Velencei Dr. Ranschburg Jenő Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Kollégium. és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Pedagógiai Programja

Átírás

1 Velencei Dr. Ranschburg Jenő Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Programja 2018 Készítette: Nevelőtestület Elfogadta: Az intézmény nevelőtestülete Érvényes: jétől visszavonásig 1

2 Az iskola hivatalos neve: Velencei Dr. Ranschburg Jenő Általános Iskola Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény OM azonosítója: Az iskola fenntartója: Székesfehérvári Tankerületi Központ Alapdokumentum nyilvántartási száma: K11897 Iskolánk földrajzi működési területe: Velence Az iskola pontos címe: 2481 Velence, Bárczi G. u

3 Tartalom JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 5 ÖNMEGHATÁROZÁS... 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 7 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPELVEI... 8 ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS... 8 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉSÜNK RENDSZERE... 8 GYERMEKKÉP... 8 ÓVODAKÉP... 9 ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA... 9 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM...10 A) AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS...11 B) A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS...11 C) A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE...12 TESTI, LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE...12 D) A BÁNTALMAZÁS, ERŐSZAK MEGELŐZÉSE...13 E) A BALESET- MEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS...14 F) A SZEMÉLYI HIGIÉNÉ AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS...15 AZ ÉRZELMI BIZTONSÁGOT NYÚJTÓ SZERETETTELJES, CSALÁDIAS LÉGKÖR MEGTEREMTÉSE A BEFOGADÁSTÓL AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉIG...15 A GYERMEK-GYERMEK ÉS A FELNŐTT-GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI TÖLTÉSŰ KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA, AZ ÉRZELMEKRE ÉPÜLŐ KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS MEGTARTÓ KÉPESSÉGEK FORMÁLÁSA, ERŐSÍTÉSE A FELNŐTT- GYERMEK KAPCSOLAT A 7 SZOKÁS PROGRAM ALAPJÁN...17 A BENNEM REJLŐ VEZETŐ PROGRAM...17 TOVÁBBI ALKALMAZOTT ELVEINK A KÖVETKEZŐK:...19 AZ ERKÖLCSI- SZOCIÁLIS- KÖZÖSSÉGI ÉRZELMEK ALAKÍTÁSA AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA...21 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGKERETE NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK AZ ÓVODÁNKBAN MEGTARTOTT JELES NAPOK...23 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK VERSELÉS, MESÉLÉS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS...45 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK...49 NAPIREND...49 JAVASOLT NAPIREND, MELYET A CSOPORT FELTÉTELEIHEZ IGAZÍTVA A CSOPORTNAPLÓBAN RÖGZÍTENEK

4 HETIREND AZ ÓVODAI ÉLET TERVEZÉSE...51 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI...53 AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI...53 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE...54 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEK:... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. FELADATAINK A TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSE SORÁN:...55 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

5 Jogszabályi háttér 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.) évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról, az információs szabadságról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról, és módosítása 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 95 -a (1)j (Óvodai integrációs program, IPR) A nemzeti, etnikai kisebbség irányelve 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről A pedagógiai programunk jelenlegi módosítását a 363/2012. (XII.17.) Kormány Rendelet indokolja. Önmeghatározás Intézményünk október 17-én alakult, Jelenlegi helyén l977. szeptember 7-ke óta működik. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk "bemenet-szabályozott", a Székesfehérvári Tankerületi Központ által fenntartott többcélú Intézmény. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) tanulókat nevelünk. Gyógypedagógiai munkánkat elsődlegesen a sajátos 5

6 nevelési igényű tanulók óvodai Irányelve határozza meg. Óvodánk céljáról, a közoktatásban elfoglalt szerepéről, feladatáról tájékoztatást adunk a szülőknek. Olyan óvodai légkört teremtünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösséget, a másságot is elfogadva. Óvodai neveléssel és 8 évfolyamos általános iskolai, valamint speciális szakiskolai képzéssel látjuk el a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését. Az intézmény értékét biztosítja földrajzi fekvése, természeti, történelmi kulturális adottságai és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom. Így a nevelés és oktatás folyamatában kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. A földrajzi környezet növeli a gyermekotthoni cserekapcsolatok lebonyolítását. Egész évben (iskolai szünetek kivételével) gondoskodunk a gyermekek napi foglalkoztatásáról, ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról. 6

7 Küldetésnyilatkozatunk Intézményünk Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Fejér megye területéről látja el azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak, gyermekeknek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) gyermekeknek az oktatását és nevelését, akiknek ellátása saját lakóhelyükön nem megoldott. Megyénkben egyedülálló módon az óvodás kortól a felnőtté válásig gondoskodunk növendékeinkről, közöttük állami gondoskodásban élő gyermekekről. Azért vagyunk, hogy gyermekeinknek otthont és családot pótoljunk, őket gondozásban, gondoskodásban részesítsük. Enyhítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult családokban élő gyermekek nehézségeit, javítsuk esélyegyenlőségeiket. Munkánk célja, hogy növendékeinket felkészítsük az önálló életvitelre. A személyiség harmonikus fejlesztésével, a szükséges kultúrtechnikák elsajátításával, szakképzéssel segítjük elő, hogy teljes értékű felnőttként integrálódhassanak a társadalomba. Tanulóinknál a szociális és kommunikációs készségek és képességek fejlesztését középpontban tartjuk, ezért a tanulók számára a mindennapi élethelyzetekben is alkalmazható ismereteket preferálunk. Igyekszünk az adaptív viselkedést segítő készségek fejlődését biztosítani. Nevelő munkánk során figyelembe vesszük gyermekeink képességeinek, készségeinek illetve szocializációjának szórtságát, ezért egyéni fejlesztési tervekkel valósítjuk meg a differenciált képességfejlesztést. Habilitációs és rehabilitációs munkánk során különös gondot fordítunk a mindenkori mozgás- és beszédfejlesztésre, így alapozva meg az iskolai követelmények sikeres teljesítését. Gyermekeink sérült személyiségéhez nemcsak türelemmel és megértéssel, hanem megfelelő szakértelemmel fordulunk. Biztosítjuk a távolabb lakók számára a kollégiumi, az állami gondoskodásban élők számára gyermekotthoni ellátást. Arra törekszünk, hogy tőlünk kikerülő gyermekek harmonikus személyiséggé fejlődjenek, reális önértékeléssel, jövőképpel feltérképezve, használható szakmai tudás birtokában kezdjék el felnőtt életüket. Munkájukban, életvitelükben legyenek önállóak, megbízhatóak és kitartóak. Az intézmény dolgozói szakmai, emberi elkötelezettségükkel, közös értékek kialakításával biztosítják, hogy gyermekeink megkapják a szükséges törődést, szeretetet. Munkatársaink figyelemmel, megértéssel, türelemmel, emberi tartással mintát adnak neveltjeinknek. Színes, speciális és korszerű módszereket alkalmazunk. Biztosítjuk a gyakorlás és versenyzés lehetőségét. A jó beilleszkedés érdekében törekszünk arra, hogy intézményünk nyitott legyen a külvilág felé. A sokféle feladat ellátását sokoldalúan képzett, kompetens munkatársak látják el. Folyamatosan részt veszünk szakmai továbbképzéseken, tapasztalatcseréken. Meggyőződéssel állítjuk, hogy munkatársaink elhivatottsággal dolgoznak. Kiépítettük a Comenius I. minőségfejlesztési modellt, melynek fenntartása biztosítja, hogy partnereink véleményére építve a felmerülő problémákat rövid időn belül orvosoljuk. 7

8 Kihasználunk minden olyan pályázati lehetőséget, amellyel gyermekein életét tartalmasabbá, jobbá tehetjük. I. Pedagógiai programunk alapelvei - A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. - A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítése, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. - A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. - Minden gyerek más, minden gyermek jó valamiben, a maga tudása, képességei szerint kell tevékenykedtetni. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai, gyógypedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. - Szeretet, elfogadás, tisztelet, segítőkészség - Bizalom - Művészeti értékek - Egészséges életmód - Anyanyelvi és viselkedéskultúra - Hagyományok - Környezetünk épített és természeti értékei - Településünk kulturális értékei Értékközvetítés II. Gyermekkép, óvodakép, nevelésünk rendszere Gyermekkép - A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. - Minden gyermek életkoronként és egyénenként változó, testi és lelki szükségleteinek és a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. - Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. - Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 8

9 - Minden gyermeknek joga van az eltérő szociális környezettől függetlenül a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességeinek fejlesztésére. - Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Óvodakép - Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Feladatunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a esélyegyenlőség megteremtése, társadalmi integráció csökkentése. - Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, az iskolába lépésig. - Az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciók teljesítése közben a gyermekben megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. - Az óvodai nevelés a gyógypedagógiai alapelvek beágyazásával a célok megvalósítása érdekében gondoskodik: o A gyermeki szükségletek kielégítéséről. o A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, fejlesztéséről. o A gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról. o E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. o A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha gyermek mindig megfelelő segítséget kap. o A családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentéséről, a lemaradások kompenzálásáról. o A sajátos nevelési igényű tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekeket befogadó, eredményeket értékelő környezet kialakításáról. Mindig az önmagához mért teljesítménynövekedés és a pozitív megerősítés a mérvadó. o Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg. Óvodai nevelés célja - Komplex óvodai nevelés során az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása. - A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. - A kreativitás előtérbe helyezése. - Személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az egyéni és az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. - A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekvés. o Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez. o Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a szakértői véleményben foglaltakkal összhangban. o A fejlesztés ne terhelje túl. 9

10 - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált és egyéni képességfejlesztése az esélyegyenlőség biztosításával a gyógypedagógus szakértelmével. - A társadalmi leszakadás megakadályozása, hátránykompenzálás és tehetséggondozás. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi-és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, - a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése. Az egészséges életmód alakítása, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. - Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. III. 1.Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Célunk: A gyermekek egészséges életmódra nevelése Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakítása Környezettudatos viselkedés megalapozása Testi fejődésük elősegítése Minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, egészségfejlesztő tevékenységekben. A gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változásának előidézése. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. 10

11 Az egészségfejlesztés területei a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás, erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné a) az egészséges táplálkozás A szülők segítségével megismerjük a gyermekek táplálkozási szokásait. Elfogadjuk a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, majd később ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy ha szomjasak ihassanak az étkezések közötti időszakban is. Megmutatjuk az evőeszközök helyes használatát, fogását, az asztalok esztétikus megterítését. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében óvodánk gyümölcs vagy zöldségnapot tervez heti egy alkalommal. A saláta, gyümölcstál készítésében a gyerekek is aktívan részt vesznek. Fogadóórák keretében javaslatot tehetünk a szülőnek a túlzott cukor, só, zsír bevitelének mellőzésére. Fokozottan figyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, melyet a család biztosít. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, lehetőleg folyamatos étkezéssel. b) a mindennapos testnevelés, testmozgás A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A testmozgás kiegészül speciális terápiás módszerek alkalmazásával: - Ayres terápia - Alapozó terápia Napirendbe illesztve szervezünk mindennap mozgástevékenységet tornaszobában vagy szabadban (kocogás, futás, mozgásos játék), mely elősegíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődését. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást tartunk, de ezen kívül minden nap változatos formában a napi programba ágyazva megjelennek a mozgásos tevékenységek és terápiák. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. 11

12 A gyermekek mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok. Jelentős figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése. A gyermekek egészséges életmódjának biztosítása érdekében a lehető legtöbb időt szabadban tartózkodunk. Ez növeli a gyermekek ellenálló képességét, edzettségét. Lehetőség szerint minden nap friss levegőn tartózkodunk. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgástevékenységek különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Testi, lelki egészség fejlesztése A gyermekek óvodába kerülésekor egyéni fejlesztési tervet készítünk a szakértői vélemények és egyéb személyes dokumentációk, szülői tájékoztatás alapján,amely segít minket a gyermekek fejlesztésében. Elsősorban a gyermekek testi, és lelki szükségleteinek feltárására helyezünk hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság), összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. A gyermek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, valamint a dajka és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel, tapintattal, elfogadással, megértéssel közelednek feléjük. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, a családból hozott jó és rossz szokásait. Kezdetben gyakran előfordul az alvás alatti bevizelés (3-4 éves gyermekeknél). Óvakodunk a megszégyenítéstől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, mert így szüntethetjük meg az okát, ami általában pszichés eredetű. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért megpróbálunk hatni a szülőkre, hogy tisztán, praktikusan, rétegesen öltöztessék gyermekeiket. Szükség esetén le tudjon vetkőzni a gyermek, a hosszú ujjú pulóver alatt legyen mindig póló is, ne csak atléta. 12

13 A gyermekek egyéni fejlettségéhez viszonyítva kapnak segítséget az öltözködésnél, étkezésnél, testápolásnál. Megtanítjuk ezek helyes sorrendjét. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Az elalvás előtt a mesélés, dúdolás, az altatódalok hatására, minél többször éljék át a szendergés állapotát. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Tilos az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében a dohányzás. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében a család, a szülők figyelmének erre irányuló felkeltése az év eleji szülőértekezleten. Ismereteket adunk át a gyermekeknek a dohányzás és italozás ártalmairól, a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, a szívet, a fogakat, bőrünket stb.. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt. Csoportnaplóban évente egy alkalommal (nevelési terv, egészséges életmód alakítása részben) dokumentáljuk a dohányzásmegelőző beszélgetést, amelyet az óvónő kezdeményez. d) A bántalmazás, erőszak megelőzése A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Észreveszi és jelzi a gyermekek fejlődését veszélyeztető jeleket. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető, tagóvoda-vezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények látványa is. Szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. A veszélyeztetettség felderítése családlátogatással, egyéni beszélgetéssel valósítható meg. A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik. 13

14 e) a baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Egészségvédő, balesetmegelőző szabályok ismertetése az óvoda külső és belső tereinek biztonságos használatáról évente egy alkalommal, az óvónő kezdeményezésére történik. Ismertetni kell az óvó védő előírásokat: - kirándulás alkalmával a tilos és elvárható magatartásformákat - foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat / olló, hurkapálca stb./, - egészségük és testi épségük védelmére vonatkozókat Az ismertetés ténye a csoportnaplóban rögzítésre kerül. Az intézményi SZMSZ-ben vannak meghatározva azok az óvó-védő előírások amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során meg kell tartaniuk, illetve az óvodapedagógusok feladatai is. Az elsősegélynyújtás a betegszobán történik. Az óvoda berendezése, eszközei csak baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Az udvari játékeszközöket rendszeresen ellenőriztetjük. f) a személyi higiéné Ha a gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus és a dajka feladata, amely legyen megszégyenítéstől mentes és bensőséges. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyi felszerelés (törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágyruha) használata. Ezek minden gyermek számára álljanak rendelkezésre. A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, helyes fűtés, világítás biztosítását, helyiségek takarítását, játékok, használati eszközök higiéniáját, rendben tartását. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, és törekszünk rá, hogy esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát árasszon. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége minden feltételt biztosít a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó polca. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási szokások terén különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat megpróbáljuk összehangolni. A fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék e teendőket. 14

15 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a wc-t. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. - Zsebkendőjüket önállóan használják. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. - Biztonságosan használják a kanalat és a villát. - Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. - Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Önállóan öltöznek. - A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. - Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. - Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne. IV. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: - A gyermekek egyéni szükségleteinek, tulajdonságainak, képességeinek, kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. - Az óvoda norma- és szokásrendszerének kialakítása és az állandó értékrend megalapozása. - Esztétikai érzelmek alakítása. Feladataink: - Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig 15

16 Állandó jelenlétünkkel igyekszünk kielégíteni a gyermekek érzelmi védettség, biztonság, szeretet és társigényét. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, mozoghassanak szabadon a csoportszobában és az óvoda helyiségeiben, szükség szerint felügyelettel. Befogadás időszaka: - A gyermek óvodába lépését megelőzően ismerkedési délutánt tartunk. A felnőttek bemutatkoznak az új gyermekeknek, megpróbáljuk bevonni őket a közös játékokba, bemutatjuk az óvoda épületét és végül megajándékozzuk őket az óvodai jelükkel. - Az újonnan és az évközben érkező gyermekek befogadása nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván. A befogadáskor mindkét óvónő a dajkával együtt gondosan előkészíti ezt az időszakot és megbeszélik a szülőkkel ennek menetét. - Az érkezéskor szeretettel fogadjuk a gyermekeket és a nap, hét folyamán is biztosítjuk számukra a személyes perceket (beszélgetés, ölbeli játékok, testi kontaktus kialakítása). - A befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel játékosan gyakoroltatunk figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokását. - Az óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami egyéni légkört biztosít és elmélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. - A lefekvésnél az új gyermekeket különös szeretettel veszik körül az óvónők. Magukkal hozhatják, amihez ragaszkodnak. - A nyugalmas pihenés érdekében az óvó néni megteremti a megfelelő légkört (simogatás, altatódalok, mese, zene, mondóka). A gyermek-gyermek és a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. - A gyermek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Óvodánk felnőtt közössége és gyermekközössége segíti elő a bizalom és a biztonság kialakulását. Kiemelkedő szerepük van óvó néniknek, akik irányítói és egyben társai is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt, ezeket úgy alakítjuk ki, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. 16

17 - Nevelésünk úgy lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára, egyéni sajátosságukat figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudjuk tenni. A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot teremtünk a családdal, hogy a kellő bizalom kialakuljon az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit is megismerhetjük. Ez elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy őszintén tolerálják, elfogadják az eltérő képességű, tulajdonságú társaikat. A felnőtt- gyermek kapcsolat a 7 szokás program alapján A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Az iskolai életre való felkészülésben a fontos a pedagógusok körében alkalmazásra kerülő Bennem rejlő vezető, 7 szokás program kis lépésekben és óvodai szinten történő beépítése: A bennem rejlő vezető program Felgyorsult, állandóan változó és egyre globalizálódó világunk az oktatás területét újabb és újabb kihívások elé állítja. Pedagógusok, szülők és üzletemberek egybehangzó véleménye, hogy idejétmúlt az a szemlélet, hogy az iskolákban elegendő az alaptantárgyak és alapismeretek elsajátíttatása. Ahhoz, hogy a diákok valóban sikeresek lehessenek életük során, szükségük van jellembeli, életvezetési és interperszonális kompetenciák elsajátítására és kiegyensúlyozott gyakorlására is. A bennem rejlő vezető program olyan örökérvényű vezetői alapelveket integrál a már meglévő intézményi kultúrába és tananyagba, melyeknek segítségével az osztályos fiatalok megismerhetik és elsajátíthatják azokat a jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek maximalizálják személyes tehetségük kibontakoztatását, és biztosítják eredményességüket egy előre nem ismert világban is. Így feladatunknak ítéljük az óvodásaink megfelelő szintjére hozott előkészítést. A 7 szokás program által fejlesztett készségek 1. szokás: LÉGY PROAKTÍV! aktív kezdeményezés az ígéretek megtartása felelősségvállalás a változások hatékony kezelése 17

18 2. szokás: TUDD ELŐRE, HOVÁ AKARSZ ELJUTNI! a jövőkép és az értékek meghatározása küldetési nyilatkozat alkotása mérhető csoportos és egyéni célok kitűzése célirányos stratégia kialakítása 3. szokás: ELŐSZÖR A FONTOSAT! a fontos és sürgős tevékenységek szétválasztása a teendők rangsorolása a megalkotott stratégiák megvalósítása tervezőeszközök használata 4. szokás: GONDOLKODJ NYER-NYERBEN! az eredményes együttműködéshez szükséges attitűd elsajátítása magas szintű bizalmi kapcsolatok kiépítése eredményes csapatok kialakítása az asszertív kommunikáció alapjainak elsajátítása 5. szokás: ELŐSZÖR ÉRTS, AZTÁN ÉRTESD MEG MAGAD! eredményes interperszonális kommunikáció a kölcsönös megértés biztosítása az eltérő nézőpontok felfedése és megvitatása vélemény és visszajelzés produktív megfogalmazása 6. szokás: TEREMTS SZINERGIÁT! az egyéni különbségekben rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása az eredményes csapatmunka elsajátítása a kreatív együttműködés összehangolása 18

19 hatékony problémamegoldás 7. szokás: ÉLEZD MEG A FŰRÉSZT! egyensúlyteremtés az élet különböző területei között a testi-lelki egészség feltételeinek felismerése és megteremtése a komplex személyes fejlődés folyamatos biztosítása További alkalmazott elveink a következők: - Elsősorban érzelmileg próbáljuk megérteni a gyermekeket. - Parancsolás helyett kérdezni igyekszünk, mert ez elősegíti a megértést, átérzést. Így érhetjük el, hogy a gyermekek igénye, akarata energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. - A gyermekek mágikus képzelete sokat segíthet a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Óvónőink magyarázatában megjelenik a dolgok pozitív oldala. - A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk, a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél konzekvenciákat vezetünk be. - Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. - Óvónőinknek képesnek kell lenniük taktikát váltani, ha eredménytelen a befolyásolás. - Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, és úgy formáljuk ezeket, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak. - Próbáljuk elérni, hogy a gyermekek érdeklődjenek a közösségi feladatok iránt, és érzelmileg is éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. - Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. - Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgatjuk meg, hogy a gyermekek véleményt tudjanak mondani a történtekről, és a saját felelősségük erősödjön. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe, kompetencia érzése alakuljon ki. - Az agresszív gyermek nem kap megerősítést az agresszivitásán keresztül. - A gyermekeknek személyes perceket biztosítunk, ahol mások, és saját érzéseik elfogadása kap hangot. - A kapcsolatok erősítését szolgálja a megbecsülés, értékelés, kölcsönös engedmény keresése. - Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. - Óvónőink példája, bátorító magatartása, türelme, bizalma és az a szemlélete, hogy a sikert észreveszi, a sikertelenséget segít elviselni, fejleszti a gyermekek viselkedés kultúráját. - Tilalom helyett választási lehetőséget adunk, hogy a gyermekek önálló döntéseket hozhassanak és képessé váljanak a választásra. - A humor jó segédeszköz a pozitív viszonyok ápolásában. A szeretet bizonyos formája, mely feloldhatja a nehézségeket és megszünteti a görcsösséget. 19

20 - Bátortalan gyermek nevelésekor közösségfejlesztő pedagógiai munkánkat odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása, elfogadása hatja át. Ezáltal a gyermek örömteli optimizmusa fejlődik. - Óvónőinket a célirányosság segíti a nevelésben. - Elemezzük és vizsgáljuk a gyermekek társas kapcsolatát. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvónő működjön együtt a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az erkölcsi- szociális- közösségi érzelmek alakítása Olyan óvodai élet megszervezése, amely a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása. - Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. - A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, és önértékelést. - A gyermekek legyenek képesek észrevenni, és különbséget tenni a jó és a rossz között. - Önmaguk és mások tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére nevelés. - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság őszinte elfogadását. - Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését. - A nevelőtestület által elfogadott közösségi normarendszerünket példamutatással és ösztönzéssel örökítjük át a gyermekekre és családjukra. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén - A gyermekek ragaszkodnak az óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Ez érzelmeikben, szavaikban, tetteikben nyilvánul meg. - Elfogadják és tisztelik a gyermekek különbözőségeit. - A helyes viselkedés, cselekvés, a szokások, szabályok betartása igényükké válik. - Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. - Kérés nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Konfliktus esetén képesek társaikkal a problémát megbeszélni, megoldani. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, óvodán kívül is szeretettel köszöntik egymást. - Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységet türelmesen, a megbeszéltek szerint befejezik. - Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen hallgatják a felnőtteket és társaikat. - Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben. - Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják érdeklődésüket. - Készen áll a tanító elfogadására, képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. - Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 20

21 - Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. V. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása a beszédszervek ügyesítése a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése a grammatikai rendszer kiépítése a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Feladataink: Beszédfejlesztés terén: Az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és verbális kommunikáció elemeinek egymásra épülése. Ezek tudatos fejlesztése, a kommunikációs igény felkeltése. - Hallási figyelem felkeltése: (zörejek, hangok, hangszerek) - Artikulációs gyakorlatok: (ajak - nyelv -fuvó-légző gyakorlatok), ciklizálás. - Beszéd indítása: késztetés a beszéd utánzására, optikus és akusztikus ingerek összekapcsolása - Beszédmegértés: a gyermek tevékenységét foglaljuk szavakba, - Mi ez? kérdések - tárgy-tárggyal egyeztetése - felszólítások, utasítások teljesítése (ragok, névutók) - tárgy-képpel egyeztetése - kép-képpel egyeztetése - cselekvések felismerése képről - egyszerű mondatalkotás 21

22 Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása- biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet- segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással, vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Szerepvállalásaink modellként szolgálnak. Szókapcsolataink, mimikánk, gesztusunk, hanglejtésünk, hangsúlyunk, hangerőnk, hangszínünk mind minta gyermekeink számára. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A nevelés során a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatait, ismereteit különböző tevékenységekben és élethelyzetekben rendszerezzük, s alkalmat adunk a gyakorlásra. Minél több érzékszervet bevonunk a tapasztalatszerzésbe, s ezen keresztül fejlesztjük a gyermek értelmi képességeit, - érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, gondolkodását, alkotóképességét - valamint kreativitását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását, kompetenciák fejlődését. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - Képességeihez mérten egyénileg, lehetőség szerint érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, vagy segítséggel megérteti magát környezetével. - Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni - Megérti a szavak és mondatok tartalmát - Mondatokban beszél - Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy fogváltással vagy Sajátos nevelési igénynek megfelelő fogyatékossági típustól függően nagy egyéni eltérések lehetségesek. - Szükség szerint bátran kérdez, kérdésekre válaszol - Érdeklődő, kíváncsi 22

23 VI. Az óvodai élet tevékenységkerete 1. Néphagyomány ápolás, népszokások Feladatunk: - A néphagyomány őrzése - A népi kultúra ápolása Óvodánk természetes közege a hagyomány őrzésének. A gyógypedagógusok sok népi játékot, népmesét, népdalt ismernek és szeretik a gyermekfolklórt. Tudják eredetét, lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit és képesek azonosulni azzal. Játszanak a kézművességben. Igyekszünk lakóhelyünk és környezetünk hagyományaiból meríteni. Néphagyományaink tartalma jelenjen meg az egyes tevékenységekben - Verselés, mesélés: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések. - Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc: mondókák, énekes játékok, népdalok, hangszeres népzene. - Rajz, festés, mintázás, kézimunka: tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, mézeskalácssütés. - A külső világ tevékeny megismertetése: jeles napok, népi jóslások, találós kérdések, népszokások. - Mozgás: ügyességi és sportjátékok Az ősz jeles napjai: 2. Az óvodánkban megtartott jeles napok - Évnyitó az iskolarésszel közösen, az iskolások köszöntik az óvodásainkat - Intézmény születésnapja - Márton nap A tél jeles napjai: - Mikulás - Luca nap - Karácsony - Farsang A tavasz jeles napjai: - Március Húsvét - Anyák napja - Pünkösd 23

24 Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink: - Gyermeknap - Évzáró az iskolarésszel közösen Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítjuk a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történő együtt játszás, munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. VII. Az óvodai élet tevékenységformái 1. Játék - Célunk: a játékkedv felkeltése az adekvát játékhasználat megtanítása az egymás melletti tevékenység támogatása az együttes játék örömének felfedeztetése elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése ismeretnyújtás a környezet tárgyairól népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmus érzék fejlesztése a játéktevékenység örömforrásának biztosítása mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása Feladataink: - A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. - A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, és a játékba integrált tanulás során. 24

25 - A éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának és minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. - Játék segítő és játék irányító tevékenységek alkalmazása. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömhöz, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja! A gyermekek a játék tartalmát a környezetükből szerzett tapasztalatokkal gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek a játékban is újra és újra átélhessék. Megfelelő légkör biztosítása A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközökkel teszik, hol és mennyi ideig játszanak. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül, önfeledten tudnak önállóan, vagy társaikkal játszani. Kezdeményezésünkre a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képesség fejlesztő játékoknál a gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, és társak között. Az együtt játszás során megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az oldott légkör érdekében tréfás szavakat, humoros kifejezéseket használunk. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek segítségünkkel, vagy önállóan alakítják ki a játékukhoz a megfelelő helyet. Helyet biztosítunk többféle állandó és variálható, illetve elkülönített kuckónak. A játékhoz szükséges idő Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Kreativitást segítő játékeszközök A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, amik ízlésesek, praktikusak, sokféle játékfajtára ösztönöznek, ötletesek, elindítják a gyermeki fantáziát. 25

26 Feladatok: A játékban alakulnak ki a gyermeknek azok a képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődésük magasabb szintjébe jussanak el, hogy kialakuljanak bennük a fejlettebb tevékenység előfeltételei. Gyakorló játék terén: 1. Hang, és beszéd játékos gyakorlása baba altatás, autó tologatás, baba sétáltatás hangkeltő eszközök megszólaltatása, hangirány, hangok felismerése 2. Mozgás gyakorló játékok: ujjak ügyesítése mondókákkal mesével utánzó mozgások gyakorlása szaladgálás, ugrálás menetelés, vonatozás 3. Játékszerek és eszközök rakosgatás (kockák, autók, állatok) húzogatás, tologatás játékok egymásba rakosgatása 4. Játék különböző anyagokkal: homokszórás, homokozás vízöntögetés kavarás, gyúrás papírtépés Szerepjáték terén : - baba ringatás, etetés, altatás, főzés, sétáltatás, öltöztetés - autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés - utazás, (busz, vonat), orvos, beteg, fodrász, takarítás, boltos, 26

27 Mesedramatizálás - állatokat utánozó játékok (mozgás, hang) Konstruáló, építő játékok terén: - homokozás (forma kitöltése homokkal, várépítés) - tevékenykedés építőkockákkal összeillesztés, építés, - játékeszközök készítése (különböző anyagokból pl. zászló, hajó) - Montessori torony felrakása - gyöngyfűzés (pálcikára, zsinórra) - ismerkedés a bábokkal Szabályjáték terén: - mozgásos szabályjáték - mozgással kísért utánzó játékok - körjátékok - labda, versenyjátékok - fogócskák, célba futás, székfoglaló - egyszerű táncelemek Értelmi képességet fejlesztő - képes lottó - szétválogatott képek összeillesztése - hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok - egyszerű sorozatok (alak, nagyság, szín) - hallási differenciálást fejlesztő játékok (szembekötősdi) - tájékozódás hang alapján Mi van a pokróc alatt? - tárgyak felismerése tapintás útján (zsákbamacska) 27

28 Játék a szabadban: - homokozás - hintázás - csúszdázás - mászókázás - pancsolás - labdagurítás, eldobás, elkapás - futkározás - ugrálás - körjáték a szabadban - hógolyózás, szánkózás, csúszkázás - húzás, tolás - roller, bicikli használatának megpróbálása - építés - Barkácsolás: - felnőttekkel közösen - ismerkedés a bábokkal A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén - A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában részt venni. - Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus játék. - Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. - Bonyolult építményeket képesek létrehozni. - Betartják a szabályokat. - Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. - A játékeszközökre lehetőségekhez mérten vigyáznak. 28