HIPERAKTíV- FIGYELEMZAVAROS TANULÓK

Átírás

1 HIPERAKTíV- FIGYELEMZAVAROS TANULÓK HOGYAN LEHET EGYÜTTMŰKÖDŐVÉ TENNI ŐKET? Készítette: Boda Kamilla pszichológus Szabó Enikő gyógypedagógus Tibor Katalin pszichológus Pesterzsébet XX. Nevelési Tanácsadó

2 A figyelemzavar tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll) Nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladatvagy játéktevékenységen belül Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá Nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat Nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét A napi tevékenységben feledékeny

3 A hiperaktivitás tünetei (legalább fél éven át 6 fennáll) Ülés közben babrál, fészkelődik Elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon. Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (a hiperaktív serdülők és felnőttek képesek helyben maradni, de ekkor nagyfokú belső nyugtalanságot élhetnek át) Nehézségei vannak az önálló, nyugodt tevékenységben vagy az abban való részvételben "Izeg-mozog" vagy úgy cselekszik, mint akit felhúztak Túlzottan sokat beszél

4 A szertelenség (impulzivitás) tünetei Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ Nehézséget okoz neki a várakozás Félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot)

5 Előfordulása, oka Átlag populáció: 2-8% EU Nemek közötti megoszlás: fiúknál 3-6x gyakoribb Ok: genetikai, biokémiai, neuroimmunológiai, pszichoszociális

6 Mivel téveszthető össze a hiperaktivitás tünetcsoportja? (harcosság, fenyegetőzés, durva bánásmód, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés, indulatkitörések) agresszív magatartászavar oppozíciós magatartászavar (dacos, de nem rombol) hangulatzavarok drogabúzus mentális retardáció mozgásfejlődés zavarai

7 Milyen egy hiperaktív gyermek? csecsemő: sokat sír, de ha fölveszik, nem nyugszik meg, mozgásfejlődésben eltérések (pl. mászás kimarad) kisgyermek: óvatosság hiánya, tevékenységek gyakori váltogatása, akaratosság kisiskolás: nem képes önállóan dolgozni, rendetlen, feledékeny, nem bírja a várakozást, más korosztállyal barátkozik kamasz: motiváció hiánya, önbecsülés zavara, nem tud gazdálkodni az idejével

8 Milyen erősségeik vannak? ha jó a kapcsolatuk a felnőttel ill. a környezetükkel akkor nagyon segítőkészek ötletesek, gyakran kreatívak, szívesen teljesítenek megbízatásokat, különösen ha az mozgással jár (jönni, menni, pakolni) jószívűek, barátságosak sokan közülük intelligensebbek az átlagosnál, és ebből adódóan kíváncsiak (pl. Edison és Churchill is hiperaktív gyerekek voltak) nagyon fogékonyan reagálnak a pozitív szociális megnyilvánulásokra, elfogadásra

9 Milyen helyzetben teljesítenek jól? amikor a partner határozott és elfogadó kevés és számukra érthető szabály van új és érdekes környezetben ill. információk esetén egyszerű dolgokat kérünk, egyértelmű utasításokkal rutinná vált tevékenységekben amikor gyakori és azonnali megerősítést kapnak kevés kritika és sok biztatás (büntetésre szinte immunisakká válnak) kétszemélyes helyzetben

10 Milyen következményei lehetnek az elfogadás hiányának, állandó büntetésnek? állandó kudarcérzés ( nem felelek meg, rossz vagyok, hülye vagyok ) negatív énkép - ami generálja a továbbiakban a nem megfelelő viselkedést, negatív kör alakul ki!! bűnbak szerepbe kerülhet! - ami súlyosan személyiségromboló elkeseredés, düh, agresszió (befelé fordítva: szomatikus tünetek, depresszió, kifelé: dac verekedés) motivációja nullára csökken, ambíciótlanná válik

11 Hogyan segíthetünk? legfontosabb a gyerek elfogadása azaz nem szándékos rosszalkodásként fogjuk fel a gyerek viselkedését az elfogadást ki is kell mutatni: segítséget kell adni a gyereknek pl. munkaszervezésben, önfegyelemben a gyerek sajátosságaihoz kell igazítani a módszereinket a szülőkkel együttműködést kell kialakítani, megbeszélni, összehangolni az elvárásokat, nevelési módszereket konzultációt lehet kérni a gyerekkel foglalkozó szakemberektől (pszichológus, fejlesztőpedagógus)

12 Szenzoros integrációs terápiák Mozgásaik megrekedtek primitív-archaikus mozgásokban Öngyógyítás vesztibuláris, taktilis inegerekkel Érzékelések hasznos rendezése Archaikus tapasztalatokra épít Összefüggés a születés körüli időszakkal (50%) Az élet első 7 éve a szenzomotoros fejlődés,időszaka

13 A szenzoros integrációs terápia csak a szenzoros inputra koncentrál, nem ismételtet mozgásokat, míg az ősibbet nem sajátította el a lehető legjobban Azok az érzetek, amik boldoggá teszik a gyermeket, azok integráló erejűek szoktak lenni segítik az öngyógyítás folyamatát Az észlelésre adott motoros válasz segíti az érzékletek szerveződését

14 Alapozó terápia (5-16 éves korig) Komplex mozgásfejlesztésen alapuló (motoszenzoros) idegrendszer fejlesztő terápia Újraindítják az emberi fejlődéstani mozgássorozatot Így hatnak a beszédért, olvasásért, írásért felelős területekre Kiegészül fejlesztőpedagógiai módszerekkel

15 Budapesti hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika o Eltérő fejlődésű, 0,5-14 éves gyermekekkel foglalkozik o Állapotuk, fejlettségi szintjük komplex felmérése és javítása o Egészséges 1,5-9 éves gyermekek szenzomotoros fejlesztése o A fokozatos terhelés elveit követve komplex fejlesztést biztosít

16 Az óra felépítésének alapelvei Megfelelő ingergazdag környezet Rendszeres foglalkozás Komplexitás Fokozatosság Játék, játékosság

17 Gyakorlatok Vesztibuláris rendszer ingerlése Taktilis ingerlés gyakorlatai Mozgások idő-téri tulajdonságainak megismertetése Ciklikus mozgásminták, egyszerűbb nagymozgások Figyelem, szerialitás, ritmus, két testfél összerendezésének gyakorlatai

18

19 IRODALOM Dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek (ton-ton könyvek Fimota Bt. 1997) Gordon, Thomas: A tanári hatékonyság fejlesztése (Gondolat 1989) Kagan: Kooperatív tanulás (Ökonet kiadó 2004) Horváth-Szabó: Agresszió és agressziókezelés ( SzCsM 2001 jegyzet)