h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Felügyelet PP-III/B-134/2010. számú határozata Szekeres-Kovács Istvánnal szemben piacfelügyeleti eljárás befejezéseként alkalmazott bírságintézkedésről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban melynek célja volt annak megállapítása, hogy a február 16-a és március 5-e között a Budapesti Értéktőzsdén kötött egyes ügyletek kapcsán sérültek-e a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések az alábbi hozom. h a t á r o z a t o t A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt Szekeres-Kovács Istvánt [ ] Ft, azaz kettőszázezer forint felügyeleti bírság megfizetésére k ö t e l e z e m. A kiszabott felügyeleti bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s

2 2 A Felügyelet piacmonitoring tevékenysége keretében folyamatosan elemzi és értékeli a Budapesti Értéktőzsdén (a továbbiakban: BÉT) kötött ügyleteket, melynek során elemzés és vizsgálat tárgyát képezték a [ ] Nyrt. részvényeire [ ] február 16-a és március 5-e között kötött tőzsdei ügyletek is. A Felügyelet a rendelkezésére álló hivatalos tőzsdei kötési adatokból megállapította, hogy a vizsgált időszak 14 tőzsdenapja során nagy számban fordult elő 1 darab részvényre vonatkozó adásvétel, és az ügyletekhez tartozó vételi ajánlat az ügyletek túlnyomó többségében ugyanazon befektetési vállalkozás K2 kapcsolati kiszolgáló szoftverén keresztül (a befektetők által elérhető internetes felületen) került regisztrálásra. Ezen üzletkötések eladói oldalán különböző befektetési szolgáltatók korábbi időpontokban regisztrált eladási ajánlatai teljesültek. Fenti előzményekre tekintettel a Felügyelet szeptember 28-án a [ ] Nyrt. részvényeire kötött ügyletek tárgyában, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 49. (1) bekezdése alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak megállapítása érdekében, hogy ezen tőzsdei ügyletkötések kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) ában és ugyanezen törvény 202. a) pontjában leírt, a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések. Mivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (3) bekezdése értelmében a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, a Felügyelet eljárásában tényként rögzítette a tőzsdei kereskedési adatok paramétereire és természetére vonatkozó információkat. A tényállás egyéb körülményeinek tisztázására a Ket. 3. (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint ugyanezen törvény 50. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelet bizonyítási eljárást folytatott le. A megállapított tényállás Az ügyletek vételi oldalán szereplő befektetési vállalkozástól [ ] a Felügyelet a piacfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően, szeptember 14-én a Ket. 88. (1) és (2) bekezdése alapján, hatósági ellenőrzés keretében adatszolgáltatást kért az általa megjelölt tőzsdei üzletkötések megbízóinak személyére, majd szeptember 29-én, már a piacfelügyeleti eljárás részeként, a megbízó értékpapír- és ügyfélszámláira vonatkozóan. Ezen adatok szerint a vizsgált ügyletekre Szekeres-Kovács István és [közeli hozzátartozója] adott megbízást. Az ekként megbízó számlatulajdonosként azonosított Szekeres-Kovács István és [közeli hozzátartozója] október 12-én a Felügyelet felé egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy mindkettejük számláit Szekeres-Kovács István kezelte, a befektetési döntéseket mind saját, mind [közeli hozzátartozója] nevében Szekeres-Kovács István hozta meg, a megbízásokat a befektetési vállalkozás internetes felületén ő regisztrálta, s a számláin végrehajtott ügyletekről

3 3 [közeli hozzátartozója] utólag értesült. Ezen nyilatkozatok alapján a Felügyelet az ügyben ügyfélként Szekeres-Kovács Istvánt vonta be. A rendelkezésre álló adatok alapján a Felügyelet megállapította, hogy a vizsgált időszak során Szekeres-Kovács István a saját nevén vezetett számlához kapcsolódóan összesen 16, [közeli hozzátartozója] nevén vezetett számlához kapcsolódóan pedig összesen 19 esetben adott a [ ] Nyrt. részvényének vételére vonatkozó 1 darabos megbízást. A vételi ajánlat mind a 35 esetben a rendelkezésére álló elektronikus felületen keresztül került rögzítésre a BÉT ajánlati könyvében. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy ezen tőzsdei ajánlatokból egy eset kivételével (a [ ] számú ajánlat a nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszban került regisztrálásra és a nyitó ügyletkötési részszakaszban teljesült) az ajánlat rögzítésével megegyező időpillanatban, és szintén egy eset kivételével [ ] az ajánlattal megegyező paraméterekkel jött létre tőzsdei ügylet. Ezen ügyletek kötési árai egy eset kivételével (a [ ] számú ajánlat limitára megegyezett a megelőző, szintén Szekeres-Kovács István által kötött ügylet árával) rendre meghaladták az adott értékpapírra született megelőző tőzsdei üzletkötés árfolyamát. A Felügyelet megállapította, hogy e 35 üzletkötés egyike sem született a tőzsdei kereskedés záró szakaszában, azonban egy-egy megbízás 3 tőzsdenap esetében [ ] a tőzsdei kereskedés szabad szakaszának utolsó percében teljesült a BÉT ajánlati könyvében ugyanabban a másodpercben regisztrált vételi ajánlat volt. A Felügyelet tényként rögzítette, hogy e 3 ajánlatot követően ezeken a tőzsdenapokon sem a vételi, sem az eladói oldalon más befektető már nem regisztrált tőzsdei ajánlatot a BÉT ajánlati könyvében, ebből adódóan több üzletkötés e 3 tőzsdenapon a vizsgált egy darabos ügyleteket követően már nem született. Ebből következően e kötések árai lettek a [ ] Nyrt. részvényeinek aznapi tőzsdei záróárai. A Felügyelet ezen, összesen 35 megbízáson túl az alábbi megbízásokat vizsgálta jelen eljárás során: [ ]-kor Szekeres-Kovács István [ ] db részvényre szóló vételi ajánlatot tett, mely ugyanabban a másodpercben két részletben teljesült. A második részlet 1 db részvény vételét jelentette az ajánlat limitárával megegyező, magasabb árszinten. [ ]-kor Szekeres-Kovács István [ ] db részvényre szóló vételi ajánlatot tett, mely ugyanabban a másodpercben két részletben teljesült. A második részlet 1 db részvény vételét jelentette az ajánlat limitárával megegyező, magasabb árszinten. [ ]-kor Szekeres-Kovács István [ ] db részvényre szóló vételi ajánlatot tett, mely ugyanabban a másodpercben két részletben teljesült. A második részlet 1 db részvény vételét jelentette az ajánlat limitárával megegyező, magasabb árszinten. [ ]-kor Szekeres-Kovács István [közeli hozzátartozója] számláján [ ] db részvényre szóló vételi ajánlatot tett, mely ugyanabban a másodpercben két részletben teljesült. A második részlet 1 db részvény vételét jelentette az ajánlat limitárával megegyező, magasabb árszinten. [ ]

4 4 A bizonyítási eljárás során a számlavezető befektetési vállalkozás október 5-én a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a megbízást adó ügyfele [ ] keretszerződését (az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt), továbbá értékpapír- és ügyfélszámlájának teljes kivonatait, telefonos és elektronikus elérhetőségeit. A számlavezető befektetési vállalkozástól bekért értékpapírszámla-kivonatokat a számlanyitástól az adatbekérésig terjedő időszakra vonatkozóan áttekintve a Felügyelet nem észlelt hasonló jellegű ügyletkötéseket a Szekeres-Kovács István rendelkezése alatt álló számlákon. A dokumentumokat áttekintve a Felügyelet azt is megállapította, hogy Szekeres- Kovács István az általa kezelt [számlákon] a vizsgált tőzsdenapok nagy részében az 1-1 db-os vételi ügyletek mellett [egyéb] tőzsdei eladási ügyleteket is kötött a [ ] Nyrt. részvényeire. Szekeres-Kovács István a vizsgált részvény-üzletkötések körülményeiről, motivációjáról a Felügyelet előtt ügyfélként megjelenve, október 12-én az alábbiak szerint nyilatkozott: [ ] A Felügyelet megállapította továbbá, hogy [ ]-kor egy [ ] db-os [ ] Nyrt.-részvénypakett tőzsdei adásvétele során a vételi oldalon [közeli hozzátartozója], az eladói oldalon Szekeres- Kovács István számlája állt. Szekeres-Kovács István ügyfélnyilatkozata szerint [ ] A Felügyelet a október 12-i ügyfélmeghallgatás alkalmával írásban ismertette Szekeres- Kovács Istvánnal a piacfelügyeleti eljárás tárgyát, valamint az eljárás során őt megillető ügyféljogokat és kötelezettségeket. A személyes meghallgatást követően, október 18-án kelt levelében a Felügyelet tájékoztatta Szekeres-Kovács Istvánt a bizonyítási eljárás lezárásáról, bemutatta számára a feltárt és az eljárás során döntéséhez felhasználni kívánt bizonyítékokat, valamint ismételten felhívta figyelmét ügyféljogai gyakorlásának lehetőségére. Szekeres-Kovács István a Felügyelet által elé tárt bizonyítékokkal kapcsolatban észrevételt nem tett. A tényállás jogszabályi minősítése A Felügyelet a fenti megállapításokat az irányadó jogszabályi rendelkezések tükrében az alábbiak szerint értékelte. A Tpt ában megfogalmazott általános tilalom szerint Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A Tpt a) pontja alapján a Tpt a által tilalmazott piacbefolyásoló magatartásnak minősül az olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról. A Felügyelet bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentéséről szóló 5/2006. (VII. 6.) számú ajánlásának II. és III. része felsorolja azokat az eseteket, amelyeket a Felügyelet az európai uniós társhatóságoknak a piacbefolyásolásról szóló mögöttes közösségi jogi normára vonatkozó értelmezésével összhangban nagy

5 5 valószínűséggel piacbefolyásolásnak minősít. Az ajánlás 42. pontja kifejezetten piacbefolyásolásra utaló körülményként nevesíti az olyan tranzakciókat, amelyek nyilvánvalóan az árak emelésére irányulnak egy adott pénzügyi eszköz esetében, különös tekintettel olyan megbízásokra, amelyek egy adott kereskedési napon kiemelkedő jelentőségű (pl. záráshoz közeli) időpontban teljesülnek. Az ajánlás tipikus megtévesztő magatartásként írja le az ún. marking the close technikát, mely pénzügyi eszköz vételét jelenti a piac zárásakor a záróár beállításának céljából (14. pont). A Felügyelet a kereskedési szabályok ismeretével történő visszaélést, és a pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól félrevezető jelzéseket adó, valós befektetési szándék nélküli ügyletek kötését azok jogszabálysértő volta miatt nem tartja kívánatosnak a piacon. Utólag igazolhatóan a vizsgált, a tőzsdei kereskedés záró szakaszának közelében regisztrált, egy-egy darabos értékpapír vételi megbízások a kis likviditással bíró részvények piacán alkalmasak lehettek a napi tőzsdei záróár meghatározására, és a Felügyelet megítélése szerint ennek lehetősége az egyes megbízások adásakor is valószínűséggel bírt, amit az ügyfél jelen eljárásban vizsgált, teljesült tőzsdei megbízásai is megerősítenek. Egyúttal a Felügyelet tényként rögzíti, hogy az egyes tőzsdei értékpapírok záróára kiemelt jelentőséggel bír a befektetők vagyonértékelése, valamint befektetési döntéseik meghozatala során. A vizsgált kis volumenű megbízásokról a feltárt bizonyítékok köztük Szekeres-Kovács István ügyfélnyilatkozata alapján a Felügyelet megállapította, hogy azok nem valós befektetési szándékkal, hanem a megbízó már meglévő befektetései értékének növelése céljából születtek, mely cél a tőkepiac többi befektetője számára nem volt ismert. Az 1-1 darab részvény vételére irányuló 35 tőzsdei ajánlaton felül vizsgált további négy [ ] vételi megbízással kapcsolatban a Felügyelet megállapította, hogy azok volumenét Szekeres-Kovács István az aktuális tőzsdei ajánlatok ismeretében szándékoltan úgy határozta meg, hogy a teljesülés során az utolsó (második) részlet a következő kompetetitív árszinten regisztrált eladási ajánlattal alkosson 1 db-os tőzsdei ügyletet. Ezen ügyletek célja a mennyiség meghatározása okán részben szintén a meglévő befektetések értékének növelése volt. A valós befektetési szándék nélküli vételi ajánlatok hamis információkat közvetítettek az értékpapírok keresleti viszonyairól, s az ezen ajánlatok nyomán megszületett üzletkötések kihasználva a kevésbé likvid értékpapírok piacán a BÉT ajánlati könyvében meglévő jellemzően nagyobb mértékű eltérést a legmagasabb vételi és a legalacsonyabb eladási ajánlatok árai között a korábbi, piacinak tekinthető üzletkötések áraitól akár jelentősen eltérő árfolyamot is eredményezhettek, mely árfolyamok a későbbi befektetési döntések meghozatala során a tőzsdei kereskedés bármely szakaszában információként felhasználásra kerülhettek. A Felügyelet eljárása során figyelembe véve a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt arra a következtetésre jutott, hogy Szekeres- Kovács István magatartása kimerítette a Tpt a) pontjában szereplő törvényi

