4.3 FEJEZET Kötődési zavarok. Kötődés:elméleti háttér

Átírás

1 4.3 FEJEZET Kötődési zavarok Kötődés:elméleti háttér

2 Mit jelent a kötődés? Szóval mit is jelent a kötődés? Röviden, a kötődés a gyerek biológiai kapcsolata vagy köteléke elsődleges gondozóival szemben, akik általában a szülők. Ez egy biológiai rendszer, ami az evolució során alakult ki, hogy a gyereket védje, ezáltal növelve a felnőtté válás és a későbbi szaporodás valószínűségét, így továbbadva a géneket Newton, R.P., 2008, The attachment connection: parenting a secure and confident child using the science of attachment theory, New Harbinger Publications

3 A kötődés elmélete és fejlődése BOWLBY 2 : elmélete azt sugallja, hogy a gyerekek biológiailag kódolva vannak, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki másokkal(mert ez segít nekik a túlélésben) az etológiai elmélet hatása; A szülő-gyermek kötődésnek 3 fajtája létezik: biztonságosan kötődő, bizonytalan-elkerülő és bizonytalan-ambivalens, ellenálló Az elválasztás, veszteség és szakadás következményei a bizonytalanság, önkép torzulás, diszfunkcionális minták megismétlése; Egy gyerek biztonságosan kötődik, ha bizik a gondozója, nevelője támogatásában. 2. Bowlby J., Attachment. Attachment and Loss. New York, NY: Basic Books; Vol 1 Bowlby J., A secure base, Parent-Child Attachment and Healty Human Development, Basic Books, 1988

4 A kötődés elmélete és fejlődése AINSWORTH: Kidolgozta a Strange Situation 3 (idegen helyzet) eljárást azért, hogy tesztelje a baba kötődését az édesanyjához Biztonságos és nem biztonságos minták Szülői reakciókészség a gyerek érzelmi megnyilvánulásaira és biztonságos kötődés A biztonságos kötődés elősegíti az érzelmi, kapcsolatépítő szinteket, az elbeszélő, narratív készségeket illetve a tanulást. A következő oldalon: hogyan használjuk a idegen helyzet eljárást 4 3. M. Ainworth et al., 1978, Patterns of attachment: A psychological study of the strange situation, Halsted 4. V.Prior, D. Glaser, 2006, Understanding Attachment and Attachment Disorders: Theory, Evidence and Practice, Jessica Kingsley publications

5 Furcsa helyzet eljárás Epizód száma Jelenlévő személyek Időtarta m A lépések rövid leírása 1 anya, kisgyerek és megfigyelő 2 Anya és kisgyerek 3 Idegen, anya és kisgyerek 30 mp A megfigyelő bevezeti az anyát és a kisgyereket a kísérleti szobába és elhagyja a szobát 3 perc Az édesanya nem csinál semmit, amíg a gyermek felfedezi a helyet, ha szükség van rá 2 perc után kezdeményezhetünk játékot 3 perc Az idegen belépik. Első perc: az idegen csendben van. Második perc: az idegen beszél az anyával. Harmadik perc: az idegen közeledik a gyerekhez. 3 perc után az anya csendben távozik. 4 Idegen és kisgyerek 5 Anya és kisgyerek 6 kisgyerek egyedül 7 Idegen és kisgyerek 3 perc vagy kevesebb* 3 perc vagy több* 3 perc vagy több 3 perc vagy kevesebb* Első elválasztási epizód. Az idegen a viselkedését a gyerekhez igazítja. Első újraegyesülési esemény: a szülő köszönti és vigasztalja a csecsemőt, majd újra kimegy. Az anya távozik és elköszön, azt mondja, hogy «szia-szia» Második elválasztási epizód, a gyerek egyedül van. Második elválasztási epizód folytatása, belép az idegen és viselkedését a gyerekhez igazítja. 8 Anya és kisgyerek 3 perc Második találkozási epizód. Az édesanya visszatér, üdvözli a gyereket és ölbe veszi. Ezalatt az idegen csendesen távozik. * Az epizódot lezárjuk, ha a gyerek zavarban van. **Az epizód folytatódik, ha a gyerek számára több idő kell, hogy újból beleélje magát a játékba.

6 MAIN: 1986-ban Judith Solomon-al közösen egy új gyerek kötődési mintázatot dolgoztak ki megoldatlan/dezorganizált kötődés, az Ainsworth féle idegen helyzet eljáráshoz 5 Ez a csecsemőkori mintázat iskolás korban problémás magaviseletben nyilvánul meg, kamaszkorban disszociáció mutatkozik, illetve valamilyen traumatikus esemény után poszttraumás stressz zavar (PTSD). 5. Main, M., & Solomon, J. (1986). Discovery of a new, insecure-disorganized/disoriented attachment pattern. In M. Yogman & T. B. Brazelton (Eds.), Affective development in infancy (pp ). Norwood, NJ: Ablex

7 Kötődés a gyerekkorban és serdülőkorban Interperszonális különbségek gyerekkorban és felnőttkorban Biztonságos Megoldatlan Társaikkal való bánásmód/viselkedés[5] Szülőkkel való kapcsolat [6] Szociálisan elfogadott [5] Konfliktushelyzetekben elszánt, magabiztos és konstruktív [6] Ellenséges, kevésbé fejlett szociális készségek [5] Konfliktus kerülő manipulatív/ erőszakos [6] Önkép [7] Pozitív és realisztikus [7] Kevésbé pozitív és realisztikus [7] Identitás[8] [5] Allend & Land, 1999 [6] Tiszta Becker-Stoll identitás & [8] Fremmer Bombik, Identitás 1997 zavar [7] Zimmermann [8] & Grossmann, 1997 [8] Zimmermann et al., 1992

8 A kötődési zavar egy olyan állapot, amely megnehezíti az illető számára a tartós kapcsolatok kialakítását. A diagnózis besoroló rendszerben a következőképpen szerepel(dsm-v) : 1. Reaktív kötődési zavar (RAD) a gyerek nem reagál a szociális interakciókra, mint ahogy az a fejlődési szintjéhez képest normális lenne. 2. Gátolatlan társas viselkedés zavar (DSED) a gyerek diffúz kötődést mutat és válogatás nélkül barátságos az idegenekkel

9 RAD tünetei lehetnek: A gyerek ritkán vagy minimális mértékben reagál a vigasztalásra Ingerlékenység,szomorúság váltakozik és sirógörcs DSED tünetei lehetnek: Visszafogottság hiánya, amikor ismeretlen felnőttekkel találkozik Túlságosan barátságos, vagy olyan fizikai viselkedés, mint az idegenek ölelgetése, idegenek ölébe ülés Nem megfelelő érzelmi és szociális gondozás jelei Simogatásért vagy ételért cserébe odamegy egy idegenhez, hogy vegye fel, játékot fogad el tőlük. Minimális szociális és érzelmi reakció másokkal szemben Az öröm és pozitív ragaszkodás ritka megnyilvánulása Idegen helyzetben nem keresi a szülőt, nevelőt. Nem megfelelő szociális és érzelmi nevelés következménye, gyakran előfordul, hogy szülője, nevelője cserélődik. source:

10 Rizikó tényezők: ezek általában a rossz szülői felkészültség, rossz bánásmód és a hanyagság. Számos pszichológiai és társadalmi tényező elég nagy veszélynek teszi ki a gyereket Pl. a kábítószer fogyasztó szülők, akik számos kezelhetetlen stressz faktorral (stresszor) küszködnek, akikkel rosszul bántak, vagy ők maguk is kötődési zavarokban szenvedtek. A genetikai tényezők szintén jelentősek lehetnek. forrás:

11 Releváns tényezők RAD: Súlyos elhanyagolás Súlyos érzéketlenség a szülő/nevelő részéről A szülő/nevelő elhagyja a kötődési szükségletek csúcsán egy éves kor vége fele. A szülő/nevelő ismételten elhagyja DSED: Több szülő/nevelő egymás után, vagy egy időben Többszörös zavar, rendellenesség a kötődési kapcsolatokban Számos elhelyező központ váltás source:

12 Köszönöm a figyelmet!