A VÁNCSODI MESEVILÁG ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Váncsod, 2018.szeptember.01.

Átírás

1 A VÁNCSODI MESEVILÁG ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Váncsod, 2018.szeptember.01.

2 TARTALOMJEGYZÉK l. Bevezetés 1.Az intézmény adatai 2. Törvényi háttér II. Helyzetelemzés Személyi tárgyi feltételrendszer Küldetésnyilatkozat III. Gyermekkép-Óvodakép VI. Óvodapedagóguskép V. Dajkakép VI. Óvodai nevelésünk célja,feladata VII. Az óvodai nevelés alapvető keretei 7.1.Egészséges életmódra nevelés 7.2 Érzelmi,erkölcsi nevelés és szocializáció 7.3. Anyanyelvi nevelés,kommunikáció 7.4.Értelmi képességek fejlesztése VIII. Az óvodai élet megszervezése IX. Az óvodai élet tevékenységformái 9.1. Játék 9.2.Munka jellegű tevékenységek 9.3.Tevékenységben megvalósuló tanulás X. Műveltségtartalmak 10.1.Mese-vers 10.2.Ének-zene,énekes játék,tánc 10.3.Rajzolás,festés,mintázás,kézimunka 10.4.Mozgás 10.5.A külső világ tevékeny megismerése XI. Az óvoda hagyományos ünnepei,egyéb rendezvényei XII. Az óvoda kapcsolatrendszere XIII. Gyermekvédelem az óvodában XIV. Inkluzív pedagógia,integráció XV. Az óvodába lépés és iskolába lépés feltételei XVI. A pedagógiai munka dokumentációi XVII A gyermek fejlettségi állapotának mérése Legitimációs záradék, Érvényességi rendelkezés Melléklet Az óvodapedagógusok által elvégzett továbbképzések A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök,felszerelések 1

3 I. BEVEZETÉS Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye,a családi nevelés kiegészítője,a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A gyermeket-mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az intézményünk nevelőtestülete által készített pedagógiai program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára, a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára és a tevékenységközpontú óvodai nevelésre építve, a helyi igények, (gyermekcsoportok összetétele, szükségletei, érdeklődésük, a fenntartó és a szülők igényeinek figyelembevételével), valamint a lehetőségek számbavételével készült. Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére irányul az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a hátrányokat. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző-köztük az innovatív- pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését végzi. 2

4 I. Az intézmény adatai Intézmény neve: Váncsodi Mesevilág Óvoda Székhelye: 4119 Váncsod,Kossuth u.52.szám OM azonosító száma: Tel:06-54/ Fenntartó: Váncsod Községi Önkormányzat Fenntartó címe: 4119 Váncsod, Kossuth u.42.szám Nyitva tartás: napi 9 óra, ig Az intézmény csoportjainak száma: 2 Az intézmény férőhelyeinek száma: 50 fő Intézményvezető:1 fő Óvodapedagógus: 2 fő Dajka: 2 fő Az intézmény alapfeladata: Óvodai nevelés. A köznevelési intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a tehetségígéretes gyermekek fejlesztése. 3

5 2. Törvényi háttér évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A kormány 363/2013.(III.31.) rendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) MKM rendelet módosításáról 20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodanevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi XXXI.tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról A Váncsodi Mesevilág Óvoda hatályos Alapító Okirata 4

6 II. Helyzetelemzés Váncsod Község, Hajdú-Bihar megye keleti részén, a bihari térségben található. Községünkben a szépen rendben tartott parkok, játszóterek, halastó, a természetvédelmi oltalom alatt álló természetvédelmi terület található. Községünk lakosainak száma: 1200 fő, mely az utóbbi években fokozatosan csökken. A lakosságból 8 % roma származású. Az óvoda július 1.-től szakmailag önálló intézmény. Községünkben egy óvoda működik, mely megközelítőleg a falu központjában található. Az óvoda es években parasztházból történt átalakítás után nyitotta meg kapuit, azóta többszöri átalakítással vált egyre korszerűbbé. Tágas udvarunk fejlesztése is befejeződött, melynek köszönhetően egy modern játékokkal felszerelt, biztonságos, esztétikus környezet szolgálja az óvodásaink kellemes időtöltését, tapasztalatszerzését. Az óvodai nevelés két részben osztott csoportban történik. Az engedélyezett férőhelyek száma 50 fő, de átlagosan évek óta 34 gyermek jár. Óvodánk lakókörnyezete a társadalom szinte minden rétegét képviseli. A szülők óvodával szembeni igénye, elvárása különböző. Az utóbbi időben romlott a családok szociokulturális háttere. A faluban kevés a munkalehetőség, egyre több a munkanélküliek száma. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk a prevencióra, a hátrányok kompenzálására, a veszélyeztetettség megszüntetésére, a segítségnyújtásra, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésére, akik különleges bánásmódot igényelnek. Óvodai csoportjainkban nagy hangsúlyt fektetünk a differenciálásra, az esélyegyenlőségre, az egyéni és csoportos, mikro csoportos fejlesztésekre, a szociális hátrányok enyhítésére. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az óvodai programunkban a néphagyományok őrzésén, a kiemelt anyanyelvi fejlesztésen, egészséges életmódra nevelésen, a gyermekek egész személyiségének fejlesztésén túl a differenciált egyéni képességfejlesztés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, az integrált nevelés, az esélyegyenlőség biztosítása egyaránt hangsúlyos. Folyamatosan figyeljük a családok életében végbemenő változásokat, figyelünk az igényekre, elvárásokra. Megfigyeljük a jellegzetes családi törekvéseket, tendenciákat, melyeket igyekszünk szem előtt tartani munkánk során, - hiszen legfontosabb partnerünk a család. Törekvésünk, hogy elégedettek legyenek az óvoda, nevelő, fejlesztő munkájával, - hiszen a gyerekek a nap nagy részét az óvodában töltik. Amennyiben az óvodába migráns család gyermeke vagy gyermekei érkeznek, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a beilleszkedésükre. 5

7 Személyi és tárgyi feltételrendszer Személyi feltételek Óvodánk két csoporttal működik. 3 főállású, felsőfokú végzettségű óvodapedagógus látja el a nevelési, fejlesztési feladatokat, a negyedik óvodapedagógust jelenleg az önkormányzat nem tudja biztosítani,hiányát nagyfokú szervezéssel tudjuk megoldani. Az óvónők munkaideje úgy van beosztva, hogy nyitástól, zárásig óvónő van a gyerekekkel. Az óvónők főiskolai végzettséggel, a dajkák, dajkaképző tanfolyammal rendelkeznek. A dolgozók nyitottak az önképzés, az új pedagógiai módszerek, eszközök iránt. Az óvodapedagógusok több tanfolyamot végeztek. A közös feladatokat egymás között megosztva,és egymást segítve végezzük A gyermekek egyéni fejlesztését mindhárom óvodapedagógus folyamatosan végzi. Mindennapi munkánkat azonos nevelési elvekkel segítik a dajka nénik. Minden dolgozóra a gyermekközpontúság, biztonságot nyújtó, derűs szeretetteljes légkör megteremtése jellemző. Kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs szintjének, értelmi képességének, szocializációjának fejlesztésével. Tárgyi feltételek Az óvoda épülete felújított, komfortosított, közművesített. Az önkormányzat jelentős beruházással finanszírozta az eddig szükségszerű munkálatokat ben került sor az óvoda épületének bővítésére, ennek köszönhetően rendelkezünk tornaszobával, felnőtt öltözővel és mosdóval, iroda helyiséggel Az óvoda udvara tágas, nagy mozgásteret biztosít a gyerekek számára, melynek teljes felújítása, korszerűsítése önkormányzati pályázatnak köszönhetően ban megvalósult. IPR pályázatnak köszönhetően számottevően emelkedett óvodánkban a fejlesztőjátékok, fejlesztő eszközök és a könyvállomány száma. Ez nagymértékben hozzájárul a gyermekek egyéni fejlesztésének sikeréhez, az esélyegyenlőség biztosításához. Óvodánkban melegítő konyha üzemel, mely az óvodás gyerekek napi étkezésén túl az idősek étkezését is biztosítja. A gyerekek napi háromszori étkezésben részesülnek. Tárgyi feltételeink fejlesztéséhez a fenntartó anyagi kereteihez mérten segíti a feltételek javítását. A fejlesztéshez a pályázati lehetőségeket is igyekszünk kihasználni. 6

8 Küldetésnyilatkozat A mi óvodánkban a gyermekeket szeretetteljes, családias légkör öleli körül, ahol állandóan biztonságban érezhetik magukat. A sokoldalú fejlődés érdekében naponként változatos tevékenységeket kínálunk, melynek eredményeként, kisóvodásaink aktív, érdeklődő, a világ dolgai iránt fogékony,egészséges személyiségekké válhatnak. Célunk, hogy a kisgyermekkor, a boldogság emlékeinek tárháza legyen. III. Gyermekkép - Óvodakép Gyermekeink legyenek derűsek, bátrak és nyíltak, forduljanak bizalommal a felnőttek és a társaik felé. Hosszú ideig őrizzék meg őszinte mosolyukat, megnyilvánulásaikat, fogadják el a különbözőségeket. Önként, örömmel, aktívan, alkotó módon saját egyéni értékeik hozzáadásával vegyenek részt minden tevékenységben, tekintsék azt élvezetes játéknak. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, tudásvágyukat, óvják, védjék, alakítsák környezetüket. Bátran fogalmazzák meg kéréseiket, véleményeiket, legyenek képesek önálló döntéshozatalra. Legyenek udvariasak, türelmesek, érdeklődőek, rendszeretők, és alkalmazkodók. Érzelmeiket oly módon fejezzék ki, hogy az mások számára is elfogadható legyen, az óvoda erkölcsi normáinak megfelelő módon. Kellő feladattudattal, önfegyelemmel, figyelemmel, szokásokkal és ismeretekkel, várakozóan készüljenek az iskolai életre. Rendelkezzenek reális énképpel. Ismerjék, és tiszteljék mások értékeit. Személyiségük, életkoruk és egyéni sajátosságaik szerint harmonikusan fejlődjön. Olyan óvoda kialakítására törekszünk, ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a gyermekek és az ott dolgozók egyaránt jól érzik magukat. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. Ehhez elengedhetetlen a testi, lelki szükségletek biztosítása. Ennek érdekében: Biztosítjuk a szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkört, az egészséget óvó-védő, biztonságos és esztétikus környezetet. Az együttélést segítő, mindenki számára elfogadható és teljesíthető érték és normarendszert alakítunk ki. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a gyermekek elsődleges szükségletének, a játéknak. 7

9 A gyermekek egészséges fejlődését személyre szabott neveléssel segítjük. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos-, a hátrányos helyzetű-, a sajátos nevelést igénylő-, valamint a nemzetiségi származású, hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztésére Partnereinkkel érthető, nyílt kommunikációra törekszünk. A jó együttműködést szolgálják a közös programok, rendezvények. A jövőben ezek bővítésére, megújítására törekszünk. Szívesen fogadjuk partnereink ötleteit, javaslatait. Amennyiben az óvodánkban migráns család gyermeke érkezik, kiemelt figyelmet fordítunk a beilleszkedésükre, illetve folyamatosan nyomon követjük fejlődésüket..biztosítjuk az önazonosság megőrzését,ápolását,erősítését,társadalmi integrálását. IV. Óvodapedagógus kép Óvodapedagógusaink nagy szakmai tapasztalattal, saját egyéniségüket megőrizve, erősségeikre építve, összeszokott csapatként segítik óvodásaink személyiségének fejlődését. A gyermekek személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak az óvodapedagógusok az intézményben Az óvodapedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Törekedjenek a gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására. Munkájukat a pontosság, tájékozottság, következetesség, kitartás, pedagógiai tudatosság, szakmai sokoldalúság jellemzi. Óvodai tevékenységeik során felmerülő/kapott feladataikat, problémáikat önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezelik., intézik. Elfogadó, segítő, támogató magatartásukkal példamutató életvitelükkel megjelenésükkel a természet, szülőföld iránt tanúsított szeretet és tisztelet kifejezésével mintát adnak a szülők és a gyermekek számára. Értékközvetítő tevékenységük tudatos. Együttműködés, önzetlenség, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Önállóan, tudatosan, és kezdeményezően együttműködnek a kollegákkal, szülőkkel, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Rugalmasan kezelik a változásokat. Készek és képesek a szakmai megújulásra. Szakmai kérdésekben bátran kifejtik álláspontjukat, a sikeres munka érdekében képesek másokat meggyőzni, vagy ők maguk is meggyőzhetők Képesek önálló döntéshozatalra, munkavégzésre, önképzésre. A konfliktusokat problémaként kezelik, törekszenek azok megnyugtató megoldására. Nyitottak a kollegák, partnerek visszajelzéseire, melyeket szakmai fejlődésük érdekében felhasználnak, készek és képesek személyiségük pozitív változtatására. Óvodánk nevelői munkájában kulcsfontosságú az óvodapedagógus és a dajka közötti együttműködés. Az óvodapedagógus minta, a nevelőmunka kulcsszereplője, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a dajka munkáját. 8

10 V. Dajkakép Dajkáink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az óvodapedagógussal azonos követelményállítással, nevelési elvekkel segítik az óvodapedagógusok munkáját. A mi dajkáinkat az alábbiak jellemzik: - gyermekszeretet - gyermekismeret - derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, - közreműködés, az egészséges életmód, gondozás szokásrendszerének alakításában. - aktív részvétel a gyermekek egészségvédelmének, edzettségének biztosításában. - nagyfokú tolerancia, a különbözőségek elfogadásában, illetve a nemzetiségi gyerekek nevelésében. - higiénikus, esztétikus környezet biztosítása. VI. Óvodai nevelésünk célja, feladata Óvodánk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szellemében fogalmazza meg a nevelési célokat, feladatokat. Óvodánk a nevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését,a gyermeki személyiség kibontakoztatását,a hátrányok kiegyenlítését,az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével(ide értve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is.) Az óvodai nevelésünk célja: Legyen biztosított a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus személyiségfejlődése, személyiségjegyeik kibontakoztatása, a hátrányok kiegyenlítése. Váljanak a természetet szerető, a természet értékeit óvó védő gyermekekké. A gyermekek ismerjék, tiszteljék a népi hagyományokat, örömmel vegyenek részt ápolásában, felelevenítésében. Alakuljanak ki azok a kompetenciák, kompetencia elemek, amelyek garanciái a kudarc nélküli iskolakezdésnek. Váljon igényükké az együttműködés, helyesen alkalmazzák a közösségi élet szokásait. A nemzetiséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzése, ápolása,erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek érjék el egyéni lehetőségük maximumát. Az óvodai nevelés feladata Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek a kielégítése. 9

11 Ezen belül: Az anyanyelvi nevelés. Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A szabad játék túlsúlyának biztosítása. Az óvodai tanulás cselekvésbe ágyazott megszervezése, a teljes személyiség fejlődés, fejlesztés támogatása. Az óvodai nevelés folyamatába a hagyományőrző tevékenységek beépítése, népszokások, egyéb ünnepek megszervezése. A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és nemzetiségi gyermekek differenciált felzárkóztatása, hátrányának kompenzálása, esélyegyenlőségük teremtése. A nemzetiségi gyermekek identitás tudatának megalapozása, szocializációjuk fokozott támogatása, beilleszkedésük segítése. VII. Az óvodai nevelés alapvető keretei 7.1. Egészséges életmódra nevelés Célja: Legyenek egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek. Váljon mozgásuk összerendezetté. Ismerjék fel testi szükségleteiket. Alkalmazzák az egészséges életmód szokásait, szabályait. Feladata: A gyermek testi szükségleteinek figyelembe vétele: (egészséges táplálkozás, kulturált étkezés, testápolás, önállóság, pihenés, öltözködés, mozgás, szabad levegőn tartózkodás.) A gyermek lelki egészsége: érzelmi szükségletek, érzelmek kifejezése, készségek: alkalmazkodás, örömkészség, énkép, ön- és társismeret elfogadás konfliktuskezelés. Egészséges óvodai környezet kialakítása A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. fejlődéséhez szükséges egészséges biztonságos tárgyi környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.. Rugalmas, változatos tevékenységű napirend biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, pihenés az egészség megőrzés, betegség megelőzés szokásainak alakítása. Gondozás, szokás és normarendszer kialakítása. A gyerekek egészségvédelmének óvása, megőrzése. Az egészséges életmód szokásrendszerének fokozott alakítása, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és nemzetiségi gyermekek körében. 10

12 Amennyiben szükséges, szakemberek bevonása (orvos, védőnő) a testi, lelki nevelési feladatok ellátása szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei: Célunk az egészséges és kulturált személyiség fejlesztése érdekében személyes motívumok alakítása. az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés kapcsán. a szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy. önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés, a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként. Az óvónő feladatai: Teremtse meg a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot dolgozó és gyermek között. Tájékoztassa a dajkákat és vonja be a nevelőmunka aktuális céljainak és módszereinek megvalósításába. Ismerje meg a család gondozási szokásait, igyekezzen azt összehangolni az óvodai gondozás szokásaival. Támogassa a gyerekek önállósulási törekvéseit, mindig csak annyi segítséget adjon, amennyire szüksége van. Kísérje figyelemmel a gyermekek testi higiénéjét, egészségét. A nap közben megbetegedett gyermek szüleit értesítse. Betegség után kötelező az orvosi igazolás kérése. Különösen figyeljen a krónikus betegségben szenvedő gyerekekre. Alakítsa ki a gyermekben az igényességet önmaga, és környezete rendje, tisztasága iránt. Próbálja a szülőknél elérni, hogy a gyermek ruházata kényelmes, célszerű legyen. Biztosítsa a gyerekek számára a kötelező szűrések elvégzését. Nagyfokú odafigyeléssel törekedjen a balesetek kiküszöbölésére. Baleset esetén a szülőt értesítjük, a gyermeket orvoshoz visszük, a balesetről jegyzőkönyvet veszünk fel. Az élelmezésvezetővel való kapcsolattartás útján érjük el, hogy a gyermekek étrendje segítse az egészséges testi fejlődést. A heti étrendről mindenkor tájékoztassa a szülőket. Teremtse meg a szokás és normarendszer megalapozásával a kulturált étkezést, s az étkezési illemszabályok betartásának feltételeit. Biztosítsa a gyermekek nyugodt, zavartalan pihenését. Kísérje figyelemmel a gyermekek testi, lelki állapotát, érzékszerveik épségét. Ha rendellenességet tapasztal, jelezze a szülőnek, illetve kérje szakember segítségét. Kapcsolattartás a családsegítővel, védőnővel, orvossal. Biztosítsa mindig a lehetőséget a gyermek számára ivóvíz fogyasztására. A szülők bevonása az egészséges és kulturált életmódra nevelésbe személyes fejlesztésbe egészségnapok szervezése pl. gyümölcsnap,zöldség nap,egészség hetek, tisztálkodási szokások helyes alakítása, testi edzettség fejlesztése stb. 11

13 Dajka feladatai: Gyermeki szükségletek figyelembe vételével segítségnyújtás. Környezet rendben tartása. Játékok, eszközök folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése. Szervezési feladatok esetén segítségnyújtás. Gondozási tevékenység során az óvónők által meghatározott feladatok elvégzése. Beteg gyermek elkülönítése, szőlő érkezéséig a gyerek ápolása, gondozása. Szülőknek étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos kérdésekben adhat felvilágosítást, egyéb kérdéssel az óvodapedagógushoz irányítja a szülőt. Az egészségnapok lebonyolításánál a szükséges anyagok eszközök előkészítése Tevékenységek, amik biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését A napirendnek megfelelően azonos időpontban történő étkezések során evőeszközök és a szalvéta megfelelő használatával gyakoroljuk a kulturált étkezés szokásait. Kiemelt figyelem fordítás a HH, HHH és nemzetiségi gyerekekre. A délutáni pihenő alatt nyugodt alvás, pihenés biztosítva van. A délutáni pihenést követően és szükség szerint napközben fésülködnek a gyerekek. Az ebéd utáni fogápolás során megtanulják a fogmosás helyes módját és a fogmosó felszerelés tisztán tartását, gyakorolják Kiemelt figyelem a HH, HHH és a nemzetiségi gyerekekre. Köhögéskor, tüsszentéskor és orrtörléskor használják a papír zsebkendőt. Gyakorolják az orrtörlés helyes módját. Szükség szerint használják a WC-t és megtanulják a WC papír helyes használatát. Öltözködésnél gyakorolják a gombolást, a ruhadarabok le- és felvételét, a hőmérsékletnek megfelelően jelezve, ha melegük van, vagy fáznak. Gyakorolják cipőjük felhúzását, levetését, ki- és bekapcsolását, fűzését, megkötését. Vigyáznak a ruhájukra, megtanulják összehajtani és helyretenni. Részt vesznek az öltöző és a környezetük rendbetételében. Sokat mozognak a szabadban a napirendnek megfelelően és szervezetten a csoportszobában. Sétákon, kirándulásokon vesznek részt, gyógynövényeket gyűjtenek, amiből gyógyteákat készítünk. A napirendnek megfelelően télen is rendszeresen tartózkodnak a szabadban, mely hozzájárul a gyermek testi edzéséhez. Közös érdek a gyermekek egészségének védelme. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekekben kialakul a tiszta, esztétikus környezet iránti igény, vigyáznak rá, részeseivé válnak alakításának. Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Ez magabiztossá és öntudatossá teszi őket. Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos helyes tisztálkodási, öltözködési teendőiket, igényükké válik, s az óvodán kívüli helyzetekben is alkalmazzák. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó, helyes táplálkozási és higiéniai szokások rendszerbe épülnek. Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, mozgásuk szándékos irányítására. Kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg-lelkileg, szellemileg teherbíróvá válnak. Igénylik a szabadban való tartózkodást, a rendszeres mozgást, sétát, kirándulást, a természeti környezetet. 12

14 Képessé válnak arra, hogy a természet szépségeire rácsodálkozzanak. Az egészséges életmód szokásait a hátrányos helyzetű, HH, HHH és nemzetiségi gyermekek elsajátítják. (85 %-uk) Egészségfejlesztési program 1.Bevezetés A köznevelési törvény módosításának megfelelően (20/2012.VIII.31. EMMI rendelet) az óvodai egészségnevelés, a gyermek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, illetve az ezzel összefüggő egészségfejlesztési stratégia felállítása intézményünkben a törvényességi előírásoknak megfelelően került kidolgozásra és Pedagógiai programunk részét képező Egészségfejlesztési programban kerültek megfogalmazásra. A program elkészítésének célja az, hogy az intézmény használói köréhez, a helyi adottságokhoz igazodva megfogalmazzuk a korszerű egészségnevelés céljait és feladatait, mely iránt mindannyian elkötelezettek vagyunk és felelősséggel vállaljuk. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy óvodásaink és az intézmény felnőtt közössége felismerjék az egészség értékjellegét, és ezért lehetőségeikhez képest, mindent meg is tegyenek. Ez a cél akkor érhető el, ha megalapozzuk a gyermekekben az önmagukért és a másokért érzett felelősségtudatot. 2.Általános cél, feladat Célunk: A teljes óvodai életet átfogó, az óvodai nevelés megkülönböztetett szerepéből adódó, a gyermeki személyiségfejlesztés szempontjából alapozó jelentőségű egészségnevelési feladatok ellátása, mely felkészíti a gyermeket az egészségének védelmére, távlati céljaiban elősegíti a társadalom számára az egészséges, edzett, terhelést elbíró személyiség kialakulását. Az egészségtudatosgondolkodás alakítása, fejlesztése. Feladataink: az egészségnevelés területén, hogy kialakítsuk az egészséges életvitel iránti igényt, egészséges életstílusokkal és életmodellekkel ismertessük meg a gyermekeket, gondozzuk lelki (érzelmi, akarati, értelmi) képességeiket és az embertársakkal kapcsolatos szociális együttműködési készséget kialakítsuk. Az egészség e három jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlesztés feladatával. Az óvodai egészségnevelési feladatainkat két részre oszthatjuk -egészségfejlesztés (promóció) és megelőzés (prevenció), melyek azonban elválaszthatatlanok és az óvodai nevelés valamennyi szakaszára vonatkoznak. Fejlesszük egészségtudatos gondolkodásukat. 3.Az egészségfejlesztés feladatai Szomatikus egészségfejlesztés (egészséges életmódra nevelés) Pszichohigiénés egészségfejlesztés (lelki egészségfejlesztés) Szociohigiénés egészségfejlesztés E három fő feladat, tevékenységi rendszer egymással és az egészségfejlesztés tárgyi, valamint jogi alapfeltételeivel áll szoros kölcsönhatásban. 13

15 3.1.Szomatikus egészségfejlesztési feladatok A szomatikus nevelés területei személyi higiénia fejlesztése környezeti higiénia fejlesztése az egészséges táplálkozás igényének kialakítása a betegségek megelőzésére nevelés napi rendszeres testmozgás, testedzés balesetek megelőzésére nevelés, elsősegélynyújtás Személyi higiénia fejlesztése A személyi higiénés nevelés magában foglalja a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét.. Célunk: A személyi higiénia iránti igény kialakítása, a gyermekek egészségének, testi épségének védelme Feladataink: Az alapvető higiéniai szokások alakítása gyakoroltatása, ellenőrzés és folyamatos korrekció, az ehhez szükséges feltételek biztosítása Minden gyermek számára biztosított a saját személyi felszerelés-jellel ellátott törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágynemű. A gyermeköltözőkben minden gyermek rendelkezésére áll jellel ellátott szekrény (polc), ahol a saját ruházat, váltóruha, cipő tárolása megoldott. A W.C. ülőkék, mosdók mérete megfelelő. Minden mosdóban folyékony szappanadagoló található. A gyermekek számára biztosított orrtörléshez, orrfújáshoz a mindig elérhető helyen lévő papír zsebkendő, melynek higiénikus tárolására szintén gondot fordítunk. A nap bármely szakában minden gyermek számára rendelkezésre áll a vízfogyasztás lehetősége. Járványos időszakban fokozottan figyelünk a higiéniés szabályok betartására, ennek feltételeit /papírtörlő, fertőtlenítő/ mindig biztosítjuk Környezeti higiénia fejlesztése Az egészségnevelés feladatai csak egészséges óvodai környezetben valósulhatnak meg, melynek színterei a csoportszoba és kapcsolódó helységek, valamint az óvoda udvara. Célunk: A gyermekekben a környezeti higiénia iránti igény, fogékonyság kialakítása, a környezettudatos, környezetbarát életvitel megalapozása. Feladataink: Pozitív viszony kialakítása környezetünkkel és a környezetvédő magatartás szokásainak kialakítása. Példamutatással, a munkába történő bevonással, gyakoroltatással a helyes környezeti higiénés tevékenységre szoktatás. 14

16 Lehetőségeinkhez mérten feladatunk a gyermekek környezetének optimális kialakítása, elrendezése -kényelmes, zsúfoltságtól mentes elrendezés, térbeosztás-mellyel a tevékenységekhez szükséges elegendő helyet biztosítjuk. A helységekben folyamatosan biztosítjuk rövid, gyakori szellőztetésekkel a természetes levegőcserét. Gondoskodunk a helységek megfelelő mesterséges és természetes megvilágításáról. Ügyelünk a megfelelő páratartalomra, kerülve ezzel a száraz levegő okozta köhécselést, illetve a magas páratartalom okozta gombák és atkák szaporodását. A rendszeres takarítás, portalanítás és porszívózás mindenki számára elemi követelmény. Az egészségre ártalmas anyagokat a gyermekektől jól elzárható helyen, az előírásoknak megfelelő módon tároljuk. Az óvoda udvarának rendszeres és előírásoknak megfelelő karbantartásáról gondoskodunk biztosítva a szilárd burkolatok balesetmentességét.példamutatással, ismeretközvetítéssel a környezettudatos életszemléletet igyekszünk megalapozni -szelektív hulladékgyűjtés, kirándulások alkalmával, a csoportszobákban, az év jeles napjaihoz kapcsolódóan Az egészséges táplálkozás igényének kialakítása Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. A növekedéshez nagy mennyiségű tápanyag elfogyasztását igényli, hiszen az életkorra jellemző sok mozgás sok kalóriát emészt fel. Folyadékigénye is fokozott, amely az élénk anyagcsere folyamatoknak és a fokozott mozgásosságából eredő hő leadásnak a következménye. Óvodában nem az étel elkészítése,hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségnevelési feladatait így az étkezés előkészületeinek lebonyolítása az egészséges táplálkozás megkedveltetése, új ízek, ételféleségek megismertetése. Célunk: Egészségesen táplálkozó felnőtt váljék gyermekeinkből, és a korszerű táplálkozás iránti igényt felkeltsük bennük. Feladataink: A megfelelő étkezési szokások kialakítása, egészséges táplálkozásra nevelés, és a helyes táplálkozásból eredő egészségmegőrző tevékenység. További fontos feladatunk a családdal való szoros együttműködés kialakítása az egészséges táplálkozás szokásainak terén. A gyermekekkel közösen végzett előkészületek során biztosítjuk a kulturált étkezés feltételeit csoportszoba zsúfoltságtól mentes, kellemes hőmérsékletű, a szükséges eszközök (tányérok, evőeszközök, poharak, terítő, szalvéta) megfelelő méretben és mennyiségben elérhető helyen, biztonságosan tárolva rendelkezésre állnak. A feltálalt ételek nevét megtanítjuk a gyerekeknek, egy-egy ismeretlen étel bevezetésénél gondolunk arra, hogy a gyermek először kóstolja meg, így kedvcsináló ismereteket nyújtunk az ételről. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, ezzel igyekszünk megszerettetni az új ízeket. Napi szinten a szülők jóvoltából biztosítjuk gyümölcsöket, zöldségféléket, megismertetjük a gyerekeket a különböző ásványi anyagokban gazdag növényi magvakkal. Táplálkozási rendellenességgel küzdő, túlsúlyos, kórosan válogatós gyerekeknél a családdal való együttműködés fontosságát tartjuk szem előtt A betegségek megelőzésére nevelés Kiemelt óvodapedagógusi feladat a fertőző betegségek megelőzésére nevelés. A megelőzés alapja a személyi higiénia betartása, a rendszeres kézmosás, zsebkendő használat, a közös használati tárgyak, játékszerek tisztántartása. 15

17 Célunk: Az egészségvédő jó szokások kialakítása. Feladataink: Ismeretek közlésével, a helyes magatartás begyakoroltatásával a gyerekek felkészítése a gyakrabban előforduló betegségek megelőzésére, a védekezéshez szükséges magatartásformák begyakorlása. A minden gyermek számára biztosított egyéni tisztálkodási szereket elkülönített tárolóban helyezzük el, (erre szezonális betegségek időszakában fokozottan figyelünk) elhasználódás esetén a szülőket megkérjük, hogy gondoskodjanak pótlásukról pl. fogkefe. A higiéniés szabályok betartásával, a betegségek megelőzésével kapcsolatos helyes magatartási szokások begyakorlásával biztosítjuk a gyermeki szervezet általános védekező képességének fokozását, a betegségmegelőzést. Szezonális fertőző betegségek előfordulása esetén a higiéniai szabályok betartására fokozottan odafigyelünk. (intenzív szellőztetés, zsebkendőhasználat, fertőtlenítés... stb.) A betegségek megelőzése érdekében az évszakoknak megfelelően megteremtjük a gyermekek edzéséhez, rendszeres mozgáshoz szükséges feltételeket, minden adódó lehetőséget kihasználunk a levegőzésre, sétára, kirándulásra. Az egészséges gyerekek védelmében az óvodában észlelt megbetegedéskor a gyermeket elkülönítjük, és gondoskodunk róla, hogy minél előbb megfelelő ellátásban részesüljön. A betegségből történő felgyógyuláskor a közösségbe való visszatérés szabályait érvényesítjük. Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az óvoda védőnőjével, indokolt esetben többszöri szűrést iktatunk be. Kapcsolatot építünk ki egészségügy szakembereivel, a preferált területeken a szülők felé szorgalmazzuk gyermekeink rendszeres vizsgálatát, így a fogászat, a szemészet, az ortopédia területén Napi rendszeres testmozgás, testedzés E nevelési terület a mozgásszervek alakítását, alapvető mozgáskészségek kimunkálását, az önálló testedzésre történő nevelést, a változatos mozgástevékenységek megvalósulását jelenti. Magába foglalja a szervezet edzését, a hideghez, meleghez való szoktatást, a fokozatos fizikai megterhelést, az óvodai testnevelés foglalkozásokat. Célunk: A testmozgás, a szabadban való tartózkodás igényének felkeltése, rendszeres testedzés szokássá alakítása, az egészséges életvitel megalapozása. Feladataink: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a természetes mozgáskedv megőrzése, a szervezet edzése, a rendszeres kondicionálás, ezen belül a testi erő és állóképesség fejlesztése, az időjáráshoz való alkalmazkodás és a teherbíró képesség fejlesztése. A tornára, a játékos mozgásra teremben és szabad levegőn, eszközzel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában minden nap lehetőséget biztosítunk. Folyamatos feladatunk a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása, valamint a gyerekek teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, állóképességének nyomon követése. 16

