F ó k u s z b a n. A vállalati hitelállomány várható alakulása. A tartalomból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A vállalati hitelállomány várható alakulása 211. október Miközben 28 decembere óta tranzakciókból eredően Magyarországon 949 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány, a következő két évben továbbra is gyenge hitelezési aktivitás várható részben a válság elhúzódása (alacsony gazdasági növekedés, romló banki eszköz portfolió, bankközi piacokon tapasztalt likviditási nehézségek, kockázatkerülő üzletpolitika stb.), részben a válság kezelésével összefüggő kormányzati intézkedések (banki különadó, devizahitelesek végtörlesztése) következtében. Ennek eredményeként egyre jobban tágul a rés a potenciális hitelkereslet és a bankok aktivitásából következő potenciális kínálat között, ami rövidtávon megnehezíti és drágítja a gazdasági szereplők forráshoz való jutását, hosszabb távon a beruházások elmaradásán keresztül csökkenti a potenciális kibocsátás növekedési ütemét. A következő két évre vonatkozó 1,2, ill. -os gazdasági növekedés prognózisunk alapján 212-re és 213-ra a vállalati hitelkereslet és -kínálat közötti különbség számításaink szerint 72, ill. 16 milliárd forint lehet a devizahitelesek végtörlesztését figyelmen kívül hagyva. A végtörlesztés emellett a lehetőséggel élők számának becslésétől függően további milliárd forintos visszaesést jelenthet a kereskedelmi bankok vállalati hitelezési aktivitásában jövőre, s 213-ban újabb milliárd forintos csökkenést okozhat. A vállalati hitelállomány jövőbeli alakulását három megközelítésből vizsgáltuk: 1. a vállalatok potenciális hitelkereslete a becsült GDP-növekedés függvényében; 2. a válság és válságkezelés hatása a bankok hitelkínálati hajlandóságára (a csökkenő jövedelmezőség, a bankadó, a romló hitelportfolió, a hitel/betét arány alakulása, s általában a dráguló források miatt); 3. a végtörlesztés várható hatásai. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból A nemzetközi kereskedelem lassulásán túl eltérő okok vezettek a gazdasági növekedés gyengüléséhez a világ különböző pontjain... (3. oldal) A nemzetközi kereskedelem alakulásához hasonlóan a magyar exportszektor is lassabb ütemre váltott, a folyó fizetési mérleg hazai többlete azonban továbbra is magas... (4. oldal) A nemzetközi konjunktúra lefékeződése érzékenyen érinti a feldolgozóipari termelést, a megrendelések alakulása alapján a kilátások sem biztatóak... (5. oldal) A beruházási aktivitás regionálisan továbbra is gyenge, a magyar gazdaság lassulása mellett a külpiacok jelentette húzóerő csökkenése is fékezi a fejlesztéseket... (6. oldal) A tovább csökkenő kiskereskedelmi forgalom, a forintárfolyam nyári gyengülése, valamint a három hónapja stagnáló munkaerőpiac mind a fogyasztás további visszaesését valószínűsítik... (7. oldal) Lassul a fogyasztói árak növekedése a világban, a dezinflációs hatások ellenére középtávon emelkedhet az inflációs nyomás Magyarországon... (8. oldal) A vállalatok gyorsuló, a pénzintézetek lassuló hitelkeresletre számítanak, a vállalati hitelezés egyelőre mélypont közelében van Magyarországon... (9. oldal) A hitelkamatok szintje, a banki hitel/betét állomány aránya és az eszközállomány romlása is a hitelezési aktivitás csökkenésének irányába mutat... (1. oldal) A globális kockázatvállalási kedv csökkenése mellett a magyar fundamentumokkal (főleg a növekedéssel és az államháztartással) kapcsolatos romló várakozások miatt teljesített gyengén a forint... (11. oldal) Az adóbevételek alakulása és a költségvetési egyenleg alakulása körül növekedtek a kockázatok, s az állampapírpiaci turbulenciák felerősödéséhez vezetett szeptemberben... (12. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Hitelkeresleti tényezők A magyar gazdaság ban 1,2- körül várható növekedési üteme, valamint a külső konjunktúra alakulása alapján, s feltételezve az elmúlt két évben elmaradt hitelek részleges pótlásának igényét, évente kb milliárd forintos pótlólagos vállalati forrásszükséglet jelentkezik a következő években (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy az MNB adatai szerint 21 végén 7591 milliárd forintos vállalati hitelállomány 213 végére potenciálisan 85 milliárd forintra emelkedne, amennyiben a válság és a végtörlesztés bankszektorra gyakorolt hatásait nem vennénk figyelembe, azaz a gazdasági növekedésből adódó potenciális hitelkereslethez felzárkózna a kínálat. Erre azonban az utóbbit ért sokk miatt minimális esélyt látunk. Válság és válságmenedzselés A válság és annak hazai kezelésére alkalmazott eszközök jelentős hatást gyakoroltak a bankszektor tevékenységére az elmúlt három évben, ami egyértelműen megmutatkozott a pénzintézetek hitelezési tevékenységében: jelentősen dráguló forrásaik, romló jövedelmezőségük, ezzel párhuzamosan a gyengülő tőkehelyzetük, portfoliójuk gyors romlása, valamint a gyenge gazdasági és üzleti kilátások miatt növekvő hitelezési kockázatok, s végül szubjektív elemek (pl. alkalmazott gazdaságpolitika megítélése) következtében 28 ősze óta folyamatosan csökken a vállalati hitelek állománya, vagyis Magyarországot a hitelezés nélküli növekedés (creditless recovery) jelensége jellemzi. Az eredetileg 212 végéig tervezett bankadó egyrészt erőteljesen rontotta a szektor eredményességét (jövedelemtermelő képességét) (2. ábra), másrészt a jelenlegi szűk fiskális mozgástér kérdésessé teszi a különadó kivezetésének időpontját. A problémás vállalati hitelek arányának megugrása, s az egyre borúsabb növekedési kilátások miatt várhatóan elhúzódó mérséklődése, valamint a vállalati hitel/betét arány 29 tavaszi csúcspontja és lassú csökkenése éves szinten legalább 5-1 milliárd forinttal fogja vissza a vállalati hitelezést. Így a végtörlesztés és a növekedésből adódó hitelkeresleti tényezők figyelmen kívül hagyása mellett a 21-ben 7591 milliárd forintos vállalati hitelállomány elméletileg 213-ra 7414 milliárd forintra olvadna. Devizahitelek kedvezményes végtörlesztése Az év végéig végtörlesztést választó devizahitelesek számát a különböző becslések 1-3 ezer fő közé teszik, ami kb milliárd forintos lakossági hitelállományt érint. Mindez az árfolyam-különbözet miatt kb milliárdos veszteséget jelent a bankszektor számára (ennek veszteségnövelő hatását az évvége közelsége és a pénzintézetek felkészültsége miatt a 212. évre számítottuk be a banki eredmények romlásába). A bankszektor heterogenitása, eltérő tőkehelyzete és profitabilitása miatt azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bankok saját tőkéje is csökken, mégpedig a végtörlesztés okozta banki veszteség volumenének kb. felével 212-ben, s 213-ban is érezteti hatását a lassú ütemű forráspótlás következtében. Amennyiben 1 ezer ügyfél veszi igénybe a végtörlesztés lehetőségét (konzervatív becslés), akkor a banki eredmény jövő évi egyszeri és a saját tőke több évre elhúzódó csökkenése következményeként 195, ill. 65 milliárd forinttal csökkenhet a válság és válságkezelés kapcsán jelzett pályához képest a vállalati hitelállomány 212-ben, ill. 213-ban, míg 3 ezres igénybevétel esetében 525, ill. 175 milliárdos lehet a visszaesés mértéke (pesszimista becslés). Konklúzió Az általunk alkalmazott három megközelítés alapján négy forgatókönyvet állítottunk fel a hitelállomány 213-ig várható alakulását tekintve (ebből kettő a végtörlesztés intenzitásától függő variáns). A keresleti feltételek jelenlegi kilátása alapján 213-ra 8471 milliárd forintos hitelállományra lehetne számítani, a kínálat potenciális kereslethez való felzárkózásának valószínűségét a másik két megközelítés (válság, devizahitel program) figyelembe vétele, valamint a külső és belső gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt azonban alacsonynak ítéljük meg, s meglátásunk szerint a tényleges hitelpálya sokkal nagyobb eséllyel a potenciális hitelkínálat környékén fog alakulni, mint ahogy a válság kezdete óta is inkább a kínálat szabta lehetőségek és nem a kereslet jelentette szint közelében változott a tényleges vállalati hitelállomány (Lásd erről bővebben: Sóvágó Sándor: Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben. MNB-tanulmányok 94, 211. szeptember). A válság és válságkezelés potenciális hitelkínálatra gyakorolt hatása alapján a hitelállomány 7415 milliárd forintra csökkenne. Amennyiben figyelembe veszünk egy alacsonyabb mértékű (1 ezer főt érintő) végtörlesztési aktivitást is az előrejelzésben (konzervatív becslés), úgy 735 milliárd forintra mérséklődne a vállalatok hitelállománya két év múlva, míg egy nagyobb lakossági réteget (3 ezer devizaadóst) megmozgató forgatókönyv (pesszimista előrejelzés) alapján 723 milliárd forintra csökkenhet számításaink szerint a vállalati hitelállomány 213 végére (3. ábra). 1. ábra: A hitelintézetek hitelállományának tranzakciók alapján való változása és a gazdasági növekedés üteme Magyarországon IV 22.I 25.II 25.IV 23.I 26.II 24.I 26.IV 25.I 27.II 2. ábra: A hitelintézeti szektor adózott eredménye és a hitelállomány tranzakciók alapján való változása, PSZÁF 27.IV 26.I 28.II Vállalati hitelállomány bővülése a tranzakciók alapján (bal t., év/év) Adózott eredmény (jobb t., 4 negyedéves gördülő átlag) 3. ábra: A vállalati hitelállomány alakulása különböző feltételek mellett 27.I 28.I 29.I 21.I 211.I 3% -3% - -9% -1 Vállalati hitelállomány bővülése a tranzakciók alapján (bal t., év/év) GDP növekedés Magyarországon (jobb t. év/év, szezonálisan nem igazított) , Eurostat IV 29.II hitelezési gap 29.IV 21.II 21.IV, PSZÁF adatok alapján MFB prognózis II Potenciális vállalati hitelkereslet Potenciális hitelkínálat: válság és -kezelés Potenciális kínálat: válság és -kezelés + végtörlesztés (konzervatív forgatókönyv) Potenciális kínálat: válság és -kezelés + végtörlesztés (pesszimista forgatókönyv) Vállalati hitelállomány (tényadat) október

3 Gazdasági növekedés Eltérő okokból, de lassul a növekedés világszerte A nemzetközi kereskedelem lefékeződése mellett különböző tényezők vezettek a növekedés lassulásához a világgazdaság egyes térségeiben (1. ábra). Kínában a szigorodó monetáris politika, míg az USA-ban a visszafogott lakossági vásárlások és az erősen eladósodott államok, önkormányzatok kiadásainak alacsony szintje fékezi a GDP bővülését (2. ábra). Az eurózónában az adósságválság okozta bizonytalanság fogja vissza a beruházásokat és a háztartások fogyasztását (3. ábra). A közép-kelet-európai térségben a magyar növekedés megtorpanása volt a legjelentősebb (1, az első negyedéves 2,- ot követően), amely eredményeként ismét távolodik a magyar gazdaság teljesítménye a többi visegrádi országétól (4. ábra). A magyar GDP bővülésének második negyedéves lassulása a fogyasztás stagnálása és a beruházások zsugorodása mellett a készletek növekedéshez való kisebb mértékű hozzájárulására vezethető vissza (5. ábra). Az ágazatok közül továbbra is az exportorientált feldolgozóipar bizonyult a gazdaság motorjának (igaz a növekedési üteme közel megfeleződött), míg a jó időjárási feltételek és az alacsony bázis miatt a mezőgazdasági termelés megugrott (6. ábra). Az építőipar tartós zuhanása mellett a pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek zsugorodása fékezte leginkább a hazai növekedést. 1. ábra: GDP-növekedés* a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 2. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban % 1 11% 1 9% 7% * szezonálisan kiigazított adatok ** szezonálisan nem kiigazított adatok Forrás: Reuters I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Kína** (bal t.) Eurózóna USA Németország százalékpont Forrás: BEA * szövetségi szint ** tagállami és helyi szint 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV Kormányzati fogyasztás* Export Import GDPnövekedés*** (év/év) - - *** évesített ráta I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Kormányzati fogyasztás** Beruházás Fogyasztás 3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) százalékpont 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.) 29.IV 21.I 21.II 21.III Export Import Készletek* 21.IV 211.I 211.II 3% 1% -1% - -3% Forrás: Eurostat * statisztikai eltéréssel együtt * szezonálisan kiigazított adatok ** Lengyelország, Csehország, Szlovákia Forrás: Eurostat 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Magyarország V-3** (átlag) Románia ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez (év/év) 6. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 211 első félévében (év/év) százalékpont * statisztikai eltéréssel együtt ** nem kiigazított adat 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export - - -, KSH I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés** (jobb t.) Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügy, biztosítási tev. Ingatlanügyletek GDP (év/év, jobb t.) 211. I.n.év 211.II.n.év október

4 Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Lassabb ütemre váltott a hazai exportszektor, de továbbra is magas a folyó fizetési mérleg szufficit A világexport, a válságot követő erőteljes korrekción túllépve várhatóan a korábbi években tapasztalt ütemben fog bővülni a következő időszakban (1. ábra). A versenyképes német exportszektor sem képes magát függetleníteni a globális konjunktúra alakulásától: a kivitel június után ismét csökkent havi szinten (-2,). Ez rossz hír a közép-kelet-európai országok számára, ahol a külkereskedelem alakulása szorosan összefügg a németországi üzleti hangulat alakulásával (2. ábra). Júliusban ismét nőtt a magyar export (éves szinten +4,), ugyanakkor az import 29. október óta első alkalommal zsugorodott (-,) (3. ábra). A külkereskedelmi mérleg többlete is először lett az idén 1 milliárd forintnál alacsonyabb, így várhatóan a következő negyedévekben tovább csökken az áruforgalom hozzájárulása a folyó fizetési mérleg egyenleg aktívumához (4. ábra). Az exportmegrendelések alapján a hazai külkereskedelmi szektor teljesítményének korábbihoz képest lassabb ütemű bővülése várható ősszel (5. ábra), azonban a nyári korrekciót követően nem számolunk jelentősebb visszaeséssel, amit a magyar (reáleffektív árfolyammal mért) versenyképesség elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős javulása is alátámaszt (6. ábra). 1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés 2. ábra: A németországi üzleti hangulat (IFO-index) és az export** alakulása Közép-Kelet-Európában * 3 hónapos gördülő átlag * 3 hónapos gördülő átlag 85 ** euróban számolva Forrás: Eurostat, CESifo Világexport* (év/év) Német export* (év/év) Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden) 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Export volumen (év/év, jobb t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása millió IFO-index (bal t.) Magyarország* Lengyelország* Csehország* Szlovákia* Románia* 4. ábra: A reálgazdasági tranzakciók, a jövedelemmérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása 25.I 25.II 25.III 25.IV 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékéban 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alakulása alapján (28. január = 1) Forrás: JP Morgan * az Európai Bizottság felmérése -5 ** 3 hónapos gördülő átlag -6, Európai Bizottság Export megrendelések* (bal t.) Magyar export volumen** (év/év, jobb t.) versenyképesség javulása Magyarország Lengyelország Szlovákia Románia Csehország 211. október

5 Ipar Stagnáló termelés, romló kilátások, visszaeső megrendelések a feldolgozóiparban A júniusi 1, után júliusban 2,7%-kal bővült éves szinten az ipari termelés Magyarországon, azonban a megrendelések alapján rövidtávon nem várható a szektor teljesítményének dinamizálódása (1. ábra). Ezt alátámasztja a nyugat-európai (német) üzleti várakozások alakulása is, amely az egész régió termelését erőteljesen visszafogja (2. ábra) A nemzetközi konjunktúra fékező erejét jól jelzi, hogy a magyar gazdaság növekedése szempontjából kiemelt fontosságú exportorientált feldolgozóipar kibocsátása már csak stagnált a hetedik hónapban, s a szektor kilátásai további erőteljes visszaesést jeleznek (3. ábra). Ez már a harmadik negyedéves GDP-adatokban is jelentkezni fog, így a bruttó hazai össztermék bővülési ütemének további mérséklődése várható. A külső folyamatok közvetítője a másfél évvel ezelőtti fellendüléshez hasonlóan a nagyvállalati szektor, amelynek termelése már második hónapja zsugorodik (4. ábra). Júliusban tovább gyorsult (éves szinten -15,) az építőipar zuhanása (5. ábra), így a szektor termelése már az 1999-es kibocsátási szintet sem éri el. A szektor kilátásait tovább rontja, hogy a meglévő keresleti és finanszírozási problémák mellett a munkaerőköltség növekedésével az építkezések költségei is emelkedni fognak (6. ábra). 1. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 2. ábra: A német üzleti kilátások és a visegrádi országok ipari termelésének alakulása Belföldi megrendelések (bal t.) Ipari termelés (jobb t.) 29.1 Export rendelések (bal t.) IFO-index: 1 hónappal eltolva Forrás: Eurostat, CESifo * 3 hónapos gördülő átlag IFO-index: üzleti hangulat (bal t.) Magyarország* Lengyelország* Csehország* Szlovákia* Románia* ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 4. ábra: Ipari termelés alakulása (év/év) vállalati méret* szerint ESI: 1 hónappal eltolva * European Sentiment Index (ESI) ** 3 hónapos gördülő átlag, Európai Bizottság * foglalkoztatottak száma alapján ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) 25 fő felett fő 5-49 fő 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: A lakásépítés költségeinek alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag Új szerződések (bal t.) Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Lakásépítés teljes költsége (bal t.) Anyagköltség (jobb t.) Munkaerőköltség (jobb t.) október

6 Beruházások A gyengülő külpiaci kereslet hatására már a feldolgozóipari beruházások bővülési üteme is visszaesett A közép-kelet-európai régióban továbbra is Magyarországon a leggyengébb a beruházási aktivitás: 211 második negyedévében a beruházások volumene éves szinten 6,-kal, a bruttó állóeszközfelhalmozás 8,1%-kal esett vissza (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül az építőipar változatlanul lejtőn van, egyedül az exportpiacokra támaszkodó feldolgozóiparban bővültek a beruházások éves szinten, azonban a külső konjunktúra lassulása már itt is éreztette hatását (2. ábra). Míg 21 eleje óta a költségvetési szervek fejlesztései némileg tompították a versenyszféra visszaeső beruházásai révén csökkenő aggregált beruházási aktivitást, 211 második negyedévében a finanszírozási korlátok erősödése miatt a közösségi beruházásokban is csökkenés következett be (3. ábra). A hitelezési piac korlátai, a fogyasztói és beruházási cikkek iránti megrendelések visszaesése mellett az ismét csökkenő kapacitáskihasználtság is fékezi a beruházásokat (4-5. ábra). A vállalatok fejlesztési, termelésbővítési elképzeléseiben az MFB 211. őszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményeitől ezért a beruházást tervező vállalatok arányának csökkenését várjuk (6. ábra) I 28.II 1. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás éves szintű alakulása* Forrás: Eurostat 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III * szezonálisan nem igazított adatok 3. ábra: A költségvetési szervek és a vállalati szektor beruházásainak alakulása Magyarországon 29.IV Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Feldolgozóipar IKT szektor -32,3% Villamosenergia -2, Kereskedelem -5,9% Szállítás, raktározás -27, Építőipar -27,3% Ingatlanügyletek -17,9% Mezőgazdaság -3, Oktatás -5, Összesen -6, Ebből: Építés -13,7% Ebből: Gép, jármű 211. I. n.év 211. II. n.év 2. ábra: Beruházások alakulása az néhány nemzetgazdasági ágazatban (év/év) 4, 21, ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása* * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) Forrás: Eurostat Beruházási cikk - belföldi Beruházási cikk - külföldi * 3 hónapos gördülő átlag Fogyasztási cikk - belföldi Fogyasztási cikk - külföldi 5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya a kapacitáshiányt tapasztaló vállalatok között Forrás: Eurostat 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III , 1,1% 15,9% 8, 4, 38,1% 7, 7, 18, 18, 19,3% 19, 24, 21,7% 21, 58, 4, 41, 36, 16,7% 29. nyár 21. tél 21. nyár 211. tavasz Nem tervez beruházást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Tervez beruházást Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések október

7 Fogyasztás és foglalkoztatás Tovább csökkenő háztartási fogyasztás, stagnáló munkaerőpiac bizonytalan kilátásokkal A kiskereskedelmi forgalom az idei év eddigi legnagyobb mértékű éves szintű visszaesését (-1,3%) szenvedte el júliusban, ami elsősorban a forint jelentős gyengülésével, s így a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedésével, valamint a bizonytalanság fokozódása miatt elhalasztott vásárlásokkal áll összefüggésben (1. ábra). A hitelterhek növekedése valószínűleg az augusztusban kifizetett nyugdíjpénztári reálhozamok pozitív hatását is felülírta, míg a lakosság vásárlási szándékainak felmérése alapján az őszi hónapokban a fogyasztás további visszaesése várható (2. ábra). Alacsony szinten (a válság előtti eladások 2-a körül), de stabilizálódni látszik az újgépkocsi értékesítések alakulása Magyarországon (3. ábra): az idei év első nyolc hónapjában 4,-kal több autót értékesítettek, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta (1,) június óta változatlan (4. ábra). A munkaerőpiac további javulásának valószínűsége alacsony: az elmúlt egy évben az új munkahelyek számának többségét létrehozó feldolgozóiparban a külső kilátások romlása miatt még elbocsátások sem zárhatóak ki az év végén (5. ábra), s a potenciális kibocsátáshoz való lassú visszatérés alapján is legfeljebb 212 végére csökkenhet 1 alá a munkanélküliek aránya (6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és a vásárlási szándék alakulása 1% -1% - -3% Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban Forrás: Európai Bizottság, KSH Vásárlási szándék* (bal t.) Vásárlási szándék: 6 hónappal eltolva ** 3 hónapos gördülő átlag Kiskereskedelmi forgalom** (év/év, jobb t.) 3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása ezer darab Forrás: ACEA ezer fő 12, 12, 11, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, Autóregisztrációk száma (bal t.) Regisztrációk átlagos száma (23-28, bal t.) Év/év (jobb t.) Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és a foglalkoztatottak számának változása (év/év) a feldolgozóiparban 2 4 Forrás: Európai Bizottság, KSH Foglalkoztatási tervek: -6 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő I 6. ábra: A kibocsátási rés és a foglalkoztatás alakulása a magyar gazdaságban (év/év), KSH 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 7% 9% 1 11% 1 Kibocsátási rés (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Munkanélküliségi ráta várható alakulása (MFB prognózis, jobb t.) 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I fordított skála október

8 Infláció Lassul a fogyasztói árak növekedése a világban, középtávon emelkedik az inflációs kockázat itthon Csillapodik az inflációs nyomás a világgazdaságban, ami többek között az olaj árának elmúlt hónapokban bekövetkezett csökkenésének is köszönhető (1. ábra). A fogyasztói árak emelkedése Csehország kivételével (s a tavalyi román ÁFA-emelés bázisból való kifutásával) az egész régióban 3- körül alakul jelenleg (2. ábra). A 12 havi inflációs ráta kissé megugrott (+3,) Magyarországon augusztusban, aminek a hátterében az üzemanyagok vártnál nagyobb drágulása, míg a (szezonális) élelmiszerek árának kisebb mértékű csökkenése állt (3-4. ábra). Ez utóbbiak körében a jó termésnek köszönhetően további mérséklődés várható a következő hónapokban. Kismértékben (3,2-ről 3,1%-ra) csökkent a maginfláció augusztusban (5. ábra), s várhatóan tovább mérséklődik a keresleti és költségoldalról egyaránt jelentkező dezinflációs hatásoknak köszönhetően. Ezt azonban ellensúlyozni fogja a most bevezetett népegészségügyi termékadó, a novemberi jövedéki adóemelés és különösen a 2-os ÁFA-kulcs jövő év eleji 27%-ra növelése. A kamatcsökkentési lehetőség a középtávon emelkedő inflációs kockázatok mellett az országkockázat emelkedése és a forint-árfolyam gyengülése miatt gyakorlatilag megszűnt (6. ábra). $/hordó 1. ábra: A kőolaj árának változása, valamint az infláció alakulása az eurózónában, Kínában és az USA-ban Forrás: Reuters WTI-típusú kőolaj (bal t.) Eurózóna USA Kína 3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 1, 7, 5, 2,, -2, 1 9% 7% 3% 1% -1% 2. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év) Forrás: Eurostat * HICP ábra: Fogyasztói árak változása 211. augusztusban főcsoportos bontásban 1 9% 7% 3% 1% -1% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Háztartási energia Ruházkodási cikkek Szolgáltatások Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek Forrás: KSH Fogyasztói árak összesen Év/év Hónap/hónap ábra: A jegybanki alapkamat és az infláció alakulása Magyarországon % % 1 9% 7% Maginfláció Fogyasztói-árindex, KSH MNB alapkamat (bal t.) Fogyasztói áremelkedés (jobb t.) október

9 Vállalati forráskereslet A vállalatok gyorsuló, a bankok lassuló ütemben bővülő hitelkeresletre számítanak A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozói képessége 211 második negyedévében a GDP 1,8, az utolsó négy negyedév átlagában pedig a GDP 1,9%-át érte el, így a szektor 29 eleje óta tartósan nettó megtakarító (1. ábra). A magyarországi bankok enyhe többsége az MNB nyári hitelezési felmérése alapján 211. télig a vállalati hitelkereslet további bővülésével számol. A várakozások alapján a hosszú lejáratú hitelek iránt valamivel élénkebb lehet az érdeklődés, s inkább a mikro- és kisvállalatok részéről várható nagyobb kereslet a banki források iránt (2-3. ábra). A devizahitelek irányában a bankok nagyobb hányada szerint csökkenhet az érdeklődés, míg a forinthitelek esetében növekvő vállalati kereslettel kalkulálnak a pénzintézetek (4. ábra). A tavaszi MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés szerint a vállalatok mind forgóeszközhitelek, mind fejlesztési források iránt az előző évekhez képest nagyobb igényt támasztanak 212. tavaszig, a növekvő érdeklődés valamennyi vállalati méretkategóriában kitapintható (5. ábra). A vállalati hitelezés egyelőre továbbra is visszafogottan alakul, a szektor tranzakciókból eredő hitelállománya augusztusban árfolyamhatástól megtisztítva 9,2 milliárd forinttal csökkent (6. ábra) ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)* 29.I * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.) 29.II 29.III 29.IV Mikro- és kisvállalatok * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 21.II Államháztartás Külföld 21.III 21.IV 211.I 211.II Közép- és nagyvállalatok ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* I 4. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 29.I 29.II 29.II 29.III 29.III 29.IV 29.IV Forinthitelek 21.I Rövid lejáratú hitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 21.II 21.III 21.IV Devizahitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.II 21.III 21.IV 211.I Hosszú lejáratú hitelek 211.I 211.II 211.II ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalatok megítélése alapján 6. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása % ,7 11,7 16,1 1,5 19,7 15,8 14, 11,7 29, 19,1 18,8 16,6 14,9 31,9 24,6 21,6 25,7 28, 17,9 16,1 19,6 21,3 13,6 14,9 18,7 13, 7,4 3,6 19,3 36,6 21,6 29,5 13,9 12,7 13,6 12,3 9,1 22,9 29,9 28, 3,6 17,5 13,5 5,7 1,6 63,6 66, 64,3 11,7 17,1 11,9 53,6 53,9 55,6 29. nyár 29. tél 21. nyár 33,1 42,1 5,6 52, 29, tavasz 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 29. nyár 29. tél 21. nyár 25,5 38,6 43,2 45,7 26, tavasz 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz Devizahitel Forinthitel Összes hitel Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések Mindkettő Fejlesztési forrás Forgóeszköz hitel Egyik sem október

10 Banki forráskínálat A hitelkondíciók és a bankok forráshelyzete alapján is lassan indulhat be a vállalati hitelezés A közép-kelet-európai térségben éves szinten 1 körüli a vállalati hitelállomány bővülése, Magyarországon azonban legfeljebb stagnálás volt megfigyelhető augusztusban (1. ábra). A vállalati hitelezés felpörgését számos tényező nehezíti. A bankok hitel/betét aránya továbbra is viszonylag magas: a vállalati, ill. lakossági portfolió szerint júliusban 169,8, ill. 119,, előbbi terén gyorsabb ütemű csökkenés tapasztalható a 29. márciusi csúcs óta (2. ábra). További akadály, hogy a bankok mérlegében tartósan magas a nem problémamentes hitelek aránya (3. ábra). A pénzintézetek egyre kisebb hányada tervezi a közép- és nagyvállalati hitelezési tevékenységét bővíteni a következő fél évben az MNB hitelezési felmérése szerint, míg a kisebb vállalatok iránt nyáron megugrott a bankok érdeklődése (4. ábra). Az euróhitelek kondíciói változatlanok maradtak július és augusztus között, a forinthitelek kamatai átlagosan 5-1 bázispont körül csökkentek (5. ábra), azonban a visegrádi országokhoz képest Magyarországon továbbra is magasnak számítanak a nemzeti valutában kínált hitelek kamatai (6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya * euróra konvertált állományok * MFB, EXIM, KELER nélkül Forrás: ECB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Forrás: PSZÁF Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Összes hitel/betét arány ábra: A nem problémamentes vállalati hitelek arányának alakulása* 4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* Q4 Forrás: PSZÁF * nem problémamentes vállalati hitelek/ hitelintézetek vállalati hitelállománya 26 Q2 26 Q4 27 Q2 27 Q4 28 Q2 28 Q4 29 Q2 29 Q4 21 Q2 21 Q4 211 Q I 29.II * hitelkihelyezés bővítését tervező bankok aránya mínusz hitelkihelyezés csökkentését váró bankok aránya 29.III 29.IV. Mikro- és kisvállalatok 21.I 21.II 21.III 21.IV. 211.I 211.II Közép- és nagyvállalatok ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves Forrás: ECB, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia október

11 Árfolyamok Nemzetközi és országspecifikus tényezők gyengítették a hazai devizát szeptemberben Jelentős korrekció következett be az arany világpiacán és a svájci frank árfolyamában: a nemesfém unciánkénti ára a szeptember eleji 19 dollár körüli szintről a hónap végére 16 dollárig zuhant, s az alpesi deviza euróárfolyama is süllyedni kezdett az amerikai dollár és az egyéb alacsony kockázatú eszközök felértékelődésével járó portfolióátrendeződés következtében (1. ábra). A hazai fizetőeszköz 7,-ot veszített értékéből az euróval szemben részben a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi hangulat (2. ábra), részben a magyar csődkockázat megítélésének romlása következtében (3. ábra). A 29 HUF/EUR fölé kerülő árfolyam két és fél éves rekordnak felel meg. A forint nyújtotta a leggyengébb teljesítményt a régiós devizák közül az első őszi hónapban, csupán a lengyel zloty havi árfolyamváltozása (6,-os gyengülés) közelítette meg a forintét (4. ábra). Mivel a közép-kelet-európai devizaárfolyamok közötti szinkron szeptemberben volt a legerősebb idén (forint-zloty között,95 a korreláció), így a forint relatíve gyengébb teljesítménye országspecifikus tényezőkre (költségvetési és növekedési kockázatok) vezethető vissza. Augusztusban a magyar fizetőeszköz 15,1%-ot veszített értékéből a dollárral (a 218 HUF/USD árfolyam 8 havi csúcsot jelent), s 3,1%-ot a svájci frankkal szemben (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása $/uncia svájci frank erősödés Forrás: LBM, ECB 1, 1,5 1,1 1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5 fordított skála fordított skála Forrás: ECB, Reuters S&P 5 (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára 4. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* bázispont Forrás: ECB, Reuters euróval szembeni árfolyamerősödés * =1 Forrás: ECB Aranyár (bal t.) Svájci frank/euró (jobb t.) 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty 5. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: ECB euróval szembeni árfolyamerősödés ,6 4,5 4,4 4,3 4,2 4,1 4, 3,9 3, Forrás: ECB Forint/euró (bal t.) Lengyel zloty/euró (jobb t.) HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) október

12 Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Növekvő kockázatok az adóbevételek teljesülése körül, emelkedő állampapírhozamok Az adóbevételek közül január-augusztus között a lakossági jövedelmeket terhelő adóbevételek a társasági adókhoz képest időarányosan nagyobb mértékben folytak be az államkasszába, míg a 211-re tervezett fogyasztási típusú adóbevételek teljesülését az év hátralevő részében a gyengülő forint, a növekvő lakossági hitelterhek, a gyenge fogyasztás és a vártnál lassabb növekedés következtében növekvő kockázatok övezik (1. táblázat). A magyar állampapírhozamok bázispontot emelkedtek szeptemberben. A fölé kerülő diszkontkincstárjegy hozamok a kamatemelési várakozások felerősödését jelzik, az év eleji szintekig kúszó 5-1 éves kötvényhozamok, a két és fél éves rekordot elért 1 éves CDS-felár (55 bp) pedig a költségvetés fenntarthatóságának romló piaci megítélését mutatják (1-2. ábra). A külföldi kézen lévő állampapírállomány az év eleje óta havonta átlagosan 1-15 milliárd forintos emelkedés után szeptemberben 415 milliárdos új rekord elérése mellett stagnált, a papírok átlagos hátralévő futamideje 3,28 évről 3,25 évre csökkent (3. ábra). Az állampapírpiaci feszültségeket jelzi, hogy az elsődleges piacon a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek iránti kereslet szeptember végén az ezredforduló óta nem tapasztalt szintre (,75-ös lefedettség) zuhant (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama ezer , 8, 8, 8, teljesítés (előzetes) I-VIII. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-VIII. hó évi előirányzat %-a 7, 7, 6, 6, 7, 7, 6, 6, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1125,8 396,9 35,3% 1182,6 635,1 53,7% 5, 5, Forrás: ÁKK 5, 5, Társasági adó 323,4 117,3 36,3% 288, 137,9 47,9% Egyszerűsített vállakozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 181,9 89,3 49,1% 18,1 84,7 47, 339, , 179,9 63, 32,1 284,7 65,1% 342,4 2164, 63, 2313,6 1553,4 67,1% 2489, 1595,9 64,1% 4, 9, 9, , 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 2. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár Jövedéki adó 856,5 511,6 59,7% 881,1 545,2 61,9% Lakosság befizetései 186, , 67, 1446,2 961,9 66, 8, 8, 7, bázispont Személyi jövedelemadó 1767,9 1177,5 66, 1363, 98,9 66,7% 7, Forrás: ÁKK, Reuters 27 Nyugdíjjárulék befizetések Egészségügyijárulék befizetések 2255,8 1463,8 64,9% 2592,9 1813,2 69,9% 674, , 673,4 459,4 68, 6, Forrás: NGM 3. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő 1 éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) 4. ábra: Az elsődleges állampapírpiacon felkínált 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek mennyisége és aukciós lefedettség* Forrás: ÁKK 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 év millió Ft Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) Meghirdetett mennyiség (bal t.) Lefedettség (jobb t.) Forrás: ÁKK * lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége október