INCREASE Képzési Útmutató Modul 4

Átírás

1

2 INCREASE Képzési Útmutató Innovációk a szociálpedagógiában, szociális és ifjúsági munkában Készítette FormAzione Co&So Network, IT az Universität Ulm, DE Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, RO segítségével és az INCREASE projekt partnereinek támogatásával 2017 Szeptember Projekt INCREASE - Interdisciplinary competence development for youth workers in residential youth care and crisis intervention centres Projektazonosító AT02-KA Felelősségi nyilatkozat A projekt az Európai Bizottság finanszírozásával jött létre. A jelen kiadvány kizárólag a szerzők nézeteit tükrözik és a Bizottság nem vonható felelősségre az itt található információk semminemű felhasználásáért.

3 2 Tartalom 4. MODUL: Innovációk a szociálpedagógiában, a szociális és ifjúsági munkában fejezet: A szülőkkel való együttműködés, mint innovatív megközelítés fejezet: Traumapedagógia fejezet: Kötődési zavarok 17

4 3 4. MODUL: Innovációk a szociálpedagógiában, a szociális és ifjúsági munkában Célkitűzés A résztvevők megismerkednek néhány innovatív fogalommal és eljárással, ami a szociális munkát illeti, valamint három innovatív területtel is megismerkednek, fejlesztik készségeiket: A szülőkkel és egyéb külső személyekkel való pozitív együttműködés módszerei és eszközei. A szülőkkel való pozitív együttműködés egyik kulcsfontosságú eleme az elhelyező központban lakó fiatalok jólétének, illetve ez által könnyebb a családjukkal való egyesítés folyamata, A traumapedagógia elméleti alapjai és a traumapedagógiában használt stratégiák felhasználása, adaptálása az elhelyező központban előforduló krízishelyzetek kezelésére illetve megelőzésére Kötődés elmélet és kötődési zavarok kezelésének módszerei a serdülőkorban levő fiatalok esetében Tartalom A modul keretében a résztvevők az elhelyező központokra jellemző szociális és ifjúsági munka három innovatív módszerével ismerkedhetnek meg: 1. A gyermekjóléti szolgáltatások alkalmazottai (RYCW), az elhelyező központokban dolgozó nevelők és szülők közötti együttműködés, a családi körülmények megvizsgálására, a rizikófaktorok azonosítására és a felhatalmazási lehetőségek kiértékelésére kidolgozott módszerek, ahhoz, hogy pozitív együttműködést tudjunk kialakítani a szülőkkel. 2. A traumapedagógia elmélete, módszerei és stratégiái, amelyeket traumatikus élményeket átélt fiatalok krízishelyzeteinek kezelésére lehet alkalmazni. 3. A kötődés elmélet és eszközei, amelyet kötődési zavarok kezelésére illetve a kezelés megtervezésére lehet alkalmazni a fiatalok körében. Fejezetek 4.1. fejezet Innovatív megközelítések a szülőkkel való együttműködésben fejezet Traumapedagógia fejezet Kötődési zavarok 225 Összesen 765 ECVET kreditpontok 0,75 Tanulási módszerek Osztálytermi tanulás (50%) és távoktatás (50 %).

5 4 Értékelés A tanulási eredmények értékelése két részre oszlik: Szummatív értékelés a modul végén: Öt nyitott kérdésből álló teszt a modul tartalmával kapcsolatban, minden résztvevő saját esetének viszonylatában: 1. Az elhelyező központban dolgozó nevelők (RYCW) milyen stratégiákat és módszereket alkalmazhatnak, hogy elősegítsék a szülőkkel/családokkal való pozitív együttműködést a saját eseted alapján válaszolj. 2. Sorolj fel 3-4 kérdést, amelyeket a szülőktől/családtól kérdeznél a rizikófaktorok azonosítása érdekében, illetve hogy felmérd a szülők/család esetleges beavatkozási szándékát, segíteni akarását. 3. Az általad leírt esetben mi okozta a traumát. Azonosítsd a tűneteket (ha vannak) és írd le milyen módszerekkel kezelnéd az adott krízishelyzetet 4. A saját esetedet tanulmányozva, milyen külső szakembereket vonnál be a helyzet megoldása érdekében, és milyen eszközöket használnál, hogy bemutasd/ közöld velük az adott helyzetet (pl. akcióterv, jelentés). Írd le a választott eszközt. 5. Van valami kötődés zavarra utaló jel az általad bemutatott esetben? Ha igen, írd le milyen jelei/tünetei vannak, illetve sorolj fel pár hasznos lépést, amelyet egy hatékony akcióterv kidolgozásához meg kell tegyél a probléma megoldása érdekében. Esettanulmányok a fejezet gyakorlati feladataihoz A eset/ 4.1. fejezet (csoportos helyzet) The crisis A krízishelyzet Egy elhelyező központban már több mint 5 éve együtt él 3 fiú és 4 lány, év közötti fiatalok. Mindenik iskolába jár. A nevelők 8 órás váltásban dolgoznak. A házban eléggé jó a hangulat, kivéve, hogy Robertet, az egyik fiút, folyamatosan csúfolják, illetve kisebb veszekedések folynak a fürdőszoba vagy a TV használatával kapcsolatosan. Egy nap, miközben a nevelő a lányokkal együtt mosogatott vacsora után, hangos kiáltásokat hallott. Mikor odament, Adam és Robert verekedtek, vagyis Adam többször is a falhoz verte Robertet. A többiek körülöttük álltak és kiabáltak, hogy fejezzék be. Olyan keményen verekedtek, hogy a nevelő nem tudott beavatkozni, hanem egy másik fiú, Georg választotta szét a fiúkat. Robertnek folyt az orra vére és kiment a házból. Miután lenyugodott visszament. Eközben a szomszéd, aki hallotta a hangos veszekedést, kihívta a rendőrséget. A rendőrség 10 percen belül meg is érkezett és egyenként elbeszélgetett a lakókkal. A résztvevők Robert (17 éves fiú) 5 éves koráig édesanyjával élt egy roma közösségben, ezután került az elhelyező központba. Az anya kérte a gyermekvédelem segítségét, mert nem tudta tovább

6 5 nevelni a gyermeket. Miután pár évet élt az elhelyező központban, egy kis időre sikerült újra visszakerülni a családjába, de aztán visszatért a központba. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a családjával, még szerelmi kapcsolata is van egy roma lánnyal az anyja közösségéből és majdnem minden hétvégét az édesanyjánál tölt. Gyakran próbálja védeni, megőrizni roma identitását miközben sérteget másokat. Megkommentálja a központban készített ételt, mondván, hogy a romák nem ennének ilyet. Csúfol, kigúnyol másokat azért, hogy hogyan viselkednek, milyen zenét hallgatnak, vagy éppen, hogy hogyan öltöznek. Kigúnyolja, sértegeti a többi fiatalt. Az osztálytársai és a környékbeli fiúk gyakran megverik. Amikor megszidják vagy rászólnak, akkor kimegy, mivel tudja, hogy a nevelők felelnek érte. Nagyon anarchista, mindig megpróbálja, hogy úgy legyen, ahogy ő akarja. Adam (17 éves fiú) roma családból származik, de nevelőszülőknél nevelkedett. A nevelőanyja egészségügyi problémákra hivatkozva kérte, hogy szüntessék meg a nevelőszülői elhelyezést. A nevelőszülők az elhelyező központba való költözése után is tartották vele a kapcsolatot, tanácsokkal látták el, illetve mehetett hozzájuk a vakációban. Adam gyerekkora óta rendszeren jár pszichológushoz mivel nagyon erőszakosan reagál, amikor valamit megtiltanak neki. Ilyenkor üti a falat, vagy egyéb tárgyakon vezeti le a dühét.. B. eset / 4.2. fejezet (egyéni krízishelyzet) Anna, 14 éves lány és az elhelyező központban lakik, a helyi gyermekvédelmi hatóság rendelte el az elhelyezését 7 évvel ezelőtt. A szülei nem törődtek vele. Sőt fizikai/testi sértés gyanúja is felmerült. Ez történt ma: elment moziba egy másik csapat fiatallal az elhelyező központból, és egy újonnan érkezett nevelővel. Hazafele az úton, az egyik lány, Melanie, gyorsan elhagyta Annát. Anna megállt az út közepén, könnyes volt a szeme és nehezen lélegzett. Úgy tűnt mintha félne és össze lenne zavarodva. A nevelő próbált vele beszélni, de Anna nem tudott válaszolni a kérdésekre, csak bólogatott vagy rázta a fejét. Hazafele Anna követte a nevelőt, de alig tudott menni és nagyon zavart volt. A központban Anna rögtön bedőlt egy kanapéra és sokáig sírt. Nem akarta, hogy bárki is megérintse vagy megvigasztalja. Egy órán keresztül nem tudott beszélni és félénken pillogtatott. Később elaludt. A többi fiatal nem tudta mi történt, nagyon kellemetlenül érezték magukat, főleg Melanie, aki nem tudta, hogy mit csinált rosszul, mit árthatott. A nevelő is rosszul érezte magát, tehetetlennek érezte magát. C eset /4.3. fejezet (egyéni krízishelyzet) Giulia, 14 éves és egy szegény családba született. Az apja nem törődött a családdal, az anya pedig krónikus depresszióban szenvedett és kevés önbizalommal rendelkezett. Amikor az apa végleg elhagyta a családot az anya gyakran egyik lakásból a másikba költözött Giuliával és még két fiútestvérével együtt, mert nem volt pénze kifizetni az albérletet. Valószínű az anya prostituáltként dolgozott, Giulia és a testvérei magukra maradtak és gyakran szemtanúi voltak, hogy az anyjuk különböző férfiakkal létesített szexuális kapcsolatot az otthonukban. Giulia 11 éves volt, amikor az iskola értesítette a gyermekvédelmet az iskolai magaviselete miatt megtámadott egy tanárt. 13 éves korában került az elhelyező központba mivel az anyjuk nem tudta tovább nevelni őket.

7 6 Serdülőkorára a sokévnyi szülői hanyagság következményei megmutatkoztak: Giulia agresszív volt és nem akart barátkozni a többiekkel. Nem nézett az emberekre, viselkedése provokáció nélkül is erőszakos volt és utálta, ha valaki megérintette. Az elhelyező központban is fokozódott az erőszakos és agresszív viselkedése a többi fiatal, a nevelők és a szociális munkások iránt, és gyakran elszaladt. Legutóbbi szökése egy kegyetlen cselekedet következménye volt: a szociális munkás az épület mögött talált rá. Ott állt mozdulatlanul egy megkínzott macska mellett. Olyan súlyos sebei voltak, hogy meg kellett műteni. Amikor Giulia meglátta a szociális munkást elszaladt és a rendűrség hozta vissza az elhelyező központba.

8 fejezet: A szülőkkel való együttműködés, mint innovatív megközelítés Célkitűzés A résztvevők: Megértik, hogy a családi körülmények, előfeltételek ismerése fontos szerepet játszik a szülők és nevelők közti pozitív együttműködés kiépítésében Megtanulják azokat a szükséges készségeket és képességeket, amelyek szükségesek a szülőkkel való hatékony együttműködésben Innovatív módszereket, megközelítéseket és eszközöket ismernek meg és próbálnak ki, amelyek segítségével megvizsgálhatják a családi körülményeket, és amelyek segítenek a szülőkkel való pozitív együttműködés megalapozásában. ECVET tanulási eredmények Ismeretek Készségek Kompetenciák A résztvevők : 1. Le tudja írni a nevelők és szülők közti sikeres együttműködés és kapcsolattartás kialakításának stratégiáit 2. El tudja magyarázni a szülői felhatalmazás módszereit 3. Össze tudja foglalni a szülőkkel való együttműködés jogi követelményeit Munkaterv Általános információ: A résztvevők : 1. Azonosítani tudja a család/szülők bevonásának kockázati tényezőit, illetve fel tudja ismerni, mikor szükséges a szülők/család bevonása a problémás fiatalok nevelési/gondozási tervébe 2. Képes az elhelyező központba lakó fiatalok szüleit bizonyos feladatokra/tevékenys égekre felhatalmazni A résztvevők : 1. Megfelelő módon, helyezetnek megfelelően, tudja használni a kommunikációs technikákat 2. Önállóan ki tud dolgozni egy együttműködési tervet, a csapatot és a szülőket is bevonva 3. Innovatív megközelítések és módszerek segítségével támogatja a szülők önbizalmának/önbecsü lésének a növelését (pl. segíti a szülőket saját erősségeik fejlesztésében, tanításukban, külső segítség keresésében). Osztálytermi tanulás A képző ismerteti a résztvevőkkel a fejezet általános követelményeit, feladatait, majd bemutatja az A esetet, a szülők és krízishelyzetben levő fiatalok közti kapcsolattartásra összpontosítva. A esetleírás Számítógép és vetítő Csoportos megbeszélés

9 8 [25 ] Az A esetben bemutatott családi körülmények a modul fő mondanivalóját tükrözik: a nevelők és szülők közti együttműködés fontos az elhelyező központokban lakó fiatalok pozitív fejlődése érdekében. A képző megkéri a résztvevőket, hogy mutassanak be olyan személyes tapasztalatokat, amelyben bevonták a szülőket/családot a fiatalok nevelésébe/kezelésébe A szülőkkel való együttműködés: bevezető Osztálytermi tanulás A képző kiemeli, hogy milyen tudás, készség és képesség szükséges a család bevonásával kapcsolatosan, főleg az elhelyező központokban előforduló krízis helyezetek esetén: PPT bemutató M4 A01 (pp 2-6) Számítógép és vetítő [15 ] 1. Ismerni kell a családi körülményeket és a szükséges előfeltételeket, ahhoz, hogy pozitív együttműködést tudjunk kialakítani a nevelők és szülők között; 2. Használni kell tudjuk az innovatív módszereket és eszközöket, hogy erősítsük a szülőkkel való együttműködést egy krízishelyzet esetén 3. Ismernünk kell a nevelők (RYCW) készségeit és képességeit, ahhoz, hogy együtt tudjon működni a szülőkkel Családi körülmények és előfeltételek A képző elmagyarázza, hogy a családi körülmények és az előfeltételek megvizsgálása, felmérése fontos lépés a helyezet felmérésben, felbecsülésében és elősegíti a fiatallal való kapcsolat erősítését is. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy általában olyan szülőkkel van dolgunk a szociális munka során, akik magas rizikó tényezőt jelentenek és hiányosak a gyermeknevelési készségeik. ( 1 ). A családközpontú megközelítések gyakoriak, sőt elvártak az elhelyezési eljárások során, azért, hogy sikeresen és hatékonyan Osztálytermi tanulás PPT bemutató M4 A01 (pp 7-11) Előadás M4 A02, M4-A03 Számítógép és vetítő Flip chart [25 ] 1 1http://

10 9 vissza lehessen helyezni a fiatalt a családjába (amennyiben ez lehetséges). A képző ismerteti a résztvevőkkel a családközpontú megközelítés első lépését és felsorolja a családi körülmények és szerepek megvizsgálásához szükséges információkat: (a) a fiatal helye a családhoz képest (pl. elhelyező központok, gyám), (b) családi rizikó (pl. kábítószer használat, családi erőszak, pénzügyi gondok), (c) nevelés (pl. a család beavatása a fontosabb döntésekbe, megfelelő felügyeletben, fegyelmezésben és kommunikációban való segítség Innovatív módszerek és eszközök, amelyek megerősítik a szülőkkel való pozitív együttműködést a krízishelyzet megoldása, kezelése érdekében A képző megkéri a résztvevőket, hogy gondolkozzanak és osszanak meg egy olyan esetet, krízishelyzetet, amikor nehézségek adódtak a szülők és nevelők közti kapcsolatban. A beszélgetés után a képző minden résztvevőnek kioszt egy feladatlapot (M4-A4 melléklet) amelyen egy sor hasznos kérdés van a krízishelyzetek felmérésére és a szülőkkel való együttműködés megvizsgálására. A képző utasításokat ad, hogy hogyan kell kitölteni (lehet példának használni a fent leírt A esetet). Osztálytermi tanulás Csoportos és egyéni munka M4-A04 Flip chart [45 ] A résztvevőknek egyénileg kell válaszolni a felsorolt kérdésekre. Le kell írják a nevelő és szülők közt kialakult krízishelyzet fontosabb tényezőit. Az egyéni munka után, a képző összeszedi a lapokat és megkéri a résztvevőket, hogy alkossanak párokat. Ezután a lapokat véletlenszerűen kiosztja a pároknak, és megkéri őket, hogy nézzék át a lapra írt krízishelyzetet. Meg kell vizsgálják az együttműködésben felmerülő problémákat és megoldásokat, stratégiákat kell javasolniuk az együttműködési probléma megoldására. A képző felírja a flipchart táblára a válaszokat röviden és a résztvevők álláspontját összekapcsolja a:

11 10 Szülőkkel való együttműködés problémáival és korlátaival (mindkét fél részéről nevelők és szülők): pl. a szülők nem akarnak együtt dolgozni, a nevelőnek nincs ideje a szülőkkel foglalkozni Szülőkkel való együttműködés különböző módszereivel (pl. támogatni a családokat/szülőket saját erősségeikben/oktatásukban, külső segítség kérésében) A nevelők (RYCW) szükséges készségei és képességei a szülőkkel való együttműködésben A képző megkéri a résztvevőket, hogy reflektáljanak és emeljék ki azokat a készségeket, amelyek szerintük fontosak egy nevelő számára, aki együtt dolgozik a szülőkkel. A beszélgetés végén a képző javasol egy listát a szükséges készségekkel, képességekkel és tulajdonságokkal, amelyek szükségesek a pozitív együttműködéshez: Osztálytermi tanulás Brainstorming Flip chart [25 ] Döntéshozó képesség Kreatív munka, dolgozz a dobozon kívül Megfelelő kihívásoknak teszi ki a felnőtteket Előre tervezés képessége Egy előre megtervezett forgatókönyvtől el tud térni Több oldalról közelíti meg a problémát Meg tudja különböztetni a munkát a személyes problémáktól Jelentéseket, visszacsatolásokat tud adni a csapatának Ismeri, tudatában van a családi határoknak Jól tudja vezetni, irányítani a beszélgetéseket Gyorsan kapcsolatokat tud teremteni Nem lehet könnyen megfélemlíteni Vállalja a rizikót A képzés végén a képző bemutatja a Wiggio online felületen található mappákat, ahonnan a résztvevők letölthetik a fejezettel kapcsolatos anyagokat (családi vizsgálat) és olyan egyéb dokumentumokat is, amelyek több információ nyújtanak egyes témákról pl. jogi keret A résztvevők további olvasnivalót találnak a Wiggio tanulói felületen a családi körülmények elemzésére vonatkozóan (M4 A2 és M4 A3 előadások) A fejezet végén a résztvevők feladata, hogy olyan Távoktatás M4 A01 (pp ) Előadás M4 A02, M4-A03

12 11 eszközöket dolgozzanak ki (táblázatok, kérdőívek) amelyek segítségével meg lehet vizsgálni a családi körülményeket. Az online tananyag segítségével (szakirodalom, olvasmányok, modellek M4- A1 pp 12-14) egyénileg ki lehet dolgozni az eszközöket. PC és internet kapcsolat [75 ] A résztvevők egy külön megjelölt mappába fel tudják tölteni a kidolgozott eszközöket, hogy másokkal is megosszák és használni tudják mindennapi munkájuk során az elhelyező központokban, a fiatalok (YP) családi hátterének és szüleinek vizsgálata során A szülőkkel való együttműködés jogi követelményei: Az online tanulói felületen találnak majd olvasmányokat, szakirodalmat és egyéb forrásokat olyan nemzetközi illetve országos törvényekre, szabályzatokra és jogi követelményekre, amelyek a nevelők és szülők közti együttműködésre vonatkoznak. A résztvevőknek el kell olvasni a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt (CRC) - (M4-A5 és M4-A6) és értelmezni kell azt a nevelők és szülők együttműködéséről szóló tanulmányok kapcsán. Távoktatás Power Point bemutató M4-A05 Előadás M4-A06 PC és internet kapcsolat [60 ] Ahhoz hogy a résztvevők egy átfogóbb képet kapjanak, és hogy összehasonlítsák a nemzeti jogi keretrendszert, a képző megkéri őket, hogy olvassák el és tanulmányozzák az online felületen található anyagokat és reflektáljanak arra, hogy a nemzeti törvénykezés milyen módon alkalmazta, vette át a CRC útmutatót a nevelők és szülők közti együttműködésre vonatkozóan (M4-A5).

13 fejezet: Traumapedagógia Célkitűzés A résztvevők: alapvető ismereteket szereznek a traumatizációról (definíció, okok, tünetek és a vele járó fejlődési traumás zavarok) megtanulják, hogyan vehetik észre a traumás zavarokat, és melyek azok az észrevehető jelek egy fiatal viselkedésében, amelyek traumás zavarokra utalnak; megtanulják, a trauma okozta krízishelyzeteket kezelni és megelőzni megtanulják, hogyan kezelhetik a traumás zavarokat, illetve milyen módszereket alkalmazhatnak a nevelők és más szakemberek az elhelyező központban ECVET tanulási eredmények Ismeretek Készségek Kompetenciák A résztvevő : 1. Le tudja írni, hogy mi a trauma (definíció, kialakulásának feltételei, körülményei, következményei és tünetei) 2. fel tudja sorolni a fiatalokra vonatkozó, traumára utaló jellemzőket és tüneteket. 3. le tudja írni, hogy mi a traumapedagógia (meghatározás, módszerek, kommunikációs készségek, traumapedagógiai megközelítés) 4. le tudja írni a traumapedagógiai módszereket 5. azonosítani tudja a külső szakemberek szerepét az elhelyező központokban történő sürgősségi ellátás esetén 6. tudja, hogy a terapeuta hogyan dolgozik a fiatalokat érintő traumás A résztvevő : 1. meg tudja állapítani a trauma tüneteit a fiatalok viselkedésében 2. képes speciális traumapedagógiai módszereket használni 3. meg tudja nevezni azt a külső szakembert, akit trauma esetén értesíteni kell, akihez segítségért lehet fordulni. A résztvevő : 1. traumapedagógiai kommunikációs technikákat tud használni, miközben kiértékeli a krízis/trauma súlyosságát a fiatalra illetve egyéb érintett személyekre nézve. 2. a fiatalok krízishelyzete esetén ki tud dolgozni egy akciótervet traumapedagógiai módszereket használva (laborvizsgálat, tevékenységek). 3. meg tudja szervezni és terveket tud kidolgozni, a külső szakemberekkel való hatékony együttműködésre a krízishelyzet megoldása illetve megelőzése érdekében

14 13 esetekben Munkaterv Bevezető Előzetes A fejezet azzal kezdődik, hogy a résztvevők megismerkednek a trauma fogalmával, ahogyan a pszichológiában használatos. Az online tanulás során a résztvevők elmélyítik tudásukat, hozzáolvasnak a témához, megismerik az elméleti hátteret a következőkre összpontosítva: 1. Mi a trauma? pszichológiai meghatározás Távoktatás PPT bemutató M4-A07 Előadás M4-A08, M4-A9, M4-A10 (csak angol nyelven) [30 ] 2. Milyen egy összetett/komplex trauma? 3. Kialakulásának feltételei/a trauma kiváltó okai 4. Traumára utaló tünetek, viselkedések Az online tanulói felületen a résztvevők találnak egy PPT előadást (M4-A7), amely a következő mellékletek alapján készült - M4 A8, M4 A9, M4 10. A résztvevők új betekintést nyernek, új információkat szerezhetnek a témával kapcsolatban Általános bevezető A képző összefoglalja a fent bemutatott témakör fontosabb elemeit, amelyet már online tanulási módszerrel átvettek a résztvevők, ismerteti a résztvevőkkel a fejezetet, annak általános céljait és követelményeit illetve bemutatja nekik a B esetet. Osztálytermi tanulás B esetleírás Számítógép és vetítő [30 ] Csoportmunka B esetleírással: A képző két csoportra osztja a résztvevőket, ideális esetben úgy, hogy különböző iskolázottsággal, szakmai háttérrel rendelkező nevelők legyenek egy csoportban. A képző megkéri az első csoportot, hogy vizsgálja meg és elemezze ki a B esetet és egy lapra jegyezzék le azokat az elemeket, amelyek traumatikus tünetekre utalnak Anna esetében. (anamnézis-diagnózis). Csoportmunka Flipchart, írószer és lapok [45 ] A második csoport fel kell sorolja illetve le kell írja azokat a lehetséges módszereket, amelyekkel Anna krízishelyzetét kezelni lehet. (megfelelő reakciók, módszerek). A csoportmunka/megbeszélés után mindenik csoport bemutatja az észlelt tüneteket illetve a lehetséges

