PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet által meghirdetett Ph.D. témák tanévre

Átírás

1 PTE GYTK által meghirdetett Ph.D. témák tanévre Pécs, február 17. Ikt.sz.: V 37/GYI/17 Tárgy: Ph.D. témák frissítése Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár 1.) Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásának bioinformatikai-hálózati mátrixa A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának felépítése kapcsán a szakmai elemzés és kölcsönhatás előrejelzés érdekében szükséges az előzetesen választott clusterek (pl. ATC alapú gyógyszerhatóanyag-csoportok) kijelölése. Azaz bizonyos hatóanyagcsoportok önálló, izolált elemzésének biztosítása, valamint a már teljes hatóanyagok kincset tartalmazó adatbázissal való kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényének általános leírását követően, szükségesek további szempontrendszer alapján történő vizsgálatok is. Ilyen szempontok a hatóanyag-interakciós párok (1.) kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása, vagy (2.) a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata. Így a cluster(ek) tagjainak a komplex hálózat kapcsolati eloszlás-függvényének megváltozására gyakorolt hatásai is elemezhetők. További fejlesztési feladat a terápiában alkalmazott gyógyszerhatóanyagok között fellépő kölcsönhatások bioinformatikai hálózati kapcsolati mátrixán alapuló szoftvertermék továbbfejlesztése, gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása. A korszerű informatikai orvosigyógyszerészeti szakmai program fejlesztésében való közreműködés képezi a Ph.D. munka célját. A projekt kutatás-fejlesztésű irányultságát képezi továbbá a kölcsönhatások további jellemzéseként a hatóanyagok közötti kapcsolati mátrix felépítése, létrehozása és ezeknek segítségével elemzések elvégzése, összefüggések feltárása. 2.) A gyógyszerkölcsönhatások preventív szűrésére alkalmas adatbázis és szoftver fejlesztése, terápiás gyakorlatban előforduló kölcsönhatások elemzése Gyógyszerészeti szakinformatikai projekt célja, hogy a gyógyszerek együttadása, illetve szedése esetén a beteg számára kedvezőtlen hatású gyógyszerkölcsönhatások még a gyógyszerterápia indítását megelőzően, egy teljeskörű adatbázison alapuló korszerű informatikai szoftver segítségével, nagy biztonsággal kiszűrhetővé váljanak. Az elmúlt években több szakmai fejlesztést végzett az intézet ezen a területen. Így a szakmai szoftver által végzett gyógyszerinterakciók szűrése több szempont szerint is lefolytatható: (1.) hivatalos gyógyszer alkalmazási előiratok, (2.) nemzetközi szakirodalmi besorolások; (3.) gyógyszermetabolizáló CYP450 enzimrendszeren kifejtett hatások alapján. A gyógyszerkölcsönhatások szűrése azok rendelése és/vagy expediálása közben történhet, mintegy ellenőrző háttérfunkcióként. A korszerű informatikai platformon működő, felhasználóbarát, több szakmai háttérfelületre épülő, korszerű informatikai orvosi-gyógyszerészeti szakmai program továbbfejlesztése, egy-egy választott gyógyszercsoport további részletes elemzése, hazai és nemzetközi vonatkozású összehasonlító elemzése, ezek gyógyszerészeti, orvosi szemléletű kibontása képezi a Ph.D. munka célját. Az utóbbi években a MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont 1. sz. alprogram 1.7. sz. önálló alprojektjeként folyó kutatási program keretében folyt előzetesen már ezen a területen a fejlesztés.

2 3.) Gyógytermékek, étrendkiegészítők és gyógyszerkészítmények együttes alkalmazásakor kialakuló kölcsönhatások preventív szűrésére alkalmas adatbázis és szoftver fejlesztése A cél a szakemberek és betegek, fogyasztók számára elérhető felkészültségükhöz is igazodó adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a forgalomba hozatali engedélyi számmal, vagy hivatalos nyilvántartási számmal (OÉTI) rendelkező gyógyhatású termékeket, gyógytápszereket, étrendkiegészítőket is. A preventív szűrésre alkalmas szoftver is ezekre épül rá. A gyógyszeres terápia egyik, szinte naponta felmerülő problémaköre a gyógyszeres kölcsönhatások vagy interakciók, mely nemcsak a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kölcsönhatásainak vizsgálatára alkalmas. Erre a problémakörre jelent választ a tervezett program (tovább)fejlesztés, mely mindamellett, hogy csökkenti az indokolatlan, sok esetben káros gyógyszerhatásokat, segítené a gyógyterápia hatékonyságának javítását, valamint a nem várt kölcsönhatásokra visszavezethető kölcsönhatások megelőzését is segíti. A program analizáló felületének köszönhetően hiánypótló hazai elemzések végezhetőek akár nagy betegszámmal, illetve vényanyaggal. Az eredmények a gyógyszeres terápia során előforduló kölcsönhatások átfogó megelőzését, a fellépő indirekt következmények (nem kívánt gyógyszer mellékhatások, elhúzódó kezelés) megelőzésére szolgáló felvilágosító programok kidolgozását és működtetését is szolgálja. 4.) Internetes gyógyszerforgalmazás, gyógyszerhamisítás veszélyeinek vizsgálata (Dr. Vida Róbert György Ph.D. hallgató mellett Dr. Fittler András társtémavezetőként való megjelenítését kértük) Napjainkra Magyarországon sem elhanyagolható már a gyógyhatású készítmények és gyógyszerek szabadabb beszerzése és laikusok általi széleskörű alkalmazása, az internetes kereskedelmének előretörése, ahol a gyógyszerellátás korábbi évtizedeiben megszokott gyógyszerbiztonságot szavatoló feltételrendszere jellemzően hiányos, vagy egyáltalán nem biztosított. A hamis gyógyszerek bekerülésének legvalószínűbb és egyben legfenyegetőbb formája az internetes kereskedelem. A problémát tovább súlyosbíthatja az egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben jelentkező gyógyszerellátási nehézségek és gyógyszerhiányok. Az ilyen jellegű forgalmazások biztonsága többnyire megkérdőjelezhető, így potenciálisan egészségkárosító készítményekhez és hamis gyógyszerekhez is viszonylag könnyen hozzájuthatnak a betegek. Új keletű kihívás és feladatot jelent ez az egészségügyi szakemberek számára is. Az orvosi, gyógyszerészi rutin gyakorlatban történő megelőzés érdekében azonban szükséges ismerni az internes gyógyszer kereskedelem ismérveit. Ennek következménye, hogy az orvosi terápia részeként beállított gyógyszerek mellett növekvő arányban szednek a betegek bizonytalan eredetű és minőségű készítményeket, gyakran vényköteles gyógyszereket is. Mára az orvos-beteg és gyógyszerész-beteg konzultációk szükséges lépésévé vált az ilyen egyéb szerek szedésének felderítése, majd szakszerű figyelembevétele is. Ezen okok miatt intézetünkben szükségesnek láttuk olyan átfogó gyógyszerészeti vizsgálati metodika kidolgozását, amellyel a bizonytalan eredetű és minőségű termékek relatíve gyorsan és hatékonyan ellenőrizhetők. Olyan általánosan alkalmazható és átfogó minőségellenőrzési metodika továbbfejlesztése a cél, mely alkalmas: a gyógyszerforgalmazó honlapok átfogó standardizált szakmai minősítésére, a speciális forgalmazási logisztikának a követésére, a beteg- és gyógyszerbiztonságot befolyásoló gyógyszerész szakmai szempontok vizsgálatára, illetve a készítmények kvalitatív, kvantitatív, mikrobiológiai és gyógyszertechnológiai minőségellenőrzésére.

3 5.) Kórházi, klinikai gyógyszer formuláriák kialakításának szempontrendszere A kórházi, klinikai gyógyszergazdálkodás és költséghatékony gyógyszeralkalmazás kulcskérdése a megfelelő intézményi formulária kialakítása. A formuláriák kialakításában és folyamatos aktualizálásában kiemelkedő szerepet kapnak a gyógyszerterápiás bizottságok (Pharmaceutical & Therapeutics Committee). Az úgynevezett formulária menedzsment legfőbb célja, hogy a szakmai szempontok mellett a költséghatékonysági szempontok is hatékony módszertan révén jussanak érvényre a kórházi, klinikai működés során. Ez az átfogó módszertani eljárás segít az innovatív szerek kórházi terápiába lépésének előzetes szakmai és gazdasági értékelésében, egy-egy terápiás eljárás költségeinek hiteles analízisében és követésében, a helyettesíthetőségek megalapozott és konszenzuson alapuló alkalmazásában, az úgynevezett inventár analízisek értékelésében, a gyógyszeres alaplisták kialakításában, a gyógyszer- és betegbiztonsági szempontok eredményesebb érvényesülésében. A Ph.D. célja (a.) a formulária felépítés és menedzsment átfogó szempontrendszerének összefoglalása, bemutatása, (b.) hazai kórházi körülmények közötti vizsgálata, (c.) gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása, (d.) módszertani ajánlások megfogalmazása, (e.) költséghatékonyságának konkrét alkalmazási példákon keresztüli igazolása, (f.) a folyamatos karbantartás érdekében a gyógyszerterápiás bizottság feladatainak bemutatása. Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár, Társ témavezető: Dr. Fittler András egyetemi adjunktus 1.) Interneten és egyéb forrásokból beszerzett gyógyszerek átfogó gyógyszerészeti vizsgálatai Az internet térhódításával szabadon elérhetővé váltak a betegek és fogyasztók számára olyan termékek, így a gyógyszerek is, melyek korábban kizárólag korlátozott hozzáféréssel, orvosi rendelésre voltak csak elérhetők. Mivel a szabályozatlan és ellenőrizetlen gyógyszerforgalmazás az új évezred aktuális gyógyszerészeti problémája, szükségessé vált olyan átfogó gyógyszerészeti vizsgálati metodikák kidolgozása és alkalmazása, amelyek a bizonytalan eredetű és minőségű termékek, illetve az illegális gyógyszerforgalmazó honlapok relatíve gyors és hatékony ellenőrzését teszik lehetővé. Az alkalmazható minőségellenőrzési metodikák közé tartozik: a gyógyszerforgalmazó honlapok átfogó standardizált szakmai minősítésére, ennek a speciális forgalmazási logisztikának a felvázolására, a készítmények mikrobiológiai tisztaságvizsgálatára, a termékek gyógyszer-technológiai minőségellenőrzésére, a hatóanyag tartalom és szennyezés-profil meghatározására. A vizsgálatok eredményeiből az illegálisan előállított és forgalmazott készítmények minőségére, hatékonyságára és potenciális egészségkárosító hatásaira lehet következtetni. Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár, Társ témavezető: Dr. Télessy István c. egyetemi docens 1.) Klinikai táplálás járóbetegek körében: a gyógyszerészi szerepvállalás A po. klinikai táplálás a lakossági gyógyszerellátás szerves része. Mivel a táplálásterápia eszközrendszerében eltér a hagyományos gyógyszeres terápiáktól, speciális ismeret igényel. Noha a gyógyszerészek alapképzésében ez a téma is szerepel, a gyakorlat azt mutatja: a gyógyszerészek nem szívesen adnak tanácsot ilyen témában. A doktorjelölt áttekinti az orális tápszereket, megvizsgálja a jelenlegi hazai klinikai tápszerfogyasztási szokásokat és trendeket, összeveti a külföldi tapasztalatokkal. Megvizsgálja a speciális tanácsadást igénylő helyzeteket: a gyógyszertápszer interakciókat, esetleg felmérést végez arról, mennyi az ebből fakadó és kellő figyelem hiányában előforduló potenciális veszélyeztetettség.

4 2.) Gyógyszerészi gondozás fő pontjainak kidolgozása mozgásszervi megbetegedésekre A gyógyszerészi gondozás terjedése magával vonja az ellátandó betegek minél szélesebb körű bevonásának igényét. A mozgásszervi megbetegedések gyógyszerelése hazánkban megfelel az európai elveknek, de a gazdasági körülmények erre is határozott hatással vannak. A jelölt elemzi a témához kapcsolódó gyógyszerek elmúlt 10 éves hazai forgalmi adatait, összeveti a külföldi trendekkel. Vizsgálja az OEP támogatási rendszerének időbeli hatását a gyógyszerválasztásra. Vényelemzésekkel bemutatja, hogy a terápiás protokollok változásai milyen gyorsan jelennek meg a gyógyszertári forgalomban. Felmérést végez az egyes gyógyszercsoportokra jellemző adherenciáról és javaslatot dolgoz ki ennek javítására. Mérlegeli a hatóanyag-alapú rendelés bevezetésének lehetőségét, pozitív eredmény esetén annak feltételrendszerét, és a gyógyszerészek magasabb szintű oktatásának hangsúlyos területeit. 3.) Gyógyszerészi gondozás fő jellemzőinek kidolgozása egyes mentális megbetegedésekre A gyógyszerészi gondozás terjedése magával hozza az ellátandó betegek minél szélesebb körű bevonásának igényét. A mentális betegségek gyógyszerelése hazánkban is követi az európai elveket, de a gazdasági és társadalmi körülmények erre is hatással vannak. A jelölt elemzi a témához kapcsolódó gyógyszerek elmúlt 10 éves hazai forgalmi adatait, összeveti a külföldi trendekkel. Egyegy konkrét betegségre vonatkozóan vizsgálja az OEP támogatási rendszerének időbeli hatását a gyógyszerválasztásra. Vényelemzésekkel bemutatja, hogy a terápiás protokollok változásai milyen gyorsan jelennek meg a gyógyszertári forgalomban. Felmérést végez az egyes gyógyszercsoportokra jellemző adherenciáról és javaslatot dolgoz ki ennek javítására. Mérlegeli a hatóanyag-alapú rendelés bevezetésének lehetőségét, pozitív eredmény esetén annak feltételrendszerét, és a gyógyszerészek magasabb szintű oktatásának hangsúlyos területeit. Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár, Társ témavezető: Dr. Zemplényi Antal egészségügyi gazdálkodási igazgató 1.) Gyógyszerek költséghatékonyságának utólagos értékelése real-world data alapú eredményességi mérések felhasználásával A gyógyszerek ártámogatásának feltétele, hogy a készítmény költséghatékonysága bizonyított legyen. A klinikai kutatási körülmények között vizsgált készítmények hatásossága, illetve az egészség-gazdaságtani modellekben szimulált költségek azonban jelentősen eltérhetnek a valós körülmények között megfigyelhető eredményességtől és költségektől. Az egészségügyi szolgáltatóknál rendelkezésre álló adatok lehetőséget szolgáltathatnak arra, hogy a kórházi fekvőbeteg-ellátás keretében alkalmazott gyógyszerek eredményességét és költséghatékonyságát a gyakorlatban is vizsgálhassuk. A PhD dolgozat keretében egy olyan elemzési módszertan kerül kidolgozásra, ami meghatározza, hogy egy hazai egészségügyi szolgáltató informatikai rendszereiben tárolt adatok alapján milyen módon lehet a gyógyszerterápia eredményességét és költségeit mérni. Egy meghatározott készítmény, egy adott indikációs körben történő alkalmazása vonatkozásában: (1.) kidolgozásra kerül az adatlekérdezés és adatelemzés módszere; (2.) meghatározásra kerül az inkrementális költséghatékonysági arányszám, (3.) javaslat kerül megfogalmazásra a támogatás korrekciójára.

5 Témavezető: Dr. Zemplényi Antal egészségügyi gazdálkodási igazgató, Társ témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár 1.) Esetszintű költségszámításra épülő egészség-gazdaságtani értékelések A kórházakban alkalmazott terápiás eljárások költségét az egészség-gazdaságtani elemzésekben sok esetben a teljesítményfinanszírozás összegével azonosítják. Ez jelentősen eltérhet a valóságban felmerülő költségektől (pl. egy mellékhatás kezelési költségének meghatározása során). A kórházi költségek megfelelő feldolgozása és elemzése az egészség-gazdaságtani elemzésekben megalapozottabb döntéshozatalt tenne lehetővé a finanszírozó számára is. A PhD dolgozat keretében ezért elemezésre kerül, hogy (a.) kórházi adatokra épülő esetszintű költségelemzés milyen módszerrel készíthető el; (b.) melyek a költségmérés főbb kihívásai a reprezentativitás, pontosság, mérhetőség szempontjából. Ehhez 3-4 olyan eljárás kerül kiválasztásra és mérésre, ahol a terápia részeként a gyógyszerkiadás domináns elemként jelenik meg. Ez alapján meghatározásra kerül, hogy mennyiben módosítja egy készítmény költség-hatékonyságának megítélését, ha az a finanszírozási díjtételek helyett valós kórházi költségeken alapul. A dolgozatban meghatározásra kerül, hogy mely költségelemek vonatkozásában és milyen módszerrel lenne célszerű hazánkban a kórházi erőforrásfelhasználásokhoz általános alkalmazott és rendszeresen felülvizsgált egységköltségeket hozzárendelni, amit az egészség-gazdaságtani elemzések készítői egységesen használnak a technológiák értékelése során. Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár 1.) A nem kereskedelmi klinikai vizsgálatok innováció menedzsmentje Az Egyetemeknek vállalkozó egyetemmé kell válniuk, tehát olyan kutatási folyamatokat kell kialakítaniuk, amely képessé teszi őket arra, hogy a társadalmi innovációt szolgálják, valamint ellássák a regionális katalizátor szerepüket. Ezen cél érdekében fejlesztendő terület az orvostudományi alapkutatásoknak, klinikai fejlesztéseknek a hasznosításig történő eljuttatásának felgyorsítása. Hazánkban az egyetemi szempontokon túl a nem szponzorált gyógyszervizsgálatok szerepének fontosságát, számuk növelésének szükségességét támasztja alá az is, hogy a kereskedelmi gyógyszervizsgálatok száma sem növekszik az utóbbi években a korábbi ütemben. A vizsgálóhelyek (kórházak, klinikák) az orvostudományi és humán klinikai vizsgálatok területén csak kisebb fejlesztéseket és szervezeti fejlődést tudnak felmutatni az elmúlt évtizedekben, a gyártókkal és vizsgálatszervezőkkel szemben. A magyar klinikai kutatás helyzetének áttekintése azt mutatja, hogy a nem kereskedelmi vizsgálatok Magyarországon kis számban, és rendszerint egy-egy centrumban történnek. Ennek egyik oka lehet az, hogy nincs működőképes modell az intézményi menedzsmentre vonatkozóan. A projekt célja, hogy a nem szponzorált klinikai vizsgálatokra kiterjedő általános nemzetközi kitekintéssel megvizsgálja, hogy melyek azok a fejlesztendő területek, melyekkel növelhető lenne a nem szponzorált klinikai vizsgálatok száma, majd a a hazai egyetemi innovációs folyamatok áttekintése, különösen a nem szponzorált klinikai vizsgálatokra vonatkozóan. Ez magában foglalja: (a.) más típusú kutatási eredmények (szellemi termékek) innováció menedzsmentjével való összehasonlítás (más innovációval foglalkozó magyar egyetemek gyakorlatát megvizsgálva).; (b.) a beazonosított területek értékelése magyarországi vizsgálóhelyeknél, (c.) a hazai és helyi nem szponzorált klinikai vizsgálatok (mint pilot projektek) értékelése. A folyamat menedzsmentet tartalmazó munka kiterjed: (a.) a nemzetközi eredmények összegzése és a hazai átültethetőség szempontrendszerének kidolgozása; (b.) innovációs gyakorlat bemutatása a hazai felsőoktatási környezetben; (c.) a gyakorlat és szabályozás bemutatása immáron leszűkítve a nem szponzorált klinikai vizsgálatokra (előnyök, hátrányok).

6 Témavezető: Dr. Botz Lajos egyetemi tanár 2.) Az egészségipar általános áttekintése, hazai trendek elemzése és fejlesztési lehetőségek felvázolása a Pécsi Tudományegyetem számára Az egészségügyi ágazat és a gazdasági fejlődés, illetve az egészségügyi ágazatba való hosszú távú befektetés gazdaságélénkítő hatása a nemzetközi szakirodalomban gyakran kutatott terület. Empirikus evidenciák támasztják alá, hogy nem csupán az alacsony jövedelem-besorolású országokban, de a fejlettebb államokban is az egészségüggyel kapcsolatos befektetések pozitívan hatnak az adott ország gazdaságára (Suhrcke et al., 2006). Az egészségipar általános értelemben a lakosság egészségi állapotának javítását, a demográfiai és megbetegedési mutatók javítását tűzi ki célul. Ugyanakkor tágabb, makrogazdasági szempontból vizsgálva, az egészségipar a nemzet- és gazdaságpolitika fontos eszköze lehet azzal, hogy a gazdasági fejlődéshez vagy épp a stabilitás megteremtéséhez, illetve a fenntarthatósághoz járul hozzá. Hazánkban közel egy évtizede megfogalmazódott az igény egy olyan stratégia kidolgozására, amelynek fő célja egy olyan környezet megteremtése, amely támogatja a magyarországi egészségipari befektetéseket (pl. kutatás-fejlesztés és gyártás), figyelembe véve az alapvető egészségpolitikai célokat (Kaló, 2007). Az egyes kutatói fázisok egymásra épülésének következtében koherens munkatervet alkotnak és megfelelnek a kutatás fő céljának, mely a nemzeti és regionális szintű egészségipari fejlesztési koncepciók tudományos megalapozottságának elősegítése.