figyelemzavar hiperaktivitás

Átírás

1 A szenzoros integrációs szemlélet és kezelési eljárás szerepe a figyelemzavar hiperaktivitás gyógyításában Összeállította: Molnár Magda gyógypedagógus, klin.szakpszichológus

2 Figyelemzavar repkedő figyelem Nem jól körülírt, egyértelműen meghatározható betegség, hanem bizonyos tünetek együttes megjelenése, amelyek a teljesítményben, családba és szociális környezetbe való beilleszkedési zavarokban nyilvánulnak meg.

3 Figyelemzavar (közös eredet, eltérő viselkedéses megnyilvánulás) Figyelemzavar hiperaktivitással Tünetek: figyelemzavar, impulzivitás, túlmozgás (nyugtalanság, másoknál több és rendezetlenebb, nem a megfelelő időben, helyen és módon való mozgás, újdonságkeresés, alacsony stressztűrés, ellazulás nehézsége) Figyelemzavar hiperaktivitás nélkül

4 STATISZTIKA A hiperaktív gyerekek 1/3 része túlmozgékony felnőtt lesz. Mások szerint 2/3 része. (Felnőtt korra a figyelemzavar marad meg leginkább, a hiperaktivitás és impulzivitás inkább csökken). A gyerekek 3-10 %-át, A fiúk 5-12 %-át érinti. A fiúk-lányok aránya = 4:1 7 éves kor előtt (a környezettel való örökös konfliktus formájában) jelenik meg.

5 Impulzivitás Nem tudja fékezni, gátolni az ösztönös hatásokat. (Az idegrendszerben a gátlási folyamatok nehezebben alakulnak ki.) (Tigris alakja a Micimackóban: féktelen, szertelen, zabolátlan lény, állandóan ugrál, lökdösődős, össze-vissza állít ezt-azt, igen nehéz őt elviselnie a többieknek, ezért elhatározzák, hogy ráncba szedik, megfékezik.) A késleltetést, várakozást nem tűri. Azonnal, a saját életkoránál éretlenebb módon cselekszik.( Kanga rögtön tudta, hogy Tigrissel éppolyan kedvesen kell beszélni, mint Zsebibabával, akármilyen nagy növésű is Tigris. Gyorsan felindul, ha a dolgok, vagy az emberek nem úgy viselkednek, ahogy ő szeretné (dühkitörés,törés-zúzás, ütés). Könnyen válhat antiszociálissá a magatartása.

6 Korábbi ill. egyéb elnevezések ADD = Attention Deficit Disorder ADHD = Attention Deficit - Hyperaktivity Disorder ADDH = Attention Deficit Disorder with Hyperaktivity (figyelem hiányából eredő rendellenesség hiperaktivitással) Korábban: Hipermotilitás MCD = Minimal Cerebral Dysfunctio (minimális agyi diszfunkció ; NEM agyi károsodás, nem agyi működészavar!) Hiperkinetikus impulzívitás POS = pszichoorganikus szindróma fimota

7 DSM IV. Kombinált tipusú figyelemhiányos és/vagy hiperaktivitás zavar Főleg figyelemhiányos tipusú figyelemhiányos és/vagy hiperaktivitás zavar Főleg hiperaktív impulzív tipusú figyelemhiányos és/vagy hiperaktivitás zavar A DSM V ra várható.

8 Mi a hiperaktivitás? Agyi elváltozás ill. eltérő működés áll a hátterében. Agyi - biokémiai eltérésnek is kell lennie, mert csak valódi hiperaktív gyerekekre hat nyugtatólag a serkentőszer (pszichostimuláns). Az esetek legalább fele öröklött. (Nehéz különbséget tenni a nevelés vagy a gének szerepe között. Ha gyorsan, váratlanul történnek az események a családban, a gyerek számára nehéz az összefüggéseket megtalálni az események között.) Neurológiai eltérés is kimutatható. Az agyban levő fékek alulműködnek (a frontális lebeny és nucleus caudatus gátló funkciót ellátó területén a neurotranszmitterek mennyisége nem megfelelő).

9 DE! Pszichés ok: ( érzelmi, kapcsolati) Szorongás Depresszió Feszültség is kiválthatja a hiperaktív tünetegyüttest. Fontos a részletes anamnézis és pontos diagnosztika! Hip. gyerek anamnézisének jellegzetességei.

10 Mitől kell elkülöníteni a diagnosztikában? Mentális retardáció Agysérülés Depresszió Pervazív fejlődési zavar Antiszociális magatartás Oppozíciós magatartászavar Szocializációs hiányosság ( kaotikus környezet miatt)

11 A hiperaktivitás megjelenése könnyen kapcsolódik A perinatális stresszhez (50%-ban) A gy. életében a szülők korai válásához Atipusos mozgásfejlődéshez (~ 50%) A gyengébb alkalmazkodási képesség miatt táplálkozási Magatartási Beszédfejlődésbeli Alvási nehézségekhez Lateralitás kialakulási problémához

12 Nehéz a lelki okot elkülöníteni az testi októl Nehezen tud megkapaszkodni a kezével, de kapcsolataiban, tekintetével, figyelmével, tevékenységben is. A kezével való megkapaszkodás nehézsége az izomtónus zavaraival függ össze az izomtónus mintázódása a terhesség során alakul ki (vesztibul.rendszer) az anyamagzat kapcsolatában szerepet játszik az anya méhének, ereinek az izomtónusa feszes tónus, görcsök esetén a magzat erősebb szorítást kap a magzat vérellátását befolyásolja az anya ereinek izomtónusa.

13 A megkapaszkodás nehézsége a gyerekkel való kapcsolatban megmutatkozik: Elejt tárgyakat, leesik, dobál, kapkod a tevékenységek között, nem érzem, hogy személyes a kapcsolatunk, máshova néz, nem figyel arra, amit mondok neki, de azzal nyúz, ami neki fontos

14 Daniel Stern (A csecsemő személyközi világa a pszichoanalízis és a fejlődéslélektan tükrében (2002) A csecsemő szerveződő önérzékelésének első vonatkoztatási pontja a TESTE, annak egysége, aktivitása, belső érzési állapotai = magérzékelés. A magérzékelés 4 szelfélményből szerveződik: hatóerő egység saját affektivitás élménye önmagunk története

15 A terápia Csak a komplex terápia lehet igazán hatékony: pedagógiai (különleges pedagógiai gondoskodást igényelnek, lásd. Okt. törvény.) pszichológiai gyógyszeres orvosi (súlyos esetben, amikor kimutatható az agyi-biokémiai eltérés).

16 Komplexitás a napi gyakorlatban Pl. BV esetén ha csak viselkedési vagy csak tanulási problémát jeleznek vizsgálatkéréskor. A vizsgálati protokoll olyan legyen, hogy pedagógus is, pszichológus is vizsgálja meg, akkor tudják összeilleszteni a gyereket, ha több szempontból próbálják megismerni. Fontos az egyéni fejlődésmenet, a kis és nagyobb tünetek összegondolása, a finom megfigyelésekkel, vizsgálati eredményekkel.

17 Az előzőkhöz társuló problémák: - Nem tudják megkedveltetni magukat társaikkal, a felnőttekkel. - Iskolai teljesítményzavarok (írás-, olvasás-, számolási zavar). - Erkölcsi fejlődésükben is zavar támadhat. - Aktivitási szintjüket nem tudják optimálisan beállítani. - Nehezen alszanak el esténként. - Az erőteljes, feltűnő ingerek jobban hatnak rájuk.

18 Szenzoros integrációs terápiás szemlélettel a figyelemzavarról hiperaktivitásról A szenzoros integráció idegrendszerünknek az a folyamatos törekvése, hogy egységbe rendezze érzékeléseit, válaszokat hozzon létre annak érdekében, hogy segítsen bennünket a világhoz való alkalmazkodásban (adaptív válasz). Az időbeliben, a változóban az érzékelés igazít el, az időtlenben, a változatlanban pedig a képzelet. Weöres Sándor: A teljesség felé

19 E szemlélettel próbálom meg egységbe rendezni a tüneteket, okokat, terápiás elgondolásokat a figyelemzavarral és hiperaktivitással kapcsolatban. A vesztibuláris rendszernek kulcsszerepe van annak megértésében, hogy egységbe tudjuk rendezni a szerteágazó jelenségeket. A gravitáció jelentősége!

20 Ok Az idegrendszer éretlenségéből fakadó jobb féltekei, agyi funkciózavar, pontosabban VESZTIBULÁRIS DISZFUNKCIÓ. A diszfunkció vagy működészavar megjelenhet a viselkedésben intenzív vesztibuláris ingerkeresés formájában vagy vesztibuláris ingerkerülés formájában. (Abban az esetben, ha figyelemzavar van hiperaktivitás nélkül, akkor a terápiában először hiperaktivizálunk.) A nevelési módszer nem oka a hiperaktivitás kialakulásának!

21 Milyen működésünkben játszik szerepet a vesztibuláris rendszer? (8 hetes magzati korban kezd fejlődni) a külvilágból és a szervezetből származó szenzoros impulzusok integrálása a perceptuális-motoros-vegetatív válaszok megszervezése hat a vegetatív idegrendszerre (hőszabályozás, folyadékháztartás, bioritmus) izomtónus beállításában szerepe van a testkép integritásának átélésében (éntudat, énkép).

22 az irányított vizuális figyelem arousal beállítása (éberség-nyugalom ritmusa) a vesztibuláris magvak és a képzeleti tevékenység összeköttetésben állnak egymással a téri tájékozódásban, mozgásirány, a megtett távolság bemérése a test térbeli stabilitásában reagálás az érzelmekre ( beleszédülünk ) az információ téri és idői elrendezése, a mintázódás, bioritmus

23 válaszgátlás, önkontroll zavar esetén nem éljük át, hogy sikeresen megküzdöttünk a környezettel; stresszt és szorongást a fejmozgás és a gravitáció változásainak regisztrálása az aktivitás gazdaságos tervezése, szervezése, a nem megfelelő válasz gátlása A részletes anamnézis hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek egész fejlődéséről, vesztibuláris rendszer fejlettségéről képet nyerjünk. (pl. fektetett várandós - vesztib. inger depriváció, mozgásfejlődés, változásokhoz való alkalmazkodás, balesetek )

24

25 A vesztibuláris diszfunkció következménye, hogy a szenzoros integráció sem megfelelő. Tehát: Az idegrendszeri szabályozás kiterjedt zavaráról van szó, ami kiterjedhet a vegetatívum (hólyag-, bél-, hőháztartás, arousal) a mozgás (van verbális hiperaktivitás is) az érzékelés az indulatok az információ téri és idői elrendezése a társas kapcsolatok területére.

26 Milyen feladatokban lehet gyengébb a teljesítménye a figyelemzavaros-hiperaktív embernek? o Szelektív figyelmi helyzetekben o Kitartó figyelés helyzetében o Több szempont egyidejű figyelembe vétele esetén o Az egyensúly megtartása o Hallási differenciáció o Ritmus o A PQ gyengébb, mint a VQ o Az aktivitás gazdaságos szervezése o Pontos izomkoordinációt igénylő feladatoknál, amikben testképük szerveződése megmutatkozik

27 o Irányított vizuális figyelem a szemmozgás koordinációs zavarok miatt (ábramásolás, pontosan ugyanolyan kiválasztása) o A téri vizuális információ feldolgozásában o Vizuomotoros funkciókban o Tekintet vagy posztura fenntartása o Szerialitás, a dolgok egymás utáni sorrendje o Tervezés, ítéletalkotás megfontoltsága

28 A terápia = mozgásos terápia a DSZIT szellemében: a mozgás integrál A DSZIT szemlélete szerint a hiperaktivitást öngyógyító tevékenységnek tartjuk, nem pusztán zavaró, megszüntetendő jelenségnek. A hiperaktivitás nem ok, hanem kompenzációs törekvés. A vesztibuláris öningerlés a jobb féltekei funkció hátrányát behozza de a terápia során törekedni kell a bal félteke kontrollfunkcióinak (kognitív és viselkedéskontroll) fejlesztésére is! Pszichopátia veszélye!

29

30 A szenzoros integrációs terápia során az egész test aktivitása fontos. Arra szolgál, hogy az idegrendszer integrációs képessége növekedjen (adaptív válaszok). Az integrálatlan részeket a terápiában lehet egésszé integrálni. A terápiában a vesztibuláris élményszerzés lehetőségét biztosítjuk. A látómező változása vesztibuláris élménnyel ér fel. (mozgó jármű, TV, számítógép képernyője) De a vizuális-virtuális inger nem helyettesítheti a vesztibulárist!

31 A dinamikus szenzoros integrációs terápiás óra menete: A hiperaktív gyerek számára különösen fontos az óra struktúrája, de ahogyan megvalósulnak az egyes lépések, pontosan jelzi a gyerek állapotát, fejlődését. 1. beszélgetés 2.játék 3. rendrakás 4. pihenő 5. Rajzolás Te nem tudod, hogy itt az élményeinkről rajzolunk?

32 Fő szempont Kapcsolatban tudjunk kerülni ill. maradni a gyerekkel, akinek éppen ez a legnehezebb. Ha irányítani próbáljuk, lépten nyomon kibújik Ha ráhangolódunk és követni próbáljuk, a közös játék, beszélgetés során kialakíthatjuk a kapcsolatot. A gyerek jobban megérti önmagát, ki is tudja fejezni szándékait, érzéseit, gondolatait.

33 A pihenő idején összekuporodva feküdt, feje alatt párna, kötél a kezében, ami baj vagy szükség esetén meghúzható, rajta egy szivacs, azon feküdt a másik gyerek.

34 A hiperaktív figyelemzavaros gyerekek milyen sajátosságaira érdemes tekintettel lennünk a terápia során? A szemkontaktus kialakítása, fenntartása nehéz (ugráló, repkedő tekintet és figyelem) Cél: a közös figyelem kialakítása (először én figyelek őrá) Nehezebben tanulja meg a (fizikai és társas) szabályokat; a környezettel való ütközés épül be; balesetek, konfliktusok; vadulási felelős ; következetes visszajelzés az asztal sarka konzekvens

35 Verbálisan nehezen irányítható. Gyakori a taktilis elhárítás, az érintés, a testi kontaktus veszélyes, elszalad a felnőttől, fogócska játék. A konkrét cselekvéses aktivitás elsődleges az elvontabb szint: a gondolkodás és beszéd előtt. Megkapaszkodási, kötődési nehézségei vannak A képzeleti tevékenység gyenge, nehezen szimbolizálnak; nehéz a mintha. A kiugró ingerek iránti fogékonyság, a finomabb ingerek észlelési nehézsége (a vizuális inger elsődlegessége).

36 Az érzékszervi működése zavart, észlelése differenciálatlan. A saját testből érkező ingerek észlelése nehéz (fáradtság, fájdalom, éhség, ürítés, meleg). Azonnali, késleltetés nélküli kielégülés keresése. A késleltetés tanulása. Meggyengült önértékelés (sok szidás, szemrehányás, számonkérés miatt). Bűntudat a mozgással kapcsolatban. Azt az élményt, hogy milyen szeretetre méltóak, sokszor nem kapják meg. Ezt pótolni kell! Az anticipáció hiánya

37 Percepciójukra és az észlelés folyamatára jellemző, hogy integrálatlan részeket észlelnek. Önmagukat is részekben észlelik (idő, tér, személyiség részek). A saját érzelmi állapot észlelése! A terápiában fontos az egység átélése. Emlékek, fantázia. A jelentésadás folyamata sérült (se füle, se farka a játéknak). A terapeuta feladata a jelentésadás. A másik emberrel való közös tevékenység is integráló hatású. Az idegrendszer érettségét az a tevékenység növeli, ami játék. A legnagyobb szakmai kihívást jelenti a hiperaktív gyerekkel folytatott munka.

38

39 Ki itt a kegjobb? (Úgy érti, a nev.tan.-ban melyik gyerek.) Nem sértődök meg, ha azt mondod, hogy nem én. Rajzolj egy családod! Inkább az autónkat. J kézzel, J-ról B-ra rajzol: 1.Ő maga 2. anya 3. apa Gy: De szép anya! M: Kisfiam, te is szép vagy. P: Jól viselkedj! Gy: Jó, jó leszek. P M-nak: Miért papucsban vagy?

40 A környezet szokásos reakciói túlzott erőfeszítést tesz a figyelemzavaros/hiperaktív ember helyett a dolgok összerendezésére, szabályozza ráhagyja, teljes rendezetlenségben Kiemelten fontos terápiás feladat a gyerekkel való együttlét, az egymásra való hangolódás, figyelés zavartalanságának megteremtése.

41 Fő elvek a figyelemzavar-hiperaktivitással élő gyermek nevelésekor: Jól szervezett, alkotó, korlátozó, türelmes, rugalmas környezet (napirend, életritmus). Határozott szabályok és következmények, elvárások. Büntetés és jutalmazás milyensége (azonnali, nem túl erős) Értékelés (ne legyen negatív!) A figyelem állandó felkeltése, fenntartása. Konfliktusok, dührohamok megelőzése.

42 A szenzoros pszichoterápiás csoport Alapvetően non-direktív, akár az egyéni terápia. Cél: a szenzoros integráció és a társas együttműködés együttes fejlesztése. A vezetője legyen: az egyéni szenzoros terápiában jártas hasznos, ha a pszichodráma módszerében is Száz szeme és 8 keze legyen (Papp Tímea) A csoportra való érettség: Egyéni ter. pár precsoport - kiscsoport

43 Pre- és perinatális terápiák: születéscsoport Stanislav GROF Speciális öngyógyító játékok újraélheti a születés folyamatát. A születés 4 klinikai stádiumához kötődő 4 féle alapvető élménytipus.

44 Hiperaktivitás esetén a NINCS KIÚT (méhkontrakció, beszorulás, tolongás, bírkózás, bezártság, nincs kijárat, fuldoklás, a köldökzsinór összenyomódik: nincs étel, nincs oxigén ) fázisban történtek hatása. Viselkedésben: ajtók kinyitása, anyának, anya hasának rohanás.

45 Néhány irodalom: Kulcsár Zs. (1992): Hiperaktivitás. (kézirat) Molnár, M. (1994): Szaltó (Egy hiperaktív, figyelmét nehezen összpontosító fiú sajátos terápiája). In.: Nevelési Tanácsadó Műhely 1994/V. Budapest. Molnár, M. (1996.): Hiperaktivitás. In.: Beilleszkedési zavarok. (belső kiadvány az Óbudai Nevelési Tanácsadó hasonló című előadás sorozata nyomán a Soros Alapítvány támogatásával) Budapest. Molnár, M. (2002): Elbújás-játék a Labirintusban. Serdülő- és gyermekpszichoterápia, 2002/1, Molnár, M. (2005): Pszichoterápia a Labirintus -ban (egy gyakorlati szakember gondolatai). Pszichoterápia, 14/1, Wender, P. (1997): A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt - Figyelemzavar egy egész életen át. Budapest, Medicina.

46