályaismeretet bővítő gyakorlattal kezdődik, mely a témára való ráhangolódást segíti. Az ezt követő feladat a hiteles pályaismeretet és annak kommunikációját alapozza meg. A tanegység célja, hogy pályaorientációs konzulensként Ön képes legyen a tanácskérő személyiségét figyelembe véve, objektív iránymutatásra, és a szakmák hiteles bemutatására Bevezetés a Pályaismeret és kommunikáció című almodulba Gyakorlat: Ország-város játék, foglalkozásokkal Az ismert ország város fiú lány játék pályaorientációra alakított változata mentén gyűjtsenek a pályaorientációhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket. Cél A gyakorlat célja a témakör előzetes ismereteinek feltérképezése, a témára való ráhangolódás Hiteles pályaismeret Gyakorlat: Hitelesen a pályákról Előzetes kiscsoportos felkészülést követően akvárium gyakorlatban mutatják be, hogy a tanácskérő élethelyzetének ismeretében, miként lehet egy-egy foglalkozást bemutatni, a kapcsolódó ismeretet bővíteni. Cél A gyakorlat célja a hiteles pályaismeret, és a pályaismeret kommunikációjának adaptációja, gyakorlása. A kiscsoportok kapnak egy adott foglalkozást, illetve egy tanácskérői helyzetleírást. Feladatuk átgondolni, és megbeszélni, hogy milyen pályaismereti információ lehet leginkább segítségére a tanácskérőnek, illetve, hogyan érdemes ezt kommunikálni. Információt a kiosztott foglalkozásgyűjteményből nyerhetnek. Forgatókönyv elkészítése után, a nagycsoport előtt bemutatják elképzeléseiket. 11

12 Feladatlapok: Tanácskérő 1. Mutassák be a Táj és kertépítő mérnök foglalkozást Pálnak, aki 17 éves, egy vidéki gimnázium jó képességű tanulója. Kiváló a reáltantárgyakból és a gimnázium természetjáró szakkörének aktív tagja. Az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot az Elemző érdeklődési irány kapta! Tanácskérő 2. Mutassák be a Vállalkozások szervezője, ügyintézője szakmát Magdinak, aki 34 éves és pályakorrekciós igénye miatt fordult Önökhöz, mivel korábbi boltvezetői munkakörét megunta, úgy érzi, nem jelent már számára kihívást. Hajlandó visszaülni az iskolapadba, hogy izgalmasabbak, változatosabbak legyenek a mindennapjai. Az Érdeklődés kérdőív eredményeként a Szervező és a Megvalósító érdeklődési irány kapta a legmagasabb pontszámot. Tanácskérő 3. Mutassák be az Utcai szociális munkás szakmát Marának, aki 27 éves, és most érettségizett le estin. Ez sikerélmény számára, szívesen tanulna tovább. Nővérének három gyerekét nagyon szereti, sokat vigyáz rájuk, így tud segíteni a szülőknek. Az Érdeklődés kérdőív eredményeként a Közösségi kapta a legmagasabb pontszámot. Tanácskérő 4. Mutassák be a Gyógytornász szakmát Ferencnek, aki 49 éves és jelenleg ápolóként dolgozik. Egy volt betege szeretné átcsábítani a magánklinikájára munkatársnak, annyira elégedett volt ápolói tevékenységével. Habár ápolói munkakört nem tud biztosítani, később lehetséges, hogy akár fizioterápiás asszisztensi, masszőri munkakörben is alkalmazná. A bemutatással kapcsolatos forgatókönyvhöz kapcsolódó jegyzetek: 12

13 Megfigyelési, megbeszélési szempontok: Milyen volt a pályaismeret kommunikációja? (Pozitívumok, gyengeségek) Milyen kommunikációs eszközökkel igazította a tanácskérő igényeihez és élethelyzetéhez a pályainformációkat a konzulens? Mi adta a konzulens hitelességét? Tapasztalt-e a konzulens kommunikációjában inkongruens elemeket? Mit tenne másként, mivel egészítené ki a konzulens pályaismereti kommunikációját? Megállapítások: 13

