NEVELÉSI PROGRAM. Kertvárosi Általános Iskola 2013.

Átírás

1 NEVELÉSI PROGRAM Kertvárosi Általános Iskola

2 Tartalom 1. ALAPÍTÓ OKIRAT HELYZETELEMZÉS A tanulók A szülők Pedagógusok Nevelő-oktató munka Tárgyi feltételek, infrastruktúra AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATA, ALAPÉRTÉKEK AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Módszertani elemek: A tanulásszervezés módszerei: A tanulásszervezés alapelvei: Szervezeti eljárások a tanulásszervezésben: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Alapelveink Sikerkritériumok EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ISKOLAI TERV Az iskola egészségfejlesztési programja Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos program A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A TANULÓK DÖNTÉSI RÉSZVÉTELI JOGAI Közösségfejlesztés A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele, a Diákönkormányzat működése, feladatai A közösségfejlesztés színterei A tanulói személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: A szülő, pedagógus és tanuló együttműködésének formái: Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés gyakorlati megvalósításának színterei intézményünkben Klubnapközi - a gyerekek iskolai sikerességét és beilleszkedését segítő program Tanulóközösségek szervezetei Intézménykép alakítása: Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények: Fogadóórák, szülői értekezletek: Táborok Testvériskolai kapcsolat... 34

3 8.16. Egyházak és iskolánk kapcsolata Sikerkritériumok A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FALADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok helyi, intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KACSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások: A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PARTNERI HÁLÓZATA A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI HELYI INNOVÁCIÓK, SAJÁTOSSÁGOK Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés intézményi megvalósítása Óvoda-iskola átmenetet segítő program Pályaválasztást segítő program Környezeti nevelési program A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok Közlekedésre nevelési program Ökoiskolai tevékenységek Emelt szintű angol nyelvoktatás Drámapedagógia az oktató-nevelő munkában A néptánc tanításának szerepe A színjátszás szerepe oktató-nevelő munkánkban KisTudós Klub Informatika oktatás, mint pedagógiai innováció Referencia iskola szerep Helyi intézményi innovációk megvalósítása: sz. melléklet A Kertvárosi Általános Iskola esélyegyenlőségi programja

4 1. ALAPÍTÓ OKIRAT Kertvárosi Általános Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Kertvárosi Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: Rövid neve(i): - 2. Feladatellátási helye(i) 2.1.Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Nyírfa utca telephelye(i): Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i) ügyvitel címe: telephely(ei): - 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: - általános iskola 5. OM azonosító: Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1.Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás alsó tagozaton felső tagozaton roma/cigány nemzetiséghez tartozók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma: magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás alsó tagozaton felső tagozaton többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált általános iskolai nevelése-oktatása alsó tagozaton egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) mozgássérült testi fogyatékos többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált általános iskolai nevelése-oktatása felső tagozaton egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) mozgássérült testi fogyatékos 6.2.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 415 tanuló 4

5 6.3.Iskolatípusonként az évfolyamok számát 8 évfolyamos általános iskola 6.4.Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.5.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: integrációs felkészítés 6.6.Speciális jellemzők emelt szintű angol nyelvű oktatás 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 6400 Kiskunhalas Nyírfa utca 23. helyrajzi szám: 2884/1 hrsz. hasznos alapterület: 3380 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1) 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 5

