F ó k u s z b a n. Piaci helyzetkép az MFB őszi vállalati felmérése alapján 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 40% 35% 30% 25% 20% 15%

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Piaci helyzetkép az MFB 212. i vállalati felmérése alapján 213. január Az MFB-INDIKÁTOR 212. i felmérése leképezte a külső keresletnek az Európát sújtó recesszió és a nemzetközi kereskedelem csökkenése miatti visszaesését és a belső piac további szűkülését. A kedvezőtlen belföldi, ill. külföldi piaci helyzet, az alacsony profitvárakozások és a tartósan erős bizonytalanság kihatnak a vállalatok foglalkoztatási és beruházási terveire is. Mindezek eredőjeként a hazai vállalatok piaci helyzete re tovább romlott, az eredményeikkel kapcsolatos várakozásaik mélypontra süllyedtek. A vállalkozások alig ötöde jelezte, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a vállalati eredményeik nőttek: mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban meghaladta az 5-ot a csökkenő nyereségről beszámoló vállalatok aránya, míg az agráriumban a korábbi jó eredményeket követően az elmúlt idakban legfeljebb stagnáló profitot sikerült realizálniuk a cégeknek (1. ábra). A tartósan kedvezőtlen, növekedésre nem ösztönző piaci feltételekre való berendezkedést jelzi, hogy a vállalati stratégiák közül a 212. i felmérés alapján a defenzív fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások kerültek kedvezőbb helyzetbe. Ennek eredményeként a tevékenység átalakítását, a reorganizációt előnyben részesítő cégek profitvárakozásai a legoptimistábbak (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 1. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulása az egyes szektorokban ,9% VÉGZETT BERUHÁZÁST* 32, 44,1% 23, 15, NEM VÉGZETT BERUHÁZÁST* *az elmúlt 12 hónapban 36, Tevékenység átszervezése 24, 2,1% 22,9% 2,3% 14, 24,1% 28,9% 51, 51, Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Előző 12 hónap 26, Profilváltás/szélesítés 23, Termelés/szolgáltatás bővítése 23,1% Munkaerő képzése 4, 37,1% 21,7% Ingatlan vásárlása/építése 2, Költségek csökkentése 36, 2. ábra: A vállalat (adózás előtti) eredményének növekedését váró cégek aránya az elmúlt 12 hónap beruházási tevékenysége alapján Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, , Informatikai fejlesztés 19,9% Gépvásárlás 36,7% 43,1% 48, Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Következő 12 hónap Csökken(t) Nem változott/változik Nő(tt) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, , Tech. korszerűsítés 18,3% Piaci helyzet stabilizálása (Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eredményeiről a oldalon olvashat bővebben) A tartalomból Még várat magára a trendforduló a világgazdaságban, a magyar kilátások is kedvezőtlenek... (3. oldal) Magas külkereskedelmi többlet, tovább javuló külső finanszírozási képesség... (4. oldal) Az exportmegrendelések elmaradása erősen sújtja a hazai feldolgozóipart... (5. oldal) Erősödött a vállalatok beruházási kedve 212. és között... (6. oldal) A vállalati hitelállomány zsugorodását a hitelkereslet erősödése kíséri... (7. oldal) Mind a pénzintézetek, mind a vállalatok a hitelezés bővülésére számítanak... (8. oldal) A lakossági vásárlások tartósan zuhannak, a munkaerőpiac stagnál... (9. oldal) 213-ban is elsősorban a kormányzati intézkedések befolyásolják az inflációs ráta alakulását... (1. oldal) A lengyel zloty mögött a forint volt a legjobban teljesítő deviza a régióban 212-ben... (11. oldal) Kedvezőbbé vált a szigorú kontroll alatt tartott deficit finanszírozása az év utolsó hónapjában... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A kedvezőtlen kilátásokat jelzi, hogy 212. ősszel az MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérés eddigi történetében mélypontra süllyedt a következő 12 hónapban növekvő eredményt váró cégek aránya (3. ábra). Ehhez hozzájárult egyrészt, hogy a vállalatok nem számítanak fordulatra a belföldi értékesítésben, másrészt a külső (elsősorban európai) kereslet visszaesése miatt az exportértékesítés dinamizáló ereje is tovább gyengült. A vállalati (vertikális) integráció ugyanakkor alkalmas eszköz lehet a kapott válaszok alapján a belföldi értékesítés visszaesésének tompítására: a beszállítói kapcsolatokban érdekelt cégek az elmúlt egy évben is jellemzően jobban teljesítettek, míg a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásaik sokkal kedvezőbbek az átlagnál (4. ábra). Valamelyest emelkedett a következő 12 hónapban az árak emelését tervező cégek aránya a 212. i válaszok alapján (5. ábra), ugyanakkor sem az eladási árakkal kapcsolatos tervek, sem az értékesítési volumenre vonatkozó várakozások, sem pedig a külső sokkoknak való kitettség (magas importhányad) nem mutat összefüggést a vállalati szektor magasan beragadt (átlagosan 6,-os) inflációs várakozásaival. Ennek hátterében így az adóváltozások mellett elsősorban pszichológiai (bizalmi, tapasztalati) tényezők állnak. A bizonytalan piaci helyzet és a kedvezőtlen kilátások továbbra is erős korlátot jelentenek a cégek foglalkoztatási terveinek: a vállalkozások döntő többsége a következő egy évben sem gondol munkaerőállományának bővítésére (6. ábra). A belföldi pozícióikat a szűk piacon is megőrizni képes közép- és nagyvállalatok körében lehet számítani a munkaerőigény kismértékű növekedésére, ugyanakkor utóbbiak között a legnagyobb az elbocsátást tervezők aránya is. A vállalatok átlagosan közel -os bérfejlesztést hajtottak végre a 211. és 212. közti idakban (7. ábra). A bruttó keresetek legnagyobb mértékben a munkaerő-intenzív ágazatokban emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók elsősorban az adóváltoztatások miatt, a nettó fizetések szinten tartása érdekében növelték a fizetéseket ,7% 19, 5. ábra: A belföldi és külföldi értékesítési árral kapcsolatos tervek* a következő 12 hónapban -23,7 13,3% -, ábra: A növekvő vállalati eredményeket, belföldi és külföldi értékesítést váró vállalkozások aránya 17,1% 29. 2, 41, 4. ábra: A beszállítói kapcsolatok szerepe a belföldi értékesítés növekedésében az elmúlt 12 hónap, ill. a következő 1 év során Beszállító Nem beszállító 2,4 28, 29. tél 32, 26, 29. tél 17, 16, -13,2 36, 7,1% Előző 1 Következő évben 1 évben növekvő várhatóan belföldi növekvő értékesítés belföldi értékesítés 15,9 47, ,7-5,6 42, 44,1% 211. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, ,9 Külföldi értékesítési ár 23,9% 24,3% 25, 23,1% Előző 1 évben növekvő belföldi értékesítés ,7% 43, 25,3% 24, 2,9% 19,3% 211. Következő 1 évben várhatóan növekvő belföldi értékesítés 1,7% 9, 9,1% 26,5 24,4 18, 17, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 36, 18,7% 17,7% 212. Előző 1 évben növekvő belföldi értékesítés , 212. Vállalati eredmény Belföldi értékesítés Külföldi értékesítés Következő 1 évben várhatóan növekvő belföldi értékesítés Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat 28,5 22, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Belföldi értékesítési ár * az értékesítési ár növelését, illetve csökkentését tervező vállalatok arányának különbsége ,9-24, ábra: A foglalkoztatás alakulása* 5,7-3, 211. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Előző 12 hónap -6,4-5, -4, -13,7-13, , Következő 12 hónap * a foglalkoztatottak számát bővítő, illetve azt tervező, valamint a foglalkoztatottak számát mérséklő, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont) ábra: A bruttó bérek* elmúlt 12 hónapos változása és következő egy éves várható alakulása 1 1 9,3% 6, 1, 7,1% 9, 8, 8, 4,3% 8, 5,1% 12,7% 5, 1,3% 6,1% 9,7% 5,3% 9, 4, 8, 4, 8, 4, 7, 3, 7,1% 5, 6, 5, 5,1% 4,1% 7,1% 4,7% 9, 7, 8, 4,9% 8, 4,7% 7, 5, 7,7% 4,9% 7,3% 9, 6, 4,3% 6,7% 5,3% 6, 3, 5, 2,7% 5, 4, MEZŐGAZDASÁG Növénytermesztés Állattenyésztés Egyéb mezőgazdaság IPAR Textilipar Fémfeldolgozás Elmúlt 12 hónap Következő 12 hónap Élelmiszeripar *a számításhoz a mintát megtisztítottuk a szélső értékektől (felső és alsó 2,5-2,-tól) Gépgyártás Közúti gépjármű gyártás Fafeldolgozás Egyéb ipar Vegyi anyag előállítás Építőipar Energetika SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR Turizmus, vendéglátás Kiskereskedelem Nagykereskedelem Mérnöki tervékenység Szállítás, raktározás Egyéb szolgáltatás Gépjárműker. és javítás Számviteli tanácsadás Ingatlanügyletek IKT szolgáltatások Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 212. Közösségi szolgáltatások január

3 Gazdasági növekedés Egyelőre még várat magára a trendforduló a világgazdaságban, a magyar kilátások is kedvezőtlenek A jelenlegi gazdasági helyzet megítélése és a konjunkturális kilátások is tovább romlottak a világban 212 végén. Gyors trendfordulóra nem lehet számítani, azonban az üzleti hangulatot jelző indikátorok alapján a növekedési ciklus már elérhette a mélypontját Európában és Kínában is, miközben a költségvetési szakadékról az utolsó pillanatban aláírt megállapodással az Egyesült Államok elkerülte a növekedés jelentős lassulását (1-2. ábra). Az eurózóna adósságválsága által okozott általános bizonytalanság tartósan visszafogja a vállalati fejlesztéseket, ami a tagállamok közötti divergencia mellett az öreg kontinens recesszióba csúszásának egyik döntő oka (3. ábra). A hazai GDP 212 harmadik negyedévében 1,-kal zsugorodott éves alapon és továbbra is leszakadóban van a többi régiós országtól, amelyek közül egyedüliként a magyar gazdaság kibocsátása nem érte még el a válság előtti szintet (4. ábra). A tartósan szűkülő belföldi felhasználást továbbra is csak korlátozottan képes ellensúlyozni a nettó export. Az idei év első felében a kedvezőtlen külső környezet miatt a magyar gazdaság zsugorodása folytatódhat, s a világgazdasági konjunktúra javulásával az év közepétől indulhat meg újra a hazai növekedés. (5-6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (27. január = 1) Forrás: IFO World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 3. ábra: A beruházások és az üzleti bizalom alakulása az eurózónában Forrás: Reuters, MFB Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (27 = 1) Forrás: Eurostat, MFB 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év, bal t.) * 3 havi számtani átlag ESI* (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 1 12 ESI: 3 hónappal eltolva 5 11 százalékpont I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II Végső fogyasztás összesen Nettó export 21.III IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Bruttó felhalmozás GDP-növekedés (jobb t.) 6 5 * Economic Sentiment Index ESI Magyarország (bal t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB GDP-növekedés (jobb t.) január

4 Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Magas külkereskedelmi többlet, tovább javuló külső finanszírozási képesség A csökkenő kereslet és a növekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a világkereskedelem tartós lassulásához vezetett, ami a globális ellátási láncokon keresztül kihat a világgazdaság valamennyi régiójának teljesítményére (1. ábra). A magyar külkereskedelmi termékforgalom a tavalyi év közepétől visszaesett, s az i hónapokban gyakorlatilag stagnált (a szeptemberi visszaesést követően októberben mind az export, mind az import bővült éves alapon). A külkereskedelmi többlet továbbra is rekord magas, s az év első tíz hónapjában mind euróban, mind forintban számolva meghaladja az egy évvel korábbi szintet (2-3. ábra). Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország üzleti várakozásai alapján 213 ától várható kedvező fordulat a magyar kivitelben (4. ábra). A tavalyi év harmadik negyedévében tovább folytatódott a külső egyenlegjavulás Magyarországon: a fizetési mérleg adatai alapján a magyar gazdaság külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége 212. július és szeptember között rekord szintre (a GDP arányában 4,-ra) emelkedett. Támogatta a hazai finanszírozási képesség javulását, hogy az EU-s források felhasználása az év eleji visszaesést követően a harmadik negyedévben tovább gyorsult (5-6. ábra) ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) milliárd Ft 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon (27. január október) * 3 hónapos gördülő átlag Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen* (év/év, jobb t.) Export volumen* (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon január és szeptember között 4. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) millió , , ,4-2 16, , ,6 6 66,7 6 77,9-111,1-315, * 3 hónapos gördülő átlag IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Forrás: KSH, CESifo, MFB Export volumen* (jobb t.) 5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása millió millió Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat millió 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III -2-2 Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III január

5 Ipar Az exportmegrendelések elmaradása erősen sújtja a hazai feldolgozóipart A feldolgozóipar teljesítménye 212. július óta folyamatosan csökken éves alapon (októberben: -1,7% volt), amit elsősorban az exportmegrendelések szűkülése okoz. A tavalyi év első tíz hónapjában a szektor termelése összesen,-kal maradt el 211 hasonló idakától. Az alágazatok teljesítményében tükröződött a hazai szekunder szektor erős koncentráltsága: legjobban a járműgyártás (+8,1%) teljesített a Mercedes-gyár elindulásának köszönhetően, míg a számítógép és elektronikai termékek gyártása 15,7%-kal esett vissza elsősorban a Nokia-gyár bezárása miatt (1-2. ábra). A németországi üzleti várakozások alapján a hazai exportmegrendelések legkorábban az idén tavasszal kezdhetnek bővülni, s a szektor szereplőinek kilátásai szerint sem várható hamarabb trendforduló a feldolgozóipari termelésben (3-4. ábra). 27 óta a tavalyi harmadik negyedév volt a második olyan három hónap, amikor az építőipar pozitívan járult hozzá a hazai GDP bővüléséhez. Ez azonban egyelőre csak egyedi tételeknek (elsősorban a közösségi infrastrukturális felújításoknak) volt köszönhető. A szerződések és az építőipar teljesítményének (októberben: +1, év/év) növekedése továbbra is a speciális szaképítés bővülésének a következménye, míg az épületek kivitelezésének visszaesése nem lassul (5-6. ábra). 1. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 2. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (212. január - október) 6 3 Járműgyártás 18,1% 4 2 Élelmiszer, ital, dohány gyártás 15, 2 1 Gyógyszergyártás Gépgyártás 14, 13, Gumi, műanyag termék gyártása 12, Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 99,7% 98, 98, 11, Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) Vegyi anyag előállítás 97,7% Számítógép, elektr. termék gyártása 84,3% FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 99, * az előző év azonos idaka = 1 3. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar ipari exportmegrendelések alakulása 4. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 4 3 IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo, MFB * 3 hónapos gördülő átlag IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Export megrendelések* (év/év, jobb t.) Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB ESI - Feldolgozóipar (bal t.) * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) -2-3 GDP-hez való hozzájárulás (bal t.) 5. ábra: Az építőipari szektor gazdasági növekedéshez való hozzájárulása 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) százalékpont,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) január

6 Beruházások A vállalati beruházások 212 én még mindig csökkentek, de az MFB vállalati felmérése szerint a vállalatok beruházási kedve erősödött 212 én 212. július és szeptember között a bruttó állóeszköz felhalmozás 3,-kal csökkent (év/év) Magyarországon az egy negyedévvel korábbi 4,-os visszaesést követően, ami a közép-kelet-európai régió legrosszabb beruházási teljesítményét jelentette. A 29 óta csökkenő fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a térségben: 212 harmadik negyedévben a bruttó állóeszköz felhalmozás a GDP 17,-át tette ki, s a 212 második felében csökkenő ipari kapacitáskihasználtság alapján egyre kevésbé nehezedik fejlesztési, bővítési nyomás a magyarországi vállalatokra (1-3. ábra). A tavalyi év első három negyedévében éves alapon az exportra támaszkodó és emiatt korábban húzóágazatnak számító feldolgozóiparban is visszaestek a fejlesztések (-, év/év), s csupán az infokommunikáció, a szállítás és raktározás, valamint a kereskedelem ágazatokban bővültek a beruházások (4. ábra). A vállalatok invesztíciós szándéka ugyanakkor 212 re másfél éves csúcsra emelkedett az MFB vállalati felmérése (MFB- INDIKÁTOR) alapján: az i hónapokban a cégek 59,-a tervezett beruházást a következő 12 hónapban (5. ábra). A beruházási kedv erősödése a fejlesztések legfőbb akadályának számító piaci bizonytalanság csökkenésére vezethető vissza elsősorban, ugyanakkor a hitelszűkösség tovább fokozódott hoz képest (6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában Forrás: Eurostat, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan nem igazított adatok I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 9 Forrás: Eurostat, MFB I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Ebből: Gép, berendezés, jármű 4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) IKT szektor Szállítás, raktározás Kereskedelem Feldolgozóipar Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Építőipar Oktatás Villamosenergia Összesen Ebből: Építés -38,7% -4, -11,9% -4, -5, -9, -, -1, -,1% 3, 17, 4,1% I-III. negyedév 212.III. negyedév 5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek 6. ábra: A beruházási korlátok vállatati értékelése* 14, 16, ,3% 17,7% 17, 13, 22, 15, Nem tervez 18, beruházást 7, 8 6, 8, 11, 13,9% 7, 12, 7 11, Valószínűleg 16, 19, nem tervez 6 12, 19,3% 21,7% 5 16, 18, 18, 16, Kivár 17,9% 17, 4 3 Valószínűleg 2 41, 36, 38,7% 44, 35, 34,1% 4, tervez 1 beruházást Biztosan tervez tél beruházást * vállalati válaszok arányában Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 4,25 4, 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1, tél * 1-5 skála, 1 - legkevésbé fontos akadály, 5 - legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Magas hitelkamatok Saját forrás hiány Beruházási cikkek ára Szűkös hitelkínálat Termelésbővítésre nincs kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi beruházás Legkorábban egy év múlva lesz esedékes Eladatlan készletek Piaci bizonytalanság január

7 Vállalati forráskereslet A vállalati hitelállomány zsugorodását a hitelkereslet erősödése kíséri A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozó képessége 212 harmadik negyedévében a GDP 2,7, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 2,3%-át érte el, így a szektor 29 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). Novemberben a tranzakciók révén a vállalati hitelállomány 2,4 milliárd forinttal süllyedt, míg az év első tizenegy hónapjában 288,9, az egy évvel korábbinál 144,3 milliárd forinttal nagyobb mértékű volt a csökkenés (2. ábra). A hitelezési dinamika lassulása a közép-kelet-európai térség egészében megfigyelhető, így az év végén valamelyest mérséklődött a magyar gazdaság regionális lemaradása ezen a téren (3. ábra). A magyarországi vállalati beruházások visszaesése miatt tovább (212. októberben 14,9%-ra) csökkent az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek állományának aránya (4. ábra). Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése alapján a bankok a közép- és nagyvállalati körben várnak növekvő érdeklődést a hitelek iránt a következő hónapokban, s ez összhangban áll az MFB vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményeivel, amely szerint a kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben erősödő forráskereslet következtében másfél éve nem látott magasságba emelkedett a forrásbevonást tervező vállalatok aránya (5-6. ábra). 1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)* 2 * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.) Államháztartás Külföld milliárd Ft ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Devizahitel Forinthitel Összes hitel milliárd Ft 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország milliárd Ft Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% 1 17% Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I 2.II 29.III Nagy és közepes vállalatok * nettó változás pozitív = növekedés 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Kis- és mikrovállalatok 211.III Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 211.IV 212.I 212.II 212.III 26,1% 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 29, 29. tél 6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása ,3% 12,9% 12,3% 25,3% 35, 211. Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást 27,1% 24,7% 24,1% 16, 14, 2,7% 22,1% 15, 15, 15, 12,7% 2,7% 21,1% 22, 26,9% Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések január

8 Banki forráskínálat Mind a pénzintézetek, mind a vállalatok a hitelezés bővülésére számítanak a következő 6-12 hónapban A vállalati szektor megítélése alapján a hitelfelvételt továbbra is elsősorban a magas kamatok és a szűkös kínálat veti vissza az MFB-INDIKÁTOR i vállalati felmérés szerint, azonban a i és i hónapok között valamelyest mérséklődtek ezek az akadályok (1. ábra). A hitelkamatok i hónapokban indult csökkenése tükröződik a céges tapasztalatokban is: októberben tízhónapos szintre (9,63%) süllyedt a legalább 5 éves vállalati hitelkamatok átlagos szintje, míg az 1-5 éves kölcsönökre számolt kamatszint 11 hónapos minimumot (9,7) ért el ugyanekkor (2. ábra). Ennek ellenére a közép-kelet-európai régióban Románia után továbbra is Magyarországon a legmagasabb a nemzeti valutában nyújtott vállalati kölcsönök kamata (3. ábra), ami rontja a hazai vállalatok versenyképességét. A banki hitelezés dinamikáját visszafogja a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése, valamint a hitel/betét ráta csökkentésére irányuló törekvések (4. ábra). A pénzintézetek többsége a következő hónapokban ennek ellenére a vállalati hitelkihelyezés bővítését tervezi, s 212 ére a vállalati oldalon is tovább emelkedett a hitelezés bővülését várók aránya (5-6. ábra). 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, 1. ábra: Pénzintézetek által támasztott legfontosabb hitelfelvételi akadályok* értékelése magyarországi vállalatok szerint ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB tél 21. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Szűkös hitelkínálat Magas kamatok Saját erő hiánya * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* ,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 4. ábra: Hitel/betét arány és a nem teljesítő vállalati hitelek aránya ,9% 155, 146, 143,7% 18, 18,3% ,7% 157, 144,9% 149,9% 15, 16, , ,9% 11, 1, 13, 13, 1 123,9% , 1 1,1% 8 8,9% Forrás: PSZÁF, MFB Hitel/betét arány (bal t.) Nem teljesítő vállalati hitelek aránya (jobb t.) 6. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB Magyarországi vállalatok Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok I Nagy és közepes vállalatok 2.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I Kis- és mikrovállalatok 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Nagyvállalatok * bővülést várók aránya mínusz csökkenést várók aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések január

9 Fogyasztás és foglalkoztatás A lakossági vásárlások tartósan esnek, a munkaerőpiac stagnál A kiskereskedelmi forgalom éves szinten 212. március óta folyamatos csökken (októberben: -3,7% év/év; -, hónap/hónap), ezzel a közötti idakra jellemző stagnálást követően egyre mélyebb szintre süllyed a lakossági vásárlások hazai szintje (1. ábra). Ennek hátterében az év eleje óta beragadt, régiós összevetésben is alacsony fogyasztói bizalom, a nettó bérek magas infláció miatt folyamatosan csökkenő vásárlóértéke, valamint a lakossági megtakarítások emelkedése és a hitelállomány elhúzódó leépítése játszik szerepet (2-4. ábra). Ez utóbbiaknak köszönhetően a háztartások nettó finanszírozási képessége 211 utolsó negyedéve óta töretlenül nő. A tavalyi év közepétől megfigyelhető javulás a munkaerőpiacon átmenetinek bizonyult: a 212. szeptember és november közötti idakban a munkanélküliségi ráta 1, volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel (5. ábra). A munkaerőpiaci kilátásokban továbbra sem tapasztalható áttörés: az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma tavaly novemberben (8564 db) az elmúlt öt évben nem tapasztalt mélypontra süllyedt (6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában 1% 1 * szezonálisan kiigazított adatok 1-1% - -3% Hónap/hónap (bal t.) -1 Év/év (jobb t.) Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó bérek változása (év/év) 4. ábra: A háztartások pénzügyi pozíciójának változása (év/év) milliárd Ft milliárd Ft * 3 hónapos gördülő átlag Kiskereskedelmi forgalom* Nettó reálbérek* I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Nettó pénzügyi mérleg Pénzügyi eszközök* Deviza hitel * készpénz és betétek, nem részvény értékpapírok, hitelek, részesedések és részvények, biztosítástechnikai tartalékok, egyéb követelések ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása % 1 11% 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% ezer darab ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: NFSZ, MFB január

10 Infláció A magyar inflációs ráta alakulását 213-ban is elsősorban a kormányzati intézkedések befolyásolják majd Az év közepén tapasztalt átmeneti csökkenés ellenére a Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 212-ben 111,7 dollár/hordó volt, ami gyakorlatilag megegyezik a 211-es értékkel (111,4 dollár/hordó). Az év második felében ennek ellenére (a lassuló gazdasági aktivitás eredményeként) mérséklődött az inflációs nyomás a világgazdaság főbb régióiban (1-2. ábra) A pénzromlás üteme elsősorban az üzemanyagárak mérséklődésének köszönhetően jelentősen lassult Magyarországon a tavalyi év végén (november: 5, év/év) (3-4. ábra). A magas, éves szinten a -ot megközelítő fogyasztói áremelkedést 212-ben elsősorban a kormányzati intézkedések (pl. ÁFA-emelés) okozták. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az adóhatástól szűrt index a régiós versenytársakéhoz hasonlóan alakult (5. ábra). A gyenge belső kereslet ellenére magasan beragadó inflációs várakozások (6. ábra), az emelkedő nyersanyagárak (kőolaj, agrártermékek) és az adóváltozások (jövedékiadó-emelés, tranzakciós és telekommunikációs adó) felfelé, míg a szabályozott árak mérséklése ( 1-os rezsicsökkentés ) lefelé húzzák a fogyasztói árindexet 213-ban, ami így 3, körül alakulhat számításaink szerint. 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 1, , 7, Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) $/hordó 5, 2,, -2, Forrás: Reuters, MFB USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 5, 2,, -2, Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció 7% 3% 1% -1% Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak 7% 3% 1% -1% Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 1-5. ábra: Az adóhatástól tisztított fogyasztói-árindex* alakulása Közép-Kelet-Európában * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices, HICP) Forrás: Eurostat, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 6. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások az egyes ágazatokban Állattenyésztés Növénytermesztés Élelmiszeripar Fafeldolgozás Fémfeldolgozás Építőipar Vegyi anyag előállítás Gépgyártás Energetika Textilipar Közúti gépjármű gyártás Ingatlanügyletek IKT szolgáltatások Turizmus, vendéglátás Gépjárműker. és javítás Kiskereskedelem Mérnöki tervékenység Szállítás, raktározás Közösségi szolgáltatások Nagykereskedelem Számviteli tanácsadás ÖSSZESEN 5, 5, 6, 6, 7, 7, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés január

11 Árfolyamok A lengyel zloty mögött a forint volt a legjobban teljesítő deviza a régióban 212-ben Decemberben az amerikai költségvetési egyeztetések nyomán felerősödő befektetői bizonytalanság és a jegybank körüli negatív hírek a forint gyengüléséhez vezettek. Így a magyar fizetőeszköz az év utolsó hónapjában 4,-ot veszített értékéből, azonban az egész évet tekintve 7,1%-ot erősödött az euróval szemben (1. ábra). Az országkockázati prémiummal korábban együtt mozgó forintárfolyam nem követte a CDS-felár csökkenését decemberben, mivel utóbbira november eleje óta érvényes az EU rendelete (a CDS-kereskedés ezután csak tényleges állampapír tulajdonlás mellett történhet, ami lefelé hajtja az országkockázati prémiumok nagyságát) (2. ábra). Az euróval szembeni év végi záróárfolyam 292,3 HUF/EUR volt, míg a dollárral és a svájci frankkal szemben 8,9, ill. 6,-os éves szintű felértékelődést követően 221,5 HUF/USD, ill. 242,7 HUF/CHF mellett zárt a kereskedés (3. ábra). A forint a decemberi gyenge teljesítmény következtében a lengyel zloty mögött a legjobban teljesítő régiós fizetőeszköz volt tavaly, ugyanakkor a forintárfolyam decemberben elszakadt a regionális trendtől, részben országspecifikus jellemzők, részben a globális befektetői klíma változásai miatt (4-5. ábra). A reálgazdasági kilátások továbbra sem kedveznek a forint tartós erősödésének (6. ábra), így idén éves átlagban 28 HUF/EUR körüli árfolyam várható ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* Forrás: ECB, Reuters, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv javulása *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára Forrás: ECB, Reuters, MFB magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) forint gyengülése euróval szembeni árfolyamerősödés *.1.