TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR"

Júlia Tóthné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 5. előadás A PÉNZ BEÉPÍTÉSE A HOSSZÚ TÁVÚ MODELLBE Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 6. fejezet

2 A pénz szerepe az emberi társadalmak történetében A pénz teremti meg az egyén tulajdont. Az egyéni tulajdon mindig pénz jellegű, és nincs olyan pénz jellegű dolog, ami ne lenne valamilyen mértékben egyénhez kötött. Pl. primitív közösségekben a férfiak fegyverei, díszei. Ezeket meghatározott rend szerint örökölték a család tagjai. 2 Dél-Szudánban az új állam megalakulásakor (2010) a Mundari törzsön belül egy feleség ára: 50 tehén + 60 kecske + 30 ezer szudáni font ( 12 ezer USD) készpénz.

3 3 A pénz szokásos értelmezése Arany vagy ezüst pénz* + fűszerek, prémek, cigaretta stb. Pénz Yap szigetén (Ld. Tk. 6.2) Mo.-n azért volt 1892-ig ezüst alapú a pénz, mert az 1 gr arany 15 gr ezüst árfolyam 200 évig stabil volt.

4 4 A pénzek nevei többnyire a régmúltból származnak. Ez is a bizalom erősítését segíti. A római denarius (=6,81 g ezüst) I.e. 267-től Használták még Indiában is, majd a muszlim kalifák arabosították ; Napjainkban dinárnak hívják Jordánia, Irak, Szerbia, Macedónia, Tunézia stb. hivatalos pénzét.

5 Magyar történelmi pénzek

8 A pénz aranyként is forog 8

9 9 Pénz, ami elvesztheti értéke 99,99%- át Szomáliában kb. 10 éve nincs valódi központi bank, a régi pénzt (shilling) azért használják, mert az 1990-ben nyomott pénzt nehéz lenne hamisítani. Már csak azért is, mert nagyon kicsi az értéke, így nem is éri meg hamisítani.

10 10 Pénz-e a bitcoin, avagy a pénz legfontosabb ismérvei 1) Értékmegőrzés 2) Fizetési eszköz 3) Elszámolási egység (pl. adósságra) Ha nagyon ingadozik az árfolyam, akkor a bitcoin egyik célra sem igazán alkalmas.

11 11 Akkor tehát mi a pénz? A metalista és a kartalista álláspont: a pénznek belső értéke van, az a pénz, amire az állam képviselői azt mondják, hogy elfogadják (adó)fizetési eszköznek. Az utóbbi álláspontot képviselte Charles Goodhart, angol közgazdász. Tény, hogy a nagy birodalmak szétesése után a pénz magától sehol sem jött létre. Az emberek visszatértek a barter-kereskedelemre.

12 12 Az 1917-es forradalom után Oroszországban gyakorlatilag nem működött a pénzrendszer. Először a kommunisták ezt győzelemként ünnepelték. Azután mégis visszaállították. Vajon miért?

13 A mi makro-modellünk szempontjából a pénz mennyisége (M S és M D ) fontos monetáris politika A nyomtatott (vagy vert) pénz mennyiségét egy adott országban a központi bank szabályozza: Magyar Nemzeti Bank Európai Központi Bank Federal Reserve System (FED USA) Majd később látni fogjuk, hogy a forgalomban lévő összes pénz mennyisége valójában a kereskedelmi bankok aktivitásától függ, amit viszont végső soron a gazdaság szereplőinek pénzigénye (M D ) alakít ki. A modern pénz = számlapénz. A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik. A semmiből Angolul: Fiat money.* * A Bibliából származó kifejezés (Fiat lux És mondta Isten: Legyen világosság. És lőn világosság. ) 13

14 14 A pénz mennyiségi elmélete* Fisher-egyenlet* *Irving Fisher: Theory of interest as determined by impatience to spend income and opportunity to invest it, 1930

Például a csillagász Nicolaus Copernicus

15 15 Az elmélet története Amerika felfedezése óta ismert volt, hogy az onnan Európába áramló óriási mennyiségű ezüst az árak emelkedéséhez vezetett. Például a csillagász Nicolaus Copernicus (1517), majd David Hume (1748), aki Adam Smith mestere volt.

18 A későbbiekben a közgondolkodás úgy tartotta, hogy az arany (és/vagy az ezüst) árának stabilitása garantálja a papírpénz értékállóságát és általában a gazdaság stabilitását. 18 Pl. Az USA-ban egy uncia arany ára 20,67$ volt 1834 és 1933 között.

19 19 Forgási sebesség Mindegy, hogy papírpénzről vagy aranypénzről van szó!

20 20 Az egyszerűség kedvéért mondhatjuk azt is, hogy az M-et a központi bank szabályozza. De ez nem ilyen egyszerű, mint már láttuk és látni fogjuk!

21 Legfontosabb következtetésünk az előbbi állításokból 21 A pénzkínálat változására csak az árak reagálnak. Minél gyorsabban nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, annál gyorsabban emelkedik az általános árszínvonal (CPI) infláció Mankiw (1999) Y először helyett T-t használ. Mások Q-t. Megint p*q típusú összefüggés hez jutottunk!

22 A múltbeli amerikai adatok hosszú távon ezt igazolják 22

23 A nemzetközi összehasonlítások is 23

24 24 Miután többféle betét-hitel tranzakció van, a pénz mennyiségét többféleképpen is meg lehet határozni. Erre a problémára még később vissza fogunk térni.

25 25 Még ennél is fontosabb, hogy az elmúlt 5-10 évben a fejlett országok többségében eltűnt az infláció. Ez azért meglepő, mert az 1970-es évektől kezdve az infláció volt az egyik legsúlyosabb probléma. Új helyzet van erről még a tankönyvünk sem tudósít.

26 26 Pénz kereslet és pénz kínálat (M/P) D = ky, a reálértéken számított pénz mennyisége arányos a reáljövedelemmel.

27 Akinél készpénz van, az inflációs adót fizet (seigniorage) 27 A papír- és fémpénzek nyomtatása az állam monopóliuma. Hogy a pénz értékálló-e az az államon (is) múlik. Miután nincs kamat, akinél készpénz van, az reálértéken veszít. Hasonló hatást értek el a középkori királyok, amikor titokban csökkentették az pénz aranytartalmát.

28 28 Fisher-egyenlet (II.) i = r + π Nominális kamatláb = reálkamatláb + infláció Ex ante és ex-post reálkamatláb: i - π e i - π

29 A monetáris politika változói 29

30 A pénz csak egy fátyol a reálgazdaság felett 30 A pénz (elvben) lehet szuper-semleges is: az infláció növekedése sem hat a reálváltozókra. Mindkét feltételezésre lehet makromodellt építeni.

31 Mi történne, ha egy távoli szigetre helikopterről szórnák a pénzt a nép közé? 31 Megnő a pénzkínálat. És azután mi lesz?

32 32 Az infláció társadalmi költségei (I.) 1. Nehezíti az árinformáció feldolgozását a gazdasági szereplők számára. Mi drága és mi olcsó? 2. Növeli a folyó gazdálkodás költségeit ( étlap költség ). 3. Növekszik a vagyonnal és vállalkozásokkal kapcsolatos gazdálkodási döntések kockázata az infláció mértékének szóródása miatt (2% = +/- 1 % vagy 20%= +/- 10%). 4. A pénztartás költségét implicit módon emelik ( cipőtalp költség). Szélsőséges esetben spekulációra kényszeríti a gazdaság szereplőit.

33 33 Az infláció társadalmi költségei (II.) 5. Az infláció mindig jövedelem-átcsoportosítást jelent (alapjában véve mindig hitelezők adósok között, s ez megjelenhet állam-vállalat, állam-háztartás vagy belföld-külföld, aktívak-nyugdíjasok közötti ellenérdek formájában) de ezekre mindig lehet kompenzációs mechanizmust találni. Viszont ennek is vannak költségei. a) A nagy összegű hitelek esetén (pl. lakás) a változó kamatszint nagymértékű emelkedése drámaian megváltoztatja a tőketartozás és a törlesztési teher arányait. b) Ha az állam hitelt vesz fel a bankrendszeren keresztül a lakosságtól, akkor rendszerint az infláció kedvezőtlen a lakosság számára, mert az állam monopolhelyzetéből kifolyólag kedvező kamatokat tud kiharcolni, s még ebből is lejön a bankok haszna. (Zárt gazdaság esetén). c) Tovább bonyolítja a helyzetet az adózás, a készletek, illetve az amortizáció kezelésének ügye. Pl. ha eladjuk a 20 éve vásárolt lakást, akkor a tőkenyereséget megadóztatja az állam. 6. Az infláció mindig átlag érték minél magasabb az infláció, annál nagyobb lesz az átlag körüli szóródás abszolút terjedelme.

34 Az infláció következményei képek -ben 34

35 A legrosszabb lehetőség: hiperinfláció 35

36 Többnyire nagy háborúk után következik be. 36 Az egyik oka az, hogy megszálló csapatok elkezdenek pénzt nyomni maguknak. Ez történt 1944/45-ben, amikor az Európában partraszálló amerikai csapatok olasz lírát és német márkát nyomtattak maguknak és szövetségeseiknek. Ez utóbbiból a nyomtató lemezek másolatát odaadták a szovjeteknek is. Német AM márkából a nyugati szövetségesek 11 Mrd-ot, a szovjetek 78 Mrd-ot nyomtattak maguknak.

37 Itt látható a rekorder ezt mind Mo.-n nyomták. 37

38 38 és mi lett a vége? 1 kg kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, május elején , a végén , júniusban pengő volt augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029, ez a nagynak tekintett Avogadro-szám majdnem milliószorosa) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

39 Napjainkban az MV = PQ összefüggés az USA-ban mégsem érvényesül! 39 Erre a kérdésre majd csak később tudunk válaszolni.

40 40 Köszönöm a figyelmet. Ezzel áttekintettük a tankönyv 6. fejezetét.

Hasonló dokumentumok

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi