(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A61K 31/427 (06.01) A61K 31/06 (06.01) A61P 3/02 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/US 04/ () Elsõbbségi adatok: US (72) Feltalálók: DAS, Jagabandhu, Mercerville, New Jersey (US); PADMANABHA, Ramesh, Hamden, Connecticut 0618 (US); CHEN, Ping, Belle Mead, New Jersey 0802 (US); NORRIS, Derek, J., Pennington, New Jersey (US); DOWEYKO, Arthur, M. P., Long Valley, New Jersey 0783 (US); BARRISH, Joel, Richboro, Pennsylvania 1894 (US); WITYAK, John, Carlsbad, California 909 (US); LOMBARDO, Louis, J., Belle Mead, New Jersey 0802 (US); LEE, Francis, Y. F., Yardley, Pennsylvania (US) (73) Jogosult: Bristol-Myers Squibb Company, Princeton NJ (US) (74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Ciklusos protein-tirozin-kináz-inhibitorok HU T2 A leírás terjedelme 26 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálta.

2 Ez a bejelentés a 09/48,929 bejelentési számú USAbeli bejelentés, benyújtva 00. április 13¹án, részben folytatólagos bejelentése, amely igényli /129, alapszámú ideiglenes USA-beli bejelentés, benyújtva április 1¹én, elsõbbségét, melynek teljes tartalmára itt referenciaként hivatkozunk. A jelen találmány tárgya IV képletû vegyület vagy ennek sója alkalmazása meghatározott típusú rák orális kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény elõállítására. A protein-tirozin-kinázok (PTK) olyan enzimek, amelyek ATP-szubsztrátummal együtt a peptidekben és proteinekben foszforilezik a tirozinmaradékokat. Ezek az enzimek kulcselemek a sejtek jeladásának szabályozásában, beleértve a sejtszaporodást és a sejtdifferenciálódást. A PTK enzimek közé tartoznak többek között a receptor-tirozin-kinázok (RPTK), beleértve az epidermális növekedési faktor kinázcsalád tagjait (például HER1 és HER2), a vérlemezkékbõl származó növekedési faktort (PDGF) és az olyan kinázokat, amelyek szerepet játszanak az angiogenezisben (Tie 2 és KDR); valamint a nem receptor tirozin-kinázok, beleértve az Syk, JAK és Src (például Src, Fyn, Lyn, Lck és Blk) családok tagjait [lásd Bolen J. B., Rowley, R. B., Spana, C. és Tsygankov, AY.: The src family of tyrosine protein kinases in hemopoietic signal transduction, FASFB J., 6, (1992); Ullrich, A. és Schlessinger, J., Signal transduction by receptors with tyrosine kinase activity, Cell, 61, (1990); valamint Ihle, J. N.: The Janus protein tyrosine kinases in hematopoetic cytokine signaling, Sem. Immunol., 7, (199)]. A PTK enzimek fokozott hatása részt vesz különbözõ rosszindulatú és nem rosszindulatú proliferatív betegségekben. Emellett a PTK enzimek központi szerepet játszanak az immunrendszer sejtjeinek szabályozásában. A PTK-inhibitorok ezért onkológiás és immunológiás rendellenességek széles változatát befolyásolhatják. Ezek a rendellenességek enyhíthetõk meghatározott receptor vagy nem receptor PTK enzimek, így Lck-szelektív gátlásával, vagy a PTK-osztályon belüli homológia alapján azonos inhibitor által több mint egy PTK enzimre kifejtett gátlás alapján. Különösen érdekes TPK enzim az Lck, amely megtalálható a fontos proteinszubsztrátumok foszforilezésében részt vevõ T¹sejtekben. Erre szükség van a produktív antigénreceptor jelképezéshez és sejtaktiváláshoz. Az Lck-aktivitás hiányában a T¹sejt-receptor (TCR) zéta lánca nem foszforilezõdik, a ZAP 70 kináz nem aktiválódik, és nem következik be a T¹sejt-aktiváláshoz lényeges Ca 2+ -mobilizálás [Weiss, A. és Littman, D. R.: Signal transduction by lymphocyte antigen receptors, Cell, 76, (1994); Iwashima, M., Irving, B. A., van Oers, N.S.C., Chan, A. C. és Weiss, A.: Sequential interactions of the TCR with two distinct cytoplasmic tyrosine kinases, Science, 263, (1994); és Chan, A. C., Dalton, M., Johnson, R., Kong, G., Wang, T., Thoma, R. és Kurosaki, T.: Activation of ZAP 70 kinase activity by phosphorylation of tyrosine 493 is required for lymphocyte antigen receptor function, EMBO J., 14, (199)]. Az Lck-inhibitorok ezért felhasználhatók a T¹sejtek által közvetített rendellenességek kezelésére, melyekre példaként említhetõk az olyan krónikus betegségek, amelyekben a T¹sejt-komponens fontos szerepet tölt be, így például reumás ízületi gyulladás, sclerosis multiplex és lupusz, valamint az olyan akut betegségek, melyekrõl ismert, hogy lényeges szerepet töltenek be a T¹sejtek, például akut transzplantátumkilökõdés és késleltetett típusú hiperszenzitivitás (DTH) reakciók. A WO 00/62778 A1 számú irat ciklusos vegyületeket és ezek sóit ismerteti, melyek közé tartozik a IV képletû vegyület, továbbá ismerteti az ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeket, és az ilyen vegyületek alkalmazását protein-tirozin-kináz által közvetített rendellenességek, így immunológiás és onkológiás rendellenességek kezelésében. A jelen találmány tárgya egy IV képletû vegyület vagy ennek sója alkalmazása IV rák orális kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény elõállítására, ahol a rák krónikus mielogén leukémia (CML), gasztrointesztinális sztróma tumor (GIST), akut mielogén leukémia (AML), masztocitózis, csírasejttumor, kissejtes tüdõrák (SCLC), melanoma, hasnyálmirigyrák, prosztatarák vagy gyermekgyógyászati szarkóma. A jelen találmány tárgya továbbá IV képletû vegyület vagy ennek sója alkalmazása rák orális kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény elõállítására, ahol a rák STI 70 hatóanyagra rezisztens. A leírásban tárgyaljuk az alábbi I képletû ciklusos vegyületeket, és ezek sóit protein-tirozin-kináz-inhibitorként történõ alkalmazásra: I ahol Q jelentése (1) egy tagú heteroarilgyûrû; (2) egy 6 tagú heteroarilgyûrû vagy (3) egy arilgyûrû adott esetben egy vagy több R 1 csoporttal szubsztituálva, 2

3 Z jelentése (1) egyszeres kötés; (2) R 1 C=CH vagy (3) (CH 2 ) m, ahol m értéke 1 vagy 2; X 1 és X 2 jelentése egyenként hidrogénatom vagy együtt O vagy S; R 1 jelentése (1) hidrogénatom vagy R 6, ahol R 6 jelentése alkilcsoport, alkenilcsoport, alkinilcsoport, cikloalkilcsoport, cikloalkil-alkilcsoport, cikloalkenilcsoport, cikloalkenil-alkilcsoport, arilcsoport, aralkilcsoport, heterociklilcsoport vagy heterociklil-alkil-csoport, amelyek mindegyike egyenként szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és egy vagy több (elõnyösen egy vagy kettõ) Z 3 csoporttal szubsztituált; (2) OH vagy OR 6 ; (3) SH vagy SR 6 ; (4) C(O) 2 H, C(O) q R 6, vagy O C(O) q R 6, ahol q értéke 1 vagy 2; () SO 3 H vagy S(O) q R 6 ; (6) halogénatom; (7) cianocsoport; (8) nitrocsoport; (9) Z 4 NR 7 R 8 ; () Z 4 N(R 9 ) O Z NR R 11 ; (11) Z 4 N(R 12 ) Z R 6 ; (12) P(O)(OR 6 ) 2 ; R 2 és R 3 jelentése egymástól függetlenül (1) hidrogénatom vagy R 6 ; (2) Z 4 R 6 ; vagy (3) Z 13 NR 7 R 8 ; R 4 és R jelentése (1) egymástól függetlenül hidrogénatom vagy R 6 ; (2) Z 4 N(R 9 ) Z NR R 11 ; (3) N(R 9 )Z 4 R 6 ; vagy (4) a kapcsolódó nitrogénatommal együtt egy 3 8 tagú telített vagy telítetlen heterociklusos gyûrû, amely szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált, mely heterociklusos gyûrû adott esetben egy benzolgyûrûvel kondenzált, amely önmagában szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált; R 7,R 8,R 9,R,R 11 és R 12 jelentése (1) egymástól függetlenül hidrogénatom vagy R 6 ; (2) R 7 és R 8 jelentése együtt alkiléncsoport, alkeniléncsoport vagy heteroalkilcsoport, amelyek a kapcsolódó nitrogénatommal együtt 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képeznek, amely gyûrû szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált; vagy (3) R 9,R és R 11 közül bármely kettõ jelentése együtt alkiléncsoport vagy alkeniléncsoport, amelyek a kapcsolódó nitrogénatommal együtt 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képeznek, amely gyûrû szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált; R 13 jelentése (1) cianocsoport; (2) nitrocsoport; (3) NH 2 ; (4) NHOalkil; () OH; (6) NHOaril; (7) NHCOOalkil; (8) NHCOOaril; (9) NHSO 2 alkil; () NHSO 2 aril; (11) aril; (12) heteroaril; (13) Oalkil; vagy (14) Oaril; R 14 jelentése (1) NO 2 ; (2) COOalkil; vagy (3) COOaril; R 1 jelentése (1) hidrogénatom; (2) alkilcsoport; (3) arilcsoport; (4) aralkilcsoport; vagy () cikloalkilcsoport; Z 1,Z 2 és Z 3 jelentése egymástól függetlenül (1) hidrogénatom vagy Z, ahol Z 8 jelentése (i) alkilcsoport, alkenilcsoport, alkinilcsoport, cikloalkilcsoport, cikloalkil-alkil-csoport, cikloalkenilcsoport, cikloalkenil-alkil-csoport, arilcsoport, aralkilcsoport, alkil-aril-csoport, cikloalkil-arilcsoport, heterociklilcsoport vagy heterociklil-alkil-csoport; (ii) egy (i) csoport, amely önmagában egy vagy több azonos vagy különbözõ (i) csoporttal szubsztituált, vagy (iii) egy (i) vagy (ii) csoport, amely egy vagy több alábbi, a Z 1,Z 2 és Z 3 (2) (16) definíciójában szereplõ csoporttal szubsztituált; (2) OH vagy OZ 6 ; (3) SH vagy SZ 6 ; (4) C(O) q H, C(O) q Z 6 vagy O C(O) 1 Z 6 ; () SO 3 H, S(O) q Z 6 vagy S(O) q N(Z 9 )Z 6 ; (6) halogénatom; (7) cianocsoport, (8) nitrocsoport; (9) Z 4 NZ 7 Z 8 ; () Z 4 N(Z 9 ) Z NZ 7 Z 8 ; (11) Z 4 N(Z ) Z Z 6 ; (12) Z 4 N(Z ) Z H; (13) oxocsoport; (14) O C(O) Z 6 ; (1) Z 1, Z 2 és Z 3 közül bármely kettõ jelentése együtt alkiléncsoport vagy alkeniléncsoport, amelyek a kapcsolódó atomokkal együtt 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képeznek, vagy (16) Z 1, Z 2 és Z 3 közül bármely kettõ jelentése együtt O (CH 2 ) r O, ahol r értéke 1, amely a kapcsolódó atomokkal együtt 4 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képez; Z 4 és Z jelentése egymástól függetlenül (1) egyszeres kötés; (2) Z 11 S(O) q Z 12 ; 3

4 (3) Z 11 C(O) Z 12 ; (4) Z 11 C(S) Z 12 ; () Z 11 O Z 12 ; (6) Z 11 S Z 12 ; (7) Z 11 O C(O) Z 12 ; vagy (8) Z 11 C(O) O Zn 12 ; Z 7,Z 8,Z 9 és Z jelentése (1) egymástól függetlenül hidrogénatom vagy Z ; (2) Z 7 és Z 8 vagy Z 6 és Z jelentése együtt alkiléncsoport vagy alkeniléncsoport, amelyek a kapcsolódó atomokkal együtt 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képeznek, amely gyûrû szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált; vagy (3) Z 7 vagy Z 8 jelentése Z 9 csoporttal együtt alkiléncsoport vagy alkeniléncsoport, amelyek a kapcsolódó nitrogénatommal együtt 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képeznek, amely gyûrû szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és Z 3 csoportokkal szubsztituált; Z 11 és Z 12 jelentése egymástól függetlenül (1) egyszeres kötés; (2) alkiléncsoport; (3) alkeniléncsoport; vagy (4) alkiniléncsoport; és Z 13 jelentése (1) egyszeres kötés; (2) Z 11 S(O) q Z 12 ; (3) Z 11 C(O) Z 12 ; (4) Z 11 C(S) Z 12 ; () Z 11 O Z 12 ; (6) Z 11 S Z 12 ; (7) Z 11 O C(O) Z 12 ; (8) Z 11 C(O) O Z 12 ; (9) C(NR 13 ) ; () C(CHR 14 ) ; vagy (11) C(C(R 14 ) 2 ). Az I képletû vegyületek közé tartoznak a következõ II képletû vegyületek és ezek sói II ahol n értéke 1 vagy 2, A jelentése szénatom vagy nitrogénatom, B jelentése nitrogénatom, oxigénatom vagy kénatom, X 3 jelentése oxigénatom vagy kénatom, és R 1,R 2,R 3,R 4 és R jelentése a fenti A találmány részletes ismertetése Az alábbiakban megadjuk a jelen leírásban alkalmazott kifejezések meghatározását. Egy adott csoportra vagy kifejezésre elõször megadott meghatározás erre a csoportra és kifejezésre a teljes leíráson keresztül érvényes, akár önmagában, akár más csoport részeként, ellenkezõ értelmû megjelölés hiányában. Az alk vagy alkilcsoport jelentése 1 12 szénatomos, elõnyösen 1 8 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú szénhidrogéncsoport. A rövid szénláncú alkilcsoport jelentése 1 4 szénatomos alkilcsoport. Az alkenilcsoport jelentése 2 szénatomos, elõnyösen 2 4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú szénhidrogéncsoport, amely legalább egy kettõs kötést tartalmaz. Ha egy alkenilcsoport egy nitrogénatomhoz kapcsolódik, akkor elõnyösen ez a csoport nem egy kettõs kötést tartalmazó szénatomon keresztül kapcsolódik. Az alkinilcsoport jelentése 2 szénatomos, elõnyösen 2 4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú szénhidrogéncsoport, amely legalább egy hármas kötést tartalmaz. Ha egy alkenilcsoport egy nitrogénatomhoz kapcsolódik, akkor elõnyösen ez a csoport nem egy hármas kötést tartalmazó szénatomon keresztül kapcsolódik. Az alkiléncsoport jelentése 1 szénatomos egyenes láncú híd, amely egyszeres kötésekkel kapcsolódik [például (CH 2 ) x, ahol x értéke 1 ], amely adott esetben 1 3 rövid szénláncú alkilcsoporttal szubsztituálva lehet. Az alkeniléncsoport jelentése 2 szénatomos egyenes láncú híd, amely egy vagy kettõ kettõs kötést tartalmaz, és egyszeres kötésekkel kapcsolódik, és adott esetben 1 3 rövid szénláncú alkilcsoporttal szubsztituálva lehet. Az alkeniléncsoportra példaként említhetõ CH=CH CH=CH, CH 2 CH=CH, CH 2 CH=CH CH 2, C(CH 3 ) 2 CH=CH és CH(C 2 H ) CH=CH. Az alkiniléncsoport jelentése 2 szénatomos egyenes láncú híd, amely egy hármas kötést tartalmaz, és egyszeres kötésekkel kapcsolódik, és adott esetben 1 3 rövid szénláncú alkilcsoporttal szubsztituálva lehet. Az alkiniléncsoportra példaként említhetõ C C, CH 2 C C, CH(CH 3 ) C C és C C CH(O 2 H )CH 2. Az ar vagy arilcsoport jelentése aromás ciklusos csoport (például 6 tagú monociklusos, tagú biciklusos vagy 14 tagú triciklusos gyûrûrendszer), amely 6 14 szénatomot tartalmaz. Az arilcsoportra példaként említhetõ a fenilcsoport, naftilcsoport, bifenilcsoport és antracenilcsoport. A cikloalkilcsoport és cikloalkenilcsoport jelentése 3 12 szénatomos ciklusos szénhidrogéncsoport. A halogénatom jelentése fluroatom, klóratom, brómatom és jódatom. A telítetlen gyûrû kifejezés részben telítetlen és aromás gyûrûket jelent. A heterociklusos csoport vagy heterociklilcsoport jelentése teljesen telített vagy telítetlen, így nem aromás (vagyis heterocikloalkilcsoport) és aromás (vagyis heteroarilcsoport) ciklusos csoport, például 4 7 tagú monociklusos, 7 11 tagú biciklusos vagy 1 tagú triciklusos gyûrûrendszer, amely legalább egy szénatomos gyûrûben legalább egy heteroatomot tartalmaz. A heteroatomot tartalmazó heterociklilcso- 4

5 port valamennyi gyûrûje 1, 2, 3 vagy 4 heteroatomot tartalmaz nitrogénatom, oxigénatom és/vagy kénatom közül megválasztva, ahol a heteroatomként elõforduló nitrogénatom és kénatom adott esetben oxidált formában és a heteroatomként elõforduló nitrogénatom adott esetben kvaternerizált formában lehet. A heterociklilcsoport a gyûrû vagy gyûrûrendszer tetszõleges heteroatomján vagy szénatomján keresztül kapcsolódik. A monociklusos heterociklilcsoportra példaként említhetõ a pirrolidinilcsoport, pirrolilcsoport, pirazolilcsoport, oxetanilcsoport, pirazolinilcsoport, imidazolilcsoport, imidazolinilcsoport, imidazolidinilcsoport, oxazolilcsoport, oxazolidinilcsoport, izoxazolinilcsoport, izoxazolilcsoport, tiazolilcsoport, tiadiazolilcsoport, tiazolidinilcsoport, izotiazolilcsoport, izotiazolidinilcsoport, furilcsoport, tetrahidrofurilcsoport, tienilcsoport, oxadiazolilcsoport, piperidinilcsoport, piperazinilcsoport, 2¹oxopiperazinil-csoport, 2¹oxo-piperidinil-csoport, 2¹oxo-pirrolidinil-csoport, 2¹oxo-azepinil-csoport, azepinilcsoport, 4¹piperidonilcsoport, piridinilcsoport, pirazinilcsoport, pirimidinilcsoport, piridazinilcsoport, tetrahidropiranilcsoport, morfolinilcsoport, tiamorfolinilcsoport, tiamorfolinil-szulfoxid-csoport, tiamorfolinil-szulfon-csoport, 1,3-dioxolanilcsoport és tetrahidro-1,1-dioxo-tienil-csoport, triazolilcsoport, triazinilcsoport és hasonlók. A biciklusos heterociklilcsoportra példaként említhetõ az indolilcsoport, benzo-tiazolil-csoport, benzoxazolilcsoport, benzo-dioxolil-csoport, benzo-tienil-csoport, kinuklidinilcsoport, kinolinilcsoport, tetrahidroizokinolinilcsoport, izokinolinilcsoport, benzimidazolilcsoport, benzo-piranil-csoport, indolizinilcsoport, benzo-furil-csoport, kromonilcsoport, kumarinilcsoport, benzopiranil-csoport, cinnolinilcsoport, kinoxalinilcsoport, indazolilcsoport, pirrolopiridilcsoport, furopiridinilcsoport (így furo[2,3¹c]piridinil-csoport, furo[3,2¹b]piridinil-csoport vagy furo[2,3¹b]piridinil-csoport), dihidroizoindolilcsoport, dihidrokinazolinilcsoport (így 3,4-dihidro-4- oxo-kinazolinil-csoport), tetrahidrokinolinilcsoport és hasonlók. A triciklusos heterociklilcsoportra példaként említhetõ a karbazolilcsoport, benzidolilcsoport, fenantrolinilcsoport, akridinilcsoport, fenantridinilcsoport, xantenilcsoport és hasonlók. A heteroarilcsoport jelentése aromás heterociklilcsoport. A heteroarilcsoportra példaként említhetõ a pirrolilcsoport, pirazolilcsoport, imidazolilcsoport, oxazolilcsoport, izoxazolilcsoport, tiazolilcsoport, tiadiazolilcsoport, izotiazolilcsoport, furilcsoport, tienilcsoport, oxadiazolilcsoport, piridinilcsoport, pirazinilcsoport, pirimidinilcsoport, piridazinilcsoport, triazolilcsoport, triazinilcsoport, és hasonlók. Ha q értéke 1 vagy 2, akkor C(O) q H jelentése C(O) H vagy C(O) OH; C(O) q R 6 vagy C(O) q Z 6 jelentése rendre C(O) R 6 vagy C(O) OR 6 vagy C(O) Z 6 vagy C(O) OZ 6 ; O C(O) q R 6 vagy O C(O) q Z 6 jelentése rendre O C(O) R 6 vagy O C(O) R 6, vagy O C(O) Z 6 vagy O C(O) OZ 6 ; és S(O) q R 6 vagy ¹S(O) q Z 6 jelentése rendre SO R 6 vagy SO 2 R 6, vagy SO Z 6 vagy SO 2 Z Az I képletû vegyület egyes esetekben sót képez. Az I képletû vegyületre történõ utalás ezért kiterjed ellenkezõ értelmû megjelölés hiányában a sókra is. Az itt alkalmazott só kifejezés jelentése szervetlen és/vagy szerves savval és bázissal képzett savas és/vagy bázikus só. Az alkalmazott só kifejezés értelmezése kiterjed az ikerionos változatokra (belsõ sókra) (amelyek kialakíthatók például akkor, ha R szubsztituens jelentése savas csoportot, így karboxilcsoportot tartalmaz). Ugyancsak ideértendõk a kvaterner ammóniumsók, így alkil-ammóniumsók. Elõnyösek a gyógyszerészetileg alkalmazható (vagyis nem toxikus, fiziológiailag elfogadható) sók, de más sók felhasználhatók például az elõállításnál alkalmazott izolálási és tisztítási lépésekben. Az I képletû vegyületek sói elõállíthatók például úgy, hogy egy I képletû vegyületet megfelelõ mennyiségû, például ekvivalens mennyiségû savval vagy bázissal reagáltatunk megfelelõ közegben, így olyan közegben, amelyben a só kicsapódik, vagy vizes közegben, amit liofilizálás követ. A savaddíciós sókra példaként említhetõk az acetátok (például az ecetsavval vagy trihalogén-ecetsavval, például trifluor-ecetsavval elõállítható sók), adipátok, alginátok, aszkorbátok, aszpartátok, benzoátok, benzolszulfonátok, biszulfátok, borátok, butirátok, citrátok, kamforátok, kámforszulfonátok, ciklopentán-propionátok, diglükonátok, dodecil-szulfátok, etánszulfonátok, fumarátok, glükoheptanoátok, glicerofoszfátok, hemiszulfátok, heptanoátok, hexanoátok, hidrokloridok, hidrobromidok, hidrojodidok, 2¹hidroxi-etánszulfonátok, laktátok, maleátok, metánszulfonátok, 2¹naftalinszulfonátok, nikotinátok, nitrátok, oxalátok, pektinátok, perszulfátok, 3¹fenil-propionátok, foszfátok, pikrátok, pivalátok, propionátok, szalicilátok, szukcinátok, szulfátok (így kénsavval képzett sók), szulfonátok (lásd fent), tartarátok, tiocianátok, toluolszulfonátok, undekanoátok és hasonlók. A bázikus sókra példaként említhetõk (például abban az esetben, amikor az R szubsztituens savas csoportot, így karboxilcsoportot tartalmaz) az ammóniumsók, alkálifémsók, így nátrium¹, lítium- és káliumsók, alkáliföldfémsók, így kalcium- és magnéziumsók, a szerves bázisokkal képzett sók (például szerves aminokkal), ahol a bázisos sókra példaként említhetõk a benzatinok, diciklohexil-aminok, hidrabaminok, N¹metil-Dglükaminok, N¹metil-D-glükamidok, terc-butil-aminok és aminosavak, így arginin, lizin és hasonlók. A bázikus nitrogénatomot tartalmazó csoportok kvaternerizálhatók, amelyhez felhasználhatók rövid szénláncú alkilhalogenidek (például metil¹, etil¹, propil- és butil-kloridok, ¹bromidok és ¹jodidok), dialkil-szulfátok (például dimetil¹, dietil¹, dibutil- és diamil-szulfátok), hosszú láncú halogenidek (például decil¹, lauril¹, mirisztil- és sztearil-kloridok, ¹bromidok és ¹jodidok), aralkilhalogenidek (például benzil- és fenetil-bromidok) és hasonlók. A leírásban tárgyaljuk továbbá a vegyületek prodrug formáit és szolvátjait. A prodrug kifejezés, ahogy itt alkalmazzuk, olyan vegyületet jelent, amely egy alanynak adagolva metabolikus vagy kémiai úton leját-

