F ó k u s z b a n. A külföldi bankok közép-kelet-európai régióval szembeni követeléseinek alakulása

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A külföldi bankok közép-kelet-európai régióval szembeni követeléseinek alakulása 28 szeptembere óta a közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai pénzintézetek jelentős mértékben csökkentették hitelezési tevékenységüket a régióban, ami megnyilvánult egyrészről közvetlenül a bankszektorból történő forráskivonásban, másrészről az egyéb szektorokkal (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) szembeni külföldi követelések csökkentésében is. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai alapján megvizsgáljuk, hogy milyen mértékű volt ez a forráskivonás a térség egyes országaiban, milyen tényezők befolyásolhatták a régióval szembeni külföldi követelések alakulását, különös tekintettel a magyarországi folyamatokra november 28 szeptembere óta a kelet-közép-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai bankok jelentős mértékben csökkentették hitelezési tevékenységüket a régióban, országonként és idakonként azonban eltérő mértékben. A bankszektornak nyújtott külföldi hitelek szintje 28 harmadik negyedéve és 21 eleje között folyamatosan csökkent a térségben, ebben az idakban még legkevésbé Magyarországon (1. ábra). 21 második negyedévétől kezdve újra megindult a közép-kelet-európai térségbe irányuló hitelezés. Ennek mértéke Lengyelországban volt a legkiemelkedőbb, ahol a bankszektorba áramló külföldi források szintje 211 közepére elérte, majd közel 15%-kal meg is haladta a válság előtti értéket. Szlovákiában 38,-os, Csehországban 3,- os, Romániában 25,7%-os növekedés volt megfigyelhető ez alatt az egy periódus alatt, miközben Magyarországon az előző évekhez hasonlóan - csak stagnált a szektor külföldi forrásállománya. 211 közepe és 212 második negyedéve között azonban ismét erős forráscsökkenés történt az egész régióban: Csehországban 16,1%-os, Romániában 2,-os Lengyelországban 25,7%-os Magyarországon pedig 39,-os volt a forráskivonás mértéke szinten, egyedül Szlovákiában nőtt a külföldi források állománya (31,1%-kal). A régiós szintű külföldi forrásállomány-csökkenés az eurozóna elhúzódó válsága mellett azzal is magyarázható, hogy több országban a devizahitelezés szigorúbb szabályozásának hatására ezen hitelek állománya jelentős mértékben visszaesett. (Folytatás a 2. oldalon) millió US dollár ábra: Külföldi bankok követelésállománya a régiós országok bankszektoraival szemben Forrás: BIS, MFB 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia A tartalomból A Magyar Fejlesztési Bank 212. i vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) első eredményei... (4. oldal) Rekord többletet ért el a külkereskedelmi mérleg az év első nyolc napjában... (5. oldal) A bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a beruházási hitelezést veti vissza... (6. oldal) A javuló foglalkoztatási adatok ellenére a kiskereskedelmi forgalom tovább mérséklődik... (7. oldal) Négy csúcsra ugrott az inflációs ráta Magyarországon... (8. oldal) Októberben a magyar forint volt az egyik régiós slágerdeviza... (9. oldal) Az októberi kiigazítással a tervezett körül alakulhat az év végi hiány... (1. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Közreműködött: Stankovits Klaudia Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 Az egyéb szektorok (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) számára nyújtott külföldi tőke tekintetében alapjaiban hasonló tendenciák érvényesültek (2. ábra). A régió országai közül a leginkább pozitív trend Szlovákiában volt megfigyelhető, ahol 28 eleje és 212 második negyedéve között 18,-kal növekedett a külföldi tőkebefektetések szintje, míg Csehországban 19,5, Lengyelországban 22,6, míg Romániában 25, volt a visszaesés mértéke. Magyarországon 49,6 milliárd dollárról 25,3 milliárdra zuhant a külföldi források állománya a nembanki szektorban, ami 48,-os esésnek felel meg. A kiugróan negatív adat Magyarország többszörös leminősítésére, az elhúzódó EU/IMF tárgyalásokra és a befektetők számára bizonytalan gazdaságpolitikai környezetre vezethető vissza. A külföldi finanszírozás aránya a vizsgált közötti periódusban 21 utolsó negyedévében esett a legmeredekebben Magyarországon mind negyed, mind viszonylatban (3,3%), ami valószínűleg az ekkor hatályba lépett szektorális különadók hatását tükrözi. Régiós szinten a külföldi banki finanszírozási igény csökkenését az uniós források növekedése is magyarázhatja. A magyarországi és régiós folyamatokat részletesebben öszszehasonlítva megállapítható, hogy 28 előtt Magyarországon kisebb mértékű volt a külföldi tőkebefektetés növekedési üteme (3. ábra), főként a bankszektorban, ami egyben ahhoz is hozzájárult, hogy hazánkban a válság hatására kisebb mértékben esett vissza a külföldi tőkeszint, mint a környező országokban. Egészen 21 második negyedévéig a hazai nem-banki szektor külföldi finanszírozása a régiós trendnek megfelelően alakult, a bankszektorból pedig régiós átlag alatti mértékű volt a tőkekivonás üteme. Ezzel szemben, miközben 21 közepétől régiós szinten újra megindult a bankszektorba irányuló külföldi hitelezés, addig Magyarországon 21 negyedik negyedévében 11,1%-os visszaesés következett be, ami főként az ekkor bevezetett bankadónak a következménye volt. Ezután 211 első két negyedévében a külföldi hitelintézetek kis mértékben (4,9% ill.,9%) ismét növelték magyarországi hitelezési tevékenységüket az előző év azonos idakaihoz viszonyítva, azonban 211 harmadik negyedévében újabb jelentős zuhanás következett (18, szinten), ami valószínűsíthetően az ekkor hatályba lépett, bankok számára kedvezőtlen végtörlesztési szabályozásnak tulajdonítható. Míg 211 vége előtt a nem-bank szektorban volt nagyobb mértékű a tőkekivonás mind Magyarországon, mind a régióban, 212 elejétől ez a tendencia megfordult: 212 második negyedévében a régió bankszektorában 24,5%-kal csökkentették kitettségüket a külföldi pénzintézetek, míg az egyéb szektorokban 16,1%-kal. Magyarországon 39, illetve 23, volt a banki és nem-banki forrásállomány visszaesésének aránya. A magyar bankszektorral szembeni követelésállomány csökkenéséhez a bankokat terhelő adók mellett hozzájárult a háztartási devizahitelezés korlátozása is, ami középtávon a forráskivonás jelentősebb hányadát magyarázhatja, mivel Magyarország régiós összehasonlításban magas lakossági devizahitel aránynyal rendelkezett. millió US dollár 2. ábra: Külföldi bankok követelésállománya a régiós országok nem-bank szektoraival szemben Forrás: BIS, MFB 25.IV 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia 3. ábra: A külföldi követelések változása a bank és nem-bank szektorban Magyarországon és a régióban IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I Magyarországi nem-bank szektor Régiós nem-bank szektor 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV Forrás: BIS, MFB 211.I 211.II 211.III 211.IV Magyarországi bankszektor Régiós bankszektor 212.I 212.II A Magyarországgal szembeni külföldi követelések közel 8-a négy országból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból, és Belgiumból származik. Míg 28 elején a német hitelintéze november

3 zetek rendelkeztek a legnagyobb magyarországi kitettséggel (az összes követelés 29,5%-ával), addig az idei év második negyedévének végén az osztrák bankok magyarországi hitelállománya volt a legmagasabb (a teljes követelésállomány 3,-a), miközben a német forrásállomány aránya 24,-ra csökkent (4. ábra). Az abszolút számokat tekintve az is látható, hogy a német hitelintézetek vonták ki legnagyobb mértékben tőkéjüket Magyarországról: míg 28 elején 31,4 milliárd dollárnyi követelésük volt, 212 második negyedévére ez 13,2 milliárdra csökkent. Hasonlóan nagymértékű volt a belga tőkekivonás mértéke is: ezen idak alatt 9,9 milliárd dollárról 4,5 milliárdra apadt a belga források állománya. Az osztrák és az olasz források abszolút értelemben ugyan visszaestek 25,6 milliárd dollárról 16,3-ra illetve 14,8 milliárdról 11,5-re, de a teljes külföldi követelésállományhoz mért arányuk növekedett. Figyelemreméltó változás még, hogy az USA-ból érkező tőkebefektetések aránya ezalatt 1%-ról 7%-ra emelkedett. A régióval szembeni külföldi követelések legnagyobb arányban Ausztriából (23,3%), Németországból (2,9%) Olaszországból (11,7%) és Franciaországból (1,) származtak 212 második negyedévében, ezen kívül még jelentősebb volt a holland, a belga, a görög és az angol banki források aránya (sorra 5,4 5, 4,5, ill.3,). Míg Magyarországgal szemben a német bankok felére csökkentették kitettségüket, a régió többi országában átlagosan csak 12,3%-kal estek vissza a Németországból származó banki források 28 eleje és 212 második negyedéve között (5. ábra). Ez azt mutatja, hogy német bankok ugyan mérsékelték közép-kelet-európai kitettségüket, de nem vonják ki jelentős mértékben tőkéjüket a régióból, az erurozóna tagállamokhoz viszonyított gyors német gazdasági növekedésnek köszönhetően. Figyelemre méltó, hogy a Franciaországból származó források a válság előtti értékhez képest is növekedtek körülbelül 1-kal, a francia tőke állománya ezalatt az idak alatt a régió minden országában közel azonos arányban emelkedett, Magyarországot kivéve, ahol 39,9%-kal visszaesett (a francia követelésállomány az adatok hiányossága miatt nem szerepel az ábrán). A belga források tekintetében a Magyarország esetében kimutatott jelentős tőkekivonás azonban nem egyedi eset, a belga bankok ugyanis felére csökkentették az egész régióval szembeni követelésállományukat a 28 eleji értékhez viszonyítva. Az EU tagállamok Fitch nemzetközi hitelminősítő szerinti besorolását és a bankszektor külföldi forrásainak GDP- arányos hányadát tekintve pozitív korrelációt figyelhetünk meg (6. ábra). A 28 eleji és a 211 végi összefüggést összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi követelések GDP-hez viszonyított hányada jelentősen visszaesett az unió egészében. A hitelbesorolás és a külföldi források kapcsolatát mutató trendvonal meredeksége harmadára csökkent, ami azt mutatja, hogy 211 végén a hitelbesorolás egy fokozatnyi javulásának hatására a bankrendszerbe befektetett külföldi hitelek állománya csak harmadannyival növekszik, mint 28-ban. Ez jól szemléleti, hogy a külföldi kitettségek vállalásánál sokkal kockázatkerülőbbé váltak a befektetők. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon magasabb a bankszektorral szembeni külföldi követelések állománya, mint amennyi az ország hitelbesorolása alapján a trendnek megfelelő lenne, ami esetleges további tőkekivonást is jelezhet. 3 millió US dollár millió US dollár 4. ábra: Külföldi bankok magyarországi követeléseinek állománya I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II Ausztria Németország Olaszország Belgium 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.III 29.IV 29.IV 21.I 21.I 21.II 21.II 21.III 21.III 21.IV 21.IV Forrás: BIS, MFB 5. ábra: Külföldi bankok kelet-közép-európai régióval szembeni követeléseinek állománya Forrás: BIS, MFB Hollandia Belgium Görögország Olaszország Németország Ausztria 6. ábra: Hitelbesorolás és Diagramcím bankszektor GDP arányos külföldi forrásainak kapcsolata az EU tagállamokban 211 végén AAA65 AA+ AA AA- 55 A+ A A- 45 BBB+ BBB BBB- BB+ 35 Magyarország y = 24,79x + 39,863 BB R² =,1297 BB- B+ 25 B Forrás: BIS, UNCTAD, Fitch, MFB B- CCC Bankszektorral szembeni GDP-arányos külföldi követelések 211.I 211.I 211.II 211.II 211.III 211.III 211.IV 211.IV 212.I 212.I 212.II 212.II 212. november

4 M F B - I N D I K Á T O R ő s z A Magyar Fejlesztési Bank 212. i vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei alapján mérsékelt javulás tapasztalható a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban, ami a kedvezőbb külpiaci lehetőségeknek, az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak volt köszönhető. Ez utóbbival kapcsolatban azonban a vállalati szektort erős kettősség jellemzi: a határozott fejlesztési tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, valamint a cégek 57,3 küzd kapacitásfelesleggel, ami a 29. nyár óta mért legmagasabb szint. A felmérésben szereplő vállalatok makrogazdasági várakozásai nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest, a következő 12 nap során alacsony gazdasági növekedéssel (átlagosan,-os GDP bővüléssel) és magas inflációval kalkulálnak (6,). A fogyasztói árak várt alakulásával kapcsolatos vállalati válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére az inflációs várakozások (a kínálati oldalon) magas szinten ragadtak be. MFB-INDIKÁTOR Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása MAKRO- GAZDASÁGI A felmérésben résztvevő vállalkozások makrogazdasági kilátásai továbbra is elsősorban a külső (piaci) hatásokkal mutatnak együttmozgást. A válaszadó cégek makrogazdasági várakozásait továbbra is elsősorban a külső hatások határozzák meg (1. ábra). A külföldi piaci lehetőségek megítélésének kismértékű javulását a magyarországi vállalatok exportpiaci pozícióinak stabilizálódása okozta. A beruházást tervező vállalatok aránya közel 8 százalékponttal 59,-ra emelkedett, miközben tovább nőtt a kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások részesedése is (212 én 57,3%) (2. ábra). Ez arra enged következtetni, hogy a tervek többsége inkább pótló, tovább nem halasztható beruházásokra vonatkozik, nem pedig új fejlesztéseket takar. A forráskereslet emelkedése alapvetően a beruházási elképzelésekhez kapcsolódik (3. ábra), ugyanakkor csökkent a folyó költségeik PIAC Belföld Külföld BERUHÁZÁS FINANSZÍ- ROZÁS , 41,5 43,7 46,5 53,5 5,6 52, ,1 38,9 44,4 47,2 51,9 47,5 49, ,4 43,1 45,4 46,9 56,4 44,7 44, ,2 48,6 54,1 54,2 61,8 55, 55, 21. nyár 47,1 41,5 43,7 43,9 46,6 49,1 49,1 29. tél 43,9 31,8 4,3 43,5 45,5 49,8 49,8 29. nyár 37,3 2,6 35,7 39,2 39,7 5,6 5,6 fedezésére is külső forrásokra szoruló cégek aránya. A fél évvel ezelőtti eredményekhez képest valamennyi hitelfelvételi körülményt kedvezőbben ítélték meg a felmérésben szereplő cégek: különösen a devizaárfolyamok változásában, a forint- és devizahitelek kamatkülönbségében, valamint a kamat mértékében tapasztaltak javulást ábra: A vállalatok makrogazdasági várakozásainak, valamint belföldi és külföldi piaci helyzetük megítélésének alakulása 29. nyár 29. tél Belföld-alindex (bal t.) 21. nyár Makrogazdasági-index (jobb t.) Külföld-alindex (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2. ábra: A következő 12 napban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása 3. ábra: A következő 12 napban külső forrásbevonást tervező vállalatok aránya fordított skála 5 55% 6 65% 7 58,1% 52,3% 5, 29. nyár 54,7% 55, 29. tél 45,9% 21. nyár 66,5% , 53,5% 51, 57,3% 4,7% Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) ,5% 53, 212. Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.) 59, , 5, 45, 4, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések ,1% 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 29, 14,3% 12,9% 12,3% 25,3% 35, 27,1% 24,7% 24,1% 16, 14, 2,7% 22,1% 21,1% 22, 15, 15,5% 15, 12,7% 2,7% 26,9% 21. tél 21. nyár Tervez forrásbevonást Valószínűleg tervez Kivár Valószínűleg nem tervez Nem tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések november

5 Külkereskedelem és ipar Rekord többletet ért el a külkereskedelmi mérleg az év első nyolc napjában A világkereskedelem továbbra is a hosszú távú átlag alatti ütemben bővül, s a globális konjunkturális kilátások romlása következtében ez tartósan így maradhat (1. ábra). A magyar gazdaság növekedési kilátásai szempontjából kedvezőtlen, hogy 212. augusztusában lassult a kivitel bővülési üteme Magyarországon (1,7% év/év a júliusi 5,-ot követően). Az alacsony belső kereslet miatt azonban az import zsugorodott (-,3% év/év), így a külkereskedelmi többlet 162,9 milliárd forintot ért el. Összességében az első nyolc nap kereskedelmi aktívuma már 85,7 milliárd forinttal meghaladja az egy évvel korábbi szintet (2-3. ábra). A feldolgozóipari termelés 1,-kal (év/év) visszaesett augusztusban, s rontja a kilátásokat, hogy mind a belföldi (-7,1%), mind a külföldi megrendelések (-17,3%) csökkentek, továbbá a várakozások alapján sem látszik fordulat a szektor teljesítményében a következő napokban (4-5. ábra). A júliusi egyedi hatásokra visszavezethető növekedést követően 212. augusztusban ismét csökkent az építőipari termelés (-5,3% év/év). Az új szerződések,5, míg a rendelésállomány 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (6. ábra) Forrás: CPB, OECD ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) % 2 15% 1 5% -5% -1-15% -2-25% * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) 25, 2, 15, 1, milliárd Ft 5,, -5, -1, -15, 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon január és augusztus között 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) milliárd Ft ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) Belföldi megrendelések (bal t.) Export megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) % % ESI - Feldolgozóipar: 1 nappal eltolva ESI - Feldolgozóipar (bal t.), Európai Bizottság * ESI (European Sentiment Index) ** 3 napos gördülő átlag Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) * 3 napos gördülő átlag Tárgy végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) -5% -1-15% november

6 A vállalati hitelezés helyzete A bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a beruházási hitelezést veti vissza Tíz nap után ismét bővült a vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként: szeptemberben 9,4 milliárd forintos volt a növekedés a forintkölcsönök állományának bővülése következtében. Régiós összevetésben Lengyelország kivételével a vállalati hitelezés dinamikája lassulást mutat, s egyre kevésbé számít egyedinek a gyenge magyarországi hitelaktivitás (1-2. ábra). Tovább tart a magyarországi hitelintézetek mérlegalkalmazkodása, a hitel/betét ráta 212. augusztus végén 129,7%-os, 26 eleji szintre süllyedt. A bankrendszer csökkenő hitelezési aktivitása elsősorban a beruházási hitelekre hat negatívan: az 5 évnél hosszabb lejáratú vállalati kölcsönök állományának aránya augusztusban csupán 16,, az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal alacsonyabb volt (3-4. ábra). A bankok forrásköltségeinek csökkenése a vállalati hitelkamatokat is fokozatosan lefelé mozdítja, így a legalább 5 kölcsönök kamata szeptemberben négy nap után ismét 1 alá süllyedt. Ennek ellenére a magyarországi vállalatok régiós versenytársaikhoz képest változatlanul drágábban jutnak finanszírozáshoz (5-6. ábra). milliárd Ft ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB milliárd Ft ábra: A vállalati hitelállomány* szintű változása Közép-Kelet-Európában Forrás: ECB * euróra konvertált állományok Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június augusztus) 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül 225% 2 175% % 1 75% 5 25% Forrás: PSZÁF Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány % 2 175% % 1 75% 5 25% milliárd Ft Forrás: PSZÁF * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% 1 17% 1 15% 1 Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 napos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos ített kamatlába végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 Forinthitel Magyarországi euróhitel - min. 5 Magyarországi euróhitel ábra: Minimum 5, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos ített kamatlába* Forrás: ECB, MNB * végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia november

7 Fogyasztás és foglalkoztatás A javuló foglalkoztatási adatok ellenére a kiskereskedelmi forgalom tovább mérséklődik A reálkeresetek tartós csökkenése (lásd az inflációról szóló írásunkat a 8. oldalon), valamint a pesszimista fogyasztói kilátások eredőjeként a kiskereskedelmi forgalom 212. augusztusban tovább zsugorodott: szinten 2,4, míg júliushoz képest,-os volt a visszaesés mértéke (1-2. ábra). Valamennyi jelentős termékcsoportban mérséklődött a forgalom az év nyolcadik napjában: a csökkenés az üzemanyagok mellett a tartós fogyasztási cikkek (iparjellegű vegyes, bútor, műszaki termékek) körében volt a legjelentősebb. Ez utóbbiak esetében a következő napokban sem várható fordulat: a vásárlási szándékot jelző indikátor továbbra is mélyponton tartózkodik (3-4. ábra) harmadik negyedévben a munkanélküliségi ráta 1, volt Magyarországon, míg az aktivitási arány (57,) rekordszintre emelkedett. Július és szeptember között a foglalkoztatottak száma 79,6 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Továbbra is a támogatott állások vannak többségben az újonnan létrehozott munkahelyek között, azonban a szeptemberben bejelentett új piaci állások száma (14,4 ezer darab) az elmúlt egy évben a második legmagasabb volt (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon % -1% Forrás: GKI Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -3% - -5% Hónap/nap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom termékcsoportok szerint (előző év = 1) 4. ábra: Az élelmiszeren kívüli termékek kiskereskedelmi forgalma és a vásárlási szándék alakulása Könyv, papíráru, számítástechnika 99, 99, -25 Vásárlási szándék: 3 nappal eltolva Élelmiszer 98,5% 1, -35 Kiskereskedelem összesen Textil, ruházat Üzemanyag Iparcikk jellegű vegyes Bútor, műszaki cikk 95, 9,7% 91, 97, 96,7% 97, 97, 98, 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 1, 12,5% 9 95% 1 15% 212. augusztus 212. január-augusztus Forrás: Európai Bizottság, KSH 27.1 ** 3 napos gördülő átlag * tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 napban ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Vásárlási szándék* (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom (nem élelmiszer termékek)** (év/év, jobb t.) ezer fő % 1 11% 1 9% 7% ezer darab Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: NFSZ november

8 Infláció Négy csúcsra ugrott az inflációs ráta Magyarországon Nem mozdult az egy nappal korábban elért 11 dollár feletti szintről a Brent-típusú kőolaj ára októberben: a világpiaci jegyzés átlagosan 111,7 dollár/hordó volt az év tizedik napjában (1. ábra). Az emelkedő energiaárak miatt megtorpant az inflációs ráta csökkenése az USA-ban (2, év/év szeptemberben), míg az eurózónában továbbra is 2, (2. ábra). A várakozásoknál is magasabb szintre, több mint négy csúcsra ugrott a magyar fogyasztói-árindex 212. szeptemberben (6, év/év), míg a maginfláció 5,3, az adóhatástól megtisztított index pedig 4,1%-ra emelkedett (3. ábra). Szeptemberben a megszokott szezonalitásból fakadó árcsökkenés elmaradt, az idei évet megelőzően utoljára 27-ben nőtt a fogyasztói-árindex havi szinten az év kilencedik napjában. Augusztushoz képest az infláció,-os növekedése az üzemanyagok mellett elsősorban a gyenge termés miatt emelkedő élelmiszerárak következménye volt, amit az ipari termékek erős forintárfolyamnak köszönhető mérséklődése ellensúlyozott valamelyest (4-5. ábra). A kereslet oldali nyomás továbbra is alacsony, ami azt erősíti, hogy az adójogszabályok változása mellett elsősorban külső hatások (időjárás, árfolyammozgás stb.) alakítják a hazai árszínvonalat (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak () változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 1, ,5% 7,5% Forrás: Reuters CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) $/hordó 5, 2,5%, -2,5% Forrás: Reuters USA Eurózóna Kína 4. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint 5, 2,5%, -2,5% Üzemanyag 3,5% 2, Alkohol, dohány,5% 1,3% Élelmiszerek -1,,7% Forrás: MNB Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex Maginfláció -1, Szabadáras háztartási energia,,1% Piaci szolgáltatások,3%, Szabályozott árú termékek,, Ipari termékek -,5%,1% Forrás: MNB Fogyasztói-árindex, 212. augusztus 212. szeptember - 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 napos gördülő átlag) 15% 1, MFB 15% 1 5% 5% Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Forrás: MNB - Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex -5% Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér -5% november

9 Árfolyamok Októberben a magyar forint volt az egyik régiós slágerdeviza Továbbra is viszonylag élénk globális kockázatvállalási étvágy jellemezte a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat októberben, azonban a forint euróárfolyama 211. november, a befektetésre nem ajánlott hitelminősítői besorolás óta a VIX-index alapján vártnál mintegy 1-kal gyengébb árfolyampályán mozog. Októberben a jövő évre bejelentett költségvetési intézkedések a magyar országkockázati felárak csökkenését okozták, azonban az IMF-fel való megállapodás körüli bizonytalanság felerősödése és a kamatcsökkentési ciklus lefékezte a forinterősödést (1-2. ábra). A magyarországi gazdasági szereplők várakozásai csak minimálisan javultak októberben, miközben a forint,3%-kal erősödött az euróval,,-kal az amerikai dollárral és,1%-kal a svájci frankkal szemben. (3-4. ábra). Októberben a hazai deviza euróárfolyamára ellentétesen ható tényezők ellenére a cseh koronával együtt a forint nyújtotta a legjobb teljesítményt (,3%-os erősödés) a régiós devizák közül (a lengyel zloty és a román lej is veszített értékéből). Az elmúlt nap másik sajátossága, hogy 1 nap után ismét a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona euróárfolyamával volt szinkronban a forint/euró kurzus (5-6. ábra) ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ECB, Reuters globális kockázatvállalási kedv javulása VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) EU/IMF-tárgyalások kezdete *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) bázispont ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 magyar államkötvények CDS-felára Forrás: ECB, Reuters EU/IMF-tárgyalások kezdete magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság fordított skála forint gyengülése Forrás: ECB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 6. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 11 15% 1 euróval szembeni árfolyamerősödés *.1.=1 Forrás: ECB 11 15% 1 11,5% 11, 1,5% 1, 99,5% euróval szembeni árfolyamerősödés 11,5% 11, 1,5% 1, 99,5% 95% 9 85% CZK/EUR PLN/EUR HUF/EUR RON/EUR 95% 9 85% 99, 98,5% 98, 97,5% 97, CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR Forrás: ECB * =1 99, 98,5% 98, 97,5% 97, november

10 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az októberi kiigazítással a tervezett körül alakulhat az év végi hiány 212. január és szeptember között a központi költségvetésben 628,9 milliárd forint hiány keletkezett, 736,8 milliárd forinttal kevesebb, mint 211. év azonos idakában (99, milliárd forinttal kisebb kiadások és 637,9 milliárd forinttal nagyobb bevételek egyenlegeként). Alapvetően a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek nőttek, a lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor tavalyhoz és az idei tervezetthez képest is visszafogja a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). Ez utóbbi egyenlegrontó hatása és néhány egyedi kiadásnövelő tétel (a frekvencia-értékesítésből származó bevétel visszafizetése, valamint egy uniós bevételi tétel 211-re történő könyvelése) ellensúlyozása érdekében a kormány októberben az idei évet érintő mintegy 13 milliárd Ft-os kiadáscsökkentő csomagot fogadott el, aminek következtében az hiány várhatóan a módosított előirányzat (a GDP arányában 2,7%) körül alakul. Magyarország 5 országkockázati felára 211. május óta nem tapasztalt szintre süllyedt, s októberben a viszonylag élénk kockázatvállalási kedv következtében 3 bázispont alatt stabilizálódott (2. ábra). Az IMF megállapodás esetleges elmaradásával kapcsolatos nap végi kormányzati kommunikáció ellenére a hozamgörbe októberben bázisponttal tolódott lejjebb (3. ábra), ennek ellenére mintegy 25, ill. 45 bázisponttal magasabb a 1 magyar kötvények másodpiaci hozama, mint a hasonló futamidejű lengyel, ill. cseh állampapíroké (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege ezer milliárd Ft BEVÉTELEK KIADÁSOK EGYENLEG (előzetes) előirányzat évi előirányzat (előzetes) előirányzat) évi előirányzat (előzetes) előirányzat évi előirányzat Elkülönített állami pénzalapok Központi költségvetés Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Központi Alrendszer összesen 8342,2 5926,1 71, 9549, 6564, 68,7% 169,3 7291,8 72, 1142,8 7192,8 7,9% -1727,1-1365,7 79,1% -593,8-628,8 15,9% 428,8 332,1 77,5% 438,5 345,1 78,7% 359,6 257, 71,5% 385,5 243,4 63,1% 69,2 75,1 18,5% 53, 11,7 191,9% 348,6 211,7 66, 2749,6 269,4 75,3% 348,8 2269,2 74, 2749,6 289,8 76, -,2-257,5, -2,4 143,1 15, 74, 17,1 133,6 76,7% 1486,5 172,4 72,1% 1735,4 131,9 75, -83,4-22,4-35,3 1, ,7 9319,9 7,5% 14437,2 1282,1 71, 14964,2 189,4 72, 1513,3 1827,9 72,1% -1741,5-157,5 9, -576,1-545,8 94,7% Forrás: NGM 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint) 2. ábra: 5 magyar állampapírok referenciahozama és az 5 CDS-felár ,3-855,6-1 88, ,7-628,9 638,8 64,5 559,4 519,6 724,1 2 87, , , 2 322,1 2 45, 1 59, , 1 82, , ,3 786, 1 13, , ,4 1 69,9-663,4-686,5-646, -8,7-1 21, -87,1-894,5-98,6-82,1-83,7-1 69, ,3-1 99, ,5-1 43, , ,1-3 62, , ,5-513,1-483,1-476,5-467,9-618, A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke 11,5% 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7,5% 7, 6,5% 6, Forrás: ÁKK, Reuters kötvények referenciahozama (bal t.) 5 CDS-felár (jobb t.) bázispont 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7,5% 7, 6,5% 6, 5,5% 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama Forrás: ÁKK , 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7,5% 7, 6,5% 6, 5,5% 3 napos 6 napos 12 napos % 1 9% 7% 5% 3% 1% Forrás: ÁKK, Reuters 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 államkötvények referenciahozama Magyarország Románia Lengyelország Csehország november