F ó k u s z b a n. Beruházási fordulópont az MFB őszi vállalati felmérése alapján 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 215. február F ó k u s z b a n Beruházási fordulópont az MFB 214. i vállalati felmérése alapján A Magyar Fejlesztési Bank legutóbbi, 214. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) trendfordulót jelez: egyszerre mutatja az adatfelvétel előtti negyedévek pezsgő beruházásait és vetíti előre a beruházási dinamika várható visszaesését 215-ben. A fejlesztések dinamizmusa többek között abban köszön vissza, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban termelésbővítést végző cégek aránya ötéves csúcsot ért el (1. ábra), az iparágak zömében felgyorsult az amortizálódott eszközök lecserélése. Egyre kevesebb cég vélte úgy, hogy a tervezettől elmaradó volumenben invesztált a felmérés előtti egy éves idakban, nőtt az iparági átlagnak megfelelő beruházást végzők aránya, egyúttal csökkentek az egyes ágazatokon belüli különbségek. Az élénkülő belső piac növekvő húzóereje nyomán jellemzően a belföldi piacra fókuszáló szolgáltató szektorban emelkedett fél év alatt a fejlesztést végzők aránya, az építőipar és az ingatlanügyletek iparágak elmozdultak a holtpontról, a legnagyobb ütemben (+5,6 százalékpont) a kizárólag a hazai piacra szállító vállalatok körében nőtt a beruházást végzők aránya 214. óta, s egyedül a kifejezetten a belföldi piacra termelő cégek között nem mérséklődött a K+F+I célú fejlesztési szándék. A Növekedési Hitelprogram pozitív hatása is viszszaköszön a válaszokból, ugyanis a felmérést megelőző 12 hónapos bővítések, ill. költségcsökkentési fejlesztések tekintetében ezúttal lekörözték a nagyvállatokat a középvállalatok, s a beruházási tervek elbizonytalanodása strukturálisan csak a mikrocégek körét nem érintette. A magyarországi beruházási lendület megtorpanását jelezte ugyanakkor, hogy egyrészt 214. és között 78,-ről 78,-ra mérséklődött (azaz minimálisan csökkent) azon cégek aránya, amelyek a felmérés előtti 12 hónapban beruházást hajtottak végre, másrészt három éves távra előretekintve csökkent a K+F+I-re való törekvés, valamint a i 77, után fél évvel később 73,1%-ra olvadt a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) ábra: Az előző 12 hónapban végzett beruházások célja* ,3% 17,7% 17, 13, 22, 15, 18, 12,9% 1, 8, 8, 6, 8, 11, 7, 13,9% 7, 7, 6,3% 6,9% 6, 12, 11,1% 13, 7, 12, 11, 13, 16, 19, 14, 16, 12, 19,3% 18, 15,1% 25, 21,7% 16, 18, 18, 16, 17,9% 17, 41, 36, 38,7% 44, 35, 34,1% 4, 5, 54,9% 63, 47, tél tél Nem tervez beruházást Kivár a beruházással Biztosan tervez beruházást ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó beruházási tervek* * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 213. Technológia korszerűsítés Profilváltás/- szélesítés Termelés bővítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés Amortizáció pótlása Valószínűleg nem tervez beruházást Valószínűleg tervez beruházást * vállalati válaszok arányában Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) A tartalomból A javuló német üzleti bizalom húzhatja magával a hazai ipar teljesítményét... (4. oldal) Dinamikusan bővültek a kiskereskedelmi eladások az elmúlt évben... (5. oldal) 214 végén megtorpant a hazai munkaerőpiaci folyamatok javulása... (6. oldal) Újabb mélypontra süllyedt az inflációs mutató Magyarországon decemberben... (7. oldal) Továbbra is nettó forinthitel felvevő a magyarországi vállalati szektor... (8. oldal) Rekordszintre gyengült a hazai deviza az euróval és a svájci frankkal szemben januárban... (9. oldal) Teljesülhetett a deficitcél 214-ben, rekordszintre süllyedtek a hosszú hozamok 215. januárban... (1. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Ráadásul 15,8 százalékponttal 47,-ra zsugorodott a határozott bővítési, korszerűsítési szándékkal rendelkezők hányada, valamint az ágazatok kétharmadában fél év alatt mérséklődött az invesztíciós szándék. Kapacitás oldalról tovább erősödött ugyan a beruházási nyomás Magyarországon (a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalkozások aránya új mélypontot ért el a felmérés történetében, s emelkedett a kapacitáshiányt jelző vállalatok hányada is) (3. ábra), továbbá egyre kedvezőbbek a hazai finanszírozási költségek a vállalatok számára, azonban az előző negyedévekben tapasztalt lendületes beruházási dinamika hajtómotorjai közül több is veszített erejéből 214. re. Egyrészt mérséklődött a külpiacok jelentette húzóerő, amit az érezhetően élénkülő belső kereslet nem tudott teljesen ellensúlyozni. A fejlesztéseket nehezítő és vizsgált tényezők között a forint árfolyam alakulás révén a beruházási cikkek ára és a piaci bizonytalanság maradt a legfontosabb korlát. Másrészt a vállalatok értékelése alapján a külső forrásokhoz való hozzájutás és a bevételek alakulása kevesebb ösztönzést ad a fejlesztési terveknek, mint korábban (4. ábra), azaz a piaci korlátok erősödését vélhetően csak részben tudja ellensúlyozni a hitelfelvételi körülmények javulása. Harmadrészt az előző negyedévekben végrehajtott, a kedvezőbbre forduló finanszírozási feltételek miatt sok esetben előrehozott beruházások egyfajta természetes akadályt is jelentenek a további fejlesztéseknek, amit a beruházási korlátok között a vállalatok is jeleztek. Három olyan vállalatcsoportot lehet ugyanakkor megkülönböztetni a válaszok alapján, amelytől bővítések, korszerűsítések várhatóak a jövőben is. A nagyméretű vállalatok a méretgazdaságosságukból fakadó költségelőnyöket továbbra is ki tudják használni, amennyiben erre lehetőségük marad, s nem szembesülnek váratlan korlátokkal (5. ábra). A beszállítói és megrendelői irányba is kapcsolatokkal rendelkező cégek a keresleti ingadozással szembeni biztonsághoz, technológiai spillover-hez jutnak, s folyamatos megújulási kényszerrel szembesülnek. Utóbbi elmondható az exportpiacokra fókuszáló vállalatokról is (5. ábra), ráadásul a hazai piac méretéből fakadó akadályokat át tudják lépni. A belföldi kereslet korlátait jelzi, hogy csak a zömében külföldön értékesítő vállalatok körében emelkedett a felmérést követő 12 hónapban beruházást napirendre tűző cégek hányada, s a belföldi vásárlóerő szerepének felértékelődése mellett az export megrendelések emelkedése továbbra is erőteljesebb mozgatója a beruházásoknak, mint a hazai megrendelések bővülése. Ráadásul az exportőrök devizabevételeik révén relatíve védettek a forintgyengüléssel szemben a sok esetben külföldről beszerzett korszerű termelési eszközök vásárlása során. Összességében 214 utolsó és 215 első, ill. második negyedévében éves szinten 4--os ütemre, sőt ez alá lassulhat a magyarországi beruházások bővülése. Bíztató, hogy a 215. ig ütemezett beruházások elsődleges célja a termelésbővítés (a vállalatok 5,-a jelezte), az amortizálódott eszközök pótlása (48,9%) és a technológia korszerűsítése (44,3%) (6. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR felmérés további eredményeiről a oldalon olvashat bővebben , 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 1,5 1,25 1, , 12, 13, 18,1% 16, 16,7% 13,1% 7,3% 11, 11,1% 13,3% 34,9% 37, 4,3% 41,3% 34,7% 29,9% 29, 46, 55,1% 58, 56, 58,1% 54,7% 55, 3, 52, 5, 45,9%4,7% 48,53, 57,3% 45,9%33, 31, 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya* méret és exportarány** szerinti bontásban* 6. ábra: A következő 12 hónapra tervezett beruházások célja* 29. erősödő beruházási kedv 29. tél Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3. ábra: A termelési kapacitások alakulása , , 53, , * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges 68, 7, 77, 73,1% Termelés bővítés Technológia korszerűsítés Profilváltás/- szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése Költségcsökkentés tél Forrás: MFB-INDIKÁTOR Kapacitáshiányt jelző vállalatok aránya (bal t.) vállalati felmérések Megfelelő kapacitáskihasználtságot jelző vállalatok aránya (bal t.) Kapacitásfelesleget jelző vállalatok aránya (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t., fordított skála) 58,1% 54,7% 55, ábra: A beruházások finanszírozhatóságát biztosító ösztönzők értékelése* 21. tél , , 51, , 7, 73,1% 77, 7 59, erősödő beruházási kedv * 1-5 skála, 1: legkevésbé fontos szempont a beruházások tervezése során, 5: legjelentősebb szempont a beruházások tervezése során Bevételek növekedése teszi lehetővé (bal t.) Könnyebb finanszírozáshoz jutás teszi lehetővé (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) * vállalati válaszok arányában ** exportbevételek / teljes árbevétel tél Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Exportarány: Exportarány: 1-5 Exportarány: 51-1 Amortizáció pótlása Beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) február

3 P i a c i h e l y z e t k é p a z M F B ő s z i v á l l a l a t i f e l m é r é s e a l a p j á n Az MFB-INDIKÁTOR 214. i eredményei szerint a magyarországi vállalatok összességében továbbra is inkább optimisták a piaci helyzetüket illetően, azonban a korábbi három felmérésre (213. óta) jellemző egyértelműen javuló trend megtorpant. A gazdasági aktivitás élénkülése továbbra sem veszélyezteti az árstabilitást, a kínálati inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A foglalkoztatási tervek alapján a hazai munkaerőpiac keresleti oldali bővülése folytatódhat. Az elmúlt 12 hónap kedvező eredményei után a következő egy évre vonatkozóan is optimisták a vállalatok az árbevétel alakulását illetően. Ez pedig elősegítheti a továbbra is igen intenzív beruházási szándék fenntartását a hazai vállalkozói szektorban (1. ábra). A belföldi értékesítés felmérést megelőző 12 havi alakulása tovább javult a 214. i eredmények alapján. A várakozások viszont másfél év folyamatos javulást követően megtorpantak (2. ábra), ugyanakkor a belföldi piaci feltételek folyamatos normalizálódását jelzi, hogy már csak három olyan ágazat volt, ahol többségben voltak az értékesítés visszaesését elszenvedő vállalatok, s a várakozások szerint ez kettőre csökken a következő egy évben. Megszakadt a külső kereslet másfél éve tartó javuló tendenciája: a felmérést megelőző 12 hónapot is kedvezőtlenebbül ítélték meg a cégek és a várakozásaik is pesszimistábbak a 214. inál, ami a legfontosabb felvevőpiacoknak számító nyugat-európai országok gazdasági lendületének megtorpanására vezethető vissza. Gyorsuló ütemben bővült a belföldi megrendelések állománya az elmúlt 12 hónapban a 214. i vállalati válaszok alapján, a jövőre vonatkozó várakozások eddig töretlen javulása viszont lelassult. A külső környezet, azon belül is elsősorban a hazai kivitel legfőbb felvevőpiacának számító eurózóna gazdasági elbizonytalanodása már az előző egy év során is éreztette hatását az exportmegrendelések alakulásában, s a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokban is nyomot hagyott (3. ábra). A cégek belföldi és külföldi értékesítési árra vonatkozó várakozásai alacsony inflációs környezetet jeleznek előre továbbra is. A vállalati válaszok alapján a hazai fogyasztói-árindex tartósan alacsony maradhat, az MFB-INDIKÁTOR által előre jelzett idakban ( ) nem várható a 3%-os jegybanki cél elérése (a felmérésben szereplő vállalatok az idak egészére átlagosan 2,-os inflációs rátát várnak). A legnagyobb drágulás a kiskereskedelem, ill. a gépjárműkereskedelem és javítások területén várható. A vállalati válaszok alapján a következő 12 hónapban is folytatódhat a foglalkoztatottak számának bővülése a vállalati szektorban (4. ábra), az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében a cégek rekord alacsony aránya, mindössze 9,9%-a gondolkodik létszámleépítésben. Az elmúlt egy évhez hasonlóan a leginkább az ipari vállalatok körében várható létszámbővítés a következő 12 hónapban, azon belül is elsősorban a textilipar, a fafeldolgozás és a közúti gépjárműgyártás lehetnek a foglalkoztatás-bővülés motorjai. százalékpont 1. ábra: A beruházási tervek alakulása az adózás előtti eredmény várható alakulásának tükrében ,3-48, , 14, 55,7% -24,1 2. ábra: A belföldi értékesítés alakulása -3,3-63, ,3-1, -45,2-13,5-11,6-14,5-17,2-17, , 14,3% 65, -31, , -15,2 11, ,5 26,2 12,5-8, 7, 1, 82, Csökkenő eredményre Változatlan eredményre Növekvő eredményre számít számít számít Tervez beruházást Kivár Nem tervez beruházást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés ,4 Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége ,1 4, ábra: A külföldi megrendelések alakulása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3, 11, ,3 28,9 Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** , *a megrendelések növekedését tapasztaló, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége (százalékpont); **a megrendelések növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége (százalékpont) ,7 4. ábra: A foglalkoztatás alakulása -6,4-5, -4, -,2 2, 34,9 22,7 1,5 19,8 17,4 21,1-1 -3,9-5,8-1 -3, -7, -13,7-13, ,2 Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** * a foglalkoztatottak számát bővítő, ill. csökkentő vállalatok arányának különbsége (százalékpont); **a foglalkoztatottak számát bővíteni, ill. csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége (százalékpont) százalékpont február

4 Külkereskedelem, ipar és építőipar A javuló német üzleti bizalom húzhatja magával a hazai ipar teljesítményét 214. novemberben az export és az import volumene egyaránt 5,-kal bővült (év/év). A tavalyi év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi aktívum 197,5 milliárd forintot (6177,2 millió eurót) tett ki (1. ábra). Az októberi lassulást követően korrigált a szekunder szektor teljesítménye 214. novemberben: az ipari termelés 5,8, míg a feldolgozóiparé 6,7%-kal nőtt (év/év). Továbbra is a járműgyártás tekinthető húzóágazatnak, míg a gyógyszeripar eredményei megszenvedik többek között az elhúzódó oroszországi válságot. A kedvezőbb ipari adatok hátterében az állhat, hogy több hónapos negatív spirál után ismét javult az üzleti hangulat a hazai ipari termelés legnagyobb felvevőpiacának számító Németországban (2-4. ábra). Tovább tart az építőipar lassulása: az ágazat teljesítménye az előző hónaphoz képest 1,1%-kal csökkent, míg éves összevetésben már csak 8,-os növekedést tudott felmutatni 214. novemberben. Ennek hátterében az EU-s forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések, ill. az ezekhez kapcsolódó megrendelések kifutása, valamint az építőipar másik lábának tekinthető lakásprojektek még mindig alacsony szintje áll (5-6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: Az ipari és feldolgozóipari termelés alakulása (év/év) ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. november) Járműgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Egyéb feldolgozóipar Fafeldolgozás Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag előállítás Gumi, műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Számítógép, elektr. termék gyártása Fémfeldolgozás Gépgyártás Gyógyszergyártás FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN * az előző év azonos idaka = Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 99, 99, 18, 17, 15,7% 14,7% 16,7% 113, 112, 119, 11, 11, 1, ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) Feldolgozóipari termelés Ipari termelés 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása (21 = 1) Épületek építése Egyéb építmények építése február

5 Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Dinamikusan bővültek a kiskereskedelmi eladások az elmúlt évben Az üzleti várakozások mellett a fogyasztói bizalom is mérséklődéssel kezdte az idei évet (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom körüli bővülése kitartott 214 végén, az eladások tavaly január és november között 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet (2. ábra). Jó évet zártak 214-ben a gépkocsikereskedők: összesen 67,5 ezer új gépkocsi regisztrációra került sor, 2,-kal többre mint 213-ban (igaz ez a 4-át sem éri még el a 27-ben mért értéknek) (3. ábra). A bérkiáramlás lassult a tavalyi év utolsó hónapjaiban, de a fogyasztást serkentheti, hogy az alacsony inflációs környezetben a keresetek vásárlóereje emelkedik (4. ábra). Több mint 14 milliárd forinttal bővült a háztartások pénzügyi vagyona (tranzakciók szerint), miközben a kötelezettségek 275 milliárd forinttal apadtak. A megtakarítási termékek közül a belföldi befektetési jegyek bizonyultak a legkeresettebbeknek, de az alacsony kamatkörnyezetben a készpénztartás is népszerű opció volt. A hitelállomány tranzakciók szerinti zsugorodását a devizakölcsönök 365,8 milliárd forintos csökkenése okozta, amivel mindössze 91,8 milliárd forintos nettó forinthitel-felvétel állt szemben a tavalyi évben (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon 4. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) ezer darab * családi kedvezmények nélkül Újgépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint, 214. január - december) Belföldi befektetési jegyek Készpénz (forint) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények Készpénz (valuta) Belföldi bankbetétek Összes pénzeszköz Összes kötelezettség -12,3-274,8 232,4 23, 4,8 616,7 546,2 1 41,7-8 Forrás: ACEA, MFB Forrás: MNB, MFB *állampapírok, egyéb kötvények Nettó reálbér* Nettó bér* 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: MNB, MFB Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) február

6 Munkaerőpiac 214 végén megtorpant a hazai munkaerőpiaci folyamatok javulása 7,1%-ra süllyedt a munkanélküliségi ráta a tavalyi év utolsó negyedévében, ami 2, százalékponttal alacsonyabb, mint a 213 hasonló idakában mért érték. A foglalkoztatottak száma 172,2 ezer fővel emelkedett, míg a munkanélkülieké 8,1 ezer fővel csökkent 12 hónap alatt (1. ábra). A munkaerőpiaci javulás megtorpant 214 végén (ez tetten érhető a munkanélküliségi ráta süllyedésének leállásában is), ami egyszerre volt a következménye a közmunkaprogram tetőzésének, valamint az újonnan bejelentett piaci álláshelyek visszaesésének. (214-ben összességében 21,-kal több új nem támogatott munkahelyet jelentettek be a foglalkoztatók.) A hazai munkaerőpiac bár tavaly kitört a korábbi évekre jellemző válságspirálból, a további javuló tendencia azonban egyelőre nem látszik, ami elsősorban az üzleti szférára jellemző alacsony foglalkoztatási hajlandóságra vezethető vissza. Egyelőre azonban a feldolgozóipari cégek válaszaiból (sem) mutatkozik fordulat e téren (2-5. ábra). A tavalyi év első tizenegy hónapjában a bruttó bérek átlagosan 2,-kal emelkedtek a nemzetgazdaságban (év/év). A költségvetési szektorban a keresetek növekedése a közmunkaprogram nélkül 6,1% volt (6. ábra). ezer fő ezer darab ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása % 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 9% 7% ezer fő ezer fő Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe) (28. január december) 28.1 Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB % 9% 1 11% 1 Munkanélküliségi ráta 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. január - november, előző év azonos idaka = 1) Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Ipar Infokommunikáció Építőipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Ingatlanügyletek Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen 96, 115,9% 18,7% 14, 14, 13,9% 13, 13, 12, 12, 12, 11, 11,3% 1, 13, 11, 12, * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér február

7 Infláció Újabb mélypontra süllyedt az inflációs mutató Magyarországon decemberben A Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára 215. januárban 48,2 dollárra csökkent, ami 22,-kal maradt el az előző havi és 55,-kal az egy évvel korábbi értéktől (1. ábra). A fekete arany árának zuhanása az egész világgazdaságban mérsékelte a már eddig is alacsony inflációs nyomást. Az eurózóna a tavalyi év utolsó hónapjában már deflációba csúszott (-,), míg az egész 214-es évet tekintve a fogyasztói árak átlagosan,-kal nőttek az euróövezetben (2. ábra). Az üzemanyagárak mérséklődése nyomán 214. decemberben,9%-kal csökkentek az árak Magyarországon éves szinten, míg havi összevetésben,7%-os volt az áresés. A maginfláció 1, alá süllyedt (,), amit a feldolgozott élelmiszerek, valamint az alkohol és dohánytermékek árcsökkenése okozott. Az év utolsó hónapjában (novemberhez viszonyítva) egyedül a ruházati cikkek drágultak (3-4. ábra). 214 egészében éves átlagban,-kal csökkentek az árak 213-hoz képest. A fogyasztói árindex az inflációs alapmutatók és a vállalati várakozások (MFB-INDIKÁTOR felmérés) alapján egyaránt tartósan elmaradhat a jegybanki 3%-os inflációs céltól (5-6. ábra) ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó 1, 7, 5, 2,, -2, 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában Forrás: Reuters, MFB USA Eurózóna Kína 4. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. december, hó/hó) 1, 7, 5, 2,, -2, 1 2, 2, 1, Ruházkodási cikkek Szolgáltatások,, 1, Háztartási energia, fűtés -,1%, Tartós fogyasztási cikkek -,1%, Szeszes italok, doháuk -,3% , -1, Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Összesen -2, -,7% -,7% Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) -2, -2, -1, -1, -,,, 5. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 6. ábra: Vállalati várakozások az inflációs ráta felmérést követő 12 hónapos átlagos alakulására 7, 6, 3% 1% Forrás: MNB, MFB Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 3% 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 5, 4, 3, 2, 1,, 5,1% , ,1% , ,9% ,3% , , február

8 Vállalati forráshelyzet Továbbra is nettó forinthitel felvevő a magyarországi vállalati szektor Tavaly decemberben a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 47,2 milliárd forinttal bővült. A devizakölcsönök visszafizetése meghaladta az új kihelyezéseket (-9,3 ), ugyanakkor ezt ellensúlyozta, hogy forintban a vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt (+56,5 ), így hazai fizetőeszközben a cégek tizenegyedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek. A közeljövő vállalati forráskeresletét ugyanakkor némileg beárnyékolja, hogy az MFB legutóbbi, 214 i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján valamelyest mérséklődött a forrásbevonást tervező cégek aránya (1-2. ábra). A teljes vállalati hitelállományt tekintve egy hónap alatt 7,1 milliárd forintos volt a növekedés (a forint havi szintű gyengülése révén a devizakölcsönök forintban könyvelt értéke is nőtt), míg euróban számolva a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (3-4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, a 214. novemberi 4,33%-ról 4,2-ra mérséklődött decemberben, így a lengyelországihoz hasonló feltételek mellett juthatnak kölcsönhöz a hazai vállalkozások (5-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB ,1% 25, 14,3% 27,1% 24,7% 24,1% 25, 21,9% 23, 21, 12,9% 1,7% 11, 14, 1,7% 1, 12,3% 15, 15, 16, 13, 8,7% 11,1% 13,7% 14, 11,9% 15, 12,7% 14, 25,3% 14, 21,1% 2, 27, 22, 18, 2,7% 18,3% 2,7% 22,1% 26,9% 29, 35, 21,1% 22, 26,9% 27,7% 31,7% 35,9% 29, 29. tél ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 9 Forrás: MNB, MFB Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia február

9 Árfolyamok Rekordszintre gyengült a hazai deviza az euróval és a svájci frankkal szemben januárban A svájci jegybank január 15-én váratlanul feladta az 1,2 CHF/EUR szinten 211. szeptemberben fixált minimális átváltási árfolyamot, amire a helvét deviza rohamos erősödésnek indult, s az euróval szembeni árfolyam paritás környékén stabilizálódott (1. ábra). A döntést követően volatilissá váltak a devizapiacok. Januárban a feltörekvő devizák közül folytatódott a rubel gyengülése, s részben oroszországi gazdasági kitettségükből fakadóan, részben az euró amerikai dollárral szembeni felgyorsult értékvesztése nyomán (amit az Európai Központi Banktól várt élénkítő intézkedések hajtottak) a kelet-közép-európai fizetőeszközök is gyengén teljesítettek a dollár ellenében (2. ábra). A forint történelmi szintre gyengült januárban az euróval és a svájci frankkal szemben, azonban a hónap második felében felgyorsult euró-gyengülés következtében a közös európai fizetőeszközzel szemben havi szinten a régiós trendet követve 1,1%-ot erősödött a hazai deviza, míg a dollár és frank ellenében 6,2, ill. 13,-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 312, HUF/EUR, 276, HUF/USD, ill. 317,4 HUF/CHF) (3-4. ábra). A forint erősödése ellen hat a következő hónapokban az üzleti hangulat javulásának megtorpanása (5. ábra), a magyar eszközök tovább csökkenő hozamfelára és az ismét felerősödő kamatcsökkentési várakozások (6. ábra). 1. ábra: A svájci frank árfolyama az amerikai dollárral, ill. az euróval szemben 2. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 árfolyamküszöb bevezetése (1,2 CHF/EUR) 1,6 1,5 1,4 1,3 1, dollárral szembeni árfolyamgyengülés * = Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia 1,1 1,,9,8,7,6 svájci frank erősödése CHF/EUR CHF/USD ,1 1,,9,8,7,6 1 1 Forrás: Reuters, MFB Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) % 1 11% 1 99% euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB * = 1 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty % 1 11% 1 99% 9 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) fordított skála Forrás: ECB, MNB, MFB 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1, kilátások javuló megítélése HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján február

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Teljesülhetett a deficitcél 214-ben, rekordszintre süllyedtek a hosszú hozamok 215. januárban A központi alrendszerben keletkezett hiány 214-ben (825,7 milliárd forint) az éves cél 71,7%-át, míg a központi költségvetés egyenlege (-837,1 milliárd forint) az éves előirányzat 74,-át érte el, így teljesülhetett a tavalyi évre tervezett 2,9% alatti GDP-arányos költségvetési deficitcél (1. ábra). 214-ben a megelőző esztendőhöz képest a központi költségvetés bevételei 799,7 milliárd forinttal, míg a kiadások 397,8 milliárd forinttal emelkedtek, utóbbi a költségvetési szervek megnövekedett költésére (+654,7 milliárd forint) vezethető vissza. A fogyasztási típusú adóbevételek, a vállalati és a lakossági befizetések is meghaladták a 213. évi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Az idei évre a Kormány 2,-os államháztartási deficittel számol, míg az Európai Bizottság legfrissebb, februárban közzétett előrejelzése idén és jövőre 2,7, ill. 2,-os hiányt prognosztizál (3. ábra). 215 első hónapjában rekordszintre olvadtak a hosszú állampapírhozamok: az 5, ill. 1 éves másodpiaci kötvényhozam januárban 77, ill. 81 bázisponttal 2,38, ill. 2,79%-ra süllyedt. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozama 1,43-ról 1,7- ra emelkedett (+27 bázispont), így összességében laposabbá vált a hozamgörbe (4. ábra). A térségben az előző hónapban a 1 éves hozamok rendre süllyedtek (Románia: -96 bp, Csehország: -33 bp, Lengyelország: -54 bp). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés előirányzat teljesítés évi előirányzat %-a 7 7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 1, ,3 11 8,9 11,3% Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -861,7-737,2-835, ,4-62,1-932,8-825,7 528,2 59,9 4,1 367, , ,7 157, , ,3 2 2,2 1 86, , 3 43,8 3 7,9 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása (milliárd forint) 33, ,7 662,7 916, , ,7 1 69, , ,8 3 2, ,3 3 72,7 4 55, , ,4 1 17, ,8 1 21, , ,1 1 35, ,7-4 39,4-4 24,7-4 72,4-5 46,9-6 77, , , , , , , ,1-1 18, ,4-1 11,1-93,8-934,8-1 22,4-92, ,3-1 2,4 Forrás: KSH, NGM, MFB ,8-1 84, , , , , Egyéb kiadások Kamatkiadások Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Egyenleg értéke Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 152, ,7 1 35,1 96, Társasági adó 322,5 358,8 394,8 11, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 19,4 151,7 79,7% 23,9 197, 25,9 14, 4 55, , ,9 1, 2 89,6 3 14,1 3 35,6 1,7% Jövedéki adó 897,3 931,9 918,9 98, Pénzügyi tranzakciós illeték 259,6 269,4 277,9 13, Lakosság befizetései 1 654,4 1 7, ,8 13, Személyi jövedelemadó NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI Forrás: NGM, KSH, MFB 1 54,6 1 55, 1 589,1 12, 3 16, 2 964, ,5 15, 1 848, ,2 1 97,1 11, 3. ábra: Az Európai Bizottság 215. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (215. február) Forrás: Európai Bizottság, MFB -2, -2, -2, -2,7% -2, -2, -2,9% -2,9% -2,9% -3, -3, -3, -, -, -1,1% -1, -1, -1, -2, -2, -2, -2, -4,1% Franciaország -4, Spanyolország -4, Egyesült Királyság -5, Horvátország % - -1% 1%, 1,1% Görögország Németország Luxemburg Észtország Lettország Litvánia Románia Svédország Málta Csehország Ausztria Hollandia Finnország Olaszország Belgium Magyarország Szlovákia Dánia Szlovénia Lengyelország Írország Ciprus Bulgária Portugália 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MNB, MFB 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat február