Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján március - áprilisban

Átírás

1 Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján március - áprilisban

2 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2013. ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete április 25-i ülésére Szentes Város Önkormányzata évi gazdálkodásáról szóló beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény előírásait, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve Szentes Város Önkormányzata a évi gazdálkodására vonatkozó beszámolási kötelezettségét a szabályoknak megfelelően a Magyar Államkincstár felé határidőben teljesítette. A központi adatszolgáltatással egyezően, a jóváhagyott költségvetési rendelet, valamint a mellékleteiben részletezett előirányzatokhoz viszonyított teljesítésről, a beszámolási időszak gazdálkodásának tapasztalatairól szóló beszámoló elkészült, melynek alapján kérem, hogy a beterjesztett javaslatot megtárgyalni és az önkormányzat évi zárszámadási rendeletét megalkotni szíveskedjenek. Szentes, április 15. Szirbik Imre

3 2 Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése A évi gazdálkodás indítása az önkormányzati költségvetést érintő, a korábbi évektől lényeges eltérő, nagyon sok bizonytalansági tényező által befolyásolva indult, melynek hatása az egész évi feladatellátásban érzékelhető volt. A gazdálkodást érintő, napról-napra történő jogszabályi változások hatásának kiszámíthatatlansága miatt az elvárások, a jogszabályok által előírt feltételek teljesítése nagy erőfeszítéseket igényelt. A makrogazdasági mutatók, illetve az ország gazdasági helyzetéből adódó megszorítások nagyban befolyásolták az önkormányzat lehetőségeit, mindazonáltal, hogy a feladat-ellátási kötelezettséget érintő döntések sem voltak mindig időben tisztázottak. Gazdasági oldalról növelte a problémát, hogy az államháztartás egészét, illetve alrendszereit, ezen belül az önkormányzat lehetőségeit is meghatározó, az állami költségvetési kapcsolatokból figyelembe vehető források számottevően csökkentek, emellett a költségek az új jogszabályok hatályba lépésével növekedtek. Az önkormányzat saját bevételei tekintetében a döntések időben megszülettek. Ez esetben is negatív hatásként érvényesült a korábban, az önkormányzat ármegállapító tevékenységének szűkítése, a meghozott döntések központilag történő felülírása. Számos olyan jogszabály lépett hatályba, ami nem csak a kiszámíthatóságot, a feladatok és a források mértékét befolyásolta, hanem szigorúbb feltételeket határozott meg, valamint több szempontból a költségvetés szerkezetében is változást eredményezett. A lényegesebb változások: Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) szabályai közül kiemelendő az eddig megengedett összevonások jelentős korlátozása. Míg december 31-ig a hatályos szabályok értelmében a helyi önkormányzat költségvetése összevontan tartalmazta az önkormányzat, az önkormányzat hivatala, a hozzá rendelt (új nevén) helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetését is, úgy január 01-től elkülönülnek egymástól a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ide értve az önkormányzat hivatalát is) költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény) és az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Korm. rendelet a korábbi gyakorlathoz képest szintén jelentős változásokat és szigorításokat tartalmazott: - működési célra csak likvid hitel vehető fel, - a január 1-je utáni ügyletek esetében az önkormányzat a Kormány hozzájárulásával köthet önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletet a jogszabályban rögzített feltételek és kivételek figyelembe vételével. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) átfogó szabályozást tartalmaz a helyi önkormányzatok jogi hátterét érintően. A megfelelő átmenet biztosítása érdekében azonban a hatályba lépés lépcsőzetesen érvényesül, mellyel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (régi Ötv.) rendelkezései fokozatosan hatályukat vesztik. A fentieken túl változtak az ágazati jogszabályok is, melyek hatása szintén érintette a költségvetést. Az átalakuló feladatellátás részletei, a feladatátrendeződésre vonatkozó konkrét végrehajtási és finanszírozási feltételek - az Önkormányzati Tűzoltóság, valamint a nemzetiségi önkormányzatok kivételével év közben tisztázódtak, ami a helyi döntéseket akadályozta. Az önkormányzat évi költségvetése ezért a évi intézmény szerkezet működtetésével és feladatstruktúra ellátásával számolt, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a

4 3 bevételek reálisabb számba vételére, az elengedhetetlenül szükséges kiadások mértékének meghatározására. A költségvetés végrehajtása során kiemelt szerepet kapott a naponta változó jogszabályi előírások betartása, a feladatellátás folyamatosságának, a működőképesség megtartásának biztosítása. Az egész évi gazdálkodásban érzékelhető volt a feltételek romlásával összefüggésben jelentkező problémák kezelése. A körülmények változásának forráshiányt növelő hatása, az önkormányzat működőképességéért vállalt felelősség, a minden eddigieknél kiszámíthatatlanabb gazdasági környezeti hatások, a szervezeti rendszer évi átalakulása miatti bizonytalanság elengedhetetlenné tette a feladatok folyamatos felülvizsgálatát, a gazdálkodási fegyelem erősítését, a hatékony feladatellátás lehetőségeinek maximális kihasználását. Napi feladattá vált a minden területre kiterjedő takarékossági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. A beszámolási időszak legfontosabb feladatát az ellátási színvonal megőrzése mellett az önkormányzat működőképességének biztosítása, a likviditás fenntartása és a forráshiány csökkentése jelentette. Az önkormányzat a évet eft forráshiánnyal kezdte, ami elsősorban a központi költségvetésből származó források csökkenésével, az áfa kulcs, illetve a minimálbér növekedésével hozható összefüggésbe. A költségvetési hiány a gyermek- és időskorú lakosság ellátásához, a feladat ellátási kötelezettségek teljesítéséhez alapvetően szükséges források időben történő biztosításában komoly problémákat jelentett, amit a napi feladatok folyamatos kontrolljával, a takarékosság érvényesítésével sikerült megoldani. A bizonytalan jövő és a gazdasági háttér változása miatt a gazdálkodásban szigorúan feladatalapú finanszírozás érvényesült, ami maga után vonta a mértéktartó, reális szükségleteket figyelembe vevő kötelezettségek teljesítését, a kötelezően ellátandó feladatok prioritásának érvényesítését. Az utóbbi évek gazdasági helyzetéből következő változásokon túl a évet érintő radikális átalakulási folyamat és a pénzügyi helyzet romlása együttesen és összetetten éreztette hatását az egész évi gazdálkodásban. Az évente csökkenő lehetőségekből adódó feszültségek évben számottevően növekedtek, az önkormányzati mozgástér (bevételek csökkenése, kiadások növekedése) évben tovább szűkült. A tartalékok kiapadtak, ezért az önkormányzat évben nem számolhatott lényeges, a feladatellátás feltételeit számottevően javító intézkedések végrehajtásával. Az előzőekben részletezettek, a gazdasági körülmények, az önkormányzat költségvetési lehetőségei a célok elérését nagymértékben korlátozták. A rendkívül behatárolt költségvetési források évben sem tették lehetővé a reális igényeken alapuló valamennyi működési szükséglet és a szakmai szempontból elvárt minden igény maradéktalan kielégítését, a fejlesztési elképzelések teljes körű megvalósítását. Minden területen számolni kellett azzal, hogy az igényekhez, az elvárásokhoz képest a költségvetés lényegesen kevesebb mozgásteret tartalmazott, így csak felelős, odafigyelő gazdálkodással lehetett az alapfeladatok ellátásához mértéktartó kötelezettségvállalás mellett a forrásokat biztosítani. A költségvetésben megfogalmazott fejlesztések elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére, illetve a vállalt kötelezettségek teljesítésére korlátozódtak évben új feladat csak abban az esetben volt indítható, amennyiben a konkrét források rendelkezésre álltak.

