Sajtószemle november 24.

Átírás

1 Sajtószemle november 24. Napi.hu A Klik-nél lehet a legnagyobb baj - Mi lesz a bérekkel? Októberben 8,6 milliárd nőtt a közintézmények lejárt tartozása, a legnagyobb baj a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) látszik, pedig az intézményfenntartó 27 milliárd forintot kapott. Ennek a pénznek a tanárok örülhetnek ők megkaphatják elmarat bérük egy részét a beszállítók tovább várhatnak számláikra. Októberben nagyot ugrott a költségvetési szervek tartozása, a Magyar Államkincstár adatai szerint 82,7 milliárd forintra emelkedett, ami 8,6 milliárd forintos növekedés egyetlen hónap alatt. Egyértelműen megfordult a trend: a kórházak konszolidációja lezárult, további tartalékok nincsenek rendszerben. A legnagyobb adósságnövekedés nemcsak a kórházaknál volt, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál. A Klik lejárt adósságai október végén meghaladták a 9,6 milliárd forintot, ami 2,9 milliárdos növekedés egyetlen hónap alatt. Az iskolafenntartó alapítása óta gazdálkodási problémákkal (is) küzd, sokszor az alapvető feladatait sem tudja ellátni. Több tízmilliárd forinttal tartozhat a beszállítóknak - a 9,2 milliárd csak a lejárt tartozásokat jelenti. Nem jelenik meg a tartozások között a tanároknak ki nem fizetett pótlékok, bérek összege - ez is több tízmilliárdos tételt jelent. A kormány épp a múlt héten döntött arról, hogy a Klik az elmaradt bérek, pótlékok kifizetésére 26,6 milliárd forintot kapott a költségvetési tartalékából. Ezt a pénzt várhatóan a decemberi fizetéssel kapják meg a Klik alkalmazottak - főként pedagógusoknak. Ebből a pénzből fedezhetik például a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatos többlet tanári díjakat, de számos más tételben is elmaradásban van a Klik. Közintézmények tartozása (millió forint) - ahova nem jutott pénz Szeptember Október Változás Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház MH Egészségügyi Központ Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Csongrád Megyei Kormányhivatal Uzsoki Utcai Kórház Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási 168 Központ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Forrás: Magyar Államkincstár A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László, a napokban nyílt levélben szólította fel az elmaradások kifizetésére a Klik-et. Azt írta, hogy a beérkezett információk szerint a Klik már hónapok óta nem utalja az intézményekben dolgozó közalkalmazottaknak és az 1

2 óraadói megbízással rendelkezőknek a munkába járási költségtérítést, jubileumi jutalmat, az óraadói megbízási díjat, végkielégítést és egy sor más jogcímen járó összeget. A Klik mellett állandó problémát jelent a kórházak, egészségügyi intézmények fizetőképtelensége is. Idén már elvileg a kórházak átestek egy 60 milliárd forintos konszolidáción, ám ennek nem látni tartós hatását. Az adósság átmenetileg csökkent, de az ősz folyamán már növekedni kezdett. Nem kizárt, hogy a kormány még az év végén egy pár tízmilliárd forintos adósságrendezést hajt végre - már ha addig nem költik el a költségvetési tartalékban maradt mintegy 30 milliárd forintot. A közintézmények lejárt adósság (millió forint) - ahova még jutott pénz Szeptember Október Változás Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Budapesti Rendőr-főkapitányság Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet Pest Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Főiskola Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Nemzeti Sportközpontok Forrás: Magyar Államkincstár Weborvos.hu Szakmai innovációval a hatékonyabb gyógyításért A kórházigazgatók nemzetközi csoportjában is helyet kapott Bodnár Attila, a budapesti Bajcsy- Zsilinszky Kórház főigazgatója. Nemrégiben az a megtiszteltetés érte a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat, hogy felvételt nyert a Nemzetközi Kórházszövetség (International Hospital Federation) soraiba. a kórház eddig is próbált élen járni az ínnovációban. Nem csak a fejlett újgenerációs orvostechnikai eszközök alkalmazása terén, hanem az európai, sőt nemzetközi irányítási szemlélet alkalmazásában is. A hazai egészségügy rossz anyagi helyzete miatt az intézményeknek nincs kapacitása az önfejlesztésre és arra, hogy új tapasztalatok alapján változtasson a berozsdásodott, megkövesedett a XXI. század elvárásainak alig-alig megfelelő struktúrákon. Dr. Bodnár Attila azonban a jelenlegi körülmények között is olyan lehetőségeket keres, amelyek előrébb mozdítják a kórház szekerét - tájékoztatott közleményben az intézmény. - Ha az ember egy bizonyos probléma megszüntetésén dolgozik, gyakran azért nem találja a megoldást, mert nem tudja kintről, semleges pozícióból szemlélni a dolgok egészét. A nemzetközi 2

3 kapcsolattartás és építés a Nemzetközi Kórházszövetség tagjaként lényegesen könnyebb, ez lehetőséget nyújt a külföldi szakemberek tapasztalatainak megismerésére, amit aztán adoptálhatunk a megfelelő helyzetekben a saját munkánkba"- fejtette ki a főigazgató, aki nemrégiben felvételt nyert a Nemzetközi Kórházszövetség égisze alatt működő, frissen megalakult Nemzetközi Kórházigazgatók csoportjába is. A tagok konferenciákon, elektronikus úton, vagy digitális audiovizuális eszközök segítségével folyamatos kapcsolatot tartanak fenn egymással. Tapasztalatot cserélnek, az új problémák kezelésével kapcsolatos tanácsokkal látják el egymást, de ennél is többet adhat a nemzetközi kör, amelyen belül még titoktartási szabályok is működnek. A tengerentúlon, az Egyesült Államokban kutatási, publikációs lehetőséget élveznek a kórházvezető tagok. Ausztráliában pedig marketing eszközként használják a világszervezetet, hogy így ismerjék meg más vállalati és közösségi kultúrák működését és sajátosságait. Nemrégiben Chicagóban egy konferencián találkoztak az egészségügyi intézmények vezetői, ahol számos kérdést megvitattak. Döntöttek a szervezet irányelveiről, és arról is, hogy milyen feltételei lehetnek az új belepők tagságának. Lényeges ugyanis, hogy egy egészségügyi intézmény nonprofit vagy piaci alapon működik. A cél mindkét esetben a gyógyítás, de az irányítással kapcsolatos feladatok és eszközök merőben mások. Legutóbb a főigazgató Németországban, Düsseldorfban vett részt egy konferencián, ahol az innovációs módszerek megismerése mellett, a szakmában fontos emberekkel is találkozott - zárul a kórház közleménye. / Medicalonline.hu Harc a legyőzhetetlen ellenféllel Újdonságok a hematológiai malignitások kezelése területén Masszi Tamás professzorral, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejttranszplantációs Osztályának és a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belklinika Csontvelő-transzplantációs Tanszéki Csoportjának vezetőjével, a Transzfuziológia és hematológia szakmai kollégium tagjával beszélgetett a Medical Tribune. A jelenlegi területi ellátási kötelezettségi rendszer bevezetésekor azt nyilatkozta, hogy jó tudni, ki hova tartozik, de ismeretlen, hogy illik-e az egyes osztályokra a kabát. Mit gondol, újra kellene szabni a tapasztalatok fényében a rendszert? Igen. Az ideális az lenne, ha néhány ritka kivételtől eltekintve egy-egy beteg valamennyi ellátása egy kórházban történne. Ma könnyedén előfordul, hogy a beteg bekerül a kórházba, ahol van hematológiai ellátás, de nem oda tartozik, noha belgyógyászat vagy sürgősségi ellátás szempontjából igen. Ilyenkor a beteget feleslegesen egy másik kórházba küldik tovább. Nem lenne jó valamennyi hematológiai beteget centrumokban ellátni? Manapság, amikor számos hematológiai beteg szájon át szedhető gyógyszert kap, sokukat el lehet látni a lakóhelyükhöz közel. Inkább az a kérdés, hogy van-e ott hematológus. Szakemberhiány van ugyanis, és nemcsak az a probléma, hogy kevés a szakember, hanem az is, hogy magas az átlagéletkor; hogy konkrét példát mondjak: amikor legutóbb szakvizsgáztattunk, volt olyan egyetemi város, ahol a háromfős vizsgabizottság tagjaként csak egyetlen hematológus szakorvosjelölttel találkoztam. Úgy tudom, a szakemberhiány mellett a hematológia másik fő gondja az, hogy több olyan gyógyszert is használnak a napi gyakorlatban, ami nem rendelkezik hazai forgalomba hozatali engedéllyel 3

4 Két fő probléma van ezen a téren. A gyógyszer alkalmazási előiratában sokszor nem szerepel az adott kórkép, így alkalmazásához OGYI-engedélyt kell kérni, ahhoz meg OEP-engedély kell, hogy ki tudjuk fizetni a gyógyszert. És míg az OGYI orvosi gondolkodású hivatal, gyorsan, helyesen engedélyez, mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon az egészségügy finanszírozása lényegesen kevesebb, mint amennyire a hétköznapi betegellátásban szükség lenne, így az OEP-engedély megszerzése nem annyira egyszerű. Egy tisztességes szakembert dühít, és állandó frusztrációt okoz, hogy ott vannak a piacon évek óta ezek a szerek, és nem tudja odaadni őket a betegeknek. Én egyébként arra biztatnám az egészségügyi kormányzatot és az OEP-et, hogy kezdje a finanszírozás reformját a hematológiai szerekkel, (A beszélgetés még azelőtt készült, hogy a kormány parlament elé terjesztette volna za érdekeltek által erősen vitatott finanszírozási tervezetét. A szerk.) mert vérképzőszervi beteg nagyságrendekkel kevesebb van, mint onkológiai, továbbá a hematológia jó modell, az egész onkológiai fejlődés modellje egyébiránt. Egy-két kivételtől eltekintve minden izgalmas dolog a hematológiában kezdődött, így pl. a krónikus mieloid leukémia, a CML terápiájában jelent meg az első tirozinkináz inhibitor, a limfómák kezelésére fejlesztették ki az első monoklonális antitestet. Mi jelenti ma az újdonságot a hematológiai immunterápiában? Mi jelent előrelépést, a konjugált antitestek, a bispecifikus antitestek? A konjugált és a bispecifikus antitesteket is a hematológia világában fejlesztették ki, további szofisztikált új módszer a T-sejtek antigénreceptorainak szintetikus megváltoztatása, a CAR T-sejt terápia (chimeric antigen receptor T-cell therapy): a módosított receptorok jobban felismerik a beteg, elpusztítandó sejteket. A T-sejtek ölőképességét fokozó másik módszer az immuncheckpointinhibíció, ami monoklonális antitesteket használva szintén az immunrendszer szabályozásába avatkozik be e módszer kivételesen nem a hematológiában, hanem az onkológiában indult, a melanoma terápiájában. A Blood című szaklap legutóbbi száma több tanulmányban is foglalkozik a krónikus limfoid leukémiával, és szerkesztőségi közleményében azt állítja, hogy genomikai/diagnosztikai és terápiás forradalom zajlik ezen a téren. Mi erről a véleménye? Valóban óriási dolgok zajlanak itt. Pár évtizede csak citosztatikumokat lehetett adni egy CLL-es betegnek, aztán megjelent a B-sejtek felszíni antigénjére ható, első monoklonális antitest, majd ennek egyre jobb fejlesztései. Az igazán forradalmi eredmény az, hogy a nem eléggé intelligens, általános sejtgyilkolászástól eljutottunk oda, hogy megértettük a sejten belüli folyamatokat, és azt is, hogy konkrétan mi romlik el az ingerületátvitel során, ezért speciális pontokon tudunk beavatkozni ilyen pl. a Bruton-féle tirozinkináz vagy az antiapoptózis-fehérje specifikus gátlása, így az egészséges sejteket nem pusztítjuk el. A kinázgátlók ráadásul szájon át szedhető gyógyszerek, a betegek számára óriási jelentőségű, hogy a kezeléshez nem kell befeküdniük a kórházba. Azt láthatjuk most a CLL terápiájában, amit korábban megéltünk a CML-lel: megszelídül a halálos betegség, és ehhez elegendő naponta bevenni egy-két tablettát. Kisebbfajta terápiás forradalomnak lehetünk tanúi a myeloma multiplex kezelésében is? Itt is megjelent egy sejtfelszíni receptorra ható monoklonális antitest, ami a myeloma terápiájában eddig nem állt rendelkezésünkre, a másik fő újdonságot pedig a proteaszóma-gátlók új generációja jelenti, amelyek már kevésbé okoznak mellékhatásként perifériás neuropáthiát. Ezek az új lehetőségek mennyivel növelik meg a meggyógyulók arányát? A myeloma még mindig nem gyógyítható, de harminc éve, amikor a pályámat kezdtem, és csak alkiláló citosztatikus szerek és szteroidok álltak rendelkezésünkre, az MM-betegek várható élettartama csak 2 3 év volt. Aztán jött egy lényeges áttörés, az autológ őssejt-transzplantáció, ami megduplázta a túlélést, a 2 3-ból 4 6 év lett. Az új szerek újabb 2 4 évet adnak ehhez hozzá, vagyis mára az MM krónikus betegséggé vált. 4

5 Az akut mieloid leukémia kapcsán csak alapkutatásbeli eredményeket találtam a szaksajtóban. Ez ma a legkevésbé kezelhető hematológiai malignitás? Fájdalmas, de igaz: az AML terápiája még igen rossz. A heveny mieloid leukémiákat is egyre részletesebben megismerjük, így pl. nőtt a tudásunk a betegség prognózisával kapcsolatosan. Megismertünk sok molekuláris genetikai eltérést, és kiderült, hogy az AML majdnem minden beteg esetében másmilyen. Még nem tartunk ott, hogy ezek az ismeretek megjelenjenek a terápiában, de tudjuk a gyógyítás történetéből, hogy ez az út, pl. rájövünk, hogy ha az FLT3 protein mutálódik, az rossz prognosztikai tényező, és ezeket a betegeket gyorsan a transzplantáció felé tereljük. Jelentős terápiás eredmény azonban ezen a téren is van: kiderült, hogy az akut promielocitás leukémia retinsavval és arzén-trioxiddal citosztatikum nélkül gyógyítható. Mi a hematológián belül az ön kedvenc területe? A legszűkebb érdeklődési területem a transzplantáció, továbbá a mieloproliferatív betegségek, ahol szintén sok az alapkutatásbeli eredmény, és régi szerelem az akut leukémia, mivel izgalmas szembenézni a legyőzhetetlen ellenféllel. A transzplantáció, az őssejtátültetés területén viszont nagy a fejlődés. Ha a betegséget mással nem lehet kezelni, ezt a nagyágyút vesszük elő. Persze drága, de drágák az új csodaszerek is; az átültetés költsége egy-két évnyi immunterápiáénak (vagy tirozin-kináz inhibitor kezelésnek) felel meg, és a transzplantáció esetén kuratív terápiáról van szó, sok beteg véglegesen meggyógyul. Kelemen Endre munkássága, a csökkentett intenzitású kondicionálás révén amikor a graft versus tumor hatás elpusztítja a nem teljesen kiirtott beteg csontvelőt a 90-es évek óta olyan betegek is átültethetővé váltak, akik életkoruk vagy komorbiditásaik miatt nem alkalmasak a teljes kondicionálásra. Azokban a kórképekben, ahol a beteg csontvelő teljes kiirtása, illetve a csökkentett intenzitású kondicionálás egyaránt szóba jön, a retrospektív vizsgálatok eredményei szerint a terápiás hatékonyság, a túlélés nagyjából azonos. A graft versus tumor hatás párja, a transzplantáció nemkívánatos mellékhatásaként jelentkező, a legtöbb napi problémát okozó graft versus host hatás kivédése terén sikerült valamit előrelépni? Megjelent egy frappáns újítás: kiderült, ha a transzplantáció utáni 3 4. napon nagy dózisú ciklofoszfamidot adunk, a donor/graft kevert sejtjei őssejtek és limfociták különbözőképpen reagálnak: az őssejtek ekkor még nem kezdtek osztódásba, ezért őket nem befolyásolja a citosztatikum, de a limfocitákat, amelyek immunválaszt adnának a gazdaszervezet sejtjei ellen, szelektíven elpusztítja. Nem