F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2017 első negyedévében

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 217 első negyedévében 217. június Az alacsony bázis és a széles körben elérhető európai uniós források következtében felgyorsult a magyar gazdaság dinamikája 217 első hónapjaiban. A növekedés motorja termelési oldalról az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor voltak. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a nettó export is támogatta, azonban elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás húzta a gazdaságot. A tavalyi évhez képest idén gyorsulhat a növekedés: a fogyasztás a korábban jelzett várakozásunk szerint 217 első negyedévében elérte a válság előtti szintet, és a vállalati várakozások is évek óta nem tapasztalt optimizmust tükröznek a 217-ben tervezett hazai eladásokra vonatkozóan. Az exportpiacok idei teljesítményével kapcsolatban is javuló tendenciával kalkulálnak a magyarországi vállalatok. A beruházásokat a következő hónapokban az újra szélesedő uniós források, a növekedésbe forduló hitelezés és az erősödő beruházási kedv is fűti. Az első öt havi konjunktúraindexek alapján a gazdasági bizalom fennmaradása esetén 4- körüli gazdasági növekedésre lehet számítani idén. 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 216. első negyedévében a magyar gazdaság a nyers adatok alapján 4,2, a naptárhatással * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok és szezonálisan igazított ada- tok szerint 3,-kal bővült éves szinten. Előbbi módszertan szerint közel három, utóbbi statisztika szerint legutóbb két éve látott tempóra gyorsult a magyar gazdaság bővülésének üteme. A megelőző negyedévekhez ké- - - pest markáns növekedésben szerepet játszott az alacsony bázis: 216 első negyedévében a nyers, ill. a tisztított adatok szerint is csupán - - 1,-kal nőtt a GDP. Negyedéves alapon szintén gyorsult a dinamika, az első negyedévben Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) regisztrált 1,-os ütem,6 tal haladta meg a 216 utolsó három hónapjában mért növekedést. A negyedéves bázisú növekedési adat az elmúlt két év legkedvezőbb statisztikája (1. ábra). 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I A tartalomból Az élénkülő világkereskedelem lendülete a magyar külkereskedelemre is kiterjedt... (5. oldal) Rekord ütemben bővültek a beruházások 217 első három hónapjában... (6. oldal) 217 első negyedévében új lendületet vett az ipari és építőipari termelés... (7. oldal) A tercier szektor bővülése dinamikus maradt az év első hónapjaiban... (8. oldal) A lakossági fogyasztás a magas bázis ellenére továbbra is gyors ütemben bővül... (9. oldal) A versenyszféra munkaerőkereslete egyre intenzívebb Magyarországon... (1. oldal) Tovább csökkent az infláció üteme májusban az olcsóbbá váló üzemanyagok következtében... (11. oldal) Folytatódott az első negyedévben a bankszektor mérlegfőösszegének bővülése... (12. oldal) A devizahitelek húzták a vállalati hitelállomány bővülését áprilisban... (13. oldal) Hazai és nemzetközi folyamatok is támogatták a forint májusi erősödését... (14. oldal) Áprilisban folytatódtak a kedvező tendenciák az államháztartásban... (15. oldal) Az anyag zárásának időpontja: Készítette: Mádi Judit (Madi.Judit@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A növekedés szerkezete termelési szemszögből 217 első negyedévében az ipari kibocsátás 6,8, ezen belül a feldolgozóipari termelés 7,-kal nőtt éves összehasonlításban. A 4,-os GDP-növekedést összességében 1,6 tal támogatta a szekunder szektor teljesítménye. Az ipar élénkülésében jelentős szerepet játszott, hogy a leginkább meghatározó súllyal bíró járműgyártás magára talált (7,-kal nőtt a termelés egy év alatt), és az ipari alágak többségében emelkedett a kibocsátás (2-3. ábra, 1. táblázat). Az építőipar hozzáadott értéke 24,-os ütemben ugrott meg egy év alatt, ekkora dinamikára az 1996-ig visszanyúló KSH adatok szerint még nem volt precedens. A primer és szekunder szektorhoz hasonlóan az építőipari számokban is közrejátszott a bázishatás (egy évvel korábban 27,-os viszszaesést könyvelt el az építőipar, ami ugyancsak történelmi adatnak számít). Az ágazatot a széles körben megnyíló uniós támogatások és a kormányzati élénkítő intézkedések (építési, vásárlási kedvezmények) is segítették. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya ellenére is,4 tal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az első negyedévben. A szolgáltató szektor változatlanul dinamikus pályán mozog, 3,-ot ért el a növekedés üteme 217 első három hónapjában (év/év). Az egyes alágak mindegyike bővült a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat kivételével, utóbbi hozzáadott értéke is csupán,-kal mérséklődött. A tercier szektor összességében 1,7 tal segítette 217 első negyedévében a GDP bővülését. A szolgáltató szektor gazdasági növekedéshez való hozzájárulása ötödik egymást követő negyedévben múlta felül az iparét, és a termelés oldali komponensek közül a gazdasági növekedés fő tényezője maradt 217 első hónapjaiban is. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a belföldi vásárlóerőre, amely több negyedév óta dinamikusan erősödik, másrészt a hazai kereslet az MFB tavaly év végi vállalati felmérése (MFB- INDIKÁTOR) során gyűjtött céges visszajelzések alapján növekvő húzóerővel bír a szektor vállalatai számára. A mezőgazdaság hozzáadott értékének volumene éves szinten 6,-os ütemben csökkent 217. január - március között. Kis súlya nyomán az agrárium,2 tal húzta vissza a 4,-os gazdasági növekedést 217 első negyedévében. Az agrárium esetében a tavalyi magas bázisból kiindulva nem okozott meglepetést a visszaesés, amely az egész idei évre is kitarthat a bázishatás következtében, ráadásul az áprilisi fagykár tovább ronthatja a kilátásokat (2. ábra, 1. táblázat). Az egyes szektorok közül az időjárási viszonyoktól jelentősen függő és erőteljes évközi szezonalitással jellemezhető agrárium még nem érte el a válság előtti, 28. második negyedévi szintet. Szintén elmarad az akkori teljesítménytől az uniós források hullámzásának nagymértékben kitett építőipar. Ezzel szemben a hazai fogyasztásra viszonylag intenzíven támaszkodó szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke már 11,-kal túlszárnyalta azt, és az elmúlt negyedévben közel kilenc év után az ipar hozzáadott értéke is meghaladta a 28. április-június közti szintet 1,-kal (4. ábra). 1. táblázat: Gazdasági növekedés és a növekedés komponensei 217. I. negyedévben , -, Vegyi anyag, termék gyártása Termelési oldal növekedés (év/év) 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének* alakulása és iparon belüli részaránya 217. I. negyedévében 9, 3, 1, 2, Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fafeldolgozás hozzájárulás gazdasági növekedéshez () 5, 3, 4, Gyógyszer-gyártás 27,9% 7, 7, 7, 9,9% 1, Villamos berendezés gyártása Járműgyártás * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 7, 1, Gumi, műanyag termék gyártása Felhasználási oldal Textília, ruházat, bőrtermék gyártása növekedés (év/év) 11, 25, 11, 7, 6,9% Számítógép, elektr. termék gyártása Fémfeldolgozás hozzájárulás gazdasági növekedéshez () Agrárium -6, -,2 Fogyasztás - ebből: 1,,9 Ipar 6, 1,6 Építőipar 24,,4 Szolgáltatások Termékadók egyenlege 3, 1,7 háztartások fogyasztása közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás 2, 1,6-6, -,7 28, 3,7,6 Készletváltozás -,9 Export 9, Import 1, Nettó export,4 GDP 4.2 GDP ábra: A szektorok hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év, GDP termelési oldala) 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 212.I 212.III 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV Gép, gépi berendezés gyártása Iparon belüli súly (jobb t.) Növekedési ütem* (év/év, bal t.) 4. ábra: A GDP alakulása* (termelési oldal) 28. II. negyedév = 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 216.III Építőipar 217.I Szolgáltatások 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) -1, GDP összesen (piaci beszerzési áron) június

3 A növekedés struktúrája felhasználási szempontból A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás 1,- kal nőtt csupán 217 első negyedévében (év/év), ezen belül azonban míg a növekvő bérek, az alacsony infláció, a bővülő foglalkoztatás és az optimista fogyasztói várakozások következtében a háztartások tényleges fogyasztása 2,-kal emelkedett, addig a közösségi fogyasztás 6,-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás rekordütemben bővült a 21 évre visszanyúló negyedéves gyakoriságú statisztikák szerint: az éves bővülés 28,-ot ért el, ami 1,6 tal haladta meg az eddigi historikus csúcsnak számító, három évvel korábbi adatot. Az év hátralevő részében a továbbra is támogató alacsony tavalyi bázis mellett a bővülő közösségi források és az élénkülő vállalati hitelezés is segíti a bruttó állóeszköz-felhalmozás további bővülését 217-ben. Az export és az import volumene 9,4, ill. 1,-kal nőtt éves alapon, azaz néhány negyedévnyi átmeneti lassulás után gyorsabb ütemre kapcsolt a külkereskedelmi forgalom volumene. Felhasználási oldalról nézve a gazdasági növekedés húzóerejének szerepét a fogyasztástól átvette a bruttó állóeszköz-felhalmozás: utóbbi 3,7, míg a háztartások fogyasztása 1,6 tal támogatta az első negyedéves növekedést. Segítette a növekedést a nettó export is,4 tal, míg a közösségi fogyasztás valamint a készletek változása,7, ill.,9 tal fogták azt vissza (5. ábra). A GDP felhasználási oldali komponensei közül az export és az import 217 első negyedévében 39,4, ill. 28,-kal haladta meg a válság előtti szintet, és a közösségi fogyasztás is magasabb volt a 28. második negyedéves szintnél (+19,). Az idei első három hónapban a háztartások fogyasztása szakaszhatárhoz ért, miután az idei első negyedéves statisztika megegyezett a 28. április június között regisztrálttal. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene eddig csak ideiglenesen érte el a kilenc évvel ezelőtti szintet, azonban az első negyedéves dinamikus bővülés és az év további részében várható dinamika alapján valószínűsíthetően tartósan is meghaladja azt 217 második felétől (6. ábra). A régiós országok gazdasági növekedése A szezonálisan és naptári hatással igazított adatok alapján éves bázison 3,-kal bővülő magyar gazdaságnál lassabban, 1,-kal emelkedett az euróövezet GDP-je 217 első negyedévében, így közeledett a magyar gazdaság az eurózóna átlagához (7. ábra). A régiós országok növekedésének szerkezete többé-kevésbé hasonló képet mutat 217 elején, ami egyúttal a hazai gazdasági folyamatok alakulására is rávilágít. Egyrészt a gazdasági növekedés egyik húzóereje a térségben a lakossági fogyasztás maradt, amely legtöbb országban 3- közötti mértékben bővült az év első negyedévben éves szinten, sőt az utóbbi negyedévekben régiós átlag felett teljesítő Romániában 7,-ot ért el a bővülés üteme (8. ábra). Másrészt trendforduló következett be a visszaeső beruházásokban, miután az európai uniós források kihelyezése új lendületet vett a as költségvetési időszakra való áttérésre. Szlovéniában és Magyarországon 1-ot meghaladó ütemű volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülésének éves üteme, míg Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában a tavalyi visszaesést követően 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12, I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) % - 28.II 29.I 29.IV 21.III 211.II 212.I 212.IV 213.III 214.II 212.III 215.I 213.I 215.IV 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 6. ábra: A GDP alakulása* (felhasználási oldal) 28. II. negyedév = 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, 25. évi átlagáron 216.III 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszközfelhalmozás Export Import GDP összesen 7. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az Eurózónában (év/év) Forrás: Eurostat, MFB 1996.I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I 214.I 215.I 216.I 217.I Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 214.I 214.II 8. ábra: A lakossági fogyasztás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB június

4 lényegében stagnálás jellemezte a bruttó állóeszköz-felhalmozást (9. ábra). Harmadrészt folytatódott az export bővülése, miközben mérséklődtek a dinamika terén tapasztalt régiós különbségek. Az első negyedévben is a romániai export volumene bővült a leggyorsabb ütemben (+1, év/év), amelyhez felzárkózott a magyarországi export (+9,) (1. ábra). Növekedési kilátások 217-ben A hazai gazdasági szereplők várakozásait összegző és az Európai Bizottság által 1996 eleje óta közölt magyarországi ESI hangulatindex tavaly október óta folyamatosan emelkedik, sőt idén májusban 117,1 pontra, történelmi magasságba emelkedett. A historikus csúcsot elért konjunktúraindex a gazdasági növekedés gyorsulását vetíti előre az idei évre, így az első negyedévben elért növekedésnél is nagyobb lehet a következő negyedévekben a GDP bővülés üteme (11. ábra). Az EU tagországok keresztmetszeti adataira támaszkodva 1 pontnyi emelkedés az ESI indexben számításunk szerint kb.,15-,27 tal magasabb GDP növekedést jelez előre ( ábra). Amennyiben a gazdasági szereplők optimizmusa idén nem romlik és az ESI index Magyarországon a január-május között mért átlag (115,5 pont) körül mozog év végéig, úgy 217-ben 4,2-6, közötti gazdasági növekedést vetít előre az ESI konjunktúraindex (14. ábra). A környező országokban az első negyedéves GDP növekedési adatok többé-kevésbé közel vannak azokhoz a számokhoz, amelyek az ESI indexek idei alakulásából kiindulva és azok kismértékű változását feltételezve az idei év egészére várhatóak. A két kivétel Románia és Lengyelország, ugyanis relatíve gyors volt az első negyedéves gazdasági növekedés az idei első öt havi konjunktúra indexekhez képest ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 214.I 214.I ** szezonálisan kiigazított adatok 214.II 214.II 214.III 214.III 214.IV 214.IV 215.I 215.I 215.II 215.II 215.III 215.III 215.IV 215.IV 216.I 216.I 216.II 216.II 216.III 216.III 216.IV 216.IV 217.I 217.I Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB 1. ábra: Az áru- és szolgáltatás export alakulása egyes közép-kelet-európai országokban (év/év)* * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok Cseh Köztársaság Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia** Forrás: Eurostat, MFB 11. ábra: Magyar ESI gazdasági hangulatindex és gazdasági növekedés Magyarországon 12. ábra: ESI gazdasági hangulatindex és gazdasági növekedés az Európai Unió országaiban pont Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 1996.I 1997.I 1998.I 1999.I 2.I 21.I 22.I 23.I 24.I 25.I 26.I 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 212.I 213.I 214.I 215.I 216.I 217.I Magyarországra számolt ESI hangulatindex (3 havi átlag, bal t.) Gazdasági növekedés* (év/év, jobb t.) Gazdasági növekedés (21-216, év/év, 7 éves időszak átlaga, %) - Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, MFB trendvonal R² =, ESI hangulatindex (29. július június, 72 hónap átlaga) Magyaro. Gazdasági növekedés ( , év/év, 4 éves időszak átlaga, %) 13. ábra: ESI gazdasági hangulatindex és gazdasági növekedés az Európai Unió országaiban Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, MFB trendvonal R² =, ESI hangulatindex (212. július június, 48 hónap átlaga) Magyaro. 4 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 14. ábra: Néhány közép-kelet-európai EU tagország gazdasági növekedése 217. I. negyedévben és a 217-ben várható gazdasági növekedés az ESI hangulatindexek alapján Forrás: Európai Bizottság, Eurostat adatok alapján MFB becslés Magyaro. Szlovénia Bulgária Cseho. Románia SzlovákiaLengyelo. 217-re várt növekedés (alsó becslés*, bal t.) 217-re várt növekedés (felső becslés*, bal t.) 217. I. negyedéves növekedés (tényadat, év/év, bal t.) ESI hangulatindex (217. január - május átlag, pont, jobb t.) június

5 Külkereskedelem, fizetési mérleg Az élénkülő világkereskedelem lendülete a magyar külkereskedelemre is kiterjedt 217. január-március között a magyarországi export 9,8, az import 1,-kal bővült éves bázison, ilyen gyors ütemre a megelőző két évben nem volt példa. A kirobbanó lendületű, 4,-os éves GDP-növekedés motorja továbbra is a belföldi felhasználás maradt, azonban a nettó export is hozzájárult,4 tal a gazdaság élénküléséhez (1. ábra). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 77,2 milliárd forintot ért el 217 első három hónapjában, ami az elmúlt két év azonos periódusaihoz hasonló, és a megelőző negyedévet messze meghaladó nagyságú. A kedvező külkereskedelmi adatokat támogatta többek között, hogy az első negyedévben tovább javult az új EU-tagokkal való külkereskedelemi egyenleg, valamint, hogy a világexport volumene márciusra 6 éve nem látott szintre, 6,-ra gyorsult éves viszonylatban, miközben a nemzetközi szállítmányozási költségek csupán kismértékben emelkedtek (2-4. ábra) A folyó fizetési mérleg az első negyedévet is többlettel zárta, a január-március között elért jelentős szufficit (423,4 milliárd Ft) a megelőző negyedévekhez hasonlóan az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének (+817, ) volt köszönhető. A pénzügyi mérleg alapján a magyar gazdaság a külfölddel szemben továbbra is nettó finanszírozó képességgel rendelkezik (5-6. ábra). 1. ábra: A belföldi felhasználás és nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege árufőcsoportonként () I 28.III 29.I 29.III 21.I Nettó export (bal t.) Belföldi felhasználás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV Gépek és szállítóeszközök Energiahordozók Élelmiszerek, italok, dohány 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III Feldolgozott termékek Nyersanyagok Összesen 216.IV 217.I 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege országcsoportonként () 4. ábra: A világexport volumene és a tengeri szállítmányozási költségek* alakulása I 212.II Egyéb országok 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III Amerikai országok 213.IV 214.I 214.II 214.III Ázsiai országok 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV Új EU-tagok (EU 13) 216.I 216.II 216.III 216.IV EU I Baltic Dry index (bal t.) * Baltic Dry index: 26 tengeri hajózási útvonalon mért nyersanyagszállítási díjak átlaga Forrás: Reuters, CPB, MFB Világexport volumene (év/év, jobb t.) ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása Áruk és szolgáltatások Egyéb szektorok Államháztartás Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Folyó fizetési mérleg Egyéb monetáris intézmények MNB Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség június

6 Beruházások Rekord ütemben bővültek a beruházások 217 első három hónapjában Korábban nem regisztrált ütemben nőttek a beruházások az idei első negyedévben január-március között a beruházások volumene 34,-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozásé 28,-kal haladta meg az egy évvel korábbit (1. ábra). Ennek nyomán a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája elkezdett közeledni a régiós átlaghoz, az utolsó négy negyedév átlagában 18,-ot ért el (2. ábra). 217 első három hónapjában a költségvetési szervek körében 31,1, a versenyszférában 39,-os volt a beruházás bővülés éves szinten (3. ábra). A beruházások felpörgésében jelentős szerepet játszott, hogy a as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása nagyobb lendületre kapcsolt, továbbá, hogy az előző negyedévek mélypontját követően a vállalati hitelezés ismét élénkülni látszik (4. ábra). Az első negyedévben az összes jelentős nemzetgazdasági ágazatban élénkültek a beruházások: a meghatározó gazdasági súlyú feldolgozóiparban 32,-kos volt a bővülés üteme (év/év), és a kapacitások kihasználtsága alapján további fejlesztésekre lehet számítani. A közösségi forrásokra jobban támaszkodó ingatlan beruházások éves viszonylatban közel másfélszeres nagyságúra emelkedtek, ami az uniós támogatások beruházásokra gyakorolt erőteljes hatását jelzi (5-6. ábra). 1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában IV 1997.IV 1998.IV 1999.IV 2.IV 21.IV 22.IV 23.IV 24.IV 25.IV 26.IV 27.IV Bruttó állóeszköz-felhalmozás 28.IV 29.IV 21.IV 211.IV 212.IV 213.IV 214.IV GDP (bal t.) 215.IV 216.IV % I Forrás: Eurostat, MFB 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I * 4 negyedéves gördülő átlag 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I % 1 1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I Vállalati szektor* (év/év) Szállítás, raktározás Ebből: Gép, berendezés, jármű Költségvetési szervek (év/év) 5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Ingatlanügyletek Oktatás Mezőgazdaság Kereskedelem Feldolgozóipar Építőipar IKT szektor Villamosenergia ÖSSZESEN Ebből: Építés , 16, 14, 2 24,9% 46, 32, 32, 216. IV. negyedév 217. I. negyedév 48, 34, 49, , 53, mrd Ft 4. ábra: EU transzferek egyenlege, vállalati hitelállomány változás a hiteltranzakciók nyomán és bruttó állóeszköz-felhalmozás* I Forrás: KSH, MNB, MFB 6. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 28.III 29.I 29.III 28.I 21.III * 4 negyedéves gördülő átlag ** előző évi átlagáron 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV EU tranzakciók (bal t.) Vállalati hiteltranzakciók (bal t.) Tranzakciók együtt (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.)** 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 213.III 214.I Forrás: Eurostat, MFB 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III I mrd Ft június

7 Ipar és építőipar 217 első negyedévében új lendületet vett az ipari és építőipari termelés 217 első negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 1,-kal, ill. 13,-kal emelkedett (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,6, ill.,4 ot ért el. Termelési oldalról január-március között a gazdasági növekedést a szolgáltató szektor és az ipar hajtotta, 1,7, ill. 1,6 tal támogatva azt (1. ábra) áprilisban az ipari termelés volumene a részletes adatok alapján éves bázison 2,-kal növekedett, miközben havi szinten csupán,-kal mérséklődött (2. ábra). Az áprilisi megtorpanásban jelentős szerepet játszott többek között, hogy a feldolgozóipar alágazatainak többsége az előző hónaphoz képest kedvezőtlenebb teljesítményt nyújtott, illetve hogy a legjobban visszaeső alágazatok közé került a legnagyobb súllyal bíró járműgyártás. A lassuláson való gyors túllendülést vetíti előre, hogy a németországi üzleti bizalmi index három éves szintre emelkedett (3-4. ábra). Az építőipar kibocsátása a megelőző havi rekordot követően áprilisban is élénk maradt, éves szinten 22,-kal bővült, amit elsősorban az egyéb építmények építésének korábban nem regisztrált ütemre (+68,) való gyorsulása támogatott. A hónap során kötött új szerződések állománya 3,6, a teljes szerződésállomány 92,-kal emelkedett (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 5, 5, 2 Hónap/hónap (jobb t.) 1 2,5 2, 1 Év/év (bal t.), -2,5-5,, -2, -5, ,5-7, -1, -1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I Ipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (217. április, előző év azonos időszaka = 1) Számítógép, elektr. termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fémfeldolgozás Gumi, műanyag termék gyártása Fafeldolgozás Gyógyszer-gyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Járműgyártás FELDOLGOZÓIPAR 9 99, 99, 97, 97, 96, 95, 95, 91, 96, * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 1 14, 13, 12,9% ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) ábra: Az építőipari termelés volumene ágazatonként (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Épületek építése ágazat Speciális szaképítés ágazat Egyéb építmények építése ágazat Építőipar összesen Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) június

8 Szolgáltató szektor A tercier szektor bővülése dinamikus maradt az év első hónapjaiban 217 első negyedévében a szolgáltató szektor bruttó hozzáadott értéke 3,-kal nőtt (év/év), így a szegmens GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,7 ot ért el. A szektoron belül 216 utolsó negyedévéhez hasonlóan a több éve meghatározó kereskedelem, gépjárműjavítás, vendéglátás (+,5 ) valamint a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység (+,5 ) adott leginkább lökést a GDP bővülésének (1-2. ábra). A tercier szektor ágazatai a pénzügyi, biztosítási tevékenység kivételével bővülni tudtak 217 első három hónapjában, a legdinamikusabb területnek a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység bizonyult (6,-kel emelkedett a kibocsátás) (3. ábra). Az áruszállítás kedvező évkezdeten van túl, árutonna-kilométer szerint 217 első negyedévében 2,-kal nőtt a forgalom, elsősorban a vasúti szállítás teljesített jól (+17,). A nemzetközi szállítmányozás 2,-kal, a belföldi szállítás 3,-kal bővült éves szinten (4. ábra). A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 6,-kal haladta meg január-március között az egy évvel korábbit, sőt áprilisban 24,-os volt bővülés éves mértéke (5. ábra). A szolgáltató szektor vállalatainak idei kilátásai az MFB legutóbbi, 216. őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) szerint bizakodást tükröznek, különösen a belföldi eladásokkal kapcsolatban erős az optimizmus (6. ábra). 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 1. ábra: A szolgáltató szektor hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Szolgáltató szektor (bal t.) 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I GDP-növekedés (jobb t.) 5, 2,, -2, -5, -7, -1, 3. ábra: A szolgáltató szektor alágazatainak kibocsátása (év/év) 3, 2, 1,, -1, -2, -3, 2. ábra: A szolgáltató szektor alágazatainak hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Művészet, szórakoztatás, szabad idő Szakmai, tudományos, műszaki tev. Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szállítás, raktározás Szolgáltató szektor összesen 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III Közig., oktatás, humán-egészségügy Ingatlanügyletek Információ, kommunikáció Ker.,gépjárműjav., turizmus 4. ábra: Az áruszállítás alakulása szállítási mód, ill. terület szerinti bontásban I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I Szolgáltatások összesen Ker.,gépjárműjav., turizmus Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Közig., oktatás, humánegészségügy Művészet, szórakoztatás, szabad idő árutonna-kilométer I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Csővezetékes Vízi Közúti Vasúti Belföld Nemzetközi Összesen 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 216.III 216.IV 217.I , 48, 48, 49, 48, 213.I 5. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái január-március időszakban, ill. áprilisban 214.I 215.I 216.I 217.I Külföldiek vendégéjszakái (bal t.) Belföldiek aránya (jobb t.) 39,9% 213. április 42, 214. április 44, 44, 43, 215. április 216. április 217. április 5, 47, 45, 42, 4, 37, Belföldiek vendégéjszakái (bal t.) 8 Külföld (pont) 8 6. ábra: A belföldi és a külföldi piaci folyamatok megítélése 216. őszén ágazati bontásban* 1 - Növénytermesztés 2 - Állattenyésztés 3 - Vad- és erdőgazdálkodás 4 - Élelmiszeripar 5 - Textil- és bőripar 6 - Fafeldolgozás, papírtermékgy. 7 - Bútorgyártás 8 - Vegyi anyag- és gyógyszer gy. 9 - Gumi-, műanyaggyártás 1 - Fémfeldolgozás 11 - Közúti járműgyártás 12 - Számítógépek, elektr. t. gy Gépgyártás 14 - Villamosgép gyártás 15 - Energia-, gáz-, gőzellátás 16 - Víz-, szennyvíz-.hulladékgazd Építőipar 18 - Kereskedelem 19 - Gépjárműjavítás, karbantartás 2 - Szállítás, raktározás 21 - Turizmus 22 - Információ, kommunikáció Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 216. ősz Ingatlanügyletek Belföld (pont) * -1 pontos skála, ahol az 5 pont a változatlanságot, míg az ennél kisebb érték a romló, a magasabb érték pedig a javuló gazdasági helyzetet és várakozást jelenti 24 - Szakmai, tud., műszaki tev Adminisztratív szolgáltatások 26 - Oktatás 27 - Egészségügyi, szociális ellátás 28 - Művészet, szórakoztatás 217. június

9 Fogyasztás A lakossági fogyasztás a magas bázis ellenére továbbra is gyors ütemben bővül A háztartások tényleges fogyasztása éves bázison 217 első negyedévében 2,-kal nőtt. A 4,-kal bővülő GDP-hez a háztartások tényleges fogyasztása 1,6 tal járult hozzá, így továbbra is a gazdasági növekedés egyik fő húzóereje maradt a fogyasztás (1. ábra). Az előzetes adatok alapján 217 áprilisban 2,-ra lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének éves üteme, a fékezés mögött szerepet játszott az egy évvel korábbi magas bázis is (akkor 6, volt a növekedés üteme). Az üzemanyag- és élelmiszer eladások volumene éves bázison,6, ill. 1,-kal nőtt, míg a nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 5,-kal emelkedett (3. ábra). Továbbra is optimizmus jellemzi a hazai fogyasztói bizalmat (az árak és a munkanélküliség emelkedésével kapcsolatban visszafogottak a várakozások, a megtakarítások és nagyobb fogyasztási kiadások esetében pedig optimizmus tapasztalható) (4. ábra). A derűlátásban szerepet játszik az elkölthető jövedelmek emelkedése is, a nettó reálbérek márciusban rekordütemben, 9,9%-kal nőttek (5. ábra). A hitelezés fokozatosan közeledik a kilábaláshoz: áprilisban a háztartások hiteleinek állománya csupán,-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A személyi hitelek és gépjárművásárlási kölcsönök állománya 19,4, ill. 13,9%-kal nőtt egy év alatt, az áruvásárlási kölcsönöké pedig 18,-kal emelkedett (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 216.III 217.I 5, 2,, -2, -5, -7, -1, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok % % 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1 9% % 4. ábra: A személyes megtakarítások volumenére, a munkanélküliségre, a nagyobb kiadások vállalására és az inflációra vonatkozó lakossági várakozások* Magyarországon pont növekedéssel, emelkedéssel kapcsolatos várakozások Megtakarítás Nagyobb kiadások * következő 12 hónapra vonatkozó várakozások Forrás: Európai Bizottság, MFB Munkanélküliség Árak alakulása 6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek Összesen június

10 Munkaerőpiac A versenyszféra munkaerőkereslete egyre intenzívebb Magyarországon Az aktivitási és a foglalkoztatási ráta 217. február-április között 61,4, ill. 58,-ra emelkedett, ami éves összevetésben,7, ill. 1,4 os növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban 4,-ot ért el, a mutató 1,2 tal alacsonyabb az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. A foglalkoztatási adatok javulását támogatják az élénk keresletet jelző foglalkoztatási tervek és a lakosság munkaerőpiaccal kapcsolatos derűlátása is (1-2. ábra). A versenyszféra munkahelyteremtő képessége továbbra is erős maradt, márciusban 3,-kal nőtt a foglalkoztatottak száma éves bázison, miközben a költségvetési szektorban,-ot ért el a létszámbővülés üteme. Ráadásul a közfoglalkoztatottak létszáma három éves mélypontra, 149,3 ezer főre süllyedt, ami havi, ill. éves összevetésben 2,4, ill. 12,-os csökkenést jelent (3-4. ábra). Áprilisban a tízéves átlagnak megfelelő számú (54,2 ezer) új álláshelyet jelentettek be a magyarországi munkaadók, az új állások 54,-ához igényeltek támogatást (5. ábra) márciusban tovább folytatódott a bérek lendületes emelkedése: a versenyszektorban 12,4, a költségvetési szektorban 15,-kal emelkedtek a bruttó bérek éves bázison. Az állami szféra fizetéseinek emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott az egészségügyben mért 22,-os bérnövekedés (6. ábra) ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) pont ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása és a következő 12 hónapban a magyar gazdaság munkanélküliségi helyzetére vonatkozó lakossági várakozás * éves korosztály javuló várakozás Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Munkanélküliséggel kapcsolatos várakozás (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) % 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (217. március, előző év azonos időszaka = 1) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Infokommunikáció Szociális ellátás Kereskedelem Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Szállítás, raktározás Építőipar Ingatlanügyletek Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 9 99,9% 98, 1 11, 1, 1, 1, 1, 1 15,9% 15, 13, 13, 13, 12,9% 12,9% 12, 13, 12,9% 1 1 ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek április hónapban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (217. március, előző év azonos időszaka = 1) ezer db Forrás: NFSZ, MFB 72, 69, 74, 75, 67, 64, 4, 63,9% 57, 59, 39, 45,2 48,1 18,3 4, 42, 35,1 25,4 14,1 26,8 35,7 26,5 27,2 22,1 15,4 19, 19,6 15,2 12, 17,8 15,4 2, 19, Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Egészségügy Szociális ellátás Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Mezőgazdaság Kereskedelem Ipar Oktatás Infokommunikáció Pénzügyi közvetítés Forrás: KSH, MFB Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér , 17,9% 17, 115, 112, 113, , 114, 114, 113,9% 113, 113, 112, 112, , 118, 117, június

11 Infláció Tovább csökkent az infláció üteme májusban az olcsóbbá váló üzemanyagok következtében Negyedik egymást követő hónapban süllyedt májusban a Brent nyersolaj világpiaci ára. A nyersolajjal a hónap végén hordónként 49,4 dolláros áron kereskedtek, havi szinten 2,-ot csökkent az olaj jegyzési ára. A 216 elejéhez képest magasabb áron mozgó világpiaci nyersanyagárak következtében a magyarországi ipari termelői árak éves szintű emelkedésének üteme márciusban újabb négy és fél éves szintre (+4,) emelkedett (1-2. ábra). Magyarországon a 12 havi inflációs ráta májusban 2,-ot ért az áprilisi 2, után. A maginflációs ráta (+2, év/év) két és fél év után lendült ismét fölé, azonban továbbra sincs inflációs nyomás, mivel a ritkán változó árú termékkör amely árucsoport relatíve pontos előrejelzője az inflációs trendeknek átlagosan 2,-ot drágult, ami lényegében a 214 óta tartó időszak átlagával esik egybe. A lakosság inflációs várakozásait továbbra is visszafogottság jellemzi (3-4. ábra). Az éves inflációs ütemhez leginkább az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások járultak hozzá (,48, ill. 52 tal részesedve a 2,-os rátából), miközben az üzemanyagok részesedése a fogyasztói árak emelkedéséből a korábban vártnak megfelelően fokozatosan mérséklődik (májusban csupán,39 volt a részesedés mértéke) (5. ábra). A fogyasztói árak havi szinten,-ot emelkedtek májusban. A járműüzemanyagok átlagára májusban áprilishoz képest 2,9%-kal mérséklődött, így immár három hónapra nyúlt az üzemanyagok árának süllyedése (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Forrás: Reuters, MFB $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 1,,, - -, Forrás: KSH, MNB, MFB - -1, Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (217. május, hó/hó) Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés Tartós fogyasztási cikkek Élelmiszerek Ruházkodási cikkek -1, -,,, 1, 1, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Szeszes italok, dohányáruk Összesen -1, -1, -, -, -, -,,,,,, 1,, 1, 1, 1, június

12 A bankszektor helyzete Folytatódott az első negyedévben a bankszektor mérlegfőösszegének bővülése A magyarországi bankok mérlegfőösszege 217 első negyedévében 1,2, ill. 4,-kal nőtt negyedéves, ill. éves összevetésben. A nettó hitelek állománya egy év alatt 9,-kal emelkedett, ezen belül a vállalati és a lakossági szegmensben 3,8, ill. 3,-ot ért el a bővülés mértéke, míg a külföldi hitelek állománya 42,-kal nőtt. Az ügyfélbetét állomány 7,-kal bővült 12 hónap alatt, így a hitel/betét ráta 9,-ról 91,-ra emelkedett (1-2. ábra). A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 216 végi 6,-ról 5,-ra süllyedt idén márciusra, a 21 eleje óta rendelkezésre álló statisztikákban ez új historikus mélypontot jelent. A vállalatok körében három hónap alatt 5,4-ről 5,-ra, a lakossági szegmensben ennél is nagyobb ütemben, 12,7-ről 1,-ra csökkent a mutató (3. ábra). A hitelintézetek adózás előtti, ill. adózott eredménye az első negyedévben 184,8, ill. 174,9 milliárd forintot ért el, ami az egy évvel korábbihoz hasonló profitot jelent. A kamateredmény 7,-kal csökkent, a jutalékeredmény 13,-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos, ill. saját tőke arányos nyereség 1,, ill. 9,-ot ért el az utolsó négy negyedévben (4-5. ábra). A bankszektor tőkehelyzete változatlanul erősebb a régiós átlagnál, a tőkemegfelelési mutató 217. márciusra három hónap alatt 2,2-ről 21,-ra emelkedett (6. ábra). 1. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya 2. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december március) ezer * nettó állomány Összes hitel/összes ügyfélbetét arány Vállalati hitel/vállalati betét arány Lakossági hitel/lakossági betét arány Háztartási hitelek* Vállalkozói hitelek* Hitelek* Ügyfélbetétek Mérlegfőösszeg Hitelek összesen Háztartások 3. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok ábra: Hitelintézetek eredményének összetevői Rendkívüli eredmény Egyéb nem kamateredmény Jutalékeredmény Kamateredmény Értékvesztés és kockázati céltartalék változása Működési költségek 5. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban IV ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.) ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.) 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 216.II 216.IV 2, 1, 1,,, -, -1, -1, -2, % Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB % június

13 Vállalati forráshelyzet A devizahitelek húzták a vállalati hitelállomány bővülését áprilisban A kihelyezések és a törlesztések egyenlege nyomán áprilisban 115,9 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelek állománya (devizahitelek: + 116,5, forintkölcsönök: -,6 ). A Növekedési Hitelprogramban (NHP) elérhető forrásokra márciusig lehetett szerződni, vélhetően az NHP kifutásával értékelődött fel ismét a devizakölcsönök szerepe. Vállalatméret szerinti bontás az idei első negyedévre áll rendelkezésre, az év első három hónapjában a nagyvállalati szegmensben 4,9%-kal nőtt, a KKV szektorban 1,-kal csökkent a hitelek állománya. Áprilisban valamennyi lejárati kategóriában bővült a vállalati hitelállomány, különösen a legfeljebb 1 éves kölcsönök esetében volt jelentős (+8,4 ) a növekedés. A hazai vállalati hitelezés éves dinamikája követi a régiós folyamatokat (1-3. ábra). A dráguló nyersanyagok a költségek emelkedésén keresztül közvetlenül is növelhetik a vállalatok külső forrás iránti keresletét a következő hónapokban, másrészt a nyersanyagárak emelkedése az élénkülő nemzetközi és hazai konjunktúrát is jelzik, ami a vállalati szektor beruházási kedvének erősödésén keresztül is magával hozhatja a forrásbevonási szándék erősödését 217-ben (4. ábra). A vállalati forint- és euróhitel kamatok is süllyedtek március-április között. A 5 évnél hosszabb forinthitelek átlagos kamata 2,91-ről 2,8-ra, az euró kölcsönöké 1,91-ről 1,89%-ra csökkent. A hazai vállalati hitelkamatok egyre jobban megközelítik a szlovákiai és csehországi szintet (5-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: Eurostat, MFB Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya és a termelői árak alakulása Nem pénzügyi vállalatok hitelállománya (bal t.) Ipari termelői árak (21 = 1, jobb t.) 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* % % * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - 5 éven túli Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel éves 13 9% * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB % Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 217. június