11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.
|
|
- Adél Fekete
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek. Ionizáció Bevezetés Ionizációra minden töltött részecske képes, de az elektront sok esetben külön kell kezelni a többi töltött részecskét l a kicsi tömege miatt. Valódi ionizáció esetén az atomról letépünk elektronokat, így elektron-ion párok jönnek létre, viszont a részecskezikában, amikor a detektorok kapcsán ionizációról beszélünk, sokszor minden töltött részecske-atom kölcsönhatást beleértünk: pl atomi gerjesztések (szcintilláció vagy félvezet esetén lyuk-elektron pár keltés), molekulák gerjesztése (rezgési), stb. Bethe-Bloch formula A Bethe-Bloch formula az ionizáció miatti energiaveszteséget írja le minden fajta töltött részecskékre, de az elektronokkal vigyázni kell a fékezési sugárzás miatt, mivel az bármilyen energián megjelenik, és kísérletileg nem lehet elkülöníteni az ionizációtól. Levezetése klasszikus, de a lenti képletben relativisztikus korrekciók is vannak már. A levezetéséhez feltesszük, hogy az atomi elektronok szabadon mozognak és hogy az ionizáló töltött részecske irányváltoztatás nélkül halad. de dx = 2πN arem 2 e c 2 ρ Z [ ( ) z 2 2me γ 2 v 2 T max ln 2β 2 δ 2 C ] A β 2 I 2 (1) Z ahol N a az Avogadro szám, r e = e 2 /m e c 2 a klasszikus elektronsugár, Z az anyag rendszáma, amin áthalad a töltött részecske, A a tömegszáma, z a töltött részecske töltése, ρ az anyag s r sége, β = v/c, γ = 1/ 1 β 2, I az átlagos gerjesztési potenciálja az anyagnak (egy minimum gerjesztési energiának felel meg), T max a maximálisan átadható energia, δ-t lásd lejjebb és C egy empirikus konstans. 1. ábra. Számunkra általában a két jobb oldali vonal közötti tartomány az érdekes. A t le jobbra lév részen már a fékezési sugárzás is benne van, amir l kés bb lesz szó. 1
2 A töltött részecskére ható er nem függ a sebességt l, így ha lassabb halad jobban fog ionizálni, mivel több id t tölt az atomhoz közel. Ez viszont csak egy bizonyos sebességig igaz, mivel a gyors részecskékre a sebességre mer legesen az elektromos tér feler södik, így ezek megint er sebben ionizálnak. Ez egybevág azzal, hogy a Bethe-Bloch formulának mindig van minimuma. Ez a feler södés viszont nem tud a végtelenségig n ni, hiszen az anyag leárnyékolja az elektromos tér növekedését. Erre az árnyékolásra jellemz faktor a δ. Fontos tulajdonságai: Csak a sebességt l és z 2 -t l függ. Általában a βγ = p/(mc) függvényeként írják fel. A z 2 függés használható arra, hogy az energia változás és a teljes energia együttes mérésével a különböz töltés részecskéket azonosítani tudjuk. A képletben szerepl dx = tömeg/felület = ρd, ahol d az anyag vastagsága. Ez azért praktikus mennyiség, mert keverék anyagoknál általában egyszer en össze kell csak adni az alkotó anyagok dx-ét. Kis βγ esetén 1/β 2 -es a függése, nagy βγ esetén pedig ln(γ)-s (ezt nevezik "relativistic rise"-nak). Van minimuma, azt hívjuk "MIP"-nek (Minimum Ionising Particle). Ez azért fontos, mert ha ez alatt van a detektálási küszöbe a detektornak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy mindent detektálunk. Még nagyobb βγ esetén közel konstans lesz, amit Fermi platónak hívnak. Ezt s r anyagban (szilárd, folyadék) hamarabb éri el, mint ritkában (gáz), de az anyag s r ségét l csak a függvénynek ez a vége függ. A relativistic rise tartományában használható sebességmérésre, mivel ez a tartomány gáznál hosszabb, ezért az alkalmasabb ilyesmire. Az ionizációt és a fékezési sugárzást a mérésben általában nem lehet megkülönböztetni, de elméletileg tudni kell a különbséget. Coulomb vagy Rutherford szórás A Coulomb vagy Rutherford szórás a töltött részecskék rugalmas szóródását írja le centrális potenciálon: ( ) dσ dω = Z1 Z 2 e πɛ 0 mv0 2 sin 4 (2) (ϑ/2) Ennek a legegyszer bb relativisztikus kiegészítése a Mott szórás: dσ dω = Z2 α 2 ( c) 2 4p 2 β 2 sin 4 (ϑ/2) (1 β2 sin 2 (ϑ/2)) (3) 2
3 Hatótávolság Az a távolság, amíg adott energiával eljut a részecske. A Bethe-Bloch formula szerint γ << 1 esetén E 2, γ >> 1 esetén E. A nehéz részecskék az energiájuk nagy részét a végén adják le, ezt nevezik Bragg-csúcsnak. Az elektronok esetén ilyen nincs, mert kis tömegük miatt többszörös szóródást szenvednek, így a pályájuk vége statisztikusan uktuál. Számolásokkor sokszor végtelen vékony anyaggal számolnak, de valójában nem lehet olyan vékony detektort építeni, amiben az elektron ne szenvedne többszörös szóródást. Egy szóródás jól közelíthet Coulomb vagy Rutherford szórással, de ahhoz, hogy nagy szórási szöget érjünk el nagyon közel kell menni az atommaghoz, ezért kicsi rá az esély. Emiatt sok szóródás esetén igaz lesz centrális határeloszlás tétele, tehát a kirepülés szögének (ϑ 0 ) Gauss jelleg eloszlása lesz: < ϑ 2 0 >= dx (βp) 2 1 x 0 (4) ahol x 0 a sugárzási hossz és az x/x 0 mennyiséget szokták megadni egy detektor anyagánál %-ban, mint jellemz paramétert. Mivel a tracking (részecske pályájának rekonstrukciója) általában az ionizáción múlik, ezért úgy kell tervezni ezeket a detektorokat, hogy minél kevésbé lépjen fel a többszörös szórás jelensége. p 100 MeV környékén ez limitálja az impulzus mérést (az impulzust a pálya görbületéb l határozzák meg). Cserenkov-sugárzás Olyan töltött részecskék bocsátják ki, amik gyorsabban haladnak a közegbeli fénysebességnél. A kisugárzott fotonok és a részecske pályája mindig ugyanakkora szöget ( cos ϑ = 1/(nβ)) 3
4 zárnak be, ezért a detektorban köröknek észleljük a Cserenkov-sugárzást. Részecskezikában a sebesség mérésen keresztül részecske azonosításra használják. A Cserenkov sugárzással elvesztett energia elhanyagolható a többi ismertetett módon elveszett energiához képest. Átmeneti sugárzás Egy töltött részecske sugárzást bocsát ki, amikor inhomogén dielektrikumú közegen halad át, például, amikor két közeg határán átlép. A kisugárzott energia a Lorentz-faktortól ( γ) függ, emiatt részecskeazonosításra használható, els sorban az elektronok megkülönböztetésére használják. Mivel egy közeghatár átlépéskor kevés foton keletkezik, ezért az átmeneti sugárzás detektorokat úgy építik, hogy több közeghatár átlépés van bennük. Szemléletesen úgy lehet elképzelni, hogy ha egy töltött részecske közeledik egy fém laphoz, akkor a túloldalán megjelenik a tükörtöltése, majd amikor elérik a fémlapot, akkor megállnak, és a nagy gyorsulás miatt sugároz a töltés. Foton Foton kölcsönhatása az anyaggal: Fotoeektus: Elektronok lépnek ki az anyagból megvilágítás hatására. Z 4 Z 5 -nel arányos, szinte mindig a legbels héjról lök dik ki az elektron. Úgy lehet elképzelni, hogy a bels lezárt atomhéjakon az elektron nagyon gyorsan kering, ami egy nagy frekvenciájú oszcillátornak felel meg, és ha a nagyenergiás foton frekvenciája hasonló, akkor tudnak könnyen kölcsönhatni. Compton-szórás: arányos Foton inelasztikus szóródása egy szabad töltött részecskén, Z-vel Párkeltés vagy konverzió (E > 1022 kev esetén lehet): Z 2 -tel arányos, gyakorlatilag energiafüggetlen, csak a mag terében mehet végbe, vákuumban nem. A foton virtuális elektron-pozitron párrá alakul, majd a virtuális elektron vagy pozitron fotont cserél az atommaggal, így tud tömeghéjra kerülni. A kicserélt foton energiája kicsi (elektron tömeg nagyságrend ), tehát az elektron és a pozitron összenergiája nagyjából megegyezik a bejöv foton energiájával. Az általuk bezárt szög m e /E γ, tehát gyakorlatilag párhuzamosak. A foton túlélési valószín sége exponenciálisan csökken: e 7x 9x 0 (5) 4
5 ahol x 0 ugyanaz a sugárzási hossz, mint fentebb. Elektromágneses zápor Fékezési sugárzás vagy Bremstrahlung Csak elektronokra és pozitronokra jellemz. Klasszikusan: az elektron az atom terében eltérül, és emiatt kisugároz egy fotont. Relativisztikusan is hasonló a helyzet, de ilyenkor már egy kis eltérülés is nagy sugárzást jelent. Annak a valószín sége, hogy az elektron nem sugároz ki m e -nél nagyobb energiájú fotont x távolság alatt: e x x 0 (6) ahol x 0 ugyanaz a sugárzási hossz, mint fentebb. sugározni, ez jelenti a probléma IR divergenciáját. Közel 0 energiájú fotont bármikor ki tud Zápor Ha a fékezési sugárzás és a párkeltés egymás után sokszor lejátszódik, akkor kapjuk az elektromágneses záport. Minden lépésben megkétszerez dik a részecskék száma, és egy ilyen lépés x 0 hosszú. A zápor addig tart, amíg a részecskék energiája nem megy néhány MeV alá (E krit ). A keletkezett részecskék száma: E/E krit, a lépések száma pedig: log 2 (E/E krit ) A teljes zápor általában 20x 0 távolságon belül lejátszódik, míg az energia nagy része már 10x 0 -n belül leadódik. A bejöv részecskére mer leges irányban néhány x 0 méret re nyílik ki a zápor, amit Molière sugárnak neveznek. Míg a zápor hossza er sen függ a bejöv részecske energiájától, addig az átmér je nagyon kis mértékben. 5
6 Hadronikus zápor Arra vonatkozik, hogy a kvarkokat tartalmazó részecskék (hadronok) hogyan nyel dnek el anyagban. A bejöv hadron rugalmatlanul szóródik egy atommagon, aminek eredményeként további hadronok keletkeznek. A hadronok teljes spektruma tud keletkezni, de a jellemz ek a π +,,0 ( 70 80%), a kaonok ( 10%) és a proton és neutron ( 10%). Egy ilyen ütközés akkor érdekes, ha a bejöv hadron energiája néhány GeV, ami sokkal nagyobb, mint az ami az elektromágneses zápornál kellett, ezért itt sokkal kevesebb lépés után megáll a folyamat. Ha keletkezik π 0, akkor az gyorsan elbomlik két fotonra, így a hadronikus zápor mindig együtt jár elektromágneses záporral is. Emiatt és mivel a kevés lépés miatt a uktuációk nagyok nagyon nehéz a hadronikus záporok modellezése. Annak a valószín sége, hogy az anyagba bejön egy hadron és nem ütközik atommaggal: e x λ I (7) ahol λ I 1/A és nem függ Z-t l, így igazából mindegy, hogy a detektor anyagaként milyen anyagot használunk, csak annak a s r sége befolyásolja a hadronikus zápor hosszát. Általában vasat, rezet vagy bronzot szoktak használni. Ezek a detektorok általában sokkal nagyobbak, mint az elektromágneses záporhoz épült detektorok. 6
7 2. ábra. Hadronikus zápor modellezése. A két eset kezd feltételei azonosak, innen is látszik, hogy mennyire nehéz modellezni a hadronikus záporokat, hiszen azonos kezd feltételek mellett is egész máshogyan tudnak viselkedni. 7
Theory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenDetektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest
Detektorok Siklér Ferenc sikler@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest Hungarian Teachers Programme 2008 Genf, 2008. augusztus 19. Detektorok 1970 16 GeV π nyaláb, folyékony
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
RészletesebbenAz expanziós ködkamra
A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenZ bozonok az LHC nehézion programjában
Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenAtommagok alapvető tulajdonságai
Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMegmérjük a láthatatlant
Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy
Részletesebben2. tétel - Gyorsítók és nyalábok (x target, ütköz nyalábok, e, p, nyalábok).
2. tétel - Gyorsítók és nyalábok (x target, ütköz nyalábok, e, p, nyalábok). Gyorsítók Cockcroft-Walton generátor (1928) Kondenzátorokból és diódákból épített gyorsító, amit sokáig használtak el gyorsítóként.
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
Részletesebbenhttp://www.nucleonica.net Az atommag tömege A hidrogénre vonatkoztatott relatív atomtömeg (=atommag tömegével, ha az e - tömegét elhanyagoljuk) a hidrogénnek nem egész számú többszöröse. Az elemek különböző
RészletesebbenFélvezető- és gáztöltésű detektorok. Kiss Gábor november 4.
Félvezető- és gáztöltésű detektorok Detektorok Feladat: nyomkövetés (tracking) és részecskeazonosítás (PID) 2 Detektorok II. Szempontok: Az ütközkési ponthoz közel minél jobb helyfelbontás Az áthaladó
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenA radioaktív bomlás típusai
A radioaktív bomlás típusai Párhuzamos negatív és pozitív bétabomlás/elektronbefogás 40 19 K kb.89% 0.001%, kb.11% EX 40 40 Ca Ar Felszabaduló energia Ca-40: 1311 kev Ar-40: 1505 kev Felezési idő P-40
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Részletesebbenalapvető tulajdonságai
A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenIDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN
! " #! " 154 IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN (Ludwig Boltzman) (James Clerk Maxwell)!" #!!$ %!" % " " ( Bay Zoltán )
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
Részletesebben13. A magzika alapjai
13. A magzika alapjai Zsigmond Anna 2010 Tartalomjegyzék 1. Történeti áttekintés 2 2. Elemi részecskék és alapvet kölcsönhatások 3 2.1. Kvarkmodell................................... 3 2.2. A Standard
RészletesebbenRádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21
Spalláció Rádl Attila 2018. december 11. Rádl Attila Spalláció 2018. december 11. 1 / 21 Definíció Atommagok nagyenergiás részecskével történő ütközése során másodlagos részecskéket létrehozó rugalmatlan
RészletesebbenA lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
RészletesebbenA tau lepton felfedezése
A tau lepton felfedezése Szabó Attila András ELTE TTK Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium 2014.12.04. Tartalom 1 Előzmények(-1973) e-μ probléma e+e- annihiláció kísérletekhez vezető út 2 Felfedezés(1973-1976)
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenElektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=
Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenA részecskefizika kísérleti eszközei
A részecskefizika kísérleti eszközei (Gyorsítók és Detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mit kell/lehet mérni egy részecskén? miben különböznek? hogyan és mit mérünk? Részecskegyorsítók, CERN
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske:
RészletesebbenMag- és neutronfizika
Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenElemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.
Elemi részecskék, kölcsönhatások Atommag és részecskefizika 4. előadás 2010. március 2. Az elektron proton szóródás E=1MeVλ=hc/(sqrt(E 2 -mc 2 )) 200fm Rutherford-szórás relativisztikusan Mott-szórás E=10MeVλ
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenDetektorok. Fodor Zoltán MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete. Hungarian Teachers Programme 2010 CERN
Detektorok Fodor Zoltán MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézete CERN Hungarian Teachers Programme 2010 Mit is nevezünk detektornak? Az egyszerű részecske áthaladást kimutató műszert Összetettebb
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2018.03.26 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása Gondolat, 1976 1 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenA kémiai kötés eredete; viriál tétel 1
A kémiai kötés ereete; viriál tétel 1 Probléma felvetés Ha egy molekula atommagjai közötti távolság csökken, akkor a közöttük fellép elektrosztatikus taszításhoz tartozó energia n. Ugyanez igaz az elektronokra
RészletesebbenNeutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik
Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik ELTE Budapest 2013 december 11 Péter Pósfay 2/31 1. A neutrínó Tartalom 2. A neutrínó detektorok működése Detektálási segítő kölcsönhatások Detektorok-fajtái
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2009.04.06 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenVan-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl
Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium, 2007. október 3. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája?
RészletesebbenMágneses monopólusok?
1 Mágneses monopólusok? (Atomcsill 2015 február) Palla László ELTE Elméleti Fizikai Tanszék 2 Maxwell egyenletek potenciálok, mértéktranszformáció legegyszerűbb e.m. mezők A klasszikus e g rendszer A monopólus
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenRészecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenA fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje
Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....
RészletesebbenA HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.
T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenA sugárzás és anyag kölcsönhatása. Atommag és részecskefizika 8. előadás 2011. április 12.
A sugárzás és anyag kölcsönhatása Atommag és részecskefizika 8. előadás 011. április 1. E Ismétlés: visszalökődés gamma-bomlásban i p E f + Eγ + M -p M γ pe γ /c E E i E f E p Eγ Eγ M Mc γ + + A második
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenPásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás
Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)
RészletesebbenMilyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez
1 Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez Havancsák Károly Dankházi Zoltán Ratter Kitti Varga Gábor Visegrád 2012. január Elektron diffrakció 2 Diffrakció - kinematikus elmélet
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
RészletesebbenA Tycho-szupernova. 1572ben Tycho Brahe megfigyelt egy felrobbanó csillagot. 400 évvel később egy többmillió fokos buborék látható (zöld és kék a
A plazmaállapot + és tötésekből álló semleges gáz A részecskék közötti kcshatás jelentős A Debye-sugáron belül sok részecske található A Debye-sugár kicsi a plazma méreteihez képest Az elektron-kcsh erősebb,
RészletesebbenCompton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.
Compton-effektus Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: p 0 = p e + p 1 p e 2 2 2 = p p p 0 1 e p0 p1 p0 p1 = + 2 cos ϕ p c + m c = p c +
Részletesebben