Munkaerőpiaci folyamatok az Európai Unióban

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Munkaerőpiaci folyamatok az Európai Unióban Az utóbbi két negyedévben csökkent a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, és az eurózónában is pozitív trendfordulat következett be 213 végén. A fiatalok körében azonban még növekedett az állástalanok aránya, és egyelőre a tartós munkanélküliek hányada is stagnálást mutat. A foglalkoztatási várakozások és a GDP alakulása alapján is további javulás várható az unió munkaerőpiacán, azonban a foglalkoztatás bővülésének folyamata várhatóan lassú és elhúzódó lesz február A 213 első felében tapasztalt rekord magas (11,-os) szint után két negyedévnyi csökkenést követően 1,- ot ért el a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban az év végére, az eurózónában pedig kismértékű javulást követően 12,-ra süllyedt az állástalanok aránya a megelőző negyedévi 12,-os negatív csúcsértékről. Az egyes tagállamok foglalkozatási helyzete továbbra is jelentős eltéréseket mutat; miközben például Ausztriában és Németországban a munkanélküliek aránya körüli (4,9% ill. 5,), Görögországban és Spanyolországban továbbra is 2 felett áll ez a mutató. Mindazonáltal az év második felében már ebben a két gazdaságban is enyhe javuló tendencia volt megfigyelhető a foglalkoztatás terén. Az állástalanok aránya Lettországban, az IMF programból már kilépett Írországban és a pénzügyi mentőcsomag visszafizetése útján haladó Portugáliában csökkent leginkább számottevően (2,4, 2, ill. 1,6 százalékponttal) 213 folyamán (1.ábra). A közép-kelet-európai régió országainak többségében az uniós átlag alatti a munkanélküliségi ráta, kivételnek Szlovákia tekinthető, ahol 213 utolsó negyedévében 14,-os szinten állt a mutató (az előző évhez képest,4 százalékponttal csökkent). Ezen időszak alatt a térségbeli országok közül Magyarországon javult legjelentősebb mértékben a foglalkoztatási helyzet, mivel 1,-ról 9,-ra csökkent a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség mértéke azonban a régión belül továbbra is Csehországban és Romániában a legalacsonyabb (6, ill. 7,) (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban IV. negyedév Éves változás (jobb t.) Forrás: Eurostat, MFB Ausztria Németország Luxemburg Málta Csehország Dánia Hollandia Románia Nagy-Britannia Svédország Belgium Észtország Finnország Magyarország Szlovénia Lengyelország Európai Unió Franciaország Litvánia Lettország Eurózóna Írország Olaszország Bulgária Szlovákia Portugália Ciprus Horvátország Spanyolország Görögország * Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Ausztria, Nagy-Britannia esetében 213 III. negyedéves adat szerepel adathiány miatt százalékpont A tartalomból Rekord magas külkereskedelmi többlet, tovább szárnyaló építőipar... (3. oldal) Mélypontra süllyedő vállalati forinthitel kamatok, visszaeső hitelaktivitás... (4. oldal) Nyolcéves csúcson a hazai fogyasztói bizalmi index... (5. oldal) A közmunkaprogram hatásaként idén elmaradt a szokásos téli visszaesés a hazai munkaerőpiacon... (6. oldal) A középtávú kilátások alapján tartósan mérsékelt inflációs környezet várható Magyarországon... (7. oldal) A feltörekvő piacokra nehezedő nyomás alá került januárban a forint... (8. oldal) Terv szerint alakult a tavalyi hiány, az eszköz átcsoportosítási hullám a magyar kötvénypiacot is sújtotta... (9. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Stankovits Klaudia Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Az aktivitási ráta 213 harmadik negyedévében mind éves mind negyedéves összehasonlításban növekedett az unióban. A válság kezdete óta megfigyelhető emelkedő trend elsősorban annak a következménye, hogy a háztartások kiegészítő jövedelem iránti igényének hatására a korábban inaktív nők közül is sokan belépnek a munkaerőpiacra és az idősebb munkavállalók visszatérése is egyre inkább jellemző. Azonban az aktivitási ráta növekedése nem járt együtt a foglalkoztatás bővülésével, mivel a munkanélküliek aránya,4 százalékponttal nőtt, a foglalkoztatottsági ráta pedig stagnált 212 III. negyedéve és 213 azonos időszaka között. A foglalkoztatási ráta nemenkénti alakulását tekintve eltérés figyelhető meg, mivel míg a férfiak körében 7,-ról 7,-ra csökkent a foglalkoztatottak aránya, addig a nők esetében,2 százalékpontos növekedés volt tapasztalható, melynek legfőbb oka, hogy a munkaerőpiaci válság sokkal súlyosabban érintette a többségében férfiakat foglalkoztató ipari ágazatokat. A fiatalkori munkanélküliségi ráta további,6 százalékpontos emelkedéssel 23,-ra nőtt 213 harmadik negyedévre, melyben az is szerepet játszik, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalának bővülése rontja e társadalmi csoport elhelyezkedési esélyeit. (3. ábra) Éves összehasonlításban növekedett a 12 hónapnál hosszabb ideje állástalanok aránya is, azonban 213 második negyedéve óta 5,-os szinten stabilizálódni látszik ez a mutató (4. ábra). Mindazonáltal a tagállamok a tartós munkanélküliségi ráta tekintetében is jelentősen differenciáltak, így ezen a téren határozott trendváltás nem várható addig, amíg a komoly strukturális problémákkal küzdő gazdaságokban nem történik előrelépés. Az uniós munkaerőpiac konszolidációjának irányába mutat, hogy az Európai Bizottság ipari foglalkoztatási kilátásokat mérő indikátora 213 közepe óta javul, ami a korábbi trendek alapján a munkanélküliség további csökkenését vetítheti előre (5. ábra). A munkaerőpiac alakulása hosszabb időhorizonton erős korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, azonban a foglalkoztatás javulása csak késleltetve követi a gazdasági élénkülést, mivel általában először a munkaórák számában következik be alkalmazkodás, és a munkáltatók csak a növekedés pálya stabilizálódását követően döntenek új munkavállalók felvételéről. Mindez azt mutatja, hogy a következő időszakban még nem várható a foglalkoztatás nagyarányú bővülése, azonban a munkanélküliségi ráta enyhe csökkenése és a GDP várható alakulása alapvetően pozitív munkaerő piaci trendet jelez előre (6. ábra) ábra: A foglalkoztatási várakozások és a munkanélküliségi ráta alakulása ESI :3 hónappal eltolva Forrás: Európai Bizottság, MFB ESI részindex - foglalkoztatási várakozások az iparban (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) % 2. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Közép-Kelet-Európában Foglalkoztatási ráta (15-64) Munkanélküliségi ráta (25-74) Fiatalkori munkanélküliségi ráta (-25) 6. ábra: A foglalkoztatási ráta és a reál GDP változásának kapcsolata 28. III. negyedév és 213. III. negyedév között Foglalkoztatási ráta változása (százalékpont) Forrás: Eurostat, MFB 27 I. 27 II. 27 III. 27 IV. 28 I. 28 II. 28 III. 28 IV. 29 I. 29 II. 29 III. 29 IV. 21 I. 21 II. 21 III. 21 IV. 211 I. 211 II. 211 III. 211 IV. 212 I. 212 II. 212 III. 212 IV. 213 I. 213 II. 213 III. 213 IV. Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: Változások az egyes foglalkozatási mutatókban 212. III. negyedév és 213. III. negyedév között Aktivitási ráta (15-64) Teljes Nők Férfiak Teljes Nők Férfiak Teljes Nők Férfiak Teljes Nők Férfiak -,2 Forrás: Eurostat, MFB -,4 -,2,,2,4,6, ,, 4 2 Forrás: Eurostat, MFB HUN LUX DEU CZE ROM BEL AUT POL LTU -2 FIN EST FRA SWE -4 ITA BGR SVK NLD LVA -6 SVN DNK -8 PRT IRL CYP -1 ESP R² =, GRC ,2,2 Reál GDP változás,3,4,4,4 4. ábra: A tartós munkanélküliségi ráta alakulása az Európai Unióban Forrás: Eurostat, MFB Ausztria Svédország Finnország Dánia Luxemburg Németország Hollandia Nagy-Britannia Csehország Málta Észtország Románia Lengyelország Franciaország Litvánia Szlovénia Európai Unió Eurózóna Magyarország Lettország Belgium Ciprus Olaszország Bulgária Írország Portugália Szlovákia Horvátország Spanyolország Görögország 213. III. negyedév Éves változás(százalékpont),6,6, százalékpont február

3 Külkereskedelem és ipar Rekord magas külkereskedelmi többlet, tovább szárnyaló építőipar 213. decemberben a behozatal forintban számított értéke 15,, míg a kivitelé 12,9%-kal nőtt (év/év). A kereskedelmi mérleg aktívuma a tavalyi évben összesen 2167,6 milliárd forint (7271,6 millió euró) volt, 245,6 milliárd forinttal (617, millió euróval) több mint 212-ben (1-2. ábra) novemberben az ipari termelés 5,-kal (év/év) bővült (decemberben az előzetese adatok alapján 4, volt a növekedés). Az év végi leállásokat jelzi ugyanakkor, hogy havi szinten az októberi és november,5-,-os visszaesést követően decemberben 1,9%-kal mérséklődött a szektor teljesítménye. A feldolgozóipari termelés 3,9%-kal nőtt tavaly novemberben. Az új megrendelések viszont 4,-kal estek vissza az exportrendelések jelentős zuhanásának (-45,) következtében, amit egy hosszabb időszakra szóló tavalyi egyszeri nagy megrendelés miatti kiugróan magas bázis okozott (3-4. ábra) novemberben 18,9%-kal nőtt (év/év) az építőipar teljesítménye, ezen belül az épületek építése alágazat termelése 41,-kal emelkedett. Az új szerződések 133,-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, elsősorban az egyéb építményekre (infrastrukturális fejlesztések) vonatkozó új megrendeléseknek (+224,) köszönhetően (5-6. ábra). 1. ábra: A forintban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - december) Import Export ,7-986,6-72,1-633,6 1 56, , , , 2 167,6-29,9-63, ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 6. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 1) *3 hónapos gördülő átlag * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) Épületek építése Speciális szaképítés Egyéb építmények építése Építőipar összesen február

4 Vállalati forráshelyzet Mélypontra süllyedő vállalati forinthitel kamatok, visszaeső hitelaktivitás Folytatódott a magyarországi vállalati forinthitelek árának csökkenése: 213. decemberre az 1-5 éves forinthitelek átlagos kamatszintje 5,4-ra süllyedt, a hosszabb kölcsönöké pedig 5,1-ra olvadt. Így 213 végén a hazai cégek által elérhető banki finanszírozási források ára megközelítette a lengyelországit, azonban a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon a legdrágábbak a kölcsönök (1-2. ábra). Decemberben a hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciók nyomán 136,2 milliárd forinttal apadt, míg a devizakölcsönöké 66,3 milliárd forinttal zsugorodott, az MNB Növekedési Hitelprogramjának októberben indult második fázisa egyelőre nem érezteti hatását a statisztikákban. A térség országaiban éves szinten mérsékelt visszaesés jellemezte a vállalati hitelek állományának alakulását a tavalyi év végén (3-4. ábra). A vállalati kölcsönöket tekintve a hosszú lejáratú hitelek aránya novemberre 14,-ra mérséklődött, a pénzintézetek május óta elsősorban az 1-5 éves közötti hitelek kihelyezésére fókuszálnak. A pénzintézetek óvatosságát jelzi, hogy a hitel/betét ráta szeptember és november között 117,-ról 115,9%-ra csökkent (5-6. ábra) * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint * MFB, EXIM, KELER nélkül % Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június november) * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány február

5 Fogyasztás Nyolcéves csúcson a hazai fogyasztói bizalmi index 26 eleje óta nem látott szintre emelkedett a fogyasztói bizalom Magyarországon az idei év első hónapjában. A magyar lakosság várakozásainak javulása beleillik a regionális trendekbe, amelytől egyedül a romániai kilátások térnek el (1-2. ábra). Az előzetes adatok alapján a novemberi 4, után 213. decemberben 1,-kal bővült (év/év) a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. A lakossági fogyasztás növekedését jelzi, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében a nem élelmiszer jellegű árucikkek eladásai 3,-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelentheti, hogy a tartós fogyasztási cikkek értékesítésében is lassan véget érthet a hosszú ideje tartó visszaesés. A javuló várakozások mellett a lakossági vásárlások alakulását az alacsony inflációs környezetben a nettó bérek vásárlóerejének körüli emelkedése is támogatta (3-4. ábra). Az év végi jutalmaknak köszönhetően a lakosság pénzügyi eszközei 295, milliárd forinttal bővültek 213. decemberben (14,5 milliárd forinttal többel, mint egy évvel korábban). A legnépszerűbb megtakarítási formának továbbra is a befektetési jegyek, ill. a kötvények számítottak, ugyanakkor 74,3 milliárd forintnyi új banki betétlekötés is történt. A lakossági kötelezettségek alakulása (tranzakciók szerint) 44,9 milliárd forintos csökkenést mutatott a tavalyi év utolsó hónapjában (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a föbb termékcsoportok szerint (év/év) ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 4 ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények Forinthitel tranzakciók (bal t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) február

6 Munkaerőpiac A közmunkaprogram hatásaként idén elmaradt a szokásos téli visszaesés a hazai munkaerőpiacon A munkanélküliségi ráta 29 eleje óta nem látott szintre (9,) süllyedt a tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon. A foglalkoztatottak száma 16,7 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 65, ezerrel csökkent éves szinten (1. ábra). A javulásban (valamint a téli időszakban a szezonális hatások miatti hagyományos visszaesés elmaradásában) elsősorban a téli közmunkaprogram beindítása játszott komoly szerepet: tavaly novemberben 56,-kal többen vettek részt közfoglalkoztatásban, mint egy évvel korábban. Az újonnan bejelentett piaci (nem támogatott) álláshelyek száma 48,9%-kal nőtt (év/év) 213. október és december között. A tartós munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak számának tavalyi mérsékelt növekedésében (+,) ugyanakkor kizárólag a költségvetési szektor játszott szerepet, míg a versenyszférában stagnált a munkavállalók létszáma (2-4. ábra). 213 első tizenegy hónapjában a bruttó fizetések a nemzetgazdaságban átlagosan 3,-kal nőttek (év/év). A versenyszférában a bérkiáramlás üteme 3,8, míg a költségvetési szektorban 3, volt. A bruttó keresetek legnagyobb mértékben az egészségügy, az építőipar és az oktatás területén emelkedtek (5-6. ábra). ezer fő ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon % Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér ezer darab ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (213. január - november, előző év azonos időszaka = 1) Szociális ellátás Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Közigazgatás Ipar Egészségügy Szállítás, raktározás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Építőipar Mezőgazdaság Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen 99, 98, 98, 97, 95, 95, 95, 96, 99,9% 116, 17, 14, 13, 1, 1, 13, 1, ábra: A bruttó bérek* alakulása (213. január - november, előző év azonos időszaka = 1) Építőipar Egészségügy Oktatás Közigazgatás Mezőgazdaság Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Kereskedelem Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Szociális ellátás Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 99, 97, 18, 17, 16, 14,9% 14, 14, 14, 14, 13,9% 13, 12, 12, 13, 13, 13, február

7 Infláció A középtávú kilátások alapján tartósan mérsékelt inflációs környezet várható Magyarországon A tavaly decemberi 11,8-ról 18,3 dollárra mérséklődött (-2,) januárban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti ára, míg az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva 4, volt az árcsökkenés mértéke (1. ábra). Az USA-ban 1,5, Kínában 2,5, az eurózónában pedig,9% volt a pénzromlás üteme az év utolsó hónapjában (2. ábra). A hazai fogyasztói árindex újabb mélypontra süllyedt: a 12 havi ráta,-ra csökkent 213. decemberben. A maginfláció 3,6, míg az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 1, volt a tavalyi év utolsó hónapjában: ez utóbbi indexben nem szerepel (az adóváltozások mellett) a dohányárrés-emelés hatása sem, mely a hosszú távú inflációs trendeket nem érinti (3-4. ábra). A pénzromlás magyarországi ütemének lassulását a tavalyi év végén elsősorban a háztartási energiaárak ismételt (ezúttal 11,-os) csökkentése okozta, emellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára is mérséklődött az előző hónaphoz képest (5. ábra). A keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek áralakulása alapján tartósan alacsony inflációs környezet várható Magyarországon. A fogyasztói árindex idei alakulását érdemben befolyásolhatja a rezsiköltségek várható újabb csökkentése (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, Forrás: Reuters, MFB 95 9,, CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) -2, USA Eurózóna Kína -2, 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 4. ábra: Maginfláció és indirekt adóktól szűrt maginfláció alakulása (év/év) Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Indirekt adóktól szűrt maginfláció Maginfláció 5. ábra: Fogyasztói árak havi szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (213. december) 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Szeszes italok, dohányáruk Egyéb cikkek, üzemanyagok 1, 1, Szolgáltatások, Ruházkodási cikkek, Tartós fogyasztási cikkek -, Élelmiszerek -, Háztartási energia, fűtés -8, Összesen -, Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 214. február

8 Árfolyamok A feltörekvő piacokra nehezedő nyomás alá került januárban a forint Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának januárban indított szűkítésére globális portfolió átcsoportosítással reagáltak a piacok, ami elsősorban a feltörekvő piaci devizákra gyakorolt negatív hatást (1. ábra). A közép-kelet-európai régióban a magyar fizetőeszköz került leginkább nyomás alá, mivel 5,-os havi gyengülést követően közel két éves mélypontra gyengült az euróval szembeni árfolyam (a hónap végén 313,3 forint ért egy eurót), míg a cseh korona, a román lej és a lengyel zloty csupán,3,,5, ill. 2,-ot veszített értékéből (2-3. ábra). A forinteladások felgyorsulására és a hazai deviza leértékelődésére a magyar gazdaság élénkülése és a reálgazdasági kilátások javulása ellenére került sor az év első hónapjában (4. ábra), mivel a magyar eszközök kínálta hozamtöbblet a monetáris lazítás és a fiskális fegyelem folytatása nyomán jelentősen mérséklődött az elmúlt hónapokban (5. ábra), s a forintot a magas GDP-arányos államadósság következtében sebezhetőnek tartják a befektetők. A globális eszköz átcsoportosítások miatt az előző hónapok trendjét megszakítva erősödtek a jegybanki kamatemeléssel kapcsolatos piaci várakozások (6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 19% 1 dollárral szembeni árfolyamgyengülés 1 1 Forrás: Reuters, MFB 1 1 * = % % % Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása % euróval szembeni árfolyamerősödés % * =1 Forrás: ECB, MFB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) 29 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB kilátások javuló megítélése fordított skála 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB ,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján február

9 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Terv szerint alakult a tavalyi hiány, az eszköz átcsoportosítási hullám a magyar kötvénypiacot is sújtotta A kincstár előzetes adatai alapján a tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 929,2 milliárd forint volt, ami mintegy 2 milliárd forinttal kisebb a módosított 1125,2 milliárdos deficitcélnál, s a hiány a GDP 2,3-2,-át érhette el. 212-höz viszonyítva 213-ban jelentősen emelkedtek a fogyasztásból származó adóbevételek (+352,6 ), míg a vállalati adóterhelés kismértékben csökkent (-5,1 ) (1. táblázat és 1. ábra). Az idei év elején a Fed eszközvásárlási programjának szigorítása eszközeladási hullám indított el a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, ami elsősorban a feltörekvő piacokat sújtotta. A magyar diszkontkincstárjegyek bázispont közötti mértékben emelkedtek januárban, míg az 5 és 1 éves kötvények másodpiaci hozama 65, ill. 59 bázisponttal 5,31, ill. 6,2-ra ugrott. Az állampapírok eladását a régióban Magyarország szenvedte meg leginkább: az év első hónapjában a 1 éves referenciahozam Csehországban 2,5-ról 2,3-ra olvadt, Romániában és Lengyelországban 37, ill. 41 bázisponttal 5,8, ill. 4,7-ra emelkedett, míg a január végi szlovák hozam (2,5) megegyezett az egy hónappal korábbival (2-4. ábra). 2. táblázat: A központi költségvetés néhány bevételi tétele (212 és 213) 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és december között (milliárd forint) millió Ft VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFI- ZETÉSEI 212. évi teljesítés 213. évi törvényileg módosított előirányzat 213. évi előzetes teljesítés Társasági adó Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Egyszerűsített vállalkozási adó Játékadó Ökoadó Energiaellátók jövedelemadója ,7-737,2-835, ,4-611,2-979, , ,4 1 17, ,8 1 21,2 3 72,7 3 43,8 3 7,9 3 2, , ,3 2 2,2 1 86, , 1 69, , , , ,8 2 63, ,1 4 55, , ,4-93,8-934,8-92, ,3-1 2, , ,1-1 18,2-1 22, ,4-1 11, , , , , , , , ,7-4 39,4-4 24,7-4 72,4-5 67,2-6 67,6-685,9-641, -632,4-618,9-817, -746, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg Kisadózók tételes adója Kisvállalati adó ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Közműadó FOGYASZTÁSI ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki adó pont Regisztrációs adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Személyi jövedelemadó Forrás: NGM, MFB ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a 1 éves CDS-felár alakulása VIX-index (bal t.) globális kockázat-vállalási kedv erősödése Forrás: ÁKK, Reuters, MFB éves CDS-felár (jobb t.) bázispont Forrás: ÁKK, MFB 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves MNB alapkamat 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv erősödése pont február