Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött. Melléklet Környezeti helyzetértékelés

Átírás

1 FŐMTERV ENVECON Konzorcium Tsz: Intermodális közösséi közlekedési csomópont kialakítása Győrött (KÖZOP ) Melléklet Környezeti helyzetértékelés Mebízó: Győr Meyei Joú Város Önkormányzata Készítette: FŐMTERV - ENVECON Konzorcium 201. auusztus

2 1. LEVEGŐKÖRNYEZET Éhajlati jellemzők Győr-Tatai-teraszvidék kistáj Győr város mérsékelten mele és száraz éhajlatú, az éves átlaos hőmérséklet kevéssel 10,0 C fölötti. A város területén az évi csapadékössze jellemzően mm közötti, a szélirányok közül domináns az északnyuati, de elé jelentős a DK-i szél aránya is. Az átlaos szélsebessé kevéssel,0 m/s alatt van. Átszellőzési adottsáok A fő klimatolóiai tényező, amely befolyásolja a város szellőzési viszonyait, a városi szél szerkezete. Ez fü eyrészt az atmoszferikus széláramlástól, amely klimatolóiai tényező, másrészt a városszerkezet sajátossáaitól, vayis a beépítettsé mértékétől, a házak maassáától, az utak szélesséétől és a vonalvezetésétől, illetve ezeknek az uralkodó szélirányokhoz viszonyított irányítottsáától. A tervezési terület közlekedési környezetének lészennyezése kedvező szélviszonyok esetén nem okoz tartós lészennyezettséet. Inverziós léállapotban a jelenlei beépítettséi jellemzők lokális lészennyezettséet okozhatnak. Háttérszennyezettsé A leveő védelmével kapcsolatos eyes szabályokról szóló 06/2010 (XII.2.) Kormány rendelet II. fejezet 10. (1) bekezdése alapján az orszá területét a lészennyezettsé alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 4/2011 (I.14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Maát a zónába sorolást (A-F csoport) lészennyezettséi alomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. Zóna besorolás 2. zóna: Győr-Mosonmayaróvár A vizsált térsé szennyező anyaonkénti besorolása az A-tól F-i (csökkenő sorrendben) terjedő skálán a következő: 2. zóna Győr-Mosonmayaróvár SO2 NO2 CO PM10 C6H6 O F C F B E O-I 1.1. táblázat A vizsált térsé szennyező anyaonkénti besorolása 2

3 A módosított joszabály a PM10-ből mehatározandó komponensekkel eyütt 11 szennyező anyara vonatkozóan állapítja me az alomerációk és zónák besorolását. A zónákat a lészennyezettséi határértékekről, a helyhez kötött lészennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM eyüttes rendelet 4. számú melléklete határozza me, az alábbiak szerint: B csoport: azon terület, ahol a lészennyezettsé ey vay több lészennyező anya tekintetében a lészennyezettséi határértéket és a tűréshatárt mehaladja. Ha valamely lészennyező anyara tűréshatár nincs meállapítva, de a területen e lészennyező anya tekintetében a lészennyezettsé mehaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a lészennyezettsé ey vay több lészennyező anya tekintetében a lészennyezettséi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a lészennyezettsé ey vay több lészennyező anya tekintetében a felső vizsálati küszöb és a lészennyezettséi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a lészennyezettsé ey vay több lészennyező anya tekintetében a felső és az alsó vizsálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a lészennyezettsé az alsó vizsálati küszöböt nem haladja me. A jelenle táryalt komponensek határértékei a következők: ZÓNÁK SO2 ( ) NO2 ( ) PM10 ( ) CO ( ) B zóna - 58 felett 44 felett - C zóna 125 felett felett D zóna E zóna F zóna 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt 1.2. táblázat Komponensek határértékei A joszabályok az eyes zónacsoportokra eltérő intézkedéseket írnak elő. Az A D csoportra méréses, az E csoport mérés vay modellezés, az F csoport modellezés vay műszaki becslés az előírt mehatározási módszer. Leveőtisztasá-védelmi előírások A leveőtisztasá-védelmi előírásokat a leveő védelméről szóló 06/2010. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza. A lészennyezettséi határértékeket a leveőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött lészennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza me, melynek eészséüyi határértékeit a 1.. táblázatban adjuk me.

4 Lészennyező Veszélyesséi Órás 24 órás Éves anya fokozat Kén-dioxid III. Nitroén-dioxid II. Szén-monoxid II. Szálló por PM III. Ólom - - 0, I. Hiany I. Benzol I. Nitroén-oxid* II. *Tervezési irányérték a 71/2012. (VII.16) VM rendelet által módosított 4/2011. (I.14) VM rendelet alapján 1.. táblázat A lészennyezettsé eészséüyi határértékei ( ) Ózon Határérték 120 melyet december 1-i ey naptári évben, hároméves vizsálati időszak átlaában 80 napnál többször nem szabad túllepni. Célérték 120 melyet évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsálati időszak átlaában ey naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlaot nem lehet mehatározni teljes és eymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez mekövetelt minimális éves adat: ey évre vonatkozó éves adat. Hosszú távú célkitűzés 120 amely ey naptári év alatt mért napi 8 órás mozó átlakoncentráció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs mehatározva. Veszélyesséi fokozat IV táblázat Az ózon határ-, illetve célértékei Leveőmérések a tervezési terület környezetében A beruházás térséére jellemző leveőminőséi értékeket az Orszáos Lészennyezettséi Mérőhálózat részeként Győrött, a Szent István úton és a Sziethy Attila út - Ifjúsá körúton működő automata mérőállomás adatai jellemzik. A mérőállomáson a NO2, NOx, CO, O, PM10 és SO2 koncentrációjának mérése történik. 4

5 1.1. ábra Győrött található mérőállomások elhelyezkedése Forrás: OLM Mérés Fűtési félév nem fűtési félév Átla SO2 NO2 NOx CO Ózon PM10 Átla Átla Átla Átla t Átla túllé túllé túllé túllé úllép p p. p. p túllé p 8, ,9 0 49,89-49,9 0 0,4 0 5,7 20,22 6, ,8 0 8,4-44,9 0 58,0 0 22,95 1, táblázat Győrött, a Szent István úton található automata mérőállomás leveőminőséi adatai fűtési (október 1-március 1.) félévben és a év nem fűtési félévben (április 1- szeptember 0.) Győrött, a Szent István úton található automata mérőállomás adatai alapján csupán a PM10 komponens esetében fordul elő határérték túllépés. A 18 mért napból 7 esetben volt határérték túllépés a fűtési félévben, ami a mért napok 20,22 -a, A nem fűtési félévben a 18 mért napból 2 esetben történt határérték túllépés, ami a mért napok 1,09 -a. A többi komponens esetében ey alkalommal sem történt határérték túllépés. 5

6 Mérés Fűtési félév nem fűtési félév Átla SO2 NO2 NOx CO Ózon PM10 Átla Átla Átla Átla t Átla túllé túllé túllé túllé úllép p p. p. p túllép 11, , ,54-577,8 0 1,67 0 4,78 25,29 5,5 0 18, ,22-2,5 0 6,66 0 n.a táblázat Győrött, a Sziethy Attila út - Ifjúsá körúton található automata mérőállomás leveőminőséi adatai fűtési (október 1-március 1.) félévben és a év nem fűtési félévben (április 1-szeptember 0.) Győrött, a Sziethy Attila út - Ifjúsá körúton található automata mérőállomás adatai alapján csupán a PM10 komponens esetében fordul elő határérték túllépés a fűtési félévben a 170 mért napból 4 nap volt határérték túllépés, ami a mért napok 25,29 -a, A többi komponens esetében ey alkalommal sem történt határérték túllépés. Alaplészennyezettsé A tervezési terület alaplészennyezettséének mehatározásához a fent bemutatott OLM mérőállomások adatait használtuk Győrött éves átlaértékei alapján. Időpont (év) Átla ( ) Kéndioxid Nitroéndioxid Nitroénoxid Szénmonoxid Ózon PM10 Győr, Szent István út ,17 4,89 6,94 452,82 6,8 20, ,6 4,6 60,4 450,98,72 25, ,0 5,04 60,89 494,61 0,08 27, ,72 24,8 42,94 450,4 2,59 1, ,49 1,65 50,64 406,75 4,65 26,45 Győr, Sziethy Attila út - Ifjúsá körút ,5 26, 4,21 47,1 50,6 19, ,06 2,79 40,46 512,98 4,0 1, ,79 26,2 40,72 505,62 48,27 2, ,84 26,7 42,05 52,8 46,66 4, ,69 22,45 4,97 468,71 48,26 41,98 ÁTLAG 7,85 28,58 48,01 47,98 41,7 29, táblázat Alaplészennyezettsé A mérőállomás éves átlaértékei alapján Győr, Sziethy Attila út - Ifjúsá körút mérőállomáson a PM10 komponens esetében történt éves határérték túllépés évben. A 6

7 többi vizsált lészennyező anya eyik évben sem lépte túl az éves eészséüyi határértéket. Leveővédelmi vizsálat a jelenlei állapotra A kibocsátások hatására fellépő leveőterhelést a környezetvédelmi szakmában alkalmazott és a hatósáok által elfoadott matematikai modellezési módszerekkel határoztuk me. A széles körben alkalmazott és jelen esetben is használt SoundPlan 7.1 szoftver számítása a Gauss-féle terjedési modellen alapul. 2. ZAJ Előírások 1.2. ábra Leveőszennyezettsé a vasútállomás környékén A 27/2008. (XII..) sz. KvVM EüM eyüttes rendelet. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zajterhelés LAM kö meítélési szintje új tervezésű, vay meváltozott terület-felhasználású területeken az épületek ZR. szerint mehatározott védendő homlokzatai előtt, nayvárosias, településközponti (veyes) és azdasái beépítés esetén, yorsforalmi utaktól, belterületi I. és II. rendű főútvonaltól, yűjtő utaktól, ill. vasúti mellékvonaltól származó zajra nappal LAM kö = 65 db éjjel LAM kö = 55 db 7

8 kertvárosias és falusias beépítés, valamint különlees területek közül temető esetén, yorsforalmi utaktól, belterületi I. és II. rendű főútvonaltól, yűjtő utaktól, ill. vasúti mellékvonaltól származó zajra nappal LAM kö = 65 db éjjel LAM kö = 55 db kertvárosias és falusias beépítés, valamint különlees területek közül temető esetén, yűjtő utaktól, mellékutaktól, ill. vasúti mellékvonaltól származó zajra nappal LAM kö = 60 db éjjel LAM kö = 50 db értéket nem lépheti túl. Üdülőterületen és különlees területek közül az eészséüyi területen 5 db-el alacsonyabb a határérték. A 27/2008. (XII..) sz. KvVM EüM eyüttes rendelet 4. (5) szerint a melévő közlekedési útvonal vay létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra az alábbiakat írja elő: - a. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül meelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését iazolják; - lealább a változást meelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást meelőző állapotra vonatkozó számítások vay mérések a határérték túllépését iazolják. Vizsálati, számítási módszerek A helyszínrajzok, úttervek, beépítési jellemzők, stb. alapján a mértékadó jelenlei zajterhelést a mértékadó foralmi adatok alapján számítással, a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásainak fiyelembevételével határoztuk me. A terjedést a német Soundplan 7.1 prorammal számítottuk. A proram lehetőséet ad pl. az épületrészek eymásra yakorolt árnyékoló hatásának, vay a rézsű hatásának fiyelembevételére is. A proram nemcsak 1-1 metszetet, hanem az eész szakasz suárszerű nyalábolással követi véi. A SoundPlan 7.1 proram a mayar előírások szerint számol. A proram a terjedési viszonyokat az MSZ 1506: 2002 Hanterjedés a szabadban c. szabvány szerint veszi fiyelembe. Jelenlei zajterhelés és értékelése A melévő állapot jellemzésében bemutatjuk Győr város zajhelyzetét, ahol a tervezett fejlesztések, illetőle az ahhoz kapcsolódó várható csomóponti korszerűsítések és foralomszervezési intézkedések, valamint a közösséi közlekedési hálózat hatékonyabbá tételének intézkedései foják éreztetni hatásukat. 8

9 A zajvizsálatok a város fő- és yűjtő úthálózatának környezetét, valamint a vasúti vonalak környezetének zajterhelését mutatják be a jelenlei állapotban. A zajvizsálati eredményeket zajtérképes ábrákon szemléltetjük, amelyek a zajterhelést a város belterületére vonatkozóan jelenítik me. Fentieken túlmenően az alomeráció településeinek jelenlei zajhelyzetét eyrészt a vonzáskörzet eyes településire Győr felől bevezető főbb utak menti referencia távolsá zajadatával jellemezzük, másrészt ahol vasúti vonal érinti az alomerációs települést, ott a zajterhelést a vasúti zaj referencia távolsáában mehatározható zajadatának seítséével mutatjuk be ábra Zajterhelés a vasútállomás környékén A zajtérkép zajörbéi a 1,5 m-es maassában kialakuló nappali és éjszakai közúti, illetőle vasúti zajterhelést szemléltetik. A zajszámítások előzőekben hivatkozott ábrái alapján a zajterhelési alapállapot a jellemző távolsáokban lévő védendő (jellemzően) lakófunkciójú beépítések vonalában az alábbiak szerint értékelhető: 9

10 A jelenlei közúti zajterhelés a zajtól védendő lakóterületeken - a foralmasabb utak, ill. útszakaszok mentén, ahol a zajforráshoz viszonyla közeli a beépítés, a nappali időszakban mintey 0-2,5 db, ill. 2,5-5 db túllépést okoz, mí éjjel a túllépés mértéke jellemzően 2,5-7,5 db közötti, valamint eyes helyeken meközelíti a 10 db-t, - azon vizsált főbb közúti közlekedési utak mentén, ahol a beépítési távolsáok nayobbak, határérték feletti zajterhelés nem tapasztalható, itt a zajterhelés mefelel a joszabályban előírt értékeknek. A lenayobb zajterheléssel érintett utak, ill. utcák a következőek: Győr Révfalu, Kisbácsa városrész - Külső Bácsai út - Bácsai út - Szövetsé utca - Hédervári út Belváros - Munkácsy utca - Szent István út - Jókai utca - Bajcsy-Zsilinszky - Teleki László utca - Árpád út sz. út Gyárváros - Mártírok útja Nádor város - Eszperantó utca - Hunyadi János utca - Bartók Béla út - Corvin utca - Tihanyi Árpád út Adyváros - Tihanyi Árpád út Győrszabadhey - Szent Imre út József Attila városrész - József Attila utca Ménfőcsanak - Királyszék út Győrszentiván - Váci Mihály utca 10

11 A jelenlei vasúti zajterhelés a zajtól védendő lakóterületeken - Győrben, a vasútállomás mellett, illetőle közvetlen az állomás ki- és bevezető vasúti vonalszakasza (1. sz. vasúti fővonal) mentén beépítéstől füően nappal 2,5-5 db túllépést okoz, mí éjjel a túllépés mértéke jellemzően 2,5-10 db közötti, valamint eyes helyeken 10 db feletti, - Győrszentiván területén nappal nem, éjjel 0-5 db-lel haladja me a határértékeket, - a 10. sz. vasúti vonal mentén Győrben és Ménfőcsanakon nappal és éjjel (a kisebb vasúti foralomnak, ill. a beépítési távolsáoknak köszönhetően) határérték feletti zajterhelés nem tapasztalható.. POTENCIÁLIS HATÁSOK ÉS HATÁSFOLYAMATOK A környezeti hatások feltárásának első lépése a hatótényezők vizsálata. A joszabályi előírások szerint a hatótényezőket a tervezett tevékenysé minden fázisában a létesítés (építési), a mevalósítás (üzemelési) és a felhayás (felszámolása) időszakában eyaránt fel kell tárni. Jelen esetben a mehatározó várhatóan az üzemelési fázis lesz, hiszen a létesítés lefontosabb, és a telepíthetőséet alapvetően befolyásoló hatótényezője, a területfolalás jelen esetben nem (vay csak speciális vonatkozásában) jelentkezik 1. Ennek oka, hoy ey korábban is IMCS céljára hasznosított területen valósul me a beruházás. A létesítési fázis hatótényezői közül ezért a bontáshoz, építéshez és az ezekhez kapcsolódó szállítási tevékenyséhez köthető hatásfolyamatokkal kell elsősorban folalkoznunk. A mevalósítási (üzemelési) fázis, mely a közösséi közlekedési intermodális csomópont jelen területen történő működését jelenti elsősorban a zajterhelés és a leveőszennyezés, valamint az ezekből következő közvetett hatások miatt válik mehatározóvá. A felhayással folalkozni, hasonlóan más közlekedési infrastruktúra fejlesztésekhez (pl. út és vasút fejlesztés) iazából értelmetlen és szüksételen. A felhayás valószínű okát sem lehet előre mebecsülni. Elméletben a felhayás a létesítési fázishoz ien hasonló hatótényezőket vonultat fel. Jelen esetben a létesítmények bontásáról lehet szó. Volumenében ez várhatóan az építkezés előtti bontási volumennel naysárendile meeyezik, vay az alatt marad. A yakorlatban azonban olyanról nincs tudomásunk, hoy ey nay foralmú közlekedési csomópontot visszaalakítottak szántóvá vay természeti területté. Valószínűsíthetőbb valamilyen utóhasznosítás, mely kiterjedhet a kereskedelmi vay irodai funkció kialakításán keresztül a loisztikai központi, de teljes elbontással most számolni, és hatásait elemezni feleslees lenne. A tervezett tevékenysé várható hatótényezői a közvetlenül érintett környezeti elemek, rendszerek bontásban a következő,.1. táblázatban szerepelnek. Minél pontosabban ismerjük a hatótényezőket, annál pontosabban tudjuk leírni a belőlük elinduló hatásfolyamatot. Az első 1 A speciális kérdés, hoy a tervezett tevékenysé a térsé jelenlei területhasznosítási szerkezetébe illeszthető-e? 11

12 lépésben a letöbb esetben azonban mé csak a lehetsées folyamatok létét jelezzük előre. Az, hoy a vizsált tevékenysé esetében az adott folyamat mejelenik-e, illetve ha mejelenik meddi yűrűzik tovább, az fü mind az alkalmazni kívánt technolóiától, mind a hatásterület adottsáaitól. A hatásfolyamatok előzetes feltérképezése jelenti véeredményben a vizsálat vázát, munkatervét. A folyamatok áttekintése a korábban elvézett hasonló munkák tapasztalataira, a hatótényezőkből levezetethető loikus következmények feltételezésére alapulhat. Környezeti elem Várható hatótényezők Leveő Bontási-építési munkák, szállítás (kipufoó ázok, porterhelés) Vasúti foralom változása A személy- és áruforalmát, ellátását szoláló közúti foralom Baleset, havária Felszíni és Bontási-építési munkák, új létesítmények léte (csapadékvíz lefolyás felszín alatti változás, szennyezés) vizek Vízkivétel Szennyvíz és csapadékvíz keletkezés és kezelés Baleset, havária Föld Területfolalás Bontási-építési munkák Vasúti foralom Üzemanya tárolása, töltése IMCS működése Létesítmények kiszolálása Baleset, havária Élővilá- Területfolalás ökoszisztémák Vasúti foralom Művi elemek Újak mejelenése, réiek bontása Települési Bontási-építési munkák környezet Vasúti foralom Közúti foralom IMCS léte Táj Új művi elemek mejelenése IMCS léte.1. táblázat A tervezett tevékenysé hatótényezői Az eyes környezeti hatótényezőkből elinduló környezeti folyamatokat a.1. hatásfolyamatábra jeleníti me. A hatásfolyamat ábra a fentiek szerint elvi jelleű, ami azt jelenti, hoy a fejlesztés után ezen környezeti folyamatok kialakulását lehet várni, de ez nem jelenti eyben azt is, hoy minden az ábrán jelzett folyamat tényleesen mejelenik a yőri IMCS-nél is. A hatásfolyamat-ábra a hatástanulmányoknál meszokott: az első oszlop a környezeti elemeket-rendszereket, a második (ey a későbbiekben használható hivatkozási) sorszámot, a harmadik az elemekhez tartozó hatótényezőket mutatja be. Az adott hatótényező mindi annál a környezeti elemnél jelenik me, amelyre közvetlenül, áttétel nélkül hat. Ey hatótényező íy eyszerre több környezeti elemre is hathat közvetlenül, ilyen esetben az összes érintett elemnél szerepeltetjük. A közvetlen hatások a neyedik oszlopban szerepelnek. A nyilak a hatások tovayűrűzését jelzik a véső hatásviselők felé. A tovayűrűzés számtalan fázison keresztül történhet 12

13 többnyire eyre csökkenő, ritkán erősödő hatásfokkal, általában azonban a tovayűrűzés alatt a hatások intenzitása lecsenő tendenciájú. A véső hatásviselő általában az ökoszisztéma és/vay az ember. Az utóbbit az ábrán külön, kiemelten kezeljük, mivel a környezetet érő hatások, azaz a környezeti elemek/rendszerek állapotában beállt változások alapvetően az ember szempontjából értelmezhetők és értékelhetők. Hatástanulmányunk az ábrán bemutatott hatásfolyamatokat értékeli. Az elvi hatásfolyamatok feltárása után közelítően meadható a vizsálandó terület, azaz ey előzetesen becsült hatásterület. Erre azért van szüksé már a tanulmánykészítés kezdeti fázisában, mert ez a terület lesz az, melyen az alapállapot felvétel és a változások becslése metörténik. Természetesen utóbbi munkafázis (szakmai értékelés) kapcsán a hatásterület pontosabbá válik. 1

14 Érintett környezeti elem/rendszer 2 Hatótényező Közvetlen hatás Közvetett hatások Ember mint véső hatásviselő Leveő 1. Bontási-építési munkák és a kapcsolódó szállítás Átmeneti leveőminősé változás 2. Vasúti foralom lefedése Leveőminősé változás Életkörülmények. IMCS működése (közúti Leveőminősé változás elsős. változása foralom, fűtés, stb.) a meközelítési utak mellett 4. Balesetek-haváriák Átmeneti leveőminősé változás Felszíni és felszín alatti vizek 5. Bontási-építési munkák, új létesítmények léte Lefolyási viszonyok változása, szennyezés 6. Vízkivétel Mennyiséi csökkenés 7. Szenny-, csapadékvíz keletk. Felszíni vay talajvíz terhelés 8. Balesetek-haváriák Felszíni vay talajvíz terhelés Talajvíz Használatkorlátozás szennyezés Föld 10. Területfolalás beépítés, Mennyiséi csökkenés Talajszenny. növ. Használatkorlátozás burkolás miatt az utak mellett 11. Bontási-építési munkák Talajtömörödés, szennyeződés, hulladék keletkezés 12. Vasúti foralom Talajszennyeződés 1. Létesítmények kiszolálása Talajszennyeződés 14. IMCS működése Hulladék keletkezés 15. Balesetek-haváriák Talajszennyeződés Élővilá- 16. Területfolalás beépítés, Eyedek, populációk pusztulása ökoszisztémák burkolás miatt Életfeltételek Védett értékek fenntartásá- 17. Vasúti foralom Eyedek pusztulása (ütközés, romlása nak nehezülése fenntart.), élőhelyek zavarása Művi elemek 18. Új művi elemek mejelenése, réiek bontása Értékváltozás Állaromlás Fenntartási iény növekedése Települési környezet 19. Bontási-építési munkák Átmeneti zajszint-növekedés Új funkció lehetősée 20. Vasúti foralom Tartós és táabb térsére terjedő zajszint-növekedés Életkörülmények romlása a zajszint 21. A működés közúti foralma Zajszint-növekedés az utak növekedése miatt mellett 22. IMCS léte, működése Miráció, fluktuáció Innovatív hatás Szerkezeti átalakulás Települési környezet Táj 2. Új művi elemek mejelenése Tájképi változás azdasái fejlődése 24. IMCS léte Tájhasználat, potenciál vált. Lehetőséek kihasználása.1. ábra Az IMCS lehetsées környezeti hatásfolyamatai 2 Környezeti hatásvizsálat, felülvizsálat c. kötetéből (szerzők: Mayar Emőke, Sziláyi Péter, dr. Tombácz Endre; 1997.) 14