TARTALOM december XVII. évfolyam 12. szám TERMELÉS ANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK ELEMZÉSE ADÓSAROK: SZÁMLÁZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2018

Átírás

1 2017. december XVII. évfolyam 12. szám TARTALOM TERMELÉS ANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK ELEMZÉSE ADÓSAROK: SZÁMLÁZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2018 Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő

2 E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: december 6. Termelés anyagszükségletének elemzése A készletgazdálkodás a vállalati működés egyik nagyon fontos területe. A költségek racionalizálásá - nak potenciális forrása lehet a megfelelő elemzések elvégzése, ami lehetővé teszi a termelési inputok megfelelő mennyiségű és értékű beszerzését, majd felhasználását. A termelés eredményeképpen megjelenő saját készletek (befejezetlen, félkész és késztermékek) raktározási költségeinek optimalizálása segíti a kedvező gazdálkodási eredmény elérését. A jelenlegi cikkben erre vonatkozó elemzési technikákat ismerhet meg az olvasó. Az anyag- és készletgazdálkodás fontos feladata a termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az anyagnormák ismeretében egy adott időszak anyagszükséglete pontosan tervezhető, továbbá ismertek a termeléshez szükséges anyagok beszerzési forrásai is. A számítások ellenére az anyagellátásban általában problémák jelentkezhetnek, amelyek egyrészt a termelési szerkezet nem tervezett módosításaira és kockázatára, másrészt a külső beszállítóknál mutatkozó előre nem kalkulálható eseményekre vezethetők vissza. A termelésirányítási rendszerek a termelés folyamatosságát a készletek megfelelő szintű nagyságával biztosítják. A készletek biztonságot jelentenek, ami azonban nagyobb cash-flow igénnyel jár. A készletgazdálkodásnak a feladata kialakítani az egyensúlyt a racionális biztonság és a vállalható költség mellett. A problémák kiküszöbölésének azonban létezik egy másik módja is, amikor nem a készleteket növeljük, hanem a termelés bemenő és kimenő oldalán és magában a termelésben jelentkező kockázati forrásokat elimináljuk. Az anyaggazdálkodással kapcsolatban az anyaggazdálkodási normákat kell először bemutatni. Az anyagnormáknak két fő fajtája van: Anyagfelhasználási normák: egy termékegység előállításához adott anyagféleségből mennyi használható fel? Anyagkihozatali normák: egységnyi anyagból mekkora termékmennyiséget kell előállítani? 2

3 A továbbiakban az anyagfelhasználási normákkal foglalkozunk, de megfelelő módosításokkal a bemutatott elmélet az anyagkihozatali normákra is alkalmazható. Az anyagfelhasználási normák közötti összefüggéseket az alábbi ábra mutatja: Beszerzési norma - Selejt norma = Burttó norma (100%) - Hulladék norma = Nettó norma Ez alapján: Beszerzési norma (összes anyagfelhasználás): a termék összes anyagszükségletét mutatja. A bruttó normán kívül tartalmazza a gyártás során képződő selejt miatti anyagfelhasználást, valamint a tárolási, szállítási anyagveszteségeket. Selejt norma: a gyártás során képződő selejt miatti anyagfelhasználás, valamint a tárolási, szállítási anyagveszteségek. Bruttó norma: a termék gyártásához ténylegesen felhasznált anyag mennyisége. Hulladék norma: a gyártási technológiából következő hulladék. Ellentétben a selejttel a hulladék nem feltétlenül jelent a vállalkozás számára veszteséget, mivel a hulladékmegtérüléssel külön kalkulálnak a feladatok. Nettó norma (készsúly): a termékbe ténylegesen beépült anyag mennyisége. A bruttó és a nettó norma arányából számíthatjuk az anyagkihozatali mutatót: Anyagkihozatali mutató = Nettó norma Bruttó norma A mutató reciproka a hulladék normaarány, melynek oka, hogy a bruttó normát tekintjük 100%-nak, és mint tudjuk az osztás és így a százalékszámítás nem kommutatív: Hulladék normaarány = Bruttó norma Nettó norma Az anyaggazdálkodás vizsgálata során négyféle ható tényezőt tudunk azonosítani. Az 5. tényező ha van erre vonatkozó adat az egységár, amelynek segítségével nem naturáliában, hanem pénzben kifejezve tudjuk az elemzést elvégezni, ahogyan azt az alábbi ábra is mutatja: Anyagköltség- -változás Termelésváltozás, db Nettó normaváltozás, kg/db Hulladékarány- -változás, % Selejtarány- -változás, % Anyagár- -változás, % Adott egy termelő vállalkozás, amely termékelőállításhoz felhasznált anyagaival kapcsolatban a következő információk állnak rendelkezésre. A saját termelésű készleteik előállításához felhasznált készletek fajlagos adatai: Megnevezés Mennyiségi egység Bázisév Tárgyév Termelés db Anyagfelhasználás kg Nettó norma kg/db 4,06 3,69 Selejt % 6 17 Anyagár Ft/kg Nyitó készlet kg Záró készlet kg

4 Feladat: Elemezze az anyagfelhasználási normák változását! Elemezze az anyagköltség változását! Elemezze az anyaggazdálkodás tényezőinek a termelési volumenre gyakorolt hatását! Megoldás: a) Az anyagfelhasználási normák változása: Megnevezés Bázisév Tárgyév Kg/db % Kg/db % (%) Beszerzési norma 106,0 117,0 - Selejt norma 0,27 6,0 0,70 17,0 259,25 = Bruttó norma 100,0 100,0 96,92 - Hulladék norma 0,17 0,41 10,0 241,76 = Nettó norma 4,06 96,0 3,69 90,0 90,88 A vállalkozás bruttó anyagfelhasználási normája a tárgy évben a bázis időszakhoz képest 3,08%-kal csökkent, amely a selejt fajlagos értékének növekedésének következménye. A selejtarány növekedése (6%-ról 17%-ra) a vállalkozás nem megfelelő készletezési tevékenységével magyarázható. A hiányosságok visszavezethetők a készletek átvételére, majd az elégtelen tárolási, raktározási tevékenységre. A selejtből származó veszteség holtteher, hiszen semmilyen más célú felhasználásra nincs mód. A nettó anyagfelhasználási norma 9,12%-os csökkenése tapasztalható, amely a hulladék fajlagos értének nagy mértékű növekedése miatt következett be. A hulladéknövekedés kialakulásának gyakorlati okai a technológia alkalmazásában, a helytelen gyártásszervezésben kereshetők. A hulladék újrahasznosítására van mód, aminek potenciálisan eredményjavító hatása van. b) Az anyagköltség változása: A bázisidőszak anyagköltsége: A tárgyi időszaki anyagköltség: 1. A termelés változás hatása: A gyártott mennyiség 150 darabbal történő csökkenése az anyagköltséget E Ft-tal mérsékelte. 2. Nettó norma változása: A nettó norma 9,12 %-os mérséklődése miatt az anyagköltségek is csökkennek EFt-tal. 4

5 3. Hulladék arány változása: A hulladék arány növekedése miatt az anyagköltség EFt-tal emelkedett. 4. Selejtarány változása: A hulladék 4 %-os emelkedése a E Ft-tal növelte a vállalkozás költségeit. 5. Anyagár változása: Az anyagár 10 Ft/db-os emelkedése E Ft-tal növelte az anyagköltséget. c) Az anyaggazdálkodás tényezőinek a termelési volumenre gyakorolt hatása: Az elemzés célja, hogy bemutassa a készletnagyságok milyen mértékben járultak hozzá a gyártott termékek volumenének változáshoz. Az elemzés kivitelezéséhez szükséges az árforgalmi mérlegsor felírása, hiszen az adatbázisból ismeretes a nyitó- és zárókészletek, illetve a felhasználás mennyisége, azonban az adott időszaki beszerzések értéke ismeretlen. Áruforgalmi mérlegsor: Bázis időszak: X = X = 5500 kg Tárgy időszak: X = X = 3580 kg Nyitókészlet változása: = kg A termeléshez való hozzájárulása: = 222 db Beszerzés változása: = kg A termeléshez való hozzájárulása: = db Zárókészlet változása: = kg A termeléshez való hozzájárulása: A felhasználás változásának hatása: = db = 907 db A felhasználás változása: = - 57 db Összesen: = kg A készletezés gyakorlati megítéléséhez hozzátartozik a készletnormák elemzése az egyes készletfajták esetében. Az átlagos tárolási idő csökkentése érdeke lehet egy gazdasági társaságnak, hiszen a pénzügyi eszközeinek lekötése javul, felszabadít forrásokat. Az átlagos tárolási idő csökkenthető: az elfekvő, kevésbé mozgékony készletek felhasználásával, értékesítésével; rövidebb átfutási idővel rendelkező anyagkészletek alkalmazásával; a norma feletti készletek felszámolásával; a szállítókkal történő hatékonyabb együttműködés, just in time jellegű tevékenység felé történő elmozdulással. Az 1 napi anyagfelhasználás változtatása jelentősen képes befolyásolni a termelés minőségét, volumenét. A mutató értékének csökkentése nem minden esetben és minden feltételek mellett szükséges. 5

6 A csökkentés ésszerű módjai lehetnek: termelés összetételének változása; a termékek fejlesztése, modernizálása a fajlagos anyagtartalom csökkentésével; helyettesítő termékek alkalmazása. Az anyagkészlet változás = Átlagos tárolási idő (nap) 1 napi anyagfelhasználás A saját termelési készletek gazdálkodási adatai a következők: Megnevezés 20X0. 20X1. Normanap (nap) Átlagkészlet (E Ft) Normanap (nap) Átlagkészlet (E Ft) Anyagok Befejezetlen termelés Félkésztermék Késztermék Összesen: A gyártás átfutási idő a befejetlen termelés esetében a bázis időszak 20 nap, a tárgyi időszakban 17 nap. Az átlagos anyagkészlet változás: = E Ft. 1 napra jutó anyagfelhasználás értéke: Bázis év: 5000 = 200 E Ft/nap Tárgy év: 4000 = 173,91 E Ft/nap Az anyagkészletet befolyásoló tényezők egyedi hatása: 1. Az átlagos raktározási idő változása hatása: (23-25) 200 = E Ft 2. Egy napra jutó anyagfelhasználás változásának hatása: 23 (173,91-200) = E Ft Az átlagos anyagkészlet 1000 E Ft-tal csökkent a bázis időszakhoz képest. Ebben két tényező játszott alapvetően szerepet: az átlagos raktározási idő 2 nappal történő rövidülése miatt 400 E Ft-tal alacsonyabb az átlagos készlet fenntartására fordított összeg. az 1 napra jutó anyagfelhasználás 26,09 E Ft-tal vált alacsonyabbá, emiatt a készletlekötés összege 600 E Ft-tal mérséklődött. A vállalkozás esetében az első pontban értelmezett normaváltozás mindezt alátámasztva, szűkítésre került a tevékenységi kör, emiatt következett be az anyagkészlet csökkenése. Befejezetlen termelés A befejezetlen termelés a számvitelben nagyon sok esetben maradványértékként kezelt kategória. Az utókalkuláció alapján az adott időszaki költségek számbavétele után az elkészült termékek kalkulált költségének levonása után a nyilvántartásban maradt költségek mint befejezetlen termelés kerülnek meghatározásra. Az átlagos átfutási idő egy adott termék előállítási idejét mutatja, amely során elkészül, késztermékké minősítik. Az átfutási idő az egyik potenciális eleme lehet a racionalizálási folyamatnak. Az idő csökkenthető gyártmányfejlesztéssel, gyártási eljárás modernizálással, a gyártás során keletkezett szűk keresztmetszetek adta korlátok feloldásával. Az átfutási idő csökkentésében nagy szerepe lehet a munkaszervezési módszerek hatékonyságnövelésének, a logisztikai rendszerek korszerűsítésének. 6

7 Befejezetlen termelés változására hatással bíró tényezők Átlagos gyártási átfutási idő Átlagos készültségi fok 1 napra jutó termelési költség Gyártásfinanszírozási idő A készültségi fok megmutatja, hogy a végtermékhez képest átlagosan a befejezetlen termelés értéke milyen mértékben van előállítva. A készültségi fok meghatározása a számviteli törvény módosításából következőleg is rendkívül fontos, mivel ennek segítségével meghatározható az adott készletcsoport önköltsége. Az átlagos átfutási idő és az átlagos készültségi fok szorzata a gyártásfinanszírozási időt adja meg, ami a pénzügyi oldalról közelíti a termelést. A gyártásfinanszírozási időt természetesen befolyásolja a készültségi fok, aminek csökkentése a számtan kereteiben lehetséges, de közgazdaságilag nem érdemes, hiszen az a komplementer elemet az átlagos átfutás időt növeli meg. A 1 napra jutó költségek esetében a megoldás az előállítási költségek mérséklésében található, amely elérhető a hatékonyabb anyagfelhasználás (anyagtakarékosság), a munkatermelékenység javításával. A befejezetlen termelés változása: = E Ft. A változás tényezőinek számszerűsítéséhez szükséges az egyes változók értékének számszerűsítése: Az átlagos készültségi fok: Bázis időszak: Az 1 napra jutó költség Bázis időszak: 15 = 75,00% Tárgyi időszak: = 82,35% = 2000 E Ft/nap Tárgyi időszak: = 1857 E Ft/nap A befejezetlen termelés értéke 4000 E Ft-tal csökkent, amely a következő tényezőkre bontható le, vezethető vissza: 1. A gyártásfinanszírozási idő változása: (14-15) 2000 = E Ft Az átlagos készletfinanszírozási idő 1 napos csökkenése hatására 2 millió Ft-tal csökkent a befejezetlen termelés értéke. A gyártásfinanszírozás további két tényezőre bontható: a) az átlagos átfutási idő változása: (17-20) 0, = E Ft; b) az átlagos készültségi fok változása: 17 (0,8235-0,75) 2000 = E Ft; A gyártásfinanszírozási idő 2 millió forintos csökkenése visszavezethető az átlagos átfutási idő és az átlagos készültségi fok változására. Az átlagos gyártási átfutási idő 3 napos mérséklődése következtében a befejezetlen termelés átlagos készletnagysága 4500 E Ft-tal csökkent. A készültségi fok növekedése az átlagos készletnagyság növekedéséhez vezet, hiszen 7,35%-os változása 2500 E Ft-tal növelte az állomány értékét. 7

8 Az 1 napra jutó termelési költség változása: 14 ( ) = E Ft A napi termelési költség 143 E Ft történő csökkenése hatására az átlagos befejezetlen készlet állomány csökkent. A félkész termékek A félkész termékek átlagos állományának vizsgálatakor az átlagos tárolási idő és az 1 napi termelési költségek kombinációját alkalmazhatjuk. A félkész-termékek változása: = E Ft 1 napra jutó termelési költség: Bázis időszak: = 833,33 E Ft/nap Tárgy időszak: Átlagos raktározási idő: (16-18) 833,33 = E Ft 2. 1 napra jutó termelési költség: 16 ( ,33) = E Ft = 750 E Ft/nap A félkész termékek állományának 3000 E Ft-tal csökkent, amely két tényező együttes hatásaként határozható meg: az átlagos raktározási idő 2 nappal való rövidülése 1667 E Ft-tal csökkentette a félkész termékek lekötési összegét; az 1 napra jutó termelési költség 83,33 Ft/nap csökkent, ami 1333 E Ft-tal mérsékelte a félkész termékek állományát. Késztermékek A késztermékek átlagos állományának vizsgálatakor az átlagos tárolási idő és az 1 napi termelési költségek kombinációját alkalmazhatjuk. A késztermékek változása: = E Ft 1 napra jutó termelési költség: Bázis időszak: = 3333,33 E Ft/nap Tárgy időszak: Átlagos raktározási idő: (4-3) 3333,33 = E Ft 2. 1 napra jutó termelési költség: 4 ( ,33) = E Ft = 2000 E Ft/nap A késztermékek állományának 2000 e Ft-tal csökkent, amely két tényező együttes hatásaként határozható meg: az átlagos raktározási idő 1 nappal való növekedése 3333 E Ft-tal növelte a késztermékek lekötési öszszegét; az 1 napra jutó termelési költség 1333,33 Ft/nap csökkent, ami 5333 E Ft-tal mérsékelte a késztermékek állományát. 8

9 Adósarok: Számlázással kapcsolatos jogszabályi változások 2018 A számlázásra vonatkozó jogszabályi változások alól a év sem volt kivétel. A tavalyi évi módosítások szerint ez év januárjától a vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán, ha a számla áfatartalma eléri a forintot, továbbá a vevő belföldi adóalany, azaz van adószáma: társas vállalkozó, egyéni vállalkozó, adószámmal rendelkező szervezet, adószámmal rendelkező magánszemély. Továbbra sem kell feltüntetni az adószámot ha magánszemély a vevő, mivel neki nincs adószáma. Az áfatörvényben rögzített felelősségi viszonyok célszerű odafigyelni a szállítói számlák befogadására is. A szállítóira is vonatkozik a jogszabály változás. Csak akkor tudja majd visszaigényelni az áfát a forint feletti adótartalmú számlák után, ha a számla tartalmazza a partner cég adószámát Ha nincs rajta az adószáma, akkor vissza kell küldeni a számlát javításra. Mindezzel a NAV célja, hogy azonnal megkapja azon számlák adatait, amiknek az áfatartalma eléri vagy meghaladja a forintot. Ennek értelmében minden számlázó programot össze majd kell kötni a NAV központi rendszerével. Így nem csak az online használható számlázó programokat, hanem a számítógépre, laptopra telepítetteket is. Az eredeti elképzelések szerint július 1-jétől a kiállított számlák adatait azonnal be kellett volna küldeni a számlázó programoknak a NAV-hoz. A határidőt az NGM egy évvel meghosszabbította, július 1-jére módosította. Ha valaki számlázó programot használ akkor összeségében elmondható, hogy a számlázáshoz mindig szükség lesz internet kapcsolatra. Ha már internet használata elengedhetetlen lesz, használjon online, felhő alapú számlázó programot. A programnak azonnal, de legfeljebb 24 órán belül képesnek kell lennie adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a kiállított dokumentumokról. A dokumentum abban a pillanatban minősül kiállítottnak, amely időpontban a számlázó program a dokumentum adatait lezárja. Az információkat fogadó rendszer üzemzavara vagy karbantartása esetében az adóhatóság közleményben tájékoztatja az adózókat. Amennyiben az adóalany üzemzavar, karbantartás vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem tud eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségének, úgy az akadályozó körülmény megszűnését követő 24 órán belül köteles a hiányzó adatokat az adóhatóság felé továbbítani. A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számlakibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatás nyújtó) adóalany akkor is, ha a számla kibocsátását a megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott teljesíti. Az Áfa tv (2) bekezdése alapján a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős. A valós idejű adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg, amely már magában foglalja az adatszolgáltató végpontját és a számlázó program regisztrációját is. Ehhez kapcsolódóan a regisztráció során az adóhatóság a képviseleti jogosultság fennállását is vizsgálni fogja. A hatályos jogszabályok értelmében az adóalanyok kötelesek az általuk használt számlázó program adatait, használat megkezdésekor és használatból történő kivonáskor bejelenteni. A valós idejű tájékoztatás mellett a vállalkozók jövő nyártól a NAV újabb szolgáltatását is igénybe vehetik. Az adózók számlakiállítóként és -befogadóként is lekérdezhetik az összes adatszolgáltatással érintett számlájukat, így például partnereiknek azokat a számláit is megnézhetik, amelyeknél ők voltak a vevők. 9

10 A számlázó programok NAV-hoz való bekötése érinti a kézi számlatömbből kiállított számlákat is. Ennek kézi számlatömb megfelelője, hogy az áfabevallásban kell szerepeltetni a számla adatokat. Kifejezett hibázási lehetőséget ad, hogy vevőre vonatkozóan kell megfelelni a forintos áfalimitnek. Azaz minden áfabevalláskor vevőkre összesíteni kell a számlák áfatartalmát. Ha egy vevőre: ugyanabban az áfabevallási időszakban egy vagy több számlában a számla/számlák áfatartalma eléri vagy meghaladja a forint áfatartalmat, tételesen adatot kell szolgáltatni minden számláról a NAV felé. A kézi számlázásról a NAV-ot vezető államtitkár elmondta 2017 novemberében, hogy a számla adatait, ha az áfa összege eléri vagy meghaladja a félmillió forintot, akkor legkésőbb a kiállítást követő napon egy webes felületen rögzíteni kell. Ha félmilliónál kevesebb a számlában szereplő áfa összege, akkor a rögzítésre öt napja van az adózónak. Az államtitkári beszámoló szerint amennyiben a kézi számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának a webes felületen való rögzítése túl nagy terhet jelent az adóalany számára, célszerű lehet számlázó program alkalmazására áttérnie. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling Szakmai folyóirat december XVII. évfolyam 12. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 10

11 Legyen felkészült, és hozzon az előírásoknak megfelelő döntéseket! Az új jogszabályi rendelkezések alapján a számlázó programban biztosítani kell, hogy a NAV egy önálló, de a programba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani mind a megvalósításhoz szükséges informatikai fejlesztéseknek, mind a számlázási szabályok változásával járó újításoknak. Egyedülálló képzésünkön megismerheti a számlázással kapcsolatos nélkülözhetetlen tudnivalókat. A SZÁMLÁZÁS SZABÁLYAI Online tananyaggal kiegészített 1 napos szeminárium Online tananyagok: december 19-től 6 héten át (heti 1 db lecke) Élő tantermi nap: február 13. Előadó és az online tananyagok szerzője: Bonácz Zsolt adószakértő Miért ajánljuk képzésünket? Mert az előadáson részletes tájékoztatást kap többek között a számlázás alapvető szabályairól, a számla módosításáról, érvénytelenítéséről, javításáról, továbbá a külföldi pénznemben való számlázásról. Mert megismerkedhet a számlázó program használatával összefüggő szabályokkal és a számlázó programmal kiállított számlákra vonatkozó online adatszolgáltatásának hatásairól. Mert az online leckék segítségével lépésről lépésre elsajátíthatja a számlázási szabályok elméleti hátterét és gyakorlati példákon keresztül teheti magabiztossá tudását. Mert a képzés előadója és a tananyagok szerzője Bonácz Zsolt adószakértő, számos kiadvány és szakmai publikáció szerzője. Mert a tanfolyam elvégzése után névre szóló tanúsítványt kap. Jelentkezzen e-szemináriumunkra, hogy felkészülten, az előírásoknak megfelelően tudjon szakmai döntéseket hozni! További információ és jelentkezés: (1) forum-media@forum-media.hu