6 6 tényállási elemek összességét, és így az a Tpt ába ütközik, vagyis megvalósítja a jogszabály által tiltott piacbefolyásolást. Mindezen okból a jelen határozat rendelkező részében foglalt intézkedés alkalmazása mellett döntöttem. A bírság alapja és mértéke A Tpt (1) bekezdés m) pontja, valamint ugyanezen törvény 405. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján kiszabható bírságszankciót a Felügyelet a Tpt (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló adatok, információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a jogszabálysértés tőkepiac működésére gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának a figyelembevételével választotta ki és alkalmazta. Szekeres-Kovács István kereskedési technikájának természetéből adódóan mivel a konkrétan vizsgált és befolyásolt árfolyamszinteken Szekeres-Kovács István nem adott el részvényeket, ily módon befektetésein a szankcionált magatartás kapcsán kimutatható árfolyamnyereséget nem realizált a vizsgált ügyletein elért bevétel nem volt megállapítható. Erre tekintettel a bírságösszeg mértéke a Psztv. 51. (5) bekezdés b) pontja alkalmazhatóságának hiányában, a cselekmény tőkepiaci súlyának és hatásának, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével a Psztv. 51. (4) bekezdése szerint, a b) pontban meghatározott bírságkeret minimumához közel került meghatározásra. Az intézkedés meghozatalánál súlyosító körülményként került figyelembe vételre, hogy - a piacbefolyásolás törvényi tényállását megvalósító személy magatartása hosszabb időtartamon (több mint két héten) keresztül állt fenn. Az intézkedés meghozatalánál enyhítő körülményként került értékelésre, hogy - a cselekménnyel érintett értékpapír a BÉT B kategóriájába bevezetett, nem meghatározó tőkepiaci súllyal rendelkező kibocsátó részvénye, - a magatartással érintett pénzpiaci eszköz közkézhányada kis mértékű [ ], így kevesebb befektetőt érintve a tőkepiac egészére kisebb kockázatot hordoz; - az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk ügyfél által történő eltitkolása és az eltitkolás szándéka az eljárás során nem valósult meg; - a szankcionált személy kisebb tőkepiaci tapasztalattal rendelkezett, s aktivitását nem professzionális piaci szereplőként gyakorolta; - a kibocsátóval és annak vezető tisztségviselőivel sem személyi, sem gazdasági kapcsolatban, sem pedig munkaviszonyban nem állt, bennfentes információval üzletkötései idején nem rendelkezett; - az ügyfél teljes, a vizsgált részvénnyel kapcsolatos aktivitásának marginális része korlátozódott csak a Felügyelet által kiemelten védeni hivatott tőzsdei kereskedési szakaszra (a záróár kialakulásakor figyelembe vett záró szakaszra), illetőleg az azt közvetlenül megelőző időszakra.

7 7 A Felügyelet a piacbefolyásolás törvényi tényállásának értékelésekor ugyanakkor rá kíván mutatni, hogy a Tpt a) pontjában körülírt magatartásnak nem tényállási eleme, hogy a tiltott magatartás következtében a piac befolyásolása ténylegesen meg is valósuljon. A jogszabály nem az eredményt, hanem a magatartást tiltja, amely magatartás jelen esetben bizonyítottan kimerítette a Tpt a) pontjának tényállási elemeit. A Felügyelet a rendelkező részben meghatározott szankció alkalmazásával biztosítottnak látja azt, hogy a szankcionált személy a jövőbeli tőkepiaci tevékenységének kifejtése során fokozott figyelmet fordít a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó szabályok és elvek teljes körű érvényre juttatására. A határozatomat a Psztv. 2. (1) bekezdésében, 3. (1) bekezdésében, 4. (1) bekezdés h) pontjában, valamint 7. h) pontjában biztosított hatáskörben eljárva hoztam meg. A piacfelügyeleti eljárásban eljárási költség nem keletkezett. Jelen ügy elbírálására rendelkezésre álló, a Psztv. 49. (3) bekezdése szerinti hat hónapos ügyintézési határidő lejárta április 4. A jelen határozat rendelkező részében rögzített késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés a) és d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, december 29. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke