A HELYESÍRÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL

Átírás

1 A HELYESÍRÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL Készítette: Tálasné Czenke Erika Zagyvarékas, június 2.

2 TARTALOM JEGYZÉK: HELYZETELEMZÉS IKT HELYZETELEMZÉS A SZÖVGEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS ÁLTALÁNOS CÉLJAI DIGITÁLIS PEDAGÓGIA, IKT AZ INNOVÁCIÓ CÉLJA, TARTALMA A HELYESÍRÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, FELADATBANK FELHASZNÁLT IRODALOM

3 Helyzetelemzés Település neve: Zagyvarékas ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 245 Ebből tartósan munkanélküli 111 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 196 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 196 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 420 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 183 halmozottan hátrányos helyzetükről ebből Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 0 Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás X X X X 20 alkalommal (heti 3 Szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola, heti 2 néptánc)

4 KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Szolnok (13) Korai fejlesztés és gondozás Szolnok (13) Fejlesztő felkészítés Szolnok (13) Nevelési tanácsadás Szolnok (13) Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szolnok (13) Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde X X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Szolnok (13)

5 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság Intézményfenntartó társulás Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Egyéb Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés X

6 Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde X X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 19 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 14 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 261 Általános iskolai magántanulók száma 6 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 13 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 173 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 89

7 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 34 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 87 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 1 A településen élő felső tagozatos általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Összesen: HH / HHH 506 n.a Felső tagozatos (5-8.) n.a n.a helyben /42 ebből más településre eljáró n.a n.a települések nevei: Szolnok, Szászberek

8 Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben OM azo nos ító intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógype dagógiai tagozat Öss zes en HH / HH H SNI Öss zes en HH / HH H SNI Öss zes en HH / HH H SNI Öss zes en HH / HH H Damjanich János Általános Iskola és Óvoda / /89 13

9 A helyzetelemzés összegzése Az esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása érdekében Zagyvarékas település Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésében megfogalmazottak alapján - az alábbi legfontosabb beavatkozást sürgető teendőkre készíti el a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet: 2009-től azonosítottak a HH, HHH tanulók, és szülői nyilatkozattal is rendelkezünk. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonását erősíteni kell a tanórán kívüli tevékenységek, napközi, szakkör tekintetében. - Az országos kompetencia mérés eredményei az országos átlag alatti értéket mutatnak, megkezdtük a fejlesztést ezen a területen, intézkedési tervek kidolgozásával, megvalósításával a mutatók javítását tűztük ki célul. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kompetencia-mérés eredményei nem ismertek, el kell végezni az ilyen szempontú vizsgálatot, a teljesítményük nyomon követése érdekében. A lemorzsolódási mutatók javítása érdekében bővíteni szükséges a fejlesztő foglalkozások, korrepetálások számát, tanórai egyéni differenciálásokra, változatos módszerek alkalmazására van szükség. A HHH tanulók jelentős része, 83,3%-a választja a szakiskolát. Az iskola továbbtanulásra felkészítő és pályaorientációs programokat szervezünk, amik segítik a sikeres továbbtanulást, de szükséges a HHH-s tanulók nagyobb arányú bevonása ezekbe a programokba a sikeres középfokú beiskolázás, továbbtanulás érdekében. Az Útravaló Ösztöndíj programban részt veszünk, és a programban résztvevők nyomon követését biztosítjuk. A nyolcadik osztályos tanulókkal és szüleikkel megismertettük az Arany János tehetséggondozó Programot, amellyel segíthető, hogy érettségit nyújtó középiskolában folytathassa tanulmányait a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

10 A középfokú oktatási intézményekbe járó HHH-s tanulók iskolai sikerességéről nincsenek megbízható adatok, meg kell tervezni a pályakövetésüket. A pedagógusok módszertani fejlesztése érdekében továbbképzéseken vettünk részt, ahol a hatékony együttnevelés érdekében megismerkedhetnek a kooperatív tanulásszervezés, differenciálás, drámapedagógiai alkalmazásának lehetőségeivel.. A szolgáltatásokhoz való egyenlő esély biztosítása érdekében el kell érni, hogy valamennyi intézmény infrastruktúrája megfelelő minőségben álljon az iskolahasználók rendelkezésére. Ennek érdekében felül kell vizsgálni és pályázatot benyújtani a korszerűtlen, műszakilag leromlott állapotú épületek felújítására. Ki kell szélesíteni az együttműködést a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a roma gyermekek/tanulók óvodába, illetve iskolába járásának teljes körű megvalósítása, a hiányzások csökkentése érdekében. Az IKT stratégia elemei Helyzetkép bemutatása Infrastruktúra Az iskolai eszközpark korát és teljesítményét tekintve többsége összességében elavultnak mondható. Az iskolában egy számítógépes szaktanterem van, ahol 15 számítógép áll a tanulók rendelkezésére, ami számítástechnika oktatására és tanórákon kívül szakkörökre biztosít lehetıséget. A pedagógusok részére, a tanári szobában mindösszesen 1 számítógép áll rendelkezésre, továbbá 1 notebook, és 1 projektor szolgálja az oktatást a tantermekben, és biztosítja rendezvények színvonalasabb lebonyolítását. Intézményünk szélessávú interneteléréssel rendelkezik, amely minden munkaállomáson elérhetı. Az internet elérést a SuliNet keretein belül kapjuk. A helyi hálózat kialakítása CAT5 szabványnak megfelelı 10/100 Mbit/s. A hálózat jelenleg 5 helységbe van kiépítve UTP kábeleken, és további 2 db wifi router segíti az iskola hálózati lefedettségének teljességét, a megfelelı biztonsági szempontok figyelembevételével. Ezek ellenére a fıépület egyes részein, és a fıépületen kívül elhelyezkedı épületekbe nem elérhetı a helyi hálózat, így az internet sem. A hálózat bıvítését tervezzük.

11 A hálózatban egy szerver gép mőködik, amely biztosítja a hálózat mőködését, internet megosztást, különbözı szolgáltatások folyamatos elérését, és központi adattárolást. Digitális fényképezıgépek, video kamera az iskola eseményeinek megörökítése mellett,(pl. honlapra) az informatikai oktatásban is szerepet játszanak, fejlesztve diákjaink kreativitását, bıvítve a számítógép adta lehetıségek megismerését. A diákok, pedagógusok, dolgozók részére egyformán biztosítottak a szövegszerkesztı, táblázatkezelı, stb. (Office alkalmazások). A pedagógusok szöveges értékelési munkáját segíti a SuliSzolga program. Ami jelenleg csak 1 munkaállomáson elérhetı, amelynek bıvítését tervezzük. A munkaügyi feladatok ellátásának feltételét a Magyar Államkincstár által készített és felügyelt interneten keresztül elérhetı KIR szoftver biztosítja. Az intézmény teljes adminisztrációs szoftverét (Taninform) jelenleg, erıforrás hiányában, nem vezettük be teljes körően. A gépparkot és más oktatási célokat szolgáló eszközöket remélhetıleg a közeljövıben megkapjuk, mert a TIOP 1.1.1/07 pályázaton nyertünk 16 db számítógépet, 8 db interaktív táblát és 1 db wifi csomagot, amelyek nagyon hiányoznak a jelenlegi eszközparkunkból. A fent említett eszközök, biztosítják majd a korszerő oktatást, és a megfelelı munkavégzést.

12 Számítógéppel felszerelt helyiségek bemutatása Helyiség megnevezése, funkciója Számítógépek száma, jellemzıi Vezetékes hálózatban lévı gépek száma Wifi hálózatban lévı gépek száma Internet kapcsolat van? Nyomtatók száma Fixen telepített projektor Interaktív tábla Számítástechnikai szaktanterem 15 db, átlagosan 7 évesek 15 0 van 1 nincs nincs Igazgatói iroda 1 db 1 db 0 van 1 nincs nincs Tanári szoba felsı tagozat 1 db 1 db 0 van nincs nincs nincs Gondnokság 5 db 5 db 0 van 4 nincs nincs Pedagógusoknál személyes használatra 8 db nincs 8 db van nincs nincs nincs

13 Az IKT alkalmazásának területei Informatika oktatás bemutatása (melyik évfolyamon heti hány órában, érettségi, ECDL, tanórán kívüli informatika foglalkozások) Iskolánkban - a pedagógia programban megfogalmazottak alapján - a 3-4. évfolyamon heti 0,5 órában, 5-8. évfolyamon heti 1 órában történik az informatika tantárgy oktatása. Jelenleg számítástechnika szakkör nem mőködik. Rendszeresített szabad számítógép-használati lehetıség nem megoldott iskolánkban még. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tanulóknak nincs lehetısége arra, hogy az iskolai gépeket használják a tanórákon kívül is, hisz alkalmanként a tanulók (a pedagógusokkal történı egyeztetés után) az informatikai eszközöket használhatják. Az IKT eszközök tanórai felhasználásának jellemzése (Vannak-e digitális tananyagok, hány tanár, milyen gyakran használja az IKT eszközöket a tanításban, milyen eszközök állnak a rendelkezésükre Iskolai könyvtárunkban a könyvtártagok számára.db digitális tananyag található( DVD, az utóbbi 5 évben új beszerzés nem volt). A tananyagok közötti keresgélést, választást katalógus sajnos nem segíti. A könyvtárban szinte minden tantárgyhoz találhatunk digitális tananyagot, de a tananyagok száma így is kevés A digitális tananyagok kihasználtsága nem elég jó, hisz kevés számú kölcsönzés történik. Ez nem azt jelenti, hogy a tanítási órákon digitális tananyag használata nem történne, de ezeken az órákon inkább - az interneten is elérhetı tananyagok használata, - a diákok által elkészített bemutatók használata, - pedagógus által készített, összegyőjtött segédanyagok használata valósul meg. A digitális tananyagok segítségével lehetıség nyílik: - tanulók érdeklıdésének felkeltésére, motiválására - animációk, videók segítségével a tananyag jobb megérésére, elsajátítására,

14 - a tanórán történı differenciálásra mely történhet a saját tanteremben, a laptopnál egy-két tanuló, vagy akár tanulócsoport esetén, illetve tanteremcserével a számítástechnika tanteremben a teljes osztállyal - a tudás ellenırzésére - gyakorló feladatok megoldására Az iskola eszközparkja és a lehetıségek meghatározzák az IKT eszközök gyakoriságát. Az informatika órán kívül más tantárgyak óráin is megjelenik a számítógép a tanítási órákon. Alkalomszerően, szinte az egész tantestület (21 fı) használja a számítógépet a tanításban. Milyen gyakran használtad az IKT-t szeptember október - novemberében? Tantárgyaim megnevezése Az össz. óraszám hány %- ában? szövegértés 10 magyar 8 30 magyar 2 20 magyar fejlesztı 20 Kompetencia fej. 25 Ének zene 50 Napközi otthon 25 mozgókép- és médiaismeret 90 matek 2 10 matek 4 20

15 matek 5.o 30 matek informatika 100 kémia 7 30 körny körny term o 5 biosz földr töri A felmérés helyenként nem reális, ugyanis nem minden kolléga van tisztában az IKT-eszköz fogalmával, ill. az sem tisztázott, hogy mit jelent az IKT-eszköz használata! Az adatokat felhasználjuk majd az aktívtáblák, ill. projektorok terembeni elhelyezésénél való döntéshez. Ezt a típusú felhasználást nagyon megnehezíti, hogy csak egy hordozható számítógéppel és egy projektorral rendelkezik az iskola. A fıállású rendszergazda a kollégák munkájában is segít.

16 Az informatika alkalmazása tanórákon kívül A kollégák rendszeresen használják a tanáriban elhelyezett számítógépet, elsısorban Internet böngészés, levelezés céljára. Ezt a típusú felhasználást nehezíti, hogy csak 1 gép áll a rendelkezésükre. IPR-es értékelésre is használjuk a HIP programot. Sajnos emiatt az adminisztrációs munkában, az órai készülésben, az önképzésben csak korlátozott mértékben tudja segíteni a számítógép a pedagógusokat. A 8 új laptop használata ugyanakkor szinte folyamatosnak mondható. A tanórákon információ keresésre használják- már nincsenek megválaszolatlan kérdések, hisz az interneten mindenre választ kapunk. A tanulók még kevésbé használják a gépeket: egy-egy tanár által készített teszt, kérdıív kitöltése, információ keresés a neten az általános. A tanórán kívüli munka során szinte elengedhetetlen a laptop használat: önképzés, power pointos kiselıadás készítés, word dokumentumok készítése, adminisztratív munka folyik a gépek segítségével. Idı hiány miatt gyakorivá vált az -váltás a kollégák között: anyag küldés, vélemény kérés céljából. Jó dolog, hogy a tanári géprıl, és a laptopokról egyaránt lehet közvetlenül nyomtatni anyagot. Téma nem igen készs égem 1-5 skálán, Megt anuln ám ha igen a válasz 1 Készítettem már digitális táblára tananyagot, alkalmaztam tanórán Használtam már interaktív táblát ,0 7 3 Használtam már szavazórendszert ,0 5 4 Tartottam már rendkívüli órát/foglalkozást az informatika ,7 1

17 teremben 5 Korrepetáláson használtam fejlesztıprogramokat ,3 1 6 Használom a számítógépet/~peket tanórán differenciálásra 9 6 3,8 1 7 Szakkörön használom a számítógépet tehetséggondozásra/differenciálásra ,0 1 8 Használom a projektort kivetítésre (bemutató, kép, hang, video) 5 9 3,7 2 9 Önálló tanórai e-anyagokat készítek 7 7 3, Excelt használok a dolgozatok kiértékelésére 9 6 4,6 1 Elektronikus eszközzel készítem a dolgozatokat 5 9 3,6 2 Felkészülésnél internetes portálokról is keresek anyagokat ,3 1 Használom az SDT-t és társoldalak anyagait 6 9 3,8 3 Rendszeresen levelezek, csatolt fájlokat küldök , Ügyeim intézését szívesen végzem online módon /banki mőveletek, biztosítás, vásárlás 9 6 4, Van e-tananyaggyőjteményem a tanóráimhoz 6 9 3,5 0 Az elektronikus TIK lapot egyedül töltöm ki 5 9 4,0 1 Figyelemmel kísérem a témával kapcsolatos szakirodalmat ,4 1

18 A pedagógusok leginkább levelezésre, órára való felkészülésre használják az IKT eszközöket. Mivel nincs aktív táblánk, szavazórendszerünk, így azt nem tudjuk használni! Kevésnek tartom a megtanulnám oszlop számait. Ezeket a tevékenységeket mindenkinek el kell sajátítani. A nevelık több mint 50%-a jelenleg is rendszeresen használ projektort, elektronikusan készíti a dolgozatokat, e-tananyagokat. Az is elıre mutató, hogy 17 tevékenységbıl 9 esetében négyes fölé értékelték a készségeiket a pedagógusok. Tehát amit csinálnak, azt jól csinálják.

19 A diákok számára szakköri keretben van lehetıség tanórán kívüli számítógép használatra. Az iskola saját weblappal rendelkezik, amit a rendszergazda szerkeszt ( Összességében megállapítható, hogy az iskola hálózata jó, a kollégák IKT területen képzettek és nyitottak, viszont az iskola meglévı számítógépparkja nem tudja kielégíteni sem az oktatás, sem a munkaeszköz jellegő felhasználás igényeit. A TIOP pályázatban lesz lehetısége az iskolának a hardver feltételeket maradéktalanul biztosítani. Ebben a projektben pedig a kollégák fel tudnak készülni a leendı eszközpark felhasználásának tartalmi kérdéseire.

20 Számítógép mint iskolaadminisztrációs eszköz (tanulói adatok nyilvántartása, órarend, napló ) Iskolánkban a teljes elektronikus iskolaadminisztráció még nem történt meg. A tanulói adatok részben már elektronikusan is tárolódnak. Részben a központi adatrögzítés kényszere miatt, részben pedig az iskola saját igénye miatt, de sok elképzelést, ötletet még meg kell valósítani. Az órarend számítógép segítségével készül, tárolódik. A naplók csak hagyományos keretek között mőködnek, elektronikus napló távolinak tőnik. Az iskolai adatszolgáltatás (pl. teljesítmény elektronikus nyilvántartása) nincs kidolgozva, nem megoldott. Az elektronikus adatmozgás (pl. információ áramlás, hálózatban információ elérés otthonról) most kezd csak kialakulni. Iskolai weblap lehetıségeit csak kis mértékben használjuk ki. Humán erıforrás, pedagógusok IKT kompetenciái IKT-terület szakmai irányítója: Polónyi László iskola igazgató Felelıse: Forgó Imre fıállású rendszergazda A rendszergazda feladatai laptop programot bevezetı pedagógusok számára segítségnyújtás, gépek elıkészítése tanórai munkára (anyagok feltöltése), a hálózat mőködésének biztosítása, az órát tartó tanár kiszolgálása eszköz oldalról, gépek szervizeltetése (folyamatos mőködıképesség biztosítása), fényképkészítés a projekttel kapcsolatos eseményekrıl, kiadványok szerkesztése. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az iskola minden pedagógusa rendelkezik valamilyen szintő informatikai tudással.

21 Ped, száma Végzettséges, képezettsége 1 fı informatika tanár (matematika szakos) 1 fı oktatás informatikus (tanító) 11 fı ECDL start ( tanítók, humán reál szakos) 4 fı 30 órás tanfolyam 2 fı 30 órás tanfolyam, alapfokú IKT- képzés ( angol, magyar) 8 fı órás tanfolyam, SDT-képzés ( tanítók, reál-humán) ( korábbi adatok, teljes tantestületre vonatkozóan) A hétköznapi számítógép használat szintjén minden pedagógus képes az eszközhasználatra.

22 A kérdıíves felmérés eredményei: Mennyire fontos az IKT? A tantestület 87%-a fontosnak tartja az IKT- eszközök használatát! Ez a továbblépés, fejlıdés alapja. Milyen IKT használatára vonatkozó továbbképzéseken vettél részt?

23 Terület Fı nincs képzettségem, de autodidakta módon jól használom 5 nincs képzettségem, használatában nehézségeim vannak 2 akkreditált 30 óra SDT 8 akkreditált: 30 óra IKT alkalmazása 8 ECDL 4 modul 11 mőhelymunka 6 belsı továbbképzés, mentori foglalkozás 3 Milyen képzésre menne és a részvételi szándék?

24 Csalóka az eredmény. Majdnem a megkérdezettek fele további képzésen már nem venne részt. Erre az a magyarázat, hogy akiknek már többféle végzettségük van nem kívánnak tovább tanulni. 2 fınek nincs végzettsége.a munkánk során folyamatosan kell tanulnunk, képeznünk magunkat! Legnagyobb igény az aktívtáblás képzésre van, hisz ezt fogjuk használni a tanítás során. A projekt keretében elvégezhetı képzések elsısorban az IKT eszközök tanórai használatának módszertanába, és az ehhez tartozó speciális informatikai ismeretek területén jelentenének elırelépést a kollégák számára

25 SWOT analízis, problématérkép IKT-infrastuktúrában: SWOT elemzés Vizsgálati szempont: Milyen az iskola IKT környezete a 2009/2010-es tanévben? Az iskola azon tulajdonságai, melyekre büszkék lehetünk, melyek pozitívan különböztetnek meg más iskoláktól. Van rendszergazda Sok számítógéppel rendelkezünk Sok képzett ember van Jó technikai háttér A programban résztvevıknek van saját laptop Suliszolga program elérhetı, ezzel a szöveges értékelés és az adminisztráció könnyebb Van az iskolának honlapja Elérhetı az internet a tantermekben Tanórán és tanórán kívül gyakoriak a gyerekek által készített PowerPointos kiselıadások Legalább 10 pedagógusnak ECDL start vizsgája van Van projektorunk A pedagógusok nyitottsága az új eszközök iránt. Internet-elérhetıség a diákok számára Hozzáértı informatika szakos segítıkész kolléga Tanári laptopok Az iskola azon tulajdonságai, amelyekben el van maradva más iskoláktól, amelyek fejlesztésre szorulnak. Belsı hálózat lassúsága Az internet elérés nem teljeskörő a tantermekben Van olyan épület, amelybıl nem érhetı el az Internet. Kevés a projektor. Nincs digitális tábla. Sok tanteremben nincs számítógép A számítógépek egy része elavult Több kolléga nem tudja használni az IKT eszközöket Nincs számítógép az alsós tanáriban Nincs informatika termünk. Az internet elérés nem tökéletes, nincs minden teremben internet elérhetıség A Suliszolga program kevés géprıl érhetı el. Nincs tanulói laptop Kevés a számítógép a tanáriban Kevés a tanári laptop Humán erıforrás problémái: Nincs informatikai végzettsége minden pedagógusnak. Nem használják a pedagógusok a tudásukat a gyakorlatban. Kevés a továbbképzés.

26 A külsı környezetben rejlı lehetıségek, amelyek elısegíthetik a fejlıdésünket. o TIOP tanulói laptop program o TIOP 1.1.1/07 pályázat o Sok IKT jellegő továbbképzést kínálnak a szolgáltatók o Szoftver Kevés a digitális tananyag. HIP program kevés gépen van. A külsı környezetben rejlı veszélyek, amelyek meggátolhatják a fejlıdésünket - Nem lesz forrás az új eszközök fenntartására Lehetıségek, amelyek gyengeségeink leküzdésében segítenek Lehetıség Gyengeség TIOP tanulói laptop program Nincs tanulói laptop TIOP 1.1.1/07 pályázat Kevés a számítógép a tanáriban Nincs számítógép az alsós tanáriban Kevés a projektor. Nincs digitális tábla. Sok tanteremben nincs számítógép A számítógépek egy része elavult

27 A szövegértés-szövegalkotás Célja: A fentieket figyelembe véve a szövegértési-szövegalkotási gondokkal küzdı gyerekek számára olyan programcsomagok készülnek, amelyek élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltatnak, fejlesztenek. Törekedni kell a szövegmőfajok sokszínőségére, illetve arra, hogy a különbözı szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel mőveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek stb. A feladatok megoldásának feltétele egy-egy szöveg többszöri elolvasása legyen adott szempontok szerint, s a különbözı feladatok egyben a különbözı olvasási szempontokat is jelentsék. A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel. Meg kell szüntetni azt a magyartanításban ismert hagyományt, miszerint a tanulók fogalmazáscímet kapnak, cél- és helyzetmegjelölés nélkül. Ebben az esetben a címzett látens módon a tanár. Amennyiben nem tanulják meg a gyerekek a különbözı címzetthez, illetve kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs stratégiák közötti választás és a rugalmas stratégiaváltás eljárásait, úgy ezek észlelésével, a szövegértelmezéssel is problémáik lesznek. A FEJLESZTÉS TARTALMA: A PROGRAMCSOMAGOK A megvalósítás keretében olyan képességfejlesztı programcsomagok készülnek, amelyek mind a mőveltségterületi, mind a kereszttantervi, mind pedig a tanórán kívüli kompetenciafejlesztési lehetıségeket lefedik. A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁSI KOMPETENCIA A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlıdése többéves folyamat eredménye, és egyénenként nagy eltérést mutat. Ezért legfontosabb feladatunknak a készségek, képességek kifejlıdését támogató stratégiák és módszerek kidolgozását és elterjesztését tekintjük. Külföldi és hazai kutatások azt bizonyítják, hogy egyféle képesség fejlesztése a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Éppen ezért a pedagógiai célok és feladatok meghatározásakor mindig szükséges végiggondolni és pontosan meghatározni, hogy egy adott programcsomag kidolgozása során mely képességcsoport fejlesztését tekintjük elsıdlegesnek, s a fejlesztés milyen más képességekre lehet hatással. Programfejlesztésünk lényege a gyermekre irányuló figyelem, a fejlesztési lehetıségek által szabályozott tanítási stratégiák elterjesztése. Ahhoz, hogy az iskola gyermekközpontú legyen, mőködését figyelemmel kell kísérni abból a szempontból is, hogy az egyes részterületei összességükben milyen hatást gyakorolnak a gyermekekre. Ezért, ha a programfejlesztés középpontjában szintén a gyermek áll, akkor indokolt a közös mőveltség- és kompetenciaterülettıl független, ezek speciális szempontjai fölött álló pedagógiai és programfejlesztıi alapelvek megfogalmazása. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti. Ennek területei a szövegértés és szövegalkotás a kommunikációs szempontoknak (pl. a szöveget létrehozó szándékának és az elérni

28 kívánt hatásnak, illetve a kommunikáció körülményeinek) megfelelıen. A szövegértés a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálása. Szövegértés megvalósulhat olvasás vagy hallott szöveg felfogása útján. Mindkettı olyan folyamat, amelyet el kell sajátítani, azaz meg kell tanulni. A teljes megértés feltétele a nyelv és a szövegben kódolt valóság ismerete, a közlési helyzet és a szövegalkotás szabályainak ismerete. A szövegértés ma minden szövegtípust érint: mely magába foglalja a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejő fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés-szövegalkotás programcsomagok létrehozásával olyan eszközrendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése a cél, amely a nyelvi kompetencia és performancia fejlesztésével a magyar nyelv és irodalom területen kívül a többi mőveltségterület eredményes tanulásához is hozzájárul, és növeli a hétköznapi kommunikáció hatékonyságát. A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekbıl fakadó olvasástechnikai problémák. Betőkapcsolási problémák, betőtévesztés A szókincs szegényessége Ismerethiány a kötıszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban Információgyőjtési gondok: a szövegben szereplı információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése Helyzetmeghatározási gondok: a szövegben ábrázolt körülmények idıbeli és térbeli viszonyai a szövegben bemutatott szereplık és azok viszonyai a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése A normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelı beszédmód, stílus, szókincsregiszter Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége Kérdésfeltevési képtelenség: Mit nem értek? Kérdéstechnikai problémák: Hogyan kérdezzek rá? A nyelv vagy a szövegben kódolt valóság hiányosságai

29 KOMMUNIKÁCIÓ-KÖZPONTÚSÁG: AZ OLVASÁS, A BESZÉD ÉS AZ ÍRÁS ELVÁLASZTHATATLANSÁGA A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerőségek, normák megtanítása és gyakorlása természetes módon szervesül a programba. A szövegértés-tanításnak nem pusztán egyik szempontja a kommunikáció, hanem módszere is, hiszen a feladatmegoldások, az ellenırzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttmőködésére, racionális vitáira épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. TEVÉKENYSÉGCENTRIKUSSÁG A tevékenységcentrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különbözı típusú szövegekkel mőveleteket kell végezniük. RENDSZERESSÉG A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mőveltségterület feladata. A felelısség és a fejlesztés egy tantárgyra szőkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. DIFFERENCIÁLTSÁG A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy/és szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlıdésének ütemén mérhetı. PARTNERSÉG A programot tanító pedagógus partneri viszonyban, segítı-tanácsadó státuszban van, nem a hagyományos hierarchikus tanár-diák viszonyt képviseli. A pedagógus feladata nem a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. A pedagógus a fejlesztés érdekében legyen képes a tantestülettel és a szülıkkel való együttmőködésre. KUTATÓSZEMLÉLET A program feladatai közé tartozik, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele, a tévedések és a próbálkozások lehetıségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésföltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülı gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak, és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezık választ is kapjanak.

30 Általános pedagógiai alapelvek A pedagógusszerep segítı, támogató jellege A pedagógus feladata nem csupán a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. A képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája A kognitív tanulási képességek és a személyiség egészének fejlıdését meghatározó szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése egészséges arányának megteremtése. Differenciálás, esélyegyenlıség Differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása, mely lehetıvé teszi a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek és motivációinak megfelelı fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Gyakorlat-központúság A mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelı ismeretek közvetítése, tudás átadása és a megszerzett tudás felhasználása. A döntésképes, döntéséért felelısséget vállaló személyiség készségeinek fejlesztése. Egyensúlyteremtés Megfelelı arányt kell találni a készség-, képességfejlesztésre és az ismeretszerzésre fordított idı között, figyelembe véve, hogy bizonyos ismeretbevitel híján a készség-, képességfejlesztés sem optimalizálható. Egyensúlyt kell teremteni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, illetve a páros, kooperatív és frontális oktatás között. Motiváló tanulási környezet A tanulás hatékonysága szempontjából fontos a megfelelı tanulási környezet kialakítása, mely egyfelıl örömforrást jelenthet, másfelıl érdeklıdést kelt, aktív, konstruktív együttmőködésre készteti a tanulókat. Tevékenység-központúság A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítói gyakorlat megvalósításának támogatása, mely életszerő helyzetek teremtésével alkalmat nyújt; konkrét élmények és tapasztalatok győjtésére, problémamegoldásra, összefüggések felfedezésére, következtetések levonására, döntésekre, egyéni vélemények kialakítására, az ismeretek alkalmazására, a társakkal való együttmőködés és munkamegosztás, a feladatért vállalt felelısség megtapasztalására. Tantárgyi integráció A hatékony kompetencia fejlesztés érdekében a tantárgyi integráció feltételrendszerének megteremtése. Olyan fejlesztési csomópontok meghatározása úgynevezett B típusú, kereszttantervi modulleírások keretében, amelyek a komplex szemlélető tanulásirányítást szolgálják azzal, hogy: - az adott mőveltségi területen fontos kapcsolódási pontokat tárnak fel a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen folyó fejlesztéshez,