Radioaktív bomlások. = 3/5, ebből t=t 1/2 ln(3/5)=...
|
|
- Klára Borosné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Radioaktív bomlások Radioaktív bomlások időbeli lefolyása Eyszerű bomlások 1. A hétköznapokban előforduló radioaktív anyaok közül az eyik lehosszabb felezési idejű a kálium A=40-es izotópja. T 1/2 = év. Mekkora lenne 1 k só radioaktivitása, ha teljesen KCl alkotná? A radioaktív kálium izotóp relatív yakorisáa 0.01%. (A K = , A Cl = ) m.o.: A= λn 40 = (ln2/t 1/2 ) 10 4 N K, N K =1 k/( ) Határozzuk me ey réi fatáry korát, ha 14 C aktivitása 3/5-e a frissen kiváott uyanolyan fáénak. ( T 1/2 = 5730 év ) m.o.: Ey uyanolyan fa aktivitása ma az eltelt idő alatti bomlások miatt kevesebb. A/A 0=2 t/t 1/2 = 3/5, ebből t=t 1/2 ln(3/5)= U db α részecskét suároz ki másodpercenként. Határozzuk me a preparátum felezési idejét, és aktivitását Ci-ben tonna vizet 1 hónapi vizsálunk, de protonbomlást nem tapasztalunk. Milyen korlátot jelent ez a τ proton -ra? Lealább mennyi vizet kell vizsálni ey hónapi ahhoz, hoy T 1/2 > T Univerzum következtetésre jussunk? 5. Hány Joule hőmennyiséet tud termelni 1 α bomló 225 Ac izotóp (további bomlás nincs) ey felezési idő alatt? (E α = 5.8 MeV, T 1/2 =10 nap) 6. Hány darab elektront bocsát ki ey nap alatt 1 µ β bomló 32 P izotóp? (T 1/2 = 14.3 nap) 7. A földkéreben előforduló Urán 235 U és 238 U keveréke. 238 U : %, T 1/2 = év és 235 U : 0.720%, T 1/2 = év. Teyük fel, hoy az Urán keletkezésekor az izotópok aránya nayjából eyforma volt. Becsüljük me ebből, hoy milyen réen keletkezett az Urán. 8. Hány százalék pontossáal lehet memérni 1 m 238 U felezési idejét ey nap alatt ey nayon jó detektorral? ( T 1/2 az előző feladatban. ) 9. Mekkora a 239 Pu felezési ideje, ha tudjuk, hoy belőle 120 -os ömböt folyékony nitroénbe helyezve W teljesítményt ad le? Az α részecskék eneriája MeV. Mennyire pontatlan a számolás, ha a visszalökődéstől eltekintünk? 10. Hány ramm 32 P izotópot tartalmaz az a minta, ami 10 s alatt 10 4 részecskét suároz? ( T 1/2 = 14.3 nap ) 11. Hány perc alatt forral fel 100 liter 20 o C-os vizet ey 1 -os 225 Ac forrás, ami 5.8 MeV eneriájú α részecskéket bocsát ki. ( T 1/2 = 10 nap ) Mennyire meleít fel uyanilyen térfoatú rafitot? (termosztátban vannak) 12. A radioaktív bomlási törvényt felhasználva vezessük le, hoy mekkora ey eyszerű bomlással bomló ma átlaos élettartama (τ)! Bomlási folyamatok I., Soros bomlások 13. Hermitikusan elzárt üveampullában 1 tiszta Rádium van. Mennyi Radon yűlik össze az ampullában 1 Radon felezési idő alatt. ( T 1/2 (Rádium) = 1622 év, T 1/2 (Radon) = 3.82 nap ) 1
2 14. A t=0 pillanatban van N db Tórium maunk, ez bomlik Pa-á, ami tovább bomlik : 233 Th 233 Pa. Mikor lesz maximális a Pa maok száma? T 1/2 (Th)= 23 perc, T 1/2 (Pa)= 27.4 nap 15. A 222 Rd bomlásakor nála yorsabban bomló 218 Po keletkezik. Mennyi a Polonium maok maximális száma a bomlás során, ha t=0-ban normál állapotú Radon áz van a dobozban? T 1 =3.823 nap, T 2 =3.05 perc 16. Két bomló maból álló forrás teljes aktivitásának mikor lesz maximuma, ha a 3. ma már nem bomlik tovább, T 1 = 4.1 év, T 2 = 460 nap, és kezdetben csak anyamaok voltak? 17. A 222 Radon α bomlásakor mikor lesz az abszolut aktivitásnak maximuma? (Kezdetben csak Radon volt, harmadik ma bomlásától eltekinthetünk, adatokat lásd fenn.) 18. A reaktorban yakran keletkező 131 Te ma 131 J-ra bomlik T 1/2 =1.25 nap felezési idővel, de a jód 8 nap felezési idővel tovább bomlik. Hányszor törik me loaritmikus skálán az abszolut aktivitása ey kezdetben csak 131 Te-ból álló preparátumnak? (ln(aö)-t füvény ) 19. Teyük fel, hoy 131 Te és 131 J azonos mennyisében keletkezik ey reaktorban hasadási termékként. Ha a radioaktív maok szabad leveőre kerülnek ey robbanás miatt, mennyi idővel a baleset után lehet mé memondani a robbanás időpontját, a radioaktív jód aktivitásának szélsőértékét mérve a reaktor közelében? 20. A 90 Sr 28.1 év felezési idővel 90 Zr 1750 kev-es erjesztett állapotba jut 0.01 % yakorisáal. A erjesztett állapotú Zr 62 ns felezési idővel jut alapállapotba. Adjuk me a erjesztett Zr maok számának időfüését, ha kezdetben csak Stroncium volt. (Először számoljuk ki a teljes képletet, majd 62 ns 28.1 év alapján lehet közelíteni.) 21. Milyen alakú lesz a leánymaok számának időfüése λ anya = λ leány esetben? Radioaktív eyensúly 22. Milyen feltételek mellett lesz ey soros bomlásban az eyes taok aktivitásainak aránya ey idő után állandó? Mekkora ez az arány nayon sok idő elteltével? 23. A t=0 pillanatban csak 222 Rn van ey mintában. Mennyi idő múlva áll be a radioaktív eyensúly (mondd me milyen feltételt foadsz el az eyensúlyra), és addi hoyan változott a teljes aktivitás? 24. A L 1 L 2 S típusú soros bomlásban: T 1 =5 nap, T 2 =1 nap, T 3 =6 óra. Mikor alakul ki a radioaktív eyensúly, ha ε=0.001? Hoyan változnak utána az aktivitások? (N 20 =N 30 =0) 25. C Ábrázoljuk, hoyan változnak a 226 Ra-nak és leányelemeinek aktivitásai időben, ha kezdetben 1 Ra volt eyedül. Hoyan változik a teljes aktivitás? Értékeld ki az eredményt a radioaktív eyensúly szempontjából! Sor n. tajának időfüése, szekuláris, tranziens eyensúly Bomlási folyamatok II., Párhuzamos bomlások 27. Ey ma T 1 felezési idővel β bomlik, és λ 2 bomlási állandóval γ részecskét bocsát ki. Mekkora a ma felezési ideje? Hoyan változik a β aktivitása időben? 28. A 40 K 10% valószínüséel elektron befoással bomlik, 90% -ban pedi β bomlással. T 1/2 = év. Mondd me λ 1 -et és λ 2 -t! 29. Ey bomló ma λ 11 és λ 12 valószínüséel bomlik két csatornában, L 1 és L 2 tovább bomlanak uyanabba az L 3 maba, λ 21 ill. λ 22 bomlási állandóval. Adjuk me L 1, L 2 és L 3 maok számának 2
3 időfüését! Radioaktív családok, természetes radioaktivitás 30. Miért van csak három radioaktív család a természetben? 31. Melyik radioaktív családba tartozik a 222 Rn és a 220 Rn (toron)? 32. Hoy lehet, hoy a 3 H, T 1/2 =12 év, és a 14 C, T 1/2 =5730 év mé metalálható természetes módon a Földön, és nem bomlottak el? 33. Mennyi idő alatt áll be a 226 Ra-mal kezdődő természetes bomlási sorban a radioaktív eyensúly? Mennyi idő kell mindehhez, ha a 222 Rn leányelemből indulunk? 34. Ismerve a... α bomlásának eneriáit és a... β + bomlásakor felszabaduló eneriát, adjuk me mennyi eneria szabadul fel a... β + bomlás maximális eneriáját! Detektálás hatásfoka, abszolut aktivitás mérés 35. A 22 Na bomlásakor 511 kev, és 1280 kev eneriájú γ-kat detektálunk. Hány beütést detektálunk ey 4π térszöű γ-detektorral, ha uyanannyi idei mérve ey forrástól 1 m-re levő 38 2 keresztmetszetű detektorral db-ot detektáltunk? 36. Ey minta β és γ részecskéket eyaránt suároz, és van ey csak β és ey csak γ detektorunk. Ezeknek ismerjük a hatásfokait és hoy milyen térszöben látszanak a forrástól. Határozzuk me a minta abszolut aktivitását koincidencia módszerrel. Háromszor mérünk 5 perci : N β = 10 7 db, N γ = db, N koincidencia = db. 1 β bomláshoz 1 γ tartozik. Bomlási folyamatok III., Indukált radioaktív bomlások Hatáskeresztmetszet 37. Ey 4µm széles ezüst fóliának mekkora a felületi részecskesűrűsée (n F ), és mekkora a felületi tömesűrűsée (ϱ F ) -ben? Ey kis nyalábkeresztmetszetű I = 20µA áramerősséű eyszeres töltésű részecskékből álló nyaláb ϱ = 10 m vasta (!) ólom fóliába ütközik és 1 barn hatáskeresztmetszettel hatnak kölcsön. Hány darab 2 részecske lép reakcióba 1 perc alatt? 39. Az előző nyaláb keresztmetszete F=2.4 mm 2, akkor a nyaláb által látott taret-maok hány százaléka bomlott el? 40. Mekkora az 27 Al neutronnal történő kölcsönhatásának hatáskeresztmetszete, ha nay keresztmetszetű nem irányított Φ = db m 2 s neutronfluxusba (reaktor), ey m=40 tömeű kicsi Al darabot helyezve N= db Al alakul át 1 perc alatt? 41. Ey 1 mm széles ólom céltáry-fóliát mennyi idei kell I=20 ma áramú eyszeres töltésű részecskékkel bombázni, F=2 mm 2, hoy a nyaláb által látott taret-maok 1%-a reakcióba lépjen? σ = 1 barn. Neutron aktiváció 42. Ey A anyaot reaktorban neutronokkal bombázva 10 7 db sec B ma keletkezik, de ez T 1/2= 30 s-mal tovább bomlik. Tiszta A-ból kiindulva, T=45 s-i besuározva az anyaot, határozzuk me a B maok számát T időpillanatban. Mekkora az elérhető maximális aktivitás? 43. Ey A maból neutron aktivációval B ma keletkezik ami T 1/2 felezési idővel tovább bomlik. Mennyi idejű besuárzás után éri el az elérhető maximális aktivitás 99%-át az A B? 3
4 44. Teyük fel, hoy t idei aktiválunk ey A anyaot, és a keletkezett B-k aktivitását a besuárzás vée után szintén t idővel mérjük. Mennyi leyen t, hoy a mért beütésszám a lenayobb leyen? A maximális aktivitás hány százalékát érte el (a besuárzás véén) az A B? 45. T=150s-i reaktorban besuárzott 3-os 197 Au fólia aktivitása A(t+T)= a besuárzás vée után t=3 perccel, az 198 Au T 1/2 =64.7óra felezési idővel bomlik tovább. Mekkora volt a (termikus) neutronfluxus a reaktor aktív zónájában, ha σ197 Au+n = m 2? 46. Mekkora tömeű 197 Au mintát kell besuározni ahhoz, hoy t=10s-os besuárzás után 1 órával az aktivitása 1000 beütés sec leyen? Φ = m 2 s, további adatok u.a. 10 db 47. Ey 4 -os Al fóliát T idei neutronokkal aktiválunk Φ = 10 2 s. Hány beütést mérünk a besuárzás után t 1 =1 perc-től t 2 =2 perc-i Ω=0.5 szterad térszöben, ha a keletkezett B maok felezési ideje 1 perc? σ = 200mbarn 48. Hoyan változik az aktivációval keletkezett B maok száma, ha N céltáry állandó, olyan sokái mérünk, hoy a céltáry maok néhány %-a elbomlik? Elnyelődés 49. Az ólom ey atomra jutó totális abszorbciós koefficiense (σ) 1 MeV-es γ részecskékre µ = atom. 1 ólom hányad részére csökkenti az 1 MeV-es γ suárzás intenzitását? ϱ Pb = 11.5, A 3 Pb = Mekkora áramerősséel érkezett be ey elektronnyaláb a 25 széles alumínium lemezre, ha utána 10 3 db sec mey tovább? ϱ = 5.5, σ = 20 barn Ey minta 6% alumíniumot és 30 % sziliciumot tartalmaz (tömeszázalék). (A többi nem lép reakcióba.) Mekkora a neutronok abszorbciós koefficiense ezen az anyaon, ha σ Al = 200 mbarn, σ Si = 400 mbarn? ϱ Al = 2.7, ϱ 3 Si = 5.3, 3 ϱátl = Irányított neutronnyaláb érkezik ey ϱ = 2.7 sűrűséű Al fóliára. σ= 2.4 barn. Milyen vasta 3 taret esetén kell a neutron-áramsűrűsé helyfüésével számolni? kiéés helyfüése, időfüése, beszóródás Radioaktív bomlás statisztikus jellee, hibaszámítás 54. Ismeretlen tömeű bomló anya felezési idejét az aktivitásának időfüéséből mérjük. Maximum mekkora felezési időt lehet 10% pontosan memérni ey 4 órás laboratóriumi mérés alatt, ha a kezdeti aktivitás beütés/sec, és t = 1 sec? 55. Ey ismeretlen tömeű radioaktív anya felezési idejét naysárendile ismerjük : néhány nap. Me akarjuk mérni a tömeét, úy hoy kétszer mérjük a minta aktivitását. Először beütés/percet mérünk. Mennyi idő múlva és mennyi idei számláljuk a beütéseket a második adathoz, hoy néhány százalékos leyen csak a hiba? Eneriaspektrumok Bomlások kinematikája, visszalökődés 56. Mekkora a visszalökődési eneriája a 57 Fe manak, amikor 14 kev-es erjesztett állapotából 1 fotont kibocsátva leerjesztődik? Hányszorosa ez a természetes vonalszélessének, ha T 1/2 = 10 3 sec? ( M = A m nuclear = A 931 MeV/c 2 ) (Oldjuk me a másod fokú eyenletet, majd közelítsük!) 4
5 57. A 239 Pu α bomlásakor MeV-es α-kat detektálunk. Az eredeti bomlási eneria hány százalékát vitte el a visszalökődő leányma? 58. A 10 Be ma β bomlásakor mekkora az elektron maximális impulzusa és eneriája, ha a bór alapállapotba jut? Be = u, B = u. u=931.5 MeV atomi tömeeysé Pb atomma erjesztett állapotából alapállapotba történő átmenetnél 36.7 kev eneriájú elektront lök ki belső konverzióval. Mekkora az Pb impulzusa és visszalökődési eneriája, mennyi volt a ma erjesztési eneriája iazából? 60. Szabad nyualomban lévő neutron bomlik elektronra, protonra és antineutrinóra. Mekkora lehet az elektron mozási eneriája maximálisan? ( m neutron - m proton = 780keV c 2 ) 61. Mennyi lesz a neutron β bomlásakor a proton visszalökődési eneriája, ha a kibocsátott elektron és az ν impulzusai 60 o -os szöet zárnak be, és a kinetikus eneriáik azonosak? 62. Milyen memaradási törvények állnak fenn a proton ill. a neutron bomlásakor? 63. Milyen kötési (leválasztási) eneriájú kötött neutron nem bomlik el csak szabad részekre? Diszkrét eneriaspektrumok 64. A Rádium α bomlásakor két vonalból álló finomszerkezetet fiyeltek me E 1 és E 2 eneriáknál. Határozzuk me a bomlás teljes eneriáját, és a 2. leányma bomlásakor keletkező γ eneriáját. E 1 = MeV, E 2 = MeV 65. Ey v sebesséel mozó 222 Rd E α eneriájú α részecskét bocsát ki. Milyen lesz a detektált α-k eneriaeloszlása (lab. rendszerben), ha tömeközépponti rendszerben izotróp és diszkrét E 0 eneriájú az α bomlás? Γ félértékszélessé, γ bomlás eneriája is eltolódik a visszalökődés miatt (!) öh. Γ-val. (alfa bomlás mechanizmusa, kiválasztási szabályok, eyes finomszerk. vonalak rel. intenzitása.) β-bomlás eneriaeloszlása 67. Ismerve az anya és a leányma tömeét határozd me a β, β +, és a K befoás esetén felszabaduló eneriát. Milyen lesz ezen bomlásoknál a kirepülő detektálható részecskék eneriaeloszlása kvalitative? 68. Mekkora a trícium β-bomlásakor keletkező elektronok mozási eneriájának átlaa? 3 H 3 He + e + ν, T 0 = 18 kev 69. Írd fel a neutron β-bomlásakor keletkező antineutrínók eneriaeloszlását. 70. Ey β-bomlás maximális eneriája 3.2 MeV. Mekkora lenne a T, ha az eloszlást minden enerián ultrarelativisztikusan közelítenénk? Nayobb vay kisebb a T iazából? 71. Ey Cserenkov detektor anyaának törésmutatója n=1.4. Ezzel a detektorral vizsálunk ey T 0 = 2 MeV-es β bomlást. Mekkora lesz az íy detektált elektronok mozási eneriájának átlaa? 72. Ha a β-bomlásban az elektron és az antineutrinó kirepülési szöe nem füetlen, hanem p(ϑ) = A(1 + α cosϑ), akkor ez hoyan módosítja az E elektron eneriájú véállapotok eneriasűrűséét? 73. Mekkora a β-bomlásból származó elektronok eneriaeloszlás-füvényének deriváltja (sorfejtés első rendű taja) T=T 0 pontban, ha a neutrínónak van nyualmi tömee, ill. ha nincs? Cserenkov hatásfoka. 5
6 Detektorok Töltött részecskék enerialeadása Ionizáció elemi modellje (nehéz töltött részecskék ionizációs enerialeadása) 75. E α = 25 MeV eneriájú α részecske b = ütközési paraméterrel elhalad ey kezdetben nyuvó elektron mellett. Az ütközési paraméter elé nay ahhoz, hoy az elektron elmozdulását és a töltött részecske irányváltoztatását elhanyaoljuk a folyamat során (távoli ionizáció). Mekkora eneriát adott át az α részecske az elektronnak? 76. Z rendszámú nehéz töltött részecske v sebesséel n elektron elektronsűrűséű közeen halad keresztül. Mennyi eneriát ad át a pályájától (b,b+ b) távolsára lévő elektronoknak eysényi úton? ( 3 de/dx ) Mennyit ad át hosszabb l távolsá metétele alatt? 77. E α = 25 MeV eneriájú α részecske ionizációval adja le az eneriáját I = 50 ev, Zátl = 18.2 detektorközeben, és az elektronoktól viszonyla távol halad csak el. Milyen az ionizációs elektronok eneriaeloszlása, ha az elektronok elmozdulását elhanyaoljuk? 78. Számoljuk ki az α részecske - elektron rendszer tömeközéppontjában, hoy mennyit térül el az α, ha az elektront szabadnak tekintjük (közeli ionizáció - E e E ion )? Mekkora szö ez a laborrendszerben? 79. Mekkora az elektron eneriája E(b) közeli ionizáció során lab. rendszerbe transzformálás után tkp.-ben meoldva az ütközést? Milyen az elektron szöeloszlása, ha b eyenletesen változik a síkon? 80. Adjunk felső becslést az elektron elmozdulására b ütközési paraméter mellet távoli ionizáció esetén. (Például: amí az eneriájának 90%-át mekapja, addí a vésebesséével mozo.) b=10 11 m Bethe-Bloch formula, hatótávolsá MeV-es 6 Li E 1 =0.1 MeV eneriát ad le ey vékony detektorban( x proton hatótávolsáa az adott enerián), mennyit ad le uyanilyen eneriájú 7 Li, 12 C? 82. Ey nehezebb töltött részecske melyik izotópja adja le a letöbb eneriát ey adott x széles detektorban, ha kezdeti sebesséük, ill. ha kezdeti eneriájuk meeyezik? ( Pl.: 3 He, 4 He ; p, d, t ) 83. Ey x = 0.1 szilicium réteben az E α = 50 MeV-es, vay az E α = 500 MeV-es α részecske ad le több eneriát? ( 0.1 < R α50mev ) 84. Ey α 6-szor több eneriát ad le eysényi úton mint ey proton. A proton eneriája 10 MeV, akkor mennyi volt az α részecske eneriája? (Īdet = 100 ev ) 85. Minek nayobb a hatótávolsáa ey 100 MeV-es 14 C-nek vay ey 20 MeV-es protonnak uyanabban a detektorban? 86. A 6 Li hatótávolsáa ey detektorban 3mm, akkor mennyi az uyanilyen eneriájú proton, deutérium, α hatótávolsáa uyanott? 87. Mekkora eneriát ad le ey 100 MeV eneriával repülő proton az útjába helyezett 6 mm széles pinponütőben (detektorban)? Zátl = 6, ϱ = 3, I = 100 ev, M = Ha az előző feladatban szereplő pinponütő ey átlátszó plasztik szcintillációs detektor, és csak kék színű felvillanásokra képes, akkor hány foton keletkezik a 100 MeV-es proton áthaladásakor, ha a foton keltésének hatásfoka 10%? Mi a helyzet, ha minden féle felvillanás lehetsées? 6
7 89. Ha a szcintillációs detektor helyett ey félvezető-detektort alkalmazunk az előző feladatben, melyben E ap =1.5 ev, akkor uyanaz a proton hány szabad elektront kelt (η=1)? MeV-nél nayobb eneriájú α-kat me akarunk különböztetni annál kisebb eneriájúaktól. Ezért két x 1 ill. x 2 hosszúsáú detektort teszünk eymás möé, és azt akarjuk, hoy ha a két detektor eyszerre jelez, az E α > 100 MeV eneriát jelentsen. Mekkora leyen x 1 Szilicium detektor esetén. Mekkora lesz a döntési szint bizonytalansáa, ha az első detektor hátán 0.1 mm-es holtréte van? 91. Számoljuk ki a de dx (x) füvényt néhány közelítésben! 