6 szódó kémiai változással I képletû vegyületet vagy ennek sóját és/vagy szolvátját eredményezi. Az I képletû vegyületek szolvátjaira elõnyös példaként említhetõk a hidrátok. A leírásban tárgyaljuk továbbá a tárgyalt vegyületek valamennyi sztereoizomer formáját, amelyek az I képletû vegyület R szubsztituensében elõforduló aszimmetrikus szénatomok alapján lehetségesek, így az enantiomer és diasztereomer formákat. A vegyületek egyedi sztereoizomer formái például lényegében mentesek lehetnek a másik izomertõl vagy elõfordulhatnak keverék, például racemát formájában, vagy az összes többi vagy kiválasztott sztereoizomer formákkal együttesen. A királis központ lehet S¹ vagy R¹konfigurációban a IUPAC 1974 ajánlása szerint. A leírás teljes terjedelmében a csoportokat és szubsztituenseket úgy választjuk meg, hogy stabil csoportokat és vegyületeket eredményezzen. A leírásban tárgyaljuk az olyan I képletû vegyületeket és ezek sóit, ahol Q jelentése tiazol, és ahol Z, X 1,X 2 R 1, R 2,R 3,R 4 és R közül egy vagy több, különösen valamennyi jelentése az alábbi értelmezésbõl megválasztott: Z jelentése egyszeres kötés; R 1 hidrogénatom, halogénatom, alkilcsoport, arilcsoport, alkoxicsoport, alkoxi-karbonil-csoport vagy aril-oxi-karbonil-csoport, elõnyösen hidrogénatom; X 1 és X 2 jelentése együtt O vagy S, elõnyösen O; R 2 jelentése hidrogénatom; R 3 jelentése Z 4 R 6 ; vagy Z 13 NR 7 R 8, elõnyösen Z 4 R 6, ahol Z 4 jelentése egyszeres kötés, és R 6 jelentése arilcsoport vagy heteroarilcsoport, amely szubsztituálatlan vagy Z 1,Z 2 és egy vagy több (elõnyösen egy vagy kettõ) Z 3 csoporttal szubsztituált; R 4 jelentése hidrogénatom, 1 2 R arilcsoport vagy heteroarilcsoport, amelyek Z 1,Z 2 és egy vagy több (például egy vagy kettõ) Z 3 csoporttal szubsztituáltak. Elõállítási módszerek Az I képletû vegyületek elõállíthatók olyan módszerekkel, melyeket a következõ A E. és I XI. reakcióvázlatokkal mutatunk be. Az oldószerek, hõmérsékletek, nyomásértékek és más reakciókörülmények szakember számára könnyen megválaszthatók. Valamennyi idézett dokumentumot referenciaként teljes terjedelmükben beépítünk. A kiindulási anyagok kereskedelemben beszerezhetõk vagy szakember számára könnyen elõállíthatók. A vegyületek értelmezése a leírás más részén vagy specifikusan a reakcióvázlatnál megadott. Az ismertetett módszerek megvalósíthatók a kiindulási anyagokkal és/vagy reagensekkel oldatban vagy alternatív módon, ahol ez lehetséges, szilárd hordozóhoz kötött egy vagy több kiindulási anyaggal vagy reagenssel (1) Thompson, L. A., Ellman, J. A.: Chemical Reviews, 96, 0 (1996); (2) Terrett, N. K., Gardner, M., Gordon, D. W., Kobylecki, R. J., Steele, J.: Tetrahedron, 1, (199); (3) Gallop, M. A., Barrett, R. W., Dower, W. J., Fodor, S. P. A., Gordon, E. M.: Journal of Medicinal Chemistry, 37, (1994); (4) Gordon, E. M., Barrett, R. W., Dower, W. J., Fodor, S. P. A., Gallop, M. A.: Journal of Medicinal Chemistry, 37, (1994); () Balkenhohl, F., von dem Bussche-Hünnefeld, Lansky, A., Zechel, C: Angewandte Chemie International Edition in English, 3, (1996); (6) Balkenhohl, F., von dem BusscheHünnefeld, Lansky, A., Zechel, C.: Angewandte Chemie, 8, (1996); és (7) Sofia, M. J.: Drugs Discovery Today, 1, (1996). A. reakcióvázlat i iii ii iii Ia 6

7 Az A. reakcióvázlat egy általános módszert mutat be Ia képletû vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése együtt O. Mint az A. reakcióvázlatból látható, az R 2 és R 3 helyén hidrogénatomot tartalmazó Ia vegyület elõállítható az i vegyület elszappanosításával (R # jelentése karboxil-védõcsoport, így alkilcsoport vagy aril-alkil-csoport), amit iii aminnal történõ reagáltatás követ az ismert módon. Alternatív módon az i vegyület R 2 L reagenssel reagáltatható, ahol L jelentése lehasadócsoport, így halogénatom (például ekvimoláris mennyiségben), amit adott esetben R 3 L vegyülettel történõ reagáltatás követ (például ekvimoláris mennyiségben), melynek során ii vegyület képzõdik. Alternatív módon az i vegyület reduktív aminálással a megfelelõ ii aldehiddé vagy ketonná alakítható. Az ii vegyület ezután elszappanosítható és iii aminnal reagáltatható szakember számára ismert módon, melynek során R 2 és/vagy R 3 helyén hidrogénatomtól eltérõ csoportot tartalmazó Ia vegyületet kapunk. Az I vegyület elõnyös szubsztituenseinek kialakítását a következõ I XI. reakcióvázlatok mutatják. B. reakcióvázlat ia iv v vi iii vii Ib viii ix A B. reakcióvázlat egy általános módszert mutat be Ib vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol Z jelentése CH=CH és X 1 és X 2 jelentése O. Mint a B. reakcióvázlatban látható, egy vi 2¹halogénvegyület állítható elõ megfelelõen szubsztituált ia 2¹aminovegyületbõl réz(ii)-halogeniddel és egy alkil-nitrittel, így például terc-butil-nitrittel megfelelõ oldószerben, így acetonitrilben, melynek során iv 2¹halogénvegyületet kapunk [J. Het. Chem. 22, 1621 (198)]. Az iv vegyület redukálószerrel, így nátrium-bór-hidriddel redukálható etanolban vagy vizes tetrahidrofuránban, melynek során egy alkohol keletkezik, amely oxidálószerrel, így piridinium-klór-kromáttal vagy piridinium-dikromáttal oxidálható, és így v aldehid keletkezik. A v vegyület alkil- (trifenil-foszforilidén)-acetáttal vi karboxiláttá alakítható. 0 A vi vegyület elszappanosítható, és ezután iii aminnal reagáltatható szakember számára ismert módon, melynek során vii vegyületet kapunk. A vii vegyület R 2 R 3 NH aminnal reagáltatva Ib vegyületté alakítható, ahol Z jelentése CH=CH és X 1 és X 2 jelentése együtt O. Alternatív módon, az R 2 és R 3 helyén hidrogénatomot tartalmazó Ib vegyület elõállítható vii vegyületbõl megfelelõen szubsztituált benzil-aminnal, így 4¹metoxi-benzilaminnal, melynek során ix vegyület keletkezik, ami hidrogenolizálható vagy savval, így trifluor-metánszulfonsavval és trifluor-ecetsavval kezelhetõ anizol jelenlétében, melynek során R 2 és R 3 helyén hidrogénatomot tartalmazó Ib vegyület keletkezik. Az I vegyület elõnyös szubsztituenseinek kialakítását a következõ I XI. reakcióvázlatok mutatják. 7

8 C. reakcióvázlat ia x xi xii Ic xiii 4 A C. reakcióvázlat egy általános módszert mutat be Ic vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol Z jelentése R 1 C=CH és X 1 és X 2 jelentése együtt O. Mint a C. reakcióvázlatból látható, egy ia 2¹aminovegyület egy klór-formiáttal vagy dikarbonáttal reagáltatva x vegyületté alakítható, ami elszappanosítható és szerves lítiumreagenssel xi vegyületté alakítható. Az xi vegyület egy alkil-(trifenil-foszforilidén)-acetáttal reagáltatható, majd a karbamát-védõcsoport eltávolításával xii vegyületet kapunk. Alternatív módon az R 2 és R 3 helyén hidrogénatomot tartalmazó Ic vegyület elõállítható egy xii vegyület elszappanosításával, amit ezt követõen R 4 R 6 NH aminnal reagáltatunk szakember számára ismert módon. Alternatív módon az xii vegyület R 2 L reagenssel reagáltatható, ahol L jelentése lehasadócsoport, így halogénatom (például ekvimoláris mennyiségben), majd ezt követõen adott esetben R 3 L vegyülettel reagáltatjuk (például ekvimoláris mennyiségben), melynek során xiii vegyületet kapunk, amely elszappanosítható, és R 4 R NH aminnal reagáltatható szakember számára ismert módon. Így R 2 és/vagy R 3 helyén hidrogénatomtól eltérõ csoportot tartalmazó Ia vegyületet kapunk. Az I vegyület elõnyös szubsztituenseinek kialakítását az I XI. reakcióvázlatok mutatják. D. reakcióvázlat Ia Id 8

9 A D. reakcióvázlat egy általános módszert mutat be Id vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése együtt S. Az A. reakcióvázlat szerint elõállított Ia képletû vegyület a megfelelõ Id tioamiddá alakítható megfelelõ reagens, így Lawesson-reagens (2,4-bisz(4¹metoxi-fenil)-1,3-ditia-2,4-difoszfetán-2,4-diszulfid [lásd Bull. Soc. Chim. Belg., 87, 223 (1978)] alkalmazásával. Az I vegyület elõnyös szubsztituenseinek kialakítását az I XI. reakcióvázlatok mutatják. E. reakcióvázlat Id Ie Az E. reakcióvázlat egy általános módszert mutat be Ie vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése egyenként hidrogénatom. Mint az E. reakcióvázlatból látható, a D. reakcióvázlat szerint elõállított Id vegyület a megfelelõ Ie aminná alakítható redukcióval, például Raney-nikkel alkalmazásával. Az I vegyületek elõnyös szubsztituenseinek kialakítását az I XI. reakcióvázlatok mutatják. I. reakcióvázlat i iii iii Ii 9

10 Mint az I. reakcióvázlatból látható, az i karboxilát klór-formiáttal vagy dikarbonáttal 1 vegyületté alakítható. Az 1 vegyület bázissal, így nátrium-hidriddel, nátrium/kálium-hexametil-diszilaziddal vagy lítium-diizopropil-amiddal (LDA) és egy R 2 X alkilezõszerrel, ahol X jelentése halogénatom, és R 2 jelentése elõnyösen alkilcsoport, aril-alkil-csoport vagy cikloalkil-alkil-csoport, kezelhetõ, majd vizes bázissal, így kálium-hidroxiddal elszappanosítható, melynek során 2 vegyületet kapunk. Alternatív módon az 1 vegyület megfelelõ aldehiddel vagy ketonnal végzett reduktív aminálással és vizes bázissal, így kálium-hidroxiddal végzett elszappanosítással 2 vegyületté alakítható. Alternatív módon az 1 vegyület egyszerûen vizes bázissal, így káliumhidroxiddal elszappanosítható, melynek során R 2 helyén hidrogénatomot tartalmazó 3 vegyületet kapunk. A 2 sav iii aminnal reagáltatható a peptidkötés elõállításához szokásos reakciókörülmények között (lásd például Bodanszky és Bodanszky: The Practice of Peptide Chemistry, Springer-Verlag, 1984; Bodanszky: Principles of Peptide Synthesis, Springer-Verlag, 1984), melynek során Id vegyületet kapunk, amely olyan I képletû vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése együtt O, R 3 jelentése COOR 6, és mivel a kiindulási anyag 2 vegyület, R 2 jelentése elõnyösen alkilcsoport, aril-alkil-csoport vagy cikloalkil-alkil-csoport. Az olyan reagensekre, amelyek aktiválják a 2 vegyület karboxilcsoportját az iv aminnal történõ reagáltatáshoz, példaként említhetõ a 1 2 bisz(2¹oxo-3-oxazolidinil)-foszfin-klorid (BOP-klorid), benzo-triazol-1-il-oxi-trisz(dimetil-amino)-foszfóniumhexafluor-foszfát (BOP reagens), [O¹(7¹aza-benzo-triazol-1¹il)-1,1,3,3-tetrametil-urónium]-hexafluor-foszfát (HATU), és karbodiimidek, így például diciklohexil-karbodiimid (DCC) vagy 3¹etil-3 -(dimetil-amino)-propil-karbodiimid (EDCI), amelyek alkalmazhatók önmagukban vagy hidroxi-benzo-triazollal kombinálva. Alternatív módon az aktivált észter intermedier izolálható, és ezután megfelelõ iv aminnal kezelhetõ aprotikus oldószerben, így tetrahidrofurán (THF) vagy dimetil-formamid (DMF) oldószerben bázis, például szerves bázis, így például nátrium/kálium-hexametil-diszilazid, trietil-amin, diizopropil-etil-amin vagy 1,8-diaza-biciklo[.4.0]undec-7¹én (DBU) vagy szervetlen bázis, így nátrium¹, kálium- vagy cézium-karbonát vagy nátrium- vagy kálium-hidrid jelenlétében. Alternatív módon a 2 savhalogenid elõállítható például tionil-kloriddal vagy oxalil-kloriddal, és ezt követõen iii aminnal reagáltatva, melynek során If vegyületet kapunk, amely olyan I képletû vegyület, ahol R 3 jelentése COOR 6,X 1 és X 2 jelentése együtt O, és R 2 jelentése alkilcsoport, aril-alkil-csoport vagy cikloalkil-alkilcsoport. A 2 vegyület If vegyületté történõ átalakítására fent ismertetett reakciók felhasználhatók a 3 vegyület olyan If vegyületté történõ átalakítására, ahol R 3 jelentése COOR 6,X 1 és X 2 jelentése együtt O ésr 2 jelentése hidrogénatom. II. reakcióvázlat 4 iii Io Mint a II. reakcióvázlatból látható, egy 4 sav, ahol R 2 és R 3 jelentése hidrogénatomtól eltérõ, és úgy van megválasztva, hogy a kapcsolódó nitrogénatom nem bázikus, aldehiddé redukálható önmagában ismert módon (lásd March: Advanced Organic Chemistry, Wiley, 198). Így például a 4 sav a megfelelõ észterré alakítható, és ezt követõen diizobutil-alumínium-hidriddel redukálható. Alternatív módon a 4 sav a megfelelõ primer alkohollá redukálható például borán/thf, LiAlH 4 alkalmazásával vagy vegyes anhidrides redukcióval, és ezt követõen aldehiddé oxidálható Cr(VI)-vegyület (például piridinium-klór-kromát, PCC) alkalmazásával vagy Swern- és Moffatt-körülmények között [például (COCl) 2 /dimetil-szulfoxid]. A kiindulási anyagként alkalmazott 4 sav elõállítható például ii vegyület elszappanosításával.

11 Az aldehid iii aminnal redukálószer, így NaBH 3 CN, NaBH(OAc) 3 (Ac=acetilcsoport) alkalmazásával vagy hidrogénnel palládiumkatalizált eljárással végzett redukálásával (lásd Hudlicky: Reductions in Organic Chemistry, Wiley, 1984) Ig vegyületet kapunk, amely olyan I vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése hidrogénatom és R 2 és R 3 jelentése hidrogénatomtól eltérõ III. reakcióvázlat 4 6 iii Ih 2 Mint a III. reakcióvázlatból látható, a 4 sav primer alkohollá történõ redukálásával (például borán/tetrahidrofurán, LiAlH 4 alkalmazásával vagy egy vegyes anhidrid redukálásán keresztül), majd ezt követõen önmagában ismert módon végzett átalakítással (lásd March: Advanced Organic Chemistry, Wiley, 198) 6 vegyületet kapunk, amely egy lehasadócsoportot, így például halogénatomot, tozilátcsoportot (OTs), mezilátcsoportot (OMs) vagy triflátcsoportot (OTf) tartalmaz. Az R 2 és R 3 csoportok jelentését úgy választjuk meg, hogy a kapcsolódó nitrogénatom nem bázikus. A 6 vegyület ezután Ih vegyületté alakítható, amely olyan I képletû vegyület, ahol X 1 és X 2 jelentése hidrogénatom, és R 2 és R 3 jelentése hidrogénatomtól eltérõ, amit egy iii aminnal végzett cserebomlással hajtunk végre, ahol a iii amint elõnyösen feleslegben alkalmazzuk. R 2 =tetszõleges csoport az értelmezésen belül R 3 =acilcsoport vagy tioacilcsoport Amid/tioamid IV. reakcióvázlat 7 Karbamát Ii 8 Ii Ik 9 Ii Il Karbamid/tiokarbamid Ii 12 Im In 11

12 A IV. reakcióvázlat olyan módszereket mutat be, amelyek felhasználhatók Ij, Ik, Il, Im és In vegyületek elõállítására. Az Ij, Ik, Il, Im és In vegyületek olyan I képletû vegyületek, ahol R 2 jelentése tetszõleges csoport az értelmezésen belül, R 3 jelentése acilcsoport vagy tioacilcsoport, X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ, és R 1 jelentése primer vagy szekunder amintól eltérõ. Az Ij, Ik, Il, Im és In vegyületek további meghatározott szubsztituenseket tartalmaznak a reakcióvázlat és az alábbi ismertetés szerint. A kiindulási anyagként alkalmazott Ii vegyület elõállítható az A. és D. reakcióvázlatban bemutatott módszerek szerint. Az Ij amid elõállítható az Ii aminvegyület kezelésével, amit 7 karbonsavval végzünk a karboxilcsoportot a fenti reakcióhoz aktiválóreagens, így például BOP reagens, HATU, valamint karbodiimidek, így például DCC vagy EDCI jelenlétében, amelyek alkalmazhatók önmagukban vagy hidroxi-benztriazollal kombinálva. Alternatív módon a 8 savhalogenid Ii aminvegyülettel reagáltatható savmegkötõ szer, így diizopropil-etilamin jelenlétében. A megfelelõ Ik tioamid elõállítható, 1 ha az Ii amidot (ahol X 1 és X 2 O értelmezéstõl eltérõ) fent ismertetett Lawesson-reagenssel kezelünk. Az Il karbamát elõállítható, ha az Ii aminvegyületet 9 klór-formiáttal vagy dikarbonáttal kezeljük savmegkötõ szer, így például diizopropil-etil-amin jelenlétében. Az Im karbamid elõállítható, ha az Ii aminvegyületet kezeljük: 1) 9 klór-formiáttal, így fenil-klór-formiáttal, és ezt követõen 11 aminnal; 2) 12 karbamoil-kloriddal savmegkötõ szer, így diizopropil-etil-amin jelenlétében; vagy 3) 13a izocianáttal (ahol az Im vegyületnél R c jelentése H). A megfelelõ In tiokarbamid elõállítható, ha az Ii aminvegyületet 13b tioizocianáttal kezeljük. R a jelentése R 6 értelmezésén belül olyan csoport, hogy a C(=A) R a csoport jelentése valamely acilcsoport vagy tioacilcsoport R 3 értelmezésén belül. R b és R c jelentése R 7 és R 8 értelmezésébõl megválasztott olyan csoport, hogy a C(=A) N(R b )(R c ) csoport jelentése valamely acilcsoport vagy tioacilcsoport R 3 értelmezésén belül. R 2 =tetszõleges csoport az értelmezésen belül, kivéve acilcsoport R 3 =alkilcsoport, cikloalkilcsoport, cikloalkil-alkilcsoport, cikloalkenil-alkil-csoport, aralkilcsoport vagy telített heterociklilcsoport V. reakcióvázlat 14 Io Io Ig 1 16 Ip Az V. reakcióvázlat olyan módszert mutat be, amely alkalmas Ip vegyület elõállítására, amely olyan I képletû vegyület, ahol R 2 jelentése tetszõleges csoport az értelmezésen belül, kivéve acilcsoport, és amely úgy van megválasztva, hogy a kapcsolódó nitrogénatom bázikus, R 3 jelentése alkilcsoport, cikloalkilcsoport, cikloalkil-alkil-csoport, cikloalkenil-alkilcsoport, aralkilcsoport vagy telített heterociklilcsoport, és X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ. A kiindulási anyagként alkalmazott Io és Iq vegyületek elõállíthatók az A. és D. reakcióvázlatoknál ismertetett módszerekkel. 12

13 Mint az V. reakcióvázlatból látható, az Io aminvegyület 14 aldehiddel vagy ketonnal reagáltatható reduktív aminálás körülményei között, melynek során Ip aminvegyületet kapunk. Az Ip vegyület elõállítható úgy is, hogy egy Iq aminvegyületet, ahol R 2 és R 3 jelentése hidrogénatom, terc-butil-nitrittel vagy nátrium-nitrittel kezelünk réz(ii)-halogenid jelenlétében, melynek során 1 halogénatommal szubsztituált vegyületet kapunk, amit egy 16 aminnal végzett cserebomlás követ bázis, így nátrium- vagy kálium-hidrid vagy hasonlók jelenlétében [lásd Lee és munkatársai: J. Heterocyclic Chemistry, 22, 1621 (198)]. R d és R c jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, alkilcsoport, arilcsoport, cikloalkilcsoport vagy cikloalkenilcsoport vagy együtt alkiléncsoport vagy alkeniléncsoport, amely 3 8 tagú telített vagy telítetlen gyûrût képez úgy, hogy a CH(R d )(R c ) csoport jelentése R 3 értelmezésén belül esik. R 2 =tetszõleges csoport az értelmezésen belül, kivéve acilcsoport R 3 =arilcsoport vagy heteroarilcsoport VI. reakcióvázlat 17 Ir Is Mint a VI. reakcióvázlatból látható, abban az esetben, ha R 2 jelentése tetszõleges csoport az értelmezésen belül, kivéve acilcsoport, és úgy van megválasztva, hogy a kapcsolódó nitrogénatom bázikus, R 3 jelentése arilcsoport vagy heteroarilcsoport, és X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ, akkor az Ir aminvegyület 17 halogén-fenil- vagy halogén-heteroaromás-származékkal reagáltatható palládium(0)-katalizátor jelenlétében [lásd J. Am. Chem. Soc., 118, 721 (1996)], melynek során Is aminvegyületet kapunk, amely olyan I képletû vegyület, ahol az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. A kiindulási anyagként alkalmazott Ir vegyület elõállítható az A. és D. reakcióvázlatban ismertetett módszerekkel. VII. reakcióvázlat R 2 =tetszõleges csoport az értelmezésen belül R 3 =heteroarilcsoport 17 It Iu Mint a VII. reakcióvázlatból látható, abban az esetben, ha R 2 jelentése tetszõleges csoport az értelmezésen belül, és R 3 jelentése heteroaromás csoport, akkor az It aminvegyület, adott esetben bázis jelenlétében, 17 2¹halogén-szubsztituált heteroaromás vegyülettel reagáltatható, ahol Q 1 jelentése a kapcsolódó atomokkal együtt vagy 6 tagú monociklusos vagy 12 tagú biciklusos heteroaromás csoport (így például 2¹klór-piridin vagy 2¹klór-pirimidin), melynek során Iu aminvegyületet kapunk, ahol az Iu vegyület olyan I képletû vegyület, amelyben az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. A kiindulási anyagként alkalmazott It vegyület elõállítható az A. és D. reakcióvázlatban ismertetett módszerekkel. 13

14 VIII. reakcióvázlat In Iv 1 Mint a VIII. reakcióvázlatból látható, az In tiokarbamidvegyület (ahol X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ) megfelelõ aminnal reagáltatható bisz(2¹oxo-3- oxazolidinil)-foszfin-klorid (BOP-klorid), benzo-triazol-1- il-oxi-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-hexafluor-foszfát (BOP-reagens), [O¹(7¹aza-benzo-triazol-1¹il)-1,1,3,3- tetrametil-urónium]-hexafluor-foszfát (HATU) és karbodiimidek, így diciklohexil-karbodiimid (DCC) vagy 3¹etil- 3 -(dimetil-amino)-propil-karbodiimid (EDCI) vagy diizopropil-karbodiimid (DIC) jelenlétében, valamint szerves bázis, így trietil-amin, diizopropil-etil-amin vagy dietil-amino-piridinium jelenlétében oldószerben, így például dimetil-formamidban, diklór-metánban vagy tetrahidrofuránban, melynek során Iv vegyületet kapunk, amely olyan I képletû vegyület, ahol az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. Alternatív módon az In vegyület megfelelõ aminnal reagáltatható higany(ii)só, így higany-klorid jelenlétében, vagy irodalomból ismert más módszerrel, melynek során Iv vegyületet kapunk. IX. reakcióvázlat Ir Iw Iv Mint a IX. reakcióvázlatból látható, az Ir aminvegyület (ahol X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ) difenil-ciano-karbonimidáttal reagáltatható önmagában vagy bázis, így nátrium-hidrid, nátrium-hexametildiszilazid vagy dimetil-amino-piridin jelenlétében acetonitrilben, tetrahidrofuránban vagy dimetil-formamidban 4 0 szobahõmérsékleten vagy megemelt hõmérsékleten, melynek során Iw intermedier vegyületet kapunk. Az Iw vegyület R 7 R 8 NH aminnal reagáltatva Iv vegyületté alakítható, amely olyan I képletû vegyület, ahol az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. X. reakcióvázlat Ir 14

15 Ix Iv Iz 2 Iz* Mint a X. reakcióvázlatból látható, az Ir vegyület (ahol X 1 és X 2 jelentése hidrogénatomtól eltérõ), 18 vagy 19 vegyülettel reagáltatható önmagában vagy bázis, így nátrium-hidrid, nátrium-hexametildiszilazid vagy dimetil-amino-piridin jelenlétében dimetil-formamidban vagy tetrahidrofuránban, szobahõmérsékleten vagy megemelt hõmérsékleten, melynek során rendre Ix vagy Iy vegyületet kapunk, amelyek R 7 R 8 NH aminnal reagáltathatók szobahõmérsékleten vagy megemelt hõmérsékleten, melynek során Iz vagy Iz* vegyületet kapunk. Az Iz vegyület olyan I képletû vegyület, amelyben az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. Az Iz* vegyület olyan I képletû vegyület, amelyben az egyes szubsztituensek jelentése a reakcióvázlatban megadott. R 2 =arilcsoport, heteroarilcsoport vagy biciklusos heteroarilcsoport R 3 =hidrogénatom, alkilcsoport, arilcsoport, heteroarilcsoport vagy biciklusos heteroarilcsoport XI. reakcióvázlat 1 Mint a XI. reakcióvázlatból látható, az I képletû vegyületek elõállíthatók 1 vegyületbõl is a megadott aminnal kezelve savas katalizátor jelenlétében [lásd például Gunzenhauser és munkatársai: Helv. Chim. Acta, 71,33 (1988)]. A leírásban tárgyaljuk a III képletû vegyületeket 0 III ahol R 1,R 3 és R 4 jelentése egymástól függetlenül heterociklilcsoport vagy arilcsoport, amelyek adott esetben egy vagy több szubsztituenssel szubsztituáltak; és R 2 jelentése hidrogénatom vagy alkilcsoport. A jelen találmány értelmében IV képletû vegyületet vagy ennek sóját alkalmazzuk meghatározott típusú rákos betegségek orális kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény elõállítására. IV 1

16 Felhasználás A leírásban tárgyalt vegyületek gátolják a protein-tirozin-kinázokat, elsõsorban az Src családba tartozó kinázokat, így az Lck, Fin, Lin, Src, Yes, Hck, Fgr és Blk enzimeket, és ezért felhasználhatók protein-tirozin-kinázzal összefüggõ rendellenességek, így immunológiás és onkológiás rendellenességek megelõzésére és kezelésére. Ezek a vegyületek gátolják továbbá a tirozin-kináz-receptorokat, így HER1 és HER2 receptorokat, és ezért felhasználhatók proliferatív rendellenességek, így pszoriázis és rák kezelésére. Ezek a vegyületek HER1 és más kinázreceptort gátló hatásuk alapján felhasználhatóan antiangiogén szerként olyan rendellenességek kezelésére, mint a rák és diabetikus retinopátia. A protein-tirozin-kinázzal összefüggõ rendellenességek olyan rendellenességek, amelyek túlzott tirozin-kináz-aktivitásból származnak, és/vagy enyhíthetõk egy vagy több ilyen enzim gátlásával. Így például az Lck inhibitorok felhasználhatók különbözõ ilyen típusú rendellenességek kezelésére (például autoimmun betegségek kezelésére), mivel az Lck inhibitorok blokkolják a T¹sejtek aktiválását. A jelen leírásban tárgyaljuk a T¹sejtek által közvetített betegségek kezelését, beleértve a T¹sejtek aktiválásának és szaporodásának gátlását. Elõnyösek a T¹sejtek aktiválását és szaporodását szelektíven blokkoló vegyületek. A PTK endoteliás sejtek oxidatív stressz miatt bekövetkezõ aktiválását blokkoló, és ezáltal a neutrofil kötõdést indukáló adhéziós molekulák felületi expresszióját korlátozó, valamint a neutrofil aktiváláshoz szükséges PTK-sejtek gátlóvegyületek felhasználhatók például az ischaemia és reperfuziós sérülések kezelésére. A leírásban tárgyaljuk a protein-tirozin-kináz által közvetített rendellenességek kezelésére alkalmas módszereket, melynek során a kezelést igénylõ alanynak legalább egy I képletû vegyületet adagolunk hatásos mennyiségben. Az ismertetett eljárásban a tárgyalt vegyületekkel együtt más terápiás szerek is alkalmazhatók a késõbbi ismertetés szerint. Ezekben a módszerekben a további terápiás szer(ek) adagolható(k) a tárgyalt vegyületek adagolása elõtt, ezek adagolásával egyidejûleg vagy ezek adagolását követõen. A vegyületeknek protein-tirozin-kinázzal összefüggõ rendellenességek kezelésében történõ alkalmazására nem korlátozó példaként említhetõk az olyan betegségek kezelése, mint a transzplantátum kilökõdése [így szervátültetés, akut átültetés, vagy heterograft vagy homograft átültetés (például égési sérülések kezelésénél)]; ischaemiás vagy reperfúziós sérülésekkel szembeni, így például szervátültetés során, miokardiális infarktusnál, stroke vagy más ok miatt jelentkezõ ischaemiás vagy reperfúziós sérülésekkel szembeni védelem; átültetés során tolerancia kiváltása, artritisz (így reumás artritisz, pszoriázisos artritisz vagy oszteoartritisz), sclerosis multiplex, krónikus elzáródásos tüdõbetegség (COPD), így emfiszema, gyulladás bélbetegség, így fekélyes vastagbélgyulladás és Crohn-betegség, lupusz (szisztémiás lupus erythematosus); átültetés/gazda betegség, T¹sejtek által közvetített hiperszenzitivitás betegségek, így kontakt hiperszenzitivitás, késleltetett típusú hiperszenzitivitás és gluténérzékenységes enteropátai (Celiac-betegség); pszoriázis; kontakt dermatitisz (így mérges szömörce által okozott dermatitisz); Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás; Sjogren-szindróma; autoimmun hipertireózis, így Graves-betegség, Addison-betegség (mellékvesék autoimmun betegsége); poliglanduláris autoimmun betegség (más néven poliglanduláris autoimmun szindróma), autoimmun alopécia; vészes vérszegénység; vitiligo, csökkent hipofizismûködés; Guillain Barre-szindróma; más autoimmun betegségek, rákos betegségek, így Lck vagy más, Scr családba tartozó kináz, így Src aktiválódásával és túlzott expresszálódásával járó rákos betegségek, például vastagbél-karcinóma és timoma, és olyan rákos betegségek, ahol az Scr családba tartozó kináz aktivitása elõsegíti a tumor növekedését vagy fennmaradását, glomerulonefritisz; szérumbetegség; csalánkiütés; allergiás betegségek, így légzési allergia (asztma, szénanátha, allergiás nátha) vagy bõrallergiák; scleracierma; mycosis fungoides; akut gyulladásos válaszok (így akut gyulladásos distressz szindróma és ischaemia/reperfúziós sérülés); dermatomiositis; alopecia areata; krónikus aktinikus dermatitisz; ekcéma; Behcet-betegség; Pustulosis palmoplanteris; Pioderma gangrenum; Sezary-szindróma; atópiás dermatitisz; szisztémiás szklerózis és morfea. A leírásban tárgyaljuk továbbá a fent említett rendellenességek, így atópiás dermatitisz kezelésére alkalmas módszert, melynek során protein-tirozin-kináz gátlására alkalmas tetszõleges vegyületet adagolunk. Az Lck enzimektõl eltérõ, Src családba tartozó kinázok, így Hck és Fgr enzimek fontos szerepet töltenek be a monociták és makrofágok Fc gamma receptor válaszaiban. A leírásban tárgyalt vegyületek gátolják a TNF alfa Fc gammától függõ termelõdését olyan THP 1 monocita sejtvonalban, amely nem expresszál Lck enzimet. Az a tény, hogy a vegyületek képesek gátolni az Fc gamma receptorfüggõ monocita és makrofág válaszokat, gyulladásgátló hatást is biztosít a T¹sejtekre gyakorolt hatás mellett. Ez a hatás különösen értékes például gyulladásos betegségek, így artritisz vagy gyulladás bélbetegség kezelésénél. A vegyületek felhasználhatók ezért autoimmun glomerulonefritisz és más olyan glomerulonefritiszes betegségek kezelésére, ahol az autoimmun komplexeknek a vesében történõ lerakódása kiváltja az Fc gamma receptor-válaszokat, ami vesesérüléshez vezet. Emellett az Lck enzimektõl eltérõ, az Src családba tartozó kinázok, így az Lyn és Src enzimek fontos szerepet töltenek be a hízósejtek és bazofilsejtek Fc epszilon receptor által kiváltott degranulálódásában, ami közrejátszik az asztma, allergiás nátha és más allergiás betegségek lefolyásában. Az Fc epszilon receptorokat IgE-antigén komplexek stimulálják. A leírásban tárgyalt vegyületek gátolják az Fc epszilon által kiváltott degranulálódási válaszokat, például az olyan RBL bazofil sejtvonalban, amely nem expresszál Lck enzimet. Az a tény, hogy a vegyületek képesek gátolni az Fc epszilon receptortól függõ hízósejt- és bazofilválaszokat, további gyulladásgátló hatást biztosít a T¹sejtekre gya- 16

17 korolt hatás mellett. A vegyületek ezért felhasználhatók asztma, allergiás nátha és más allergiás betegségek kezelésére. A vegyületek által monocitákra, makrofágokra, T¹sejtekre és hasonlókra kifejtett kombinált hatás felhasználható tetszõleges fent említett betegség kezelésében. A leírásban tárgyalt vegyületek felhasználhatók a fent példaszerûen említett rendellenességek kezelésében függetlenül azok etiológiájától, például transzplantátumkilökõdés, reumás artritisz, sclerosis multiplex, krónikus elzáródásos tüdõbetegség, gyulladásos bélbetegség, lupusz, átültetés/gazda betegség, T¹sejt által közvetített hiperszenzitivitás betegség, pszoriázis, Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás, Guillain Barreszindróma, rák, kontakt dermatitisz, allergiás betegségek, így allergiás nátha, asztma, ischaemiás vagy reperfúziós sérülések vagy atópiás dermatitisz kezelésére, függetlenül attól, hogy ezek összefüggésben vannak¹e PTK-val vagy sem. A leírásban tárgyalt vegyületek gátolják a HER1 és HER2 kinázokat, ezért felhasználhatók proliferatív betegségek, például pszoriázis és rák kezelésére. A HER1 receptor kinázról kimutatták, hogy expresszálódik és aktiválódik számos szilárd tumorban, így nem kissejtes tüdõrák, vastagbél-végbélrák és mellrák esetén. Ugyanígy a HER2 receptor kinázról kimutatták, hogy túl expresszálódik mell¹, petefészek¹, tüdõ- és gyomorrák esetén. Az olyan monoklonális antitestekrõl, amelyek alulszabályozzák a HER2 receptor feleslegét vagy gátolják a HER1 receptor jeladását, kimutatták a tumor elleni hatást preklinikai és klinikai vizsgálatokban. Ezért feltételezhetõ, hogy a HER1 és HER2 kinázok inhibitorai hatékonyak a két receptor valamelyikének jeladásától függõ tumorok kezelésében. Az ilyen vegyületekrõl feltételezhetõ a hatékonyság akár egyedüli szerként, akár más kemoterápiás szerrel kombinálva, amelyre példaként említhetõ a placlitaxel (Taxol), doxorubicin-hidroklorid (adriamicin) és ciszplatin (Platinol). Lásd a következõ dokumentumokat és az ebben idézett hivatkozásokat: Cobleigh, M. A., Vogel, C. L., Tripathy, D., Robert, N. J., Scholl, S., Fehrenbacher, L., Wolter, J. M., Paton, V., Shak, S., Lieberman, G. és Slamon, D. J.: Multinational study of the efficacy és safety of humanize anti-her2 monoclonal antibody in women who have HER2-overexpressing metastatic breast cancer that has progressed after chemotherapy for metastatic disease, J. of Clin. Oncol. 17(9), p (1999); Baselga, J., Pfister, D., Cooper, M. R., Cohen, R., Burtness, B., Bos, M., D Andrea, G., Seidman, A., Norton, L., Gunnett, K., Falcey, J, Anderson, V., Waksal, H. és Mendelsohn, J.: Phase I studies of anti-epidermal growth factor receptor chimeric antibody C22 alone and in combination with cisplatin, J. Clin. Oncol. 18(4), p (00). A leírásban ismertetett vegyületek felhasználhatók rákos betegségek kezelésére, melyre példaként említhetõ a krónikus mielogén leukémia (CML), gasztrointesztinális sztróma tumor (GIST), kissejtes tüdõrák (SCLC), nem kissejtes tüdõrák (NSCLC), petefészekrák-melanoma, masztocitózis, csírasejttumorok, akut mielogén leukémia (AML), gyermekgyógyászati szarkómák, mellrák, vastagbél-végbélrák, hasnyálmirigyrák, prosztatarák, és más olyan rákos betegségek, melyekrõl ismert, hogy összefüggésben vannak a proteintirozin-kinázokkal, így például Src, BCR-ABL és c¹kit. A leírásban tárgyalt vegyületek felhasználhatók továbbá olyan rákos betegségek kezelésére, amelyek érzékenyek és rezisztensek azokra a kemoterápiás szerekre, amelyek BCR-ABL és c¹kit komponensekre hatnak, így például Gleevec (STI 71) hatóanyagra. A leírásban tárgyaljuk továbbá az olyan gyógyszerkészítményeket, amelyek hatásos mennyiségben legalább egy I képletû vegyületet tartalmaznak, amely képes egy protein-tirozin-kináz által közvetített rendellenesség kezelésére, gyógyszerészetileg alkalmazható hordozóanyag vagy hígítószer mellett. A készítmény tartalmazhat más terápiás szereket is, melyeket késõbb ismertetünk, és a készítmények kiszerelhetõk például a szokásos szilárd vagy folyékony hordozóanyagok vagy hígítószerek, valamint a kívánt adagolás módjától függõen megfelelõ típusú gyógyszerészeti adalék anyagok (például hordozóanyagok, kötõanyagok, tartósítószerek, stabilizátorok, ízesítõszerek és hasonlók) alkalmazásával a gyógyszerkiszerelés területén általánosan ismert módszerek segítségével. Az I képletû vegyületek tetszõleges módon adagolhatók, amire példaként említhetõ az orális adagolás, így például tabletta, kapszula, granulátum vagy porkészítmény formájában, valamint a szublingvális, bukkális, parenterális, így szubkután, intravénás, intramuszkuláris vagy intranszternális injekció vagy infúzió formájában történõ adagolás (például steril injektálható vizes vagy nemvizes oldat vagy szuszpenzió formájában), a nazális adagolás például inhaláló spray formájában, a topikális adagolás például krém vagy kenõcs formájában, valamint a rektális adagolás például szuppozitórium formájában. Ehhez dózisegység-készítményeket alkalmazunk, amelyek nem toxikus, gyógyszerészetben szokásos hordozóanyagokat vagy hígítószereket tartalmaznak. A vegyületek adagolhatók továbbá azonnali felszabadulást vagy nyújtott felszabadulást biztosító formában. Az azonnali felszabadulás vagy nyújtott felszabadulás elérhetõ megfelelõ gyógyszerkészítmények alkalmazásával, amelyek az ismertetett vegyületeket tartalmazzák, vagy elõnyösen nyújtott felszabadulás esetén olyan adagolóeszközök alkalmazásával, mint a szubkután implantátum- vagy ozmózisszivattyúk. A vegyületek adagolhatók továbbá liposzómák formájában. Az orális adagolásra alkalmas készítményekre példaként említhetõk a szuszpenziók, amelyek tartalmazhatnak például mikrokristályos cellulózt töltõanyagként, alginsavat vagy nátrium-alginátot szuszpendálószerként, metil-cellulózt a viszkozitást beállító szerként, valamint édesítõszert vagy ízesítõszert, a szokásos módon, míg az azonnali felszabadulású tabletták tartalmazhatnak például mikrokristályos cellulózt, dikalciumfoszfátot, keményítõt, magnézium-sztearátot és/vagy laktózt és/vagy más hordozóanyagot, kötõanyagot, 17

18 szétesést elõsegítõ szert, hígítóanyagot vagy csúsztatószert a szokásos módon. A vegyületek adagolhatók továbbá a szájüregen keresztül szublingvális és/vagy bukkális adagolással. Az alkalmazható készítményekre példaként említhetõk az öntött tabletták, préselt tabletták vagy fagyasztva szárított tabletták. A készítményekre példaként említhetõk az olyanok, amelyek a vegyület(ek) mellett gyorsan oldódó hígítóanyagot, így mannitolt, laktózt, szacharózt és/vagy ciklodextrint tartalmaznak. Az ilyen készítményekben alkalmazhatók továbbá nagy móltömegû hordozóanyagok, így cellulózfélék (avicel) vagy polietilénglikolok (PEG). Az ilyen készítmények tartalmazhatnak továbbá olyan adalék anyagot, amelyek elõsegítik a nyálkahártyán történõ megtapadást, így például hidroxi-propil-cellulózt (HPC), hidroxi-propil-metil-cellulózt (IPMC), nátriumkarboxi-metil-cellulózt (SCMC), maleinsavanhidrid-kopolimert (például Gantrez), továbbá a felszabadulást szabályozó szereket, például poliakrilsavkopolimert (például Carbopol 934). Az elõállítás és alkalmazás megkönnyítésére alkalmazhatók továbbá csúsztatószerek, ízesítõszerek, színezékek és stabilizátorok. Az aeroszol vagy inhalálás után nazálisan adagolható készítményekre példaként említhetõk a sóoldatok, amelyek tartalmazhatnak például benzil-alkoholt vagy más megfelelõ tartósítószert, a biológiai hozzáférhetõség fokozására felszívódást elõsegítõ anyagot és/vagy más szolubilizáló- vagy diszpergálószert, a szokásos módon. A parenterális adagolásra alkalmas készítményekre példaként említhetõk az injektálható oldatok vagy szuszpenziók, amelyek tartalmazhatnak például megfelelõ nem toxikus, parenterálisan alkalmazható hígítószereket vagy oldószereket, így például mannitolt, 1,3- butándiolt, vizet, Ringer-oldatot, izotóniás nátrium-klorid-oldatot vagy más megfelelõ diszpergáló- vagy nedvesítõ- és szuszpendálószert, például szintetikus mono- vagy diglicerideket és zsírsavakat, így oleilsavat. A rektális adagolásra alkalmas készítményekre példaként említhetõk a szuppozitóriumok, amelyek tartalmazhatnak például megfelelõ nem irritáló hordozóanyagot, így kakaóvajat, szintetikus glicerid-észtereket vagy polietilénglikolokat, amelyek szokásos hõmérsékleteken szilárd halmazállapotúak, de a végbélben elfolyósodnak és/vagy feloldódnak, és a hatóanyagot felszabadítják. A topikális adagolásra alkalmas készítményekre példaként említhetõk a topikális hordozóanyagok, így Plastibase (polietilénnel gélesített ásványolaj). A vegyület hatékony mennyiségét a területen jártas szakember könnyen meghatározhatja, és a dózis mennyiségére felnõtt humán alany esetén példaként említhetõ mintegy 0,1 0 mg/kg testtömeg hatóanyag naponta, amely adagolható egyetlen dózisban vagy több megosztott dózisban, így napi 1 4 alkalommal. Megjegyezzük, hogy az alkalmazott dózis szintje és az adagolás gyakorisága minden alanynál változik, és különbözõ faktoroktól függ, melyekre példaként említhetõ az alkalmazott vegyület hatékonysága, metabolikus stabilitása és hatásának hossza, a kezelt alany neme, kora, testtömege, általános egészségügyi állapota és táplálkozása, az adagolás módja és idõpontja, a kiválasztódás sebessége, a hatóanyag-kombináció és az adott állapot súlyossága. A kezelés alanyai elõnyösen állatok, különösen elõnyösen emlõs fajták, így emberek, valamint háziállatok, így kutyák, macskák és hasonlók, amelyek ki vannak téve protein-tirozin-kináz által közvetített rendellenességeknek. Intravénás alkalmazás esetén a tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület elõnyösen adagolható a fent ismertetett készítmények formájában. Általában a vegyületeket, így a IV képletû vegyületet IV infúzió formájában adagoljuk mintegy perc és mintegy 3 óra közötti idõtartamban, elõnyösen mintegy perc és mintegy 2 óra közötti idõtartamban, különösen elõnyösen mintegy 4 perc és 90 perc közötti idõtartamban, elsõsorban mintegy 1 órás idõtartamban. Általában a vegyületeket intravénásan adagoljuk mintegy 0, mg/m 2 és 6 mg/m 2 közötti, elõnyösen mintegy 1 mg/m 2 és 0 mg/m 2 közötti, különösen elõnyösen mintegy 2, mg/m 2 és mg/m 2 közötti, elsõsorban mintegy 2 mg/m 2 dózisban. A területen jártas szakember számára ismert, hogy a dózisértékek mg/kg egységbõl konvertálhatók mg/m 2 egységekre a beteg magassága és/vagy tömege figyelembevételével (lásd például Mint fent említettük a tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható orálisan, intravénásan vagy mindkét módon. Az ismertetett módszer értelmében az adagolást elõnyösen naponta egyszer végezzük 2 napon keresztül, elõnyösen 3 9 napon keresztül, különösen elõnyösen 4 8 napon keresztül, elsõsorban napon keresztül. Az egyik megvalósítási mód értelmében 3 nap és hét közötti, elõnyösen 4 nap és 4 hét közötti, különösen elõnyösen nap és 3 hét közötti, elsõsorban 1 hét és 2 hét közötti periódus telik el a kezelés nélküli ciklusok között. Egy másik megvalósítási mód értelmében a vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható orálisan, intravénásan vagy mindkét módon naponta egyszer 3 napon keresztül, elõnyösen 1 hét és 3 hét közötti periódussal a kezelés nélküli ciklusok között. Egy további megvalósítási mód értelmében a vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható orálisan, intravénásan vagy mindkét módon naponta egyszer napon keresztül, elõnyösen 1 hét és 3 hét közötti periódussal a kezelés nélküli ciklusok között. A kezelési ciklus a tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület esetén lehet napi egyszeri adagolás egymást követõ napon keresztül, és a kezelési ciklusok közötti periódus lehet 2 nap, elõnyösen egy hét. A tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható például naponta egyszer egymást követõ napon keresztül, amit 2 kezelés nélküli nap követ. A tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható továbbá orálisan, intravénásan vagy mindkét módon egyszer minden 1. héten, elõnyösen minden 2 8. héten, különösen elõnyösen minden 3 6. héten és elsõsorban minden 3. héten. 18

19 A tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható továbbá egy 28 napos ciklusban, ahol a vegyületeket intravénásan adagoljuk az 1., 7. és 14. napon, és orálisan adagoljuk a 21. napon. Alternatív módon a vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható egy 28 napos ciklusban. A tárgyalt vegyületek, így a IV képletû vegyület adagolható addig, amíg az alany választ mutat, például csökken a tumor mérete vagy amíg elérjük az adagolást korlátozó toxicitást. A tárgyalt vegyületek adagolhatók önmagukban vagy bármely más és/vagy más megfelelõ terápiás szerekkel kombinálva, amelyek felhasználhatók protein-tirozin-kináz által közvetített rendellenességek kezelésére, melyekre példaként említhetõk a tárgyalt vegyületektõl eltérõ PTK-inhibitorok, gyulladásgátló szerek, proliferációt gátló szerek, kemoterápiás szerek, immunoszuppresszáns szerek, rák elleni szerek és citotoxikus szerek. Az ilyen további terápiás szerekre példaként említhetõk a következõk: ciklosporinok (például ciklosporin A), CTLA4¹Ig, antitestek, így anti-icam 3, anti-il 2-receptor (Anti-Tac), anti-cd4rb, anti-cd2, anti-cd3 (OKT 3), anti-cd4, anti-cd80, anti-cd86, OKT3 monoklonális antitest, CD és gp39 közötti kölcsönhatást blokkoló szerek, így például CD és/vagy gp39 specifikus antitestek (vagyis CD 14), CD és gp39 felhasználásával elõállított fúziós proteinek (CDIg és CD8gp39), inhibitorok, így például nukleáris transzlokációs inhibitorok, NF¹kappa B funkció inhibitorai, így például dezoxispergualin (DSG), nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID), így például ibuprofen, szteroidok, így például prednizon vagy dexametazon, arany vegyületek, proliferációt gátló szerek, így például metotrexát, FK06 (takrolimusz, Prograf), mikofenolát mofetil, citotoxikus hatóanyagok, így például azatiprin és ciklofoszfamid, TNF- -inhibitorok, így például tenidap, anti-tnf-antitestek vagy oldható TNF-receptor, így például etanercept (Enbrel), rapamicin (szirolimusz és rapamin), leflunimid (Arava), és ciklooxigenáz¹2 (COX 2) inhibitorok, így például celekoxib (Celebrex) és rofekoxib (Vioxx), vagy ezek származékai, valamint PTK-inhibitorok, amelyeket a következõ USAbeli szabadalmi bejelentések ismertetnek, melyekre teljes terjedelmükben referenciaként hivatkozunk: bejelentési szám /06,770, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA2*), bejelentési szám /069,19, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA2a*), bejelentési szám 09/097,338, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA2b), bejelentési szám /06,797, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA*), bejelentési szám 09/094,797, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QAa), bejelentési szám /06,042, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA7*), bejelentési szám 09/173,413, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA- 7a), bejelentési szám,076,789, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA8*) és bejelentési szám 09,262,2, bejelentési nap (képviselõi aktaszám QA8a). Hivatkozunk továbbá a következõ dokumentumokra és az azokban idézett referenciákra: Hollenbaugh, D., Douthwright, J., McDonald, V. és Aruffo, A.: Cleavable CDIg tusion proteins and the binding to sgp39, J. Immunol. Methods (Hollandia), 188(1), 1 7 (199. december 1.); Hollenbaugh, D, Grosmaire, L. S., Kullas, C. D, Chalupny, N. J., Braesch-Andersen, S, Noelle, R. J, Stamenkovic, I, Ledbetter, J. A. és Aruffo, A.: The human T cell antigen gp39, a member of the TNF gene family, is a ligand for the CD receptor: expression of a soluble form of gp39 with B cell co¹stimulatory activity, EMBO J (Nagy-Britannia), 11(12), (1992. december); és Moreland, L. W. és munkatársai: Treatment of rheumatoid arthritis with a recombinant human tumor necrosis factor receptor (p7)¹fc fusion protein, New England J. of Medicine, 337(3), (1997). A rák elleni szerekre és a citotoxikus szerekre nem korlátozó példaként említhetõk: alkilezõszerek, így például nitrogén-mustárok, alkil-szulfonátok, nitrozo-karbamidok, etiléniminek és triazének; antimetabolitok, így például folátantagonisták, purinanalógok és pirimidinanalógok; antibiotikumok, így például antraciklinek, bleomicinek, mitomicinek, daktinomicin és plikamicin; enzimek, így például L¹aszparagináz; farnezil-protein transzferáz inhibitorok; hormonális szerek, így például glükokortikoidok, ösztrogének/antiösztrogének, androgének/antiandrogének, progesztinek és luteinizálóhormont felszabadító hormonantagonisták, oktreotid-acetát; mikrotubulusroncsoló szerek, így például ekteinaszcidinek vagy ezek analógjai és származékai; mikrotubulusstabilizálószerek, így például paclitaxel (Taxol ), docetaxel (Taxotere ) és epotilon A F és ezek analógjai és származékai; növényi eredetû termékek, így például vincaalkaloidok, epipodofillotoxinok, taxánok; és topoizomerázinhibitorok; prenil-protein transzferáz inhibitorok; és egyéb szerek, így például hidroxi-karbamid, prokarbazin, mitotán, hexametilén-melamin, platina koordinációs komplexek, így például ciszplatin és karboplatin; és rák elleni és citotoxikus szerként alkalmazható további szerek, így például biológiai választ módosító szerek, növekedési faktorok, immunmodulátorok és monoklonális antitestek. A leírásban tárgyalt vegyületek alkalmazhatók továbbá sugárterápiával kombinálva. Az ilyen típusú rák elleni és citotoxikus szerek reprezentatív képviselõire nem korlátozó példaként említhetõ a mekloretamin-hidroklorid, ciklofoszfamid, klorambucil, melfalan, ifoszfamid, buszulfan, karmusztin, lomusztin, szemusztin, sztreptozocin, tiotepa, dakarbazin, metotrexát, tioguanin, merkaptopurin, fludarabin, pentasztatin, kladribin, citarabin, fluoruracil, doxorubicin-hidroklorid, daunorubicin, idarubicin, bleomicinszulfát, mitomicin C, aktinomicin D, szafracinok, szaframicinek, kinokarcinok, diszkodermolidok, vinkrisztin, vinblasztin, vinorelbin-tartarát, etopozid, tenipozid, paclitaxel, tamoxifen, esztramusztin, esztramusztin-foszfát-nátrium, flutamid, buzerelin, leuprolid, pteridinek, diinezesz, levamizol, aflakon, interferon, interleukinok, aldezleukinok, filgrasztim, szargramosztim, rituximab, BCG, tretinoin, irinotekan-hidroklorid, betametozon, 19

20 gemcitabin-hidroklorid, altretamin, topoteka és ezek analógjai és származékai. Az ilyen csoportba tartozó elõnyös képviselõk nem korlátozó módon a paclitaxel, ciszplatin, karboplatin, doxorubicin, karminomicin, daunorubicin, aminopterin, metotrexát, metopterin, mitomicin C, ekteinaszcidin 743, porfiromicin, ¹fluor-uracil, 6¹merkapto-purin, gemcitabin, citozin-arabinozid, podofillotoxin vagy podofillotoxin-származékok, így etopozid, etopozid-foszfát vagy tenipozid, melfalan, vinblasztin, vinkrisztin; leurozidin, vindezin és leurozin. A rák elleni és más citotoxikus szerekre példaként említhetõk a következõk: epotilonszármazékok, amelyek ismertek a következõ iratokból: US szabadalmi bejelentés, alapszám 09/06,481, bejelentési nap 00. február 17. (képviselõ aktaszám LD186); ,8 számú német szabadalom; WO 97/19086, WO 98/22461, WO 98/2929, WO 98/38192, WO 99/01124, WO 99/02224, WO 99/0214, WO 99/03848, WO 99/07692, WO 99/27890, WO 99/28324, WO 99/4363, WO 99/43, WO 99/4318, WO 99/4319, WO 99/6913, WO 99/6722, WO 99/6723 és WO 00/0048; ciklinfüggõ kinázinhibitorok, amelyek ismertek a WO 99/24416 számú iratból és prenil-protein transzferáz inhibitorok, amelyek ismertek a WO 97/992 és WO 98/4966 számú iratokból. A fent ismertetett további terápiás szerek a tárgyalt vegyületekkel kombinációban alkalmazva felhasználhatók például a Physicians Desk Reference (PDR) kiadványban megadott mennyiségekben és szakember által más módon meghatározható mennyiségekben. Egy vegyület ( vizsgált vegyület ) PTK-inhibitorként mutatott hatékonyságának mérésére a következõ vizsgálatok alkalmazhatók. A következõ példákban leírt vegyületeket egy vagy több ilyen vizsgálattal teszteljük, és ezek aktivitást mutatnak Enzimvizsgálat Lck, Fyn, Lyn, Hck, Fgr, Src, Blk vagy Yes alkalmazásával A következõ vizsgálatot Lck, Fyn, Lyn, Hck, Fgr, Src, Blk és Yes protein-tirozin-kináz alkalmazásával végezzük. Az adott protein-tirozin-kinázt kinázpufferben ( mol/l MOPS, ph=7, mmol/l MgCl 2 ) inkubáljuk a vizsgált vegyület jelenlétében. A reakció megindításához a szubsztrátumot 1 mol/l ATP, 3,3 Ci/ml [33P]gamma-ATP és 0,1 mg/ml savval denaturált enoláz [elõállítható Cooper, J. A., Esch, F. S., Taylor, S. S. és Hunter, T.: Phosphorylation sites in enolase and lactate dehydrogenase utilized by tyrosine protein kinases in vivo and in vitro, J. Biol. Chem., 29, (1984) szerint] végsõ koncentrációhoz adagoljuk. A reakciót perc elteltével megállítjuk 1,0% triklór-ecetsav, 0 mmol/l nátrium-pirofoszfát és ezt követõen 2 mg/ml borjúszérum-albumin adagolásával. A jelölt enoláz proteinszubsztrátumot 4 foknál kicsapjuk, Packard Unifilter lemezekre visszük, és Topcount szcintillációs számlálóval számoljuk a vizsgált vegyület protein-tirozin-kináz-inhibitor hatásának meghatározásához (a hatás fordítottan arányos a kapott jelölt enoláz protein mennyiségével). A reagensek pontos koncentrációját és a jelölõanyag mennyiségét szükség szerint változtatjuk. A vizsgálat elõnye, hogy exogén szubsztrátumot (enolázt) alkalmazunk, amely pontosítja az enzim kinetikát, és 96 mérõhelyes formátumban megvalósítható, amely könnyen automatizálható. Emellett a His-jelölésû protein-tirozin-kináz (lásd késõbb) sokkal nagyobb kitermelést és tisztaságot eredményez, mint a GSTprotein-tirozin-kináz fúziós protein. A protein-tirozin-kináz kereskedelmi forgalomban beszerezhetõ vagy ismert rekombináns módszerekkel elõállítható. Rekombináns Lck elõállításához humán Lck enzimet állítunk elõ His-jelölésû fúziós proteinként rovarsejtként Life Technologies-féle (Gibco) pfastbac Hta baculovírus vektor (kereskedelemben beszerezhetõ) alkalmazásával. Humán Lck enzimet kódoló cdns¹t izolálunk PCR-módszerrel (polimeráz-láncreakció), amit a vektorba inzertálunk, és a proteint a gyártó elõírásai szerint expresszáljuk. Az Lck enzimet affinitáskromatográfiásan tisztítjuk. Az Lck enzim rovarsejtben történõ termelését baculovírus alkalmazásával ismerteti Spana, C., O Rourke, E. C., Bolen, J. B. és Fargnoli, J.: Analysis of the tyrosine kinase p61ck expressed as a glutathione S¹transferase protein in Spodoptera frugiperda cells, Protein expression and purification, 4, (1993). Hasonló módszerek alkalmazhatók más, Srccsaládba tartozó kinázok rekombináns elõállítására. Enzim vizsgálat HER1 vagy HER2 alkalmazásával A kívánt vegyületeket egy kináz pufferben vizsgáljuk, melynek összetétele mmol/l Tris-HCl, ph=7,, mmol/l MnCl 2, 0, mmol/l ditiotreitol, 0,1 mg/ml borjúszérum-albumin, 0,1 mg/ml poli(glu/tyr 4:1), 1 mol/l ATP és 4 Ci/ml [gamma- 33 P]ATP. A poli(glu/tyr 4:1) egy szintetikus polimer, amely foszforil-akceptorként szolgál, és beszerezhetõ a Sigma Chemicals cégtõl. A kinázreakció megindításához hozzáadjuk az enzimet, és a reakcióelegyet 1 órán keresztül 26 C hõmérsékleten inkubáljuk. A reakció lezárásához 0 mmol/l koncentrációban EDTA reagenst adagolunk, és a proteineket % koncentrációig triklór-ecetsav adagolásával kicsapjuk. A kicsapott proteineket Packard Unifilter lemezeken szûrjük, és a beépült radioaktivitás mértékét Top-count szcintillációs számlálóval mérjük. Rekombináns HER1 elõállításához a receptor citoplazma szekvenciáját rovarsejtekben expresszáljuk GST fúziós protein formájában, amit affinitáskromatográfiásan tisztítunk az Lck esetében ismertetett módon. A HER2 citoplazma szekvenciáját pbluebac4 baculovírus expressziós vektorba (Invitrogen) szubklónozzuk, és rovarsejtekben jelöletlen protein formájában expresszáljuk. A rekombináns proteint ioncserélõ kromatográfiásan részlegesen tisztítjuk. Sejtvizsgálatok 3. Celluláris tirozin foszforilálás Jurkat T¹sejteket inkubálunk a vizsgált vegyülettel, és ezután CD3 specifikus antitest (G19 4 monokloná-