lehet a graft versus host reakcióért felelős limfocitákat még a transzplantáció előtt elpusztítani? Az ex vivo T-sejt-depléció azért nem működött, mert bár eredményeképpen nem volt graft versus host reakció, de nem volt graft versus tumor hatás sem, ezért óriási volt a relapszusráta. Az új technika az eddigi adatok szerint a graft versus host reakciótól megszabadít olyannyira, hogy haploidentikus donorokkal is lehet transzplantálni, de a graft versus tumor hatástól nem. Ha ez az eredmény hosszú távon is igaznak bizonyul, ennek révén megoldódik a donorkérdés is, mivel haploidentikus donort az esetek döntő többségében lehet találni a családban. A nagy megoldások általában egyszerűek szoktak lenni, és nagyon gyanús, hogy ez a módszer jól működik. Már mi is alkalmazzuk a technikát, és a féléves utánkövetési eredményeink kiválóak. 5

6 VS.hu Kínai csúcsklinikát álmodik Pestre a Fidesz Hagyományos kínai gyógyászati és kutatási központot hozna létre a XV. kerületi volt szovjet katonai kórházban a helyi önkormányzat. Erről beszélt egy helyi fórumon László Tamás fideszes képviselő, volt polgármester. Hangsúlyozta, hogy a terv találkozik a kormány elképzeléseivel is, sőt, már meg is állapodott Kína és Magyarország. A hozzászolók azonban nem voltak túl lelkesek a tervektől. Észak-Pesti Egészségliget néven álmodta meg az egykori szovjet katonai kórház területének fejlesztési koncepcióját a XV. kerületi önkormányzat. A városháza közmeghallgatást tartott a terveiről, a projektet László Tamás korábbi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő mutatta be egy vetítéssel egybekötött prezentáción. A politikus beszédéből kiderült, hogy milliárd forintos vállakozásról van szó. Az önkormányzat tíz év alatt valósítaná meg terveit, a maga részéről 6-7 milliárdot tenne bele (ez évi millió forint elkülönítését jelentené), továbbá évente 1,6-1,8 milliárd külső forrást vonna be. A pestújhelyi kerületrészben hét hektárnyi területen 1991-ig, a szovjet hadsereg kiköltözéséig működött egy pavilonokban kialakított kórház, de az ingatlan azóta nagyrészt üresen áll.az állam tavaly a XV. kerületnek adta a saját tulajdonrészét, így az önkormányzat az ingatlanegyüttes egyedüli tulajdonosa lett, ugyanakkor az állami kikötések miatt nem használhatja bármire az ingatlant, csak egészségügyi szociális, kulturális, oktatási vagy sportcélokra, illetve lakásokként.emellett az ingatlant 15 évig nem adhatja el. Ennek kétségtelenül kedvezőtlen hatása lehet a potenciális befektetőkre jegyezte meg az ülésen Lamperth Mónika, a kerület jegyzője, korábbi szocialista országgyűlési képviselő. Uniós forrásokkal az önkormányzat nem kalkulál, László szavaiból az derült ki, hogy befektetőkre viszont számít. Róluk egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy kínaiak, akik hagyományos gyógyászati centrum hoznának létre, ami egyedülálló lenne a térségben. A majd Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Orvoslás Oktató és Gyógyító Központ néven működő intézményben ami az egykori sebészeti épületben rendezkedne be a tervek szerint nemcsak gyógyítanának, hanem kutatnának és oktatnának is. László Tamás minden alkalommal, mikor a közmeghallgatáson a kínai gyógyászati centrum létrehozása mellett érvelt, megemlítette, hogy erről már megállapodás született a magyar és kínai kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök februári pekingi látogatására utalt, amikor a kínai parlamentben találkozott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, és egyezményt írtak alá egyebek mellett egy hagyományos kínai orvosi központ magyarországi létrehozásáról. Orbán Viktor egyébként hétfőn ismét Kínába utazott. 6

7 A magyar kormány a Semmelweis Egyetemet bízta meg a feladat megvalósításával, ahol ezt már évek óta tanítják. A kínai orvoslás része a gyógynövényterápia, ételterápia, valamint a test bizonyos pontjainak tűvel, hővel, vákuummal, kézzel való ingerlése, mozgatása, továbbá a különböző torna- és légzésgyakorlatok. A kínai orvoslást a nyugati világ alternatív rendszernek tekinti. A hagyományos kínai orvosok Magyarországra csábítása érdekében már Orbán kínai útja előtt, 2013 végén törvényt módosítottak: fideszes orvos-képviselők javaslatára írták bele a törvénybe, hogy elismerik az ilyen végzettséget, ha a kérelmező igazolja, hogy nem tiltották el odahaza a foglalkozás gyakorlásától. A kormányzat eltökéltségét jelezheti az október végén az Emberi Erőforrások Minisztérium által szervezett Ősi tudás, új utakon című konferencia is. Ez volt az volt az első, a kormány nyílt támogatását élvező kínai gyógyászati szakmai esemény. Az itt kiosztott prospektuson a leendő gyógyászati központot az egyik résztvevő elmondása szerint már éppen a XV. kerületi helyszínen emlegették. MAGYAR ORVOST A MAGYAR KÓRHÁZBA László a közmeghallgatáson arról is beszélt: kizárt, hogy kóklerek is dolgozhatnának a leendő centrumban. Szerinte csak akkreditált orvosokról lenne szó, akik jártasak a nyugati világ gyógyászatában is. A kormánypárti képviselő a nyugati-keleti gyógyászat összetalálkozásáról beszélt, amit majd a XV. kerületi lakosság is igénybe vehet. A hozzászólók nem voltak túl lelkesek az ötlettől. Egyikük azt követelte, hogy magyar kórházban magyar orvosok dolgozzanak, azokban bíznak. Azt ajánlották Lászlónak, a képviselő inkább azon dolgozzon, hogy ne menjenek külföldre a magyar orvosok. Egy másik felszólaló szerint amikor ennyire elöregedett a kerület lakossága, nem kínai gyógyászatra, hanem hagyományos, nyugati orvoslásra van szükség. És minél szélesebb körben, hiszen a kerületben nincs kórház. Egy nyugdíjas azt panaszolta, hogy két és fél hónapot kell várni járóbeteg szakrendelésre a kardiológián, belgyógyászaton, de még egy akut fogfájással is egy hónapot váratják. A képviselő viszont azt ecsetelte, milyen jótékony hatással lesz majd a klinika a kerületre: hallgató tanul majd ott, a gyógycentrum pedig segíti a kínaiak beilleszkedését is. A kínaiaknak letelepedésének egyébként már van hagyománya a kerületben az Ázsia Center és a kínai iskola révén. László egy forrásmegjelölés nélküli kutatást is idézett, ami szerint a XV. kerületiek egyötöde kínai gyógyászati központot szeretne látni a pestújhelyi kórház területén. A központ tervéről érdeklődtünk a budapesti kínai követségen és a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületénél is, de múlt hét közepén feltett kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz. ÁLOM ÉS VALÓSÁG A közmeghallgatáson résztvevők a városi uszodát időszerűbbnek tartották, mint a kínai gyógyászati centrumot. Ez egybeesik az önkormányzat terveivel, uszodát ugyanis szintén terveznek az egészségligetbe. A korábbi tervekhez képest viszont nem 50, hanem 33 méteres medencével, mozgásszervi rehabilitációval, wellness-fitnesz központtal. Ez 2,5-3 milliárdba kerülne, amire egyelőre nincs forrása az önkormányzatnak, és nincs 180 millió forintja arra sem, hogy mélyfúrásokat végezzen, kiderítendő, van-e termálvíz a talajban. A megálmodott fejlesztések közül a legnagyobb, 700 milliós forrásigénye az idősek átmeneti otthonának, a demens ellátást adó gondozóháznak van, de egyelőre erre sincs pénz. 7

8 Az egyetlen, amire mire biztosan van forrás, az a 13. számú épület felújítása. Ennek földszintjére költözik a Szentmihályi úti tüdőszűrő állomás, az első emeletre fizikoterápia és gyógytorna, és egy háziorvosi rendelő. Erre 500 millió forint áll rendelkezésre a kerület költségvetésében. Mivel az engedélyek megvannak, 2016-os átadást terveznek. 8