92. Mekkora ey α részecske yorsulása, amint E=10 MeV eneriával beleszalad ey Z det =10, I=100 ev detektorba? Részecskeazonosítás E-E módszere 93. Mennyit változik az E 1 =100 kev E 2 =100 MeV intervallumban a pid= E E ˆK proton, deutérium és trícium esetén, ha I=100 ev? azonosító füvény, 94. Milyen pontosan kell mérni a E eneriát ey adott E=10 MeV-nél, hoy az A=15 tömeszámú, Z rendszámú részecskét me lehessen különböztetni az A-1-től? 95. Ey E=10 MeV-es proton hatótávolsáa 5 ey detektoranyaban. Uyanilyen anyaból E-E tipusú rendszert készítünk. Milyen minimális eneria kell ahhoz, hoy ey 6 Li-ra képezhessük a pid füvényt, ha E szélessée 10 µm? 96. Konstruálj ey javított pid füvényt, amiben a loaritmikus ta kevésbé játszik szerepet. Használd fel, hoy E ln(..) de E a tapasztalat szerint, és a loaritmus füvény ey rözitett intervallumban hatványfüvénnyel helyettesíthető. Elektronok enerialeadása 97. Határozzuk me a 20 MeV-es elektronok suárzásos eneriaveszteséét ey Alumínium detektorban 0.3 -es úton. Mekkora lesz az eneriaveszteséek viszonya ólom - alumínium esetében, és mekkora lesz a fajlaos eneriaveszteséek aránya? ( 1 de ϱ dx ) r e = , ϱ Al = 2.7, ϱ 3 P b = Milyen eneriájú elektronok hatótávolsáa 0.37 mm ey Alumínium detektorban? 99. Milyen kinetikus eneriával rendelkezik az az elektron, amely aluminiumban lefékeződve az eneriájának 1/4 részét suárzási vesztesé formájában adta le? Semlees részecskék és az anya kölcsönhatása γ részecskék enerialeadása kev eneriájú foton maximálisan mennyi eneriát tud átadni ey szabad elektronnak? 101. A 22 Na suárzakor ey foton ( E γ = 1275 kev ) úy detektálódott, hoy előtte átrepült a detektoron, majd valamilyen elektronról visszaszóródott az érzékeny-térfoatba kb. 180 o -ban. Mekkora eneriájúnak érezte őt a detektor? 102. Mit kapunk, ha a visszaszórási csúcs ( ϑ = 180 o ) eneriájához hozzáadjuk a Compton él eneriáját, adott eneriájú γ-k detektálásakor? 103. Milyen enerialeadási folyamatnak van lenayobb valószínüsée ey ϑ > 150 o -ban visszaszóródott eredetile E γ < 2 MeV eneriájú foton detektálásakor? 7
8 104. Mitől lehet az, hoy a visszaszórási csúcs + a Compton él nem a teljes eneriát adja monoeneriájú γ-k detektálásakor? 105. Ey 862 kev eneriájú γ forrásunk van. Hány fokos szöben áll a γ detektor a nyalábhoz képest, ha a Compton él eneriája + a visszaszórási csúcs közepe kev-et ad? 106. Mekkora eneriájú Auer elektron keletkezhet ey E γ = 67 kev eneriájú γ fotoeffektusa után NaI detektorban? Mekkora lesz ez az eneria E γ = 677 kev eneria esetén?! 107. E γ = 550 kev eneriájú fotonok esetén σ foto = σ Compton a Pb atomok elektronjain. Mekkora enerián teljesül ez alumínium és NaI detektorban? Mekkora a σ Compton σ foto arány ezekben E γ = 500 kev enerián? 108. Milyen eneriáknál van a σ fotoeffektus -nak szakadása, és miért? Rendszám füések, E foto = E Compt, ez az eneria hoyan változik Z,A-val. Neutronok rualmas enerialeadása, visszalökődési detektor 110. Ey m 1 tömeű részecske E 0 eneriával közelít ey nyuvó m 2 töme felé, és rualmasan ütköznek. Milyen lesz a melökött m 2 -nek átadott eneria az ő impulzusának szöének füvényében? 111. Milyen füvényt kell ismernünk ahhoz, hoy ey monoeneriás neutronnyaláb által átlaosan leadott eneriát kiszámoljuk ey visszalökődési detektorban, és hoyan kell kiszámolni? (Visszalökődési detektor modellje az előző feladat.) 112. Mekkora a neutronok által leadott eneria átlaa, ha p(ϕ, ω) = konstans ϕ [0, π 2 ]? 113. Mekkora a neutronok által leadott eneria átlaa, ha p(ϑ, ω) = eyenletes eloszlás a tömeközépponti rendszerben, és m n =m p, és klasszikus eneriákról van szó? 114. Milyen a neutronok által leadott eneria eloszlása az előző feladat közelítései mellett? (Ez általában jó közelítés.) 115. A=1000 db sec intenzitású 10 MeV-es neutronnyaláb halad át ey visszalökődési n-detektoron. A (E, E) eneriatartományban, E=4MeV, E=0.1MeV, 60s alatt 300 neutron adott le eneriát. Mekkora ezen az enerián a detektálás hatásfoka? 116. Hoyan változik p(ϕ), ha p(ϑ) nem izotróp, hanem p(ϑ)= Y 10 (ω, ϑ) 2? 117. Hoyan módosítja p(ϕ)-t, ha m n m p, de p(ϑ) eyenletes a tkp-i rendszerben? Neutrondetektálás mareakciók alapján Detektálási módszerek Szcintillációs detektor 118. Becsüljük me ey szcintillációs detektor felbontóképesséének eneriafüését! δ = E d E d 119. Ey szcintillációs NaI detektor felbontóképessée E γ = 685 kev enerián δ=8%. Akkor mennyi a δ 300 kev-en, és 1265 kev-en? Gáztöltésű detektorok 120. Rendezzük sorba a áztöltésű detektorok fajtáit a rájuk kapcsolt nayfeszültsé naysáa szerint! 8
9 121. Ey GM-számláló τ H =0.2 ms holtidővel tud detektálni. Mekkora volt a detektorba jutó részecskék száma, ha beütést észlelt 10 sec alatt? 122. Mekkora az ionizációs kamra árama, ha ey A=100 kbq aktivitású forrás részecskéit detektálja η=5% eometriai hatásfokkal? áram és impulzus üzemmódok 9