6 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A tanulók 1990-ben 380 tanulóval, 16 tanulócsoporttal és 7 napközis csoporttal kezdte el működését a Kertvárosi Általános Iskola. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt a tanulólétszám ehhez hasonlóan alakult. Az iskola beiskolázási körzetéhez tartozó tanulói összetétel az elmúlt években nagyon megváltozott. Kezdetben javarészt a kertvárosban élő szülők gyermekei kerültek az iskolába, később azonban megélhetési gondok miatt egyre többen költöztek a szintén a körzetünkhöz tartozó Felső- és Alsóöregszőlőkbe. Ez a változás azt eredményezte, hogy az elmúlt tanévekben a hátrányos helyzetű tanulók számaránya átlagosan 50 %, a halmazottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya 30 % körüli. Az említett tanulói összetétel gyökeresen megváltoztatta az iskolában folyó pedagógiai munkát. Alapvető feladatunk évek óta kettős: a tehetséges tanulók fejlesztése, a tanulmányiés sportversenyekre való felkészítés mellett megjelenik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, integrációs- és képesség kibontakoztató fejlesztése A szülők A szülőket iskolánk igen fontos partnernek tekinti. A szülők és a pedagógusok célja ugyanis közös: az alapvető emberi értékek közvetítése révén fejleszteni a gyermekek személyiségét. Ennek megfelelően az iskolavezetés, a pedagógusok és a szülői közösség rendszeresen tájékoztatja egymást a gyermekek előmeneteléről, a felmerülő nevelési problémákról. A jelenleg az iskola környékén élő családok helyzete sokat romlott az elmúlt 10 évben. Ennek ellenére a szülők az elmúlt 20 év során szinte erejükön felül, nagyon sokat segítettek az intézménynek. Anyagilag támogatták az informatikai eszközök beszerzését, a fedett kerékpártároló felépítését, az oszlopcsarnokok beépítését. A már hagyományos iskolai bálon való részvételükkel, felajánlásaikkal, A kertváros jövőjéért alapítvány támogatásával lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek minél nagyobb számban vehessenek részt tanulmányi- és sportversenyeken, iskolai kirándulásokon, színház - és operalátogatáson, egyéb kulturális rendezvényeken, kül- és belföldi táborozásokon. Szülői munkaközösségünk aktív, jól működő szervezet, jó partner, napi kapcsolatban áll az iskolavezetéssel, az iskolai élet minden területén segítséget nyújtanak Pedagógusok A jelenlegi pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő státuszok megoszlását az alábbi táblázat jelöli: Beosztás: Szakképzettség: Létszám: pedagógus státusz tanító, tanár 34 fő ebből könyvtáros tanító 0,5 fő ifjúságvédelmi felelős tanító 0,5 fő pedagógiai asszisztens tanító 1 fő rendszergazda 1 fő iskolatitkár 1 fő Összesen: 37,5 fő 6

7 Szakos ellátottságunk 100%-os. A helyi tantervben szereplő összes tantárgyat ill. tantárgyi modult a feladat ellátására alkalmas képesítéssel rendelkező pedagógus tanítja. Iskolánk működtetését Kiskunhalas Város Önkormányzata végzi és biztosítja a szükséges technikai dolgozói létszámot Nevelő-oktató munka Fő tevékenységként az iskola alapító okirata az általános iskolai feladatok ellátását határozza meg. Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének kereteit ennek megfelelően a hatályos nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, azaz a Nemzeti alaptanterv határozza meg. Nevelő-oktató munkánk alsó- és felső tagozati tagolódással folyik. A szakmai munkát leginkább a tantárgyak köré szerveződő és egyéb iskolai munkát segítő munkaközösségek koordinálják, szervezeti- és működési szabályzatnak megfelelően. Intézményünk sajátossága az anyanyelv és a matematika emelt óraszámú oktatása, valamint a néptánc tanítása alsó tagozaton. A 2011/2012-es tanév szeptemberétől, szülői igényfelmérés alapján az angol nyelv tanítását már 1. évfolyamtól megkezdtük, felmenő rendszerben vezetjük be. Nevelési elképzeléseink végrehajtását a házirend biztosítja. Az óta folyó kötelező szakmai továbbképzési rendszer egyre nagyobb lehetőségeket biztosít a pedagógusok számára a szakmai továbbfejlődésre. Különösen a Szegedi Tudományegyetemmel együtt folyó kutatási program, majd pedig a HEFOP és a TÁMOP kínált nagyon sok új pedagógiai módszert, lehetőséget az oktató-nevelő munka korszerűsítésére. Sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztésében fejlesztő pedagógusok vesznek részt. Iskolánkra jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya. Ezek a gyerekek javarészt a tanyavilágban élnek. Számukra az otthoni környezet nem biztosít megfelelő anyagi és szociális hátteret az iskolába járáshoz, tanuláshoz. Közülük kerülnek ki a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók. Integrált együttnevelésük a többi gyermekkel nagy nehézségek elé állítja a pedagógusokat. Gyakran tapasztalható sikertelenség, kudarc-élmény. Több évfolyamon folynak próbálkozások a képességcsoportok kialakítására, további új módszerek alkalmazására. A napközis időben, a napközis csoportokban és a felső tagozatnak szervezett klubnapköziben a házi feladat elkészítése mellett változatos, szabadidős programokat is kínálunk. A programok a felső tagozatos tanulók igényeit is kielégítik, színesek, változatosak. A művészeti nevelés nagyon fontos az iskolában, az Alapművészeti Iskola helyben tartja képzőművészeti és néptánc foglalkozásait. Évről-évre felmérjük a tanulók hitoktatás iránti igényét, ezután az iskolában szervezzük meg a református és a katolikus hittant. A hit által közvetített fontos értékeket hasznosítjuk tanulóink erkölcsi nevelésében. Iskolánk rendelkezik az Ökoiskola címmel, valamint az Apáczai Kiadó bázisiskolája. A Berlin melletti Bergfelde általános iskolájával és napközi otthonával szerződés köti szorosabbá a külkapcsolatot. Az iskola hagyományos rendezvényei, a karácsonyi ünnepség, nemzeti ünnepek, a farsang, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek erősítik a tanulók és a szülők kötődését az intézményhez. A tanulmányi kirándulások, színházlátogatások, táborozások is az oktató - nevelő munkát szolgálják. 7

8 2.5. Tárgyi feltételek, infrastruktúra Iskolánkat szeptember 1-jén adták át a kertváros lakói számára tizenkét normál méretű tanteremmel, s az azt kiszolgáló helyiségekkel. Az elmúlt 23 év alatt rendezett udvart, sportudvart, gyakorlókertet, külső füves labdarúgó pályát építettünk önkormányzati, szülői, pályázati támogatással. Az elmúlt több mint másfél évtizedben városi, iskolai fásítási programok szervezésével sikerült a környék természeti környezetének rendezése. Az épületben a tantermek és szaktantermek (tornacsarnok, technikaterem, nyelvi labor, médiaterm, informatika terem, tankonyha) biztosítják a hatékony nevelő, oktató munkát. Az oszlopcsarnokok beépítése, a tornacsarnok kiszolgáló helyiségeinek átalakítása további termek kialakítását tették lehetővé, főként fejlesztő, kiscsoportos foglalkozások lebonyolítására. Tanulóinkat az iskolaorvos korszerű orvosi rendelőben vizsgálja. Az utóbbi években egyre többször jelentkeznek az épület szerkezeti és felújítási problémái, melyeket az önkormányzat - lehetőségeihez mérten - segít megoldani. Az elmúlt években több pályázaton (különösen a HEFOP, a TÁMOP és az integrációs pályázatokon) elnyert támogatásból nagyarányú fejlesztéseket hajtottunk végre. Tantermeink nagy részét interaktív táblákkal szereltük fel, pedagógusaink és tanulóink munkáját laptopok, sugárzó internet hálózat, multimédiás zsúrkocsik segítik. Tantermeink jelentős részét új bútorral láttuk el, korszerű információs táblákat szereltettünk a falakra. Udvarunkon szabadtéri játszókomplexumot alakítottunk ki, körülötte udvari sporteszközöket helyezünk el nyarán iskolánk épülete akadálymentessé vált, pályázati forrásból kicseréltük az ajtókat, korszerűsítettük a lépcsőt, lift épült. Épületünk alkalmassá vált a fogyatékkal élők fogadására, ellátására. 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - a gyermek mindenekfelett álló érdekvédelme, - vallási, világnézeti semlegesség, - felelősség a tanulók testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődéséért - a szegregációmentes oktatás, nevelés, esélyegyenlőség, - egyenrangúság, demokratizmus, - egyenletes terhelés, - a gyermekek ismereteire, tapasztalataira, élményeire való támaszkodás, tapasztalatszerzés és szemléletesség, - következetesség, - motiváció és aktivizálás, tevékenységközpontúság, - elmélet és gyakorlat egysége, - hasznosítható tudás, - humanizmus, szolidaritás, tolerancia, - pozitívumokra támaszkodás, - hagyományok ápolása, - közösségszervezés, partnerközpontúság, - egységes követelményrendszer, 8

9 - szülői ház és az iskola együttműködése. Pedagógiai alapelvünk továbbá, hogy: - iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat, - kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, - a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk, - a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van, - a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, - az iskola valamennyi alkalmazottja és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát, - minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át, - iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása, - a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, - minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét, - az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; a másság elfogadásához, - minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli- és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat, - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük, - hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez, - iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek (ezen belül az angol nyelv emelt szintű) oktatásával, - az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal, - az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét, 9

10 - a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret), - megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét, - reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását, - a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét, - alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, - a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését, - a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járuljon hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATA, ALAPÉRTÉKEK A NAT a köznevelés célját alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Intézményünk fő feladata ebből adódóan a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljük tanulóinkat az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy az iskolánkból kikerülő gyermek: - a haza felelős polgárává váljék, - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, - törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően, - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Nevelő tevékenységünk fő fejlesztési területei a következők: - az erkölcsi nevelés 10

11 - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés, - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, - a családi életre nevelés, - a testi és lelki egészségre nevelés, - felelősségvállalás másokért, önkéntesség, - fenntarthatóság, környezettudatosság, - pályaorientáció, - gazdasági és pénzügyi nevelés, - médiatudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása. Oktató-nevelő munkánk során a következő alapkompetenciákat, kulcskompetenciákat fejlesztjük: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos és technikai kompetencia, - digitális kompetencia, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, - a hatékony, önálló tanulás. Tevékenységünk középpontjában olyan gyermek képe áll, aki megfelel az alábbi értékeknek: - érzelmileg feltöltött, humánus, erkölcsös, fegyelmezett, udvarias, - nyílt, érdeklődő, logikus gondolkodású, - kreatív, gyakorlatias, - ismeri és alkalmazza a közösségi együttélés szabályait, magatartásformáit, - szellemileg és testileg egészséges, - a munkában, tanulásban elégedett, kötelességtudó, - becsüli a tudást, aktívan részt vesz a tanulásban, tudását gyarapítja, - családhoz, társaihoz, intézményéhez, környezetéhez kötődő, - tiszteli és óvja történelmünket, kultúránkat, környezetünket, - harmonikus, lehetőleg problémamentes, önmagát ismerő, - alkalmazkodni tudó, a másságot toleráló, - az élet értelmét aktívan kereső személyiség. Az iskola céljai, melyek számszerűsíthetőek: évfolyamismétlések számának csökkenése, intézményi rendszerből kimaradók számának csökkenése, tanulmányi átlag növekedése, mérési eredmények javulása, továbbtanulási mutatók javulása, magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken, tanórán kívüli programok fejlesztő jellegű működése, az értékelés eredményeinek beépülése a fejlesztésbe, 11

12 a szülőkkel való kapcsolat erősítése, a szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen, közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány, működő kapcsolatok a többi, a programban megnevezett partnerrel, a tanulói közösségekben csökkenjen az előítéletes magatartási megnyilvánulás, az eredményes oktatás-neveléshez szükséges módszertani repertoár jelenléte. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink 80%-a eleget tesz az alábbiaknak: - Minden tantárgyból megfelel a helyi tantervünkben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint 50%-a és a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az integrációban részt vevő gyerekek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). - Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. - Ismeri azokat a tanulási módozatokat, amelyek segítik az élethosszig tartó tanulást. - Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 5. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A módszernek : igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodnia kell a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, igazodnia kell a feltétel rendszerhez. Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása. Ismerjük meg és alkalmazzuk a tanulói és tanári eszközrendszert, az info-kommunikációs technológia által kínált lehetőségeket. A módszerek kiválasztásában mérlegelni kell, hogy saját tanítási folyamatunkban miképp tudunk harmóniát teremteni e kérdésben, és hogyan tudunk olyan új kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni, mint: - a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, 12

13 - az önálló és társas tanulásra való képesség, - a problémamegoldó képesség, kreativitás, - a bizonytalanság kezelésének képessége, - az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek, - az írott kommunikáció alkalmazásának képessége, - az info-kommunikációs technológia alkalmazásának képessége Módszertani elemek: - óvoda-iskola átmenetet támogató módszerek. - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység. - az inkluzív nevelés. - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak, - multikulturális tartalmak, - tanórai differenciálás (heterogén csoport), - kooperatív tanulás, - a drámapedagógia eszközei, - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, - projektmunka (egyéni és csoportos), - prezentációs technikák, - tanulói értékelési formák gazdagítása, - módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés, - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat, - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka, - csoportmunka - játék, - szerepjáték (drámapedagógia), - vita, - kutató-felfedező módszer, - kooperatív módszerek, - projekt módszer A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás: egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése, 13

14 - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret, - motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. A bizonytalanság kezelésének képessége. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Problémamegoldó képesség, kreativitás. 4. Tanulói együttműködésre alkalmas módszerek. Együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek. 5. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata. Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - elbeszélés, megbeszélés előadás - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása, - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés, - a tanulók önálló elemző munkája - kooperatív tanulás - kooperatív technikák - drámapedagógia - tanári demonstrációk - differenciálás a feladatadásban, - csoportmunka - pármunka-tanulópár - egyénre szabott munka - részben egyénre szabott munka - önálló munka Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita - kísérlet - projekt - differenciált fejlesztés - projekt team - kooperatív feladatmegoldás - követelés, megbízás - (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés - játékos módszerek, gyakorlás - tanulói házi feladat - projekt támogatása - laptop program 14

15 5.4. Szervezeti eljárások a tanulásszervezésben: Szervezeti keretek Osztálybontás (idegen nyelv, technika) Egyéni fejlesztés, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében Nívócsoport szervezési módok csoport (angolnémet ill. lányfiú) egyéni, az egyéni fejlesztési tervek alapján (az SNI és a HHH tanulók esetében) az alapozó szakasz elején diagnosztikus mérés alapján (szükség esetén) szervezeti formák évfolyam szintű csoportok kialakítása egyéni ill. kiscsoportos fejlesztés évfolyam szintű csoportok kialakítása Team-oktatás frontális limit dupla óra 5-8. évfolyam (matematika, magyar) módszerek projekt pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák felfedeztető, problémaközpontú tanulás, differenciált pedagógia, fejlesztő pedagógiai módszerek differenciált pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák felfedeztető, problémaközpontú tanulás, projekt és drámapedagógia Tanórák típusa frontális differenciált tanulástanítás szervezés kooperatív technikák alkalmazása heterogén csoportban IKT-val támogatott tanórák tantárgytömbösítés /epocha/ (szakrendszerű oktatásban) témahét aránya 2012-ig aránya ig 50% alatt 30% 25-30% 30% 25-30% 30% 15% 30% 15% 15% 1 témahét/tanév 1 témahét/tanév módszerek differenciált pedagógia, drámapedagógia projekt - pedagógia, kooperatív technikák,felfedeztető, problémaközpontú tanulás kooperatív technikák, drámapedagógia projekt pedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, 15

16 3 hetet meghaladó projekt moduláris oktatás 1 projekt/tanév 1 mod. okt. /tanév 1 projekt/tanév 1 mod. okt./tanév problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás A fenti óratípusok, szervezeti formák egymást lefedhetik. 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A Köznevelési Törvény szerint a pedagógus egyik alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességeit és tehetségét figyelembe vesszük. Az egységes alapvető követelményekre épülő differenciálással célunk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, és egyéb tevékenységeik során minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. E feladatunk megvalósításában együttműködünk a szülőkkel. Az együttműködés módját szabályozzuk, tanév elején céljainkat és munkaterveinket összehangoljuk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből Alapelveink Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük tanulóink számára a képességük, adottságuk felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzat működését. Személyiség és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, a klub-napközis és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), - segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), - egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), 16

17 - a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). alapelvek célok feladatok eljárások eszközök Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Támogassuk a diákokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot! Közösségfejlesztő órákon, tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. 17

18 környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanáritanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, probléma- A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak. A kompetenciaterületekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő 18

19 szempont a nevelés - oktatás személyiségfejleszt ő hatásának érvényesítése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké. Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, megoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertan beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, 19

20 fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Frusztrációs nevelési (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. A nevelő személyiségének szokásrendszerét. A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és a tehetség felmérésével segítsük megtalálni a tanuló erősségeit. Indirekt módon segítsük saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! A verbális és nonverbális sajátosságoknak megfelelően. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kortársi interakciókat prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, tematikus gyűjtő munka, fényképés videofelvételek, riportok stb. A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. A nevelőtestület elsajátítja a 20