A pénzügyi válság és a lakossági banki piac

Átírás

1 Postások Szakmai Egyesülete Szakmai nap A pénzügyi válság és a lakossági banki piac Budapest, Sagyibó Dávid Erste Bank Hungary Nyrt. Postai Értékesítés, Igazgató

2 Tartalom 1. A válság előtt 2. A válság és következményei 3. A magyar lakosság megtakarítási szokásai 4. A Posta banki szolgáltatások változásai 2009-ben 5. Mit hozhat a jövő?

3 A válság előtt

4 A válság előtt stabil növekedés a bankszektorban Figyelemre méltó növekedés a régióban 80% 60% 40% 20% 0% 80% 60% 40% 20% 0% Hitelek 26% 63% 20% 54% 16% 35% 19% 20% 18% 24% 15% 16% CZE HUN ROM SK Betétek 41% 29% 19% 12% 9% 10% 9% 10% 10% 15% 12% 14% CZE HUN ROM SK A gazdasági felzárkózás következtében folyamatos növekedés a válság előtt A hiteloldali növekedés magasabb 15% 12,6% 13% 11% 9% 7% Stabil mérlegminőség (példa: Magyarország) A bankszektor nem problémamentes hiteleinek aránya a teljes állományhoz, negyedév 11,4% Alacsony penetráció A pénzügyi közvetítés mélysége még nem érte el a nyugat-európai szintet Az ügyfélhitelek GDP-hez mért aránya jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől (CZE: 56%, HUN: 59%, SVK: 47%, ROM: 41% vs. Nyugat-Európa: 193%) A banki kapcsolatokkal rendelkezők aránya alacsonyabb (HUN: ~60%, AUT: >90%*) 9,1% 7,4% 11,5% *Forrás: GfK, 2006-os adatok. 10,0% 7,9% 5% A bővülést nem kísérte a hitelek minőségének romlása

5 Válság előtt a fejlődés jellemzői a régióban Lakossági és vállalati hitelnövekedés 100% 80% 60% 40% 20% 0% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági hitelek növekedése 84% 35% 82% 39% 30% 21% 44% 26% 24% 28% 31% 25% CZE HUN ROM SK Vállalati hitelek növekedése 21% 17% 49% 37% 14% 31% 14% 19% 19% 12% 11% 13% CZE HUN ROM SK A lakossági hitelezés növekedése felülmúlta a vállalati hitelek emelkedését A fejlődés jellemzői A felzárkózási folyamat következtében jelentős hitelbővülés A gazdasági növekedés kiemelkedő volt a régióban (kivéve Magyarországét ) Olcsó források, kiemelkedő likviditás Alacsony penetráció miatt nagyobb tér a növekedésre Egyre innovatívabb termékek bevezetése főként a lakossági szegmensre jellemző A vállalatoknál ez már korábban bekövetkezett Pl: befektetési alapok, bankkártyák stb. Erősödő piaci verseny Kezelhető kockázati költségek A devizahitelek elterjedése és a bőséges likviditás miatt a külső eladósodottság megnőtt (Magyarország, Románia)

6 A válság és következményei

7 A válság őszi hulláma minden addiginál erősebb Az USA-ban kezdődött válság Piaci turbulenciák az USAban Sub-prime válság ben május-június: a piaci bizalom helyreállni látszott ősz: "visszaesés" Nagy amerikai biztosítók, jelzálogfinanszírozók csődközeli állapota, AIG államosítva, Merrill felvásárolva, és Lehman "Chapter 11" csődvédelem, azóta felvásárlás ami az EU-ra gyorsan átterjedt Közvetlen hatások: Az EU-s pénzintézetek közvetlen érintettsége korlátozott volt a fertőzött, strukturált termékekből azonban vásároltak Állami segítségek, tőkeinjekciók (HSBC, Barclays, Royal Bank of Scotland, BNP, SocGen) Közvetett hatások: Bizalomvesztés Likviditás szűkülése Likviditási ár növekedése majd a hazai bankszektort is elérte Közvetlen hatások: A válságnak a magyar bankszektorra nem volt közvetlen hatása A hazai bankoknak egyáltalán nem, az anyabankjaiknak pedig csak érintőlegesen volt kitettségük a veszélyes termékek piacán (amerikai jelzálogfedezetű derivatív termékek, izlandi bankok, Lehman Brothers felé való direkt kitettség) Közvetett hatások jelentősek

8 Globális válság a játékszabályok alapjaiban változtak a régióban A válság hirtelen változásokat hoz és a bankok működési feltételei alapjaiban változnak 150% 140% 130% 120% Régiós devizaárfolyamok alakulása (azonos bázison) EUR/HUF EUR/CZK EUR/PLN EUR/RON Extrém kockázatkerülés A likviditás kiszárad Már nem lehet nagy volumenben, olcsón a piachoz fordulni 110% 100% % EUR/HUF árfolyam és magyar 5 éves CDS felár Bps EUR/HUF 310 HU 5y CDS Később A hitelportfolió kockázatossága megnő Növekvő tőkeigény Veszteségek egyes bankoknál Állami segítség Bizalomhiány

9 A válság hatásai a bankszektorra Magyarországon A válság egy stabil bankrendszert ért el A bankszektor tőkeellátottsága kiváló % 14 11,1 10,7 11,0 11, , Q 2009 Forrás: PSZÁF, részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója Likviditási helyzet megfelelő Az anyabank likviditásától és hajlandóságától függ! Az IMF hitel stabilizáló hatása a bankok erősítésére is 12,3 1H 2009 Devizahitelek elterjedtsége Az egyik fő aggodalmat a devizahitelek jelentős elterjedtsége jelentette Mrd Ft Vállalati Lakossági Devizaarány (jobb) 0 0% 2004 Q Q Q Q4 A növekedést 2004-től főként a devizahitelezés hajtotta 60% 40% 20% Kritikus tényezők, melyeknek a válság hatására megnőtt a szerepe: Likviditáskezelés, forrás oldali tényezők Kockázatkezelés Tőkehelyzet A válság hatásai már látszanak A céltartalékképzés mértéke már látványosan nőtt szektorszinten Mrd Ft / negyedév Prudens kockázatkezelési gyakorlat

10 A válság hatásai a bankszektorra Magyarországon Jelentősen változott a hazai jelzáloghitelezés

11 Jelenlegi helyzet a régióban Jelentősen megváltozott tényezők A likviditás továbbra is drága A tőkehelyzet kiemelkedő szerepe A szabályozó hatóságok pontos szándékát nem látjuk még (tőke, devizahitel-reguláció) A hitel/betét arány felértékelődött Állami szerepvállalás kérdése A válságot követő állami szerepvállalás, tulajdoni szerep felerősödése USA-ban és Európában Állam, mint tulajdonos Állam, mint szabályozó A kockázatkezelés fontossága megnőtt A nem teljesítő hitelek állománya jelentősen emelkedett, az ezekre képzett tartalékok szerepe ( NPL coverage ) megnőtt Mit vesznek ebből át a régió országai? A céltartalék-képzés megnőtt, erőteljes hatással van a profitabilitásra

12 Jelenlegi helyzet Magyarországon Jelentősen megváltozott tényezők Továbbra is magas forintkamatok a drága likviditás mellett A hitel/betét arányt nem lehet figyelmen kívül hagyni a hitelezésnél Itthon a betétverseny a bankok között rendkívül erős A külső bizalom helyreállítására tett lépések Magyarországon Magatartási kódex A hitelezés általános elveit rögzíti a túlzott kockázatvállalás fékezésével javítaná a bizalmat Devizahitelezés, svájci frank hitelezés (fogyasztóvédelem) A nem teljesítő hitelek állományára képzett tartalékok szerepe ( NPL coverage ) felértékelődött Erőteljes hatás a profitabilitásra Makro szituációnak tovább kell javulnia, a fenntartható adósságpályára helyezve a hangsúlyt A külső- és belső egyensúly javulása A gazdaság potenciális növekedésének javítása

13 A magyar lakosság megtakarítási szokásai 2009.

14 Tanulmány a megtakarítási szokásokról Reprezentatív felmérést augusztusában (osztrák Erste Sparkasse, IMAS International) A kutatás területei: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szerbia, Románia, Ukrajna Minta: 6 országban közel ember A kutatás tárgya: megtakarítással kapcsolatos attitűdök, megtakarítási formák, megtakarítási szokások, megtakarításokkal kapcsolatos jövőbeli várakozások

15 A takarékoskodás szükségessége Takarékoskodást nagyon fontosnak tartók aránya Megtakarítással rendelkezők között az előtakarékossági célú megtakarítók aránya 60% 81% 84% 49% 42% 59% 56% 34% 33% 24% 34% 11% Magyarország Ausztria Románia Szerbia Ukrajna Csehország Magyarország Ausztria Románia Szerbia Ukrajna Csehország Forrás: Erste Group-IMAS International

16 A havi átlagos megtakarítás összege Havi átlagos megtakarítás összege Havi megtakarítások összegével való elégedettség % 54% % 26% 22% 7% Magyarország Ausztria Románia Szerbia Ukrajna Csehország Magyarország Ausztria Románia Szerbia Ukrajna Csehország Forrás: Erste Group-IMAS International

17 Megtakarítási cél - Magyarország Biztonsági tartalék célú megtakarítások Vásárlási célú megtakarítások 73% 32% 59% 13% 11% Váratlan eseményekre tartalékolás Előtakarékossági célú megtakarítás Közepes és nagyobb dolgok vásárlására, lakásfelújításra Jövőbeni egyéb vásárlásra Üdülésre, nyaralásra Forrás: Erste Group-IMAS International

18 A megtakarítások mértékére vonatkozó várakozások Jövőbeni megtakarítások mértékére vonatkozó várakozások (5 éves távlatban) 56% 30% 13% Inkább többet Körülbelül ugyanannyit Inkább kevesebbet Forrás: Erste Group-IMAS International

19 Általános megállapítások Magyarországon a megtakarítási termékek közül bankbetétben tartják a legtöbb pénzt. A lekötött betétek állománya megközelítőleg kétszer akkora, mint a magán-és önkéntes nyugdíjpénztárak által kezet vagyon, vagy a befektetési alapok által kezelt vagyon. A befektetési alapokról általánosságban elmondható, hogy a válság és az attraktív akciós betéti kamatok hatására az ügyfelek megtakarításaik egy részét átcsoportosították, és az árfolyamhatás is csökkentette az alapok vagyonát. A csökkenő kamatkörnyezetben a trend fordulni látszik, a legnépszerűbb alapok a tőkevédett pénzpiaci alapok. Forrás: Erste Group-IMAS International

20 A posta banki szolgáltatások változásai 2009-ben

21 A Posta banki szolgáltatások céljai Új számlák értékesítési aktivitásának növelése Célok Lépések Posta Vállalkozói Számlacsomagok Értékesítést támogatása ügyfélakciókkal Meglévő forrásállomány megtartása, növelése külső forrásokból. Versenyképes árazás, egyszerű termékkonstrukciók További kiegyensúlyozott értékesítési Igénylési és árazási módosítások teljesítmény eszköz oldalon (Személyi kölcsön, Hitelkártya)

22 Folyószámlák értékesítési környezete A kereskedelmi bankok kínálatában akciós számlacsomagok (pl. alacsony vagy 0Ft-os számlavezetési díj, havi néhány alkalommal ingyenes készpénzfelvétel, stb.) Feltétel: ügyfélaktivitás (feltételek nem teljesülése esetén rendkívül magas számlavezetési díj) Kapcsolódó szolgáltatások összetett árazása (pl. SMS szolgáltatás, éves bankkártya díjak, stb.) Az ügyfelek a kedvezményeket keresik Posta Elektronikus Számlacsomag - ingyenes bankkártya! Posta Folyószámla aktivitáshoz kötött kedvezménycsomag (számlavezetés, csekk, SMS kártyaőr)! Posta Nyugdíjszámla díjmentes nyugdíj kézbesítés (ingyenes készpénzhez jutás), társtulajdonos lehetősége (feleződő költségek) Ügyfélkedvezmények: Ingyenes számlavezetési lehetőség 2009-ben (minden számlatípusra), továbbá első éves bankkártyadíj elengedése (Posta Nyugdíjszámla)

23 Megtakarítások helyzete A kereskedelmi bankok magas kamattal kínált betéti ajánlatokkal jelentek meg jellemzően 2 vagy 3 hónapos akciós kamatok Jegybanki alapkamat csökkenés (év eleje: 10,00%, jelenleg: 7,00%) További csökkentés várható év végéig A banki kamatok várhatóan követik a jegybanki kamat alakulásának tendenciáit a jövőben is Az ügyfelek megtakarítási preferenciájában meghatározóbbá válnak a bármikor hozzáférhető, vésztartalékként is szolgáló megtakarítások Megtakarítások folyamatos, versenyképes árazása

24 Hiteltermékek értékesítési környezete A kereskedelmi bankok hitelexpanziója mérséklődött, néhány bank esetében drasztikus lépések figyelhetők meg (pl. deviza alapú finanszírozás megszüntetése) Az ügyfelek döntésében egyre hangsúlyosabban szerepel a hitelhez történő hozzájutás feltételrendszere (sok esetben már nem az árazás a döntő szempont) Posta banki szolgáltatások - enyhe szigorítások: Előre szűrhető KO kritériumok változtatása (2009. május 04.) Kamatmódosítás (2009. augusztus 01.)

25 Mit hozhat a jövő?

26 Mit hozhat a jövő? A növekedési aranykor vége A hitel- és betétnövekedés korábbi üteme egy ideig biztosan nem tér vissza A gazdasági növekedés alacsonyabb szinten konszolidálódik A likviditás drága marad A tőkehelyzet kiemelkedő szerepe fennmarad A kockázati költségek továbbra is magasak maradnak A fenti tényezők magas hitelárazást jelentenek A banki termékeken belül nő a fizetési szolgáltatások, vagyonkezelés stb. súlya de a növekedés a nyugat-európai szint felett lehet A penetráció továbbra is alacsony, várhatóan közelíteni fogjuk a nyugateurópai szintet A konvergencia-sztori is tovább folytatódhat Ki képes finanszírozni a gazdasági növekedést? Kiemelkedő fontosságú, hogy a külföldi tőke a régió melyik országát választja befektetései céljából és ez a bankszektorra is igaz ott lehet a régióban a válságot követően jelentősebb fejlődés a pénzügyi piacokon is, ahova a bankszektor szereplői tőkéjüket allokálják! Megfelelő környezet, szabályozási változások, jövedelmezőségi kilátások, országkockázat szerepe jelentős

27 Köszönöm a figyelmet!