F ó k u s z b a n. A magyar gazdaság növekedése 2015 első negyedévében

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 215 első negyedévében Az év első három hónapjában tovább folytatódott a fejlett és fejlődő országok növekedési ütemének közeledése. Az Európai Unió növekedését a közép-kelet-európai térség húzta, melyhez a magyar GDP-adat is jelentősen hozzájárult. A hazai gazdaság éves szintű bővülésének legfőbb hajtóereje az export volt, tovább élénkült a fogyasztás, miközben a bruttó felhalmozás visszafogta a bruttó hazai termék értékének emelkedését. Termelési oldalról január-március között a szolgáltató szektort lehagyva az ipar járult hozzá legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez június 215 első negyedévében folytatódott a világgazdaság visszafogott bővülése, de az egyes régiók, országok gazdasági teljesítménye nem volt egyenletes. Bár továbbra is a feltörekvő országok húzzák a világgazdaságot, 21 óta a növekedési ütemük csökken ezeknek az országoknak. 215 első hónapjaiban további lendületet vesztettek, miközben a fejlett gazdaságok 212 óta dinamikusabb növekedési pályára álltak a korábbi évekhez képest, amely 215 első negyedévében is folytatódott. A fejlődő világ globális GDP-ből való részesedése továbbra is növekszik, de lassabb ütemben, mint az elmúlt években (25: 47,, 21: 53,, 215: 57,). A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi előrejelzése szerint a fejlett és fejlődő országok növekedési ütemében fennálló különbség tovább fog idén szűkülni (1. ábra). Az Egyesült Államokban 215 első negyedévében folytatódott a stabil gazdasági növekedés, a GDP 214 első három hónapjához viszonyítva 3,-kal emelkedett. Ehhez leginkább a fogyasztás élénkülése, a munkaerőpiac és az ingatlanpiac helyzetének javulása, valamint az alacsony energiaárak járultak hozzá. Negyedéves szinten évesítve ugyanakkor csökkent az amerikai gazdasági kibocsátás (-,7%) a különösen hideg tél és a dollár felértékelődése nyomán. (folytatás a 2. oldalon) ábra: GDP-növekedés a fejlett és fejlődő világban, ill. a fejlett országok részesedése a világ GDP-jéből * 216* 217* 218* 219* 22* Fejlett országok GDP-növekedési üteme (év/év, jobb t.) Fejlődő országok GDP-növekedési üteme (év/év, jobb t.) Fejlett országok részesedése a világ GDP-jéből (bal t.) Forrás: IMF, MFB A tartalomból Felhasználási oldalról a nettó export volt a gazdasági növekedés motorja 215 első negyedévében... (4. oldal) Stagnálás közeli állapot jellemezheti a beruházásokat az év hátralévő részében... (5. oldal) Az ipari kilátások bíztatóak, míg az építőipar lendülete megtorpanhat a következő hónapokban... (6. oldal) A gazdasági növekedésnek a fogyasztás vált az egyik hajtóerejévé... (7. oldal) A foglalkoztatás bővülés fokozatosan eléri a felső korlátait... (8. oldal) Tíz hónap után éves és havi szinten is emelkedtek a fogyasztói árak májusban... (9. oldal) A pénzügyi közvetőrendszer helyzete és kilátásai kedvezőbbek az egy évvel korábbinál... (1. oldal) A hitelek csökkenő kamata ellenére tovább süllyedt a vállalati kölcsönök állománya áprilisban... (11. oldal) Elsősorban országspecifikus tényezők miatt gyengült a hazai fizetőeszköz májusban... (12. oldal) A tervezett szerint alakulnak a büdzsé idei számai... (13. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Az Eurózónában nemzetközi összehasonlításban ugyan továbbra is relatíve alacsony maradt a növekedési ütem, azonban a külső és belső kereslet bővülésének, valamint az alacsony energiaáraknak és inflációnak köszönhetően 214 végén lassú fellendülés következett be. Éves szinten 1,-os, míg 214 negyedik negyedévéhez viszonyítva,-os volt a növekedés 215 első három hónapjában. Németország mint a magyar gazdaság szempontjából különös jelentőséggel bíró gazdasági centrum teljesítménye az Euróövezetéhez hasonlóan alakult, 215 első negyedévében éves bázison 1,-os növekedést produkált, miközben a francia GDP,7%-kal, az olasz pedig,-kal emelkedett. Utóbbi ország ezzel tizenhárom negyedéven át tartó recessziót tört meg, miközben az Eurózóna többi tagállama közül Görögországban kettő, Finnországban pedig három egymást követő negyedévben csökkent a GDP. A japán gazdaság 214 második felétől fokozatosan magára talált, negyedéves alapon 2,-os ütemben bővült a szigetország 215 első három hónapjában, melyben az olcsó energiahordozók, a gyenge japán jen és a laza monetáris politika játszottak szerepet. 214 első negyedévéhez viszonyítva azonban 1,-os visszaesés következett be, amely elsősorban a tavaly áprilisi ÁFA emelés fogyasztást fékező hatásából adódik. Ázsia fejlődő országaiban, azon belül is elsősorban Kínában a gazdaság növekedési üteme fokozatosan csökken, de továbbra is ez a térség jelenti a globális gazdaság növekedési centrumát, 214-ben a világ GDP-jének 29,-át a térségben termelték. Az elmúlt kilenc hónapban negyedéves alapon lassuló GDP-növekedés volt megfigyelhető Kínában (214 III. negyedév: 1,9%; 214 IV. negyedév: 1,; 215 I. negyedév: 1,), míg 214 azonos időszakához képest csupán 7,-kal növekedett a legnépesebb ország gazdasága (2. ábra). Az Európai Unió tagállamai közül a közép-kelet-európai régió országai produkálták a legjobb teljesítményt 215 első negyedévében, a négy visegrádi országban, valamint Romániában egyaránt feletti ütemben nőtt a kibocsátás éves szinten. A bruttó hazai termék értéke Csehországban és Romániában emelkedett a leggyorsabb ütemben (4,2-4,), Lengyelországban 3,-kal, Magyarországon 3,-kal, Szlovákiában pedig 3,-kal nőtt a GDP. Az expanzió kulcsa a javuló külső és belső kereslet, valamint az emelkedő fogyasztási kiadások voltak. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia tekintetében a GDP szerkezetét tekintve 215 első negyedévében a régió országai közül Csehországban volt a legmagasabb a bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya. Lengyelország relatíve széles belső piacának köszönhetően a végső fogyasztási kiadások tekintetében emelkedett ki a térségben, hazánkban pedig a nettó export képviselt relatíve nagy részarányt a bruttó hazai termék termelésében, amiben az első negyedévben relatíve gyengén szereplő hazai deviza is szerepet játszott. Románia január-március között importtöbbletével tűnt ki a régiós országok közül (3. ábra). A magyar gazdaság a szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint január-március között negyedéves alapon,-kal, míg éves bázison 3,-kal bővült (a kiigazítás nélküli, nyers adatok alapján 3,-os volt a növekedés éves mértéke). A korrigált adatok azonosak az egy negyedévvel korábbi időszakban elért ütemmel, azaz folytatódott a viszonylag dinamikus növekedés (4. ábra). 1 9% 7% ábra: GDP növekedés a világ egyes térségeiben (év/év) 211.I 26.I 26.III 211.II 27.I 211.III 27.III 211.IV 28.I 212.I 28.III 212.II 29.I 212.III 29.III 212.IV 21.I 213.I 21.III Negyedév/negyedév (bal t.) 213.II 4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 211.I 213.III 211.III 213.IV 212.I Forrás: Reuters, MFB Kína Eurózóna Japán USA 3. ábra: A GDP komponenseinek részaránya a bruttó hazai termékben a közép-kelet-európai régió országaiban 215 I. negyedévében 7, 24, 65,7% 3, 2, 77, 9, 2, 214.I 212.III * szezonálisan kiigazított adatok 213.I 214.II 213.III 214.III 214.I 214.IV 214.III Év/év (jobb t.) 215.I 21,9% 69,9% 74,9% 215.I 1 9% 7% - - -, Csehország Lengyelország Magyarország Románia Nettó export Bruttó állóeszköz-felhalmozás Végső fogyasztási kiadás Forrás: Eurostat, MFB június

3 A lendületes GDP-bővülésnek köszönhetően kilencedik egymást követő negyedévben haladta meg a magyar gazdaság növekedésének üteme az Eurózónáét. Ugyanakkor az Euróövezet élénkülésével és a magyar gazdaság tempójának lassulásával fokozatosan csökken a különbség, amely 214. második negyedévében az éves ráták között 3, százalékpont volt, viszont az idei első három hónapban 2,3 százalékpontra olvadt. Így miközben az Eurótérség élénkülése a külső kereslet erősödésén keresztül egyrészt stimulálja a magyar gazdaságot, másrészt a növekedési különbség mérséklődésével lassul az Eurózónához való konvergencia (5. ábra). A 213 eleje óta növekedési pályán lévő magyar gazdaságban az idei első három hónapban érte el a GDP a válság előtti (28. II. negyedéves) szintet, ugyanakkor a növekedésben szerepet játszó tényezők gazdasági súlya jelentősen megváltozott. Az export már 23,-kal meghaladja a 28. április-júniusi kivitel volumenét, azonban a lakossági fogyasztás (-7,) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (-12,7%) még elmarad a világgazdasági válság kitörése előtti szinttől, s összességében a belső felhasználás is 1,-kal alacsonyabb a 28. március-júniusi szintnél (6. ábra). Termelési oldalról az agrárium kibocsátása 11,-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az ipar és az építőipar 7,7, ill. 9,-kal bővült (év/év), utóbbi nyolcadik egymást követő negyedévben ért el növekedést, ugyanakkor a szerződésállomány alakulása alapján visszaeshet az építőipar teljesítménye az év hátralevő részében. Az ipart tekintve a feldolgozóipar, azon belül is a járműipar és a beszállító ágazatok értek el jelentősebb növekedést. A szolgáltatások 2,-os ütemben nőttek, ezen belül ugyanakkor a hosszabb ideje visszaesést mutató pénzügyi, biztosítási tevékenység bruttó hozzáadott értéke 1,-kal csökkent, így a pénzügyi közvetítőrendszer (amely a bevételek csökkenését a költségek lefaragásával igyekszik ellensúlyozni) áttételesen a többi ágazat teljesítményét is fékezi. A növekedést az első negyedévben az agrárium,3 százalékponttal húzta le, míg az ipar 1,8, az építőipar,2, a szolgáltató szektor pedig 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a növekedés húzóereje termelési oldalról egyre inkább az ipar a magyar gazdaságban (7. ábra). Felhasználási oldalról a háztartások tényleges fogyasztása az alacsony üzemanyagáraknak, a növekvő foglalkoztatásnak és a reálbérek emelkedésének köszönhetően 2,-kal, az export és az import 1,3, ill. 7,-kal bővült az első negyedévben éves szinten, ugyanakkor a bruttó felhalmozás 2,9%- kal zsugorodott, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás a választások előtti magas bázis miatt és a vállalati beruházási kedv mérséklődése nyomán 6,7%-kal zuhant. Így a nettó export 3,, a végső fogyasztás 1,1 százalékponttal járult hozzá a 3,-os GDP-növekedéshez, amelyet a bruttó felhalmozás,5 százalékponttal rontott. Részben a gazdaság nyitottságát és sebezhetőségét, részben pedig az export szektornak a gazdaság többi szegmensétől való elzártságát jelzi, hogy a belföldi felhasználás csupán,-kal bővült (év/év) és,6 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez 215. első negyedévében (8. ábra). százalékpont százalékpont százalékpont ábra: A GDP és egyes részkomponenseinek alakulása (28. II. negyedév = 1*) 28.II * szezonálisan kiigazított, 25. évi átlagáron 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II Háztartások tényleges fogyasztása Belföldi felhasználás GDP 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.IV 211.III 212.II 212.I 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export 7. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5 Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Végső fogyasztás összesen (bal t.) Nettó export (bal t.) 5. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az Eurózónában (év/év) 211.III 212.I 212.III 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) 213.I Forrás: Eurostat, MFB 1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2.III 21.II 22.I 22.IV 23.III 24.II 25.I 25.IV 26.III 27.II 28.I 28.IV 29.III 21.II 211.I 211.IV 212.III 213.II 214.I 214.IV 8. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 213.III 214.I 214.III 215.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) Növekedési különbség (bal t.) Eurózóna (jobb t.) Magyarország (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok , 2,, -2, -5, -7, -1, 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, június

4 Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Felhasználási oldalról a nettó export volt a gazdasági növekedés motorja 215 első negyedévében Január-március között a magyarországi export 1,3, az import 7,-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében 3, százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amire utoljára öt évvel ezelőtt volt példa (1. ábra). A termékforgalom egyenlege az első negyedévben rekord magas többletet (767,5 milliárd forint) ért el, amit elsősorban a gépek és szállítóeszközök termékkörben elért 946,3 milliárd forintos szufficit eredményezett. Ebben az árufőcsoportban az export bővülése 2,9 százalékponttal meghaladta a behozatalét, míg a feldolgozott termékek, valamint élelmiszerek, ital, dohány termékek esetében a fogyasztás élénkülése miatt az import dinamikusabb volt a kivitelnél (2-3. ábra). Az export lendületét fékezheti ugyanakkor a következő hónapokban, hogy az exportmegrendelések májusban havi szinten jelentősen visszaestek, míg Németországban és az EU-ban emelkedtek (4. ábra). A folyó fizetési mérleg az év első három hónapját is többlettel zárta, a havi szinten emelkedő aktívum nagysága az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív és javuló egyenlegének volt köszönhető. A pénzügyi mérlegben márciusban az államháztartás mérlegének romlását (-13,3 ), a jegybank (+22,2 ), az egyéb szektorok (vállalat, lakosság) (+12,5 ) javuló egyenlege ellensúlyozni tudták (5-6. ábra) ábra: Az export növekedése és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I Nettó export növekedéshez való hozzájárulása (év/év, jobb t.) Export növekedés (év/év, bal t.) 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (215. I. negyedév, év/év) százalékpont ,5-188, -125,2-177, ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - március) ,9 27 7, ,4 369,1 595,7 488,9 484,7 4. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon , ,5 215 Gépek és szállítóeszközök Feldolgozott termékek Energiahordozók Nyersanyagok Élelmiszerek, italok, dohány Export Import Forrás: KSH, MFB -8, -5, 1, 3, 7, 6, 1, 9,9% 13, 13,7% pont Forrás: Európai Bizottság, MFB EU Magyarország Németország pont 5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása Áruk és szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Folyó fizetési mérleg Egyéb szektorok Államháztartás Egyéb monetáris intézmények MNB Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség június

5 Beruházások Stagnálás közeli állapot jellemezheti a beruházásokat az év hátralévő részében A beruházások volumene éves bázison a tavalyi negyedik negyedéves 1,9%-os bővülés után január-március között 4,-kal csökkent, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) az október-december közötti 1,9%-os növekedés után 6,7%-kal esett vissza az idei első negyedévben (1. ábra). A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája az év első három hónapjában kétéves mélypontot elérve (14,7%) a régióban rekord alacsony szintre süllyedt (1-2. ábra). A magánszféra beruházásai,7%-kal, a költségvetési szervek beruházásai 1,-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, a csökkenésben a 214 eleji magas bázis is meghatározó szerepet játszott (3. ábra). 1-ot meghaladó mértékben csökkentek a beruházások az infokommunikációs szektorban és az oktatásban, a nagyobb súlyú ágazatok közül csupán a villamosenergia szektorban bővültek a beruházások éves szinten (4. ábra). A 8 feletti ipari kapacitáskihasználtság és a megrendelések várt alakulása impulzust adhat a fejlesztéseknek a következő negyedévekben, azonban a magas bázis, a közösségi források átmeneti szűkülése és a megtorpanó beruházási kedv (MFB 215. február) várhatóan stagnálás közelében tartják a fejlesztések dinamikáját az idei évben (5-6. ábra). 1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Eurostat, KSH, MFB I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2.III 21.II 22.I 22.IV 23.III 24.II 25.I 25.IV 26.III 27.II 28.I 28.IV 29.III 21.II 211.I 211.IV 212.III 213.II 214.I 214.IV 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 28.I 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok Vállalati szektor* (év/év) 28.III 29.I Bruttó állóeszköz-felhalmozás 29.III 28.I 21.III 211.I 211.III 212.I Költségvetési szervek (év/év) 212.III 213.I 213.III 214.I GDP 5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Forrás: Eurostat, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 214.III 215.I II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Villamosenergia Feldolgozóipar Ingatlanügyletek Kereskedelem Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Építőipar IKT szektor Oktatás Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont) ÖSSZESEN -26, -7,9% -8, -8, -1,9% -8,9% -4, -4, -, -1,, 14, I. negyedév 214. IV. negyedév 6. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év) * 4 negyedéves gördülő átlag 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II Fogyasztási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Beruházási cikk* (bal t.) Beruházások* (jobb t.) június

6 Ipar és építőipar Az ipari kilátások bíztatóak, míg az építőipar lendülete megtorpanhat a következő hónapokban 215. első negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 7,7, ill. 9,-kal bővült (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,8, ill.,2 százalékpontot ért el. Az építőipar teljesítménye immáron nyolcadik negyedéve húzza felfelé a növekedést, míg az ipar négy éve nem látott mértékben segítette a növekedést (1. ábra) áprilisban az ipari termelés éves szinten 6,-kal nőtt, márciushoz viszonyítva azonban,-kal zsugorodott (2. ábra). A feldolgozóipar motorja áprilisban is a járműgyártás volt volt (+16,9%), s a háttériparnak számító gumi- és műanyaggyártás is 1 feletti ütemben bővült (3. ábra). A belföldi megrendelések csökkenése és a romló német üzleti várakozások a következő hónapokban várhatóan visszafogják az ipari termelés lendületét, ugyanakkor a feldolgozóipar 5-1 közötti ütemben bővülhet a következő hónapokban is (4-5. ábra). Az építőipar kibocsátása ugyan a márciusi 12,7% után áprilisban 1,-os ütemben emelkedett éves szinten (az épületek építése 4,3, az egyéb építmények építése 16,-kal nőtt), azonban az új szerződések állománya 1,-kal, a teljes szerződésállomány pedig 38,-kal maradt el az egy évvel korábbitól, s beárnyékolja a következő hónapok kilátásait (6. ábra). 1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, 5, 2,, -2, -5, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ,5-7, -1, -1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I Feldolgozóipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. április) Járműgyártás Gumi, műanyag termék gyártása Gyógyszer-gyártás Villamos berendezés gyártása Számítógép, elektr. termék gyártása Fafeldolgozás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fémfeldolgozás Gép, gépi berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása FELDOLGOZÓIPAR 99, 97,7% 95, 94, 18, 15, 12,7% 1, 16,7% 116,9% 113,7% 13, * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 5 5 * 6 hónapos gördülő átlag Belföldi megrendelések* Export megrendelések* Belföldi értékesítés* Export értékesítés* Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) június

7 Fogyasztás A gazdasági növekedésnek a fogyasztás vált az egyik hajtóerejévé Az idei első negyedévben 2,-kal bővültek (év/év) a magyar háztartások fogyasztási kiadásai, s a tényleges fogyasztás öszszességében 1,7 százalékponttal járult hozzá 215. január-március között a gazdasági növekedéshez (1. ábra). A kiskereskedelem márciusban havi szinten,1, éves bázison 5,-kal bővült, majd áprilisban 5,-ra gyorsult az éves dinamika (2. ábra). Az élelmiszer-eladások áprilisban csupán 1,-kal emelkedtek éves bázison, amit részben megmagyaráz a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása (a fogyasztói bizalom év elején bekövetkezett visszaesésének és lassan javuló erősödésének is ez állhat a hátterében), míg az üzemanyag eladások 9,7%-os növekedését az alacsony árak ösztönözték (3-4. ábra). A háztartási szektor a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása után továbbra is nettó hiteltörlesztő, áprilisban a visszafizetések 62, milliárd forinttal meghaladták az új kihelyezéseket. A növekvő foglalkoztatással, a devizahitelek fizetéséből származó terhek enyhülésével és a reálbérek növekedésével bővülhet a lakosság elkölthető jövedelme, ami stimulálhatja a fogyasztást a következő hónapokban (5-6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 5, 2,, -2, -5, -7, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I -1, Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * naptárhatástól tisztított volumenindexek * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek június

8 Munkaerőpiac A foglalkoztatás bővülés fokozatosan eléri a felső korlátait A munkanélküliségi ráta 215. első negyedévében 7,-ot ért el, ami,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi periódusban. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54, volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,-os emelkedést jelent, s a gazdasági növekedésnek volt elsősorban köszönhető: a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 5,4 ezer fővel csökkent, míg a nem közfoglalkoztatottaké 84,4 ezer fővel emelkedett. Ugyanakkor a konjunktúrára relatíve érzékeny határozott idejű munkaszerződések számának emelkedése megtorpant az első negyedévben a gazdasági növekedés fokozatos lassulása nyomán (1-2. ábra). A foglalkoztatási tervek májusi visszaesése és a foglalkoztatottak létszámának éves szintű emelkedésének lassulása is azt jelzi, hogy közeledik a magyar munkaerőpiac a szabad munkaerőt felszívó képességének a határaihoz (3. ábra). Bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (4. ábra) márciusban éves szinten a versenyszférában 3,-kal nőtt, a költségvetési szférában 4,-kal csökkent az alkalmazottak létszáma. Az állami szférában több tízezer munkavállaló bérkompenzációja nyomán márciusban éves szinten gyorsabb volt a fizetések emelkedése (+6,7%), mint a piaci szektorban (+3,) (5-6. ábra) % 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6 59% 5 57% % 4 47% ezer db munkaszerződés ábra: Gazdasági növekedés és a határozott idejű munkaszerződések száma 4. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek * négy negyedéves gördülő átlag 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I GDP (év/év, jobb t.) Határozott időre szóló munkaszerződések száma* (bal t.) Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Forrás: NFSZ, MFB Foglalkoztatási tervek: hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő ezer darab Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 5. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. március, előző év azonos időszaka = 1) 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. március, előző év azonos időszaka = 1) Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Infokommunikáció Kereskedelem Szállítás, raktározás Építőipar Ipar Oktatás Mezőgazdaság Egészségügy Pénzügyi közvetítés Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99, 98, 96, 17, 15, 13,7% 13,7% 12, 12, 12, 12, 1, 1, 8, 13, 95, 1, Forrás: KSH, MFB Szociális ellátás Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Építőipar Ipar Adminisztratív, szolg. támogató tev. Oktatás Ingatlanügyletek Közigazgatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Pénzügyi közvetítés Egészségügy Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 9 99,9% 1 15, 15, 14,9% 14, 14, 13,7% 13,7% 13, 13, 11, 1,9% 1,7% 1 13, , 16,7% 14, június

9 Infláció Tíz hónap után éves és havi szinten is emelkedtek a fogyasztói árak májusban A tavalyi áresést követő trendbe illeszkedően, a kereslet-kínálat árkilengéseket okozó mozgása és a dollár euróval szembeni erősödése nyomán májusban 2,-kal csökkent a Brent-típusú olaj ára, a hordónkénti ár a hónap végén 63,6 dollár volt (1. ábra). Magyarországon áprilisban a mezőgazdasági, ill. az ipari termelői árak 8,, ill. 1,7%-kal süllyedtek (év/év), utóbbin belül a belföldi értékesítési árak 3,-kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb,, volt az áresés mértéke (2. ábra). Májusban éves szinten,-kal emelkedtek a fogyasztói árak, havi szinten pedig több mint két éve nem látott mértékű,,7%-os volt a fogyasztói cikkek drágulásának átlagos üteme. Az árnyomás fokozatos erősödését mutatja, hogy a 12 havi maginflációs ráta 1,-ot ért el (+,1 százalékpont az áprilisi adatokhoz képest), s az inflációs trendeket jól előrejelző ritkán változó árú termékek is utoljára két és fél éve tapasztalt ütemben drágultak (2,, +,1 százalékpont az április ütemhez viszonyítva) (3-4. ábra). Az alacsony üzemanyagárak a bázishatás miatt egyre kevésbé nyomják le az árindexet, az üzemanyagok árának csökkenése csupán,6 százalékponttal fékezte májusban a fogyasztói árindexet, míg havi szinten az élelmiszerek és az üzemanyagok drágultak legnagyobb mértékben (5-6. ábra). 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a kőolaj világpiaci ára 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 dollár erősödése $/hordó Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex 1,1 1,5 1, Forrás: Reuters, MFB USD/EUR (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja, - - Forrás: KSH, MNB, MFB ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. május, hó/hó) 7% % Egyéb cikkek, üzemanyagok Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek,7%,,, 1, 1,7% Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Háztartási energia, fűtés, ÖSSZESEN,,7%, 1, 1, 2, június

10 A bankszektor helyzete A pénzügyi közvetítőrendszer helyzete és kilátásai kedvezőbbek az egy évvel korábbinál 215. első negyedévében a hitelintézetek adózás előtti, ill. utáni nyeresége 75,1, ill. 62,8 milliárd forintot ért el, ami az egy évvel korábbi időszak eredményével lényegében azonos volt, a kamat- és nem kamateredmények csökkenését a működési költségek további lefaragásával próbálták ellensúlyozni a pénzintézetek (1. ábra) december és 215. március között az eszközállomány (-1,) és a nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya (-5,7%) a tavalyi emelkedés után csökkent, míg a bruttó teljes hitelállomány (-4,7%) és a háztartások hitelállománya (-7,) tovább zsugorodott, utóbbi nagymértékben az elszámoltatás és a devizakölcsönök forintosításának következménye. A lakossági devizahitelek kivezetésével tovább mérséklődik a bankszektor közvetlen külföldi forrásoktól való függése (2-3. ábra). Az első negyedévben folytatódott a mérlegalkalmazkodás (a hitel/betét ráta három hónap alatt 2,4 százalékpontot süllyedve 96,-ra csökkent), javult a portfolió minősége (a nem teljesítő hitelek aránya 3,1 százalékpontos csökkenéssel 1,- ra, három és fél éves szintre olvadt), miközben a bankrendszer stabilitása is erősödött (a tőkemegfelelési mutató 17,-ról 18,-ra emelkedett) (4-6. ábra). Adózás előtti eredmény 1. ábra: Hitelintézetek adózás előtti eredménye 2. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya ,4 448,5 418,8 312,6 38, ,5-91, -242, ,1 213 * előzetes adat -443,8 214* 75, I.n.év Forrás: MNB, MFB 6 373, , , , 7 731, , ,1 8 8, , , , , , , , , , , , , , , 34 95, , Eszközállomány Hitelállomány (bruttó) Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (bruttó) 3. ábra: Hitelintézetek belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 4. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december március) Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás Összes hitel/betét arány Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Hitelek összesen Háztartások 5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok % 1 17% ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB % 1 17% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia június

11 Vállalati forráshelyzet A hitelek csökkenő kamata ellenére tovább süllyedt a vállalati kölcsönök állománya áprilisban A magyarországi vállalati hitelek állománya 215. április hónapban 34,9 milliárd forintos csökkenéssel újabb kilenc éves szintre, 6354,1 milliárd forintra olvadt, a visszaesést döntően a forinthitel szegmens 34,6 milliárdos szűkülése eredményezte. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya a márciusi jelentős zsugorodást követően emelkedett ugyan (+19,3 ), azonban a rövidebb és hosszabb futamidejű kölcsönöké (-4,6, ill. -13,5 ) is csökkent. Tranzakciók alapján a forint-, ill. devizakölcsönök állománya 9,5, ill. 16,1 milliárd forinttal süllyedt (1-3. ábra). Az első negyedévben a KKV szegmensben a középvállalatok vezérletével egy éves csökkenő trendet megszakítva mind a beruházási hitelek állománya, mind az átlagos hitelösszeg emelkedett (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek szegmensében márciusban tapasztalt kamatemelkedés átmenetinek bizonyult, az átlagos kamatszint egy hónap alatt 4,5-ról 4,2-ra olvadt, míg a hosszabb lejáratú kölcsönök esetében 21 bázisponttal (a felülvizsgált adatok alapján) új rekordszintre, 3,9-ra süllyedt a kamat, amely egyre jobban megközelíti a csehországi hitelek árazását (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok Forinthitel Devizahitel Összesen ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. ábra: A mikro-, kis- és középvállalatok beruházási hiteleinek állománya és az átlagos hitelösszeg Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB 51, ,2 54,7 52,5 55, 52,5 6 49,6 47,2 45,7 48, Beruházási hitelállomány átlagos nagysága (jobb t.) Beruházási hitelek állománya (bal t.) millió Ft ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia június

12 Árfolyamok Elsősorban országspecifikus tényezők miatt gyengült a hazai fizetőeszköz májusban Májusban az európai közös deviza 2,-os ütemben értékelődött le az amerikai dollárral szemben az Európai Központi Bank eszközvásárlások melletti további elköteleződése nyomán és a változatlanul megoldatlan, ám egyre aggasztóbb irányba tartó görög adóssághelyzet következtében (1. ábra). A globális befektetői hangulat ugyan viszonylag kedvező maradt, s támogatta a feltörekvő devizákat, ennek ellenére a hazai fizetőeszköz 2,-ot veszített értékéből az euróval szemben, míg az amerikai dollár és a svájci frank ellenében 4,3, ill. 3,-os ütemben értékelődött le (hónap végi árfolyamok: 38,9 HUF/EUR, 281,6 HUF/USD és 298,7 HUF/CHF) (2-3. ábra). A közép-kelet-európai devizák közül a román lej,5, a magyar forinttal a hónap során szorosan együtt mozgó lengyel zloty 2,-ot gyengült, míg a régiós menedékdeviza szereppel bíró cseh korona,-kal értékelődött fel az euró ellenében (4. ábra). A magyar forintot gyengítette a magyar állampapírok mérséklődő hozama, valamint a jegybanki kamat további csökkentésével kapcsolatos várakozások erősödése (5-6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 1,4 1,35 1,3 1,25 USD/EUR CHF/EUR 1,4 1,35 1,3 1, Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése ,2 1,15 1,1 euró gyengülés 1,2 1,15 1, pont 1,5 1,, svájci árfolyamküszöb feladása ,5 1,, HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB, MFB * = 1 Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés ábra: A forint/euró árfolyam és a magyar diszkontkincstárjegyek és 1 éves kötvény hozamfelára a hasonló futamidejű német államapírokhoz képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (1 éves magyar és német államkötvényhozamok különbsége, jobb t.) bázispont 99% Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) % 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján június

13 Az államháztartás helyzete és finanszírozása A tervezett szerint alakulnak a büdzsé idei számai Előzetes adatok alapján 215. január május között a központi költségvetés hiánya 588,5 milliárd forintot, az éves cél 71,- át érte el, míg a 214 első öt hónapjában keletkezett deficit (-817,3 ) nagysága megközelítette az egész éves hiányt (annak 97,-ára rúgott). Az első négy havi részletes adatok alapján a tavalyinál kedvezőbb szaldót kisebb mértékben a bevételek emelkedése (+91,7 ), nagyobbrészt a kiadások csökkenése (-296,2 ) eredményezte. Előbbit a fogyasztást terhelő adóbevételek emelkedése húzta (+81,1 ), míg a kiadások csökkenésében jelentős szerepe volt, hogy az államháztartás alrendszereinek támogatására 219,9 milliárd forinttal kevesebbet fordított az állam, mint 214. január-április között (1-2. ábra, 1. táblázat). Májusban a másodpiaci diszkontkincstárjegy hozamok a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva bázisponttal süllyedtek, míg az 5 és 1 éves referenciahozamok 8 és 4 bázisponttal 2,8, ill. 3,4-ra csökkentek. A 1 éves hozam a visegrádi országokkal és Romániával összevetve csupán Magyarországon süllyedt, amiben a Fitch döntése is szerepet játszott, a hitelminősítő a szuverén magyar adósság besorolás kilátását stabilról a felminősítést előrevetítő pozitívra változtatta májusban (3. ábra). A külföldiek tulajdonában lévő magyar állampapír állomány 31,6 milliárd forinttal zsugorodott, ugyanakkor a portfolió átlagos hátralévő futamideje,1 évvel emelkedett (4. ábra) ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) -551,6-534,6-649,5-586,5-271, -668,1-1 31,5-643,6 41, 43,6 321,1 325,3 257,6 327,3 316,4 329, , , 1 32,2 972,5 999,3 848,7 1 1,2 562, 588,6 623,9 691,7 644,1 51,4 522,2 78,8 463,5 581,4 85,8 855,7 716,8 378,6 719, 737,7-35,7-282,9-295,3-272,9-319,3-429,4-473,3-471,4-436,6-463,1-477,4-446,8-452,6-38, -597,4-832,2-795,8-99,4-651,3-443,5-591,1-663, ,6-1 3,1-1 66, , , , , ,2-263,8-214,6-211,2-21,8-27,5-261,5-275,6-266, Forrás: KSH, Egyenleg értéke NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-IV. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-IV. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8, ,4 26,9% 1 89, ,1 3, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 41, 3,7% 1 36, 43,6 33, Társasági adó 394,8 117,6 29, 341,4 112,3 32,9% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 41,2 27, 156,5 42,7 27, 25,9 61,3 29, 24,8 64,7 31, 4 335, , 28, 4 396,7 1 32,2 29, 3 35,6 832,2 27, 3 172,4 92,9 28, Jövedéki adó 918,9 255,3 27, 913,5 287,2 31, Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 99, 35, 26,2 76,6 37, Lakosság befizetései 1 753,8 588,6 33, 1 86,6 623,9 34, Személyi jövedelemadó 1 589,1 531,1 33, 1 639,7 561,2 34, 2-2 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2-2 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 3 124,5 1 32,8 33, 3 24,6 1 1,2 33, 1 97,1 648,3 34, 1 91,8 646,7 33, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő Forrás: ÁKK, MFB Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) ,2 5,1 5, 4,9 4,8 4,7 év 215. június