Periszkóp december. A tartalomból. A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése A tartalomból A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben világszerte lassult, a konjunktúra indexek pedig egyre inkább megközelítik a 28. végi alacsony szinteket... (2. oldal) A külgazdasági környezet lassulása ellenére szeptemberben még jól teljesítetett a hazai külkereskedelmi szektor, az ipari termelés az előző hónaphoz képest és éves szinten is erőteljes bővülést mutatott... (3. oldal) 211. december A kiskereskedelmi forgalom továbbra is stagnálás közeli szinten alakul, amin nem segít, hogy a munkanélküliségi ráta kis mértékben emelkedett, igaz elsősorban szezonális okok miatt... (4. oldal) Októberben a vállalati hitelállomány a tranzakciók nyomán bővült ugyan, azonban regionális összevetésben továbbra is visszafogottság jellemző a hazai vállalati hitelpiacra. Az MFB legfrissebb vállalati felmérése a vállalati szektor forráshelyzetének romlását jelzi... (5. oldal) Megállt a nyersanyagok világpiaci árának csökkenése, a kőolajár 2-kal emelkedett, azonban az alacsony aktivitás miatt egyelőre nem várható erősödő inflációs nyomás a világgazdaságban. A fogyasztói árak hazai emelkedésének októberi megugrása az üzemanyagárak növekedésére és a háztartási energia szociális ártámogatásának megszüntetésére vezethető vissza... (6. oldal) Az euróval szemben novemberben történelmi szintre gyengülő forint árfolyamra pozitívan hatott a magyar kormány IMF-hez fordulásának bejelentése, s a Moody s leminősítése csupán átmenetinek bizonyuló árfolyam gyengüléshez vezetett... (7. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Gazdasági növekedés A konjunktúraindexek 28-at idézik a világgazdaságban, a növekedés világszerte lassul Érezhetően romlott, s lassan a 28 végére emlékeztet a világgazdaság jelenlegi helyzetének és a következő 6 hónap várható alakulásának megítélése (1. ábra). A kínai beszerzési menedzserindex 29. március óta a legalacsonyabb értéket érte el novemberben, ami a GDP-növekedés további lassulását vetíti előre Kínában (2. ábra). Az USA-ban az üzleti bizalom kissé javult a múlt hónapban, de a harmadik negyedéves 1,-os (év/év) bővülési ütem jelentős gyorsulása nem várható (3. ábra). Az Európai Unió növekedése a harmadik negyedévben 1,-ra (év/év) lassult (4. ábra). Elsősorban az adósságválság által közvetlenül érintett tagállamok fékezik a régió gazdaságát, azonban a pénzügyi és likviditási feszültségek fokozatosan átterjednek a többi európai országra is. Ennek eredményeként csökkent a GDP bővülési üteme Németországban és valamennyi visegrádi országban, s egyedül a recesszióból csak idén kievickélő Romániában gyorsult az éves szintű növekedés. A magyar GDP a második negyedévhez képest,5, míg éves szinten 1,-kal bővült július és szeptember között (5. ábra). A növekedés mozgatóerői a mezőgazdaság és az ipari export voltak. 212-ben jelentősen lassulhat a bővülés üteme (6. ábra), miután a külső feltételek kedvezőtlenebbé válását a tartósan gyengélkedő belső folyamatok képtelenek ellensúlyozni. 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés Kínában , , Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet Forrás: IFO World Economy Survey 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III PMI: 2 hónappal eltolva Forrás: Markit Economics, National Bureau of Statistics, China (NBSC) PMI (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 1, 7, 5, 3. ábra: Feldolgozóipari menedzser index (PMI) és GDP növekedés az Egyesült Államokban 4. ábra: GDP-növekedés* az EU-ban, Közép-Kelet-Európában és Németországban (év/év) ISM: 4 hónappal eltolva ISM-index (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** Lengyelország, Csehország, Szlovákia Forrás: Eurostat Forrás: OECD, Reuters GDP-növekedés (jobb t.) 1-26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III Magyarország Németország 1 - V-3** + Románia (számtani átlag) EU ábra: GDP növekedés Magyarországon 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 3% ESI: 2 hónappal eltolva % - - * szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok Negyedév/negyedév* (bal t.) Év/év** (jobb t.) 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III * Economic Sentiment Index 6 -, Európai Bizottság ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) december

3 Külkereskedelem és ipar Szeptemberben még jól teljesített a hazai külkereskedelmi szektor A globális konjunktúra lassulása egyelőre csak részben érezteti hatását a világkereskedelem alakulásában: a világexport július és augusztus között átlagosan 6,-kal bővült (év/év) (1. ábra). Szeptemberben a hazai külkereskedelmi szektor teljesítményén is alig lehetett érezni a külső feltételek romlását: az export 8,-kal nőtt éves szinten (2. ábra). Az ipari termelés az augusztusi megingást követően szeptemberben éves (+3,) és havi (+3,9%) összehasonlításban is erős növekedést mutatott (3. ábra). A külföldi megrendelések a nyár eleji csökkenés után ismét nőttek, s bár a külföldi piacok lassulása miatt az exportértékesítésben visszaesés várható, jövőre is ez húzhatja a szektor teljesítményét. Az MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. őszi eredményei is ezt jelzik: az energetikát leszámítva valamennyi alágazatában meghaladja a külföldi értékesítés bővülését váró cégek aránya azokét, amelyek a hazai eladások növekedésében bíznak (4. ábra). Az építőipari termelés 12,, a hónap végi rendelésállomány 39,9%-kal csökkent szeptemberben éves szinten (5. ábra). A kilátások továbbra is kedvezőtlenek: az új lakóépületekre kiadott engedélyek száma közel 3-kal maradt el a második negyedévben 21 hasonló időszakához képest (6. ábra). 112, , ,5 1 97, , ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság Forrás: CPB, OECD OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport (év/év, jobb t.) milliárd Ft ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 4. ábra: A következő 12 hónapban a belföldi, ill. külföldi értékesítés növekedését váró vállalatok aránya az egyes ipari ágazatokban Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) Export rendelések (bal t.) -2-3 Közúti gépjármű gyártás Vegyi anyag előállítás Gépgyártás Élelmiszeripar Fafeldolgozás Fémfeldolgozás Építőipar Belföldi értékesítés Energetika Textilipar Gépgyártás Vegyi anyag előállítás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Közúti gépjármű gyártás Élelmiszeripar Külföldi értékesítés Építőipar Textilipar Energetika 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Új lakó és nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma* * négy negyedéves mozgóátlag * 3 hónapos gördülő átlag darab 4 2 Új lakóépületek száma (jobb t.) Új nem lakóépületek száma (bal t.) 2 1 darab Építőipari termelés* (jobb t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I december

4 Fogyasztás és foglalkoztatás A stagnáló fogyasztást a mérséklődő foglalkoztatási tervek sem segítik Az üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom süllyedése is megállt novemberben, ugyanakkor továbbra is alacsony a 21. eleji szinten tartózkodik (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző hónaphoz képest nem változott, míg éves szinten,3%-os növekedést mutatott (2. ábra). A kilátások azonban továbbra sem biztatóak: a jövő év első felében az eladások stagnálása várható (3. ábra). A munkanélküliségi ráta 1,7-ről 1,-ra emelkedett az augusztus-októberi időszakban, aminek elsősorban szezonális okai voltak. Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek létszáma mindössze 24 fővel nőtt, míg a foglalkoztatottak száma közel 4 ezerrel bővült (4. ábra). Az új állások döntő többsége továbbra is a támogatott munkahelyek közül kerül ki (5. ábra), míg az üzleti szférában elsősorban a nagyvállalatok körében történhet a legnagyobb változás a foglalkoztatottak számában a következő 12 hónapban (6. ábra): az ide tartozó cégek várhatóan 3-a csökkenti, 2-a pedig növeli a munkatársak számát. Ezzel szemben a KKVszektorban a cégek többsége nem tervez változást a munkaerő-állományában. 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Forrás: GKI Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -3% Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom (év/év) alakulása Magyarországon 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 15 13% -2-4 fogyasztói bizalom: 9 hónappal eltolva ezer fő % -6, Európai Bizottság * 3 hónapos gördülő átlag ESI - Fogyasztói bizalom (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom* (jobb t.) Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 7% 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása vállalati méret szerint ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ % 6 29% 8 9% % 1 23% % Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. ősz december

5 Vállalati forráshelyzet Egyre inkább berendezkednek a magyar vállalatok a tartósan kedvezőtlen hitelezési viszonyokra A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a tranzakciók eredményeként 33,2 milliárd forinttal emelkedett októberben (a forint hitelek állománya 42,4 milliárddal nőtt, míg a devizahiteleké 9,1 milliárd forinttal csökkent). Utoljára 21. januárban (+5,1 mrd Ft) bővült ilyen mértékben a vállalati hitelállomány (1. ábra), regionális összehasonlításban azonban továbbra is visszafogott hitelezési aktivitás figyelhető meg Magyarországon (2. ábra). Az MFB őszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) a vállalati szektor kettészakadását jelzi: fél év alatt megduplázódott a súlyos forráshiánnyal küzdő cégek aránya, s a vállalatok negyede külső forrás nélküli tevékenységre rendezkedett be, ami egyre inkább a hitel nélküli növekedés (creditless growth) irányába téríti a magyar gazdaság fejlődési pályáját (3. ábra). A visegrádi országokénál magasabb magyarországi hitelköltségek (4. ábra) emelkedését vetíti előre, hogy a Magyar Nemzeti Bank novemberi 5 bázispontos monetáris szigorítását várhatóan a forinthitelek kamataiban is érvényesítik a pénzintézetek. Ráadásul az Európai Központi Bank novemberi 25 bázispontos kamatcsökkentését ellensúlyozhatja az európai pénzpiacokon felerősödő bizalmatlanság, mely fékezi a bankközi források és magyarországi euróhitelek árának csökkenését (5-6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása (hó/hó) 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása milliárd Ft Forrás: MNB milliárd Ft * euróra konvertált állományok Devizahitel Forinthitel Összes hitel Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország ábra: A vállalati forráshelyzet alakulásának változása 2, 19,7% 16, 54, 56, 61, 3, 43,3% 25, 24,3% 21, 26, 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. ősz A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szükség külső forrásra Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati euró- és forinthitel kamatok** Chart 4: Interest rates on corporate loans* in Central and Eastern European countries Hungary Czech Republic Poland Slovakia Bulgaria Romania * annualised interest rates over 5 year maturity, weighted by Source: ECB, NBH month-end values, in national currency ábra: Eurózónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása ( ) * 3 hónapos bankközi kamatok, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 5 bázispont dráguló dollárforrás Eurozónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála) Forrás: Reuters bázispont 211. december

6 Infláció Megugrott az inflációs ráta Magyarországon októberben Novemberben megállt a nyersanyagok világpiaci árának tavasz óta tartó csökkenése (1. ábra), a kőolajár közel 2-ot emelkedett és a nyár végi szintre tért vissza. Az alacsony, ill. lassuló aktivitás miatt októberben mind Kínában, mind az USA-ban csökkent az éves inflációs ráta értéke, míg az eurózónában 3,-on beragadt a pénzromlás üteme (2. ábra). Az európai adósságválság kedvezőtlen reálgazdasági hatásai miatt az Európai Központi Bank a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében november elején 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát, mivel azzal számol, hogy a fogyasztói árak emelkedése már a jövő év első negyedében visszatér a kívánatosnak tartott 2,-os szintre (3. ábra). Októberben megugrott az infláció Magyarországon: az előző hónaphoz képest,7%-os, míg éves szinten 3,9%-os volt a pénzromlás üteme (4. ábra). Az emelkedés hátterében elsősorban az üzemanyagok, valamint a szociális ártámogatás megszűnése miatt a háztartási energia árának emelkedése áll (5-6. ábra). A Magyar Nemzeti Bank november végi kamatemelését azonban a pénzügyi stabilitás, s nem pedig az inflációs kockázatok indokolták. A stabilan alakuló maginflációs ráta is erre utal, bár a forint tartós gyengülése az import drágulásán keresztül az infláció alakulása szempontjából is kockázatot jelenthet. 1. ábra: Nyersanyag világpiaci árak alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban , 1, , 7, Forrás: Reuters $/hordó 5, 2,, 5, 2,, CRB nyersanyagpiaci (aggregált) árindex (bal t.) CRB élelmiszeripari árindex (bal t.) WTI-típusú kőolaj (jobb t.) -2, Forrás: Reuters Kína Eurózóna USA -2, 3. ábra: Alapkamat és infláció az eurózónában 4. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 1 1 3% 3% -, Eurostat ECB alapkamat Eurózóna HICP (év/év) - Maginfláció Fogyasztói-árindex ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Forrás: MNB Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint (211. október) Üzemanyag Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Alkohol, dohány Piaci javak Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Fogyasztói-árindex -,,, 1,,9%,7%,,7% 2,7% Forrás: MNB -1,, 1, 2, 3, december

7 Árfolyamok Történelmi rekordot ért el a forint/euró árfolyam novemberben Az eurózóna adósságválsága és a magyar adósbesorolás alakulása körüli bizonytalanság, valamint a romló növekedési kilátások (1-2. ábra) november 14-én 29. március után új csúcsra lendítették a forint euró árfolyamát (317,9 HUF/EUR). A magyar kormány IMF-hez való fordulásának november 17-i bejelentése stabilizálta az árfolyamot, a Moody s november 24-i döntése a befektetésre nem ajánlott kategóriába való átsorolás pedig csak átmenetileg okozott újabb forintgyengülést. A forint/euró árfolyam valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiaci trendek között októberben jelentősen meglazuló kapcsolat valamelyest szorosabbá vált novemberre (3. ábra). A forint az előző hónapos 1,3%-os gyengüléssel viszonylag jól teljesített a régiós devizák között (román lej:,4, cseh korona: 2,1, lengyel zloty: 3,-os leértékelődés), azonban a forint jövőbeli erősödésével kapcsolatos találgatások szempontjából figyelmeztető jel, hogy a viszonylag jól szereplő lej és a forint euróárfolyamai közti korreláció csupán,6 volt novemberben (4-5. ábra). A forint,7%-ot veszített értékéből a svájci frankhoz, s 5,-ot az amerikai dollárhoz képest, így az amerikai devizával szemben 17 hónapos mélypontra (237,6 HUF/USD) került az árfolyama (6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a es magyar államkötvények CDS-felára 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása bázispont , Reuters es CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) kilátások javuló megítélése, Európai Bizottság fordított skála 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* fordított skála 8 9, Reuters euróval szembeni árfolyamerősödés * = S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A magyar forint és román lej euró árfolyama 6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama euróval szembeni árfolyamerősödés Forint/euró (bal t.) Román lej/euró (jobb t.) 4,65 4,55 4,45 4,35 4,25 4,15 4, forint gyengülése HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) december