F ó k u s z b a n. A forint/euró árfolyam emelkedés háttere 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 211. november Készítette: F ó k u s z b a n A forint/euró árfolyam emelkedés háttere A forint euróárfolyama október végén ismét 3 HUF/EUR fölé lendült, s egyelőre ott is maradt a kurzus. Az őszi árfolyamgyengülést számításaink szerint szeptemberben alapvetően regionális, majd októberben országspecifikus tényezők okozták, s vezettek a hazai deviza árfolyamának globális és regionális trendektől való elszakadásához. A forint euróval szembeni értékvesztésének megértéséhez megvizsgáltuk, hogy a márciusi 1,-os forinterősödés (ekkor értékelődött fel legnagyobb ütemben a hazai fizetőeszköz idén) és a szeptemberi 7,-os, ill. októberi 3,-os forintárfolyam gyengülés milyen egyéb hazai eszközárak, térségbeli devizaárfolyamok alakulásával volt összhangban, ill. mennyire reagált érzékenyen a globális kockázatvállalási kedv változására a forint/euró kurzus. Az év harmadik hónapjában a 1 éves magyar CDS-felár mozgásával és a román lej euró kurzusával volt leginkább szinkronban a forint/euró árfolyam változása (,84-,84 volt közöttük a korreláció). A márciusi viszonylag optimista befektetői hangulatot csak átmenetileg törte meg a hónap közepén a Japánt sújtó katasztrófasorozat, azonban a globális kockázatvállas egyik mérőszámaként alkalmazható VIX-index és forint/euró jegyzések között viszonylag erős volt az összhang (,73-as korreláció). Mivel a térség egyéb valutaárfolyamai és a VIX-index között gyenge volt a szinkron (-,25,63 közötti korreláció), így lényegében a kormányzati reformlépések és az átmeneti megingás mellett is javuló befektetői kedv adott lendületet márciusban a magyar fizetőeszköz felértékelődésének (1-2. ábra). A forint őszi gyengülésére gyökeresen eltérő környezetben került sor, s alapvetően a hazai deviza árfolyamának globális és regionális trendektől való függetlenedése következett be. Egyrészt mérséklődött a globális kockázati hangulat forintra gyakorolt hatása (a forint/euró kurzus és a VIX-index közti korreláció szeptemberben,44, októberben azonban -,21 volt), másrészt szeptemberről októberre a forint árfolyama elszakadt a többi régiós devizáétól: -,33 és,49 között tartományba süllyedt a forint és a többi devizaárfolyam közti korreláció (márciusban a román lejjel, szeptemberben pedig valamennyi vizsgált devizával erős volt a szinkron). Ezenkívül a forint árfolyam és az országkockázati felár közti kapcsolat is lazult (bár az állampapírpiaci hozamokkal való együttmozgás csak minimálisan csökkent), s a nemzetközi és hazai részvénypiaci mozgásoktól is teljesen elszakadt a forint/euró kurzus. Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) 1. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány eszközár ill. befektetői hangulatindex alakulása közti korreláció* 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, * napi adatok havi periódusonkénti összevetése ,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, VIX-index S&P 5 tőzsdeindex 1 éves CDS-felár 1 éves magyar állampapírhozam BUX index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE adatok alapján MFB számítás A tartalomból Régi súlypontok, új irányok a közép-kelet-európai országok exportjában... (2. oldal) Ismét 1 feletti ütemben bővült a magyar export, erősödnek a recessziós jelek az iparban... (3. oldal) Alig volt érezhető a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a kiskereskedelmi forgalomban... (4. oldal) A kedvezőtlen hitelezési környezetben felértékelődőben a vállalati kötvénykibocsátás... (5. oldal) 1,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, Csökkenő élelmiszer- és emelkedő üzemanyagárak, változatlan inflációs ráta szeptemberben... (6. oldal) Az óvatosabbá váló befektetői hangulatban új két és fél éves csúcsot ért el a forint/euró árfolyam... (7. oldal) A magyar állampapírok iránti kereslet csökkenése következett be októberben... (8. oldal) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: 2. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány közép-kelet-európai deviza euróárfolyama közti korreláció* Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget ,,8,6,4,2, -,2 -,4 -,6 -,8-1, Lengyel zloty Román lej Orosz rubel Cseh korona Forrás: ECB adatok alapján MFB számítás * napi adatok havi periódusonkénti összevetése

2 Régi súlypontok, új irányok a közép-kelet-európai országok exportjában A közép-kelet-európai régió gazdaságainak teljesítményére a rendszerváltás kezdete óta jelentős hatással vannak a németországi folyamatok, s az elmúlt két évtizedben kialakult számtalan és összetett kapocs a válság kezdete óta még inkább látványossá vált. A német vállalatok kilátásainak 28. végi 29. eleji történelmi mélységekbe zuhanása magával rántotta a régiós országok külgazdasági szektorát, mivel az itteni leányvállalatoknak a német (és más európai) transznacionális vállalati láncok elemeiként kellett szembesülniük a megrendelések cégcsoporton belüli visszaesésével. A német gazdaság azonban versenyképességének köszönhetően szűk egy éven belül magára talált a fejlődő régiók (elsősorban Kína) erőteljes keresletének köszönhetően, s a pozitív fordulat a közép-kelet-európai országok kivitelének alakulásában is rövid időn belül megmutatkozott. A régiós országok azonban nem egyforma mértékben tudtak profitálni a német lokomotív húzóerejéből. A Magyarországról érkező behozatal részesedése a teljes német importon belül a rendszerváltást követő,-ról 22-re 2,3%-ra bővült, ami lényegében az elmúlt évtizedben nem változott, sőt némileg (,2 százalékponttal) még mérséklődött is (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a magyar exportszektor kimaradt az EU-csatlakozást követő második boom -ból, ami különösen Lengyelországban és Csehországban volt jelentős (előbbi 1,2, míg utóbbi 1,1 százalékponttal növelte öt év alatt a német importon belüli részesedését). Az ezredfordulót követő években átlag alatt bővülő német-magyar gazdasági kapcsolatok egyben a magyar export német-orientációjának gyengülésével is jártak. Ez a folyamat a régióban Románia kivételével mindenhol tapasztalható volt (a román export németországi fókusza a nagyobb földrajzi távolság és a más irányú gazdaságtörténeti kapcsolatok miatt a legalacsonyabb szintről indult), azonban a legnagyobb eltávolodás Magyarországon volt megfigyelhető. Miközben Csehország (4,) után a magyar export (37,3%) német piacoktól való függősége volt a legnagyobb az ezredfordulón, 28-ig ez Magyarországon 1,9 százalékponttal esett vissza (Csehország: -1,1, Lengyelország: -9,9, Szlovákia: -7,2, Románia: +,7 százalékpont). Míg a válság óta eltelt időben a térség valamennyi államában jelentős szerepet játszott a német vállalatok nemzetközi kereskedelme, ez egyedül Magyarországon nem járt az adott ország kivitelén belül a német reláció erősödésével. Sőt, a Németországba irányuló export aránya ha a korábbiakhoz képest lassabb ütemben is 1,4 százalékponttal (25,-ra) csökkent. Ezzel szemben a Németországba irányuló szlovákiai export,6, csehországi és lengyelországi 1,9-1,9, míg a romániai 2,1 százalékponttal bővült 28 és 21 között (2. ábra). A gyengülő német-orientáció a magyar gazdaság szereplőinek esetében együtt járt a világgazdasági növekedés új súlypontjának számító gazdaságok (BRICS országok) felértékelődésével, amely révén az ezekben a relációkban lebonyolított kereskedelem aránya tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt (ez a dinamika 28 óta is töretlenül folytatódik). A BRICS országok közül a régió országainak történelmi és földrajzi okokból, természetesen Oroszországgal van a legszorosabb kereskedelmi kötődése. Mivel ezek a relációk sok esetben még mindig a korábbi kapcsolatokra vezethetőek viszsza, ezért különösen érdekes a közép-kelet-európai országok gazdasági orientációjának vizsgálata a távolabb eső feltörekvő piacokkal. Ez alapján két csoportra oszthatjuk a vizsgált országokat: míg Szlovákia és Románia az elmúlt évtizedben elsősorban az orosz piacokra koncentrált, jelentősen növelve az Oroszországba irányuló kivitel arányát az összes BRICS-exporton belül, addig Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon (a 29. év kivételével folyamatosan bővülő oroszországi export ellenére) jelentősen csökkent az orosz piacok jelentősége, miközben különösen Magyarországon a többi BRICS ország, elsősorban Kína szerepe felértékelődött (3. ábra). A külkereskedelmi orientáció diverzifikációja, s különösen az új növekedési súlypontok felé való eltolódása összességében csökkenti a régió országainak kiszolgáltatottságát, ill. jótékonyan hat a potenciális növekedésükre. Ez a folyamat különösen a cseh és a magyar gazdaságban látványos: miközben a jelentős kockázatot jelentő PIIGS országokba irányuló kivitelük stagnált az elmúlt évtizedben, a BRICS-export jelentősége egyre inkább megközelíti azt. 4, 3,5% 3, 2, 1,5% 1,,5%, Részesedés a német importból Oroszország részesedése a BRICS országokba irányuló exporton belül ábra: Közép-kelet-európai országok részesedése a német importon belül Forrás: IMF , 3,5% 3, 2, 1,5% 1,,5%, Magyarország Lengyelország Szlovákia Románia Csehország 2. ábra: A külkereskedelem német-orientációjának alakulása a közép-kelet-európai régióban 4, 3,5% 3, 2, 1,5% 1,,5%, 8 75% 7 65% 6 55% 5 45% 4 S2 R3 R2 R1 P2 P3 H3 H2 S3 S1 P1 CZ3 CZ2 CZ Az ország teljes exportján belül a Németországba irányuló kivitel aránya 3. ábra: A külkereskedelem BRICS-orientációjának alakulása a közép-kelet-európai régióban H1 P1 CZ1 S1 S3 S2 CZ2 H2 R1 P2 R3 R2 P3 H1 CZ3 Forrás: IMF H3, 1, 2, 3, BRICS országokba (kiv. Oroszország) irányuló export aránya a teljes kivitelen belül H1 - Magyarország 2 H2 - Magyarország 28 H3 - Magyarország 21 P1 - Lengyelország 2 P2 - Lengyelország 28 P3 - Lengyelország 21 CZ1 - Csehország 2 CZ2 - Csehország 28 CZ3 - Csehország 21 S1 - Szlovákia 2 S2 - Szlovákia 28 S3 - Szlovákia 21 R1 - Románia 2 R2 - Románia 28 R3 - Románia 21 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia H1 - Magyarország 2 H2 - Magyarország 28 H3 - Magyarország 21 P1 - Lengyelország 2 P2 - Lengyelország 28 P3 - Lengyelország 21 CZ1 - Csehország 2 CZ2 - Csehország 28 CZ3 - Csehország 21 S1 - Szlovákia 2 S2 - Szlovákia 28 S3 - Szlovákia 21 R1 - Románia 2 R2 - Románia 28 R3 - Románia 21 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia november

3 Külkereskedelem és ipar Ismét 1 feletti ütemben bővült a magyar export, erősödnek a recessziós jelek az iparban A világexport lassulása megállt a nyár végén (augusztusban +7, év/év), míg az év nyolcadik honapjában a német kivitel éves szinten erőteljes növekedést (+14,) produkált (1. ábra). Ugyanakkor a gazdasági hangulatindexek egész Európában esnek, a magyar bizalmi indikátor pedig egyre inkább a PIGS országok szintjéhez közeledik (2. ábra). A magyar export augusztusban még jól teljesített, ismét 1 feletti ütemben bővült (+1,9% év/év), míg a külkereskedelmi többlet 136,9 milliárd forintot tett ki (3. ábra). Eközben az ipari szektorban egyre erősebbek a recesszió közeledtére utaló jelek, miután augusztusban a termelés 29. december óta első alkalommal csökkent (-, év/év), igaz a külföldi megrendelések megugrottak (4. ábra). A kilátások azonban egyre rosszabbak a döntően exportra termelő feldolgozóiparban is, ahol az üzleti hangulatindex már megközelítette a 28. ősz eleji szintet (5. ábra). Minimális mértékben (+1,) nőtt az építőipar termelése augusztusban az előző hónaphoz képest (6. ábra), ez azonban várhatóan csak átmenetinek bizonyul, miután éves szinten még mindig két számjegyű (-12,3%) volt a visszaesés, s az új megrendelések is 17,-kal elmaradtak az egy évvel korábbi szinttől. 1. ábra: A világexport és a német kivitel alakulása 2. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása * 3 hónapos gördülő átlag Világexport* (év/év) Német export* (év/év) Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden) 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Forrás: Európai Bizottság * Economic Sentiment Index (ESI) ** Lengyelország, Csehország, Szlovákia *** Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország EU-27 Magyarország V-3** PIGS*** Németország 4. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) Export rendelések (bal t.) 25% 2 15% 1 5% -5% -1-15% -2-25% ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari termelés alakulása Magyarországon % ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag, Európai Bizottság % -5% -1-15% ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) november

4 Fogyasztás és foglalkoztatás Alig volt érezhető a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a kiskereskedelmi forgalomban Az üzleti mellett a fogyasztói bizalom is folyamatosan romló tendenciát mutat 211 tavasza óta Magyarországon (1. ábra), ennek eredményeként októberben (29. december után újra) a magyar háztartások voltak a legborúlátóbbak a közép-kelet-európai régióban (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom augusztusi emelkedése (mind éves, mind havi szinten +,) az átutalt nyugdíjpénztári reálhozamok mérsékelt hatását mutatta, de ez a növekedés valószínűleg csak átmenetinek bizonyul (3. ábra). A tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó lakossági szándék alapján azonban az év hátralevő részében a kiskereskedelmi forgalom volumenének zsugorodása várható (4. ábra). Csökkent a munkanélküliségi ráta (1,8-ról 1,7%-ra) Magyarországon, miután a foglalkoztatottak száma nőtt (+33,4 ezer fő), míg a munkanélküliek száma csökkent (-3,7 ezer fő) a harmadik negyedévben 21 hasonló időszakához képest (5. ábra). A lassan javuló munkaerőpiaci helyzet azonban elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető: a támogatott új munkahelyek aránya továbbra is tartósan 7 körül alakul az összes újonnan bejelentett álláslehetőség között (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában Forrás: Európai Bizottság * szezonálisan kiigazított adatok Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Magyarország ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és a vásárlási szándék alakulása 1% -1% - -3% - -5% - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban Forrás: Európai Bizottság, KSH Vásárlási szándék* (bal t.) Vásárlási szándék: 6 hónappal eltolva ** 3 hónapos gördülő átlag Kiskereskedelmi forgalom** (év/év, jobb t.) 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek ezer fő 1 12, 11,5% 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ november

5 Vállalati forráshelyzet A visszafogott banki hitelezés közepette kötvénykibocsátás javíthatja a vállalatok forráshelyzetét A nem pénzügyi vállalatok devizahitel állománya bővült, forinthitel állománya csökkent szeptemberben a hiteltranzakciók eredményeként. A vállalatok forráshelyzete azonban nemzetgazdasági szinten javult, mivel a hitelállomány csökkenését (-13,4 ) kompenzálta a vállalati kötvénykibocsátás felgyorsulása (+38,9 ) az ősz első hónapjában (1. ábra). A közép-kelet-európai térségben éves szinten 1 körüli a vállalati hitelállomány bővülése, Magyarországon azonban legfeljebb stagnálás volt megfigyelhető augusztusban (2. ábra). A magyarországi banki hitelezést elméletileg segítette, hogy augusztusban egymást követő második hónapja emelkedett a hitelintézeti szektorban mind a közvetlen külföldi források, mind a belföldi betétek állománya (erre utoljára 29 február-márciusban került sor) (3. ábra), azonban a hitelezési kilátásokat likviditási oldalról rontja, hogy a magyar pénzintézetek európai anyabankjai augusztustól egyre drágábban jutnak forráshoz a bankközi piacokon(4. ábra). A vállalati hitelkamatok tavasz óta minimálisan változnak (5. ábra), s a többi visegrádi országhoz képest továbbra is változatlanul magasak a vállalatok forrásköltségei Magyarországon (6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása és a vállalati kötvényállomány változása (hó/hó) Forrás: MNB Devizahitel Forinthitel Összes hitel Kötvényállomány 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Forrás: ECB ábra: Eurózónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása ( ) * euróra konvertált állományok Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország * MFB, EXIM, KELER nélkül Belföldi betétek összesen Forrás: PSZÁF Közvetlen külföldi forrás összesen bázispont dráguló dollárforrás Eurozónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála) Forrás: Reuters bázispont 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati euró- és forinthitel kamatok** 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves Forrás: ECB, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia november

6 Infláció Csökkenő élelmiszer- és emelkedő üzemanyagárak, változatlan inflációs ráta Az eurózóna fogyasztói árindexe megugrott szeptemberben (3,) (1. ábra), azonban az év hátralevő részében gyors ütemben mérséklődhet a pénzromlás sebessége, egyrészt a nyersanyagok világpiaci árának csökkenésével, ill. tavaly őszi emelkedésének bázisból való kifutásával (2. ábra), másrészt a gyenge belső kereslet és magas munkanélküliség következtében. Az éves infláció Magyarországon szeptemberben 3, volt, míg az előző hónaphoz képest,1%-kal csökkentek az árak (3. ábra). A szezonális hatásoktól tisztított ráta (maginfláció) 3,-ra (év/év) mérséklődött (4. ábra). A 12 havi fogyasztói árindex növekedéséhez továbbra is igaz csökkenő mértékben az élelmiszerek (+1,2 százalékpont) és üzemanyagok (+,7 százalékpont) árának emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben (5. ábra). A két termékcsoport közötti különbség azonban, hogy míg az utóbbi jelentős mértékben emelkedett (+,) az előző hónaphoz képest, az élelmiszerek átlagára köszönhetően a szezonális termékek árcsökkenésének,9%-kal mérséklődött augusztushoz viszonyítva (6. ábra). Az idényjellegű gyümölcsök és zöldségek árának mérséklődése az idén eddig elmaradt a tavalyitól, így ebben az árucsoportban (is) további árcsökkenésre lehet számítani. 1. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban 2. ábra: Nyersanyag világpiaci árak alakulása 1, 1, ,, 5,, Forrás: Reuters $/hordó - Forrás: Reuters Kína Eurózóna USA - CRB nyersanyagpiaci (aggregált) árindex (bal t.) CRB élelmiszeripari árindex (bal t.) WTI-típusú kőolaj (jobb t.) 3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon , 1,5% 1,,5% - - Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.), -,5% -1, Maginfláció Fogyasztói-árindex ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint 1 Forrás: MNB 1 1 Üzemanyag Piaci szolgáltatások,3%, Szabályozott árak,1% Élelmiszerek Ipari termékek Piaci szolgáltatások Szabadáras háztartási energia Alkohol, dohány Üzemanyag Szabályozott árak Fogyasztói-árindex (jobb t.) 6 Szabadáras háztartási energia Alkohol, dohány Ipari termékek Élelmiszerek Fogyasztói-árindex (hónap/hónap) -,9% -, -,1%,1%, Forrás: MNB -1, -,5%,,5% 1, 211. november

7 Árfolyamok Óvatosabbá váló nemzetközi hangulat, régiós trendektől elszakadó forintárfolyam A romló világgazdasági kilátások és az eurózóna körüli növekvő kockázatok miatt a biztonságos eszközök iránti kereslet újból felerősödött októberben: a frank/euró kurzus újra 1,2 CHF/EUR irányába mozdult, s az arany ára ismét emelkedésbe kezdett (1. ábra). A forint árfolyama nemcsak a globális trendektől távolodott el (2. ábra), hanem a régiós devizákétól is elszakadt. A hazai fizetőeszköz októberben 3,-ot gyengült az euróhoz képest, míg a cseh korona csupán,-ot, a lengyel zloty és a román lej pedig 1,4, ill.,5%-ot erősödött a közös európai devizával szemben (3. ábra), ráadásul a hagyományosan a magyar forinttal együtt mozgó lengyel zlotyval való szinkron is legyengült (euróárfolyamaik közötti korreláció,49-re csökkent októberben) (4. ábra). A forint árfolyampályájában országspecifikus tényezők, a magyar gazdaság romló nemzetközi megítélése játszott szerepet, ami a tartósan magas, régiós átlag feletti országkockázati felárban is megmutatkozik (5. ábra). A hazai deviza euróárfolyama két és fél éves rekordot ért el az euróval, s 14 hónapos csúcsot állított be az amerikai dollárral szemben októberben (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása $/uncia svájci frank erősödés Forrás: LBM, ECB 1, 1,5 1,1 1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5 fordított skála fordított skála Forrás: ECB, Reuters ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama Forrás: ECB euróval szembeni árfolyamerősödés 4,7 4,6 4,5 4,4 4,3 4,2 4,1 4, 3,9 3, Aranyár (bal t.) Svájci frank/euró (jobb t.) Forint/euró (bal t.) Lengyel zloty/euró (jobb t.) 6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: ECB S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* euróval szembeni árfolyamerősödés * =1 Forrás: ECB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára bázispont Forrás: ECB, Reuters éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) november

8 Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Csökkenő kereslet tapasztalható a magyar állampapírok iránt Az év háromnegyedét átölelő államháztartási statisztikák a vállalati és a fogyasztáshoz kapcsolt adók időarányos elmaradását mutatják, azonban a vállalati adók nagyobb hányada hagyományosan az év utolsó hónapjaiban folyik be a büdzsébe, s mind nominálisan, mind a tervezetthez képest kedvezőbb a bevételek idei lefutása a tavalyihoz képest. A fogyasztást terhelő adóbevételek éves teljesülése körül a gyengülő forint, a növekvő lakossági hitelterhek, az óvatosabbá váló megtakarítási attitűd és a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt azonban kockázatok merülhetnek fel (1. táblázat). Az állampapírpiaci hozamok vegyesen alakultak októberben. A diszkontkincstárjegy hozamok 1-2 bázisponttal emelkedtek a kamatemelési várakozások erősödésével, a kötvényhozamok azonban bázispontot süllyedtek (1. ábra) az országkockázati felár minimális csökkenésével (2. ábra). A külföldi kézben lévő állampapírok állománya ugyanakkor 19 milliárd forinttal csökkent az előző hónapban (3. ábra), s az elsődleges állampapír kibocsátások sem alakultak zökkenőmentesen. A 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukciók történetében például precedens nélküli esemény fordult elő azáltal, hogy október végén az alacsony kereslet miatt törölni kényszerült a jegyzéseket az Államadósság Kezelő Központ (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama ezer ,5% 8, 8,5% 8, teljesítés (előzetes) I-IX. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-IX. hó évi előirányzat %-a 7, 6,5% 6, 7, 6,5% 6, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1125,8 519,6 46, 1182,6 724,1 61, 5,5% 5, Forrás: ÁKK 5,5% 5, Társasági adó 323,4 131,8 4, 288, 154,4 53, Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 181,9 91,3 5,1% 18,1 86,5 48, 339, , 236, 67, 32,1 2322,1 72, 342,4 245, 7,7% 2313,6 174,3 73,7% 2489, 1761,3 7, 9,5% 9, ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jövedéki adó 856,5 595,7 69,5% 881,1 617,6 7,1% Lakosság befizetései 186,5 1391, 74, 1446,2 182,6 74,9% 8,5% 8, bázispont Személyi jövedelemadó 1767,9 1317, , 123,3 75,1% 7, 27 Nyugdíjjárulék befizetések Egészségügyijárulék befizetések 2255,6 1623,6 73, 2553,5 1944,4 76,1% 674,7 511,7 75, 673,4 515,6 76, 6,5% Forrás: ÁKK, Reuters Forrás: NGM 3. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő 1 éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) 4. ábra: Az elsődleges állampapírpiacon felkínált 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek mennyisége és aukciós lefedettség* Forrás: ÁKK 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 év millió Ft Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) Meghirdetett mennyiség (bal t.) Lefedettség (jobb t.) Forrás: ÁKK * lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége november