VIVÔ-BURKOLÓ FÁZIS KONTROLLÁLT, EGYCIKLUSÚ, LINEÁRISAN VAGY CIRKULÁRISAN POLARIZÁLT, ATTOSZEKUNDUMOS IMPULZUSOK ELÔÁLLÍTÁSA

Átírás

1 VIVÔ-BURKOLÓ FÁZIS KONTROLLÁLT, EGYCIKLUSÚ, LINEÁRISAN VAGY CIRKULÁRISAN POLARIZÁLT, ATTOSZEKUNDUMOS IMPULZUSOK ELÔÁLLÍTÁSA Tóth Györy, 1 Tibai Zoltán, 1 Nay-Csiha Zsusanna, Almási Gábor, 1,,3 Heblin János 1,,3 1 MTA PTE Nay Intenitású TH-es Kutatócsoport Pécsi Tudományeyetem, PTE-TTK, Fiikai Intéet 3 Pécsi Tudományeyetem, Sentáothai János Kutatóköpont Jelen írást a serôk a Pécsi Tudományeyetem alapításának 65. évfordulója emlékének sentelik. A cikk a Eötvös Loránd Fiikai Társulat seedi Vándoryûlésén, 16. auustus 5-én elhanott elôadás alapján késült. Tóth Györy fiika-matematika sakos tanári diplomát 11-ben, doktori fokoatot 16-ban serett a Pécsi Tudományeyetemen. 14 óta doloik jelenlei munkahelyén. Fô kutatási területe ultrarövid fényimpulusok elôállításának, aok lineáris és nemlineáris terjedésének numerikus modelleése, valamint relativistikus sebesséû elektronok undulátorsuárásának simulációja. Emellett terahertes impulusok Thomson-sórásával és töltött résecskék manipulálásával is folalkoik. Tibai Zoltán eyetemi adjunktus, okleveles fiikus. 11-tôl a Pécsi Tudományeyetem Termésettudományi Kara Fiikai Intéetének munkatársa. Kutatásának fô irányvonalát relativistikus résecskék léerrel történô manipulációjának numerikus simulációval történô visálata határoa me. További kutatási területe a léeres elektron- és protonyorsítás. Nay-Csiha Zsusanna a Pécsi Tudományeyetem fiika-matematika tanársakos hallatója. 13-ban kapcsolódott be a eyetemen folyó kutatómunkába, attosekundumos impulusok elôállításával folalkoó munkájával 15-ben a XXXII. Orsáos Tudományos Diákköri Konferencián elsô helyeést ért el. Jelenle a PTE Fiikai Intéete TH-es laboratóriumában tevékenykedik, emellett a Mayar Fiikushallatók Eyesülete Pécsi Helyi Biottsáának elnöke. A attosekundumos impulusok elôállításának maasrendû felharmonikus enerálással (HHG Hih- Order Harmonic Generation) történô kísérleti mevalósítása [1, ] óta eltelt köel hús évben a attosekundumos impulusok idôbeli intenitásburkolójának félértéksélesséét sikerült a oscilláló elektromos tér periódusával köel aonos hossúsáúra csökkenteni [3]. Jól tudjuk, hoy een ultrarövid impulusok felhasnálása esetén sámos fiikai folyamatban jelentôs serepet kap a impulus vivô-burkoló fáisa (CEP Carrier-Envelope Phase), vayis a impulus vivôhulláma és burkolója köti fáiskülönbsé [4]. A HHG-technikával elôállított attosekundumos impulusok CEP-kontrollálására aonban a mai napi sem sületett tökéletes meoldás. A attosekundumos impulusok elôállításának másik perspektivikus lehetôséét a sabadelektronléerek (FEL Free Electron Laser) kínálják, ahol a elektrománeses suárást relativistikus sebesséû elektroncsomaok undulátorsuárásával állítják elô. A undulátor nem más, mint ey olyan permanens, vay elektrománesek sokasáából álló berendeés, amely idôben állandó, térben periodikus (sinusos jelleû) máneses teret ho létre. A undulátorba mefelelô sö alatt belépô elektronok a rájuk ható F mv B Lorent-erô hatására sinusos pályán kedenek el mooni, melynek követketében E(r, t) q 1 β 4πε R R β R R β 3 R R R β d dt v R R β 3 (1) Almási Gábor a PTE Sámítóépes Fiika Tansék veetôje fiikus diplomáját ben a Jósef Attila, doktori fokoatát - ben a Seedi Tudományeyetemen serete. 3 óta a PTE Fiikai Intéetének docense. Kutatási tevékenysée a nay impuluseneriájú, köel eyciklusú terahertes impulusok keltése, aok alkalmaásainak sámítóépes modelleése. A ELI sámára terahertes mûsereyüttest kifejlestô csoport eyik irányítója. Több oktatás- és tudományserveési tevékenysében ves rést. Heblin János eyetemi tanár, Séchenyidíjas léerfiikus, a PTE Fiikai Intéetének iaatója. Kutatási területe ultrarövid léerimpulusok elôállítása és alkalmaása, különös tekintettel a nayeneriájú, terahertes impulusok elôállítására és ultrayors folyamatok visálatára, valamint résecskék yorsítására történô felhasnálására. Optical Society of America Fellow, a JOSA B folyóirat serkestôje, a EPS QEOD Board taja. ret 48 FIZIKAI SZEMLE 16 / 1

2 alapján mehatároható térerôsséû suárást bocsátanak ki, ahol q a elektron töltése ε a vákuum dielektromos állandója, β v/c a elektron fénysebes- séel normaliált sebessée, R pedi a elektrontól a mefiyelési pontba mutató vektor. A eyenlet elsô taja a yorsulástól füetlen, úyneveett sebessétér, amely β határesetben vissaadja a Coulomb- teret. A második ta, a yorsulási tér aonban csak abban a esetben jelenik me, amennyiben a elektron moása nem eyenletes: d dt v. Gyorsulva moó töltések esetén visont utóbbi foja mesabni a suárási tér karakteristikáját, hisen a yorsulási tér 1/R-rel, a sebessétér pedi 1/R -nel arányos. Termésetesen ahho, hoy undulátorsuárással jelentôs eneriájú elektrománeses suárást állítsunk elô, jelentôs sámú elektronra van süksé. A napjainkban elôállítható elektroncsomaok tipikus hossa a pikosekundumos tartományba esik, amely néhány tied milliméter haladásirányú hossnak felel me. Térben kiterjedt elektroncsoma esetén pedi koherens suárást csak akkor lehet elôállítani, ha a suárás hullámhossa lealább kétserese a elektroncsoma hossának. Más esetben a elektroncsomaban jelenlévô eyes elektronok által keltett suárások interferencia révén nem csak erôsíteni, de yeníteni is tudják eymást. Amennyiben attosekundumos impulusok elôállítása a cél, e a korlát nay jelentôséel bír, hisen a fényimpulus hossa lealább ey optikai ciklus hossúsáú kell leyen. E at jelenti, hoy 1 fs-os impulusok esetén a köponti hullámhoss nem lehet hossabb 3 nm-nél, aa a elôbb említett félhullámhossra vonatkoó korlátoás miatt 1 fs-os impulusokat 15 nm-nél hossabb elektroncsomaal nem lehet hatásosan elôállítani. Minél rövidebb impulusokat seretnénk elôállítani, annál rövidebb elektroncsomara les süksé. A elektroncsoma hossából eredô korlát feloldásáho FEL-ek esetén eyre elterjedtebbé válik a úyneveett önerôsített spontán emissióval (SASE selfamplified spontaneous emission) történô elektrománeses suárás elôállítása. Ennek lényee, hoy a elektroncsomaot nayon hossú (akár több sá méter), sámos undulátorperiódusból álló undulátoron küldik át, ahol a máneses tér, valamint a elektronok által keltett elektrománeses tér eyüttes hatására a λ l 1 γ () reonanciafeltételnek eleet tevôen, a töltések a elektroncsomaban λ l periódussal sûrûsödni kedenek és elektroncsomók jönnek létre. E a újonnan kialakuló töltéseloslás lehetôvé tesi a λ l hullámhossúsáú suárás kiemelkedését a kedetben ajserû térbôl. A eyenletben sereplô a undulátorperiódus, K γ a elektroncsoma eneriáját jellemô Lorent-faktor, K 1 1 v / c qb π m e c (3) a undulátorparaméter, ahol B a undulátor sinusosan váltoó máneses terének amplitúdója, m e pedi a elektron tömee. A elmúlt tienöt évben sámos, a SASE elvén mûködô sabadelektron-léert építettek. Köülük a leismertebbek: a SLAC (Stanford Linear Accelerator Center) amelynek mj-os impulusai 1 fs-nál is rövidebbek, köponti hullámhossuk pedi a anström tartományba esik, valamint a SACLA (Sprin-8 Anstrom Compact free electron LAser), amelynek hullámhosstartománya anström alatti. A említett FEL-ekben aonban a suárás elôállításának metódusából adódóan csak olyan elektrománeses impulusokat képesek létrehoni, amelyek intenitásburkolója jóval hossabb, mint a elôállított suárás hullámhossa. Ahho, hoy een váltotatni lehessen, rövid suáró undulátort kell hasnálni. Rövid suáró undulátorban aonban a ajserû elektroneloslásból nem tudnak spontán módon kialakulni a elektroncsomók, íy sükséessé válik ey különálló eysé, ahol a csomósítás metörténik. Elektroncsoma csomósításának elterjedt módja, hoy a elektroncsomaot ey moduláló léerimpulussal eyütt átküldik ey undulátoron, ahol a elektroncsoma eyüttesen kölcsönhatásba lép a undulátor máneses, valamint a moduláló léer elektrománeses terével. A léer hullámhossának, a undulátorparaméternek és a undulátorperiódusnak ki kell eléítenie a () eyenletbe folalt reonanciafeltételt, ahol most λ l a moduláló léer hullámhossa. Tehát tulajdonképpen arról van só, hoy csomósításnál nem várják me, hoy spontán módon alakuljon ki a λ l hullámhossúsáú suárás és vele eyütt a csomósodás, hanem ey moduláló léer seítséével hoák létre a eneriamodulációt. A léerrel eyütt a undulátorba lépô eyes elektronok attól füôen, hoy a belépéskor a léertér elektromos és a undulátor máneses térerôsséének milyen visonyát (milyenek a fáisvisonyok) érékelik, yorsulni vay lassulni fonak. A kialakuló eneria- és ennek követketében létrejövô sebessémoduláció hatására ey idô után a elektroncsomaban a léer hullámhossának mefelelô távolsáokban a terjedés irányában töltéssûrûsödések, elektroncsomók jönnek létre. Een elektroncsomók terjedés irányú hossára jó becslést ad a Δ λ σ l Δγ (4) össefüés [5], ahol σ a elektroncsomaban lévô elektronok eneriabionytalansáa, Δγ pedi a kölcsönhatás során a elektroncsomaban létrejövô TÓTH GY., TIBAI Z., NAGY-CSIHA ZS., ALMÁSI G., HEBLING J.: VIVŐ-BURKOLÓ FÁZIS KONTROLLÁLT, EGYCIKLUSÚ 49

3 Linac eneriamoduláció, amely arányos a léer intenitásával. Ahoy arról már korábban moduláló undulátor suáró undulátor is só esett, hatásos suárást csak akkor lehet elôállítani, ha a elektroncsomók rövidebbek a suárás fél hul- léer attosekundumos elektroncsoma nanocsomók lámhossánál. Minél rövidebb impulus fényimpulusok elôállítása érdekében tehát a cél Δ minimaliálása, amelyet a (4) moduláció suárás 1. ábra. CEP-kontrollált attosekundumos impulusok elôállítására javasolt berendeés. eyenletben sereplô paraméterek mefelelô meválastásával tudunk elérni. A lés célja, hoy a elektroncsoma olyan söben tudjon σ kedeti eneriabionytalansá a elektroncsomara belépni a undulátor fô résébe, hoy annak pá- jellemô alaptulajdonsá, amelyen nem tudunk váltotatni. lyája sinusos leyen. Trimmelés nélkül a tenenyos A létrejövô elektroncsomók Δ hossa arályen, irányú kedôsebesséel a undulátorba lépô a moduláló léer λ l hullámhossával, íy λ l elektroncsoma nem a tenely körül fo oscillálni, csökkentésével csökkenthetô Δ, aonban at is hanem a tenellyel valamilyen söet beáró eyenes sem elôtt kell tartanunk, hoy a elektroncsomókba körül. össeyûjtött töltésmennyisé is arányos a léerhullámhossal. A nanocsomók a undulátorból kilépve, néhány Koherens suárás esetén pedi (1) alap- méteres sabad terjedés után alakulnak ki, ahoy at ján a keletkeô suárás eneriája néyetesen arányos a 1. ábra is mutatja. A suáró undulátort erre a a töltéssel, vayis rövid elektroncsomók kialakí- helyre kell tenni, ahol a nanocsomók hossa minimá- tása érdekében nem érdemes túl rövid moduláló hullámhossat lis. A suáró undulátor máneses terét a válastani, mert nayon kicsi les a keletlis. keô impulusok eneriája. Eek miatt Δ -t leinkább a Δγ eneriamodulációval érdemes befolyásol- (pontoott vonal által köbeárt rés). A örbéhe tartoó paramé-. ábra. Fölül: máneses tér térbeli alakja (folytonos örbe), burkolója (saatott örbe) és a ablakfüvény által kiváott tartomány ni, aa a kölcsönhatásnak intenív léertérben kell terek: L,5 λ SU, ξ 1,5 λ SU, ϕ. Alul: Kimura és munkatársai által mevalósulnia. Aonban minél nayobb a eneriamoduláció, létrehoott speciális undulátor máneses tere [7]. annál nayobb a eyes elektronok köti máneses tér sebessékülönbsé, amely a kialakuló elektroncsomók yors sétfolyását eredményei. E jelentôs 1, burkoló problémát jelent FEL-ek esetén, ahol a suárást hossú, sok periódusból álló undulátorban keltik.,5 Esetünkben aonban, ahol ultrarövid, attosekundumos impulusok elôállítása a cél ahoy látni fojuk nem oko problémát. A vívô-burkoló fáis kontrollált, eyciklusú, attosekundumos impulusok elôállítására általunk javasolt,5 sematikus elrendeést a 1. ábra mutatja. A lineá- ris elektronyorsítóból (LINAC LINear electron ACcelerator) érkeô elektroncsoma ey eyciklusú moduláló 1, undulátoron halad kerestül, ahol kölcsönha- tásba lép a nay intenitású léerrel, amelynek hatására a elektroncsomaban a intenitással arányos / SU moduláció jön létre. Felhasnálva a Hamburban mûködô 1 MeV-os FLASH II LINAC paramétereit, sámításunk alapján elérhetô, hoy eyciklusú moduláló, undulátorral, 1 TW-os, 516 nm-en mûködô léert hasnálva a elektroncsomók mérete mindösse 6,1 nm leyen [6]. A továbbiakban a méretükbôl adódóan eeket a elektroncsomókat nanocsomóknak fojuk neveni. A általunk javasolt eljárásban tehát a moduláló undulátor ien rövid, máneses tere a trimmelésen kívül mindösse eyetlen periódust tartalma. Trimmelésnek,1 neveik at a eljárást, amikor a undulátor sinusosan váltoó máneses térerôsséének elsô, félciklusát úy állítják be, hoy annak amplitúdója kisebb leyen, mint a fô rés amplitúdója. A trimme- lonitudinális távolsá (cm) FIZIKAI SZEMLE 16 / 1 máneses térerõssé (rel. e.) máneses tér (tesla )

4 elektromos térerõssé (rel. e.) 1,,5,5 1, (cm) elektromos térerõssé máneses térerõssé idõ (as) 3. ábra. Undulátor máneses terének térbeli (saatott örbe) és a keletkeô suárás elektromos terének idôbeli lefutása (folytonos örbe). B() λ SU B exp π ϕ ln cos π ξ w(, L) e λ x SU eyenlet írja le, ahol λ SU a undulátorperiódus, ξ a Gauss-alakú burkoló néyetének félértéksélessée, w (,L) kétváltoós füvény pedi a ablakfüvény, amelynek értéke 1, amennyiben <L/, eyébként érus. A eyenlet exponensében sereplô 1,,5,5 1, 4. ábra. A különböô köponti hullámhosson elôállítható attosekundumos impulusok eneriája K,5 és K,8 undulátorparaméterek esetén. A felsô koordinátatenely a adott hullámhosson elôállítható attosekundumos impulusok intenitásának idôbeli hossát mutatja. eneria ( J) idõbeli félértéksélessé (fs),,4,6,8 1,,8,6,4, λ SU π ϕ K,5 K, köponti hullámhoss (nm) máneses térerõssé (rel. e.) (5) ta a vivô-burkoló fáis meválastásának lehetôséét hordoa maában. A általunk feltételeett máneses teret a. ábra felsô rése semlélteti. Nayon hasonló alakú máneses teret hotak létre Kimura és kutatótársai [7], amely jó alapot nyújthat sámunkra a kísérleti mevalósításnál (. ábra, alul). A csomósodást követôen a említett máneses téren áthaladva a elektroncsoma a 3. ábrán semléltetett suárást kelti. Jól látsik, hoy a suárás elektromos terének idôbeli alakja lemásolja a suáró undulátor máneses terének térbeli alakját, vayis módserünkkel lehetôsé nyílik alakformált, attosekundumos impulusok létrehoására. A suárás hullámhossát a határoa me, hoy mennyivel hossabb utat tes me a fény a elektronoknál aon idô alatt, amí a elektronok ey undulátorhossnyit repülnek. Ekkora térrésre sorul be a elektronok által ey undulátorperiódus alatt kisuárott fény, vayis Doppler-effektusról van só. A suárás hullámhossa tehát v c (6) alapján sámolható. Felhasnálva a Lorent-faktor és a sebessé köti jól ismert össefüést, a c 1 1/γ c alakra jutunk, mely nay γ értékek esetén a γ (7) kifejeéssel köelíthetô. Pontosabb sámításokkal, ahol fiyelembe vessük a elektronok oscillációja során a transverális kitérésükbôl eredô lonitudinálissebessé-csökkenést, a suárás köponti hullámhossára a 1 γ (8) alakot kapjuk. A attosekundumos impulus köponti hullámhossát tehát elsôsorban a elektroncsoma eneriájával, vay a suáró undulátor periódusával tudjuk befolyásolni. Sámításaink alapján módserünkkel a elôállítható attosekundumos impulusok eneriája akár a,7 μj-t is elérheti, ahoy at a 4. ábra mutatja. Jól látható, hoy ha a suáró undulátor K undulátorparaméterét nayobbnak válastjuk, nayobb eneriájú attosekundumos impulusok állíthatók elô. Ennek oka, hoy a nayobb undulátorparaméter nayobb mánesestér-amplitúdót jelent; nayobb amplitúdójú máneses tér által ható Lorent-erô pedi nayobb yorsulást eredménye. A (1) eyenlet értelmében e a nayobb yorsulás nayobb amplitúdójú suárást eredménye. A hatás aonban a impuluseneria növelésére mésem hasnálható fel korlátlanul. Ennek oka, hoy nay undulátorparaméterek esetén a suárási spektrumban mejelennek a (8) K TÓTH GY., TIBAI Z., NAGY-CSIHA ZS., ALMÁSI G., HEBLING J.: VIVŐ-BURKOLÓ FÁZIS KONTROLLÁLT, EGYCIKLUSÚ 411

5 eyenletben mehatároott hullámhossak felharmonikusai is, amely komponensekhe tartoó félhullámhossak 4 kisebbek, mint a nanocsomó terjedés irányú mérete, íy nem tudnak koherensen felerôsödni. További probléma, hoy een hullámhoss-komponensek mejelenése a su- árás idôbeli alakjának torulásáho is veet, ahoy arról résletesen írtunk [8]-ban. Napjaink eyik lenayobb 3 15 kihívása a attosekundumos impulusok keltésével folalkoók sámára a cirkulárisan polariált attosekundumos impulusok elôállítása. A suáró undulátor helikális undulátorra való cseréjével aonban módserünk lehetôséet nyújt a korábban bemutatott tulajdonsáokkal rendelkeô cirkulárisan polariált attosekundumos impulusok elôállítására is [9]. A helikális undulátor ey olyan speciális undulátor, amelynek máneses térerôssévektora ey csavarvonalat ír le a térben. Ilyen tér létrehoható például két, a (5) eyenletben definiált, eymásra merôleesen polariált máneses tér superpoíciójából, amennyiben aok eymásho képest /4-yel el vannak tolva. A elektronok ilyen típusú térben csavarserû moást véenek, amelynek hatására cirkulárisan polariált impulust állítanak elô. A simulált impulusalakot és a hoá tartoó intenitásspektrumot a 5. ábra mutatja be. Módserünkkel tehát lehetôsé nyílik akár lineárisan, akár cirkulárisan polariált, alakformált, vívôburkoló fáis stabiliált, attosekundumos impulusok létrehoására. A elektronforrásként feltételeett LINAC aonban rendkívül költsées és bonyolult berendeés, eért mevisáltuk, hoy a LINAC helyettesíthetô-e ey jóval olcsóbb és kompaktabb léerplama-yorsítóval. A léerplama-yorsítókkal elôállított elektroncsomaok problémája, hoy eneriabionytalansáuk naysárendekkel nayobb, mint a LINAC-kal elôállítottaké. A (4) eyenlet alapján e pedi at jelenti, hoy elektronforrásként léerplama-yorsítót hasnálva jelentôsen menöveksik a elôállítható nanocsomók mérete. E a hatás serencsére ki- E y (MV/cm) a) idõ (as) ábra. a) Cirkulárisan polariált attosekundumos impulus idôbeli lefutása (folytonos örbe), valamint x és y irányú komponense (pontoott vonal). b) A elektromos térerôssé idôbeli váltoása a x-y síkon. c) A keletkeô attosekundumos impulus intenitásspektruma. 4 E x (MV/cm) b) E y (MV/cm) 4 4 c) 1, spektrum,5 4 E x (MV/cm) 4 6 hullámhoss (nm) 6. ábra. Fölül: a chicane és a rajta áthaladó különböô eneriájú elektronok pályájának sematikus raja. Alul: a chicane-on való áthaladás különböô sakasainál a fáistéren ábráolt elektroncsoma. a) b) küsöbölhetô, amennyiben a elektroncsomaot valamilyen nay disperióval rendelkeô esköön enedjük át. Ilyen eskö a chicane, amely a 6.a ábrán semléltetett néy mánespárból álló berendeés. A chicane mánesei a köel aonos sebesséû, ám különböô eneriájú elektronok köül a relativistikus tömenövekedés miatt a kisebb eneriájú elektronokat nayobb söbe, a nayobb eneriájúakat pedi kisebb söbe téríti ki. Ennek követkeményeként ahoy a a 6. ábrán is jól látsik a lassabb (kisebb eneriájú) elektronok hossabb, a yorsabb (nayobb eneriájú) elektronok pedi rövidebb utat tesnek me, amelynek hatására a nayobb eneriájú elektronok térben elôrébb, a kisebb eneriájúak pedi hátrébb kerülnek, íy lecsökken a elektroncsomó úyneveett seleteneria-bionytalansáa. E annyit jelent, hoy bármely adott térrésen a eneriabionytalansá kisebb les, mint korábban. A chicane mechanimusát jól semlélteti a elektroncsomó fáistéren való ábráolása (6.a ábra). Chicane alkalmaása tehát kompromissumos meoldást jelent a nanocsomók elôállításánál, hisen a (5) eyenlet alapján kulcsfontossáúnak mondható eneriabionytalansá lecsökken, cserébe visont csökken a töltésmennyisé. 41 FIZIKAI SZEMLE 16 / 1

6 Elektronforrásként léerplama-yorsítót hasnálva, a általunk javasolt berendeés annyiban módosul a 1. ábrán bemutatott elrendeéshe képest, hoy a moduláló undulátor elé ey chicane-t kell betenni. Elôetes sámításaink alapján elmondható, hoy ey átlaos léerplama-yorsítóval elôállított relativistikus elektroncsoma esetén a chicane-nal csökkentett seleteneria-bionytalansá után is eleendô töltés marad ahho, hoy elôállíthassunk akár nj-os, attosekundumos impulusokat. E a meoldás pedi lehetôvé tesi ey kompakt, vívô-burkoló fáis kontrollált, nay eneriájú, attosekundumos impulusforrás létrehoását, amely visonyla alacsony költséel válik meépíthetôvé akár a seedi ELI ALPS-ban is. Irodalom 1. C. Spielmann, N. H. Burnett, S. Sartania, R. Koppitsch, M. Schnürer, C. Kan, M. Lenner, P. Wobrauschek, F. Kraus, Science 78 (1997) M. Schnürer és társai, Physical Review Letters 8 (1998) G. Sansone és munkatársai, Science 314 (6) L. Y. Pen, A. F. Starace, Physical Review A76 (7) A. A. Zholents, Physical Review Special Topics Accelerators and Beams 8 (5) Z. Tibai, G. Toth, M. I. Mechler, J. A. Fulop, G. Almasi, J. Heblin, Physical Review Letters 113 (14) W. D. Kimura és munkatársai, Physical Review Special Topics Accelerators and Beams 7 (4) G. Tóth, Z. Tibai, Z. Nay-Csiha, Z. Márton, G. Almási, J. Heblin, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section B: Beam Interactions with Materials and Atoms 369 (16). 9. G. Tóth, Z. Tibai, Z. Nay-Csiha, Z. Márton, G. Almási, J. Heblin, Optics Letters 4 (15) TÓTH GY., TIBAI Z., NAGY-CSIHA ZS., ALMÁSI G., HEBLING J.: VIVŐ-BURKOLÓ FÁZIS KONTROLLÁLT, EGYCIKLUSÚ 413