AZ ÁLLATORVOSLÁS, MINT HIVATÁS ELEMZÉSE A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN DOLGOZÓ ÁLLATORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN

Átírás

1 Szent István Egyetem Állatrvs-tudmányi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék AZ ÁLLATORVOSLÁS, MINT HIVATÁS ELEMZÉSE A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN DOLGOZÓ ÁLLATORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN SZAKDOLGOZAT Készítette: Vjtilla Zsuzsanna Témavezető: Dr. Fdr Kinga Ph.D. egyetemi adjunktus

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BEMUTATÁSA A megye természeti földrajza és éghajlata Brsd-Abaúj-Zemplén megye állatvilága A megye rövid történelme Brsd-Abaúj-Zemplén megye népessége A fglalkztatttság statisztikái a megyében Brsd-Abaúj-Zemplén megye gazdasága AZ ÁLLATORVOSI HIVATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Az állatrvsi hivatás kialakulása és az állatrvsképzés története A magyar állatrvsképzés története: Állattartás Magyarrszágn a XX. században Az állatrvslás jellegzetességei Brsd-Abaúj-Zemplén megyében Az állattartásban történt váltzásk hatása az állatrvslásra AZ ÉLETPÁLYA ALAKULÁSA A pályaválasztás A diplmás pályakezdés prblémái A diplma értéke ma A szakma, és a hivatás fgalma Az állatrvsi hivatás A dktri címmel járó hivatásk A segítő szakma, annak fgalma és jellemzői A kiégési-szindróma A siker és a sikeresség Megbecsültség és társadalmi elismertség Munkaerőhelyzet ma Brsd-Abaúj-Zemplén megyében III. SAJÁT VIZSGÁLATOK ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás előzményei A kérdőív EREDMÉNYEK, ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET

3 I. Bevezetés A 2007-ben kezdődött gazdasági válság következtében, ahgy nekünk, magyarknak, úgy minden más nemzetnek is egyre fntsabb a pénzügyi stabilitás megteremtése. Mindeközben sajns nagyn gyakran szembesülünk az említett válság óta tartó, minden fglalkzást, munkahelyet érintő nehézségekkel, beleértve ebbe az állatrvsi hivatást is. Hazánkban, ha arról hallunk, hgy megyei szinten mely területek számítanak a leginkább elszegényedettnek, hl a legnagybb a munkanélküliség, többnyire a keleti, észak-keleti régiót, Hajdú-Bihar, Brsd-Abaúj-Zemplén és Szablcs-Szatmár-Bereg megyét említik az elsők között. Mint misklci születésű ember, és mint pályakezdés előtt álló állatrvs hallgató, szakdlgzatm témájaként a megyémben élő, és tt dlgzó állatrvsk életpályájukkal kapcslats megelégedettségét vizsgáltam. Munkámban egyben szeretném bemutatni tthnm, Brsd-Abaúj-Zemplén megyét, annak földrajzi jegyeit, és történelmét. Röviden, néhány példával szemléltetem a megye színes állatvilágát, majd pár mndatban a megye gazdasági jellemzőit, valamint a népesség, a munkanélküliség és fglalkztatttság jellemzőit. Mindezek mellett bemutatm az állatrvsi hivatás múltját, annak kialakulását, valamint az állatrvs-képzés történelmét, fejlődését. Összegzem az állattartás váltzását rszágs, és megyei szinten, kitérek ennek az állatrvsi pályára gyakrlt hatására. Természetesen a pályaválasztás, a munkába állás és a megélhetés nehézségeiről is szeretnék beszámlni, valamint az állatrvsi pályával kapcslats értelmezési kereteket is bemutatm, mint például a szakma, a hivatás, a siker és a kiégés fgalmát. Jellemzem a mai munkaerő piaci helyzetet Brsd-Abaúj-Zemplén megyében, a diplma mai értékét, a dktri címmel járó hivatásk mibenlétét és társadalmi elismertségét. Kutatásainkkal arról szerettünk vlna képet kapni, hgy a megyében élő állatrvsk hgy látják, és milyennek ítélik meg pályájukat. Ehhez egy, az internet segítségével hzzájuk eljuttattt, annim kitölthető kérdőívet használtunk fel. A kérdések arra segítenek fényt deríteni, hgy a térség állatrvsai hgyan látják szakmájukat, munkájukat, társadalmn belüli helyzetüket, megbecsültségüket. Bár a szakdlgzatm témájáhz szrsan kapcslódó, fellelhető szakirdalm visznylag kis számban áll rendelkezésre, úgy érzem, hgy fnts a szakma eme ldalának is a vizsgálata, hgy képet kaphassunk arról, hgy a mai világban mennyire megbecsült és versenyképes ez a hivatás. 3

4 II. Szakirdalmi áttekintés 2.1. Brsd-Abaúj-Zemplén megye bemutatása A megye természeti földrajza és éghajlata Brsd-Abaúj-Zemplén megye a maga 7247 km²-es területével hazánk északkeleti részén terül el. Északról Szlvákia, Kelet- és Dél-kelet felől Szablcs-Szatmár-Bereg megye, illetve Hajdú-Bihar megye, Délről Jász-Nagykun-Szlnk megye, valamint Nyugati és Délnyugati irányból Nógrád és Heves megye határlja. A megyeszékhelye, Misklc az rszág negyedik legnépesebb vársa Budapest, Debrecen és Szeged után. Földrajzi adttságk tekintetében Brsd-Abaúj-Zemplén hazánk egyik legváltzatsabb megyéje. Itt találkzik az Alföld az Északi-középhegységgel, és a közé ékelődő medencesrral. A megye alföldi tájai a Felső- és Középső-Tiszavidékhez, valamint az Északalföldi- hrdalékkúp síksághz tartznak. Az Északi-középhegység ide tartzó vidékei az Aggtelek-Rudabányai hegyvidék, a Tkaj-Zempléni hegyvidék, az Észak-magyarrszági dmbságk, és a Bükk-hegység egyes részei. A térség rendelkezik Magyarrszág legsűrűbb vízhálózatával, ugyanis a Tisza vízgyűjtő területéhez tartzik a megye valamennyi vízflyása. A nagybb flyói, mint a Sajó, a Bdrg és a Hernád az rszághatárn túl erednek. Ismertebb nagybb természetes tavai az Arlói-tó, a Vörös-tó, az Aggteleki-tó és a Mhs-tó. A megye éghajlatát a dmbrzati jellemzőinek megfelelően két részre lehet sztani, ugyanis az évi középhőmérséklet, a csapadék mennyisége és a napsütéses órák száma is eltérő az alföldi és a hegyvidéki területeken. Országunk átlags értékeihez képest alacsnyabb évi középhőmérséklet, kevesebb napsütéses óra és magasabb éves csapadékmennyiség a jellemző (22), (27) Brsd-Abaúj-Zemplén megye állatvilága A megye területén található a Bükki Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park és a Hrtbágyi Nemzeti Park egy része. A Bükk és a Zempléni-hegység összefüggő tölgyes és bükkös erdőségeit szépséges fenyvesek tarkítják. Állatvilága rendkívül gazdag, és néhány lyan ritka állatfaj is megtalálható ezen a vidéken, mint a flts szalamandra és a parlagi sas. Vademlősök között szép számban él itt szarvas, őz, mufln, vaddisznó, valamint nyest, nyuszt, nyérc, hermelin, görény, és brz, tvábbá előfrdulnak rókák és vadmacskák is. Érdekesség, hgy pár éve a Zempléni hegységben megtelepedett a hiúz, és néhány farkas család is átjött Szlvákiából. A térség értékes madárvilággal is büszkélkedhet. Gyakran találkzhatunk fekete harkállyal, zöld küllővel, macskabagllyal, de rendszeresen költ itt a 4

5 császármadár és a fekete gólya is. A patakk völgyében fészkel tvábbá a veszélyeztetett vízirigó is. Védett ragadzó madarak közül a kerecsensólym, az uhu, valamint a parlagi és szirti sas is megtalálható itt. Ritka és érdekes jelenség, hgy időszaknként keletről megjelenik, és itt költ az uráli bagly. Énekesmadarak közül itt él a zöldike, a pinty, a tengelic, az erdei pacsirta és különféle cinegefajk: szén-, barát-, és kékcinegék. Hüllők közül is élnek itt értékes fajk, mint például a pannn gyík, valamint különféle kígyófajták: az erdei-, kckás-, vízi-, és rézsiklók (25) A megye rövid történelme A megye nevét az őt alktó hárm hajdani vármegyéről kapta, amit váraikról neveztek el annak idején. Brsd vára egy török személyről kapta a nevét, a Brs név megegyezik mai brs szavunk jelentésével, a -d tldalék pedig helynévképző. Nem tisztáztt, hgy Brs a vár első ispánja vlt-e. Abaúj a birtksairól, az Abákról, illetve közpntjáról, Abaújvárról kapta a nevét, amely vár nevét ma egy település viseli. Zemplén neve a szlvák zem, illetve szláv zemlja szóból ered, aminek a jelentése földvár. A térség nevét adó vár maradványai ma is megtalálhatók a szlvákiai Zemplén falu mellett. A megye maga az 1950-es években jött létre Brsd-Gömör, Abaúj, és Zemplén megyék egyesítésével, és a megyehatárk kiigazításával, ami néhány település átcsatlását jelentette. Mai területéhez tartzik az egykri Heves és Szablcs vármegyék egyes részei is (22), (27). A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör területe már a XI. században kialakult, Brsd vármegyéhez aznban még a későbbi Trna vármegye is hzzátartztt, Abaúj vármegye pedig magába fglalta Heves és Sárs vármegyéket is. A vármegyék területének nagyjából a kétharmada királyi kézen vlt, csak a többi tartztt földbirtks családkhz, például a Miskóc nemzetséghez. Laksságuk főként várjbbágykból, valamint az uralkdó által betelepítettekből állt, amire a települések neve is utal. Ennek példáján Szirmabesenyő az idetelepült besenyők, Sátraljaújhely a németek, csehek emlékét őrzi. Később aznban egyre nagybb területek kerültek a nemesi családk birtkába. Ekkr jelent meg a Brsdban Brs nemzetség, valamint Abaúj területén az Aba nemzetség. Kárly Róbert egyik legnagybb ellenfele, Aba Amádé is az Aba család tagja vlt, akit 1312-ben, a rzgnyi csatában győzött le a király. A terület ekkr került vissza a krna birtkába. Az Anju királyk krában vált jelentőssé a falvak és vársk közötti különbség. A térségben Kassa és Misklc egyre fntsabb várssá vált, valamint mellettük több, mint negyven mezővárs is megalakult. Kereskedelmi útvnalak vezettek itt keresztül Lengyelrszág és Orszrszág felé, ami jelentősen hzzájárult a vársk fejlődéséhez. Misklc később, Nagy Lajs király krában élte fénykrát. A király és családjának kedvelt szálláshelye vlt a ma is álló diósgyőri vár (22). 5

6 A XVI. századtól egyre jelentősebb szerepe vlt a majrsági gazdálkdásnak, és a brtermelésnek, amiből kiflyólag az ipar és a vársiasdás is jelentős fejlődésnek indult. A mhácsi csata elvesztése után a terület az rszág plitikai életében egyre inkább közpnti szerepet töltött be, később, a Habsburg-ellenesség, valamint a Rákóczi-szabadságharc idején is. A XVIII. században a vársk felszabadultak a hűbériség alól, és gyrs ipari fejlődés indult meg. Erősödött a bányászat, üveghuták és vashámrk épültek, céhek, manufaktúrák alapultak. Ipari és kereskedelmi szempntból Misklc felzárkóztt Kassa mellé, mi több, lassan átvette a térség vezető szerepét (22). A XIX. században a hárm vármegye közül főként Brsd fejlődött, ami Misklc közelségéhez és a haladó szellemű nemesség nagyjainak vlt köszönhető. A felvilágsdás, a refrmkr, a nyelvújítás jelentős személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Batsányi Jáns, Kssuth Lajs, Szemere Bertalan mind Brsd környékéről származnak. A trianni békeszerződés értelmében Abaúj-Trna vármegye 48%-át, Zemplén vármegye 72%-át, valamint Gömör vármegye közel 92,5%-át Csehszlvákiáhz csatlták. Egyedül Brsd területe maradt érintetlen. Később, 1950-ben a már említett megyerendezéskr nyerte el Brsd-Abaúj-Zemplén megye a jelenlegi frmáját, területét. A megye székhelye Misklc lett. A szcializmus időszakában a térségben a nehézipar kaptt nagy hangsúlyt. A meglévő iparvársk, mint Misklc, Ózd és Kazincbarcika tvábbfejlődtek, és mellettük újak is létrejöttek, például ekkr alapult Tiszaújvárs. A rendszerváltást követően a nehézipar óriási válságn ment keresztül. Azóta a megye igyekszik főleg a turisztikai előnyeit, a táj egyedülálló kincseit kihasználva kilábalni a válságból (22) Brsd-Abaúj-Zemplén megye népessége Brsd-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve az rszág másdik legnépesebb megyéje. Laksainak száma december 31-én fő vlt, ebből a megyeszékhelyen, Misklcn fő élt. A megye laksságának nemek szerinti összetételére a következő arány jellemző: 1000 férfire 1100 nő jut (26). A megye az rszág egyik legfiatalabb krösszetételű térségének számít. A KSH (Közpnti Statisztikai Hivatal) közleménye szerint január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27%, a éves népesség aránya 39,3 %, ami a másdik legmagasabb, s az öregedési arány sem érte el az 1-et, ami az rszágban a negyedik legalacsnyabb. A megyéből történő belföldi elvándrlás a 2007-es kiugró adatkat követően ( fő) csökkenő tendenciát mutat (2009. december 31-i állapt szerint fő), ami többek közt annak is köszönhető, hgy egyre inkább törekednek az ktatás fejlesztésére, az egyre színvnalasabb képzésre (14). 6

7 A fglalkztatttság statisztikái a megyében Az életkörülmények alakulásában a fglalkztatttság színvnalának igen jelentős szerepe van. A Közpnti Statisztikai Hivatal II. negyedévben megjelent adatai szerint a megye 517 ezer fős éves népességének 42%-a fglalkztatttként, 58%-a pedig inaktív ként, azaz nem dlgzóként jelent meg a munkaerőpiacn. A gazdaságilag aktív népesség száma 263 ezer fő vlt. A fenti krcsprtban az aktivitási arány 51, a fglalkztatási arány 42, a munkanélküliségi ráta 17%-t tett ki. Hazánk munka-erőpiaci helyzetében a területi különbségei jelentősek. A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarrszágn a legmagasabb (17%) és Közép-Magyarrszágn a legalacsnyabb (9 %). Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megyében a KSH első féléves adatai szerint Ft vlt, az rszágs Ft-hz képest. Az előző év azns időszakáhz képest ez megyei szinten 5%-s, rszágs szinten 4%-s növekedést jelent (14) Brsd-Abaúj-Zemplén megye gazdasága Ipar Brsd-Abaúj-Zemplén megye az rszág egyik legiparsdttabb térsége. Ez az ipari kultúra, ahgy már a történelmi résznél is utaltam rá, több száz éves múltra tekint vissza. Már a XV. századtól jelentős fa-, üveg-, és papírgyártás flyt a megyében. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználásra az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működtek. A tkaji hegység brát skfelé ismerték, a vízimalmk, a gabna-, gyapjú-, és bőrfeldlgzás révén a megye az rszág fnts kereskedelmi közpntja vlt. Az 1800-as években vált Magyarrszág legfntsabb ipari körzetévé a megye. A kapitalista fejlődés előrehaladásával épült ki a vas- és szénbányászat, valamint a khászat és a gépipar. A XIX. században lefektetett vasúthálózat az rszágn belüli és a határkat átlépő kereskedelem tvábbfejlődését tette lehetővé. A XX. század eseményei száms pnts drasztikusan beflyáslták a térség tvábbi fejlődését. A világhábrúk a természetes kapcslatkat megszakíttták, a krábbi, egységes piac szétesését, átrendeződését idézték elő. A század másdik felében, a tervgazdálkdásnak köszönhetően átalakultak a tulajdnvisznyk, kibővült és megerősödött a megye nehézipari jellege (villamsenergia, vegyipar, nehézipar). E struktúra sebezhetősége végül az 1980-as években bukkant felszínre: a piacgazdaságra való átmenet felgyrsulása a nagyvállalatk széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbmlásáhz, következésképpen munkanélküliséghez vezetett. A megye egykr jelentős nehézipari szerepe napjainkban válságban van. A mai gazdasági helyzetet tekintve a válságkezelésre, dinamizálásra való törekvés, ipari parkk létrehzása jellemző. A nehézipar mellett a régió könnyűipara is fnts, ugyanis rszágs jelentőségű a megye papír-, cukr-, cskládé-, és sör-, és dhánygyára (26), (22), (27). 7

8 Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságát tekintve biznys fkú területi specializáció jellemző. A földrajzilag magasabban fekvő területeken erdőgazdálkdás, fakitermelés, míg az alacsnyabban elterülő, a Tisza és a Bdrgköz árterületein rét- és legelőgazdálkdás az uralkdó. A Bükkalján és a Tkaj-Hegyalján a szőlő- és gyümölcstermesztés a fő mezőgazdasági ágazat. A tkaji brvidéken 30 községben és közel 7000 hektár szőlőtermő területen termelik a világhírű fehérbrkat. A megye területének közel 40%-a szántóföld. A legfntsabb szántóföldi termények a búza, tavaszi árpa, sörárpa, zab, rzs, kukrica. Emellett a legfntsabb itt termesztett ipari növények a naprafrgó, len, kender, cukrrépa és a dhány, a takarmánynövények a silókukrica, lucerna és a vöröshere (26) Az állatrvsi hivatás történeti áttekintése Az állatrvsi hivatás kialakulása és az állatrvsképzés története Az állatrvsi hivatás kialakulása egészen az ősidőkig, az állatk háziasításáig nyúlik vissza. Ahgy az ember a vadászatról áttért az állattartásra, és állatait sajátjaként kezelte, úgy alakult ki benne az az érzés, hgy törődni, és tenni is kell értük, segíteni kell a beteg jószágkn. Az évek srán, ahgy az ember egyre több tapasztalatt és ismeretet gyűjtött, ez lassanként egy külön fglalkzás kialakulásáhz vezetett. Az első íráss emlékeink, amik az állatrvslást említik, a 3000 évvel ezelőtti sumérk agyagtáblái és Hamurabi kódexe a Kr. e as évekből. A történelem srán, legyen szó állati vagy emberi betegségekről, különböző krkban különféleképpen igyekeztek azkat gyógyítani. Kezdetben ártó szellemek, démnk átkainak tekintették a betegségeket, és a gyógyítás lehetősége a vallási vezetők kezében vlt, akik mágiával, misztikus rituálékkal igyekeztek megtisztítani a kórktól a betegeket. Az első, ezzel ellentmndó, tudmánys írásk az ókri görögöktől származnak a Kr. e. 7. évszázadból. A nagy görög gndlkdók, mint Hippkrates, Herakleits, Aristteles és Demkrits munkássága eredményeként jött létre az úgynevezett természetfilzófiai irányzat (humralpathlgia), amely csaknem 2000 évig uralta az rvstudmányt. Az akkri ismereteknek megfelelően magas színvnalat ért el az emberek és állatk gyógyítása, így az ezzel fglalkzó embereket megbecsülték és jelentős tekintélyre tettek szert. Az idő előrehaladtával a különböző krk felfgásának megfelelően alakult az állatk gyógyításának megítélése. Mivel az állatkat az embereknél alsóbbrendűnek tekintették, vlt idő, hgy becstelen fglalkzásnak minősítették az állatkkal való fglalatsságt. Később, a 8

9 középkrban, majd részben az újkrban (a lvászmesteri krban ) szinte bárki fglalkzhattt állatgyógyászattal kevés valódi tudás, de annál több babna alapján. Ebben az időkben is vltak képzett emberek, akik értettek az állatk betegségeihez, de a hárm előkelő, udvartartáskban kedvelt állat (ló, sólym, kutya) betegségein kívül más fajk bajairól még kevés ismerettel rendelkeztek. Ugyanakkr ez a nagyjából 500 évig tartó lvászmesteri kr segített abban, hgy fellendítse a lótenyésztést, ménesek alakuljanak ki, és az állatkhz való hzzáállás megváltzhassn. A reneszánsz krában ismét előtérbe kerültek a hippkratesi tank, a gndlkdó megfigyelés, kiegészítve a klasszikus ókr tanításaival, emellett felismerték az anatómiai tanulmányk fntsságát is. A XVIII. században az ész, a szellemi szabadság és a tlerancia fellépett a tradíciók, az egyház, a társadalmi és erkölcsi ítéletekkel szemben, és ez az rvsi hivatásra is hatással vlt. Egyre fntsabbá vált a betegségek megelőzése, ám az állatrvslás jelentős akadálykba ütközött: hiányztak a szakma tudmánys alapjai, ktató intézménnyel nem rendelkezett és előítéletekkel kellett megküzdenie. A megújulást a felvilágsdás kra és a szükségesség hztt (12). Ebben az időben hatalmas és pusztító járvány, a keleti marhavész söpört végig Európán, megtizedelve a szarvasmarha állmányt. Egész rszágrészek mentek tönkre, az emberek elszegényedtek, és éhínség sújttta őket. Szükség vlt egy általáns, állami eszközökkel történő beavatkzásra. Az emberek ráébredtek, hgy fnts egy, az állatk gyógyításával fglalkzó személyeket képző intézmény létrehzása (9). Az első állatrvsi isklát 1762-ben, a franciarszági Lynban Claude Burgelat alapíttta meg. A francia példát nem skkal később a világ száms rszágában követték. Hazánkban II. József rendelkezése alapján 1787-ben a Pesti Orvsi Egyetemen Állatgyógyászati Tanszéket létesítettek (8). Ezen állatrvsi intézmények alapításának aznban nem csupán a betegségek leküzdése, hanem kiemelt udvari és hadászati indkai is vltak, hiszen az akkri hábrúkban még nagy szerepe vlt a lvaknak, így az egészségük megóvása, a harctéren szerzett sérüléseik gyógyítása rendkívül fnts vlt (9). A XIX. század közepén, amikr a cellularpathlgia (sejtkórtan) uralmra juttt (Virchff), állatrvsi vnaln is előtérbe került az anatómia és a fejlődés stúdiuma. A betegségek kainak kutatása srán egy új tudmányág, a bakterilógia alakult ki, aminek képviselői (Pasteur, Kch, Rux, Chamberland, Behring, Hőgyes Endre, Hutyra Ferenc) jelentős eredményeket értek el. Az ő felfedezéseik tették lehetővé az állatrvs képzés magasabb szintre emelését, és ezáltal azt, hgy képzett szakemberek vehessék fel a harct a betegségekkel szemben. A járványk leküzdése egyre megbecsültebbé tette az állatrvsk személyét, aminek köszönhetően a szakma tvább fejlődött, önálló hatósági állatrvsi szlgálat alakult ki. Így már könnyebben lehetett védekezni az állatjárványk terjedése ellen a megfelelő törvényi alátámasztással, valamint az emberek egészségének védelme érdekében fntssá váló élelmiszer higiénia is köztudatba került. Mindezek mellett szabályzták az állatszállítást, az állati hullák- és hulladékk megsemmisítését valamint az állatvédelmet is. 9

10 Ezen történések mind-mind szükségesek vltak az állatrvsi hivatásra manapság jellemző tényezők kialakulásáhz (9) A magyar állatrvsképzés története: A Habsburg birdalm 1786-s határzata szerint elrendelték, hgy a pesti egyetemen állatgyógyászati tanszéket kell alapítani. A tanszék megszervezésére Tlnay Sándr prfesszr érkezett Pestre, és így ő tekinthető a magyarrszági állatrvsképzés megteremtőjének. Munkája srán rvs- és sebészhallgatóknak adtt állatjárványtani előadáskat, és minden erejével azn munkálkdtt, hgy emelje az ktatás színvnalát ben az sztrák közművelődési plitikának köszönhetően a tanszéket önálló intézménnyé emelték, és az egyetem Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet néven megkezdte egyéni működését. Az intézmény önállósdása után többször költözött, majd végül 1871-ben mai helyére, a Rttenbiller utcába került. Az idők srán aznban nem csak a helyét, hanem a nevét is többször váltztatta az intézet től Budapesti Magyar Királyi Állatrvsi Tanintézet lett, 1890-től a Magyar Királyi Állatrvsi Akadémia nevet viselte, majd 1899-től a Magyar Királyi Állatrvsi Főiskla néven flytatta tevékenységét, és ekkr a rektri székbe Hutyra Ferenc került. Ez az időszak jelentette az állatrvs-képzés, az állatrvs-tudmány és az állategészségügy fénykrát is egyben. Az előadók között a legtöbb rvsdktr vlt, az előadtt tantárgyak köre flyamatsan bővült, és dmináltak benne az rvsi tárgyak. A két világhábrú, valamint az utánuk következő évek nehéz időket hztak a főiskla életébe, gazdaságilag is, és az ktatást tekintve is. Az ekkr fellángló állatjárványk miatt aznban egyre nagybb szükség vlt képzett állategészségügyi szakemberekre és így egyre több hallgató jelentkezett a képzésre ben a Kar kivált az Agrártudmányi Egyetemből és önállóan, Állatrvs-tudmányi Főiskla néven flytatta működését től nagy váltzás történt az intézmény által kiadtt klevélben, hiszen innentől kezdve az állatrvsknak is engedélyezték a fglalkzás megjelöléseként a dktri cím használatának jgát ben a főisklának, az eredményei és működése elismeréseként az Állatrvstudmányi Egyetem rangt és címet admányzták ben ismét egy nagy lépéssel, fejlesztéssel bővült az egyetemi képzés, ugyanis ettől az évtől indult a kétéves, psztgraduális szakállatrvs-képzés (8). Az ezredfrduló ismét nagy, szerkezeti váltzást hztt az egyetem életébe, ugyanis a hat karból álló, gödöllői székhelyű Szent István Egyetem tagja lett, és azóta is, annak Állatrvs-tudmányi Karjaként működik. 10

11 Állattartás Magyarrszágn a XX. században A magyar mezőgazdaság XX. századi előrelépésének az egyik fő hajtóereje az állattenyésztés vlt. Az 1970-es években a másik fő ágazat, a növénytermesztés termelési szintjét elérte, majd meg is haladta azt. A krábbi évszázadk legeltető állattartása a XIX. század flyamán nagy lépésekben krszerűsödött. Az addig tarttt fajtákat szinte teljes mértékben kicserélték nagybb termelőképességű fajtákra, elterjedt az istállóztt tartásmód, valamint az élelmiszeripar kiépülésével krszerű hizlaldák és vágóhidak létesültek. Emellett kiépült a tejipar, és megalapultak az első nagyüzemi állattartó telepek. A fejlődést a két világhábrú, a gazdasági válság, és a fel-fellbbanó járványk egyaránt hátráltatták. Később, az as években, az addigi adatk, állatlétszámk jelentős váltzásn mentek keresztül a krábbi évekhez képest. A szarvasmarha tenyésztési ágazat, ami addig vezető vlt, az 1970-es évekre fkzatsan háttérbe szrult a sertéstenyésztés termelési értékeihez képest re a barmfitenyésztés nőtte ki magát a legnagybb élelmiszer előállító ágazattá. Az 1980-as évek közepére az 1965-ös adatkhz képest az rszág sertéshús-termelése megkétszereződött, a barmfihús-termelés pedig csaknem meghármszrzódtt. A tejtermelés másfélszeresére nőtt, a tjástermelés pedig a kétszeresére nőtt. Ekkr bár hazánk szarvasmarha állmánya nem váltztt, a sertés- és barmfiállmány erőteljes növekedést mutattt, ami jelentős kivitelt tett lehetővé. A állattenyésztés fejlődése ezekben az években megtrpant, majd az 1990-es évek idején jelentősen visszaesett. Az ekkri termelési adatk aznban még mindig magasabbak vltak a 70-es években feljegyzettekhez képest. A szarvasmarha-, sertés- és barmfiállmányk mellett az idő előrehaladásával az rszág ló, juh és egyéb használlat létszámában is jelentős váltzásk történtek. A lvakat a XIX. valamint a XX. század elején főként hadászati célkra tenyészették. A mezőgazdaságban betöltött igavnó szerepüket csak fkzatsan vették át az addig erre a célra tarttt ökröktől. Az első világhábrú jelentősen megtizedelte hazánk lóállmányát, ám a két világhábrú közötti időszakban számuk fkzatsan növekedett és sikerült elérni a hábrú előtti létszámt. Később mezőgazdaság flyamats fejlődése, gépiesedése már egyre kevésbé igényelte a lvak erejét, így számuk fkzatsan csökkent, míg az 1980-as évekre már nem érte el a százezres egyedszámt. Az állmány nagy része ma már kistermelőknél, valamint lvasisklák és az egyre kedveltebb lvas sprtk művelőinek tulajdnában található meg. A juhtartás a legeltető állattartás háttérbe szrulásával egyre csökkent. A nagybirtkk, uradalmak felszámlásával, valamint a hábrúk, járványk pusztításával az rszág állmánya jelentősen megfgyatkztt. A mezőgazdaság nagyüzembe szervezése idején átmeneti növekedés vlt jellemző, amit aznban újfent nagy visszaesés követett és a rendszerváltás idejére hazánk juhállmánya már nem érte el a 2 milliós egyedszámt. Az 1980-as években az 11

12 állmány nagy része nagygazdaságkban vlt megtalálható, de később, a 90-es évekre az arány megfrdult, és az állatk ma már kisebb szervezetek, egyéni termelők tulajdnát képezik (10). Brsd-Abaúj-Zemplén megye használlat állmányai számának váltzása a közelmúltban Az rszágban, 2011 júniusában végzett felmérés szerint 678 szarvasmarha állmány található. Ez majdnem 4%-kal kevesebb, mint az előző évi adatk. A megyében idén 36 állmányt vettek nyilvántartásba, ami több mint 7%-kal kevesebb az előző évi adathz képest. Sertéstartás tekintetében az rszágban a 2011-es adatk szerint 3132 állmány található, ami 2%-kal kevesebb az előző évi adatknál. A megyében az idei júniusi felmérések szerint 89 állmány van, ami 6%-kal kevesebb az egy évvel ezelőttiekhez képest. A juhállmányk száma ez év júniusában, az rszágban 1185 vlt, ami azt jelenti, hgy a tavalyihz képest 1,5%-kal csökkent. A megyei adatk szerint idén 53 állmányt vettek nyilvántartásba, ami az egy évvel krábbihz képest 13%-kal kevesebb júniusában, az rszágban barmfiállmányt számltak meg, ami 2010-hez képest csaknem 5%-kal kevesebb. Brsd-Abaúj-Zemplén megyében idén 1900 állmányt jegyeztek fel, ami 15%-kal kevesebb az előző évben nyilvántartttakhz képest (14). Összességében tehát, az állatállmány mind rszágs, mind megyei szinten csökkent az előző évi vizsgálatkhz képest Az állatrvslás jellegzetességei Brsd-Abaúj-Zemplén megyében Brsd-Abaúj-Zemplén megye állategészségügyi vnatkzásban hat nagybb kerületre taglódik. Ezek Misklc, Mezőkövesd, Sárspatak, Encs, Kazincbarcika és Edelény körzetek. Ez a területi rendszerelsztás a hatósági jgkörben dlgzó és praktizáló állatrvskra is vnatkzik, és ügyeleti rendszer működik bennük. Ügyeletet nem kötelező vállalni, ám amennyiben az állatrvs úgy dönt, hgy részt vesz benne, akkr a terület egészére kiterjed többletkötelezettsége. Ahgy a szakterületekre, úgy több ügyeleti kerületre is kérhet egy személy engedélyt, de ehhez a megfelelő kérelmet be kell nyújtania a Magyar Állatrvsi Kamara Megyei Szervezete felé. A megyében 89 állatrvs rendelkezik működési engedéllyel, tvábbi 7 itt élő állatrvs nem, valamint nincsenek benne ebben a létszámban az egyes kerületek kerületi főállatrvsai. A megyében 28 állatrvsi rendelő és 31 használlattartó telep működik. Az utóbbiból tizenkilencben szarvasmarhát, ötben sertést, kettőben juht és négyben barmfit tenyésztenek, amiből az egyik víziszárnyas nevelő telep. Az állatrvsk működési engedélyeikben határzzák meg, hgy mely kerületekben, milyen munkakört láthatnak el. 12

13 Az állattartásban történt váltzásk hatása az állatrvslásra Míg az említett állatfajk tartása egyre inkább visszaszrult az évek srán, a kutya-és macskatartásban világszerte jelentős váltzásk következtek be. Évtizedekkel ezelőtt még a kutya és a macska is házkörüli használlatként élt, kivéve az előkelőségeket, hiszen a királyk és császárk előszeretettel tartttak udvaruk díszeként társasági kutyákat, és előkelő vadászkutyákat. Az elmúlt pár évben aznban a kisállattartás teljesen átalakult, manapság, főleg nagyvárskban a legtöbb háztartásban élő kutya és macska kizárólag házi kedvenc, és semmilyen frmában sem használlat. Ma Magyarrszágn a családk nagyjából 30%-a tart kedvtelésből valamilyen kistestű állatt, amelyek között a kutya és macska mellett egyre elterjedtebbek a különféle egztikusnak számító hüllők, rágcsálók és madarak. Ez a váltzás nagymértékben érintette az állatrvsi hivatást is, hiszen, pusztán a megélhetésük miatt az addig világ életükben nagyállatkkal fglalkzó állatrvsknak egy új szakterületen kellett helytállniuk. Ahgy a nagyállat létszám egyre csökkent, sk állatrvs veszítette el a munkáját, vagy legalábbis bevételének jelentős részét. Ebből a válságból a kiutat a már említett, az USA és Nyugat-felől érkező új hullám, a kedvencállat tartás jelentette. Ez az új trend, és az a tény, hgy az emberek anyagi helyzete javult az évek srán, lehetővé tette, hgy az állattartók egyre több pénz áldzhassanak kedvencük jólétére, az egyre színvnalasabb, egyre fejlettebb rvsi ellátására (4). A váltzás aznban nem csupán szakmai értelemben vett átalakulást jelentett, hanem az állatrvsknak egyben vállalkzóvá, üzletemberré is kellett válniuk, hiszen a fizetésüket már nem az államtól kapták, hanem maguknak kellett elkérniük a tulajdnsktól Az életpálya alakulása A pályaválasztás Életünk srán az egyik legfntsabb kérdés a pályaválasztás. Az, hgy milyen tanulmánykat flytatunk, mely irányba képezzük magunkat, egész életünkre hatással van. Ahgy az ember már egészen fiatal krától szemléli a világt, a körülötte élők szakmáját, mindennapi munkáját, kap egyfajta képet az előtte álló lehetőségekről. Külső szemlélőként megfigyelheti, hgy adtt fglalkzásk mivel járnak, mennyire lehet megterhelő egy adtt szakma, vagy munkakör, illetve milyen életszínvnalat tesz lehetővé. Az évek srán a tanulmányai, vagy a körülötte élők (szülei, távlabbi rknai, barátai, ismerősei) elbeszéléseiből, a nehézségekből, amikkel minden nap meg kell küzdeniük, valamint a lelkes, vagy éppen lelmbzó élménybeszámlókból mind-mind egyre színesebb képet kap jó néhány munkakörről, és ezek mind segíthetik a későbbi választásban. Egyesek életében nem 13

14 kz gndt eldönteni, hgy mivel szeretnének fglalkzni. Ezeknél az embereknél már fiataln megfigyelhető egy adtt szakma felé történő rientálódás, és akár már az általáns iskla elvégzése után is tudják, hgy mivé szeretnének válni és hgy hgyan flytassák tanulmányaikat. Vannak aznban lyan fiatalk, akiknek nincs határztt elképzelésük a jövőjükkel kapcslatban. Az ő esetükben, többnyire a közvetlen környezetükben élők beflyáslása, tanácsai döntenek. A szakemberek szerint a szülők nagymértékben hzzájárulnak a fiatalk pályaválasztási döntéseihez, aminek több kát is megjelölték. Egyesek szerint a mai pályakezdők éretlenebbek elődeiknél, és nem, vagy csak igen nehezen képesek önálló döntések meghzatalára. A másik k lehet az életszakaszk jelentős kitlódása a krábbiakhz képest, legyen szó a szülőktől való érzelmi és anyagi függetlenedésről, vagy akár a gyermekvállalásról. Tvábbá, a szülői beflyás ka lehet skszr az is, hgy a szülő a saját meg nem valósíttt álmát, vagy éppen a családi tradíciót akarja a pályakezdőre ráerőltetni (2). Az utóbbinak, a családi hagymány követésének előnye lehet az, hgy már a kezdetektől mélyen belelát a fiatal az adtt pálya előnyeibe és buktatóiba. Ezáltal tudni fgja, mit várhat ettől a munkától, hiszen a család számára ismeretlen pályáról nem alakulhat ki a pályakezdőben reális kép, csak az, amit a saját megfigyelése alapján feltételezett róla. Így később, amennyiben ez a valós- és feltételezett kép nem fedi egymást, lehetséges, hgy csalódást fg kzni. Ilyenkr, ha van rá lehetősége, pályát módsíthat, és elhagyhatja az adtt szakmát, ám van, hgy ezt külső tényezők miatt már nem teheti meg. Ez a csalódás kihathat tvábbi életére, és súlys esetben önbecsülésrmlást, pszichés zavarkat is kzhat. Ha aznban a fiatalnak ekkr még lehetősége van módsítani, és más irányú képzést elvégezni, az az aktív munkába állás idejét jelentősen kitlhatja. Az állatrvsi pálya tipikus példa lehet erre, hiszen az ember gyermekként az állatrvst az apró házi kedvencek, a család számára kedves állatk védelmezőjeként látja, ami rendkívül szimpatikus, magaszts hivatást ígér. Ez a pálya aznban, ahgy ezekben a szép pillanatkban, úgy nehézségekben is éppen ilyen gazdag, hiszen szellemileg és fizikailag is megterhelő, és az embert skszr éjjel, vagy hétvégén, illetve ünnepnapkn is szólíthatja a kötelesség. Mindezek mellett skszr nehéz, lelkileg nagyn megterhelő döntéseket kell hznia, mert gyakran nem érzelmi, hanem gazdasági alapn kell dönteni. A mai társadalmban, főleg az értelmiségi, egyetemet végzett szülők körében ez a jelenség, hgy a gyermekükre kényszerítik akaratukat, egyre ritkább. A szülők többsége inkább útmutatást ad gyermekének, segíti, hgy felismerhesse egy-egy irányban tehetségét, rátermettségét, illetve tanácskkal látja el, hgy eligazdhassn a szakmák között a pályaválasztás idején. A legtöbb fiatal számára a tudats pályaválasztás abban nyilvánul meg, hgy felsőktatási intézménybe való jelentkezés előtt az általuk kedvelt tantárgyakat szem előtt tartva kiválasztják, melyik képzésben szeretnének részt venni, és, hgy a végzettség, amihez az intézet segítségével jutnak, mennyire versenyképes a munkaerőpiacn. Annak érdekében, hgy a pályakezdőket segítsék, ma már egyre több 14

15 szakember fglalkzik pályaválasztási tanácsadással, és a felsőktatási intézmények is célul tűzték ki, hgy az érdeklődő fiatalknak segítő kezet nyújtsanak A diplmás pályakezdés prblémái A kezdő munkavállalók diplmájuk megszerzése után a legtöbb esetben nem rendelkeznek azzal a gyakrlati tudással, amit a munkáltató tőlük elvárna. Emiatt pályakezdőként óriási hátránnyal indulnak a munkahelyekért vívtt harcban a frissdiplmásk. Szakemberek kutatásai szerint ez a jelenség az ktatási intézmények és a család együttes hibái, hiánysságai miatt alakult ki, mivel sem az iskla, sem a család nem tanítja meg a fiatalkat a felelősségvállalásra, valamint a felelősség- és munkakultúrára, így az a munkáltatóra hárul. Az isklákban ma a lexikális tudás számnkérése a jellemző, ezért időszaksan szükség lenne az ktatási rendszerek szisztematikus felülvizsgálatára, és a munkaadók igényeihez történő átalakításra. A család szerepe szintén kiemelkedő ebben a prblémában, hiszen egyre kevesebb a valós emberi kapcslat a családtagk között, tvábbá a fiatalknak nincs jövőképük, az értékrendjük sincs a helyén, és nincsenek követendő társadalmi nrmáik, példaképeik sem (7). Magyarrszágn, a pályakezdők nehézségei mellett a munkaerőpiacn egy másik jelenség is megfigyelhető. Ez általában a középkrúakat érinti, miszerint a munkavállalók a 40 év feletti embereket már nem szívesen fglalkztatják. Ez az előbbi, fiatal réteget szem előtt tartva óriási és érthetetlen ellentmndás, hiszen amely szakmai tapasztalatt a kezdők esetében hiánylnak, azzal ez az idősebb réteg egyértelműen rendelkezik. Mégis, ebben a krcsprtban a legmagasabb a munkanélküliek száma. Amennyiben lehetőségük van, ezek az emberek igyekeznek nem alkalmazttként, hanem saját vállalkzásukkal munkát találni, ám a végleges megldást a munkaadói mentalitás, a hzzáállás váltzása jelenthetné A diplma értéke ma A diplma értékének kérdése a felsőktatási intézményekbe jelentkező, és tt tanuló diákk körében mindig is közpnti kérdés vlt, hiszen fnts tudniuk, hgy a megszerzett végzettséggel milyen eséllyel helyezkedhetnek el a munkaerőpiacn. A különféle főisklákn és egyetemeken szerzett diplmák értéke, keresettsége igencsak váltzó. A Diplmás pályakövetés elnevezésű kutatási prgramban évről évre vizsgálják a pályakezdő diplmásk helyzetét a munkába állást követően (23). Mindez több tévhitet is elszlattt eredményeivel, melyek közül az egyik, hgy a diplmával rendelkező fiatalk körében, a közhiedelemmel ellentétben meglepően gyrs a munkába állás, hiába csökkent az ezredfrduló óta a munkaerőpiac felvevőképessége. Másik érdekesség, hgy bár a bölcsész- és jgtudmányban diplmáztt hallgatók a túltermelés vészjelentései ellenére az rvs- és egészségtudmányi, 15

16 valamint gazdasági szakkhz hasnlóan, az átlagsnál gyrsabban tudnak elhelyezkedni. Tvábbi érdekesség, hgy a pályakezdők első munkahelyének megszerzésénél nagy százalékban az ismeretség, és a kapcslatk segítettek (24). Ezek az adatk alapvetően ptimizmusra adnak kt, ám fnts, hgy önmagában a diplma megléte még nem elegendő az álláskeresés flyamán. Ahgy egyre több és több a diplmával rendelkezők száma, a munkáltatók egyre több követelménnyel, előírással igyekeznek a jelentkezők közül kiválasztani a számukra legértékesebbnek tűnő jelentkezőt. Skszr a szakmai tapasztalat a döntő, ami pályakezdőként nagy nehézséget jelent. Egyre gyakrabban feltétel tvábbá legalább egy idegen nyelv magas szintű ismerete, és adtt esetben nem elégszik meg a munkáltató a nyelvvizsga biznyítvánnyal, hanem elvárja, hgy leendő alkalmazttja kmmunikálni is tudjn az adtt nyelven. Európai Uniós tagságunk révén ez érthető alapkövetelmény, és így a diplma mellett valóban nagyn fnts is, ugyanakkr a nyelvtanítás színvnala hazánkban még bőven hagy kívánnivalót maga után A szakma, és a hivatás fgalma Definíció szerint szakmának nevezünk minden lyan tevékenységet, amely valamilyen speciális képzést igényel. Egyesek aznban nem csupán szakmát, hanem hivatást választanak a pályaválasztás srán. A hivatás jelentését önmagában nem könnyű szavakkal leírni, de amikr ezt a kifejezést használjuk, egy lyan tevékenységre gndlunk, amely társadalmilag kiemelkedő fntsságú; elsajátítása magas szintű előtanulmányt igényel; és végzése elsősrban nem pénzszerzés céljából, hanem belső indíttatásból történik, így végzője a hivatals munkaidején túl is szívesen fglalkzik vele. Arról, hgy pntsan mely szakmákkal tudnánk pársítani a hivatás fgalmát, megszlanak a vélemények, ám a magyar nyelv (esetünkben segítségként) néhány fglalkzás megjelöléseként is használja ezt a szót, pl. az rvsi hivatás, papi hivatás esetében. Az említettek mellett még száms szakmát, fglakzást lehet hivatásként jellemezni, hiszen nincs knkrét meghatárzás erre vnatkzóan. Az állatrvslás is ezekhez hasnlóan tekinthető lyan szakmának, amelyet hivatásszerű munkavégzésként, életvitelként is lehet végezni Az állatrvsi hivatás Azk a pályaválasztás előtt álló fiatalk, diákk, akik az állatrvsi pályán kívánnak elindulni, leggyakrabban az állatk iránt érzett szeretetük miatt döntenek így. Amennyiben elég erős a mtiváció, az ösztönzőleg hat a felvételi vizsgáhz szükséges előtanulmányk teljesítésére. Mivel minden évben magas az Állatrvs-tudmányi Karra jelentkezők száma, és rendszerint többszörös túljelentkezés van, a középisklai diákknak nagyn magas, szinte maximális pntszámmal kell teljesíteni az érettségi vizsgát a sikeres felvételi érdekében. Az 16

17 előírt felvételi tantárgyak, a bilógia és kémia nehézsége és a magas felvételi elvárásk miatt sk diák már ekkr felhagy ezzel az elképzelésével. A sikeres felvételi után aznban a következő, hsszú és nehéz próbatétellel kell a hallgatóknak megküzdeni: az egyetem elvégzésével. Meg kell felelni az elméleti és gyakrlati elvárásknak, és teljesíteni kell a követelményeket. Általában igen kedvező, ha a hallgatókban az egyetemi évek alatt már körvnalazódik, hgy az állatrvs-tudmány mely szakterületén szeretnének elhelyezkedni, és már ekkr elkezdik mélyíteni tudásukat az adtt irányban. A hagymánys gyógyító tevékenység mellett száms feladatkörből választhatnak, például gyógyszerfrgalmazás-, és kutatás, kereskedelem, élelmiszerhigiénia, vagy akár hatósági állatrvsi tevékenység. Az egyetem elvégzése után a következő nehézség, amivel meg kell küzdeni, az álláskeresés. A legtöbb fiatal tanácstalan, hgy milyen módszerekkel is fgjn az álláskereséshez. Rendelkezésükre állnak különböző állatrvsi flyóiratk, internetes fórumk és levelezőlisták, ám sk esetben egy-egy megüresedett állás híre mindössze szájrólszájra terjed, és ismerősöktől, kllégáktól lehetne értesülni felőlük. Ezzel szemben más, több embert fglalkztató szakmák hirdetéseivel több flyóiratban, vagy akár száms internetes álláskereső ldaln találkzhatunk. Így tehát, annak ellenére, hgy az állatrvsi diplma több munkakör végzését is lehetővé teszi, mégsem könnyű a frissen végzetteknek munkába állniuk. Száms esetben nem az érdeklődési irány, hanem az éppen elérhető álláshirdetések száma szabja meg, hgy végzés után milyen szakterületen kezdi meg pályáját az ember. Ilyenkr az tt töltött évek srán, azn az adtt területen gazdagdik ismeretekkel, majd később, kétféle irányban flytathatja karrierjét: ha megtetszett neki az adtt szakirány, tvábbra is tt marad, ám amennyiben nem, akkr esetleg más helyen próbálja ki magát. Az állatrvsi pályán például ez lyan szituációban frdulhat elő, amikr végzés után a fiatal dktr nem tud elhelyezkedni az áhíttt gyógyító-területen, hanem gyógyszerfrgalmazóként, vagy kereskedőként kezdi pályafutását, majd pár hónap, vagy év múltán, amikr lehetősége adódik egy praxisbeli állás megszerzésére, tthagyja addigi munkáját és szakterületet vált. Olyan esetekben is megfigyelhető mindez, amikr a váltás egy biznys anyagi visszalépés dacára történik, hiszen sk esetben a szakmai, vagy akár mrális megelégedettség a pénz, és az anyagi jólét elé helyeződik. Ez utóbbinál válik egy szakma hivatássá. Természetesen nem lehet egy általáns teóriát felállítani ezen a pályán sem, hiszen vannak esetek, amikr az ember az anyagi szempntból kedvezőbb lehetőséget választja, annak ellenére, hgy esetleg kevésbé lelkesedik az adtt munka iránt (5) A dktri címmel járó hivatásk Törvényi előírás szerint, egyes szakterületeken szerzett diplmákhz a "dktr" megnevezés autmatikusan jár. Az ide tartzó szakterületek a jgász (dr. jur.), a fgrvs 17

18 (dr. med. dent.), az rvs (dr.med.), és a gyógyszerész (dr. pharm), valamint az állatrvsdktri cím (med. vet.). Ezeken az egyetemi szakkn, az ezzel fglalkzó felmérések szerint évről évre magas, akár többszörös túljelentkezés szktt lenni. Egy 2009-ben végzett felmérés szerint a fiatalk körében az önmagában dktri címmel járó pálya kifejezetten elismertnek számít, azaz aki jgi vagy rvsi pályára megy, jó eséllyel a társadalm elismert feléhez fg tartzni: Társadalmi elismertség szerint az rvsi pálya az elsőrendű favrit. Érdekesség, hgy az anyagi megbecsültség listáján visznt a gyógyító dktrk nincsenek dbgón (17) A segítő szakma, annak fgalma és jellemzői A segítő szakmának knkrét definíciója nem létezik, és a történelem srán egyre bővült azn fglalkzásk köre, melyeket ezek közé srltak. A segítő szakmák művelőinek közös jellemzője a sajáts, áldzatkész viselkedés, amit az daadó magatartás legtisztább megjelenési frmájának tekintünk. Ez az önzetlen magaviselet két alapvető tulajdnsággal jellemezhető: egyrészt önkéntes vállalásn alapszik, másrészt másk javát szlgálja. Ezekben a szakmákban vnzerőként jelentkezik a máskn segítés gndlata, amely magas szintű hivatásérzettel pársul. Ilyen fglalkzásk többek között a papi hivatás, az rvslás, a szciális munka, a pszichterápia és a különböző mentál-higiénés pályák. Az egészségpszichlógiával fglalkzó szakemberek szerint az altruista magatartás a kedvező lelki hatás mellett bilógiai hatással is bír. Különféle vizsgálatkkal kimutatták, hgy a segítésnek immunrendszer-stimuláló hatása van: fkzza a T-lymphcyták és a killer-sejtek aktivitását. E jótékny hatás mellett aznban a segítő szakmáknak, hivatásuknak lehetnek kedvezőtlen következményei is, hiszen a segítőnek az élet minden pillanatában rendelkeznie kell az elvárt empátiás kézséggel, függetlenül a munkahelyi és magánéleti nehézségeitől, így egyfajta flyamats pszichés terhelésnek van kitéve. Az évek srán, amikr az ember telítődik ezekkel a mindennapi munkájában jelentkező, túlztt pszichés terhelést kzó prblémákkal, felléphet az ún. kiégési-szindróma, azaz a burnut (3) A kiégési-szindróma A kiégés fgalmát Herbert J. Freudenberger alktta meg 1974-ben. Egészségügyi intézmények dlgzóinál, önsegítő közösségek, kríziskezelő közpntk tagjainál figyelte meg a tünet-együttest. Megfgalmazása szerint: A burnut-szindróma szinte minden fglalkzásnál előfrdulhat. Speciális intenzitású aznban a humán szlgáltatásk, az egészségügy szférájában, melyben eleve megtalálható a későbbi frusztráció száms "beépített frrása": a teljesítmények mérésének hiányzó kritériumai, alacsny jövedelem, hsszú munkaidő, extra igénybevétel mellett nagy felelősség, ugyanakkr elégtelen intézményi támgatás, adminisztratív terhek, a karrier, az előrejutási lehetőségek limitjei, kérdéses 18

19 megbecsülés mind a kliensek, mind a társadalm részéről. És máris da a segítők gyakri nagy kezdeti lelkesedése (6). Az ezzel fglalkzó szakemberek a kiégés kaként hárm tényezőt határztak meg: azkat a személyiségjegyeket, amelyek a pálya választásáhz vezettek, az érzelmi túlterheltséget, és a túlztt daadást a kliens felé. A kiégés egy hsszú, több év alatt kialakuló flyamat, amelynek alapvetően öt szakaszát különítik el. Az első szakasz egy szélsőségesen pzitív, nagyn lendületes, idealisztikus fázis, amelyben a segítő már-már túlztt lelkesedése figyelhető meg. Biznyítási kényszere van, és ebből eredően állandóan fkztt teljesítményt vár el saját magától. A másdik szakasz az ún. realisztikus szakasz. Ekkr már alábbhagy a lelkesedés, a segítő megpróbál egyensúlyt teremteni az életében. A kudarckat igyekszik mindenképpen elkerülni, de már nem a túlztt teljesítménnyel. Tulajdnképpen, ha sikerülne ebben a szakaszban maradnia, akkr kiváló segítő válhatna belőle. A harmadik szakaszban a kiábrándulás szakasza következik be. Terhessé válik számára munka, az empátia működtetése is egyre inkább lehetetlenné válik. Egyre kevésbé tud hiteles érzelmeket kimutatni és a magánéletében is negatív váltzásk történnek. A negyedik szakasz a frusztráció szakasza. Ez már teljes visszahúzódást jelent, nem bírja a terhelést, leépíti feladatait és megindul a szakmából való kivnulás. Az utlsó, ötödik szakasz a teljes apátia szakasza. Ekkr már nem talál örömöt sem a munkában, sem a magánéletében, egysíkúvá válik, mindenkit kerül, nem kmmunikál. Végül felléphet nála az ún. depersznalizációs-szindróma is, aminek az egyik jele a depresszió megjelenése (18). A flyamat ismeretében érthető, hgy miért fnts megtalálni az egyensúlyt a munkában, és törekedni arra, hgy a végső stádiumk ne következzenek be az ember életében A siker és a sikeresség A siker, a mai világ karrierrientált életében nagyn fnts tényező. A munka, a magánélet és az egészség összefüggéseire óriási hatással bír, hiszen aki sikert ér el munkájában, skkal elégedettebb, kiegyensúlyzttabb, ami kihat magánéletére és egészségi állaptára is. Ha valakit flyamats kudarck érnek hsszabb ideig, nem csak önbizalma sérül, hanem a flyamats stressz, aminek ki lesz téve, negatív hatással lesz családtagjaival való kapcslatára, ráadásul egészségét is kársíthatja, például gymrfekélyt, vagy akár szívés keringési prblémák kialakulását is kzhatja. A sikert, és sikerességet elég nehezen lehet definiálni, hiszen minden ember számára más-más jelentéssel bírnak ezek a szavak. Vannak, akik a jól jövedelmező állást, másk a magas, beflyáss pzíciót tekintik sikernek. Skaknak aznban nem a pénz, vagy a szakmai hírnév jelenti a sikerességet, hanem a jól elvégzett, eredményes munka. Egyes kimutatásk szerint, azk az emberek, akik sikeresnek tartják magukat munkájukban, minden nap szembesülnek kihíváskkal, amelyek leküzdése által fejlődni képesek (19). 19

20 Megbecsültség és társadalmi elismertség A társadalmi elismertség, valamint a megbecsültség nehezen meghatárzható fgalmak. Pntsan nem is definiálható, hgy egy adtt szakmát mi tesz megbecsültté, ám a legfntsabb, legmeghatárzóbb tényezője mindenképpen az emberekben kialakuló bizalm az adtt fglalkzás iránt. Egyes kutatásk szerint az emberek azkban a szakemberekben bíznak leginkább, akiknek munkáját valamilyen szempntból kiemelkedően hasznsnak ítélik. Ezek azk a fglalkzásk, amelyek végzéséhez megfelelő rátermettség és elhivatttság szükséges. Egy 2006-ban készült közvélemény-kutatás meglepő eredménye szerint aznban az rvsk csak a hatdik helyen állnak, és őket a tűzltó, a mentő, a tudós, a gyógyszerész és az óvónő is megelőzi (1) Munkaerőhelyzet ma Brsd-Abaúj-Zemplén megyében A hsszú, több évig tartó tanulás végén, amikr a fiatal felnőttek kézhez kapják diplmájukat, a következő nagy nehézség, amellyel meg kell küzdeniük, az álláskeresés. Az ember ilyenkr szeretne tanult szakmáján belül, a számára legérdekesebb szakterületen elhelyezkedni. A gazdasági válság kezdete óta a munkaerőhelyzet sajnálats módn egyre rmlik az egész rszágban, amely alól Brsd-Abaúj-Zemplén megye sem kivétel. A munkavállalásnál a jövedelmen kívül a szakmai megelégedettség érzése is fnts szempnt, amely nem csupán a munka jellegétől, hanem a munkatársak és a főnök személyétől is nagyban függ. Egy tavaly készült felmérés szerint a magyar munkavállalók mindössze 8%-a elégedett munkahelyével, amivel nemzetközi összehasnlításban hazánk a lista végére szrult. Ezzel szemben a megkérdezettek általában elégedettek munkakörülményeikkel, és az ösztönzési rendszerek egyes elemeivel (13). 20