14 4.3 Ellenállás- és konfliktuskezelés Az adatbázisokban történő szűrés eredményei, információi olyan dilemmákat okozhatnak, melyekből akár konfliktusok is adódhatnak (tanácskérő belső konfliktusai, tanácskérő és környezete közötti konfliktusok, néha pedig a tanácskérő és a konzulens között is, pl. csoportos foglalkozás esetén felbukkanó ellenállásként). Ez a tanegység eszközrendszert ad ahhoz, hogy a konzulens miként tudja feloldani ezeket a konfliktusokat. Gyakorlat: Komplex esetek ellenállás- és konfliktuskezelésre Szerepjátékokon keresztül tapasztalhatják meg és gyakorolhatják a pályaorientációs helyzetekben esetlegesen felmerülő ellenállásokat és konfliktusokat, illetve az azok feloldását szolgáló technikákat. Cél A gyakorlat célja az ellenállás- és konfliktuskezelési technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja. A tréneri előadás után alkossanak négyfős kiscsoportokat. Minden csoportban 4 szereplő van: egy diák, egy konzulens, egy szülő és egy megfigyelő. Mindegyik szereplő a szereplapja alapján gondolja át célját, helyezkedjen a kapott szerepébe, a megfigyelő pedig a megfigyelési szempontokat tanulmányozza át. A szereplapokat a tréner biztosítja. Megállapítások: 14

15 Ellenállás- és konfliktuskezelés összefoglalás 1. dia Jegyzeteim 2. dia Jegyzeteim 3. dia Jegyzeteim 15

16 Az élet minden területén adódhatnak konfliktushelyzetek, például a munkahelyen, iskolában, családi, baráti, szomszédsági kapcsolatokban, amikor különböző érdekek, értékek, vélemények, meggyőződések, elvek, vágyak, érzelmek ütköznek. A konfliktus a latin confligo szóból ered jelentése: fegyveresen összecsap, megütközik, perlekedik. A mindennapi szóhasználatban az egyének vagy társadalmi csoportok közötti összeütközés szinonimájaként is használjuk. Az ember jellemzően az állandóságot, a megszokott dolgokat kedveli, a legtöbb esetben az ember számára a harmónia pozitív értéket hordoz, és a fennálló helyzet megtartására törekszik. A konfliktus általában negatív értéket, valamilyen helyzetnek a változását jelenti. Önmagában már a változás is lehet a konfliktus forrása. Morton Deutch 1 a konfliktus negatív és pozitív aspektusait vizsgálta, véleménye szerint a konfliktusokat a fejlődés lehetőségeként érdemes felfogni. Kétféle típust különböztet meg: a konstruktívat és a destruktívat. Konstruktív konfliktusban a résztvevők győztesnek élik meg magukat, amely az elégedettség érzését eredményezi a felekben, ezzel ellentétben, a destruktív konfliktust a résztvevők veszteségként, kudarcként élik meg. Konfliktusok szintjei: - intraperszonális szint (saját gondolatainkon belül keletkeznek), - interperszonális szint (személyközi egyének közötti konfliktusok), lehet egymás számára ismeretlen emberek között is konfliktus. A konfliktusnak bár a legtöbb esetben stresszes, kellemetlen állapot számos előnye lehet: - fejlődhet általa a kreativitás; - előmozdíthatja az egyén belső konfliktusainak sikeres megoldását; - tanulási folyamatnak tekinthető, mely révén az egyén jobban meg tudja fogalmazni a problémás helyzeteket, feldolgozza azokat, és jó esetben sikeres megoldási alternatívákat dolgozhat ki, melyet adaptálni, vagy újratervezni tud a későbbiekben; - személyiségfejlesztő hatású. 1 Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris, Bp.,

