SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ

Átírás

1 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ Készült Szentes Város Önkormányzata Közgazdasági Osztályán március - áprilisában

2 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2012. ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete április 26-i ülésére Szentes Város Önkormányzata évi gazdálkodásáról szóló beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény előírásait, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve Szentes Város Önkormányzata a évi gazdálkodására vonatkozó beszámolási kötelezettségét a szabályoknak megfelelően a Magyar Államkincstár felé határidőben teljesítette. A központi adatszolgáltatással egyezően, a jóváhagyott költségvetési rendelet, valamint a mellékleteiben részletezett előirányzatokhoz viszonyított teljesítésről, a beszámolási időszak gazdálkodásának tapasztalatairól szóló beszámoló elkészült, melynek alapján kérem, hogy a beterjesztett javaslatot megtárgyalni és az önkormányzat évi zárszámadási rendeletét megalkotni szíveskedjenek. Szentes, április 18. Szirbik Imre

3 2 Általános értékelés A beszámolási időszak gazdálkodását értékelve megállapítható, hogy évben számtalan, a korábbi évektől eltérő mértékben jelentkező probléma megoldásával kellett szembe nézni. Különösen az első félévben fokozottan jelentkezett a fizetőképességet veszélyeztető pénzhiány, a gazdasági körülmények negatív változásai miatti takarékoskodási kényszer. A hatékonyabb működés, a kapacitások jobb kihasználása érdekében teendő intézkedések megtételének szükségessége elodázhatatlanná vált. Komoly erőfeszítéseket igényelt a csökkenő forrásokból a feladatok megfelelő szintű ellátásának biztosítása, az önkormányzati feladatellátás folyamatosságának fenntartása, a működőképesség megőrzése. A évi önkormányzati gazdálkodást nagymértékben befolyásolták részben a külső, részben a belső tényezők. A makrogazdasági mutatók, az ország gazdasági helyzete az államháztartás egészét, illetve alrendszereit, ezen belül az önkormányzatok lehetőségeit is érintették. A források folyamatos szűkülése, a feladatok növekedése, a jogszabályok kiszámíthatatlan és állandó változása, a megoldásokat kereső folyamatos intézkedések hatványozottan érzékeltették hatásukat az önkormányzat elmúlt évi gazdálkodásában. A gazdasági környezet változása az önkormányzati feladatellátás különböző területein összetetten éreztette hatását, ami évben a helyi mozgástér további szűkülésével járt (bevételek csökkenése, kiadások növekedése), ezért évben sem lehetett számolni a feladatok ellátását lényegesen javító feltételek bővülésével évben az intézményi feladatok felülvizsgálatának szükségessége ismételten előtérbe került, melynek kapcsán olyan intézkedések végrehajtására kényszerült az önkormányzat, ami az intézményszerkezet megváltoztatását eredményezte. Ezen intézkedéseken túl továbbra is fontos feladat volt valamennyi területen a feladatellátás hatékonyságának növelése, a racionalitás előtérbe helyezése, a külső forrás lehetőségek maximális kihasználása. A pályázati lehetőségek kihasználásához kapcsolódó sajáterő biztosítása is jelentős terhet rótt a költségvetésre, viszont ezek pozitív hatása az ellátási színvonalban érzékelhető. A pályázati eredmények következtében férőhely, illetve létesítmény átadás miatti feladat bővülés a költségvetés terheit tovább növelte, így a gazdálkodásban, a források megteremtésében fokozódott a takarékoskodás szükségessége. Az év folyamán legfontosabb feladat volt minden körülmények között a kötelező, illetve felvállalt feladatok folyamatos ellátásához az alapvetően szükséges pénzügyi háttér biztosítása, ami elsősorban a likviditás fenntartásában, a jóváhagyott előirányzatok terhére történő folyamatos és felelősséggel vállalt kötelezettségek teljesítésében nyilvánult meg. A forráshiány, a bevételek és a kiadások eltérő ütemű teljesülése - miatt különösen az első félévben - komoly fizetési problémák jelentkeztek. A pályázati források utalásának több hónapos késése miatt a likviditási gondok a fizetési kötelezettségek teljesítésében folyamatosan feszültségeket okoztak. Az év első felében - a helyi intézkedések, a megszokottnál is nagyobb mértékű takarékoskodás ellenére - már a 185 millió Ft-os folyószámlahitel-keret teljes igénybe vételével sem volt mindig biztosítható az intézmények szakmai munkájához kapcsolódó folyamatos pénzellátás.

4 3 Előfordult, hogy a számlák kifizetése határidőben nem történt meg, ami a korábbi években nem jellemezte az önkormányzatot. A második félévben a helyi intézkedések, valamint a központi forrásból juttatott pótlólagos (ÖNHIKI) források segítségével a likviditást sikerült helyreállítani, így a második félévben jelentősebb folyószámlahitel igénybe vétele nélkül biztosítható volt a működőképesség és a vállalt kötelezettségek határidőben történő teljesítése. Folyószámlahitel igénybevételének alakulása évben , , , , , , , , , ,00 - január 1. február 1. március 1. április 1. május 1. június 1. Érték (Ft) július 1. augusztus 1. szeptember 1. október 1. november 1. december 1. Időszak A gazdálkodást folyamatában vizsgálva az állapítható meg, hogy a pénzügyi feltételek a fentiek miatt az előző évekhez képest tovább romlottak, mindannak ellenére, hogy a saját bevételek teljesítése, és ezen belül a működési költségvetés feladatainak megvalósítását szolgáló saját források aránya, tervezett összegének teljesítése kedvezően alakult. A fejlesztési célú bevételekben megmutatkozó lemaradás az eltérő időpontban elbírált és különböző módon finanszírozott pályázatok következménye. Az év első felében jellemző volt az elbírált és elszámolás szerint az önkormányzatot megillető támogatások kiutalásának késése, továbbá az elvégzett munkákért járó kifizetések teljes összegének (támogatás + önerő) folyamatos és több hónapon keresztül történő megelőlegezése (pl. június hónapban fennálló évben igényelt millió Ft megelőlegezett támogatás, illetve eft évben igényelt és ki nem utalt támogatás). Az év második felében a fentiek miatti problémák csökkentek, az év végén az elszámolt, de még ki nem utalt támogatás összege eft volt. Az önkormányzat évi költségvetését a Képviselő-testület eft működési, eft fejlesztési célú hitel igénybe vételével hagyta jóvá, ami azt jelentette, hogy a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a tervben jóváhagyott feladatok megvalósításához külső források igénybevételének tervezésére volt szükség. Az év során a fegyelmezett gazdálkodás, a helyben meghozott racionalizálási intézkedések eredményeként a működéshez csak az I. félévben került sor időlegesen folyószámlahitel igénybevételére és az év végére a forráshiányt sikerült kigazdálkodni. A fejlesztésekhez a korábban jóváhagyott keret teljes kihasználásán túl ( eft-nak megfelelő Euro kamatozású), az MFB hitelkeretből tervezett előirányzat 17,5 %-át kellett igénybe venni.

5 4 A gazdálkodás egészét értékelve megállapítható, hogy az önkormányzat általános gazdálkodási feltételei tovább romlottak, a lehetőségek szűkültek, az ellátási kötelezettség teljesítésében és a gazdálkodás vitelében összetetten és folyamatosan érzékelhetők voltak az általános gazdasági környezet negatív hatásai. A gazdálkodási paraméterek romlása, a működési költségvetés korlátozott volta ellenére a feladatellátás alapvető feltételei minden területen biztosítottak voltak. Az intézmények összességében a jóváhagyott költségvetési kereteken belül gazdálkodtak. Az indokolt és a feladatellátás szempontjából feltétlenül szükséges kiadások teljesítésén túl többletkötelezettség vállalására csak a többlet feladatokkal összefüggő többletbevételek (évközi nyertes pályázatok) terhére került sor. A fejlesztési feladatok teljesítését továbbra is a rendelkezésre álló források, a felvállalt fizetési határidők határozták meg, azonban nagy problémát jelentett az önkormányzat likviditási helyzetének olyan mértékű romlása, ami az első félévben a fizetési határidők be nem tartását jelentette. A évi terv teljesítése a fenti problémák ellenére összességében mind bevételi, mind kiadási oldalon összességében megfelelő. A működési körben a kiadások a költségvetésben jóváhagyottak szerint teljesültek, az intézmények tervezett feladatai összességében megvalósultak, az ellátási színvonal az elvárásoknak megfelelő volt. A fejlesztési célú bevételek teljesítése - a pályázatoknak a tervezettől eltérő elbírálási üteme miatt - lényegesen elmaradt a tervezettől, a kiadási előirányzatok felhasználása a faladatok megvalósításához igazodott. A bevételek elmaradása a feladatok megvalósítását nem akadályozta, a számadatokban megmutatkozó hiány többnyire a beruházások ütemének, illetve a támogatás kiutalások késésének a következménye. A beszámolási időszak gazdálkodását befolyásoló minden körülményt figyelembe véve felelős döntésekkel és gazdálkodással a kitűzött célokat összességében sikerült megvalósítani. A Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretein belül ellátott feladatok évben lényegesen nem változtak, a korábbi évekhez hasonlóan a vállalt feladatok végrehajtása folyamatos volt, a kötelezettségek teljesítésének feltételei biztosítottak voltak. Úgy a szakmai, mint a gazdasági eredmények a különböző területeken megmutatkozó ellátási színvonalban visszatükröződnek. A közoktatás területén az intézményfenntartó társulásokban ellátott feladatok eredményesek voltak (Nagytőke-Szentes óvodai intézményfenntartó társulás, Derekegyház Szentes, Nagytőke Szentes általános iskolai intézményfenntartó társulás). Valamennyi a kistérséghez tartozó településen folyamatos volt az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetősége is. A gyermekjóléti és szociális területen a gyermekek átmeneti otthoni, családok átmeneti otthoni ellátása zökkenőmentesen működött. A szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok keretében a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a hajléktalanok átmeneti elhelyezése, a hajléktalanok nappali ellátása és az idősek tartós bentlakásos intézményi ellátása folyamatos volt. Problémamentesen működött a Központi Orvosi Ügyelet, az ellátási színvonal javítása érdekében gépjármű cserére, eszközök beszerzésére került sor. A belsőellenőrzési feladatok ellátása a jóváhagyott terv alapján folyamatos volt. A Hatósági- Igazgatási Társulás a szentesi kistérségben előforduló szabálysértési és birtokvédelmi ügyekben rendszeresen eljárt.

6 5 1. A bevételi források és kiadások alakulása, kiemelve az EU-ból származó bevételek felhasználását Az önkormányzati szintű bevételek tekintetében megmutatkozó viszonylag alacsony, de az előző éveket meghaladó teljesítés oka a fejlesztési feladatok finanszírozásához átvett pénzeszközök (feladat átütemezés), valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek (tárgyi eszközértékesítés) elmaradása. mód. előir év év év teljesítés telj. mód. telje- telj. mód. teljesítés %-a előir. sítés %-a előir. Költségvetési bevételek , , ,00 A működési költségvetésben tervezett bevételek teljesítése a várakozásnak megfelelően alakult. Összességében a módosított terv szerinti teljesítés 101,32%-nak felel meg, az eredeti előirányzathoz viszonyított 27,17%-os bevételi többlet egy része a támogatások között megjelenő, a szociális feladatokhoz év közben igénybe vehető központosított források kiutalásával, más része évközi feladat bővüléssel hozható összefüggésbe, de nem kis szerepe volt annak sem, hogy az önkormányzat saját bevételeit érintő intézkedései folyamatosak voltak, a lakosság teherbíró képességét figyelembe véve a díjemelések időben megtörténtek. Az önkormányzati egységes pénzalap bevételeinek összetétele, változása a teljesítési adatok alapján adatok eft-ban Megnevezés év év év index (%) teljesítés 2011./ /2010. Intézményi működési bevételek ,30 103,83 Sajátos működési bevételek ,23 107,14 Költségvetési támogatások ,67 105,47 Felhalm. és tőkejell. bev ,16 88,80 Átvett pénze.,támog ért.bev ,89 87,74 Kölcsönök visszatérülése ,32 170,07 Költségvetési bevételek összesen: ,58 101,91 külső finanszírozás bevételei (hitelek, államkötvény értékesítés) ,85 32,86 Belső finanszírozás bevételei (pénzmaradvány) ,45 87,12 Korrekciós tételek ,69 102,44 Összesen: ,23 94,78 A bevételeket jogcímenként elemezve megállapítható, hogy a teljesítési adatokban az évek közötti változás számos külső és belső befolyásoló tényező következménye. Míg a működési, illetve a sajátos működési bevételek mértéke helyi döntéssel befolyásolható, úgy a támogatások és az egyéb források megállapítására, változtatására az önkormányzatnak alig, illetve nem volt lehetősége. telj. %-a

7 6 A fentiekből kitűnik, hogy a saját bevételek a helyi döntések meghozatala eredményeként folyamatosan növekedtek. A támogatások értékelésénél pedig figyelembe kell venni a mutatószám változások hatását. A felhalmozási és a tőke jellegű bevételek, valamint az átvett pénzeszközök jogcímen realizált bevétek mértékét az évente változó pályázati lehetőségek, a támogatások elszámolásának, a kiutalások ütemének folyamata befolyásolta. A zárszámadási rendelet 1. számú mellékletében kimutatott bevételek számadatait az alábbiak indokolják. I. Működési bevételek teljesítése Az intézményi működési bevételek a közhatalmi bevételek körébe tartozó hatósági eljárási jogkör gyakorlása során, igazgatási szolgáltatási díj címén beszedett összegeket, továbbá az intézmények alaptevékenységéhez kapcsolódó bevételeket, az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásokért fizetett díjakat, az ÁFA bevételeket tartalmazzák. Az intézményi működési bevételek az eredeti előirányzatokat tekintve összességében 142,88 %-ra teljesültek. A módosított előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 93,63 %-nak felel meg. Lemaradás különösen az ÁFA bevételek tekintetében jelentkezik. Az egyéb saját bevételek tervezett és teljesített adatai között megmutatkozó lényeges eltérés ( eft), hogy év közben olyan beruházási munkák elvégzésére került sor (a csatornázással, a hulladéklerakó építéssel összefüggő feladatok megvalósítása), melyek elvégzésére a Városellátó Intézmény kapott megbízást, így az intézmény tervezett bevételei között a leszámlázott érték csak év közben kerülhetett számításba vételre. Ezzel összefüggésben az intézmény kiadásai is megnövekedtek, ami a költségvetés módosítását igényelte. Az önkormányzat által beszedett adóbevétel három jól elkülöníthető részből tevődik össze. Egyrészt a helyi adókból, melyek bevezetéséről és az alkalmazott adómértékről az önkormányzat képviselő testülete dönt (építményadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó), másrészt az átengedett központi adókból (gépjárműadó, termőföld bérbeadás utáni jövedelemadóból) melyek az ország minden önkormányzatánál kötelezően, törvény alapján működtetett adónemek, harmadrészt pedig az önkormányzati adókhoz kapcsolódó pótlékokból, bírságokból és díjakból. E három részből a legnagyobb arányt képviselik együttesen a helyi adók, míg a legalacsonyabb bevételt mind összegében, mind arányában a pótlék, bírság és díjbevétel jelenti évben a helyi adókból származó bevételek teljesítése kedvezően alakult, összességében az eredeti előirányzathoz viszonyított 14,58 %-os többletbevétel az adózók tevékenységi körével (import-árfolyam nyereség), illetve a behajtási munka eredményességével hozható összefüggésbe. A bevételek együttes összege a évi visszaesés után folyamatos emelkedést mutat, ami egyrészt az adó mérték emelésből (idegenforgalmi adó, építményadó), másrészt a kedvezményezettek számának csökkenéséből, harmadrészt a vállalkozások árbevételének pozitív irányú változásából ered. Helyi adó bevételek alakulása (eft) Építményadó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Helyi adók összesen

8 Helyi adók alakulása 2011.december 31-i állapot szerint (eft) Előirányzat (eft) Teljesítés (eft) Teljesítés (%) Megoszlás (%) Építményadó ,64 9,91 Kommunális adó ,19 3,78 Idegenforgalmi adó ,08 0,41 Iparűzési adó ,64 85,90 Helyi adók összesen ,58 100, Építményadó Előirányzat (eft) Kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Teljesítés (eft) Építményadóban Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2010.(XII.31). számú rendelete alapján a település vállalkozási tevékenységet szolgáló épületei két zónába kerültek besorolásra. Az I. zóna az ipari park Északi-zónájának keleti része, a Keleti-zóna keleti része, a Déli-zóna keleti és déli része, továbbá az elkerülő út nyugati oldalán elhelyezkedő területek, itt az adó mértéke 20 Ft m 2. Ezek azok a területek ahová az önkormányzat befektetőket, munkahelyet teremtő beruházásokat vár évben 2 gazdasági társaság, összesen 1783 m 2 alapterületű ingatlana után fizetett építményadót ezzel az adómértékkel. A II. zóna tartalmaz minden egyéb területet. Az adó mértéke itt 550 Ft négyzetméterenként azzal az adóalanyok számára kedvező kitétel, hogy a vállalkozási célt szolgáló épületek alapterületének első 30 m 2 -e után számított adót nem kell megfizetni, mert annak mértéke 30

9 8 m 2 -ig 0 Ft. Ezzel a döntéssel elsősorban a kisvállalkozások adóterheinek könnyítése volt a cél. A településen alkalmazott legmagasabb Ft/m 2 - adómérték a helyi adókról szóló évi C. törvényben meghatározott törvényi maximum ,1 Ft/m 2-34,81 %-a A beszámolási időszakban az adótárgyak közül az oktatási- és szociális intézmények 4557 m 2 alapterületre, költségvetési szervek és egyházak m 2 alapterületre, növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódóan többnyire vállalkozások m 2 alapterületre, mentesülnek az adó megfizetése alól a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény ilyen irányú rendelkezésének megfelelően. Helyi rendelet alapján, az adóköteles adótárgyak első 30 m 2 -e utáni alapterületre, mindösszesen m 2 -re jár mentesség. Az adóköteles alapterület összesen m 2. Az adótárgyak összes alapterületének megoszlása építményadóban kategóriánként 2011.évben (m 2 ) ; 31,81% 4557; 0,56% ; 21,16% 24288; 2,96% ; 43,51% okt.szoc.intézmény kv-i sterv, egyház növ.term. Állattenyész 30 m2 alatti terület adóköteles Építményadóból a 2011-es adóévben a helyi adóbevétel 9,91 %-a származott, melynek 92,93%-át jogi személyek, a fennmaradó 7,07%-át magánszemélyek fizették meg. A 2011.évi előirányzat eft volt, melyre eft érkezett, így a teljesítés 103,64 %. Magánszemély kommunális adójában azt az adóalanyt terheli adókötelezettség főszabályként, akinek tulajdonában, haszonélvezetében, illetve bérletében kül- vagy belterületi ingatlan (lakás, telek, egyéb ingatlan) van. A tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában kötelesek az éves adót megfizetni, melynek összege január 01. óta belterületen Ft, külterületen Ft adótárgyanként. Ezek az adómérték szintek jóval alatta maradnak a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvényben meghatározott ,7 Ft-os maximális lehetőségnek évben az éves kivetett adó összege eft volt. 70 éven felüliként alanyi mentességet kapott 2409 fő eft összegben, csatornázás kapcsán 836 adózó részesült még ideiglenes mentességben eft értékben, továbbá I-II. csoportba tartozó munkaképesség csökkenés okán, vagy az egy szobában lakók magas száma miatt, illetve külterületi közművesítetlen lakásként további 933 tulajdoni rész, 3348 e Ft összegben.

10 9 Magánszemély kommunális adója kivetés megoszlása 2011.évben (Ft) Jogcím Kivetett (Ft) Megoszlás (%) Adóköteles ,22 70 éven felüli mentes ,47 Csatorna kedvezmény miatt mentes ,12 Rokkant/szobaszám/külterületi lakás okán mentes ,19 Magánszemély kommunális adója kivetés megoszlása 2011.évben (Ft) 70 éven felüli mentes Csatorna kedvezmény Rokkant/szoba szám/külterületi lakás Adóköteles évben fő adóalany db adótárgya (tulajdoni része) szerepelt az adóhatóság nyilvántartásában, melyből 1412 db (9,00%) külterületi, db (91,00%) belterületi besorolású. A külterületi ingatlanok együttes kivetett éves adója 2731 eft (5,77%), a belterületi ingatlanoké eft (94,23%) Az éves kivetés megoszlása külterület-belterület viszonylatban 2011.évben (Ft) Belterület 94,23% Külterület 5,77% Magánszemély kommunális adója 3,8 %-os arányt képvisel a helyi adó bevételekben. Az éves eredeti előirányzatként meghatározott eft-tal szemben eft befizetés érkezett, így a teljesítés 105,19 %-os. Idegenforgalmi adóban megjelenő bevétel a településen - nem állandó lakosként - eltöltött vendégéjszakák után fizetendő adóból ered, melynek mértéke 300 Ft/fő/éj. Az adó településen alkalmazott mértéke a helyi adókról szóló évi C. törvény szerinti 431,1 Ft-os felső határ 69,59 %-a. A beszedett idegenforgalmi adó mindösszesen 0,41%-ban járul hozzá a helyi adókból származó bevételhez, ugyanakkor a központi költségvetés minden beszedett forint mellé további 1,50 Ft-ot biztosít évben 17 bejelentkezett szállásadó (8 jogi személy, 9 magánszemély) szedett be vendégeitől és fizetett be az önkormányzati adóhatósághoz az eltöltött vendégéjszakák után idegenforgalmi adót, összesen eft összegben, melynek 78,07%-át jogi személyek

11 10 21,93%-át magánszemélyek által üzemeltetett szálláshelyeken fizették meg a vendégek. Az eredeti előirányzat eft-os összege eft-ra teljesült, a lemaradás oka nagy valószínűséggel a évi szezon rapszodikus időjárásával összefüggésben a vendég szám csökkenésben keresendő. Helyi iparűzési adóban az adó mértéke - mint az önkormányzatok többségénél - megegyezik a törvényben felső határként meghatározott 2 %-kal. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentességet élveznek azok a vállalkozások, amelyek árbevétele az adóévben vállalkozási szinten nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot évtől adókötelezettség terheli mind az állandó, mind az ideiglenes jellegű tevékenységet. Állandó jellegű tevékenységnek számít, ha a vállalkozó az önkormányzat területén székhellyel, telephellyel, vagy a tevékenység végzésére alkalmas egyéb üzleti létesítménnyel rendelkezik, vagy ha a településen végzett tevékenysége az adóévben meghaladja a 180 napot. Adózás szempontjából ideiglenes a tevékenység akkor, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de nem éri el a 180-at. Ideiglenes működés esetén az adó napi általányban fizetendő, mértéke 5000 Ft/nap. A helyi iparűzési adó teremti meg az önkormányzat által bevezetett helyi adókból származó bevétel 85,9%-át, melyből az ideiglenes tevékenység után fizetett összeg mindössze 310 eftot tesz ki, és két adózót érint. A beszámolási időszakban 3817 vállalkozó/vállalkozás szerepet a nyilvántartásban, melyből 1739 jogi személy (45,56%), 2078 fő pedig magánszemély (54,44%). Iparűzési adó alanyainak összetétele 2011.évben Magánsz. 54,44% Jogi 45,56% A bejelentkezett adóalanyok közül 2110 volt egyben adófizetésre is kötelezett 1110 jogi személy (52,61%) és 1000 fő magánszemély (47,39%) - mert árbevételük meghaladta a 2,5 millió forintos adómentes határt. A mentesek 36,84%-a (629 adózó) jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, 63,16 % (1078 adózó) pedig magánszemély.

12 11 Helyi iparűzési adó alanyainak megoszlása évben (fő) mentes; 629 adóköteles; 1110 jogi mentes; 1078 adóköteles; 1000 magán Az iparűzési adó bevétel a évi magas teljesítés után a gazdasági és pénzügyi válság hatására évben visszaesett, majd a évi kismértékű növekedés után évben már számottevő emelkedést mutatott, melyben jelentős összeget képviselt az adóévben feltöltési kötelezettség teljesítése miatt az év utolsó napjaiban megfizetett - a tervezéskor előre pontosan nem becsülhető - 95 millió forint. Az iparűzési adó bevétel alakulása években adatok eft-ban év év év év év Iparűzési adó Az önkormányzati adókhoz kapcsolódó pótlékokból, bírságokból tervezett bevétele a tervezetten felül teljesült. A eft előirányzattal szemben eft realizálódott. Ezen bevételek alakulása mindig az adófizetők befizetési és bevallási határidőkhöz való viszonyát, illetve fizetési képességét, és fizetési készségét is jellemzi. Ugyanakkor befolyásolja a jegybanki alapkamat mértéke, a lefolytatott behajtási cselekmények eredményessége, illetve a behajtás eredményeként beérkező befizetések adónemek közötti teljesítési sorrendje is. Az átengedett központi adók között az o SZJA helyben maradó rész (40%) o jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló SZJA (8%) o gépjárműadó (100%) o termőföld bérbeadásából származó jövedelemadója (100%) o környezetvédelmi bírság (30, illetve 100%)

13 12 o szabálysértési pénz-és helyszíni bírság (100%), illetve o a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság (30%) összege került megtervezésre. A központi költségvetésből származó bevételek (SZJA helyben maradó rész, jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló SZJA) kiutalása a jogszabályban foglaltak szerint és ütemben kiutalásra került. Gépjárműadóban az adó mértékét a többször módosított évi LXXXII. tv. határozza meg, országosan, egységes mértékben. Az egyes önkormányzatok sem az adó mértékében, sem a törvényben meghatározottakon túl további kedvezmények nyújtásában nem dönthetnek. A bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg, azt központi költségvetés részére elvonni nem lehet. Az adótárgyak összetétele - kor, évjárat, teljesítmény folyamatosan változik, ami kismértékben, de hatással van a befizetett adó összegére is. Gépjármű adóbevétel alakulása években (eft) A járművek a törvénynek megfelelően típusonként három adózási kategóriába sorolhatóak: teljesítmény alapján adózók, önsúly+raksúly 50%-a alapján adózók, és önsúly alapján adózók. Kategóriák db % Teljesítmény alapján adózik ,85 Önsúly + raksúly 50%-a alapján adózik ,16 Önsúly alapján adózik 115 0,99 Összesen ,00 Önsúly + raksúly 50%-a alapján adózik 25,15% Önsúly alapján adózik 1,00% Teljesítmény alapján adózik 73,85%

14 13 1. Teljesítmény és a jármű korának függvényében adóznak a személyszállító járművek (személygépkocsi, motorkerékpár). A gyártási évben és az azt követő három évben 345 Ft/kW, a gyártási évet követő 4-7. évben 300 Ft/kW, a évben 230 Ft/kW, a évben 185 Ft/kW és a 16. évtől kezdődően 140 Ft/kW az adó mértéke. A december 31-i állapot szerint 8604 db személyszállító jármű, ebből 8043 db személygépkocsi és 561 db motorkerékpár szerepelt az adóhatósági nyilvántartásban. Jármű neme db Kivetés (Ft) Személygépkocsi Motorkerékpár Teljesítmény szerint összesen Tehergépjárművek esetében az adó alapja az önsúly és a raksúly 50%-ának együttes összege. Az adó mértéke fő szabályként az adóalap miden megkezdett 100 kg-ja után 1380 Ft. Amennyiben a jármű légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű, útkímélő tengellyel ellátott, az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után, 1200 Ft évben 2931 db jármű adózott önsúly + raksúly 50%-a alapján, melyből légrugós mindösszesen 135 db volt. Az adóztatott tehergépjárművek száma 1414 db a pótkocsik és utánfutóké összesen 1517 db. Jármű neme db Kivetés (Ft) Tehergépjármű Pótkocsi Utánfutó Önsúly+raksúly %-a szerint Önsúly alapján adózik az autóbusz, a lakóautó és a nyergesvontató, az adó mértéke azonos a tehergépjárműveknél alkalmazott 1380 Ft/100 kg, légrugós járművek esetén 1200 Ft/kg mértékekkel. Jármű neme db Kivetés (Ft) Vontató Autóbusz Lakóautó Önsúly szerint összesen évi tervszám eft-ban került meghatározásra, amelyhez képest a beszámolási időszakban eft realizálódott, így teljesítés 100,23 %. A termőföldbérbeadás utáni jövedelemadóból beszedhető összeg nem számottevő, így eredeti előirányzat évek óta nem kerül tervezésre. A keletkezett bevétel 270 eft, ami olyan adóalanyoktól származó befizetés, amelyeknél valamilyen okból nem áll fenn a mentesség feltétele, vagyis nem rendelkeznek olyan bérbeadási szerződéssel, melynek időtartama az 5 évet meghaladja.

15 14 Az egyéb bírságok között tervezett eft előirányzattal szemben eft folyt be, melyből a helyszíni bírság eft, a közigazgatási bírság önkormányzatot megillető része eft, eljárási bírság 265 eft, a rendőrség által kiszabott bírság eft, önkormányzat által kiszabott bírság 639 eft volt. A környezetvédelmi, építésügyi bírságok tervezett összege - mivel a szabályszegések, és azok pénzügyi vonzata előre nem prognosztizálható - tapasztalati adatokra épült. Az év végéig ezeken a jogcímeken összesen eft bevétel folyt be. Környezetvédelmi bírságot 5 vállalkozás fizetett, melyből az önkormányzatnak eft bevétele származott. Építésügyi bírság címén 337 eft bevétel realizálódott, ami 10 magánszemély szabályszegéséhez kapcsolódott. Az egyéb sajátos bevételeken belül talajterhelési díjat az a fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. A díjfizetés alapja az adott évben kiszámlázott vízmennyiség, csökkentve a mindenki számára igénybe vehető 10%-os mértékű locsolási kedvezménnyel, illetve igazolás alapján a vízvezeték meghibásodás miatt elfolyt víz és az elszállíttatott szennyvíz mennyiségével. Az egységdíj 120 Ft/m 3, felszorozva a településre alkalmazandó 1,5-szeres érzékenységi szorzóval, melynek következtében az érintetteknek az elfogyasztott vízmennyiség után ténylegesen köbméterenként 180 Ft-ot kell fizetni. A díj mértéke évben nem emelkedett, így a beszedhető díj összege a tervezés során az előző évi mértéknek megfelelően került megállapításra. Számításba vettük azt a tényt is, hogy a rákötési lehetőséggel többnyire olyan ingatlan tulajdonosok nem éltek, akiknek pillanatnyi anyagi helyzete nem tette lehetővé a bekötést, tőlük a díj összegét is nehezen lehet beszedni. A évben benyújtott bevallások az adóévet megelőző év január 01. és december 31. között elfogyasztott vízmennyiséget tartalmazták, a benyújtási határidő a fogyasztás évét követő március 31. A díjfizetésre kötelezettek ezen időpontig tehettek eleget befizetési kötelezettségüknek késedelmi pótlékmentesen évben 711 fő nyújtotta be bevallását az előző évről. A évi bevallott, szolgáltatott vízmennyiség m 3 volt, melyből igazolás alapján levonásra került 1261 m 3 csőtörés következményeként elfolyt víz, továbbá locsolási kedvezményként 3217 m 3, illetve számla alapján levonásra került 355 m 3, így a díjfizetés alapja m 3 volt. Talajterhelési díjjal érintett ingatlanok évi vízfogyasztása elfolyt 3,81% locsolási kedvezmény 9,71% díjköteles 85,42% elszállított szennyvíz 1,07%

16 15 A benyújtott 711 db bevallásból 101 db, évi 5 m 3 -nél kevesebb fogyasztásról szól. Ezek a mennyiségek többnyire olyan ingatlanokban képződtek, melyekben nem laknak életvitelszerűen, vagy idős, egyedülálló, alacsony jövedelmű emberek lakják, így a rákötésre valószínűleg a későbbiekben sem kerül sor. Évi 60 m 3 alatti fogyasztása 528 ingatlannak volt, melyből a fogyasztás és az igazolt havi jövedelem alapján mentességet élvez 104 fogyasztási hely. 183 fogyasztási helyen fogyott 60 m 3 -nel több víz, melyből 31 esetben 150 m 3 fölötti az éves fogyasztás. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2008.(V.01.) számú, a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelete alapján mentességet kaphat az a fogyasztó akinek éves fogyasztása nem haladja meg a 60 m 3 -t és havi jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét amely évek óta változatlan Ft. Helyi rendelet alapján biztosított mentességként Ft megfizetésére nem került sor. Összességében az eft-os előirányzat eft-ra 108,04%-ra teljesült. Az önkormányzati bérlakások, illetve a nem lakáscéljára szolgáló ingatlanok bérleti díjából eft (nettó) bevétel keletkezett. A lakbérhátralék évben eft-tal, az egyéb bérleti díjak hátraléka eft-tal nőtt. A kintlévőségek behajtása évről-évre nehezebb, mivel a bérlők többsége sem letiltható jövedelemmel, sem vagyontárggyal nem rendelkezik, a nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérlői esetében pedig gyakori a vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy csak részbeni teljesítése. II. Támogatások Az önkormányzat központi forrásból származó bevételei közül a felhasználási kötöttség nélkül járó normatív hozzájárulások kiutalása folyamatos volt, a teljesítés 100 %-os. Az eredeti előirányzatként tervezett összeg év közben mutatószám növekedés (Dr Sipos Ferenc Parkerdő Otthon férőhelybővítés miatti ellátotti létszámnövekedés) miatt efttal növekedett. Az állami költségvetésről szóló törvény 5. számú melléklete alapján a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok között elszámolt bevétel a közműfejlesztés ( eft), a nyári gyermekétkeztetés (4.146 eft), könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő (2.190 eft), képesség kibontakoztató felkészítés (Klauzál G., Koszta J., Deák F. általános iskolák, Központi Óvoda eft), helyi szervezési intézkedések ( eft), integrált fejlesztési rendszerben résztvevő pedagógusok (2.231 eft), helyi közösségi közlekedés (1.686 eft), továbbá bérkompenzáció ( eft) jogcímen nyújtott támogatást tartalmazza. A kötött felhasználású normatív támogatások között a közoktatást érintően a pedagógiai szakszolgálatot támogató normatíva, illetve a pedagógus szakvizsga és továbbképzés, továbbá az egyes pedagóguspótlékok támogatása került elszámolásra. Az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása igénylés és elszámoláshoz kötötten került kiutalásra. Az eredeti előirányzatként tervezett eft-tal szemben (szociális továbbképzés) a teljesítés eft. A növekmény az évközi elszámolások alapján az egyes jövedelempótló ellátásokat, a közfoglalkoztatást, segélyezést érintő központi támogatás együttes összege.

17 16 A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működéséhez, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez a költségvetési törvény 8. melléklete szerinti kötött felhasználású eft állami támogatás kiutalása folyamatos volt. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására benyújtott pályázat eredményeként az önkormányzat az igényelt eft-ból kétszeri kiutalással összesen eft támogatásban részesült. Ezen túlmenően a központi költségvetésből december 28-án eft került kiutalásra rövidlejáratú hiteltörlesztési támogatás jogcímen. A fenti két összeg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzat a fizetőképességét megtartsa, illetve fizetési kötelezettségeit határidőre teljesítse. A fejlesztési célú támogatások között az ár- és belvíz elleni védekezéshez eft, a Klauzál Gábor Általános Iskola felújításához eft, a Bölcsőde bővítéséhez eft, a belterületi belvízcsatorna rendszer felújításához eft központosított előirányzat került kiutalásra. III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Az önkormányzat évi költségvetésében tervezett a felhalmozási és tőkejellegű bevételeken belül a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből beszedett bevételek összege eft. Az önkormányzat e jogcímen tervezett bevételeinek teljesítése lényegesen elmarad a tervezettől, mivel az értékesítésre kijelölt ingatlanok iránti kereslet továbbra is alacsony. A pénzügyi befektetések között került elszámolásra az üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek körébe tartozó, a Szentes-Víz Kft által a szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetésével kapcsolatos eft-nak megfelelő bérleti díj. IV. Támogatásértékű bevételek Ezen források egy része a működési, más része a felhalmozási, fejlesztési feladatok megvalósításához nyújtott fedezetet. A támogatásértékű működési bevételek között az egészségügyi alapellátást finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított támogatások, illetve a Szentes Kistérség Többcélú Társulás és az önkormányzat intézmény rendszeréhez kapcsolódó feladat ellátáshoz kapcsolódó befizetések, továbbá a különböző pályázattal megvalósuló feladatokat támogató bevételek kerültek elszámolásra. A támogatásértékű felhalmozási bevételek között a Széchenyi Liget ökoturisztikai fejlesztéshez eft, erdősítési feladatokhoz 844 eft, multifunkcionális fénymásoló beszerzéséhez 890 eft (Művelődési Központ) támogatás, illetve a Derekegyházi Önkormányzat 550 eft-os hozzájárulása (Koszta J. Ált. Iskola Derekegyházi Tagintézmény korszerűsítés) került elszámolásra. Előző évi visszatérülések jogcímen kiutalt eft az állami költségvetéssel való évi elszámolás eredménye. V. Véglegesen átvett pénzeszközök A működési célra átvett pénzeszközök között többnyire az intézményi feladatokhoz kapcsolódóan különböző támogatóktól származó bevételek, illetve pályázatokkal összefüggő támogatások realizálódtak az alábbiak szerint:

18 17 - Központi Óvoda Tempus Közalapítvány 947 eft - Lajtha L. Zeneiskola Alapítványtól hangszerbeszerzés támogatására 110 eft - pályázat lakhatási és elhelyezkedési támogatása - Családsegítő Központ eft - Hajléktalan SK eft - Árpád Agrár Zrt-től Dózsa ház működéséhez támogatás 25 eft - TÁMOP pedagógusok továbbképzéshez tám.(szakszolgálat) eft - TÁMOP / támogatás Koszta J.Ált.Isk eft - TÁMOP pedagógusok továbbképzéshez tám.(deák F.Ált.Isk.) eft - Rendezvény támogatás - Terney B. Kollégium 307 eft - Gondozási Központ 98 eft - Szentesi Művelődési Központ 500 eft - 1% SZJA APEH-tól (Műv.Közp.) 46 eft - Görög Nemzetiségi Önkormányzat feladatalapú tám. 213 eft - HURO/0801/044 Eurorégiós Ifj. Központ tám eft - Közfoglalkoztatás szervezők támogatása eft - RFSC - Fenntartható teszt városok pályázati tám. 202 eft - TÁMOP / kompetencia alapú oktatás eft - TÁMOP / Egyenlő esélyért Szentesen eft - Commission Des Communautes - Kulturális Fesztivál tám eft műk. célra átvett pénzeszközök összesen: eft Felhalmozási célra átvett pénzeszközök jogcímen eft teljesült a beszámolási időszakban, ami az alábbi feladatok finanszírozását szolgálta: Lakosságtól közműfejlesztési hozzájárulás DAOP-pályázat Szentes Ipari Park általános infrastruktura és üzleti környezet fejlesztése Ady Endre utca 10. épület felújítása Bölcsőde felújítása, fejlesztése, kapacitás bővítés Klauzál Utcai Óvoda felújítása KÖZOP-pályázat Szarvasi úti kerékpárút építése Buszöbölrendszerek és buszvárók telepítése (Szentes, Derekegyház, Árpádhalom) Közösségi terek és információs pontok infrastruktúrális fejlesztése (Dózsa-ház bővítése, felújítása) Klauzál G. Ált. Isk. felújítása (Korszerű környezetben megújuló tudás) Kossuth utca, Nagyhegyszéli út, Szegvári út felújítása Intézmények fűtéskorszerűsítése Nagyörvény 53. akadálymentesítés Vecseri foki út és parkoló építés a fő-s Idősek Otthonához TIOP támogatással multimédia pályázat összesen: 467 eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft

19 18 VI. Támogatási kölcsönök visszatérülése Támogatási kölcsönök visszatérülése tételen elszámolt eft bevétel a Panel-program keretében nyújtott kölcsönből eft, a lakáshoz jutás támogatásából eft, szociális kölcsön törlesztésből eft, a munkáltatói kölcsön visszafizetésből 562 eft, a vállalkozók részére folyósított kamatmentes kölcsönből eft bevétel keletkezett. VII. Belső finanszírozás bevételei E bevételi jogcímen a beszámolóban a évi jóváhagyott pénzmaradvány igénybevétele került kimutatásra. A jóváhagyott maradvány terhére a kötelezettségek teljesítése az engedélyezésnek megfelelően történt. VIII. Külső finanszírozás bevételei A jogszabályokban előírtak szerint a beszámoló tartalmazza a működési bevételek és kiadások közötti különbségből adódó forráshiány miatti hitel, illetve önkormányzati saját forrás hiányában a tervezett feladatok megvalósításához szükséges felhalmozási célú hitel összegét. A működési költségvetés végrehajtása során a felelős és szigorúan takarékos gazdálkodás eredményeként sikerült a forráshiányt az év végére kigazdálkodni annak ellenére, hogy év közben a hiány mértéke esetenként meghaladta a 200 millió Ft-ot is. Az év folyamán az engedélyezett folyószámlahitel keret terhére történt ugyan igénybevétel (az év első felében időközönként a likviditás biztosításához a keret nem is volt elegendő), de az év végére a visszafizetés megtörtént. A költségvetésben jóváhagyott fejlesztési feladatok megvalósításához az MFB hitel keret terhére eft igénybevételét hagyta jóvá a Képviselő-testület. A pályázati lehetőségek változása, a feladatok módosulása, a megkezdett beruházások végrehajtási üteme miatt évben hitel igénybevételére volt szükség, ami az engedélyezett előirányzat 17,55 %-os felhasználását jelenti. Korrekciós tételeként - a szabályoknak megfelelően - a későbbiek során elszámolásra kerülő kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek forgalmát ( eft), a nyitó pénzkészletet ( eft), valamint a évi beszámolóban jóváhagyott pénzmaradvánnyal összefüggő költségvetési tételeket /túlfinanszírozás, pénzmaradvány elvonás ( eft), az alulfinanszírozás ( eft), pénzmaradvány igénybevétele ( eft) összegét, továbbá az év közi likvid hitel felvétel ( eft), illetve az intézményfinanszírozás ( eft) összegét, továbbá a december 31-i téves banki terhelés összegét/ tartalmazza a beszámoló. Az Önkormányzati szintű kiadások alakulása Az önkormányzat egész éves gazdálkodását a szűkülő állami és behatárolt saját forrás lehetőségek, a külső gazdasági környezet, továbbá a költségvetésben megfogalmazott feladatok megvalósításának kötelezettségéből adódó feladatok határozták meg. A évi pénzügyi feltételekben jelentős romlás következett be, a szűkös költségvetési keretek mellett napi finanszírozási problémák nehezítették a gazdálkodást és a feladatellátást. Nőtt a rendelkezésre álló források és a feladatellátás érdekében felmerülő kiadások közötti feszültség. Komoly gondokat okozott a gazdálkodásban nem csak a jóváhagyott feladatokhoz

20 19 az előirányzatok biztosítása, hanem a folyamatos pénzellátás, az önkormányzat működőképességének, likviditásának megőrzése. Mindezeket figyelembe véve alapvető fontosságú feladat volt a működőképes intézményhálózat fenntartása, a megkezdett beruházások, illetve az új pályázatok segítségével elindított beruházások megvalósításához az anyagi feltételek biztosítása. Az önkormányzati intézmények a évre tervezett szakmai feladataikat - a szűkös költségvetési keretek ellenére - megvalósították, folyamatosan teljesítették ellátási kötelezettségeiket, külső források bevonásával javították a szakmai munka tárgyi feltételeit. A feladatokhoz igazodóan megállapított költségvetési előirányzatok felhasználására a takarékoskodás, a hatékonyságra való törekvés volt jellemző, ami a kiadásokra fordított előirányzatok %-ában és összegszerűségében is megmutatkozik. A fejlesztésekre felhasznált keret mértékét a pályázatok elbírálásának üteme, illetve a beruházások műszaki készültsége befolyásolta. A költségvetésben jóváhagyott önkormányzati szintű kiadások alakulása ezer Ft-ban év év év módosított előirányzat teljesítés telj. %-a módosított előirányzat teljesítés telj. %-a módosított előirányzat teljesítés Megnevezés Kiadások - személyi juttatások , , ,67 - munkaadót terhelő jár , , ,36 - dologi kiadások , , ,78 - közüzemi , , ,99 - speciális célú támogatások , , ,34 - átadott pénzeszk., kölcsönök , , ,48 - támogatásértékű kiadások , , ,45 - felhalmozás, felújítás , , ,87 - tartalék hiteltörlesztés Összesen: , , ,93 Az önkormányzat összes kiadásai összegszerűségét tekintve az évek viszonylatában közel azonos értéket mutatnak. A kiemelt előirányzatok teljesítése közötti viszonylagos nagy szóródás a fejlesztések változó mértékével, az intézményi működés folyamatos racionalizálásával, a szervezeti intézkedések végrehatásával, a jogszabályok és az ellátottak létszámának, a szakmai tevékenység támogatottságának változásával hozható összefüggésbe. Az intézmények gazdálkodásának és feladatellátásának értékelése VÁROSÜZEMELTETÉS Az önkormányzat városüzemeltetési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan évben is a Városellátó Intézmény látta el. E feladatok elvégzésére fordítható pénzügyi források évrőlévre csökkennek, azonban a szűkülő források ellenére is elsődleges volt, hogy a közlekedés és a közlekedők biztonsága ne csökkenjen, a lakosság komfortérzete ne romoljon, a közterületek ápoltsága és gondozottsága jó benyomást keltsen a városba látogatókban is. telj. %-a