FÁZISTÖRVÉNY. I. Komponensek, fázisok, szabadsági fokok fogalma, számának megadása.

Átírás

1 FÁZISTÖRVÉNY fokok fogalma, számának mgadása. II. A fázistörvény mgfogalmazása és lvztés. III. A fázistörvény alkalmazása gykomponnsű rndszrk. IV. Fázisátalakulások és dtktálásuk. kétkomponnsű rndszrk. VI. Raktív rndszrk. háromkomponnsű rndszrk. Fázis (F vagy P): gy anyagi rndszr makroszkopikus mértű, azonos fizikai tulajdonságokkal bíró rész. Egy vagy több komponnsből állhat (pl.: NH 3 gáz, víz sósav, lvgő, vasérc ). Komponns (K / C): valamnnyi fázis össztétlénk a mgadásához szükségs függtln alkotórészk (lmk, vgyültk, ionok ) minimális száma. Mghatározása nm raktív rndszrkbn gyszrű, raktív többfázisú rndszrkbn gyakran bonyolult. Alkotó(rész): mindn jlnlévő kémiai anyagfélség. Szabadsági fok (Sz / F): azon intnzív változók száma, amlykt gymástól függtlnül változtathatunk anélkül, hogy az rndszrbn mgváltozna a fázisok száma. 3 4 Hidrogéngázt, oxigéngázt és vizt tartalmazó rndszr (példa a komponnsk számának számítására): H O(l) H (g) + O (g) 1. fázis. fázis. fázis Három alkotórész (O, H és H O) és két fázis (folyékony és gáz, F = ) van jln. Szobahőmérsékltn az O és H nm ragálnak gymással, illtv a víz nm bomlik lmir, zért a rndszrt három komponns alkotja (K = 3). Szilárd kalcium-karbonát hvítés (példa a komponnsk számának számítására): CaCO 3 (s) CaO(s) + CO (g) 1. fázis. fázis 3. fázis Ha tudjuk a CO (g)-t, azaz a 3. (gáz)fázis össztétlét, továbbá a CaO(s)-t, a. fázisét is, akkor z a két adat az 1. fázis össztétlét a fnti sztöchiomtriai gynlt révén mghatározza. Ezért bbn a rndszrbn három fázis (F = 3, lásd fnt) és két komponns (K = ) található (habár három alkotórész van). 5 6 Szilárd ammónium-klorid trmikus bomlása (példa a komponnsk számának számítására): NH 4 Cl(s) NH 3 (g) + HCl(g) 1. fázis. fázis. fázis Három alkotórész és két fázis (szilárd és gáz, F = ) van jln. Az ammónia- és a sósavgáz a rakciógynlt által mgszabott (1:1) sztöchiomtriai arányban vannak a gázfázisban, thát mindkét fázis mgadásához lgndő gytln anyagfélség, pl. az NH 4 Cl (K = 1). Szilárd ammónium-klorid + sósavgáz magas T-n (példa a komponnsk számának számítására): NH 4 Cl(s) NH 3 (g) + HCl(g) 1. fázis. fázis. fázis Három alkotórész és két fázis (szilárd és gáz, F = ) van jln. Az ammónia- és a sósavgáz NINCS a rakciógynlt által mgszabott (1:1) sztöchiomtriai arányban a gázfázisban, thát a két fázis mgadásához két anyagfélség mgadása szükségs, pl. az NH 4 Cl és HCl (K = ). 1

2 7 Ammónium-klorid híg vizs oldata a folyadékfázisban (példa a komponnsk számának számítására): NH 4 Cl(aq) NH 4+ (aq) + Cl - (aq) 1. fázis 1. fázis 1. fázis Első érzésr K = (NH 4 Cl és H O). Az anyagfélségk száma 6 (NH 4+, Cl -, NH 3, H O, H 3 O + és OH - d NH 4 Cl nincs!). Ezk között kapcsolatot trmt 1 anyagmérlg gynlt: [NH 4+ ]+[NH 3 ]=[Cl - ] 1 töltésmérlg gynlt: [NH 4+ ]+[H 3 O + ]=[Cl - ]+[OH - ] és állandó: K W és K b (NH 4+ ) K = 6 (1+1+) = 8 osiah Willard Gibbs ( ). W. Gibbs pár évig tartó urópai tanulmányútja kivétlévl élt lgnagyobb részét a Yal Egytmn töltött. Családot sohasm alapított; a nővérévl élt közös háztartásban. Hosszú évkn krsztül töprngtt kövtkzttésin, majd rndkívül prcízn kifjtv azokat, dolgozatait gy jlntéktln folyóiratban (Th Transactions of th Conncticut Acadmy of Scincs) publikálta. Barátai és diákjai nagy tisztlttl tkintttk a szrény mbrr és a kiváló tanárra. A kortárs amrikai tudósok figylmét túlságosan lkötött a kémia gyakorlati kérdésink vizsgálata, így Gibbs éltébn nm ismrték fl lmélténk kimlkdő fontosságát. Ma azonban sokan úgy mlgtik, mint Amrika lső nagy tudósainak gyikét. 9 II. A fázistörvény mgfogalmazása és lvztés. Az intnzív változók: p, T és az x móltörtk. Egy fázis össztétlénk a mgadásához K 1 móltört kll. F fázisban F(K 1) össztétlt jllmző változó van; összsn thát: F(K 1)+ változó. Egynsúlyban mindn komponnsr: μ,α = μ,β = F számú fázisra, azaz F 1 gynlt komponnsnként. K komponnsr összsn: K(F 1) gynlt. Mindn gynlt ggyl csökknti a F(K 1)+ intnzív változók mgváltoztatható számát. A tljs szabadsági fokok száma thát: Sz F K 1 KF 1 K F 1 Sz III. A fázistörvény alkalmazása gykomponnsű rndszrk. Sz Sz Egykomponnsű rndszrk (K = 1): síkrészkn: Sz = 1 1+ = T és p is szabadon változtatható. vonalakon: Sz = 1 + = 1 Vagy T, vagy p változtatható szabadon. T 3 pontban: Sz = 1 3+ = Invariáns rndszr. Egyszrr négy fázis nm lht gynsúlyban! Sz K F 11 III. A fázistörvény alkalmazása gykomponnsű rndszrk. 1 IV. Fázisátalakulások és dtktálásuk. Egykomponnsű rndszr, gy () fázis: Végtln sok p T pár lhtségs Sz =. Egykomponnsű rndszr, két fázis: A két (α,β) fázisban a µ-k azonosak: µ α (p,t) µ β (p,t). Egy darab két ismrtlns gynlt. Sok mgoldás van, d p rögzítés mghatározza T-t (vagy T rögzítés p-t). Ez gy szabadsági fokot jlnt: Sz = 1. T csökknésévl (p = állandó): Gőz (a) folyadék (c) szilárd () átmnt jlntkzik. A b pontban van a forráspont (T b ), ill. a kondnzáció is. A d pontban van a fagyáspont (T f ), ill. az olvadáspont is. Egykomponnsű rndszr, három fázis: A három (α,β,γ) fázisban a kémiai potnciálok azonosak, d ha µ α (p,t) = µ β (p,t) és µ β (p,t) = µ γ (p,t), akkor µ α (p,t) = µ γ (p,t). Két ismrtlns gynltrndszrnk csak gy p és T adatpár mgoldása van. Nincs szabadsági fok: Sz =. Lht gy függőlgs vonal mntén a nyomás hatására bkövtkző változásokat is kövtni (kkor T = állandó).

3 13 IV. Fázisátalakulások és dtktálásuk. 14 IV. Fázisátalakulások és dtktálásuk. A g l vagy a s l átmnt jól észllhtő (és jól mérhtő, pl. a forráspont, fagyáspont mérésévl). Trmikus analízis: jó módszr az lsőrndű fázisátalakulás ntalpiaváltozásának mérésér. A lhűlési görb mnt (állandó nyomáson, izobar) alapján a szmml nm érzéklhtő s α s β fázisátmnt is mérhtő. Gyémántüllő clla: Egyszrű mlő lvn működik. Extrém nagy nyomásokat (Mbar) lht vl lérni (amilynk pl. a Föld blsjébn vannak). Fázisátmnt dtktálása: mintába kvrt rubinszmcs infravörös (IR) spktrumának a kövtésévl lhtségs. 15 Folyadék-folyadék fázisdiagramok Ekkor K =, zért Sz = F+ = 4 F. Lgyn állandó az gyik Sz (p vagy T): Sz' 3 F Változzon p és x (kkor T állandó): (gőz)nyomás össztétl fázisdiagramot rajzolunk. Változzon T és x (most p állandó): hőmérséklt össztétl diagramon ábrázolhatók az viszonyok. 16 A diagramok értlmzés: összvonás A rndszr állapotának változása a nyomás csökknés hatására a össztétl mlltt. Sz' 3 F A függőlgs vonal: izoplt Nyomás csökkntés: nagy p-n csak l, közps p-n l és g gyütt, kis p-n csak g. Sz' Sz 3 Sz' Sz 3 Sz' 1 Sz z A : az A anyag általános móltörtj a rndszrbn Hőmérséklt össztétl (T z) diagramok, dsztilláció vagy a nyomás csökkntésévl, vagy a hőmérséklt mlésévl valósítják mg (a másik állapotjlzőt állandó értékn tartják.) Sz' 3 F Múlt hti lőadás: Sz' Sz 3 Sz' Sz 3 Sz' 1 Sz A illékonyabb B-nél. Egy lépésbn: T-nk mgfllő gynsúly áll b, az A-ban gazdag gőzt kondnzálják. Több lépésbn: A-ra nézv gyr gazdagabb a gőztér, s így gyr tisztább a kondnzátum is A-ra (frakcionált dsztilláció). 3

4 19 Folyadék-szilárd fázisdiagramok Két, nm lgydő fém (pl. Sb és Bi). A fázisdiagram hasonló az lőzőhöz, csak most l és s van. Hűtéskor: kiindulás (a 1 ): K =, F = 1 a -bn l és B(s), azaz F = a 3 -ban: F =, mlőszabály a 4 -től: F =, tiszta A és B Eutktikum ( könnyn olvadó ): az össztétlnél l és s össztétl azonos lgalacsonyabb T fus csak itt van határozott drmdéspont sm A, sm B nm válik ki Sz =, ha K = és F = 3 gyakorlati jlntőség nagy! 67s% Sn + 33s%Pb: 183 C 3s% NaCl + 77s%víz: -1 C Sz' 3 F 1 Trmikus analízis: lhűlési görbékt mérünk. Eutktikus össztétlnél csak gy töréspont van: z az utktikus mgtorpanás! Ultratiszta anyagok lőállítása, sznnyzésk szabályozása: Tchnikailag nagyon tiszta anyagok szükségsk, jól szabályozott, minimális sznnyzéssl, pl. félvztőkbn. Ezk frakcionált kristályosítással is lőállíthatók, d z lassú és pazarló ljárás. 3 Ultratiszta anyagok lőállítása, sznnyzésk szabályozása: Tchnikailag nagyon tiszta anyagok szükségsk, jól szabályozott, minimális sznnyzéssl, pl. félvztőkbn. Zónaolvasztásos finomítás: a sznnyző jobban oldódik az olvadékban, mint a szilárd fázisban. Rúd alakú mintán olvadékzóna halad végig sokszor. 4 Ultratiszta anyagok lőállítása, sznnyzésk szabályozása: Tchnikailag nagyon tiszta anyagok szükségsk, jól szabályozott, minimális sznnyzéssl, pl. félvztőkbn. Zónaolvasztásos sznnyzőszint bállítás: dópolás (valamly sznnyző mstrségs, d jól szabályozott, gynlts szintű adagolása). 4

5 VI. Raktív rndszrk. VI. Raktív rndszrk. 5 6 Kivétlsn átlépünk a raktív rndszrkb: a komponnsk ragálnak és vgyült képződik: A + B C (így K = ) Kivétlsn átlépünk a raktív rndszrkb: a komponnsk ragálnak és vgyült képződik: A + B C (így K = ) [A és C], valmint [B és C] is utktikumot képz. (pl. Ga + As = GaAs). Két [A,C], ill. [B,C] binér utktikus rndszr fázisdiagramja gymás mlltt. Inkongruns olvadás: a szilárdan stabilis C vgyült (pl. Na K) folyadék állapotban (magas T-n) lbomlik. Lhűlés az a 1 izoplt mntén: a -től Na(s), és K-ban dús l a 3 -ban csak Na(s) és Na K(s) 7 VI. Raktív rndszrk. Kivétlsn átlépünk a raktív rndszrkb: a komponnsk ragálnak és vgyült képződik: A + B C (így K = ) Inkongruns olvadás: a szilárdan stabilis C vgyült (pl. Na K) folyadék állapotban (magas T-n) lbomlik. Lhűlés a b 1 izoplt mntén: b -bn Na(s) kiválás b 3 -tól Na K(s) kltkzés b 4 -bn utktikum ( fázis): K(s) és Na K(s) 8 A fázistörvény: Sz = 3 F+ = 5 F, azaz a szabadsági fokok száma lérhti a 4-t is. Ha p és T állandó, akkor még szabadon változtatható két komponns móltörtj. Háromszög-fázisdiagramok: nincs rajtuk sm p, sm T tngly, csak 3 össztétl-tnglyük van és a fázisok. Ezkt is kísérltsn kll flvnni. Mindig az adott (mért) p-n és T-n érvénysk. 9 3 Háromszögfázisdiagramok: nincs rajtuk sm p, sm T tngly, csak 3 össztétltnglyük van és a fázisok. Háromszögfázisdiagramok: nincs rajtuk sm p, sm T tngly, csak 3 össztétltnglyük van és a fázisok. Ezkt is kísérltsn kll flvnni. Ezkt is kísérltsn kll flvnni. Mindig az adott (mért) p-n és T-n érvénysk. Mindig az adott (mért) p-n és T-n érvénysk. 5

6 31 3 Háromszögfázisdiagramok: nincs rajtuk sm p, sm T tngly, csak 3 össztétltnglyük van és a fázisok. Háromszögfázisdiagramok: nincs rajtuk sm p, sm T tngly, csak 3 össztétltnglyük van és a fázisok. Ezkt is kísérltsn kll flvnni. Ezkt is kísérltsn kll flvnni. Mindig az adott (mért) p-n és T-n érvénysk. Mindig az adott (mért) p-n és T-n érvénysk. 33 Kisózás: háromfázisú mgoszlás gy oldat és két szilárd fázis között. Több változatban is ismrt és használt: valamly (értéks, pl. trmék) só kicsapása gy oldatból gy másik (smlgs) só hozzáadásával, hidrofil kolloidok kicsapása só hozzáadásával (a kolloidot védő vízrétgt a só lvonja), oldott szrvs anyagok kiválasztása vizs oldatból só hozzáadásával (a só csökknti a víz aktivitását). I. Az gynsúly fogalma és fltétl kémiai rndszrkbn II. Az állandó fogalma III. A rakció-szabadntalpia fogalma, xrgonikus és ndrgonikus folyamatok IV. Standard rakció-szabadntalpia és kapcsolata a standard kémiai potnciálokkal V. Az gynsúly formális és trmodinamikai lírásának összkapcsolása VI. Az állandó más kifjzési: K p, K x, K a VII. Az állandó mghatározása trmodinamikai adatokból 34 A trmodinamika alkalmazása kémiai változásokra (az ún. raktív rndszrkr) Három kérdés mrül fl: o a változás iránya: miből mi lsz? o a változás mérték: mddig mgy a változás, hol van az gynsúly? o a változás hogyanja időbn és térbn. Válasz: rakciókintika és a rakciómchanizmusok. 35 Az irány : az adott körülményk (T, p, x i ) között a spontán, önként végbmnő folyamatot jlnti (az llnkző irány más fltétlkkl kikényszríthtő). A kémikus szmszögéből: Milyn vgyült(k)ből milyn vgyült(k) lsz(nk)? A mértékhz hasznos, fontos a rakciókoordináta. Két értlmzésbn (két szintn) használjuk: o makroszkópikus: < ξ < ξ max o molkuláris: a raktáns molkulák trmék molkulák átalakulási folyamat (azaz a rakció) lmi történésibn az időbli és térbli lőrhaladás közös koordinátája (az aktivált komplx történt ). 36 6

7 o ξ = a rakció kzdtén, amikor csak raktánsok vannak jln, és o ξ max >, maximális az érték, ha a rakció tljsn ljátszódott, azaz csak trmékk vannak jln. o Lképzhtő az gys rakciópartnrk változására is: a rakcióban résztvvő különböző n j anyagmnnyiség és ν j sztöchiomtriai számának hányadosa, így a különböző sztöchiomtriai számok közös nvzőj : dξ = dn j /ν j A raktánsra ν j <, zért ξ itt csökkn: dn A /ν A = dξ, B trmékr ν j >, zért ξ itt nő: dn B /ν B = +dξ. o Hasonló fogalom a konvrziófok: < konvrziófok < 1 37 Sok-sok rndszrbn az koncntrációk mérés alapján mgállapították (Guldbrg és Waag, 1863): A rakció sztöchiomtriája: aa + bb cc + dd [C] K [A] Látható: c a [D] [B] d b [C] [D] K [A] [B] o ha K érték nagy, az gynsúly a trmékk oldalán van, azaz a konvrzió nagy, vagyis ξ közl 1, o ha K kicsi, az gynsúly a raktánsok oldalán van, kicsi a konvrzió, ξ csak kicsit nagyobb nullánál. 38 C A D B (általánosan) Később z az gyszrű tapasztalati törvény o általánosan érvénys trmodinamikai háttrt kapott, o gzakt kapcsolatba krült a rakció trmodinamikai adataival, o a rális rndszrkbn szokásosan tapasztalt ltéréskt az aktivitás fogalmával kzlni lhttt, o a rakció galvánlmbn történő mgvalósításakor a K ugyancsak gzakt összfüggést mutat a cllapotnciállal. Egyszrű példarakció: A B (pl. izomrizáció) o Az A anyagmnnyiségénk változása: dn A = dξ o a B anyagmnnyiségénk a változása: dn B = +dξ o G változása az gész rndszrbn: dg = µ A dn A + µ B dn B = µ A dξ + µ B dξ = (µ B µ A )dξ o Ezt átrndzv kapjuk a Δ r G rakció-szabadntalpiát: G p,t G B A r o Ez szabja mg a rakció lőrhaladását A trmodinamika mgállapítása (gységs tapasztalat): o spontán változásokban a G csökkn (p,t konstans), azaz a G csökknés jlzi a spontán változás irányát az adott kiindulási (kzdti) össztétlhz képst. Kiindulhatunk: o csak raktánsokból o csak trmékkből o vagy közts hlyztből. A Δ r G értlmzés : a fnti görb mrdkség gy adott (aktuális össztétlű) pontban. 41 Δ r G: rakció-szabadntalpia o G = f(ξ) mrdkség a rakciólgy adott össztétlénél. o A G változás nagysága, ha 1 mol raktánsból 1 mol trmék képződik az aktuális össztétlnél (nagy rndszrbn). Az aktuális kémiai potnciálok különbség: G B A Δ r G θ p,t : standard rakció-szabadntalpia o A G változás érték, ha 1 mol standard állapotú raktánsból 1 mol standard állapotú trmék képződik. A standard kémiai potnciálok különbség: G G B G A r B A f f 4 7

8 Egy gyszrű példa: A(g) A formális lírás: K p A trmodinamikai lírás: p p B, A, B(g) gázrakció. o B A pb pa B RT ln A RT ln p p pb RT ln p A o B A (a standard kémiai potnciálok különbség) o Lgyn p B /p A = Q p az (aktuális) rakcióhányados, így r r RT lnq p gynlt gynsúlyban: o r G = és a Q p érték maga a K p állandó: A G G Q p, pb, K p p o Végrdmény: r G θ = RT lnk p o Az llntéts lőjl fontos! ngatív Δ r G θ 1-nél nagyobb K (trmék-túlsúly) pozitív Δ r G θ 1-nél kisbb K (raktáns-túlsúly) A, G G RT ln r r Q p Egy rakció általános tárgyalása: A rakció: v A A + v B B v C C+ v D D dξ lőrhaladáskor: dn A = v A dξ dn C = v C dξ általánosan: dn = v dξ A G változása: dg d A rakció-szabadntalpia a G = f(ξ) mrdkség: G r G p,t Mivl µ = µ θ + RT lna, ahol a = f /p θ, így RT lnq, ahol Δ 45 C D ac ad A Q rakcióhányados: Q A B aa ab C ac a o Egynsúlyban Δ r G =, kkor K Q A aa a a o Ezkből a végrdmény ismét: r G θ = RT lnk o Ez a K (bármly fázisban) az aktivitásokkal kifjztt trmodinamikai állandó: K a l,s a D D B B 46 Gázfázisban (fugacitással, ill nyomással): f K θ p p o Tökélts gáznál: K p θ Molalitásokkal (vagy móltörtkkl) kifjzv: a a m m K C D C D C D KK m a a m m A B A B A B o A γ értékk mghatározása itrációval lhtségs. p Egy sajátos kifjzés- és számításmód: disszociációfokkal: < α < 1 HA H + +A - Egynsúlyban [H + ] = [A - ] = α [HA] = αc, így: [H ] [A ] Kd [HA] c 1 47 Ez az Ostwald-fél hígítási törvény. 48 8

9 A rakciógynlt és K kapcsolata: Egyértlmű sztöchiomtria és pontosan dfiniált standard állapotok kllnk. Rakció Egynsúlyi állandó ΔG θ (k/mol) N + 3H NH 3 [NH3 ] [N ] [H ] 6, , 3,5N + 1,5H NH 3 [NH3 ] K' 1/ [N] [H] 8, 1 16,6 3 / NH 3,5N + 1,5H 1/ [N] [H] K' [NH3 ] 1, ,6 3 / NH 3 N + 3N [N] [H] K [NH ] 1, , Egynsúlyi koncntrációk kísérlts mérésévl az gynsúly mgzavarása nélkül: a) a rakciólgy bfagyasztásával, b) koncntrációval arányos mnnyiségk mérés, pl. fotomtria, lktródpotnciál, nyomás stb. Galvánlm cllapotnciáljának mérésévl Trmodinamikai adatokból Statisztikus mchanikai számításokkal spktroszkópiai adatokból. 5 K és/vagy Δ r G θ és/vagy E θ (át)számításai: trmodinamikai adatokból (Δ r H θ és Δ r S θ ): o Δ r G θ = Δ r H θ T Δ r S θ (standard rakcióntalpia és rakcióntrópiából) o fg (standard képződési szabadntalpiákból) o a K állandó kapcsolata zkkl: Δ r G θ = RT lnk lktrokémiai méréskből: Δ r G θ = zfe θ Ezk trmésztsn kölcsönös átszámítások! 51 Mitől függ ΔG θ érték? ΔG θ = ΔH θ TΔS θ + spontán + vagy T-től függ + vagy + + T-től függ + + nm spontán ΔH θ : a kötésviszonyok változását tükrözi ΔS θ : a rndzttség változását tükrözi (T növlés fontos!) A rakciók csatolása lhtségs, zért gy xrgonikus rakció hajthat gy ndrgonikusat (pl. az ATP hidrolízis hajtja a protink bioszintézisét). ΔG θ A folyamatok spontán iránya: o a G csökkn, o a µ i kémiai potnciálok kigynlítődnk, gys µ i -k csökknnk, mások nőnk! ha µ A > µ B, akkor az A B irányba mgy a rakció, és viszont. o az gynsúly flé halad a rndszr (változás van). A változás (rakció) mérték (az gynsúly hlyzt): o A G minimuma: azaz, ahol a G = f(ξ) függvény mrdkség : G / p, T o ahol a µ kémiai potnciálok azonosak: µ A = µ B o gynsúlyban nincs makroszkópikus változás. 53 Általános tapasztalat: spontán módon csak az gyik irányba (a trmékk flé) mnnk végb a rakciók, fordított irányba (a raktánsok flé) nm. Trmokémia (XIX. sz.) Brthlot Thomson szabály: a rakciók az xotrm, azaz az ntalpia csökknéssl járó (Δ r H < ) irányba mnnk vég spontán, az ndotrm irányba nm. (Ez ign gyakran jó, d nm gzakt mérc.) Trmodinamika: az xrgonikus szabadntalpia-csökknéssl járó (Δ r G < ) rakciók mnnk önmaguktól végb (z a spontán irány). Egzakt! Trmodinamikai rakciócsoportosítás: o Δ r G < : xrgonikus; o Δ r G > : ndrgonikus. 54 9

10 A trmodinamikai gynsúlyt lsődlgsn az S ntrópia maximuma jllmzi. A K állandót (és az össztétlt) a rakciószabadntalpia, azaz a kémiai potnciál sgítségévl tudjuk célszrűn lírni. Három mgjgyzés: o A rndszr (a rakció) mindig csak az állapotig mgy, azon soha nm lndül túl (nm inga!). [A kémiai oszcilláció az gynsúlytól távol, és nm az gynsúly körül játszódik.] o A formális trmodinamika szrint az gynsúlyban már nincs változás, azaz makroszkópikus változásokat nm találunk, ilynk nm dtktálhatók. o A valóságban az gynsúly dinamikus gynsúly, abban az oda-visssza folyamatok molkuláris szintn folyamatosan ljátszódnak. Ez kísérltsn, pl. izotópos nyomjlzéssl, gzaktul kimutatható! 55 1