17 Az egyének, az egyes csoporttagok, vagy a teljes csoport, beleütközhetnek az egyének, a csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba (1 dia), amely a fejlődést gátolhatja. Az ellenállásnak a következő formái, megnyilvánulásai különböztethetők meg 2 : Hallgatás: a tagok kollektív ellenállásának jelzése. A hallgatással növekszik a csoport feszültsége. Ezt a csoport vezetőjének nem szerencsés megtörnie, csak azért, hogy haladjunk, hiszen ezzel elsősorban saját feszültségét csökkentené. A csend hatalmát a csoportvezető kihasználhatja más célokra. Intellektualizálás: a csoport egésze, vagy egyes tagjai intellektuális kérdéseket vitat meg, ahelyett, hogy a konkrét személyes vagy személyek közötti problémákról beszélne. Általánosító távolítás: a személyes és jelen idejű témákat a csoport általános síkra tereli, felismerhető az általános alany használatáról (az ember) az egyes szám és első illetve második személy kerüléséről. Áttolás: a csoport a feszültséget nem közvetlen formában kezeli, hanem indulatait más témába tolja át (pl.: a munkahelyi vezetőket szidja a csoportvezető helyett). Verbális agresszió: a körülmények, a vezető, a módszer, a gyakorlatok erőszakos sok esetben kollektív bírálata. Függőség a csoportvezetőtől: a csoport mindent (témát, irányítást, értékelést) a vezetőtől vár, így akadályozza a csoportdinamikát, és nem ad lehetőséget önmagának és kapcsolatainak megismerésére. Mentegetőzés: konfliktusok esetén a csoporttagok egymást veszik védelmükbe. Bűnbakképzés: projekciós és indulat-áttételi mechanizmus, azaz a tagok saját belső feszültségeiket másokra, a csoportvezetőre vetítik ki, ruházzák át. Alcsoport-képződés: ketten vagy többen kinyilvánítják a többiektől való különállásukat, érzelmi szövetséget alkotnak. Viccelődés: a csoportos bohóckodás feszültségoldó, ugyanakkor gátja lehet a tanulási célkitűzések teljesítésének, megakadályozva a témában való elmélyülést. Technikai ellenállás: a csoportmunka tárgyával szembeni ellenállás technikai témákra tevődik át (pl.: késés, hiányzás, kimaradás, időhúzás). Pályaorientációs konzulensként fontos felismerni az ellenállást. Amíg a tanácskérő ellenáll, nem tud a konzultációs folyamat továbbhaladni. Csoportos helyzetekben különösen igaz, hogy ameddig ellenállás van a csoportban, a tagok nem fogják elérni a csoportcélokat, és/vagy a normákat, szabályokat nem fogják követni az pedig a konzultációs folyamat ellenében hat. 2 Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben otthon kiadó, (76-78.old) 17

18 Iskolai környezetben is rendkívül fontos figyelni az ellenállásra, amely kialakulhat pályaorientációs helyzetben is: pl. a diákok tartanak attól, hogy beszéljenek magukról, céljaikról az osztályfőnöknek vagy más tanárnak, akik addig elsősorban a tanulmányok, illetve eredményeik mentén ismerték meg őket. Ily módon a helyzet (pl. egy elérő osztályfőnöki óra) feszültséget okozhat. Ennek a kezelésére a pedagógus előre felkészülhet, illetve felkészítheti az osztályt már előzetesen a szokatlan helyzetre. Az ellenállás a változás, fejlődés (csoportfejlődés) természetes része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatni kell róla, vagy mindvégig vele élni. Amennyiben úgy dönt a pályaorientációs konzulens, hogy szükséges az ellenállást kezelni (2. dia) annak szintjéből, jellegéből fakadóan, el kell dönteni, hogyan teszi azt. Egyéni konzultáció során egyértelmű annak felszínre hozatala. Csoportos konzultáció esetében arról kell döntést hozni, megfontolva, hogy hány résztvevőt érint és milyen típusú ellenállásról van szó hogy egyénileg, vagy a csoport előtt jelez vissza, oldja fel azt. Ajánlatos, hogy a konzulens elfogadást, toleranciát, a személyiség tiszteletben tartását és az ellenállás tudomásulvételét közvetítse az egyén illetve a csoporttagok számára. Az ellenállás jelenléte nem baj, sőt azt jelenti, hogy a csoport megérintődött, hogy fontos folyamatok indultak el, melyekre időről-időre valamilyen ellenállással válaszolnak. Ezzel párhuzamosan segítő módon kell közreműködnie a védekező megnyilvánulások tudatosításában és értelmezésében. Az ellenállás kezelésének két útja van: a direkt, transzparens kimondás, és az ellenállás megbeszélésének felkínálása, illetve az indirekt, paradox technikák, a kizökkentés. A tapasztalatok szerint nem mindig sikerül direkt módon kezelni az ellenállást, vagyis direkt megbeszélés útján feldolgozni azt. Ilyenkor segíthet egy-egy olyan gyakorlat beiktatása, ami kizökkenti a csoportot, és az ellenállás csökken. Ez olyan tapasztalatszerzés, ami kognitív és érzelmi szinten is segítheti a feldolgozást, mintegy hidat teremtve az ellenállás megnyilvánulása és annak megértése/feldolgozása közé. Konfliktust akkor él meg az egyén, ha valamit, ami számára fontos, veszélyeztetve érez. Konfliktushelyzetekben egy személy viselkedése két alapvető dimenzió mentén írható le (3. dia): önérvényesítés: amikor az egyén saját szempontjait veszi figyelembe, saját szándékainak érvényesítésére törekszik, valamint együttműködés: amikor az egyén a másik fél szempontjait is figyelembe veszi, törekszik a másik szándékainak érvényesítésülését is elősegíteni. A viselkedésnek ez a két alapvető dimenziója felhasználható arra, hogy az egyik legismertebb és legtöbbet használt modell, a Thomas-Kilmann elméleti modell alapján, a konfliktusok kezelésének öt stratégiáját bemutassuk. 18

19 1. A versengő önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy nyerő helyzetbe jusson meggyőző képességét, rangját, gazdasági szankcióit stb. A versengés jelentheti a saját igazáért való kiállást, a helyesnek vélt álláspont védelmét, vagy egyszerűen a győzelemre való törekvést. 2. Az elkerülő nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi közvetlenül sem a saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az elkerülés megnyilvánulhat diplomatikus kitérés formájában, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztásában, vagy egyszerűen visszahúzódásban egy fenyegető helyzetből. 3. Az alkalmazkodó együttműködő és nem önérvényesítő. A versengés ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos szintű önfeláldozás, önfeladás van ebben az eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság vagy jótékonyság formáját, lehet a másoknak való kényszerű engedelmeskedés, vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása. 4. A problémamegoldó egyszerre önérvényesítő és együttműködő az elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a másik személlyel létrejöjjön egy olyan megoldás, mely megfelel mindkét fél szándékainak. Ehhez mindkét félnek bele kell ásnia magát az adott problémába azzal a céllal, hogy megtalálják a két fél alapvető érdekeltségét, s találjanak egy olyan alternatívát, mely mindkét érdekskálának megfelel. A problémamegoldás lehet például egy nézetkülönbség mélyebb feltárása, melynek útja az egymás megértéséből való tanulás. Jelentheti a valamilyen feltétel megteremtésére való szövetkezést, melynek hiánya az erőforrásokért való versengésre késztetné, illetve lehet konfrontáció és törekvés egy személyközi probléma kreatív megoldására. 5. A kompromisszumkereső - átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása, amely részlegesen kielégíti mind a két felet. A kompromisszum középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A kompromisszum-keresés félúton való találkozást, kölcsönös engedményeket vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti. 19

20 Fontos hangsúlyozni, hogy az egyén konfliktuskezelési stratégiáját ideális esetben az adott helyzet függvényében választja ki. Ebből következően nem lehet jó vagy rossz kategóriákba sorolni a fentebb tárgyalt stratégiákat, hiszen mindegyiknek van/lehet létjogosultsága. Sokkal inkább azt szükséges megvizsgálni, hogy vajon az egyén képes-e a stratégiáit a helyzethez igazodóan megfelelően váltogatni (kiválasztani és alkalmazni), vagy az adott helyzettől függetlenül, csupán egy (maximum két) egymáshoz alapvetően hasonlító konfliktuskezelési stratégiát alkalmaz. Pályaorientációs konzulensek számára ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a konzultációk során találkozhatnak konfliktusokkal, legyen az a tanácskérő belső konfliktusa, a tanácskérő által tapasztalt konfliktus (pl. szülővel, főnökkel), vagy esetleg a tanácskérő és a konzulens között fellépő nézetkülönbség. A konzulens támogató, segítő hozzáállása a problémamegoldó vagy a kompromisszumkereső stratégiát kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy érdemes a konfliktus mögött meghúzódó gondolatokat, érzéseket, érdekeket feltárni, illetve feltárását elősegíteni (sokat segíthet a korábbról megismert aktív figyelem, kérdezéstechnikák). Ha lehet, olyan megoldást érdemes javasolni, amely minden félnek megfelel. Ha ez nem lehetséges, azt kell tisztázni a felekkel, hogy miben hajlandóak engedni, miről hajlandóak lemondani a megoldás elérése érdekében. Amikor ezt meg tudják fogalmazni, el lehet indulni a kompromisszumos megoldás irányába. Abban az esetben, ha a konzulens olyan tanácskérővel találkozik, aki az adott helyzetnek nem megfelelő, és általában is a versengő stratégiát folytatja, érdemes megmutatni neki, hogy ezzel a stratégiával mi mindent veszíthet, és belátásra bírni, hogy jobban vegye figyelembe a másik fél érdekeit. Ezzel ellentétes módon, a szinte minden helyzetben alkalmazkodó stratégiát követő tanácskérőt arra kell rávezetni, hogy a saját nézőpontjának feladásával mit veszíthet, és e mentén bíztatni őt egy magasabb szintű önérvényesítésre. Ha a konzulens azt éli meg, hogy kompetenciáján túlmutat az adott konfliktus kezelése, úgy érdemes a tanácskérőt továbbküldeni pályaorientációs tanácsadóhoz vagy szakpszichológushoz. Különösen fontos a diákok és a szüleik esetleges konfliktusának kezelése. Néhány tipikus eset: alkalmazkodó diák: a szülőknek való megfelelési vágya miatt saját igényeit elnyomja; versengő diák: lázad a szülei ellen (pl. életkori sajátosság, korábbi rossz tapasztalat stb. okán); versengő szülő: saját vágyait akarja viszontlátni a gyerekében; alkalmazkodó szülő: ráhagyja a gyerekére a választást (tájékozatlanság vagy nemtörődömség okán). 20

21 Ezeket az eseteket a konzulensnek hamar fel kell ismernie és tudnia kell kezelni. Természetesen a konfliktus felszínre hozatala alapesetben nem célja a konzultációnak, ezért fontos a kommunikációs tartalom és stílus is, amelyet az ellenállás és/vagy a konfliktus feloldásánál, esetleges elkerülésénél alkalmaz. Az aktív hallgatás, és a különböző kérdezési technikák alkalmazása ilyen esetben sokat segíthet. 4.4 Modulzáró értékelés A 4. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot. 21

22 22

23 KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve Tananyag jellege 3 1. Dr. Csonka és tsai Önismeret, pályaismeret, orientáció Tankönyvkiadó, Budapest 1987 A 2 2. Felvi könyvek Felvi tájoló 2013 Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht A 6 3. Gordon, T. Vezetői eredményességi tréning Gordon Könyvek, Budapest 2003 A 2 4. Herskovits Mária A pályaválasztási tanácsadás lehetőségei és felelőssége inadekvát pályaválasztási tervek esetében. In: Ritoókné Ádám Magda(szerk): A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 K 3 5. Járó Katalin A játszmák világa Háttér Kiadó, Budapest 2011 A 2 6. Ritoókné Ádám Magda A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény (szerk.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 A 2 7. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó 2007 K 2 3 A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K KÖTELEZŐ ÉS A AJÁNLOTT JOBB OLDALI OSZLOP: 1 TANKÖNYV (JEGYZET), 2 SZAKKÖNYV, 3 TANULMÁNY, 4 JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 JOGESET, 6 EGYÉB 23

24 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve 1. Bakacsi Gyula Szervezeti magatartás és vezetés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Csepeli György Szociálpszichológia Osiris Kiadó Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó

25 25

26 26