18 3.1.6.Balesetek megelőzésére nevelés Nem elég az egészséget megvédeni, de a váratlan események, balesetek megelőzésével az életet is szükséges védeni. A felgyorsult technikai fejlődés számtalan olyan eredményt is hozott, melynek jelentősége balesetveszélyt, életveszélyt is hordoz magában. Mivel az óvodás korú gyermekeknek életkori sajátosságából eredően nincs veszélyérzete, ezért a mi feladatunk testi épségük megőrzése, és figyelmük ráirányítása a környezet veszélyeire. Célunk: A gyermekek egészségének és testi épségének védelme. Feladataink: Egészségvédő, balesetmegelőző ismeretek, egészségvédő készségek kialakítása, gyakorlása, ellenőrzés, folyamatos korrekció. Folyamatos szakszerű odafigyelés a mindennapokban. A nevelési év elején és a továbbiakban szükség szerint megbeszéljük az óvoda belső és külső terének balesetvédelmi szabályait, a helyes és helytelen viselkedésmódokat. Megismertetjük gyermekeinkkel azokat a helyes magatartási formákat, amelyek betartására a balesetek elkerülése végett szükség van. Megismertetjük gyermekeinkkel a játék és taneszközök, valamint a tevékenységek során használt egyéb eszközök biztonságos használatát. Ezen eszközök használatának biztonságossá tétele gyakorlással történik. (olló, tű, kés, villa) A közlekedés szabályainak megismertetését séták során a valós környezetben ismertetjük meg a gyerekekkel, szituációs, valamint szabályjátékok során gyakoroljuk. Hasonló pedagógiai tudatossággal, szituációs játékok kezdeményezésével fordulunk a háztartásokban található háztartási gépek használatára vonatkozó szabályok megismertetése felé. Az előírt szabályzók betartásával gondoskodunk az óvodában használatos vegyszerek zárható szekrényben történő elhelyezéséről, és minden egyéb, a balesetvédelmi és tűzvédelmi utasításban foglalt tudnivaló betartásáról. Minden feladat ellátási helyen biztosított az óvodai elsősegélynyújtó alapfelszerelés. 3.2.Mentálhigiéniás egészségfejlesztés A lelki egészségfejlesztés az óvodai nevelés mindennapos gyakorlatában nem tekinthető különálló feladatnak, hanem minden egyes nevelési mozzanatnak szerves része. A lelki egészség érdekében törekszik az optimális napirend, a szellemi munka higiénéjének megvalósítására, továbbá az egészséges életmód elveinek megfelelő életvitel igényének kialakítására. Célunk: Olyan gyermeki személyiségformálása, mely alkalmassá teszi őket a jövőbeli társadalmi feladataik maradéktalan teljesítésére, miközben önmagukkal belső harmóniára és környezetével (természetiés társadalmi)egyensúlyra törekednek. Feladataink: A gyermekek szociális biztonságának, adottságainak, képességeinek, törekvéseinek, személyiségtulajdonságainak szabad kibontakozásának elősegítése, a tartós pszichés stressz feldolgozását, az abózus és deviancia megelőzését, a harmonikustárskapcsolatok és az empátiás készség alakítását. A mentálhigiéniás egészségfejlesztés területei Egészséges életvezetés Sterssz -elhárítás 17

19 Egészségre káros szokások megelőzése Szociohigiénás egészségfejlesztés Egészségpropaganda Egészséges életvezetés (egészséges életvezetés, hibás viselkedés megelőzése, kezelése) Az egészséges életvezetés óvodai tartalma az egészséges életmód szabályainak megtartását, a társas kapcsolatok zavarainak megelőzését, a korai prevenciót és az egészségtelen szokások korrekcióját jelenti. Célunk: Megóvni a gyermeket az idegrendszerére ható káros hatásoktól. Feladataink: Az egészséges személyiségfejlődés biztosítása a gyermek idegrendszerének és lelki éltének megóvása a káros hatásoktól, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerültségtől. Óvodai napirendünk kialakításánál minden esetben arra törekszünk, hogy biztosítsa a folyamatosságot, ugyanakkor rugalmas legyen. A napirend egyes tevékenységei biztosítják a gyermekek számára a cselekvés és a pihenés lehetőségét. A rendszeresen visszatérő és ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot jelentenek a gyermekek számára. Törekszünk a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok kiépítésére és megőrzésére, az antiszociális viselkedésmódokat igyekszünk megelőzni és kirekeszteni (düh, harag, agresszió) Stressz-elhárítás A stressz a szervezetnek a külső ingerekhez való alkalmazkodó képessége, amely véges és kimeríthető. Elhárításának fontossága a károsodást előidéző, idegrendszert megterhelő, viselkedési zavarokat, pszichoszomatikus panaszokat okozó hatások elhárításában rejlik. Célunk: Az idegrendszeri,-lelki egészségvédelem. Feladataink: A stresszhelyzetek kiküszöbölése a stressz hatások és helyzetek elkerülésével, illetve a stressz hatások kompenzációja. Törekszünk rá, hogy az óvoda külső és belső terei biztonságot sugározzanak. Igyekszünk kiküszöbölni minden zavaró ingert, mint a folyamatos erős zajforrás, vibráló fény. Napirendünk minden esetben biztosítja a rendszerességet és a rugalmasságot. Kerüljük a sürgetést és a várakozást. A konfliktusokat igyekszünk csökkenteni, kizárjuk a megkülönböztetést és az agressziót. Nevelési elveink között kiemeltszerepet kap a beszélgetés, meghallgatás, személyre szóló figyelem Egészségre káros szokások mellőzése A pszichohigién és nevelési feladatok körébe tartozik az egészségre káros szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás), az indokolatlan mértékű gyógyszerfogyasztás és az egyre terjedő drogfogyasztás, az elhízás és a cukorbetegség megelőzése. 18

20 Célunk: Olyan egészségvédő modellt ismertessünk meg a gyermekekkel, mely későbbi életük során megvédi őket a káros szenvedélyektől. Feladataink: A gyermekek megismerjék az egészség megvédéséhez, megerősítéséhez vezető tevékenységeket, a helyes táplálkozás a testedzés, a személyi és környezeti higiénie fontosságát. Legjobb propaganda a jó példa, a helyes életvitel és harmonikus, derűs létünk. 3.3.Szociohigiéniás egészségfejlesztés A szociohigiéniás egészségfejlesztés az egészségnevelésnek a társas együttélésből adódó feladatait öleli fel. A társas, közösségi együttélés közös értékrend, közös cél és cselekvés jellemzi. Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását végzi. Célunk: A gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készítse elő, szeretetteljes együttműködésben együttműködésbe való részvételre nevelje. Feladataink: Zavartalan, kiegyensúlyozott pedagógiai légkörben harmonikus kapcsolatok alakítása az egyén és a közösség között, a konfliktusok megoldása a személyiség kreatív kibontakoztatásával megfelelő mintát követve-utánzás, azonosulás, belsővé válás után ösztönzéssel, motivációval olyan szokások kialakítása, melyek segítik a más társadalmi közösségbe való beilleszkedést Egészségpropaganda Az egészségpropaganda az egészségpolitikai intézkedések széles körű terjesztését, a szociálpolitikai határozatok, döntések megértését, megkedveltetését, a megvalósításra irányuló mozgósítást jelenti. Ez valamint, az egészségügyi ellátás időben történő igénybevételére való mozgósítás, illetve felesleges igénybevételének elkerülésére irányuló felvilágosítás a feladata. A betegségek korai felismerése, a szűrővizsgálatokra történő mozgósítás, az időszakos és rendszeres gondozás igénybevétele az egyén és a társadalom egészség-védelmének, az egészségfejlesztésnek a feladata. Az óvodában az egészségpropaganda elsősorban a szülők felé irányul segítségével az óvoda valamint a szülői ház egészségnevelésének összehangolására törekszünk (pl: dohányzás, drog, alkoholizmus elleni propaganda, a szív védelme, az egészséges táplálkozásra való figyelem felhívás, stb...). Célunk: A betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. Feladataink: Modell értékű felnőtt viselkedési minta nyújtása, egészségpropaganda a szülők körében az egészségesebb választására való törekvés képességének fejlesztése. 19

21 BŰNMEGELŐZÉS Amikor a gyermek értelme kinyílik, a világ összefüggéseit újszerűen figyeli meg. Már tudatosítják a rossz cselekvést, annak az esetleges következményét.a gyerekek óvodás korban még nem kerülnek kapcsolatba a bűnözéssel (elkövetőként),azonban gyakorta áldozatokká válhatnak. Ez elmondható nem csak a közterületen bekövetkezett balesetekre, bűncselekményekre, hanem a lakókörnyezetben előforduló esetekre is. Ezért a korai megelőzés elkerülhetetlen, a figyelemfelhívás fontossága nem kérdőjelezhető meg. Meg kell ismertetni velük az önállóság lényegét, a felelősségtudatot, s azt, hogyan tudják megóvni magukat a rájuk leselkedő veszélyektől, hisz legtöbbször nem áll majd mellettük olyan felnőtt, akitől megkérdezhetik, mit kell tenniük egy kialakult helyzetben. Célunk: Az óvodáskorú elsősorban nagycsoportos gyermekek biztonság érzetének segítése, erősítése. Pozitív viselkedésminták közvetítése. Az áldozattá válás megelőzése Feladataink: Az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan, az életkori sajátosságnak megfelelő, és szintű információk átadása a témában. A mese eszközeivel újgyermeki nézőpontok megismertetése. A témák örök feldolgozása során az áldozattá válással összefüggésbe hozható fogalmak tisztázása, az ok-okozati összefüggések feltárása, melyek a későbbi viselkedésüket befolyásolhatják. Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: A fejlettségi szintnek megfelelő ismeret átadása. Türelmes, sok esetben hosszabb rögzülési folyamat beiktatása. Pozitív diszkrimináció, a munkák értékelésénél. A program témakörei Ismerkedés szabályai (ki az idegen számunkra, mit mondhatok el idegen embernek magamról és családomról). Szabályok, utasítások betartásának fontossága (kinek az utasításait tartsuk be, kinek fogadjunk szót s miért). Idegen személlyel történő találkozás, kapcsolat, ajándékelfogadás szabályai (utcán, játszótéren, idegen lakásában). Egyedüli otthon tartózkodás szabályai (telefonálás, idegen beengedése a lakásba). Veszélyes eszközök is lehetnek, nem játékszer (háztartási eszközök, szúró-vágó eszközök használata, testi épség megóvása) Közlekedés szabályai (gyalog, kerékpárral, utasként gépkocsiba 20

22 KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA Egészségünket és életünk minőségét nagymértékben meghatározza a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezet minősége. A közösség szemléletformáló erejét kihasználva közvetíthetünk új értékeket és célokat, hogy ezen változtatni tudjunk. Célunk: olyan szemléletet közvetíteni, amely elősegíti, hogy -a gyermekek szeretik és tisztelik az életet, a kulturális és természeti értékeket, valamint őrzik a hagyományokat. pozitívan viszonyuljanak a bennünket körülvevő élő és élettelen, természeti és társadalmi környezethez. szokásukká váljon a környezetre figyelő, azt megóvó, a harmonikus együttélésre törekvő magatartás. hogy a családok életvitele is környezettudatossá váljon a gyermekek szokásai, viselkedése, ismeretei hozadékaként. Feladataink: A gyerekeket arra ösztönözzük, életkori sajátosságaikra építve, hogy környezetüket egységben szemléljék. Modell értékű példamutatásunkkal, kihasználva az óvoda és a környezet által nyújtott lehetőségeket-mintát adunk. A csoportszobákban élősarkot alakítunk ki, és azok gondozásába a gyermekeket is bevonjuk. Érvényre juttatjuk a tevékenységformák közti komplexitást. A környezettudatos nevelés hatékonyságának érdekében különböző tevékenységeket építünk be az óvodai nevelés mindennapjaiba, hogy a korszerű személetmód és viselkedés gyermekeink magatartásának részévé váljon. hulladékgazdálkodás (szelektív gyűjtés, komposztáló működtetése, esővízgyűjtő használata, papírgyűjtés megszervezése), takarékoskodás az energiával (villany, fűtés), takarékoskodás az ivóvízzel, kulturált környezet kialakítása és megőrzése, madárbarát kertünk gondozása, továbbfejlesztése, egészséges étkezés igényének alakítása, környezetbarát takarítószerek, játékok és munkaeszközök előnyben részesítése, optimista életszemlélet preferálása felnőtteknél, kialakítása a gyermekeknél, megünnepeljük a zöld jeles napokat (lehetőség szerint tapasztalati úton: állatkertbe, múzeumba és évente egyszer nagyobb kirándulásra vihetjük a csoportokat), a családokat is bevonjuk tevékenységeinkbe (elemgyűjtés, óvoda szépítése, Föld napja) egészségvédő programok szervezése a gyerekeknek Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: Fogékonyak a természet szépségeire, óvják/védik környezetüket. Társaikkal közösen részt vesznek a hagyományőrzőtevékenységekben, a növények gondozásában, a madarak etetésében. 21

23 Várható eredmény óvodáskor végén: A gyermekek szeretik, tisztelik és óvják/védik környezetüket. Odafigyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre, Takarékoskodnak a vízzel, nem folyatják fölöslegesen. - Részt vesznek a madarak etetésében, növények gondozásában. - Rá tudnak csodálkozni, és felfedezik a természeti és kulturális értékeket. - Örömmel vesznek részt a hagyományőrző tevékenységekben. - Problémamegoldó gondolkodásra törekszenek, hozzáállásuk pozitív. - A Zöld Jeles Napok programjaiban érdeklődéssel, cselekvő aktivitással vesznek részt Zöld jeles napok Fontos számunkra a megfelelő érzelmi viszony kialakítása mind a természeti, mind a társadalmi környezetünk iránt, hiszen ez a környezetvédelmi nevelés alapjául szolgál. Megalapozzuk ökológiai szemléletüket az élőlények hasznosságának, a tápláléklánc értelmének megismertetésén keresztül. A kerti munkák során, a növények és állatok gondozása közben megtanulják a felelősségvállalást. Megalapozzuk a zöld szemléletet a Föld kincseivel való takarékosság, a fenntarthatóságra való nevelés szemléletét. A természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napokat megünnepeljük. Intézményi szintű zöld jeles ünnepek: Állatok világnapjaoktóber 04. Víz világnapjamárcius 22. Föld napjaáprilis 22. Madarak és fák napjamájus 10. Takarítási világnapszeptember 16. Kézmosás világnapjaoktóber 15. Újrapapír világnapjamárcius 01. Célunk: Természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelődhet. rendelkeznek pozitív érzelmi kötődéssel környezetük iránt, megtanulják védelmét, az értékek megőrzését, elsődlegesen az óvodán belüli, majd az óvodán kívüli világukban. képesek a környezettudatos gondolkozásra, magatartásra a mindennapokban (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, újrahasznosítás), A Zöld Óvoda program kritériumai váljanak a sajátunkká. Feladataink: Minden alkalmat és lehetőséget felhasználunk a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás formálására, alapozására. (szelektív gyűjtés, növény -állatgondozás, komposztálás) Hangsúlyt helyezünk a természet közeli életszemlélettel a környezet megismerésére, tiszteletére, megóvására. A természetsarkot a gyermekek bevonásával folyamatosan gondozzuk, alakítjuk, és értéknek tekintjük. A szülők természetvédő magatartását formáljuk (pl. szelektív papírgyűjtésben, valamint a kupakgyűjtésben aktívan részt vesznek,) 22

24 A tevékenység helyszíne Arra törekszünk, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben figyeltessünk meg, így szerezzenek cselekvően tapasztalatokat a gyermekek. Belső környezet Természet sarok kialakítása, akvárium telepítése. A családokat eseményekről, aktuális témákról a Faliújságon keresztül tájékoztatjuk intézményi szinten. Az óvoda udvara Ősszel a madárodúkat kitakarítjuk, télen pedig a hideg beálltával kihelyezzük a madáretetőket, magokból, faggyúból madárkalácsot készítünk, folyamatosan gondoskodunk eleségről, itatásról. Az évek során beépül személyiségjegyeik közé az a szemlélet, hogy - úgy éljek, hogy ne zavarjam más élőlény életét, úgy éljek, hogy másoknak is helye legyen körülöttem, hiszen az ember része a körülötte lévő világnak. A külső környezet Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit. Begyakorolják a gyűjtő munka szabályait (csak azt hozzuk haza, amit "elenged" a természet. Inkább a helyszínen lerajzoljuk, "lefényképezzük", megvizsgáljuk, könyvben megnézzük, minthogy elvegyük a természettől). Célunk a természeti és az épített környezetben való tájékozódás képességének fejlesztése, a természetszerető magatartás gyakorlása s az értékeket meglátó, védő viselkedés kialakítása. 23

25 BOLDOG ÓVODA PROGRAM Váncsodi Mesevilág Óvoda A Váncsodi Mesevilág Óvodában a 2018/19 -es nevelési évben bevezetésre került a Jobb Veled a Világ Alapítvány által indított Boldogságóra program. Kiemelt feladatunk a 3-6 éves gyermekek korosztályában módszertani segítség, új ötletek befogadása a boldogságra való képesség erősítésére, kibontakoztatására. Pozitív énkép kialakítása, a feladatok, játékok segítségével a szeretet, magabiztosság, egymásra való odafigyelés, önmagunk és társaink tiszteletének erősítése. Egy optimista, bizakodó életszemlélet alakítása, derűs, vidám hangulatú mindennapok biztosítása. A szeretetteljes, vidám légkör nagyban hozzájárul a gyermekek pozitív pszichés fejlődéséhez, ezáltal kihat egészségükre, szomatikus fejlődésükre egyaránt. Célok: Az életben nap, mint nap problémák, kihívások elé kerülnek gyermekeink is, melyeket elkerülni nem tudunk, nem is szükséges. A gyermekeket meg kell tanítanunk az eléjük kerülő élethelyzetek minél könnyebb megoldására. Életszemlélet alakítása ez, mely iránymutatást adhat a pozitív, gördülékenyebb megoldási lehetőségek előhívására, megfogalmazására. A gyermekek magabiztossága, bizalma, lelki egészsége nagyobb esélyt teremthet a problémák stressz mentes, hatékonyabb kezelésére. A Boldogságóra Program 10 egymásra épülő témából áll, s ezek fokozatosan tárják a csoport, gyermekek elé a boldogság sokféle lehetőségeit, területeit, az arra való törekvés feltételeit. 24