Verseny és s versenyképess bankszektorban

Átírás

1 Pénzügykutató Zrt. Verseny és s versenyképess pesség g a bankszektorban (A hitelválság és a bankverseny) Várhegyi Éva Visegrád, november 28.

2 A vizsgált kérdések: I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége Következtetések a versenyhelyzetre II. A hitelválság és a bankverseny A piaci verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatásai A válság hatása a bankversenyre és a versenyképességre 2

3 I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége Következtetések a versenyhelyzetre 3

4 A modellbecslések eredményei (1) Ellentétes tendenciák: Magyarországon erősödik, fejlett EU-ban kissé gyengül a bankpiaci verseny a Panzar- Rosse modellből származtatható, az árverseny fokát jelző H-statisztika időbeli alakulása szerint: A nyugat-európai bankrendszerekben 2002 óta kissé csökken a verseny foka M&A-k versenycsökkentő* versus egységes EU-piac, határon átnyúló szolgáltatások versenyerősítő hatásai (*de: fúzió hatása árazásra csak lekötött betétek piacán szignifikáns) Magyarországon: a H-statisztika értéke a közötti időszakra erősebb versenyt mutat, mint között Kínálati hatások a lakossági bankpiacon 4

5 A modellbecslések eredményei (2) A tapasztalati ár-költség marzsok (PCM) vizsgálata a magyar lakossági bankpiacra között: A verseny szintje alacsony a személyi kölcsönnél, közepes a folyószámlatermékek, a lekötött betétek és a folyószámlahitelek piacán, magas fokú verseny sehol sincs. Strukturális törés a folyószámlahitelek piacán: 2006-tól erősödő verseny. Forrás: Pénzügykutató Zrt.-Nemzetközi Bankárképző Központ: Banki nyereségességi modell felállítása. Tanulmány a GVH számára február 5

6 Hatékonyság és jövedelmezőség (1) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 % Kamatmarzs alakulása Magyarország Lengyelország Szlovákia Csehország Németország Ausztria Hollandia Forrás: IMF és nemzeti hatóságok 6

7 Hatékonyság és jövedelmezőség (2) % 3,5 Költséghányad alakulása 3 2,5 2 1,5 1 0,5 Magyarország Szlovákia Csehország Ausztria Németország Hollandia Forrás: IMF és nemzeti hatóságok 7

8 Hatékonyság és jövedelmezőség (3) ROA alakulása a keleti EU-országokban 3 2,5 2 1,5 1 0,5 Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Románia Bulgária Forrás: IMF és nemzeti hatóságok 8

9 Hatékonyság és jövedelmezőség (4) ROA a nyugati EU-országokban és Magyarországon 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0, Magyarország Görögország Ausztria Németország Hollandia Dánia Forrás: IMF és nemzeti hatóságok 9

10 Hatékonyság és jövedelmezőség (5) Reál ROE a keleti EU-országokban Magyarország Szlovákia Csehország Lengyelország Románia Bulgária Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok 10

11 Hatékonyság és jövedelmezőség (6) Reál ROE a nyugati EU-országokban és Magyarországon Magyarország Görögország Ausztria Németország Hollandia Dánia Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok 11

12 Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége: következtetések a versenyre és versenyképességre Magas átlagos kamatmarzs: árazásban erőfölényt és korlátozott versenyt tükröz de: szpredek csökkennek, konvergálnak Ny-EU-hoz Magas eszközarányos költséghányad: alacsony hatékonyság + gyenge versenyképesség párosa növekedési kényszert okoz (előremenekülés) rontja az eszközjövedelmezőséget Magas marzs és magas költséghányad együtt: a költségek áthárításának lehetőségét tükrözi Konvergáló tőkejövedelmezőség: verseny erősödését jelzi Erősödő verseny + romló versenyképesség 12

13 II. A hitelválság és a bankverseny A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatása A válság hatása a bankversenyre és a banki versenyképességre: (1) ár- és jövedelemhatások (2) piaci hatások 13

14 A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (1) A subprime-válság kialakulásáért nem a verseny a felelős, hanem a gazdaságpolitika hibái és a prudenciális szabályozás anomáliái. A begyűrűzés erősségéért, a kelet-európai országok sérülékenységéért is a fő felelősség a kormányoké, a fogyasztásösztönző gazdaságpolitikáé, de a piacszerzésért folytatott verseny is hozzájárult a túlzott hitelexpanzióhoz (ábra): a nyugati anyák a keleti leánybankok devizahitelezési expanzióját a profitnövelés mellett piacszerzésre is használták ami is növelte a sérülékenységet, mert szerepet játszott a hitel/betét arány felfutásában (ábra), a devizális és lejárati mismatch-ek erősödésében a hitelezési feltételek lazításában 14

15 Hitelexpanzió a KKE-bankrendszerekben 60% Betét és hitelállomány éves átlagos növekedése (CAGR) 55,6% 50% 41,8% 44,6% 42,1% 40% 30% 20% 30,5% 12,3% 20,2% 25,6% 33,9% 11,9% 20,6% 25,7% 27,5% 22,7% 28,2% 32,9% 15,5% 30,1% 10% 0% Bulgária (52) Cseho. (77) Észto. (53) Magyaro. (65) Litvánia (51) Letto. (65) Lengyelo. (53) Románia (42) Szlovákia (53) Betét Hitel 15

16 Hitel/betét arány a KKE-bankrendszerekben Betét és hitelállomány és hitel/betét mutató 2008 június 249% 250% % % 200% % 175% % 150% % 125% 125% % 89% 100% % 75% - 50% Bulgária Cseho. Észto. Magyaro. Litvánia Letto. Lengyelo. Románia Szlovákia Betét Hitel Hitel/betét 16

17 A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (2) A kelet-európai bankrendszerek sérülékenységének belső oka mégsem a túlzott versenyben keresendő, hanem > az óvatosság és előrelátás hiányában a bankok (köztük a nyugat anyabankok leányai) 2007 nyarától sem fogták vissza a hitelnövekedést > a túlzott kockázatvállalásban 2007 nyarától sem szigorították a hitelezési feltételeket > a stressz-tesztek hiányosságaiban pl. a KKE-országokban eleve hiányoznak a modellekhez szükséges megbízható és elégséges adatok Helytelen a piaci versenyt bűnbakká tenni: nem a versenyt kell korlátozni, hanem a prudenciális szabályozást, és a tulajdonosi és menedzsment-felelősséget erősíteni. 17

18 A válság hatása a versenykörnyezetre A bankmentések versenytorzító hatása: egyedi mentések: nem csak átmeneti hatású versenysemleges bankmentő csomagok problémái A versenytorzítás mérséklése: normatív, piaci feltételű segítség (pl. likviditási hitelnyújtás biztosíték ellenében, piacinál magasabb kamattal) - kérdés: kellően hatásos-e az ilyen segítség? általános bizalomerősítő intézkedések (betétbiztosítási plafon emelése és kormánygarancia, garancia bankközi hitelekre) - nemzeti, közösségi szinten versenysemleges, de közösségen kívül nem (ld. KKE-bankok versenyhátránya) 18

19 A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (1) ár és jövedelemhatások Erősödő árverseny az ügyfélforrásokért (versenyhátránnyá vált a nagy finanszírozási gap) Erősödő verseny a jó hitelképességű ügyfelekért (kockázatmérséklés) Csökkenő hitel-, emelkedő betéti szpredek Szűkülő marzsok + romló jövedelmezőség 19

20 A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (2) piaci hatások Piaci átrendeződések: koncentráció erősödik, verseny gyengülhet válságkezelés: eszközkivásárlások, M&A-k csökkenő dinamika és profitabilitás M&A felgyorsul kockázatos kelet-európai piacok átértékelődése EM-ek kockázati felára tartós lehet A verseny terepe módosulhat határon átnyúló, tőke- és költségkímélő értékesítések fióktelep, e-banking, ügynökök (fiókhálózat helyett) Versenyszabályozás módosulhat állami segítségnyújtás átértékelése (gyengítő hatás) versenykorlátozásra késztetést adhat a válság (erősítő hatás) 20

21 Köszönöm a figyelmet! 21