10 Részecskeyorsítók Lineáris yorsítók 124. Ey Van de Graaf enerátor két szietelt r=60 suarú fémömbből áll. Mekkora a maximális potenciálkülönbsé a ömbök között, ha a leveőben E max = nél meindul a kisülés? 125. Ey Van de Graaf enerátort d = 125 széles szalaal töltünk, ami v = 300 s sebesséel mozo. Mekkora a maximális töltőáram? E max = Betatron 126. Homoén máneses térben B = 1000 auss E kin = 1 MeV eneriájú elektronnyaláb mozo. Milyen suarú pályán? 127. E kin = 1 MeV eneriájú α részecskék uyanilyen körpályán tartásához hányszor akkora B kell? 128. R suarú kör mentén elhelyezkedő csatornában elektronok mozohatnak. A csatornában helytől füetlen B pálya máneses tér van, a kör belsejében Bátl helytől füetlen tér van, azonban ezt időben változtatjuk Bátl = α t. Hoyan kell B pályá -t változtatni, hoy az elektronok körpályán maradjanak? α = 1 auss s 129. Az előző feladat adatai mellet milyen eneriájú elektronnyaláb tud a csatornában tartózkodni a t=0 pillanatban? V V 130. Ey betatronban a B pálya =1000 Gauss Gauss sec az elektronok mozási eneriája t = 1 perc alatt? t szerint változik. Hány százalékkal nő me 131. Mekkora a felvett eneria az első és az n. kör után? Szinkrotron suárzás, önfázis fókuszálás. Ciklotronok 133. Ey ciklotron 11 MHz frekvencián dolozik. Határozzuk me az α részecskék, protonok és a deutérium maok yorsításához szüksées máneses indukciót Mekkora maximális eneriára lehet ey protont ezzel a ciklotronnal (ν adott) felyorsítani, ha a maximális suara r = 1 m? Mekkora ez az eneria a nehezebb részecskék esetén, pl. 14 N 5+, 12 C 6+, 36 Ar 10+? 135. R =1 m maximális suarú ciklotronban protonokat yorsítunk. Mekkora ciklotronfrekvenciái nem számítanak a relativisztikus effektusok? (Milyen mozási eneriái használható a T = p2 2m 0 képlet?) 136. B = 2.5 T homoén máneses terű (klasszikus) ciklotronban α részecskéket yorsítunk. Milyen suárnál kell kivenni a nyalábot, hoy ne romoljon el a szinkron? 137. B = 3 T homoén máneses tér mellet protonokat yorsítunk ey R=1m maximális suarú ciklotronban. Hoyan fü a fél-körbefordulás ideje a pálya suarától? 138. T 1 a E kin m 0c = α = 0.1 eneriájú protonok kerinési idejének a fele, T 2 2 uyanez α = 0.2 protonokra. Mekkora a T1 T2 T 1 hányados, azaz mennyit késik a yorsabb proton 1/2 kör metétele alatt? 139. Hoyan kell a máneses teret növelni (az r suár füvényében), hoy minden eneriájú részecske azonos idő alatt teyen me ey félkört, ey relativisztikus ciklotronban? 10
11 140. Relativisztikus ciklotronban B(r) máneses tér van. Hoyan néz ki a B(β) füvény, ha β a yorsított részecske sebessée osztva c-vel azon a helyen, ahol éppen jár? 141. Milyen messze haladnak az α=0.1, α=0.2 mozási eneriájú protonok (r 1 -r 2 ) - B=B 0 homoén máneses térben - B=B(r) kompenzált máneses térben? 142. Klasszikus ciklotronban mekkora a δ relatív időkésése ey α=10 protonnak az α=1-hez képest? 143. Relativisztikus (kompenzált máneses terű) ciklotronban a máneses tér maximális értéke B max = 3 B 0, R = 1.2 m. Mekkora frekvenciával dolozik a ciklotron? 144. Klasszikus ciklotronban deutériumot yorsítunk. Az α 1 =0.2 részecskenyaláb éppen a léréshez ér. Mekkora ϕ szöet kell mé a körpályán befutnia az α 2 =0.25 eneriájú részecskéknek, ha eyszerre indultak. Mekkora fáziseltolódással ér a lérésben lévő E 0 sinωt elektromos térbe? Ütköző nyalábok 145. Van két ütközés: az eyikben T 0 mozási eneriájú protonnyaláb esik álló céltáryra, a másikban két T 0 mozási eneriájú protonnyaláb eymással szembe rohan. T 01 az összes mozási eneria az első ütközés tömeközépponti rendszerében, T 02 uyanaz a másikban. Mekkora az α = T02 T 01 arány a T 0 füvényében? 146. Számoljuk ki az előző arányt klasszikus és ultrarelativisztkius közelítésben Hányszor több eneria tud részecskék keltésére fordítódni ey 200 GeV eneriájú ütköző protonnyalábokkal vézett kísérletben, mint hasonlóban de álló céltáryal? Neutronenerátor 148. Mekkora eneria szabadul fel, ha E kin = 200 kev-es deutérium nyaláb trícium céltáryal találkozik és vébemey a fúzió? 149. E d = 200 kev eneriájú deutérium nyaláb trícium céltáryra esik. E kin (neutron)= 17.5 MeV. Mekkora a kinetikus eneria különbsée a θ = 180 o -ban és a θ = 0 o -ban kirepülő neutronnak? 150. Mekkora hőmennyisé szabadul fel 1 3 H + 2 H ( 3 : 2 arányú ) keverék fúziójakor? Hányszorosa ez 1 urán hasadásakor felszabaduló eneriának? A hasadáskor átlaosan felszabaduló eneria 200 MeV? 3 H + 2 H α + n MeV 11
Bevezető feladatok. I. Atomfizika. II. Radioaktivitás. III. Magfizika
Bevezető feladatok a mikrovilág fizikájának néhány témaköréből I. Atomfizika II. Radioaktivitás III. Magfizika Horváth Ákos gyűjtötte össze 1994. március 15. 1 Atomfizika feladatok Az energia kvantumos
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenFizika 1X, pótzh (2010/11 őszi félév) Teszt
Fizika X, pótzh (00/ őszi félév) Teszt A sebessé abszolút értékének időszerinti interálja meadja az elmozdulást. H Az átlayorsulás a sebesséváltozás és az eltelt idő hányadosa. I 3 A harmonikus rező mozást
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenA Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet
A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet Modern zikai ks erletek szemin arium Kincses D aniel E otv os Lor and Tudom anyegyetem 2017. február 21. Kincses Dániel (ELTE) A két neutrínó
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSugárszivattyú H 1. h 3. sugárszivattyú. Q 3 h 2. A sugárszivattyú hatásfoka a hasznos és a bevezetett hidraulikai teljesítmény hányadosa..
Suárszivattyú suárszivattyúk működési elve ey nay eneriájú rimer folyadéksuár és ey kis eneriájú szekunder folyadéksuár imulzusseréje az ún. keverőtérben. rimer és szekunderköze lehet azonos vay eltérő
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenMatematika a fizikában
DIMENZIÓK 53 Matematikai Közlemények III kötet, 015 doi:10031/dim01508 Matematika a fizikában Nay Zsolt Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kolléium nayzs@emknymehu ÖSSZEFOGLALÓ A cikkben
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló. 1. kategória
1. kateória 1.1.1. Zümi a méhecske Aprajafalvától az erdői repült. Délután neyed 3 után 23 perccel indult. Aprajafalvától az erdői eyenes pályán történő mozásának sebesséét az idő füvényében a rafikon
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. t 2 = 1, s
Hatani Istán fizikaerseny 017-18.. forduló meoldások 1. kateória 1..1. a) Közelítőle haonta. b) c = 9979458 m s Δt =? május 6-án s 1 = 35710 km = 35710000 m t 1 =? t 1 = s 1 t 1 = 1,19154 s c december
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenTheory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek
Radioaktív izotópok előállítása Általános módszerek Természetes radioaktív izotópok kinyerése U-238 Th-234 Pa-234 U-234 Th-230 Ra-226 Rn-222 4,5e9 év 24,1 nap 1,2 min 2,5e5 év 8e4 év 1620 év 3,825 nap
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenTartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 016. Tartalom Foalmak Törvények Képletek Lexikon A szabadesés Az elejtett kulcs, a fáról lehulló alma vay a leejtett kavics füőleesen esik le. Ősszel a falevelek azonban
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenIDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN
! " #! " 154 IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN (Ludwig Boltzman) (James Clerk Maxwell)!" #!!$ %!" % " " ( Bay Zoltán )
RészletesebbenODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban
ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban Mi az az ODE? ordinary differential equation Milyen ODE megoldók vannak a MATLAB-ban? ode45, ode23, ode113, ode15s, ode23s, ode23t, ode23tb, stb. A részletes leírásuk
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenSugárzásos hőátadás. Teljes hősugárzás = elnyelt hő + visszavert hő + a testen áthaladó hő Q Q Q Q A + R + D = 1
Suárzásos hőátadás misszióképessé:, W/m. eljes hősuárzás elnyelt hő visszavert hő a testen áthaladó hő R D R D R D a test elnyelő képessée (aszorció), R a test a visszaverő-képessée (reflexió), D a test
RészletesebbenRádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21
Spalláció Rádl Attila 2018. december 11. Rádl Attila Spalláció 2018. december 11. 1 / 21 Definíció Atommagok nagyenergiás részecskével történő ütközése során másodlagos részecskéket létrehozó rugalmatlan
Részletesebbenalapvető tulajdonságai
A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása
RészletesebbenElső magreakciók. Exoterm (exoerg) és endoterm (endoerg) magreakciók. Coulomb-gát küszöbenergia
Magreakciók 7 N 14 17 8 O p Első magreakciók 30 Al n P 27 13, 15. 7 N(, p) 14 17 8 O Targetmag Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.
11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek. Ionizáció Bevezetés Ionizációra minden töltött részecske képes, de az elektront
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenNehézion-ütköztetők, részecskegyorsítók
Nehézion-ütköztetők, részecskegyorsítók NAGYENERGIÁS NEHÉZIONFIZIKA, AVAGY A TÖKÉLETES KVARKFOLYADÉK 2017. 09. 28. NEHÉZION-ÜTKÖZTETŐK ÉS KÍSÉRLETEK 1 Miről lesz szó? Mire jók a részecskegyorsítók Hogyan
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t1/2).
Részletesebben(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)
Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenKoherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)
Koherens fény (miért is különlees a lézernyaláb?). Atomok eymástól füetlenül suároznak ki különböző hullámhosszon, különböző fázissal fotonokat. Inkoherens fény Termikus suárzó. Atomok eymástól füetlenül
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenNeutrínó oszcilláció kísérletek
Elméleti bevezető Homestake kísérlet Super-Kamiokande KamLAND Nobel-díj 2015 Töltött lepton oszcilláció Neutrínó oszcilláció kísérletek Kasza Gábor Modern fizikai kísérletek szeminárium 2017. április 3.
RészletesebbenElemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.
Elemi részecskék, kölcsönhatások Atommag és részecskefizika 4. előadás 2010. március 2. Az elektron proton szóródás E=1MeVλ=hc/(sqrt(E 2 -mc 2 )) 200fm Rutherford-szórás relativisztikusan Mott-szórás E=10MeVλ
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenDetektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest
Detektorok Siklér Ferenc sikler@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest Hungarian Teachers Programme 2008 Genf, 2008. augusztus 19. Detektorok 1970 16 GeV π nyaláb, folyékony
RészletesebbenRöntgendiagnosztikai alapok
Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
k t a t á si Hivatal 01/01. tanévi rszáos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kateória. orduló I. FELADATR Meoldások 1. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A lenayobb elektromotoros erejű alvánelem
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAtommagok mágneses momentumának mérése
Atommaok máneses momentumának mérése Tóth Bence fizikus, 3. évfolyam 2006.02.23. csütörtök beadva: 2005.03.16. 1 1. A mérés célja a proton -faktorának mehatározása, majd a fluor és a proton -faktorai arányának
Részletesebben4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer
Lenésan 4.1. HF BME, Mőszaki Mechanikai sz. Lenésan 4. HÁZI FELD 1 szabadsái fokú csillapío lenırendszer 4.1. Felada z ábrán vázol lenırendszer (az m öme anyai ponnak ekinheı, a 3l hosszúsáú rúd merev,
Részletesebben2. tétel - Gyorsítók és nyalábok (x target, ütköz nyalábok, e, p, nyalábok).
2. tétel - Gyorsítók és nyalábok (x target, ütköz nyalábok, e, p, nyalábok). Gyorsítók Cockcroft-Walton generátor (1928) Kondenzátorokból és diódákból épített gyorsító, amit sokáig használtak el gyorsítóként.
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenLABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése
LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,
RészletesebbenSugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
RészletesebbenA hullámsebesség számítása különféle esetekben. Hullám, fázissebesség, csoportsebesség. Egy H 0 amplitúdójú, haladó hullám leírható a
A hullámsebessé számítása különéle esetekben Hullám, ázissebessé, csoportsebessé y H 0 amplitúdójú, haladó hullám leírható a H ( x, t ) H 0 cos ( kx ωt ) üvénnyel. Itt k jelöli a hullámszámot, ω a körrekvenciát.
RészletesebbenNeutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik
Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik ELTE Budapest 2013 december 11 Péter Pósfay 2/31 1. A neutrínó Tartalom 2. A neutrínó detektorok működése Detektálási segítő kölcsönhatások Detektorok-fajtái
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenRADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék
RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenFeladatok gázokhoz. Elméleti kérdések
Feladatok ázokhoz Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen tapasztalati tényeket használhatunk a hımérséklet
RészletesebbenA sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai
A sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai A kölcsönhatásban résztvevő partner 1. Atommag 2. Az atommag erőtere 3. Elektron (szabad, kötött) 4. Elektromos erőtér 5. Molekulák 6. Makroszkopikus rendszerek
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenA tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenHatártalan neutrínók
Határtalan neutrínók Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport HTP utótalálkozó Budapest 218. december 8 Mottó A tudománynak azonban, hogy el ne satnyuljon,
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
RészletesebbenMagsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása
Magsugárzások, Radioaktív izotópok radioaktivitás : energia kibocsátása az atommagból részecskék vagy elektromágneses sugárzás formájában z atom felépítése z atom alkotórészei protonok neutronok nukleonok
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2009.04.06 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenSzilárd Leó Fizikaverseny Számítógépes feladat
Szilárd Leó Fizikaverseny 2006. Számítógépes feladat A feladat során 10 B atommagok gerjesztett állapotának (rövid) élettartamát fogjuk megmérni. Egy gyorsító-berendezéssel 10 B ionokat (atommagokat) gyorsítunk,
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 24. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 017. Február 4. V-részecskék 1. A15 felfedezés 1946, Rochester, Butler ezen a képen egy semleges részecske bomlásakor két töltött részecske (pionok) nyoma villa
Részletesebben'lo.g^ MA-3214. Go 1 /V Z. \flz I SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY
pu-o-jt ( u. i ^ 'lo.g^ MA-3214 Go 1 /V Z. \flz I SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ELOÁRÁS SZILÁRD ANYAGOK BÓRTARTALMÁNAK ÉS ELOSZLÁ- SÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA NEUTRONAKTI VÁCI ÓS ANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL MTA KÖZPONTI FIZIKAI
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi taár Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
Részletesebbenvagy közelítően egyenáram esetére
. Staconárus áram Áramerőssé : ey adott felület teljes keresztmetszetén dőeysé alatt átáramló töltésmennysé, vays: t Q t vay közelítően eyenáram esetére Q t Áramsűrűsé z elektromos áramsűrűsévektor: abszolút
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A 01/013. Tanévi FIZIKA Orszáos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és meoldásai I. kateória A dolozatok elkészítéséhez minden seédeszköz használható. Meoldandó
Részletesebben