5 4 A gazdálkodást folyamatában vizsgálva az állapítható meg, hogy a pénzügyi feltételek a fentiek miatt az előző évekhez képest tovább romlottak, mindannak ellenére, hogy a saját bevételek teljesítése, és ezen belül a működési költségvetés feladatainak megvalósítását szolgáló saját források aránya, tervezett összegének teljesítése meghaladta az elvárt szintet. A fejlesztési célú bevételekben megmutatkozó lemaradás az eltérő időpontban elbírált és különböző módon finanszírozott pályázatok következménye. A gazdálkodás egészét értékelve megállapítható, hogy az önkormányzat általános gazdálkodási feltételei tovább romlottak, a lehetőségek szűkültek, az ellátási kötelezettség teljesítésében és a gazdálkodás vitelében nyomon követhetően jelen voltak azon körülmények összetett hatásai, melyek az általános gazdasági helyzetből adódtak. A változások, a szigorodó feltételrendszernek való megfelelés a költségvetés végrehajtását mutató teljesített számszaki adatokban jól tükröződnek. A nehézségek ellenére a működési körbe tartozó feladatellátás alapvető feltételei minden területen biztosítottak voltak. Az intézmények összességében a jóváhagyott költségvetési kereteken belül gazdálkodtak. A feladatellátás szempontjából feltétlenül szükséges kiadások teljesítése a költségvetésben jóváhagyottak szerint alakult, a költségvetési intézmények tervezett feladatai megvalósultak. A fejlesztési feladatok teljesítését továbbra is a rendelkezésre álló források, a felvállalt fizetési határidők határozták meg. A fejlesztési célú bevételek teljesítése lényegesen elmaradt a tervezettől, a kiadási előirányzatok felhasználása a faladatok megvalósításához igazodott. A bevételek elmaradása a végrehajtást nem akadályozta, a számadatokban megmutatkozó hiány többnyire a beruházások ütemének, illetve a támogatás kiutalások késésének a következménye. A évi terv teljesítése a fenti problémák ellenére összességében mind bevételi, mind kiadási oldalon összességében kedvezően alakult. A beszámolási időszak gazdálkodását befolyásoló minden körülményt figyelembe véve felelős döntésekkel és gazdálkodással a kitűzött célokat összességében sikerült megvalósítani, a gazdálkodás eredményességét a képződött pénzmaradvány igazolja. Bevételek részletezése Az önkormányzatok forrásszabályozásában évben lényegi módosulás nem következett be, a feladatellátáshoz továbbra is a helyi bevételek, az állami költségvetésből származó források, a pályázati pénzek, illetve a hitelek nyújtottak fedezetet. Az önkormányzat forrásainak alakulása ezer Ft-ban évi évi évi évi Változás %-a Megnevezés teljesítés 3./2. 4./3. 5./ Helyi bevételek ,76 103,93 97,44 Állami hozzájárulás ,59 102,22 73,28 Egyéb külső forrás ,10 86,42 86,10 Hitel ,01 33,58 155,05 összesen: ,76 93,14 89,45

6 Hitel Egyéb külső forrás Állami hozzájárulás Helyi bevételek évi évi évi évi A fentiekből kitűnik, hogy a feladatok finanszírozásában évben is kiemelt jelentősége volt a saját bevételek teljesítésének, az összes bevételeken belüli arány folyamatosan növekszik, évben meghaladta az 50 %-ot. Az előző évhez viszonyítva helyi bevételek teljesítésében bekövetkezett változás a feladatok változásának a következménye. Az összes bevételek csökkenése elsősorban az állami hozzájárulások nagymértékű csökkenésével hozható összefüggésbe. Az egyéb külső források között kimutatott adatok alapján megállapítható, hogy a pályázati lehetőségek és a kapcsolódó támogatások is csökkentek, a évben lehívott összeg nem éri el a évi mértéket. A jóváhagyott hitelkeretből a folyamatban lévő beruházások önerő szükségletéhez igénybe vett összeg a műszaki készültséghez igazodóan alakult. A helyi forrásból származó bevételek részletezése ezer Ft-ban évi évi évi évi Változás %-a Megnevezés teljesítés 3./2. 4./3. 5./ Működési bevételek ,31 103,83 85,35 Helyi adók, bírságok ,80 118,05 98,54 Egyéb sajátos bevételek ,95 103,16 102,80 Felhalmozási és tőkejell. bev ,24 88,80 87,91 Kölcsönök visszatér ,01 170,07 114,02 Pénzmaradvány ,68 87,12 127,84 összesen: ,76 103,93 97, évi évi évi évi Pénzmaradvány Kölcsönök visszatér. Felhalmozási és tőkejell. bev. Egyéb sajátos bevételek Helyi adók, bírságok Működési bevételek

7 6 A helyi forrásokból származó bevételek összetételében szerkezeti változást eredményező intézkedés nem történt, így a teljesítési adatokban intézményi működési bevételekből, a helyi adókból és bírságokból, egyéb sajátos bevételekből (SzVSz Kft), felhalmozási és tőkejellegű bevételekből, kölcsön visszafizetésből, a számított, előző évi pénzmaradványból származó bevétel jelenik meg. Összességében a évi teljesített bevételek nem érik el az előző évi szintet, ami elsősorban a feladat-átrendeződések hatásának, valamint a gazdaságot érintő kedvezőtlen helyzet következménye. Állami forrásból származó bevételek ezer Ft-ban Megnevezés évi évi évi évi Változás %-a teljesítés 3./2. 4./3. 5./ Átengedett központi adók, bírságok SZJA helyben maradó része ,56 90,92 89,45 Jövedelemkülönbség mérséklése ,00 94,31 78,05 Gépjárműadó ,83 96,55 96,24 Termőföld bérbeadásából szárm. jöv.adó ,05 156,98 108,89 Lakosságszámhoz kötött ,79 100,48 145,88 Feladatmutatóhoz kötött ,73 101,84 85,87 Központosított előirányzatok ,07 62,25 126,43 Kiegészítés közoktatási feladatokhoz ,42 175,59 391,14 Szociális feladatok támogatása ,12 37,23 86,73 Tűzoltóság működtetéséhez támogatás ,23 100,65 0,00 ÖNHIKI, hitelörl. tám ,45 Működés összesen: ,87 94,94 82,16 Felhalmozási célú támogatások Címzett támogatás 232 Területi kiegyenlítést szolgáló fejl. tám ,76 DARFT-HÖF-CÉDE támogatás ,01 TEUT támogatás Központosított támogatások ,56 369,87 9,35 Összesen: ,59 102,22 73, évi évi évi Az önkormányzat központi költségvetésből származó forrásai a évet megelőző három évben évia fejlesztésekhez kapcsolódó központosított támogatások miatt folyamatosan növekedtek, viszont a működést finanszírozó források többségében lényegesen csökkentek. SZJA helyben maradó része Jövedelemkülönbség mérséklése Az előző 0 évhez 500 viszonyítva összességében évben eFt-al kevesebb állami Gépjárműadó Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 000 forrásból Lakosságszámhoz származó kötött bevétel segítette az önkormányzati feladatok Feladatmutatóhoz ellátását. kötött Központosított előirányzatok Szociális feladatok támogatása ÖNHIKI, hitelörl. tám. Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás TEUT támogatás Kiegészítés közoktatási feladatokhoz Tűzoltóság működtetéséhez támogatás Címzett támogatás DARFT-HÖF-CÉDE támogatás Központosított támogatások Egyéb külső forrásból származó bevételek

8 7 ezer Ft-ban évi évi évi évi Változás %-a Megnevezés teljesítés 3./2. 4./3. 5./ Támogatásértékű működési bev ,06 81,32 88,15 Támogatásértékű felhalmozási bev ,24 3,82 187,03 Műk. c. átvett pénzeszk., kieg ,67 173,33 74,35 Felhalmozási célra átvett pénzeszk , ,65 81,25 Államkötvény értékesítés összesen: ,10 86,42 86, Államkötvény értékesítés Felhalmozási célra átvett pénzeszk. Működési célra átvett pénzeszk., kiegészítések Támogatásértékű felhalmozási bev. Támogatásértékű működési bev évi évi évi évi Az e körbe tartozó bevételek csökkenése a pályázati lehetőségek és a támogatottság változásának, valamint a folyamatban lévő beruházások műszaki készültségének a következménye. Az Önkormányzat évi teljesített bevételeinek tételes indoklása I. Működési bevételek Az intézményi működési bevételek elsősorban az egyszeri jellegű munkák miatt összességében nem érik el az előző évi mértéket. A közhatalmi bevételek között kerültek elszámolásra az okmányiroda szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak (6.380 eft), az igazgatási szolgáltatási díj címén beszedett összegek (3.379 eft), továbbá a közterület használatért fizetett díjak (2.097 eft), az önkormányzatot megillető gondozási díjak (308 eft), és a hatósági eljárási bírság (163 eft). Az egyéb saját bevétek az intézmények alaptevékenységéhez kapcsolódó bevételeket (az étkezési térítési díjakat, az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásokért fizetett díjakat) tartalmazzák. Az ÁFA bevételek és visszatérülések a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kerültek teljesítésre. Kamatbevételből az intézményeknél összesen 430 eft realizálódott, ami a pályázatokhoz kapcsolódó elkülönített számlákon lévő pénzösszeg utáni kamatból tevődött össze. Az Önkormányzat, illetve a Hivatal időlegesen szabad pénzeszközök lekötéséből eft, a számlán lévő pénzek után eft kamatbevételt realizált.

9 8 Az Önkormányzat sajátos működési bevételein belül a beszedett bevételek a helyi adókból, az átengedett központi adókból és bírságokból, illetve az egyéb sajátos bevételek körébe tartozó lakbér, és nem lakáscélú ingatlanok bérleti díjából származtak. Az adóbevételek három jól elkülöníthető részből tevődnek össze. Egyrészt a helyi adókból, melyek bevezetéséről és az alkalmazott adómértékről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt (építményadó, magánszemély kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó), másrészt az átengedett központi adókból (gépjárműadó, termőföld bérbeadás utáni jövedelemadó), melyek az országban minden önkormányzatnál kötelezően, törvény alapján működtetett adónemek, harmadrészt pedig az önkormányzati adókhoz kapcsolódó pótlékokból, bírságokból és díjakból. E három részből a legnagyobb arányt képviselik együttesen a helyi adók, míg a legalacsonyabb bevételt mind összegében, mind arányában a pótlék, bírság és díjbevétel jelenti. A teljesített helyi adó bevételek alakulása adatok eft-ban év év év év év Építményadó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Helyi adók összesen Ft Év A helyi adókból származó bevétel együttes összege mind az előző évben teljesült összeghez, mind pedig a évi eredeti előirányzathoz viszonyítva visszaesést mutat. A tárgyévi előirányzat eft volt a teljesítés eft. A bevétel lemaradás eft (2,9 %), amelynek oka a helyi iparűzési adóban jelentkező bevétel kiesés, amit a többi adónemben realizálódott többletbevétel sem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. A évi helyi adók alakulása Előirányzat (eft) Teljesítés (eft) Teljesítés (%) Megoszlás (%) Építményadó ,95 10,98 Kommunális adó ,30 4,02 Idegenforgalmi adó ,87 0,46 Iparűzési adó ,94 84,54 Helyi adók összesen ,10 100,00

10 9 Építményadóban az adó tárgya a vállalkozási célt szolgáló épület, épületrész. A helyi adókról szóló törvényben megengedett évben alkalmazható valorizált adómérték felső határa 1.658,3 Ft/m 2 Ft volt, melynek a Szentesen alkalmazott 550,-Ft/m 2 legmagasabb adómérték is csak a 33,17%-a. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 37/2010. (XII.31). számú rendelete alapján - adómérték szempontjából - a település két zónára osztott. Az egyes zónákban az adómértékek különbözőek. A II. zónába került besorolásra a település jelentősebb része, ahol összesen 1114 db adótárgy található és az adó mértéke 550,-Ft/m 2 azzal a könnyítéssel, hogy a vállalkozási célt szolgáló épületek alapterületének első 30 m 2 -e után számított adót nem kell megfizetni. Ez a kedvezmény összesen m 2 -t vont el az adóztatható alapterületből, eft-tal csökkentve az ezen könnyítés nélkül beszedhető adóbevétel éves összegét. Az I. zónába tartozik az ipari park Északi-zónájának keleti része, a Keleti-zóna keleti része, a Déli-zóna keleti és déli része, továbbá az elkerülő út nyugati oldalán elhelyezkedő területek, ahol az adó mértéke 20,- Ft/m 2. Ez az adómérték évben 2 db adótárgy esetében került alkalmazásra, melynek alapján 1783 m 2 alapterület után a kivetett adó összességében ,- Ft volt. A évi teljesített építményadó befizetés jogi személyek és magánszemélyek közötti megoszlása (%) 7% 93% jogi magán A helyi adókon belül az építményadó évben 10,98 %-ot képviselt, melynek 93,49%-át jogi személyek 6,51 %-át magánszemélyek teljesítették. A magánszemély kommunális adója a magánszemély tulajdonában álló ingatlant (lakás, belterületi beépítetlen telek), illetve a nem magánszemély tulajdonában lévő ingatlan bérleti jogával rendelkező adóalanyt terheli. A tulajdonosok/bérlők tulajdoni hányadaik /bérleti joguk arányában kötelesek az éves adót megfizetni, melynek összege január 01. óta adótárgyanként belterületen 5.000,- Ft, külterületen 3.500,-Ft. A helyi adókról szóló törvényben megengedett, évben alkalmazható valorizált adómérték felső határa ,5 Ft/m 2 volt, melynek a Szentes belterületén alkalmazott adómérték 19,51%-a, a külterületi adómérték pedig 13,66 %-a évben az éves kivetett adó összege eft volt. A 70 éven felüliek mentessége 1735 főt érintett, ami eft adóbevétel elmaradást jelentett. Ezen túlmenően a csatornázás kapcsán 551 adózó kapott az adó megfizetése alól ideiglenes mentességet, ami eft-nak

11 10 felel meg. További mentességet kaptak az I-II. csoportba tartozó munkaképesség csökkenés okán, vagy az egy szobában lakók magas száma miatt, illetve külterületi közművesítetlen lakásokban lakók e Ft összegben. Magánszemély kommunális adója kivetés megoszlása évben Jogcím db Kivetett (Ft) Megoszlás (%) Adóköteles ,37 70 éven felüli mentes ,86 Csatorna kedvezmény miatt mentes ,53 Rokkant/szobaszám/külterületi lakás okán mentes ,24 70 éven felüli mentes 11,86% Csatorna kedvezmény 4,53% Rokkant/szoba szám/külterületi lakás 5,24% Adóköteles 78,37 % évben fő adóalany db adótárgya (tulajdoni része) szerepelt az adóhatóság nyilvántartásában, melyből 1500 db (9,65%) külterületi, db (90,35%) belterületi besorolású. A külterületi ingatlanok együttes kivetett éves adója eft (5,50%), a belterületi ingatlanoké eft (94,50%) volt. A évi kivetés megoszlása külterület-belterület viszonylatban Belterület 94,50% Külterület 5,50% Az adónemből befolyt bevétel az éves helyi adóbevétel 4,02 %-át jelenti. A költségvetésben tervezett eft-tal szemben eft befizetés érkezett, így a teljesítés 106,30 %-nak felel meg. Idegenforgalmi adóból származó bevétel mértéke az Önkormányzat közigazgatási területén - nem állandó lakosként - eltöltött vendégéjszakák után 300,- Ft/fő/éj. A helyi adókról szóló módosított évi C. tv. által megengedett, évben alkalmazható legmagasabb adómérték 452,3 Ft/fő/éj. A központi költségvetés az idegenforgalmi adóból befolyt bevétel minden egyes forintját további 1,50 Ft-tal egészíti ki. Az adónem mindösszesen 0,46%-ban járul hozzá a helyi adókból származó bevételekhez.

12 évben 17 bejelentkezett szállásadó (8 jogi személy, 9 magánszemély) szedett be vendégeitől és fizetett be az önkormányzati adóhatósághoz az eltöltött vendégéjszakák után idegenforgalmi adót. A beszedni tervezett eft-tal szemben eft folyt be, ami 105,87%-os teljesítésnek felel meg. Helyi iparűzési adóban az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az adó mértéke megfelel a törvényben felső határként rögzített 2 %-nak. Azok a vállalkozások amelyek árbevétele az adóévben vállalkozási szinten nem haladta meg a 2,5 millió Ft-ot továbbra is mentességet élveztek évtől viszont az ideiglenes tevékenységet végző vállalkozásokat is - egyezően az állandó jellegű tevékenységet végzőkkel - adókötelezettség terhelte. Adózás szempontjából ideiglenes a tevékenység, amennyiben annak időtartama meghaladja a 30 napot, de nem éri el a 180 napot. Ideiglenes működés esetén az adó napi általányban fizetendő, mértéke Ft/nap. A helyi iparűzési adó teszi ki az Önkormányzat által bevezetett helyi adókból származó bevétel 84,54%-át, melyből az ideiglenes tevékenység után fizetett összeg mindössze 715 eftot eredményezett és hat adózót érintett. A beszámolási időszakban 3821 vállalkozó/vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban, melyből 1748 jogi személy (45,75%), 2073 fő pedig magánszemély (54,25%). A évi helyi iparűzési adó alanyainak összetétele Magánsz. 54,25% Jogi 45,75% A bejelentkezett adóalanyok közül 2270 volt egyben adófizetésre is kötelezett jogi személy (52,03%) és 1089 fő magánszemély (47,97%) - mivel árbevételük meghaladta a 2,5 millió forintos adómentes határt. Az 1551 mentes adóalany 36,56% (567 adózó) jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, 63,44 % (984 adózó) pedig magánszemély.

13 12 A évi helyi iparűzési adó alanyainak megoszlása (fő) mentes; 567 adóköteles; 1181 jogi mentes; 984 adóköteles; 1089 magán A helyi iparűzési adó bevétel alakulása adatok eft-ban Megnevezés év év év év év Iparűzési adó eft Év A évi helyi iparűzési adóban a bevételi elmaradás eft, ami több okra vezethető vissza. Egyrészt az adózók évi teljesítménye elmaradt a tervezettől, így a bevallások alapján májusban fizetendő adókülönbözet és jelentkező visszafizetési kötelezettség egyenlege negatív összeget eredményezett (az önkormányzat tisztán visszafizető pozícióba került). Ez a csökkenés kihatott a szeptemberi előlegek és a feltöltésre érkezett befizetések összegére is. A decemberi feltöltés jelentősen elmaradt a tervezettől és az elmúlt években szokásostól. Feltöltésre érkezett befizetések alakulása Az elmúlt 15 év adatai alapján évente átlagosan feltöltésre eft érkezett, melynek átlagos szórása eft, ami azt jelenti, hogy eft és eft közötti sávban mozgott a 15 éves átlagos teljesítés évben összesen eft befizetés érkezett, ami

14 13 az alsó határt közelíti és az elmúlt tíz év legalacsonyabb teljesítési szintje. Ezen okok miatt a költségvetésben tervezett eft mindössze 94,94%-ra teljesült, ami eft bevétel kiesést jelentett. A helyi adókhoz kapcsolódó pótlék és bírság bevétel teljesülése meghaladja a tervezett eft-os előirányzatot, mindösszesen eft érkezett a beszámolási időszakban, így a teljesítés mértéke 148,08 %-os évben a késedelmi pótlék és bírság bevétel 41,02 %-a (6.074 eft) az évközi részletfizetési kedvezmények okán az adózók által megfizetett pótlékból származik, 6,06% (898 eft) a felszámított és befizetett bírság összege, míg a fennmaradó 52,92% (7.836 eft) a késedelmes teljesítések után megfizetett késedelmi pótlékból tevődik össze. E jogcímen beszedhető bevételt befolyásolja a jegybanki alapkamat mértéke - ami augusztus 29. és december 19. között öt alkalommal változott, 6,75%-ről 5,75%-ra csökkent - továbbá a lefolytatott behajtási cselekmények eredményessége, illetve a behajtás eredményeként beérkező befizetések adónemek közötti teljesítési sorrendje. Elsődlegesen mindig a tőketartozások kiegyenlítése a cél, így a késedelmi pótlékok a behajtás legutolsó szakaszában utolsó, sokszor a következő adóévre áthúzódó - késedelmi pótlékkal tovább nem növelt - tételként teljesülnek. Az átengedett központi adók között az SZJA helyben maradó rész, a jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló SZJA jogszabályban rögzítettek szerinti mértéke, a gépjárműadó 100%- a, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 100%-a, a környezetvédelmi bírság 30, illetve 100%-a, szabálysértési pénz-és helyszíni bírság 100%-a, illetve a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság 40%-a illette meg az önkormányzatot. Az átengedett központi adók alakulása adatok eft-ban Megnevezés évi évi évi évi Változás %-a teljesítés 3./2. 4./3. 5./ Személyi jövedelemadó helyben maradó része ,56 90,92 89,45 Jövedelemkülönbség mérséklése ,00 94,31 78,05 Gépjárműadó ,83 96,55 96,24 Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó ,05 156,98 108,89 Környezet-, természet-, műemlékvédelmi, építésügyi bírság ,08 105,45 267,09 Egyéb bírság ,06 104,25 56,75 Összesen: ,32 93,83 86,60

15 14 Az átengedett bevételek alakulása Egyéb bírság Környezet-, természet-, műemlékvédelmi, építésügyi bírság Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó Gépjárműadó évi évi évi évi Jövedelemkülönbség mérséklése Személyi jövedelemadó helyben maradó része Az átengedett központi adók összességében az előző évhez viszonyítva eft-al csökkentek, amit nagyobb részben a személyi jövedelemadó helyben maradó része, illetve a jövedelemkülönbség mérséklése jogcímen kiutalt összeg csökkenése okozott. Gépjárműadóban az adó mértékét a többször módosított évi LXXXII. tv. határozza meg országosan, egységes mértékben. Az egyes önkormányzatok sem az adó mértékében sem a törvényben meghatározottakon túl további kedvezmények nyújtásában nem dönthetnek. A beszedett adó évben utoljára még 100 %-ban az önkormányzatot illette meg. Gépjármű adóbevétel alakulása adatok eft-ban Adónem év év év év év Gépjárműadó Az adótárgyak összetétele - kor, évjárat, teljesítmény - folyamatosan változik, ami kismértékben, de hatással van a befizetett adó összegére is. A járművek a törvénynek megfelelően típusonként három adózási kategóriába sorolhatók, úgy mint teljesítmény alapján adózók, önsúly + raksúly 50%-a alapján adózók, és önsúly alapján adózók. Kategóriák db % Teljesítmény alapján adózik ,95 Önsúly + raksúly 50%-a alapján adózik ,87 Önsúly alapján adózik 139 1,18 Összesen ,00

16 15 Önsúly + raksúly 50%-a alapján adózik 24,87% Önsúly alapján adózik 1,18% Teljesítmény alapján adózik 73,95% 1. Teljesítmény és a jármű korának függvényében adóznak a személyszállító járművek (személygépkocsi, motorkerékpár). A gyártási évben és az azt követő három évben 345,- Ft/kW, a gyártási évet követő 4-7. évben 300,-Ft/kW, a évben 230,-Ft/kW, a évben 185,-Ft/kW és a 16. évtől kezdődően 140,- Ft/kW az adó mértéke. A december 31-i állapot szerint 8651 db személyszállító jármű - ebből 8094 db személygépkocsi és 557 db motorkerékpár - szerepelt az adóhatósági nyilvántartásban. Jármű neme db Kivetés (Ft) Személygépkocsi Motorkerékpár Teljesítmény szerint összesen Tehergépjárművek esetében az adó alapja az önsúly és a raksúly 50%-ának együttes összege. Az adó mértéke fő szabályként az adóalap miden megkezdett 100 kg-ja után 1.380,- Ft. Amennyiben a jármű légrugós, vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű, útkímélő tengellyel ellátott, az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után az adó alapja 1.200,- Ft évben 2909 db jármű adózott önsúly + raksúly 50%-a alapján, melyből légrugós mindösszesen 146 db volt. Az adóztatott tehergépjárművek száma 1399 db, a pótkocsik és utánfutóké összesen 1510 db. Jármű neme db Kivetés (Ft) Tehergépjármű Pótkocsi Utánfutó Önsúly+raksúly %-a szerint Önsúly alapján adózik az autóbusz, a lakóautó és a nyergesvontató, az adó mértéke azonos a tehergépjárműveknél alkalmazott 1.380,-Ft/100 kg, légrugós járművek esetén 1.200,-Ft/kg mértékekkel. Jármű neme db Kivetés (Ft) Vontató Autóbusz Lakóautó Önsúly szerint összesen

17 16 A járművek állománya év közben folyamatosan változik, mivel járműveket vonnak ki és helyeznek forgalomba. Ez a folyamatos mozgás teszi kissé bizonytalanná a pontos tervezést évben 1005 db jármű kivonását és 806 db évközi forgalomba helyezését kezdeményezték. Mindemellett a jármű állomány is öregszik. A tulajdonosok lehetőség szerint alacsonyabb teljesítményű és kisebb fogyasztású járműveket igyekeznek beszerezni a takarékosabb üzemeltethetőség és a fenntartási költségek csökkentése érdekében. E változások hatására a tárgyévi kivetés eft-tal lett kevesebb, mint az előző évben, melynek hatása az elérhető bevétel összegében is jelentkezik. A évi tervszám eft-ban került meghatározásra, amelyhez képest a beszámolási időszakban eft realizálódott, így a teljesítés 96,46 %. Termőföld bérbeadás utáni jövedelemadóból beszedhető összeg nem számottevő, évek óta igen alacsony összegű, ezért e tételen a költségvetés évben bevétellel nem számolt. Az adózók többsége - élve a törvény biztosította adómentesség lehetőségével - földbérleti szerződését 5 évnél hosszabb időtartamra köti, így mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az adónemben realizált 294 eft minimális bevétel attól a négy adózótól származik, akiknek valamilyen oknál fogva nincs ilyen időtartamra szerződésük és így adófizetési kötelezettségük keletkezett. A költségvetési törvény 36. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének pedig 30 %-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A beszámolási időszakban 5 vállalkozó által befizetett bírságból összesen eft bevétel folyt be. Építésügyi bírság címén 66 eft bevétel realizálódott, ami 3 magánszemély szabályszegéséhez kapcsolódott. Szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból eft, a közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírságból eft bevétele származott az Önkormányzatnak. Az egyéb sajátos bevételek között tervezett talajterhelési díj, valamint az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérleti díjából, továbbá a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadásából tervezett bevétel összességében teljesült. Talajterhelési díjat az a fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. A díjfizetés alapja az adott évben kiszámlázott vízmennyiség, csökkentve a mindenki számára igénybe vehető 10%-os mértékű locsolási kedvezménnyel, illetve igazolás alapján a vízvezeték meghibásodás miatt elfolyt víz és az elszállíttatott szennyvíz mennyiségével. Az egységdíj 120,-Ft/m 3, felszorozva a településre alkalmazandó 1,5-szeres érzékenységi szorzóval, melynek következtében az érintetteknek az elfogyasztott vízmennyiség után ténylegesen köbméterenként 1800,-Ft-ot kell fizetni. A díj mértéke évben nem emelkedett, így a beszedhető díj összege a tervezés során az előző évi mértéknek megfelelően került megállapításra. A terv számolt azzal is, hogy a rákötési lehetőséggel többnyire olyan ingatlan tulajdonosok nem élnek, akiknek pillanatnyi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a bekötést, tőlük a díj összegét is nehezen lehet beszedni. A évben benyújtott bevallások az adóévet megelőző év január 01. és december 31. között elfogyasztott vízmennyiséget tartalmazták, a benyújtási határidő a fogyasztás évét követő március 31. A díjfizetésre kötelezettek ezen időpontig tehettek eleget befizetési kötelezettségüknek késedelmi pótlék mentesen.

18 17 A évi fogyasztott vízmennyiség és a talajterhelési díj számítás adatainak sávos alakulása 5 m 3 alatti 6-60 m 3 közötti 60 m 3 feletti Összesen (Ft) (m 3 ) (m 3 ) (m 3 ) Bevallások száma Szolgáltatott víz (m 3 ) Csőtörés miatt elfolyt (m 3 ) Locsolási kedvezmény (m 3 ) Elszállított szennyvíz (m 3 ) Díjfizetés alapja (m 3 ) Alapdíj (Ft) Mentes (Ft) Fizetendő (előírt) díj A beszámolási időszakban 811 bevallás érkezett. A évi bevallott, szolgáltatott vízmennyiség m 3 volt, melyből igazolás alapján levonásra került 1102 m 3 csőtörés következményeként elfolyt víz, továbbá locsolási kedvezményként 3657 m 3, illetve számla alapján levonásra került 144 m 3, így a díjfizetés alapja m 3 volt. Talajterhelési díjjal érintett ingatlanok évi vízfogyasztása elfolyt 2,69% díjköteles 88,03% locsolási kedvezmény 8,92% elszállított szennyvíz 0,35% A benyújtott 811 db bevallásból 88 db évi 5 m 3 -nél kevesebb fogyasztásról szól. Ezek a mennyiségek többnyire olyan ingatlanokban képződtek, melyekben nem laknak életvitelszerűen, vagy idős, egyedülálló, alacsony jövedelmű emberek lakják, így a rákötésre valószínűleg a későbbiekben kerül sor. Évi 60 m 3 alatti fogyasztása 578 ingatlannak volt. 233 fogyasztási helyen fogyott 60 m 3 -nel több víz, melyből 48 esetben 150 m 3 fölötti volt az éves fogyasztás. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2008. (V.01.) számú, a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelete alapján mentességet kaphat az a fogyasztó, akinek éves fogyasztása nem haladja meg a 60 m 3 -t és havi jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét, amely évek óta változatlanul ,-Ft. Helyi rendelet alapján biztosított mentesség miatt Ft megfizetésére nem került sor. A Szentes Városi Szolgáltató Kft. által az önkormányzati bérlakások, illetve a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díjából az előző évinél eft-al több bevétel folyt be annak ellenére, hogy a lakbérhátralék évben eft-al nőtt a december 31-i eft-hoz képest.

19 18 A nem lakás céljára szolgáló létesítmények bérleti díj hátraléka eft-ról eft-ra növekedett. A hátralékok behajtására a szükséges intézkedések megtörténtek (részletfizetésre egyezség, fizetési felszólítás, fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtási eljárás). II. Támogatások Az önkormányzat központi költségvetésből származó forrásai közül a felhasználási kötöttség nélkül járó normatív hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit az állami költségvetésről szóló törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A támogatások éves összege az önkormányzat által fenntartott intézményekben ellátottak számának, illetve a globális mutatók (állandó lakosságszám) és a 3. sz. mellékletben meghatározott fajlagos összegek függvénye alapján alakult. Az Önkormányzat által közölt mutatószámok és a törvényben meghatározott fajlagos összegek alapján megállapított hozzájárulás kiutalása havi rendszerességgel megtörtént, az elszámolás és felülvizsgálat rendszeres volt. A működési kiadások finanszírozásához felhasználási kötöttség nélkül évben igénybe vehető normatív állami támogatás összege összességében az előző évhez képest több mint 110 millió Ft-tal csökkent, ami részben az ellátottak létszám, továbbá a támogatások tartalmi változásának a következménye, de az előző évhez képest jelentős hozzájárulás kiesést jelentett a pénzbeli szociális juttatások jogcím normatívájának több mint 50%-kal történő csökkenése ( eft) is. Az állami költségvetésről szóló törvény 5. számú melléklete alapján a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok között elszámolt bevétel a nyári gyermekétkeztetés (8.573 eft), könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő (2.134 eft), képesség kibontakoztató felkészítés (Klauzál G., Koszta J., Deák F. általános iskolák, és a Központi Óvoda eft), helyi szervezési intézkedések ( eft), integrált fejlesztési rendszerben résztvevő pedagógusok (3.404 eft), helyi közösségi közlekedés (1.523eFt), természetbeni segély (Erzsébet utalvány eft), óvodai fejlesztő program (990 eft), integrációs rendszerben résztvevő pedagógusok anyagi támogatása (2.712 eft), továbbá bérkompenzáció ( eft) jogcímen nyújtott támogatást tartalmazza. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására kiírt pályázat keretében eft igényt jelentett be az Önkormányzat, mely pályázat eredményeként az I. fordulóban eft került jóváhagyásra. Az Önkormányzat élt a jogszabály adta lehetőséggel és szeptember hónapban a II. fordulóban is benyújtotta igényét, melynek kedvező elbírálása eredményeként évben összességében eft támogatásban részesült. A normatív kötött felhasználású hozzájárulások között a közoktatást érintően a pedagógiai szakszolgálatot támogató normatíva, illetve a pedagógus szakvizsga és továbbképzés, továbbá az egyes pedagóguspótlékok támogatása került elszámolásra. Az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatásának igénylése elszámoláshoz kötötten került kiutalásra. A fejlesztési célú támogatások között központosított forrásból (pályázati önerőhöz) összességében eft került kiutalásra EU önerőalap támogatásként a Bölcsőde, a Gondozási Központ, az Ady E utca 10. szám alatti épület, a Klauzál utcai Óvoda beruházásokhoz, valamint a közműfejlesztési feladatokhoz.

20 19 III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek A költségvetésben tervezett felhalmozási és tőkejellegű bevételeken belül a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből beszedett bevételek összege eft (6 db parkolóhely megváltás, Rákóczi utcai piacnál ingatlanrész, a Városellátó Intézmény által értékesített használaton kívüli traktor, pótkocsi). A tervezett előirányzathoz viszonyított teljesítés rendkívül alacsony, mivel az értékesítésre kijelölt ingatlanok iránti kereslet továbbra sem növekedett. Az e jogcímen tervezett bevételek az önkormányzat fejlesztési, felhalmozási, felújítási körbe tartozó feladatainak végrehajtását szolgálják, melyek ingatlan értékesítésből, bérleti díjból, illetve osztalékból származnak. A Szentes-Víz Kft. által fizetendő, szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetésével kapcsolatos bérleti díj bevétel 93,49 %-a teljesült. IV. Támogatásértékű bevételek körébe tartozó bevételek egy része működési célokat szolgál, ami az egészségügyi alapellátást finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított támogatásból, illetve a Szentes Kistérség Többcélú Társulás keretében igényelt támogatásokból, valamint az intézmények által benyújtott pályázati pénzekből, továbbá a közfoglalkoztatás támogatásából tevődik össze. Más része felhalmozási célú feladatokhoz kapcsolódik, úgy mint az erdősítési feladatok támogatása jogcímen kiutalt összeg, valamint a nyertes pályázatok támogatása (szarvasi úti kerékpárút, Ipari Park infrastruktúra fejlesztés, Ipartelepi úti kerékpárút-építés, Klauzál utcai Óvoda beruházás, Kossuth u felújítás, szennyvíztelep beruházás előkészítés), illetve a térfigyelő kamera rendszer kiépítéséhez befizetett hozzájárulások. V. Véglegesen átvett pénzeszközök jóváhagyott tervszáma a beadott és benyújtani tervezett pályázati források előirányzatát tartalmazta. A teljesítés összességében alacsony, mivel a pályázati pénzek lehívása a beruházások megvalósítási üteméhez igazodik. A működési célra átvett pénzeszközök között többnyire az intézményi feladatokhoz kapcsolódóan különböző támogatóktól származó bevételek, illetve pályázatokhoz kapcsolódó támogatások realizálódtak az alábbiak szerint (adatok ezer Ft-ban): - Gondozási Központ (rendezvényhez támogatás) 85 - Terney B. Kollégium (szülői befiz. rendezvényhez) Lajtha L. AMI szponzori tám. szponzori tám. 150 alapítványi tám. eszköz besz Művelődési Központ Nemzeti Kulturális Alap (tanulmányút, kiállítás tám.) 570 Szakkör műk-hez szponzori tám. 30 Csm.i. Önk. Alapítvány tám.(rendezvény szervezés) Sportközpont (rendezvényhez támogatás) 50 - VIGI (rendezvényhez támogatás) 15 - Önkormányzat HunroCOOP/HUR 482 "Alkotó Pedagógusok" kiállítás 200 TIOP-Multimédia pályázat 549 Eu Talent/HURO HURO-WIFI 552

21 20 TÁMOP pályázat RENERGY Összesen: eft Felhalmozási célra átvett pénzeszközök jogcímen eft teljesült az alábbi részletezés szerint: - Önkormányzat lakosságtól közműfejlesztési hozzájárulás eft DAOP Kossuth u. kerékpárút eft DAOP Útfelújítások eft DAOP Bölcsőde bővítés eft DAOP Ady 10. felújítás eft DAOP Klauzál Óvoda bővítés eft DAOP Városközpont rehab. előleg eft KÖZOP Szarvasi úti kerékpárút eft DAOP Ipartelepi kerékpárút eft KEOP Szvíz telep építés előkészítés eft DAOP Iparipark csarnok építés eft Összesen: eft VI. Támogatási kölcsönök visszatérülése jogcímen elszámolt eft összes bevételből a Panel-program keretében nyújtott kölcsönből eft, a lakáshoz jutás támogatásából eft, szociális kölcsön törlesztésből eft, a munkáltatói kölcsön visszafizetésből 338 eft, a vállalkozók részére kifolyósított kamatmentes kölcsön visszafizetésből eft bevétel került ezen a tételen elszámolásra. A lakáscélú kamatmentes kölcsön hátralék az előző évi záró adatokhoz képest ,-Ftal, a Panel-Programhoz kapcsolódó önkormányzati kamatmentes kölcsön hátralék ,- Ft-al, a munkáltató kölcsönök hátraléka ,-Ft-al növekedett. A vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök hátraléka az év végén Ft volt. VII. A belső finanszírozás bevételei között a beszámolóban a évi jóváhagyott pénzmaradvány igénybevétele került kimutatásra. A megállapított maradvány terhére a kötelezettségek teljesítése a jóváhagyásnak megfelelő volt. VIII. A külső finanszírozás bevételei tételen a jogszabályokban előírtak szerint a működési bevételek és kiadások közötti különbségből adódó forráshiány mértékével egyező hitel összegét, illetve önkormányzati saját forrás hiányában a felhalmozási célú hitel igénybevételét kell kimutatni. A költségvetés a működés forráshiánya miatt eft hitel felvételével számolt, az egyensúly megtartása érdekében működési célú hitel igénybe vételére nem került sor, a forráshiány összegét az év végére sikerült kigazdálkodni. Az Önkormányzati saját forrás hiányában a fejlesztési feladatok végrehajtásához igénybe vett hitel feladatonkénti részletezését az I. sz. kimutatás tartalmazza. Korrekciós tételként - a szabályoknak megfelelően - a beszámolóban összességében kimutatott eft a rendezésre váró kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek bruttó forgalmát, a nyitó pénzkészletet, valamint a évi beszámolóban jóváhagyott pénzmaradvánnyal összefüggő költségvetési tételek (pénzmaradvány elvonás,

22 21 alulfinanszírozás, pénzmaradvány igénybevétele) összegét, továbbá az intézményfinanszírozás összegét tartalmazza. Összességében megállapítható, hogy a tervezett költségvetési bevétek az elvárásoknak és a kiadások ütemének megfelelően alakultak. A külső gazdasági környezet által befolyásoltak miatti kiesés a saját bevételek tekintetében a helyi adókból, illetve a felhalmozási és tőkejellegű bevételekből származtak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátralékos állomány minden területen növekszik, ezért az eredményes behajtás az elkövetkezendő időszakban komoly kihívást jelent. A kiadási előirányzatok felhasználása Az önkormányzat egész éves gazdálkodását a szűkülő állami és behatárolt saját forrás lehetőségek, a külső gazdasági környezet, továbbá a költségvetésben megfogalmazott feladatok megvalósításának kötelezettségéből adódó feladatok határozták meg. A évi pénzügyi feltételekben jelentős romlás következett be, ami növelte a rendelkezésre álló források és a feladatellátás érdekében felmerülő kiadások közötti feszültséget. Komoly erőfeszítéseket igényelt a jóváhagyott feladatok végrehajtásához szükséges pénzeszközök biztosítása, a folyamatos pénzellátás, az önkormányzat működőképességének, likviditásának megőrzése. Mindezeket figyelembe véve alapvető fontosságú feladat volt a működőképes intézményhálózat fenntartása, a megkezdett beruházások megvalósításához az anyagi feltételek biztosítása. Az önkormányzati intézmények a évre tervezett szakmai feladataikat - a szűkös költségvetési keretek ellenére takarékossági intézkedések végrehajtása mellett megvalósították, folyamatosan teljesítették ellátási kötelezettségeiket, külső források bevonásával javították a szakmai munka tárgyi feltételeit. A feladatokhoz igazodóan megállapított költségvetési előirányzatok felhasználását a takarékosság, a hatékonyság elveinek következetes betartása jellemezte. A fejlesztésekre felhasznált keretek mértékét a pályázati feltételek, illetve a beruházások műszaki készültsége befolyásolta. A költségvetésben jóváhagyott önkormányzati szintű kiadások alakulása ezer Ft-ban év év év módosított előirányzat teljesítés telj. %-a módosított előirányzat teljesítés telj. %-a módosított előirányzat teljesítés Megnevezés Kiadások - személyi juttatások , , ,14 - munkaadót terhelő jár , , ,20 - dologi kiadások , , ,35 - közüzemi , , ,56 - speciális célú támogatások , , ,48 - átadott pénzeszk., kölcsönök , , ,95 - támogatásértékű kiadások , , ,74 - felhalmozás, felújítás , , ,91 - tartalék hiteltörlesztés , , ,64 Összesen: , , ,47 telj. %-a