=1 CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR Forrás: ECB, MFB ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 212. decemberben* 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) % 1 11% 1 99% 9 97% CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR euróval szembeni árfolyamerősödés * =1 Forrás: ECB, MFB % 1 11% 1 99% 9 97% HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB fordított skála január

12 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezőbbé vált a szigorú kontroll alatt tartott deficit finanszírozása az év utolsó hónapjában 212. január és november között a költségvetési deficit 739,5 milliárd forint volt, ami 556,8 milliárd forinttal kisebb hiányt jelent, mint 211. azonos idakában. A tavalyi első tíz havi kiadások 148,, míg a bevételek 74,8 milliárd forinttal többet tettek ki, mint az előző év első tíz hónapjában. Az egyenleg javulását elsősorban a januári ÁFA-kulcs emelés nyomán 31,3 milliárd forinttal bővülő forgalmi adó bevétel, kisebb részben a személyi jövedelemadóból származó 13 milliárdos bevételi többlet okozta. A gazdasági visszaesés ugyanakkor 211-hez és a 212-re évre tervezetthez képest is visszafogta a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). 212 utolsó hónapjában a közép-kelet-európai állampapír hozamok a likviditásbőség és a viszonylag élénk (és csak az év végén elromló) kockázatvállalási kedv nyomán jelentős mértékben süllyedtek (2. ábra). Magyarország 1 éves országkockázati felára év végére 314 bázispontra süllyedt az alapvetően kedvező befektetői hangulat és az EU CDS-kereskedésre vonatkozó rendelete következtében (3. ábra). Decemberben az állampapír hozamgörbe minden pontja lejjebb tolódott, a 1 éves kötvények hozama például 25. szeptember óta nem látott szinten, 6,11%-on zárta az évet (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft teljesítés (előzetes) I-XI. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-XI. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 8342,2 7488,4 89, 9549, 8193,2 85, Gazdálkodó szervezetek befizetései 121,2 944,3 78, 142,6 861,3 61, Társasági adó 316,6 21,3 63, 356,2 19, 53,3% Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 172,3 122,4 71, 225, 15,8 47, 358,4 36,7 85, 342, 197,4 57,7% 3132,3 339,1 97, 3745, 34,3 9, 2219,5 2222,2 1,1% 2817,2 2532,5 89,9% Jövedéki adó 875,1 781,8 89,3% 913,9 846, 92, Lakosság befizetései 1462, 1322,5 9, 1677,2 1454,2 86,7% Személyi jövedelemadó Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítási Alap) Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítási Alap) Forrás: NGM, MFB 1382,8 125,9 9, 1574,3 1362,2 86, 2594,1 236,5 91, 2585, 2369, 91, 617,6 561,1 9, 79,1 661,9 93,3% ,6-914, , ,3-739,5 839, , ,4 97,8-816,9-821,2-825,8-1 34,3-986, , , ,7-1 87,6-1 61, ,6-2 54, , , , % 1 9% 7% 3% 1% 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint) , ,5-629,5-589,8 71,8 635,2 944, 2 88, ,4 3 39, , , ,8 861,3 3 4, ,2 1 41, , , , ,3-4 64,8-4 44,5-579,7-57,2-753, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Forrás: KSH, NGM, MFB Egyenleg értéke Magyarország Románia Lengyelország Csehország , 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 3. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, Reuters, MFB éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) bázispont 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama Forrás: ÁKK, MFB , 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, 6, 6, 5, 5, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves január