A terhességi trofoblaszt daganatok molekuláris biológiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A terhességi trofoblaszt daganatok molekuláris biológiája"

Átírás

1 TERHESSÉGI TROFOBLASZT BETEGSÉG Magyar Nôorvosok Lapja 69, (2006) A terhességi trofoblaszt daganatok molekuláris biológiája FÜLÖP VILMOS DR. 1, VÉGH GYÖRGY DR. 1, BÁTORFI JÓZSEF DR. 1, NAGYMÁNYOKI ZOLTÁN DR. 1, BERKOWITZ ROSS S DR. 2, DANCSÓ JÁNOS DR. 1 Az Országos Gyógyintézeti Központ, Szülészeti és Nôgyógyászati Osztályának 1 (osztályveztetô fôorvos: Török Miklós dr.) és a Harvard Medical School Szülészet Nôgyógyászat Onkológiai Osztályának 2 (igazgató Berkowitz Ross S dr.) közleménye Összefoglalás: A terhességi trofoblaszt betegségek a chorion szövet abnormális növekedésével járó, egymással kapcsolatban lévô kórállapotok, melyek változatos helyi invazív és metasztázisképzô hajlammal rendelkeznek. Ezeket a betegségeket számos növekedést szabályozó faktor és onkogén megváltozott kifejezôdése jellemzi. A különbözô onkogének és növekedési faktorok expressziója alapján úgy tûnik, hogy a részleges mola inkább a normális placentára, míg a teljes mola a choriocarcinomára hasonlít. Ezeknek az eredményeknek egyaránt lehetnek prognosztikus és terápiás vonatkozásai, valamint betekintést nyújtanak a normális placenta és a terhességi trofoblaszt betegségek közötti kapcsolatba. Kulcsszavak: onkogén, növekedési faktor, terhességi betegség A normális lepény, a mola hydatidosa és a choriocarcinoma közötti kapcsolat még ma sem érthetô tisztán. A normális lepényi trophoblaszt sejtek igen proliferatívak, teljesítve a rosszindulatúság sok morfológiai kritériumát, betörhetnek az anyai deciduába, és az anyai érrendszer csatornáin keresztül a vér a tüdô érhálózatába szállíthatja a sejteket. A choriocarcinoma agresszív malignus trofoblaszt betegség, korai metasztázis hajlammal és kezelés hiányában várhatóan halálos kimenetelû [1]. A komplett (teljes) molaterhesség is lehet metasztatikus és invazív, és néhány esetben (5%) choriocarcinomává alakulhat [2]. Azonban az nem tisztázott, hogy vajon a teljes molaterhesség igazi trofoblaszt daganat, premalignus fenotípus, vagy az abbamaradt vetélés egy változata. Kato és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan viselkedik a mola hydatidosa, miután beültették csupasz egerekbe [3]. A choriocarcinomától eltérôen a molaszövet atrófiássá és avaszkulárissá vált a transzplantációt követôen, és ezért nem úgy viselkedett, mint egy trofoblaszt daganat. Takeuchi feltételezése szerint a részleges mola hydatiosa azért fejlôdik, mert a blokkoló IgG antitestek az embrió halála után védik a trofoblaszt sejtek növekedését [4]. A spontán vetélô betegekhez viszonyítva a molaterhességben szenvedô betegeknél a blokkoló IgG ellenanyagok szintje megnövekedett. Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3)

2 A normális lepény, a komplett mola és a terhességi choriocarcinoma közötti antigén kapcsolat Bizonyos onkogéntermékek kifejezése tekintetében a mola trofoblasztsejtek viselkedése inkább a normális lepényi trofoblaszthoz hasonlít, mint a choriocarcinomához. A lepényi és a mola trofoblasztsejtek kifejezik az alfa 2-makroglobulint, az 5-ös lepényi fehérjét és a trofoblaszt specifikus membrán antigént, ezt a három molekulát ellenben nem lehetett kimutatni az invazív mola trofoblasztsejtjein vagy choriocarcinomában [5, 6, 7]. Mivel az alfa 2-makroglobulin és az 5-ös lepényi fehérje, mint proteáz inhibitorok köztudottan gátolják az olyan proteázok mûködését, mint a plazmin és a tripszin, az alfa 2- makroglobulin és az 5-ös lepényi fehérje kifejezôdése a normális lepényi trofoblaszt sejteken közremûködhet a trofoblasztsejtek invazivitásának szabályozásában. Bizonyos onkofetális antigének kifejezôdésének megoszlását a normális lepényen, a mola hydatidosán és a choriocarcinomán fel lehet használni a trofoblasztsejtek differenciálódásának és ezen három terhességi szövet közötti kapcsolatnak a felderítésére. Az utóbbi idôben vizsgálatok történtek a murine fejlôdési szakasz specifikus embrionális antigének (SSEA-1, SSEA-3) és a humán spermium antigének lokalizálására normális lepényben, mola hydatidosában és choriocarcinomában [8, 9]. Az SSEA-1 kifejezôdik a beágyazódás elôtti murine trofoektodermán, valamint különféle humán daganatokban és daganatsejt vonalakon [10, 11]. Az SSEA-3 a korai egérembriókon és az emberi teratocarcinoma eredetû sejtvonalakon fejezôdik ki [12]. A spermium antigének megtalálhatóak a korai embriókon és a rosszindulatú embrionális sejtvonalakon [13, 14]. A vizsgálatok során az SSEA-3-at nem tudták detektálni a normális lepényben, a mola hydatidosában és a choriocarcinoma sejtvonalakon. Az SSEA-1 és a kétféle spermium antigén (MA2 és MA7) identifikálható volt az emberi choriocarcinoma sejtvonalakon, de a mola és a lepényi boholy trofoblasztsejtek nem hordozták ezeket az antigéneket. Ezért az itt alkalmazott onkofetális jelzôrendszer szerint a mola trofoblaszt inkább a lepényi trofoblaszthoz hasonlít, mint a choriocarcinomához. Az Egészségügyi Világszervezet Trofoblaszt Workshopjának keretén belül humán placenta trofoblaszt (45 antitest) és humán sperma (66 antitest) ellen termelt rágcsáló monoclonális ellenanyagokat teszteltek normális placentán, komplett molán és choriocarcinomán. A komplett mola bolyhain minden ellenanyag lokalizációja ugyanolyan volt, mint a normális placenta chorion bolyhain. Öt spermiumellenes monoklonális antitest reagált choriocarcinomával, de nem reagált placentával vagy molaszövettel. Egy reagált placentával és molaszövettel, de choriocarcinoma sejtekkel nem. Tizenkettô trofoblasztellenes monoklonális antitest egyaránt reagált a choriocarcinoma sejtekkel, a placentával és a molaszövettel. További hét reagált choriocarcinoma sejtekkel, de sem a placentához, sem a molához nem kötôdött. Nyolc antitest reagált placentával és molával, de choriocarcinoma sejtekkel nem [15]. Bizonyos spermium embrionális antigének kifejezôdése hasznos jelzôje lehet a trofoblasztok differenciálódásának. Mivel a teljes mola dupla készlettel rendelkezik az egymással azonos apai 23, X kromoszómagarnitúrából, a mola trofoblasztsejtek bizonyos spermium eredetû antigénekbôl többet fejezhetnek ki, mint a normális trofoblaszt. További monoclonális spermaellenes antitesteket kellene vizsgálni a komplett mola hydatidosán és placentán, hogy azonosítsuk azokat a sperma antigéneket, amelyek elsôsorban a molaszöveteken fejezôdnek ki [15]. A trofoblaszt proliferciós markereket azonosító vizsgálatokban különféle humán tumor antigénekkel reagáló monoclonális antitestek kiterjesztett paneljét tesztelték két humán terhességi choriocarcinoma sejtvonalon. A monoclanális antitestek közül négy (115-D8 tejzsír membrángömböcske, 0C125 petefészekrák, SSEA-1, 126G5 mellrák) reagált mindkét choriocarcinoma sejtvonallal, de nem kötôdött a normális humán fibroblaszt sejtvonalakhoz [16, 17]. Ezután indirect immunfluorescens módszerrel vizsgálták mind a négy monoclonális antitest kötôdését elsô, második és harmadik trimeszterbôl származó normális placentákon és komplett molaterhességekbôl származó szöveteken. A trofoblaszt bolyhok sem a normális placentában sem a komplett molában nem reagáltak 115D8, 0C125 és SSEA-1 antitestekkel. Ezzel szemben a normális placenta és a mola hydatidosa egyaránt erôsen reaktív volt 126G5-tel. Ez a tanulmány 298 Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.

3 további bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a boholy trofoblaszt sejtek akár mola, akár lepényi eredetûek azonos mintázattal kötik az onkofetális antigénekkel szembeni monoklonális ellenanyagokat. A protoonkogének, a tumorszuppresszor gének és a növekedési faktorok kifejezôdése a normális lepényben, a részleges molában, a komplett molában és a choriocarcinomában A mûködô szöveti szerkezet fejlôdése és fenntartása a sejtproliferáció, az érés és az apoptózis közötti egyensúlytól függ. A trofoblaszt sejtproliferáció szabályozása magában foglalja a protoonkogének és a tumorszuppressor gének expressziója közötti kényes egyensúlyt. Az onkogének bármelyik készletének kóros expressziója kontrollálatlan sejtproliferációhoz, végsô sejtciklus megálláshoz, vagy az apoptózis aktivációjához vezethet [18]. Éppen ezért, az onkogének, a növekedési faktorok és receptoraik kifejezôdése a kutatások potenciálisan gyümölcsözô területeit reprezentálják. Amennyiben ezeknek valóban szerepe van a növekedés és differenciálódás szabályozásában, akkor érdemes ôket összehasonlítani normális terhességben és terhességi trofoblaszt betegségekben. További tanulmányok szükségesek annak meghatározására, hogy vajon az onkogén kifejezôdés specifikus mintázata jellemzôje-e az invazív trofoblaszt neopláziának és képes-e elôre jelezni a rosszindulatú hajlamot. A sejtszaporodás bonyolultan szabályozott folyamat, amelynek egyes lépéseit kritikus proto-onkogén és tumorszuppresszor gének koordinált kölcsönhatása kapcsolja össze. Ezen gének kifejezôdési mintázatában történô változások összetett tumorrendszerekben hozzájárulnak a daganat kialakulásához. Mivel a trofoblaszt hormonokban és növekedési faktorokban egyedülállóan gazdag környezetben fejlôdik, a sokféle növekedési faktor közötti kölcsönhatások szintén valószínûek [19]. Az utóbbi tanulmányokban 53 terhességi trofoblaszt tumort és 18 normális placentát vizsgáltak meg, hogy immunhisztokémiai módszerrel bizonyítsák a TP53, p21, RB és DOC- 2/hDab2 tumorszuppresszor gének, valamint az MDM2, EGFR, c-erbb-2, c-erbb-3, c-erbb-4 és bcl-2 onkogének túlzott kifejezôdését [20]. A 18 lepénybôl csak 4 (22,2%) és a 17 részleges molából pedig csak 3 (17,6%) eset mutatott fokális gyenge pozitivitást a TP53 magfestôdésre, és a minták többi része ezekben a csoportokban negatív volt. Mind a 11 choriocarcinoma és a 25 teljes molából 23 (92%) eset közepes vagy erôs festôdést adott a TP53-ra. TP53 ellenanyag festôdésre csak egy teljes molát pontoztak negatívnak. A TP53 festôdésben meglévô különbségek a lepény és a teljes mola között, valamint a lepény és a choriocarcinoma között szignifikánsak voltak (p<0,0001). A TP53 festôdésben a részleges mola és a teljes mola, valamint a részleges mola és a choriocarcinoma közötti eltérések is szignifikánsnak adódtak (p<0,0001). A choriocarcinomák TP53 festôdése erôsebb volt, mint a teljes moláké, de a különbség nem volt szignifikáns. A pozitívan festôdött sejtmagok túlnyomórészt a citotrofoblasztban jelentek meg, és elszórtan voltak jelen a bolyhon kívüli trofoblasztsejtekben. A szinciciotrofoblaszt-sejtek soha nem mutattak TP53 immunreaktivitást. A TP53 gén 5-11 exonjait PCR-rel erôsítették fel és SSCP-vel (egyszálú konfomációs polimorfizmus) vizsgálták meg a TP53 megnövekedett expressziójával rendelkezô 22 teljes molában és 11 choriocarcinomában elôforduló bárminemû mutációt. Csak egy értelmetlen mutációt találtak a 213-as kodonon (CGA-CGG), ez alapján erôsen valószínû, hogy a túlzottan expresszálódott TP53 fehérje valamennyi pozitívan festôdött mintában (teljes molák és choriocarcinomák) vad típusú volt [20]. A sejtmagfestôdést a p21 ellenanyagra a lepény, a részleges mola, a teljes mola és a choriocarcinoma összes mintáiban megfigyelték. Erôs pozitív festôdést egy lepényben, 3 részleges molában, 21 teljes molában (84%) és 9 choriocarcinomában (81%) találtak. A legerôsebb festôdést a teljes molákban és a choriocarciomákban lehetett látni. A festôdési mintázat a p53 ellenanyagétól eltérô volt, mivel azt leginkább a szinciciotrofoblaszt rétegben és egyszer-egyszer a bolyhon kívüli trofoblasztban lehetett látni. Ha a normál lepényhez és a részleges molához hasonlították, a p21 festôdés szignifikánsan erôsebb volt a teljes molában (p<0,0001), (p<0,0001) és choriocarciomákban (p<0,0001), (p<0,0001). Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3)

4 Az RB fehérje esetében 11 lepény (61%), 11 részleges mola (65%), 21 teljes mola (84%) és 10 choriocarcinoma (91%) szerzett 3(+)-et az intenzitásra, sejtszámra vagy mindkettôre, és egyik mintában sem fordult elô negatív festôdés. A teljes molákban (p<0,03) és a choriocarcinomákban (p<0,03) szignifikánsan erôsebb festôdést találtak, mint a részleges molákban. Azok a sejtmagok, amelyek az RB géntermékre pozitívan festôdtek elsôsorban a citotrofoblaszt és bolyhon kívüli trofoblasztsejtekben jelentek meg, de a szinciciotrofoblaszt sejtekben soha nem voltak kimutathatóak. Az MDM2-re erôs és közepes festôdést (intenzitás és sejtszám) figyeltek meg 8 (44%) lepényben, 14 (82%) részleges molában, 20 (80%) teljes molában és 11 choriocarcinomában [20]. A 18 lepénybôl 14 (77,7%), a 17 részleges molából 5 (29,4%), a 25 teljes molából 13 (12%) eset mutatott erôs festôdést a DOC- 2/hDab2 fehérjére, azonban a 11 choriocarcinomából egyetlenegy eset sem adott erôs jelet. Ezzel szemben a lepényi minták közül egyik sem, 2 (11,7%) részleges mola, 17 (68%) teljes mola és 7 (63,6%) choriocarcinoma kapott gyenge vagy negatív pontértékeket a DOC-2/hDab2 ellenanyagos immunfestôdésre. A DOC- 2/hDab2-re kapott festôdés a lepényben szignifikánsan erôsebb volt, mint a részleges molában, a teljes molában és a choriocarciomában (p<0,014; p<0,0001; p<0,0001 külön-külön). A részleges mola is szignifikánsan erôsebb DOC-2/hDab2 fehérje expressziót mutatott, mint a teljes mola és a choriocarcinoma (p<0,001; p<0,015 külön-külön). A festôdés a citoplazmában jelent meg a citotrofoblasztban és a szinciciotrofoblasztban egyaránt, de az utóbbiban némileg erôsebb volt. A bolyhon belüli stroma nem mutatott semmiféle DOC-2/hDab2 immunreaktivitást [21]. A különféle trofoblaszt betegségekben a DOC-2/hDab2 expresszió szignifikánsan alacsonyabb szintjei arra utalnak, hogy a DOC- 2/hDab2 fontos szerepet játszhat a normál trofoblaszt sejtek növekedésében és differenciálódásában és, hogy a DOC-2/hDab2 lecsökkent kifejezôdése involválva lehet a terhességi trofoblaszt betegségek, különösen a teljes molák és a choriocarcinomák kifejlôdésében [21]. Azt találták, hogy a DOC-2/hDab2-vel transzfektált choriocarcinoma sejtek növekedési mértéke sejtkultúrában szignifikánsan alacsonyabb, ami arra utal, hogy a DOC-2/hDab2 szuppresszálhatja a choriocarcinoma sejtek növekedését in vitro. A TP53 és az MDM2 fehérjék közötti kölcsönhatás fontos szerepet játszhat a sejtosztódás szabályozásában [22]. Több tumorról, köztük szarkómákról, glioblasztomákról, anaplasztikus asztrocitómákról és a teljes molákról leírták már, hogy a vad típusú TP53 fehérje megnövekedett expresszióját mutatják [23, 24, 25]. Úgy vélik, hogy az MDM2 géntermék a TP53 fehérje egyik sejtes szabályozójaként mûködik, mivel az a vad-típusú TP53 fehérjéhez kötôdhet. Ezért az MDM2 túlzott expressziója elfojthatja a vadtípusú TP53 fehérje növekedés-szuppresszáló tulajdonságait és neopláziás transzformációt eredményezhet [24]. Ezért valószínû, hogy az MDM2 felerôsítése és túlzott expressziója folytán bizonyos humán daganatok megmenekülnek a TP53 által szabályozott növekedési kontroll alól. Az MDM2 túlzott expressziója a TP53 fehérje inaktiválásától eltérô mechanizmusokkal is elôsegítheti a daganatképzôdést [25]. Például a túlzottan expresszált MDM2 fehérjék komplexet képezhetnek az RB fehérjékkel és blokkolhatják a sejtmûködés RB fehérje általi szuppresszióját; ez az RB túlzott expresszióját eredményezheti ezekben a daganatokban [26]. Az MDM2 fehérje közvetetten blokkolhatja a p2l mûködését is azáltal, hogy az RB géntermékkel komplexeket képez [26]. Ezért az MDM2 a TP53 és a RB tumor szuppresszor gén termékek mûködését egyaránt gátolhatja [26]. Azon komplett molák és choriocarcinomák, amelyek mind a vad-típusú TP53 mind pedig az MDM2 fehérjéket túltermelik szemben a mutáns TP53 fehérjét expresszáló daganatokkal a kóros TP53 expressziót mutató tumorok egy másik csoportját képviselhetik. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a TP53, p21, az RB és az MDM2 megváltozott expressziója a teljes mola és a choriocarcinoma patogenézisében egyaránt fontos lehet. Azonban a teljes molaterhességtôl eltérôen, a részleges mola a TP53 túlzott expressziójával nem jellemezhetô. A TP53 és MDM2 fehérjék túlzott expressziója a teljes molában és a choriocarcinomában összefüggésben lehet a terhességi trofoblaszt betegségben elôforduló agresszívabb viselkedéssel. 300 Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.

5 EGFR-re utaló festôdést immunhisztokémiai eljárással a terhességi trofoblaszt betegségek és a normális lepény valamennyi sejttípusában kimutatták. A 20 vizsgált szövetben az EGFR mrns kimutatására elvégzett in situ hibridizáció ugyanazokat az eredményeket adta, mint amit az EGFR-re vonatkozó immunfestésnél találtak. A choriocarcinomás esetek mindegyike erôs festôdést mutatott az EGFR-re. A choriocarcinomában és a teljes mola szinciciotrofoblaszt sejtjeiben az EGFR expresszió szintje szignifikánsan nagyobb volt, mint akár a normális lepény, akár a részleges mola szinciciotrofoblasztjaiban (p<0,01). A teljes mola citotrofoblasztjaiban az EGFR expressziója szignifikánsan nagyobbnak adódott, mint a lepény és a részleges mola citotrofoblasztjaiban (p<0,0 1 és p=0,05, külön-külön) [27]. A c-erb-2 ellenanyag expresszió a bolyhon kívüli trofoblaszt sejtmembránjára korlátozódott. A c-erbb-2 fehérjére erôs pozitív festôdést találtak 1/18 (5,5%) lepényben, 3/17 (17,6%) részleges molában, 23/25 (92%) teljes molában és mind a 11 choriocarcinomában. Azonban 10/18 lepény, 4/17 részleges mola és 1/25 teljes mola negatív volt a c-erb-2 fehérjére. Ha a normális lepényhez vagy a részleges molához hasonlították, akkor a c-erbb-2 fehérje expressziója szignifikánsan erôsebb volt a teljes molában (p<0,0001, p<0,0001) és choriocarcinomában (p<0,0001, p<0,0001) [28]. A c-erbb-3 expressziója nem különbözött szignifikánsan a lepényi és a terhességi trofoblaszt betegségek szövetmintái valamint a trofoblasztsejtek típusai között, kivéve azt, hogy a részleges molában található citotrofoblasztokhoz képest a choriocarcinomában a c-erbb-3 fokozottabban expresszálódott (p=0,02). Megfigyelték, hogy a teljes molában a bolyhon kívüli trofoblasztokban az EGFR-re és a c-erbb-3-ra utaló erôs immunfestôdés szignifikáns összefüggésben van a perzisztáló posztmoláris terhességi trofoblasztdaganatok kifejlôdésével. A bolyhon kívüli trofoblasztokban az EGFR-t és a c-erbb-3-at jelölô erôs immunreaktivitást külön-külön a teljes molaesetek 100,0 illetve 75,0%-ban lehetett megfigyelni akkor, ha belôlük perzisztáló posztmoláris terhességi trofoblasztdaganat fejlôdött ki, szemben a spontán remissziót elérô esetekkel, ahol ez a festési arány 47,0 és 17,0%-nak adódott külön-külön (p=0,02 és p<0,01, külön-külön) [27]. A fentiekbôl következôleg az onkogének EGFR-rokon családja (EGFR, c-erbb-2, c-erbb-3, c-erbb-4) fontos lehet a terhességi trofoblaszt betegségek patogenézisében. A c-erbb-2 fehérje gyakorlatilag kizárólagosan a teljes mola szövetekbe betörô bolyhon kívüli trofoblasztjában és a choriocarcinomában adott túlzott expressziót [28]. A c-erb-2 onkogén túlzott expressziója számos daganatban a rossz prognózissal van összefüggésben [29, 30]. A c-erbb-2 túlzott expressziója kapcsolatban lehet a teljes molában, és a choriocarcinomában egyaránt elôforduló agresszív kórtörténettel. A teljes molában az EGFR és a c-erbb-3 megnövekedett expressziója szintén befolyással lehet a perzisztáló terhességi trofoblasztdaganatok kifejlôdésére. Az EGFR-nek és az onkogének vele rokon családjának további tanulmányozása fontos betekintést adhat a terhességi trofoblaszt betegségek klinikai viselkedésébe és biológiájába, és hozzájárulhat az ezen betegségekben szenvedô betegek sikeres kezeléséhez. A 18 lepényi és 17 részleges molás minták közül csak 1 részleges mola mutatott erôs festôdési reakciót a bcl-2 fehérjére. Általánosságban a lepényi és részleges molás szövetek gyengén vagy közepesen festôdtek a bcl-2 fehérjére, mely festôdésre a szinciciotrofoblaszt sejtek diffúz sejtplazma festôdési mintázata volt jellemzô. Ezzel szemben a bcl-2 onkofehérjével erôs immunreaktivitást figyeltek meg 25-bôl 21 (84%) teljes molában, 11-bôl 8 (72,7%) choriocarcinomában. Mind a normális lepénnyel, mind a részleges molával való összehasonlításban, a teljes molában és a choriocarcinomában szignifikánsan erôsebb festôdést figyeltek meg a bcl-2 fehérjére (p<0,0001, p<0,0001, külön-külön) [28]. Az apoptózist gátló tulajdonságúnak tartott bcl-2 kifejezôdésének jelenlétét a szinciciotrofoblasztokban ki tudták mutatni, a citotrofoblasztokban viszont nem. A gének által irányított sejthalálprogram, az apoptózis a sejtpusztulás legfontosabb módozata. A necrózissal összehasonlítva egy energiafüggô öngyilkossági folyamat, amely jól szabályozott szintetikus események sorozatát foglalja magában. Az apoptózis megakadályozásán kívül a bcl-2 valószínûleg fontos szerepet játszik a végsô differenciálódáshoz vezetô úton is. A gesztációs trophoblaszt Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3)

6 betegség kemoterápiájában jelenleg alkalmazott gyógyszerek (pl. etoposid, methotrexát és a vincristin) apoptózist indukáló hatást mutatnak a sejtvonalak széles skáláján. A trofoblasztsejtek valószínûleg sejthalálra vannak ítélve a terhesség végén, míg a gesztációs trofoblaszttumorok trofoblasztsejtjei kikerülik a programozott sejthalált [28]. A fenti adatok tehát arra utalnak, hogy a c-erbb-2 és a bcl-2 onkoproteinek szintjének növekedése fontos szerepet tölthet be a komplett mola és a choriocarcioma patogenezisében [28]. Azonban, míg a komplett mola és a choriocarcinoma a c-erbb-2 és bcl-2 túlzott kifejezôdésével jellemezhetô, a partialis mola általában nem expresszálja erôsen ezeket az onkoproteineket. Az onkogének expressziójának vizsgálata gesztációs trofoblaszt betegségekben nemcsak a patogenezisbe adhat fontos betekintést, hanem prognosztikusan is hasznos lehet a terápiás irányelvekben. Sejt adhéziós molekulák, amelyek a normális és kóros trofoblasztsejtek beágyazódását és invazivitását befolyásolják A lepényi szövet a sejtek heterogén populációjából tevôdik össze, magában foglalva a boholy szinciciotrofoblasztot és citotrofoblasztot éppúgy, mint a bolyhon kívüli trofoblasztot. Míg a boholy trofoblasztsejtek nem mutatnak invazív viselkedést, addig úgy tûnik, hogy a bolyhon kívüli trofoblaszt invazív képessége hasonló a daganatinvázió során jelenlevô rosszindulatú sejtek szerepéhez [31, 32]. Azonban a méhnyálkahártya trofoblasztinváziója szigorúan szabályozott a normális terhesség elsô trimeszterében [31]. A bolyhon kívüli trofoblasztsejtek a lepény rögzítô bolyhainak bazális membránjától migrálnak és a mélybe törve elérik a miometriumot. A trofoblasztinvázió folyamata a sejten kívüli mátrix enzimatikus bontásával jár együtt [33, 34]. Úgy gondolják, hogy az extracelluláris proteinázoknak fontos szerepük van az invázióhoz és a metasztázis-képzéshez szükséges bazális membrán lebomlásában és a sejt-mátrix kölcsönhatások módosításában egyaránt. A mátrixot szétbontó proteázok különbözô családjairól, köztük a szerin proteázokról és a mátrix metalloproteinázokról (MMP-k) kimutatták, hogy közremûködnek az anyai szövetekbe történô trofoblasztinvázióban [33, 34, 35]. Tehát a placentáció során az MMP-k fontos szerepet játszanak a trofoblasztsejtek anyai endometriumba történô betörésében. Az MMP-k aktivitását több biológiai modulátor szabályozza, köztük a metalloproteinázok szöveti gátlói (TIMP-ek). Ezek a kiválasztódó gátlófehérjék az MMP-k aktív formáihoz kötôdnek és meggátolják azok sajátos proteolítikus aktivitását a szövetben [36, 37, 38]. Fontos, hogy a choriocarcinoma az MMP-let és az MMP-2-t szignifikánsan erôsebben fejezte ki, mint a normális lepény, a részleges mola és a teljes mola szinciciotrofoblasztjai, valamint a lepény bolyhon kívüli trofoblasztja. Míg a choriocarcinoma a lepényhez, a részleges molához és a teljes molához viszonyítva szignifikánsan megnövekedett MMP-l és MMP-2 expressziót mutat, addig a choriocarcinomának szignifikánsan kevesebb metalloproteináz-l szövetgátló kifejezése van, mint a lepénynek, a részleges molának és a teljes molának. A choriocarciomában az MMP-l és MMP-2 megnövekedett kifejezôdése és a TIMP-l csökkent kifejezôdése hozzájárulhat a choriocarcinoma sejtek invazivitásához [39]. Az MMP-k és szöveti gátlóik fontos szerepet játszhatnak a terhességi trofoblaszt betegségek patogenézisében. Elôfordulhat, hogy gyógyszerrezisztens terhességi trofoblasztdaganatokban szenvedô betegekkel találjuk szembe magunkat, ezért folyamatosan szükség van új kemoterápeutikumok kifejlesztésére és értékelésére. Jelenleg olyan neopláziaellenes gyógyszereket fejlesztenek ki, amelyek módosítják az MMP-k és inhibitoraik aktivitását; ezek a szerek terhességi trofoblaszt betegségekkel szembeni aktivitást mutathatnak [40, 41]. A terhességi trofoblaszt betegségek biológiájában az MMP-k szerepének jobb megértése, az ezen betegségekben szenvedô betegek új és eredeti terápiáihoz vezethet. Az osteopontin (OPN) az extracelluláris mátrix jól ismert glikoproteinje, mely kötôdni képes különbözô típusú receptorokhoz, ideértve az integrineket és a CD44 receptorokat is. Ez a sokoldalú kötôdôképesség magyarázza, hogy az OPN szerepet játszik több fiziológiás és patológiás folyamatban valamint, újabb kutatási eredmények alapján, számos rosszindulatú daganat tumorgenezisében. Az endometrium és a 302 Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.

7 méhlepény chorionbolyhainak trofoblastsejtjei is termelnek osteopontint, ahol feltételezések szerint szabályozó funkciót tölt be koraterhességben, az implantáció és placentáció során azáltal, hogy serkenti a sejtek közötti interakciókat, elôsegíti a beágyazódást, a trophoblastsejtek megtapadását, migrációját [42]. Egy tanulmányban az OPN mrns és fehérje kifejezôdésbeli különbségének meghatározására a normális illetve a molás trofoblasztszöveteknél kvantitatív reverz transzkriptáz (RT)- PCR-t és immunhisztokémiai festést alkalmaztak. A kvantitatív RT-PCR-t minden mintánál GAPDH (háztartási gén) kontroll mellett végezték a normalizáció érdekében. Minden szövetminta pozitívnak bizonyult OPN-re. A kapott OPN és GAPDH értékek különbségét véve alapul ( C T ), az eredményeket relatívan értékelték a legalacsonyabb értékhez viszonyítva ( C T ) logaritmikus átalakítás után (2 CT ). Az átlagos 2 CT érték 690 volt normális trofoblaszt esetében (83-tól 1771-ig), 66 komplett molában (1-212) és 328 parciális molában ( ) [42]. Az immunfestés értékelésekor a festôdés intenzitása alapján felállított skála szerint pontozták az OPN pozitivitást ( ). A 9 normális humán placenta szövet közül 8 erôteljes festôdést mutatott (a skálán 3-as érték), míg a molás esetek többségében a pozitivitás gyenge vagy mérsékelt OPN kifejezôdést jelzett (0, 1 illetve 2 érték). A 13 komplett mola mellett 2 esetben az immunfestés negatívnak bizonyult OPN-ra. A két részleges mola mérsékelt illetve erôteljes (2- es és 3-as érték) festôdést mutatott. Ezek az eredmények tehát az OPN mrns-ének és fehérjéjének szignifikánsan gyengébb kifejezôdését mutatják mola hydatidosában különösen komplett molában a hasonló terhességi korból származó normális trofoblaszthoz viszonyítva (1. ábra). Az extracelluláris mátrixban kialakuló változások komplett molában szerepet játszhatnak a perzisztens trofoblaszttumorok kialakulásában [43, 44]. Normális terhességben a trofoblasztsejtek betörése az endometriumba az implantáció és placentáció során olyan molekuláris mechanizmusokat igényel, melyek hasonlóak a malignus betegségek inváziójához. Az egészséges lepényszövetben ezek a folyamatok pontosan szabályozottak. Számos tényezô a genomiális imprinting, a protoonkogének, a tumor 1. ábra A normális placenta, a részleges mola és a teljes mola osteopontin immunfestôdése (CM = komplett mola, PM = részleges mola, NP = normális placenta) szuppresszor gének, növekedési faktorok, onkoproteinek és a mátrix-proteázok játszhat szerepet a trofoblaszt proliferáció, a sejt terjedés, a sejt-sejt illetve a sejt-mátrix interakciók szabályozásában [20, 27, 43, 45]. A mátrix metalloproteináz-2 (MMP-2) kifejezôdése szignifikánsan erôsebb komplett molában a normális placentához viszonyítva. Az MMP-2 és egyéb mátrix metalloproteinázok emelkedett aktivitása komplett molában felelôs lehet a lokális invazív képességért az extracelluláris mátrix fehérjéinek bontása miatt. Az MMP-2 és az OPN a sejtfelszínen ugyanazon αvβ3 integrin receptorhoz kötôdnek, így lehetséges, hogy az OPN szabályozza az MMP-2 aktivitást a közös receptorért történô versengésen keresztül [46, 47]. A hôsokk protein-27 (Hsp-27) stresszfehérje gén kifejezôdése A Hsp-27 nagy koncentrációkban fejezôdik ki az ösztrogénérzékeny szervekben [48]. Padwich és mtsai [49], valamint Morrish és mtsai [50] leírták, hogy a Hsp-27 kifejezôdik az anyai deciduában és a korai trofoblasztsejtekben. A Hsp-27 fontos szerepet játszhat a lepény differenciálódásában a terhesség elsô trimesztere idején. A Hsp-27 úgyszintén szerepet játszhat számos humán daganat patogenezisében. Egyes szerzôk immunhisztokémiai festéssel nyolc részleges molában, nyolc teljes molában, nyolc choriocarciomában és nyolc normális le- Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3)

8 pényben vizsgálták meg a Hsp-27 kifejezôdését. A Hsp-27 a szinciciotrofoblasztokban, a bolyhon kívüli trofoblasztokban, a deciduában és a daganatsejtekben expresszálódott. A citotrofoblasztokban nem találtak festôdést. Míg a szinciciotrofoblasztok nukleáris és citoplazmatikus festôdést egyaránt mutattak, addig a többi sejttípus csak a citoplazmában volt pozitív [51]. A szinciciotrofoblasztokban a citoplazmatikus immunreaktivitás a négy szövetcsoportban csökkenô intenzitást mutatott; a choriocarciomában nem találtak erôs pozitív festôdést. A szinciciotrofoblasztokban a Hsp-27 citoplazmatikus expresszióját illetôen statisztikailag szignifikáns különbségek voltak a lepény és a choriocarcinoma között (p=0,003), valamint a részleges mola és a choriocarcinoma között (p=0.02). Ebben a vonatkozásban a kifejezôdésbeli különbségek nem voltak szignifikánsak a komplett mola és a choriocarcinoma között. A bolyhon kívüli trofoblasztsejtek többnyire negatívak voltak, csak néhány eset adott pozitív festôdést [51]. A Hsp-27 expressziója a kemoterápiás gyógyszerrezisztencia megszerzésében is fontos lehet. A Hsp-27 foszforilációja a citoszkeleton stabilizációját hozhatja létre, és ennek következtében sok rosszindulatú sejtvonalban növelheti a sejtes gyógyszerrezisztenciát [52, 53]. A choriocarcinoma még kiterjedt metasztatikus betegség jelenlétében is kivételesen jól gyógyítható kemoterápiával. A Hsp-27 lecsökkent expressziója a choriocarciomában (a normális trofoblaszthoz képest) hozzájárulhat a choriocarcinoma kifejezett kemoterápia iránti érzékenységéhez. A choriocarciomában elôforduló Hsp-27 expresszió további funkcionális vizsgálatai lennének szükségesek ahhoz, hogy kiértékeljük a Hsp-27 potenciális kapcsolatát a trofoblaszt differenciálódásával és kemoterápia iránti érzékenységével. Konklúzió A különbözô onkogének és növekedési faktorok expressziója alapján úgy tûnik, hogy a részleges mola jobban hasonlít a normális placentához, míg a komplett mola a choriocarcinomához áll közelebb (I. táblázat). A részleges mola így inkább a vetélés egy variációjaként fogható fel, mintsem valódi tumorként. Ezek az eredmények prognosztikus és terápiás hatásaik mellett betekintést nyújthatnak a normális placenta és a gesztációs trofoblaszt betegségek kapcsolatába. Köszönetnyilvánítás: A cikk megjelenéséhez segítséget nyújtott az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram es számú pályázata. Irodalom I. táblázat Funkcionális fehérjék kifejezôdése normális lepényben és terhességi trofoblaszt betegségekben Normális részleges teljes chorioplacenta mola mola carcinoma SSEA MA2 és MA TP p RB DOC-2/hDab MDM EGFR c-erbb bcl MMP-1 és MMP TIMP OPN Hsp Nem festôdô minták + Egy-két közepesen festôdô minta + Gyenge vagy közepes festôdés ++ Közepes vagy erôs festôdés %-nál gyakrabban kapott erôs festôdés %-nál gyakrabban kapott erôs festôdés [1] Goldstein DP, Berkowitz R. Gestational tropholastic neoplasms: clinical principles of diagnosis and management. W.B. Saunders, Philadelphia, [2] Berkowitz RS, Goldstein DP. Pathogenesis of gestational trophoblastic neoplasms. Pathobiol Ann 1981; 11: [3] Kato M, Tanaka K, Takeuchi S. The nature of trophoblastic disease initiated by transplantation into immunosuppressed animals. Am J Obstet Gynecol 1982; 142: [4] Takeuchi S. Immunology of spontaneous abortion. Am J Reprod Immunol 1980; 1: Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.

9 [5] Saksela O, Wahlstrom T, Lehtovirta P és mtsai. Presence of alpha 2-macroglobulin in normal but not malignant human syncytiotrophoblasts. Cancer Res 1981; 41: [6] Seppala M, Wahlstrom T, Bohn H. Circulating levels and tissue localization of placental protein five (PP5) in pregnancy and trophoblastic disease: Absence of PP5 expression in the malignant trophoblast. Int J Cancer 1979; 24: [7] Loke YW, Whyte A, Davies SP. Differential expression of trophoblast-specific membrane antigens by normal and abnormal human placentae and by neoplasms of trophoblastic and non-trophoblastic origin. Int J Cancer 1980; 25: [8] Berkowitz RS, Alberti Jr O, Hunter NJ és mtsai. Localization of stage-specific embryonic antigens in hydatidiform mole, normal placenta and gestational choriocarcinoma. Gynecol Oncol 1985; 20: [9] Berkowitz RS, Alexander NJ, Goldstein DP és mtsai. Reactivity of antihuman sperm monoclonal antibodies with normal placenta, hydatidiform mole and gestational choriocarcinoma. Gynecol Oncol 1985; 22: [10] Solter D, Knowles BB. Monoclonal antibody defining a stage-specific mouse embryonic antigen (SSEA-1). Proc Natl Acad Sci USA 1978; 75: [11] Fox N, Damjanov I, Knowles BB és mtsai. Immunohistochemical localization of the mouse stage-specific embryonic antigen 1 in human tissues and tumors. Cancer Res 1983; 43: [12] Shevinsky LH, Knowles BB, Damjanov I és mtsai. Monoclonal antibody to murine embryos defines a stage-specific embryonic antigen expressed on mouse embryos and human teratocarcinoma cells. Cell 1982; 30: [13] Menge AC, Fleming CH. Detection of sperm antigens on mouse ova and early embryos. Develop Biol 1978; 63: [14] Anderson DJ, Adams PH, Hamilton MS és mtsai. Antisperm antibodies in mouse vasectomy sera react with embryonal teratocarcinoma. J Immunol 1983; 131: [15] Berkowitz RS, Umpierre SA, Taylor-Emery S és mtsai. Immunobiology of complete molar pregnancy and gestational trophoblastic tumor. Cancer Metast Rev 1986; 5: [16] Hilkens J, Baijs F, Hilgers J és mtsai. Monoclonal antobodies against human milk-fat globule membranes detecting differentiation antigens of the mammary gland and its tumors. Int J Cancer 1984; 34: [17] Bast Jr RC, Feeney M, Lazarus H és mtsai. Reactivity of a monoclonal antibody with human ovarian carcinoma. J Clin Invest 1981;68: [18] Williams GT, Smith CA. Molecular regulation of apoptosis: genetic controls on cell death. Cell 1993; 74: [19] Nelson DM. Apoptotic changes occur in syncytiotrophoblast of human placental villi where fibrin type fibrinoid is deposited at discontinuities in the villous trophoblast. Placenta 1996; 17: [20] Fülöp V, Mok SC, Genest DR és mtsai. p53, p21, Rb and mdm2 oncoproteins. Expression in normal placenta, partial and complete mole, and choriocarcinoma. J Reprod Med 1998; 43: [21] Fülöp V, Colitti CV, Genest D és mtsai. DOC- 2/hDab2, a candidate tumor suppressor gene involved in the development of gestational trophoblastic diseases. Oncogene 1998; 17: [22] Wu X, Bayle JH, Olson D, el al. The p53-mdm-2 autoregulatory feedback loop. Genes & Dev 1993; 7: [23] Cheung ANY, Srivastava G, Chung LP és mtsai. Expression of the p53 gene in trophoblastic cells in hydatidiform moles and normal human placentas. J Reprod Med 1994; 39: [24] Cordon-Cardo C, Latres E, Drobnjak M és mtsai. Molecular abnormalities of mdm2 and p53 genes in adult soft tissue sarcomas. Cancer Res 1994; 54: [25] Reifenberger G, Liu L, Ichimura K és mtsai. Amplification and overexpression of the MDM2 gene in a subset of human malignant gliomas without p53 mutations. Cancer Res 1993; 53: [26] Xiao Z-X, Chen J, Levine AJ és mtsai. Interaction between the retinoblastoma protein and the oncoprotein MDM2. Nature 1995; 375: [27] Tuncer ZS, Végh Gy L, Fülöp V és mtsai. Expression of epidermal growth factor receptor related family products in gestational trophoblastic diseases and normal placenta and its relationship with development of postmolar tumor. Gynecol Oncol 2000; 77: [28] Fülöp V, Mok SC, Genest DR és mtsai. c-myc, c- erbb-2, c-fms and bcl-2 oncoproteins. Expression in normal placenta, partial and complete mole, and choriocarcinoma. J Reprod Med 1998; 43: [29] Wright C, Nicholson S, Angus B és mtsai. Relationship between c-erbb-2 protein product expression and response to endocrine therapy in advanced breast cancer. Br J Cancer 1992;65: [30] Pavlidis N, Briassoulis E, Bai M és mtsai. Overexpression of c-myc, ras and c-erbb-2 oncoproteins in carcinoma of unknown primary origin. Anticancer Res 1995; 15: [31] Crescimanno C, Foidart JM, Noel A és mtsai. Cloning of choriocarcinoma cells shows that invasion correlates with expression and activation of gelatinase A. Exp Cell Res 1996; 227: [32] Lala PK, Graham CH. Mechanism of trophoblast invasiveness and their control: the role of proteases and protease inhibitors. Cancer Metast Rev 1994; 9: [33] Huppertz B, Kerschanska S, Demir AY és mtsai. Immunohistochemistry of matrix metalloproteinases (MMP), their substrates, and their inhibitors (TIMP) during trophoblast invasion in the human placenta. Cell Tissue Res 1998; 291: [34] Bishof P, Haenggli L, Campana A. Gelatinase and oncofetal fibronectin expression is dependent on integrin expression on human cytotrophoblasts. Hum Reprod 1995; 10: [35] Castellucci M, Theelen T, Pompili E és mtsai. Immunohistochemical localization of serine-protease inhibitors in the human placenta. Cell Tissue Res 1994; 278: Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3)

10 [36] Leber T, Boyd R, Balkwill F. Tumour Cell-stromal Cell Interactions: Proteases and Protease Inhibitors, in Sharp F, Blackett T, Berek J, Bast R (eds): Ovarian Cancer 5. Oxford, Isis Medical Media Ltd, 1998, pp [37] Murray GI, Duncan ME, Arbucle E. Matrix metalloproteinases and their inhibitors in gastric cancer. Gut 1998; 43: [38] Denhardt DT, Feng B, Edwards DR. Tissue inhibitor of metalloproteinases (TIMP, akaepa): structure, control of expression and biological functions. Pharmacol Ther 1993; 59: [39] Végh Gy L, Tuncer ZS, Fülöp V és mtsai. Matrix Metalloproteinases and Their Inhibitors in Gestational Trophoblastic Diseases and Normal Placenta. Gynecol Oncol 1999; 75: [40] Rasmussen HS, McCann PP. Matrix metalloproteinase inhibition as a novel anticancer strategy: a review with specifial focus on batimastat and marimastat. Pharmacol Ther 1997; 75: [41] Wojtowitz-Praga S, Torri J, Johnson M és mtsai. Phase I trial Marimastat, a novel matrix metalloproteinase inhibitor, administered orally to patients with advanced lung cancer. J Clin Oncol 1998; 16: [42] Bátorfi J, Fülöp V, Kim J és mtsai. Osteopontin is down-regulated in hydatidiform. Gynecol Oncol 2003; 89: [43] Fülöp V, Mok SC, Gati I, et al. Recent advances in molecular biology of gestational trophoblastic diseases. J Reprod Med 2002; 47: [44] Bischof P, Martelli M, Campana A. The regulation of endometrial and trophoblastic metalloproteinases during blastocyst implantation and placentation. Contracept Fertil Sex 1994; 22: [45] Ohlsson R. Growth factors, protooncogenes and human placental development. Cell Growth Differ 1989; 28: [46] Nemir M, Bhattacharyya D, Li X és mtsai. Targeted inhibition of osteopontin expression in the mammary gland causes abnormal morphogenesis and lactation deficiency. J Biol Chem 2000; 275: [47] Brooks PC, Stromblad S, Sanders LC és mtsai. Localization of matrix metalloproteinase MMP-2 to the surface of invasive cells by interaction with integrin alpha v beta 3. Cell 1996; 85: [48] Ciocca DR, Oesterreich S, Chamness GC és mtsai. Biological and clinical implications of heat shock protein (Hsp-27): a review. J Natl Cancer Inst 1993; 85: [49] Padwick ML, Whitehead M, King RJB. Hormonal regulation of Hsp-27 expression in human endometrial epithelial and stromal cells. Mol Cell End 1994; 102: [50] Morrish DW, Linetsky E, Bhardwaj D és mtsai. Identification by substractive hybridization of a spectrum of novel and unexpected genes associated with in vitro differentiation of human cytotrophoblast cells. Placenta 1996; 17: [51] Végh GL, Fülöp V, Liu Y és mtsai. Differential Gene Expression Pattern between Normal Human Trophoblast and Choriocarcinoma Cell Lines: Downregulation of Heat Shock Protein-27 in Choriocarcinoma in Vitro and in Vivo. Gynecol Oncol 1999; 75: [52] Garrido C, Ottavi P, Fromentin A és mtsai. Hsp-27 as a mediator of confluence-dependent resistance to cell death induced by anticancer drugs. Cancer Res 1997; 57: [53] Richards EH, Hickey E, Weber L és mtsai. Effect of overexpression of small heat shock protein Hsp-27 on the heat and drug sensitivities of human testis tumor cells. Cancer Res 1996; 56: Fülöp V, Végh Gy, Bátorfi J, Nagymányoki Z, Berkovitz RS, Dancsó J: Molecular biology of gestational trophoblastic neoplasia Gestational trophoblastic diseases are interrelated conditions characterized by abnormal growth of chorionic tissues with varying propensities for local invasion and metastases. These diseases are characterized by altered expression of several growth regulatory factors and oncogenes. On the basis of the expression of various oncogenes and growth factors, partial mole appears to be more like normal placenta, while complete mole seems to be more like choriocarcinoma. These results may have both prognostic and therapeutic consequences and provide insight into the relationship between normal placenta and gestational trophoblastic diseases. Keywords: oncogen, growth factor, gestational trophoblastic desease Levelezési cím: DR. FÜLÖP VILMOS Országos Gyógyintézeti Központ Szülészeti és Nôgyógyászati Osztály 1135 Budapest, Szabolcs u fulopvilmos@fre .hu 306 Magyar Nôorvosok Lapja 69 (3) 2006.

A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei

A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Dr. Végh György Témavezető: Dr. Fülöp Vilmos Dr. Kopper László Semmelweis Egyetem Egészségtudományi

Részletesebben

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

A mátrix metalloproteinázok és angiogenetikus faktorok a terhességi trofoblaszt betegségekben és normál méhlepényben. Dr.

A mátrix metalloproteinázok és angiogenetikus faktorok a terhességi trofoblaszt betegségekben és normál méhlepényben. Dr. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Doktori értekezés tézisei A mátrix metalloproteinázok és angiogenetikus faktorok a terhességi trofoblaszt betegségekben

Részletesebben

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Éles Klára Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Budapest, 2010. 12. 03. Epithelialis-mesenchymalis átmenet

Részletesebben

A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei

A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei Doktori (Ph.D.) értekezés A terhességi trofoblaszt betegségek potenciális biológiai markerei Dr. Végh György Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Budapest 2001 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ

Részletesebben

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL

Részletesebben

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére. Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

Chapter 10 Hungarian Summary. Az onkológiai gyógyszerfejlesztés eredetileg DNS-károsodást indukáló vegyületekre

Chapter 10 Hungarian Summary. Az onkológiai gyógyszerfejlesztés eredetileg DNS-károsodást indukáló vegyületekre 10 Összefoglaló Összefoglaló Az onkológiai gyógyszerfejlesztés eredetileg DNS-károsodást indukáló vegyületekre összpontosított, melyek az osztódó rákos sejteket célozzák meg. Jelenleg, nagy hangsúly fektetődik

Részletesebben

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Intelligens molekulákkal a rák ellen Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék

Részletesebben

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN 2016. 10. 14. KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN Kovács Árpád Ferenc 1, Pap Erna 1, Fekete Nóra 1, Rigó János 2, Buzás Edit 1,

Részletesebben

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában

Részletesebben

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ

Részletesebben

67. Pathologus Kongresszus

67. Pathologus Kongresszus A kemoirradiáció okozta oncocytás átalakulás szövettani, immunhisztokémiai, ultrastruktúrális jellemzői és lehetséges prognosztikus jelentősége rectum adenocarcinomákban 67. Pathologus Kongresszus Bogner

Részletesebben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

OTKA ZÁRÓJELENTÉS NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék Emlődaganatok gyógyszeres kezelés Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék Epidemiológia Kb.7000-8000 új eset évente Mo-on Idősebbek betegsége: -25 éves korban: 5/100 000-50 éves korban: 150/100 000-75

Részletesebben

AZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN

AZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN AZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN AZ ANYAI IMMNVÁLASZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK MAGZATI ANTIGEN BEMUTATÁS (TROPHOBLAST) B TH1/TH2 BALANCE

Részletesebben

Primer emlőcarcinomák és metasztázisaik immunfenotípusának vizsgálata

Primer emlőcarcinomák és metasztázisaik immunfenotípusának vizsgálata Primer emlőcarcinomák és metasztázisaik immunfenotípusának vizsgálata Lukács Lilla Vanda, Szász A. Marcell, Tőkés Anna-Mária, Kiss Orsolya, Lőrincz Tamás, Kulka Janina Az emlőrákok újabban azonosított

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei

Doktori értekezés tézisei Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi

Részletesebben

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően

A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően Vállalt feladatok a) A könny plazminogén aktivátor aktivitás (PAA) - nak, valamint plazminogén aktivátor

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia

A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből Iványi Béla SZTE Pathologia Hólyagrák 7. leggyakoribb carcinoma Férfi : nő arány 3.5 : 1 Csúcsa: 60-80 év között Oka: jórészt ismeretlen Rizikótényezők:

Részletesebben

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése Tímár József A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje a daganatok növekedésének és biológiai viselkedésének alapjait. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

A vastagbélhám sejtkinetikai változásainak vizsgálata gyulladásos vastagbélbetegségekben a gyulladás szövettani aktivitásának függvényében

A vastagbélhám sejtkinetikai változásainak vizsgálata gyulladásos vastagbélbetegségekben a gyulladás szövettani aktivitásának függvényében A vastagbélhám sejtkinetikai változásainak vizsgálata gyulladásos vastagbélbetegségekben a gyulladás szövettani aktivitásának függvényében Doktori (PhD) dolgozat Gastroenterológia c. PhD program keretében

Részletesebben

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

Blastuláció, beágyazódás, decidua. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet

Blastuláció, beágyazódás, decidua. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet Blastuláció, beágyazódás, decidua Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet A zigóta fejlődése a morula állapotig A hólyagcsíra kialakulása abembrionális pólus poláros

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Kérdések és megoldások Immunhisztokémiai eljárások. Az eredmények interpretálása.

Kérdések és megoldások Immunhisztokémiai eljárások. Az eredmények interpretálása. Kérdések és megoldások Immunhisztokémiai eljárások. Az eredmények interpretálása. Kerekasztal moderátor Péter Ilona Dako Workshop A Frank Diagnosztika Kft. és az Országos Onkológiai Intézet szervezésében

Részletesebben

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita

Részletesebben

A kapcsolófehérjék szerepe és lokalizációja a térdízület poszttraumás synovitisében

A kapcsolófehérjék szerepe és lokalizációja a térdízület poszttraumás synovitisében Országos Traumatológiai Intézet, Budapest és a Meditori Klinika, Turku (Finnország) közleménye A kapcsolófehérjék szerepe és lokalizációja a térdízület poszttraumás synovitisében JÓZSA LÁSZLÓ DR. KVISTMARTTI

Részletesebben

Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005

Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005 Újabb eredmények a pajzsmirigy kórtanában (TSH receptor) Balázs Csaba Budai Irgalmasrendi Kórház MTA 2005 A pajzsmirigy nem immun immun eredetű betegségei Basedow-Graves kór Struma Hyperthyreosis Infiltrativ

Részletesebben

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:

Részletesebben

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok Genetikai változások Onkogének Tumorszuppresszor gének DNS hibajavító gének Telomer és telomeráz Epigenetikai változások DNS-metiláció Mikro-RNS

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Opponensi vélemény Molvarec Attila Angiogen és Immunológiai tényezők. vizsgálata preeclampsiában c. MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény Molvarec Attila Angiogen és Immunológiai tényezők. vizsgálata preeclampsiában c. MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Molvarec Attila Angiogen és Immunológiai tényezők vizsgálata preeclampsiában c. MTA doktori értekezéséről. A preeclampsia olyan, viszonylag gyakran előforduló, összetett pathogenezisű

Részletesebben

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs

Részletesebben

A csontvelői eredetű haem-és lymphangiogén endothel progenitor sejtek szerepe tüdőrákokban. Doktori tézisek. Dr. Bogos Krisztina

A csontvelői eredetű haem-és lymphangiogén endothel progenitor sejtek szerepe tüdőrákokban. Doktori tézisek. Dr. Bogos Krisztina A csontvelői eredetű haem-és lymphangiogén endothel progenitor sejtek szerepe tüdőrákokban Doktori tézisek Dr. Bogos Krisztina Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Pulmonológia program

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Célzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr.

Célzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr. Célzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr. Krenács Tibor KROMAT Dako szeminárium 2017. Napjainkban egyre nagyobb teret

Részletesebben

a legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál

a legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál TPA és CA 15-3 a legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál Bevezetés Az emlôrák a leggyakoribb rosszindulatú betegség nôknél. Elôfordulásának gyakorisága 100.000 személybôl átlagosan 60 eset (1)

Részletesebben

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Augusta - Idegsebészet Klekner Álmos 1, Bognár László 1,2 1 Debreceni Egyetem, OEC, Idegsebészeti Klinika, Debrecen 2 Országos Idegsebészeti

Részletesebben

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori

Részletesebben

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés

Részletesebben

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában

Részletesebben

A tüdő adenocarcinomák szubklasszifikációja. Dr. Szőke János Molekuláris Patológiai Osztály Budapest, 2008 december 5.

A tüdő adenocarcinomák szubklasszifikációja. Dr. Szőke János Molekuláris Patológiai Osztály Budapest, 2008 december 5. A tüdő adenocarcinomák szubklasszifikációja Dr. Szőke János Molekuláris Patológiai Osztály Budapest, 2008 december 5. Háttér A tüdő ACA heterogén tumor csoport és a jelenlegi klasszifikáció elsősorban

Részletesebben

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális

Részletesebben

Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával

Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával Fónyad László 1, Moskovszky Linda 1, Szemlaky Zsuzsanna 1, Szendrői Miklós 2, Sápi

Részletesebben

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP) Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP) A genom ~ 97 %-a két különböző egyedben teljesen azonos ~ 1% különbség: SNP miatt ~2% különbség: kópiaszámbeli eltérés, deléciók miatt 11-12 millió

Részletesebben

és biztonságoss Prof. Dr. János J CHMP member Hungary

és biztonságoss Prof. Dr. János J CHMP member Hungary Gyógyszerek hatásoss sossága és biztonságoss gosságaga Prof. Dr. János J Borvendég CHMP member Hungary A ma gyógyszerkutat gyszerkutatásának legfontosabb célbetegségei: gei: malignus betegségek gek cardiovascularis

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata

A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata Dr. Pásztor Kata Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati

Részletesebben

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK Péter Ilona¹, Boér András² és Orosz Zsolt¹ Országos Onkológiai Intézet, Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály¹ és Fej-Nyak,

Részletesebben

Fehérje O-Glikoziláció (O-GlcNAc) szerepe különböző betegségekben, detektálási lehetőségei

Fehérje O-Glikoziláció (O-GlcNAc) szerepe különböző betegségekben, detektálási lehetőségei Fehérje O-Glikoziláció (O-GlcNAc) szerepe különböző betegségekben, detektálási lehetőségei Nagy T., Frank D., Miseta A., Kovács GL. Laboratóriumi Medicina Intézet, ÁOK, Pécsi Tudományegyetem, Pécs 2010

Részletesebben

mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban

mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban Sebestyén A, Márk Á, Nagy N, Hajdu M, Csóka M*, SticzT, Barna G, Nemes K*, Váradi Zs*, KopperL

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember Kappelmayer János Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere MOLSZE IX. Nagygyűlése Bük, 2005 szeptember 29-30. Laboratóriumi vizsgálatok hematológiai malignómákban Általános laboratóriumi

Részletesebben

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

A terhességi emlőrák patológiája

A terhességi emlőrák patológiája A terhességi emlőrák patológiája Kulka Janina, Székely Borbála, Szász A. Marcell, Madaras Lilla, Baranyák Zsuzsa, Dank Magdolna, Tőkés Anna-Mária Semmelweis Egyetem Budapest II. sz. Patológiai Intézet

Részletesebben

Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekbe

Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekbe Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekben a korcsoportokban ez a leggyakoribb daganatos halálozási

Részletesebben

Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9

Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9 Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9 dr Kollár György Elvárás az egészségügytől Több hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszer legyen elérhető 80 Kezelésre válaszolók

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS

Részletesebben

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Dr. Nemes Karolina, Márk Ágnes, Dr. Hajdu Melinda, Csorba Gézáné, Dr. Kopper László, Dr. Csóka Monika, Dr.

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET

Részletesebben

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola

Részletesebben

A 22C3 PD-L1 tesztek értékelése intézetünkben. Dr. László Terézia PTE ÁOK Patológiai Intézet, Pécs

A 22C3 PD-L1 tesztek értékelése intézetünkben. Dr. László Terézia PTE ÁOK Patológiai Intézet, Pécs A 22C3 PD-L1 tesztek értékelése intézetünkben Dr. László Terézia PTE ÁOK Patológiai Intézet, Pécs NSCLC NSCLC SCLC Előrehaladott tüdőrák kezelésének eredményessége az 1990-es évekig a kimenetel független

Részletesebben

Immunológia Világnapja

Immunológia Világnapja a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus

Részletesebben

Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció)

Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció) Az ellenanyagok által közvetített patológiás válasz (I., II., III. típusú hiperszenzitivitási reakció, receptor blokkolás/stimuláció) Füst György Semmelweis Egyetem, III. Belklinika I. típusú, IgE-mediált

Részletesebben

"A genius is one per cent inspiration and ninety nine per cent perspiration." Thomas A. Edison

A genius is one per cent inspiration and ninety nine per cent perspiration. Thomas A. Edison "A genius is one per cent inspiration and ninety nine per cent perspiration." Thomas A. Edison Zorn-Keszthelyi Rita laborvezető Hisztopatológia Kft, Pécs www.histopat.hu Pécs, 2013. június 7. Alapítás

Részletesebben

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika Procalcitonin a kritikus állapot prediktora Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika Procalcitonin a kritikus állapot prediktora PCT abszolút érték

Részletesebben

MAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest

MAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest MAGYOT 2017. évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest A petefészekrákok kezelésében nem régen került bevezetésre egy újabb fenntartó kezelés BRCA mutációt hordozó (szomatikus vagy germinális) magas

Részletesebben

Molekuláris biológiai összefoglaló kurzus 11. Hét. Kun Lídia, Semmelweis Egyetem, genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Molekuláris biológiai összefoglaló kurzus 11. Hét. Kun Lídia, Semmelweis Egyetem, genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris biológiai összefoglaló kurzus 11. Hét Kun Lídia, Semmelweis Egyetem, genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet Megtermékenyítés I. Folliculus sejtek Zona pellucida(zp-1, ZP- 2,3) Membrán Citoplazma

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Az angiogenezis gátlásának szerepe a vastagbél- és végbélrák kezelésében

Az angiogenezis gátlásának szerepe a vastagbél- és végbélrák kezelésében Az angiogenezis gátlásának szerepe a vastagbél- és végbélrák kezelésében Eredeti közlemény Bodoky György Fôvárosi Szent László és Szent István Kórház, Onkológiai Osztály, Budapest A szolid daganatok korszerû

Részletesebben

A felszíni ektoderma differenciációja

A felszíni ektoderma differenciációja A felszíni ektoderma differenciációja - elkülönülése - kialakulása az egyedfejlődés során - szerkezete és a felnőttkori őssejtek -interfollikuláris epidermis -szőrtüsző -faggyúmirigy - a bőrpótlás (klinikai)

Részletesebben

ALK+ tüdőrák a klinikai gyakorlatban. Dr. Ostoros Gyula Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Budapest

ALK+ tüdőrák a klinikai gyakorlatban. Dr. Ostoros Gyula Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Budapest ALK+ tüdőrák a klinikai gyakorlatban Dr. Ostoros Gyula Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Budapest Előadói megjegyzés Az előadás az előadó független szakmai véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül

Részletesebben

Terápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával. nyirokcsomójában

Terápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával. nyirokcsomójában Terápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával lymphomás kutyák nyirokcsomójában Sunyál Orsolya V. évfolyam Témavezetık: Dr. Vajdovich Péter Szabó Bernadett SZIE-ÁOTK

Részletesebben

Grádus rendszerek vizsgálata IAés IB stádiumú adenocarcinomákban

Grádus rendszerek vizsgálata IAés IB stádiumú adenocarcinomákban Grádus rendszerek vizsgálata IAés IB stádiumú adenocarcinomákban Zombori Tamás, Furák József, Urbán Dániel, Némedi Réka, Nyári Tibor, Cserni Gábor, TiszlaviczLászló Pathologiai Intézet, ÁOK Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005. METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék

Részletesebben

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése A veleszületett (természetes) immunrendszer PAMPs = pathogen-associated molecular patterns PRRs = pattern recognition receptors A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése Eukariota sejtmembrán Az

Részletesebben

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Új terápiás lehetőségek helyzete Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Mucopolysaccharidosisok MPS I (Hurler-Scheie) Jelenleg elérhető oki terápiák Enzimpótló kezelés

Részletesebben