15 14 kezelési módszereket a helyzet megoldása érdekében. A képző a két lista elemeit felírja a flip chart táblára és megkéri a résztvevőket, hogy egyeztessék az egyes tüneteket a megfelelő módszerekkel. A beszélgetések során a képző felhívja a csoport figyelmét és rámutat olyan elemekre, részletekre és olyan egyeztetésekre, amelyeket a csoport nem vett észre (ha lesz ilyen). A tevékenység során a résztvevők jobban megismerkednek a fejezetben tárgyalt témával, a képző pedig fel tudja mérni a résztvevők előző, korábbi ismereteit, hogy a későbbiekben ehhez igazítsa az anyagot Traumapedagógiai módszerek az elhelyező központokban dolgozó nevelők számára (RYCW): A B eset kapcsán a képző leírja, bemutatja a trauma okozta tüneteket és a disszociációra, mint pszichés jelenségre, összpontosít: Anna egy flashback jelenséget él át (egy visszatérő, valódinak tűnő emlékkép a múltbeli traumatikus tapasztalattal vagy eseménnyel kapcsolatosan). Ezután a képző a kezelésre vonatkozó részletekre fókuszál: ebben az esetben a kezelés célja az lehet, hogy segítsünk Annának újra a jelenben élni, a jelenre figyelni és, hogy megakadályozzuk, visszaszorítsuk a disszociációs és flashback jelenségeket. Osztálytermi tanulás B esetleírás [30 ] A disszociációs jelenség megakadályozása érdekében beszélgetés vagy kognitív feladatok (pl. számolás) ajánlott, vagy fizikai figyelemelterelés (pl. citromba harap, megköti a haját a csuklója köré lásd a sürgősségi eszköztárat ) Traumapedagógiai gyakorlatok a csoport számára: gyakorlat A B eset kapcsán a képző bemutatja az elválasztó gyakorlatot (élmény alapú tanulás), egy hasznos traumapedagógiai módszert, amely segít egyes jelenlegi/aktuális érzéseket társítani a fejlődési folyamatokkal. A képző elmagyarázza a nevelőknek, hogy hogyan tudnak segíteni Annának, hogy megtalálja, honnan jönnek azok a rossz érzések kérdések és különleges eszközök/kiegészítők segítségével (pl. kötél, két szék, Osztálytermi tanulás Csoportmunka B esetleírás Kötél, két szék, egy doboz [30 ]

16 15 egy doboz). A kötél le van téve a teremben és a jelen és múlt közötti határt jelképezi. A két szék egyik a múltnak kijelölt területen, a másik a jelennek kijelölt területen segít Annának váltani az emlékei és jelenbeli érzései között. Anna negatív érzéseit egy nehéz doboz jelképezi. Anna beleteheti az összes negatív érzéseit ebbe a dobozba és átteheti őket a múltba. Továbbá, Melanie és az ő érzéseit is belevehetjük ebbe a gyakorlatba, hogy a nevelő biztos legyen abban, hogy senki sem hibáztatja Melanie-t vagy Annát érzéseik/viselkedésük miatt stb. Ez után a képző visszacsatolásra vár és megkéri a résztvevőket, hogy osszanak meg hasonló kríziseseteket, vagy adjanak példát, hogy ezt a gyakorlatot hogyan lehet használni a krízishelyzetek kezelésében, vagy egyéb esetek kapcsán Traumapedagógia elméleti háttér A tanulói felületen a résztvevők különböző szakirodalmat, tananyagot találnak és le is tölthetnek a traumapedagógia módszerrel kapcsolatosan. A feltöltött anyagok a következőkre összpontosítanak: Mi a traumapedagógia - meghatározás Az elhelyező központban dolgozó nevelők és egyéb szakemberek számára ajánlott traumapedagógiai módszerek Traumapedagógia, mint megközelítés Egy terapeuta és egy nevelő munkája, feladatai közti különbségek Távoktatás Előadás M4-A08, M4-A11 PC és internet kapcsolat [60 ] A kiválasztott tananyag széleskörű ismereteket kíván nyújtani a traumapedagógia módszereiről, illetve a nevelők és egyéb szakemberek szerepét és feladatait próbálja leírni, kiemelni. Ha a nevelők ismerik a terapeuták, pszichológusok és egyéb külsős szakemberek feladatait, munkáit, akkor jobban meg tudják tervezni a hatékony együttműködést egy krízishelyzet kezelése esetében. A szakirodalom áttekintése után a résztvevők ki kell dolgozzanak egy jelentés mintát, amelyben leírják a krízishelyzetet (használhatják erre a B esetet is) és megtervezik a fiatal, a nevelő és külső szakemberek közti együttműködési folyamatokat, tevékenységeket.

17 16 A feladat elvégzése után megoszthatják együttműködési terveiket a csoporttal az online fórumon Hosszútávra kidolgozott tevékenységek és módszerek: A képző különböző alternatív gyakorlati példákat említ (pl. művészetterápia, történetmondás stb.), amelyek megtalálhatóak az online tanulói felületen és az ajánlott tevékenységek között szerepelnek (12 éven aluli gyerekek számára vannak kidolgozva). Távoktatás Előadás M4-A08 [45 ] Miután átolvasták az online tanulói felületen található anyagokat, a résztvevők egyénileg ki kell dolgozzanak egy tevékenységet a projekt célcsoportja számára év közötti fiatalok számára. A feladatok teljesítése után a résztvevők megoszthatják ötleteiket a többiekkel, az online fórumon.

18 fejezet: Kötődési zavarok Célkitűzés A résztvevők: alapvető ismereteket szereznek a kötődési zavarok lehetséges okairól illetve főbb tüneteiről ki tudnak dolgozni egy együttműködési akciótervet, külső szakemberekkel együttműködve a kötődési zavarokkal rendelkező fiatal kezelése érdekében megismerkednek a főbb kötődés elméletekkel ECVET tanulási eredmények Ismeretek Készségek Kompetenciák A résztvevő: 1. fel tudja sorolni a kötődéselmélet és a kötődési zavarok főbb elemeit, jellemzőit. 2. példákat tud hozni a fiatalok esetében észlelt kötődési zavarok gyakori tüneteire és következményeire 3. lehetséges megoldásokat tud ajánlani a kötődési zavarok kezelésére, külső szakemberekkel való együttműködésben A résztvevő : 1. felismeri a kötődési zavarokra utaló jeleket és tüneteket a fiatalok esetében 2. különböző módszereket tud használni a kötődési zavarok megközelítése, kezelése érdekében (pl. hangos gondolkodás, a gyerek családjával való kapcsolattartás és folyamatos kommunikáció, szemkontaktus). 3. megfelelő módon tud együttműködni a külsős szakemberekkel a kötődési zavarokkal rendelkező fiatalok kezelése érdekében A résztvevő : 1. ki tud dolgozni egy akciótervet a krízishelyzetben levő fiatalok számára, akiknek kötődési zavaraik vannak. a segítő tevékenységbe be tudja vonni a fiatalokat, szülőket és külső szakembereket is (pl. pszichológus, gyám stb.) Munkaterv Kötődés: elméleti háttér Ahhoz, hogy a résztvevőket ráhangoljuk és felkészítsük a következő képzési alkalomra, megkérjük őket, hogy töltsék le, olvassák el és vizsgálják meg az online tanulói felületre feltöltött anyagokat. Az online tananyag a következő tartalmakat foglalja magába (PPT előadás, youtube videók, szakirodalom, tanulmányok, olvasmányok): Távoktatás Power Point bemutató M4-A12 Előadás M4-A13 PC, internet kapcsolat

19 18 A kötődéselmélet megalkotása, fejlődése (Main, Bowlby, Ainsworth elméletei) Kötődés típusok Kötődés a gyerekkorban és serdülőkorban Különböző kötődési zavarok (pl. RAD reaktív kötődési zavar) A kötődési zavarok kialakulásának feltételei, körülményei Tünetek Bevezető és előkészítő gyakorlatok: A képző összefoglalja az előző online tanulói anyagok tartalmát, ismerteti a résztvevőkkel a C esetet és visszajelzéseket vár, számon kéri a résztvevőket, hogy mit tudnak, mit tanultak a témával kapcsolatban (az online tananyagból). Az óra elején a képző a terem három sarkában felragaszt egy-egy flipchart ívet, és a C eset bemutatása után mindenik papírra felír egy kérdést az esettel kapcsolatosan: 1. Mik okozták a kötődési zavarokat? 2. A bemutatott krízishelyzetben, melyek a kötődési zavarok tünetei? 3. Milyen stratégiát vagy módszereket alkalmaznál a krízishelyzet kezelésére? A résztvevőket három csoportra osztjuk és mindenik csoport egyik laptól a másik fele haladva megválaszolja a három kérdést. A csoportoknak 10 perc áll a rendelkezésükre, hogy megbeszéljék a C esetet és válaszaikat felírják a papírra. A csoportoknak különböző színű markereket adunk, hogy lássuk ki mit írt egy-egy kérdéshez és, hogy lássuk a csoport részére melyek voltak a fontos, releváns részletek, információk. [55 ] Osztálytermi tanulás Csoportmunka Csoportos megbeszélés Flip chart Min. 3 db.flip chart ív Színes markerek Előadás M4-A14 [60 ] A tevékenység végén a képző kijavítja, kiegészíti a válaszokat, megbeszélik ezeket és a képző felírja a végleges válaszokat egy flipchart papírra egy esetjelentési modellt használva. A modell szerkezete a következő: Az eset/krízishelyzet fontosabb elemei A fiatal egyéni hátterének, környezetének leírása

20 19 Akció/ segítő terv Az eset leírása Tünetek A nevelő által elvégzett beavatkozások a krízishelyzet kezelése érdekében Javaslatok és hosszú távú beavatkozási terv külső szakemberek együttműködésével Description of the crisis situation List of the symptoms Interventions provided by the RYCW in order to approach the crisis situation Suggestions and longterm intervention plan in collaboration with an external professional Ezután a képző ismerteti a tanulói felületre feltöltött anyagokat, a kötődéselmélettel illetve a kötődési zavarokkal kapcsolatos tanulmányokat, szakirodalmat stb Befejező/záró tevékenység: kötődési zavarokkal rendelkező fiatalok krízishelyzetére kidolgozott akcióterv A képző felkészíti a résztvevőket, hogy hogyan dogozzanak ki egy akciótervet külső szakemberek bevonásával (pl. pszichológusok) a kötődési zavarokkal rendelkező fiatalok kezelése érdekében. A tevékenység lebonyolításában hasznos lenne egy kötődési zavarokkal foglalkozó, ebben a problémában/témában jártas szakember bevonása. A képző felsorolja a legújabb kötődési terápia módszereket és megkéri a résztvevőket, hogy beszéljék át közösen a módszerek gyakorlatba ültetésének lehetőségeit A 4. Modul összegző értékelése: Kérdések és feladatok: lásd a modul elején felvázolt áttekintést. Osztálytermi tanulás Csoportos megbeszélés Flip chart [50 ] Távoktatás [60 ]

21 20 MELLÉKLETEK M4-A1: Power Point előadás A szülőkkel való együttműködés M4-A2: P. Kemp, et Al., Engaging Parents in Child Welfare Services: bridging family needs and child welfare mandates, 2009, Journal of the Child Welfare League of America, Inc. Vol. 88 (Csak angolul) M4-A3: Littell, Julia H., and Emiko A. Tajima, A Multilevel Model of Client Participation in Intensive Family Preservation Services, 2000, Social Service Review 74, pp (Csak angolul) M4-A4: Power Point előadás Innovatív módszerek és eszközök űrlap M4-A5: Power Point előadás Jogi keretrendszer M4-a6: Convention on the Rights of Child (Csak angolul) M4-a7: Power Point előadás Traumapedagógia elméleti háttér M4-a8: Trauma Pedagogy, Guidelines for pedagogical first aid Friends of Waldorf Education (Csak angolul) M4-a9: van der Kolk, B.A Developmental trauma disorder: toward a rational diagnosis for children with complex trauma Histories, Psychiatric Annals (Csak angolul) M4-a10: D'Andrea W., Ford J., Stolbach B., Spinazzola J., Van der Kolk B.A, (2012). Understanding interpersonal trauma in children: why we need a developmentally appropriate trauma diagnosis, American Journal of Orthopsychiatry, Vol. 82, No. 2, (Csak angolul) M4-a11: Traumapedagógia attitűd - táblázat M4-a12: Power Point előadás Kötődés: elméleti háttér M4-a13: Bowlby J., A secure base, Parent-Child Attachment and Healty Human Development, Basic Books, 1988 (Csak angolul) M4-a14: An open letter to educators who work with students who have been diagnosed with Reactive Attachment Disorder or have suffered early trauma, Carey McGinn Ed.D., CCC/SLP (Csak angolul) M4-a15: Értékelés

22 21 SZAKIRODALOM Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., and Wall, S. (1978). Patterns of Attachment: A Psychological Study of the Strange Situation. Hillsdale, NJ: Erlbaum Bowlby, J. (1969). Attachment. Attachment and loss: Vol. 1. Loss. New York: Basic Books. Bowlby, J. (1951). Maternal care and mental health. World Health Organization Monograph (Serial No. 2). Boyd Webb, N. (Ed.) (2006). Working with traumatized youth in child welfare. New York: Guilford Press. Briere, J., & Runtz, M. (1989). The Trauma Symptom Checklist (TSC-33): Early data on a new scale. Journal of Interpersonal Violence, 4(2), Browne, C., & Winkelman, C. (2007). The effect of childhood trauma on later psychological adjustment. Journal of Interpersonal Violence, 22(6), Cohen, J. A., Mannarino, A. P., & Knudsen, K. (2004). Treating Childhood Traumatic Grief: A Pilot Study. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 43(10), Craparo, G., Schimmenti, A., & Caretti, V. (2013). Traumatic experiences in childhood and psychopathy: a study on a sample of violent offenders from Italy. European Journal of Psychotraumatology, 4. doi: /ejpt.v4i De Bellis, M. D. (2001). Developmental traumatology: the psychobiological development of maltreated children and its implications for research, treatment, and policy. Development and Psychopathology, 13(3), Glowinski, A.L. (2011). Reactive attachment disorder: an evolving entity. Journal of the American Academy of Child and Adolescent. Psychiatry, 50, Jonsson, P. V. (2009). Complex trauma, impact on development and possible solutions on an adolescent intensive care unit. Clinical Child Psychology and Psychiatry, 14(3), Kagan, R. (2004). Rebuilding Attachments with Traumatized Children: Healing from Losses, Violence, Abuse, and Neglect. New York: The Haworth Press. Inc. Main, M., & Solomon, J. (1986). Discovery of a new, insecure-disorganized/disoriented attachment pattern. In M. Yogman & T. B. Brazelton (Eds.), Affective development in infancy (pp ). Norwood, NJ: Ablex Newton, R. P. (2008). The Attachment Connection: Parenting a Secure and Confident Child Using the Science of Attachment Theory. Oakland, CA: New Harbinger Prior, V. & Glaser, D. (2006). Understanding Attachment and Attachment Disorders: Theory, Evidence and Practice. London, Jessica Kingsley Publishers

23 22 INCREASE projekt partnerei Koordinátor Jugend am Werk Steiermark GmbH, Ausztria Partnerek FormAzione Co&So Network, Olaszország ARSIS Association for the Social Support of Youth, Görögország Universitätsklinikum Ulm, Németország Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, Románia Volunteering Matters, Nagy-Britannia E.N.T.E.R. GmbH, Ausztria