Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján április - májusban

Átírás

1 Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján április - májusban

2 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2015. ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete május 20-i ülésére Szentes Város Önkormányzata évi gazdálkodásáról szóló beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! A vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével Szentes Város Önkormányzata a évi gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségét a Magyar Államkincstár felé teljesítette. A központi adatszolgáltatással egyezően, a jóváhagyott költségvetési rendelet, valamint a mellékleteiben részletezett előirányzatokhoz viszonyított teljesítésről, a beszámolási időszak gazdálkodásának tapasztalatairól szóló beszámoló elkészült, melynek alapján kérem, hogy a beterjesztett javaslatot megtárgyalni és az önkormányzat évi gazdálkodásról szóló zárszámadási rendeletet megalkotni szíveskedjenek. Szentes, május 05. Szirbik Imre

3 2 Általános értékelés Az önkormányzat évi költségvetésének végrehajtása során jelentősen érzékelhető volt a tervezésre, a gazdálkodás vitelére és a beszámolásra vonatkozó jogszabályok gyökeres megváltozása. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet január 01-től hatályos rendelkezései az államháztartás rendszerében nagymértékű változásokat eredményeztek. Az új előírások szerint évtől életbe lépő rovatrend a költségvetési rendelet - ezáltal a beszámoló - szerkezeti felépítését is érintette. A korábbi szakfeladatok helyett kormányzati funkciókat kell alkalmazni, amit a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet határoz meg. A közpénzügyi, költségvetési rendszer teljes körét érintő módosulások nemcsak a költségvetés szerkezeti, tartalmi elemeinek megszokott formájának átdolgozását igényelték, hanem gazdálkodás számvitelét is nagymértékben érintették. A gyakorlatban a jogszabályokban foglaltak végrehajtása nem volt zökkenőmentes, a könyvelésben napi problémákat okozott a könyvelőprogram és a jogszabályok összhangjának hiánya, valamint az a kettősség, ami költségvetési számvitelnek és a pénzügyi számvitelnek való megfelelést jelentette. A beszámolási időszakban az előzőek miatt csak jelentős többletmunkával és időcsúszással voltak kinyerhetőek a gazdálkodást alátámasztó adatok, és nehezen voltak teljesíthetők azok a szoros határidők, melyek be nem tartása komoly bírság fizetését vonta volna maga után. A beszámolási időszakban nem volt egyszerű feladat a jelentési kötelezettségek teljesítése, a határidők bírság nélküli betartása. Az Önkormányzat költségvetési lehetőségeit meghatározó szabályozó rendszer változása, a feladat-átrendeződés hatása a gazdálkodás során erőteljesen érzékelhető volt. A korábbi években is tapasztalt szakmai elvárások és lehetőségek közötti feszültségek állandósultak, de mindezek ellenére a költségvetésben tervezett feladatok összességében teljesültek, a folyamatos feladatellátás, az intézmények alapvető működési feltételei biztosítottak voltak. A gazdálkodást érintő negatív körülmények ellenére a jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesítése összességében az elvárásoknak megfelelően alakult. A feladatellátásban a behatárolt költségvetési keretek ellenére érzékelhető fennakadások nem voltak, finanszírozási problémák időlegesen jelentkeztek ugyan, de a fizetési határidők betartása a gazdálkodást nem akadályozta. A költségvetés végrehajtása során továbbra is a hatékonyság, a racionalitás elveinek érvényesítése, a tartalékok mozgósítása és a szakmai munkában az ésszerű takarékoskodás érvényesült. Az év folyamán az önkormányzat legfontosabb feladata minden körülmények között a kötelező, illetve felvállalt feladatok folyamatos ellátásához az alapvetően szükséges pénzügyi háttér biztosítása volt, ami elsősorban a likviditásban, a jóváhagyott előirányzatok terhére történő folyamatos és felelősséggel vállalt kötelezettségek teljesítésében nyilvánult meg. A folyamatosan változó gazdálkodási feltételek, a csökkenő források és behatárolt mozgástér ellenére a feladatellátás folyamatos volt, működési zavarok a szakmai munkát nem akadályozták. Az év folyamán a bevételek és a kiadások napi kontrolljával a fizetőképesség megőrizhető volt, likvidhitel igénybe vételére - a beruházások finanszírozása miatt - viszonylag rövid időre (július 10-szeptember 15-ig) volt szükség az alábbiak szerint:

4 3 Folyószámlahitel igénybevétel év , , , , , Az önkormányzat a fenti időleges probléma ellenére évben is megőrizte biztos fizető pozícióját, a vállalt kötelezettségek teljesítése és a rendelkezésre álló források közötti egyensúly biztosítása megfelelő figyelmet kapott. A költségvetésben jóváhagyott fejlesztések végrehajtása elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére korlátozódott, illetve a forrás lehetőségek függvényében a pályázati feltételekhez igazodott. BEVÉTELEK INDOKOLÁSA Az önkormányzat évi költségvetésében tervezett bevételek a beszámolási időszak végén 78,45 %-ra teljesítésültek. Az előző évek adatainak tervezett előirányzataihoz viszonyított %- ban kifejezett teljesítésben nagy szóródás tapasztalható, ami az állami támogatás csökkenése, az adósság konszolidáció, illetve a pályázatokhoz kapcsolódó támogatások mértékében bekövetkezett változás következménye. A költségvetési bevételek alakulása ezer Ft-ban évi évi évi Változás %-a Megnevezés Teljesítési adatok 3./2. 4./ költségvetési bevételek ,31 168,06 - belső finanszírozás bev ,47 74,73 - külső finanszírozás bev ,26 42,61 összesen: ,91 152,28

5 évi évi évi külső finanszírozás bev. belső finanszírozás bev. költségvetési bevételek évben az önkormányzat a feladatok ellátásához alapvetően helyi bevételekkel (működési bevételek, helyi adók, felhalmozási és tőkejellegű bevételek), az állami költségvetésből származó hozzájárulásokkal (normatív támogatások, központosított előirányzatok), a tervezett feladatokkal összefüggő külső forrásokkal (támogatásértékű bevételek, átvett pénzeszközök, stb.) számolt. Az önkormányzat a ténylegesen realizált bevételei terhére vállalhat kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy a kiadások teljesítésénél a pénzügyi egyensúly megtartására nagy figyelmet kell fordítania. A számadatok előző évek adataival történő összehasonlításánál figyelembe kell venni azt, hogy az önkormányzatok forrásszabályozásában évben lényeges, a költségvetési lehetőségeket jelentős mértékben meghatározó módosulás következett be. A évtől az átalakuló önkormányzati feladatellátással összefüggésben a finanszírozási rendszer is gyökeresen megváltozott, mely változás hatása a beszámolási időszak gazdálkodását is nagymértékben befolyásolta. A csökkentett állami támogatás miatt nagyobb jelentőséget kapott a saját bevételek beszedése, illetve a kiadások visszafogása, valamint az ütemezettebb kötelezettség vállalás. Az önkormányzati bevételek változása ezer Ft-ban évi évi évi Változás %-a Megnevezés teljesítés 3./2. 4./ Helyi bevételek ,99 90,61 Állami hozzájárulás ,65 124,28 Egyéb külső forrás ,52 482,10 Hitel ,26 29,04 összesen: ,12 159, év év év Helyi bevételek Állami hozzájárulás Helyi bevételek Állami hozzájárulás Helyi bevételek Állami hozzájárulás Egyéb külső forrás Hitel Egyéb külső forrás Hitel Egyéb külső forrás Hitel

6 5 Az önkormányzati bevételek alakulása más megközelítésben korrekciós tételek nélkül ezer Ft-ban év év év Változás %-a Megnevezés teljesítés működés fejlesztés működés fejlesztés működés fejlesztés működés fejlesztés 4./2. 6./4. 5./3. 7./ Helyi bevételek ,45 89,58 63,94 98,67 Állami hozzájárulás ,07 109,57 301,73 414,22 Egyéb külső forrás ,66 105,87 106,04 754,23 Hitel ,26 29,04 Összesen: ,16 97,40 79,77 383, A fenti számadatok alapján megállapítható, hogy a forrás csökkenés a működési feladatok finanszírozását nagyobb mértékben érintette, ami maga után vonta a feladatellátás kiadásainak csökkenését is és szükségessé tette a takarékos gazdálkodás elveinek szigorúbb érvényesítését. A fejlesztési célokat szolgáló források változó képet mutatnak, a számadatokat a pályázatokkal megvalósított feladatok eltérő mértéke, illetve az igénybe vett hitel befolyásolta. A bevételek részletezését az 1. számú melléklet sorrendjében az alábbiak szerint lehet összefoglalni. I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről rovat csoportba tartozó bevételek összességében 101,03 %-ra teljesültek. Ezen belül a központosított előirányzatok teljesítésében lemaradás tapasztalható az utolsó rendelet módosítást követően a Kincstárral történő egyeztetések miatt. A feladatalapú kötött felhasználású állami támogatások tervezett előirányzatának teljesítési adataiban megjelenik a feladat alapra helyezett normatív támogatások összege. A rendelet 1/a. számú melléklete részletesen tartalmazza az egyes feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetésből rendelkezésre bocsátott bevételek összegét, amit az alábbi táblázat összefoglalva szemléltet. ezer Ft-ban Megnevezés évi évi Változás(%) kiutalt összege 2014./2013. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,39 Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása , ,78 Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,54 Központosított előirányzatok ,19 Összesen: ,54

7 6 Az összességében megmutatkozó - az előző évhez viszonyított eft-os növekedés többnyire a település üzemeltetéshez, illetve a közvilágítás finanszírozásához biztosított támogatás növekedéséhez kapcsolódik. A évi egyszeri feladatfinanszírozás (ÖNHIKI, közoktatási intézmények működtetéséhez biztosított támogatás kiegészítés) miatt több mint 70 millió Ft csökkenés mutatkozik a központosított előirányzatok teljesítésében. Működési célú támogatások államháztartáson belülről rovaton tervezett előirányzat teljesítése a védőnői, iskola egészségügyi feladatok, illetve a központi orvosi ügyelet feladatainak ellátásához kapcsolódó OEP finanszírozás összegét tartalmazza. Az egyéb működési célú támogatások teljesítési adataiban jelennek meg többek között a feladat ellátási szerződés alapján ellátott feladatokhoz kapcsolódó befizetések (Nagytőke, Eperjes óvodai feladatok ellátásának költsége), a szociális ellátások (jelzőrendszer működtetése, közösségi feladatellátás) támogatása, illetve a közcélú foglalkoztatáshoz a Munkaügyi Központ által nyújtott támogatás összege, valamint a évi országgyűlési, Európa Parlamenti képviselői és az önkormányzati választások lebonyolításához nyújtott támogatás. II. A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről rovatcsoportban szereplő adatok a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó (a tanyagondnoki szolgálat gépkocsijaihoz kapcsolódó eszköz beszerzés, 2 db mikrobusz vásárlása, szennyvíztisztító fejlesztéshez, Városközpont rehabilitációhoz), valamint az Ivóvíz konténer működéséhez igényelhető, illetve az adósságkonszolidációval kapcsolatosan a pénzforgalomban megjelenő összegek kerültek elszámolásra. III. A közhatalmi bevételeken belül a jövedelemadók körébe tartozó termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóból az önkormányzatnak évek óta nincs számottevő bevétele, tekintettel arra, hogy az SZJA tv. 1. számú melléklet pontja alapján adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. A bérbeadók - kihasználva az adómentesség lehetőségét - szerződéseiket 5 vagy annál hosszabb időtartamra kötik, így mentesülnek az évi 16%-os adó befizetésének kötelezettsége alól. Az adónem éves bevétele azoktól az adózóktól származik, akiknek valamilyen oknál fogva nincs ilyen időtartamra szerződésük és így adófizetési kötelezettségük keletkezett. Ezen a jogcímen évben eft bevétel realizálódott. A helyi adóról szóló évi C. törvény 7.. e) pontja rögzíti azokat a kereteket, melyek az önkormányzat Képviselő - testületének mozgásterét behatárolják a helyi adó rendeletek megalkotása tekintetében. A jogszabály többek között az alábbiakat rögzíti: az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó fizetésére kötelezheti, a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével - határozhatja meg, az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, a helyi adókról szóló évi C. törvényben meghatározott mentességeken, kedvezményeken túl - vállalkozók, vállalkozások esetében - továbbiakat nem biztosíthat. Élve a törvény biztosította lehetőséggel Szentes Város Önkormányzata Képviselő - testülete március 01-től a helyi iparűzési adót, január 01-től a magánszemély kommunális

8 7 adóját, január 01-től az idegenforgalmi adót évtől pedig az építményadót vezette be. Az önkormányzati adók teljesítése határidőkhöz kötött. Az általános befizetési határidő március 15. és szeptember 15., míg helyi iparűzési adóban az adónem sajátosságaiból eredően - további két időpontban teljesíthették fizetési kötelezettségüket az adózók. Kisebb összegű befizetés jelentkezett május 31-ig a tárgyévet megelőző év elszámolásának adókülönbözetéből. Jelentősebb bevétel származott - a tervezéskor a legnagyobb bizonytalanságot jelentő - az adóévi feltöltési kötelezettség teljesítéséből december 20-i határidővel. A évre tervezett eft összegű helyi adókból (építményadó, magánszemélyek kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) az év végéig eft folyt be, ami összességében 101,48 %-os teljesítést, az előző évhez képest pedig több mint 100 millió Ft-al több bevételt jelent. Helyi adókból származó bevételek alakulása (adatok eft-ban) Megnevezés év év év év év év Építményadó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó összesen Helyi adó bevételek alakulása évek időszakában (eft) Ft Év A vagyoni típusú adók körébe tartozó építményadó működtetésének kereteit (úgy, mint az adó alapja, az alkalmazható legmagasabb adómérték, kedvezmények, mentességek,) a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) határozza meg. A Htv. által megengedett, valorizált, alkalmazható legmagasabb adómérték évre 1.821,2 Ft /m 2. Az építményadó január 01. napjától került bevezetésre Szentes város illetékességi területén. Az adó tárgya minden, a vállalkozás célját szolgáló épület, épületrész. Adómérték szempontjából év óta a település két zónára osztott. Az I. zónába tartozik az ipari park Északi-zónájának keleti része, a Keleti-zóna keleti része, a Déli-zóna keleti és déli része, továbbá az elkerülő út nyugati oldalán elhelyezkedő területek, a II. zónába tartozik a település minden egyéb más része évben az adó mértéke, a Képviselő-testület 36/2012.(XI.30.) számú önkormányzati rendelete alapján az I. zónában az adótárgy minden megkezdett m 2 -e után 20,-Ft (ami a törvényben megengedett mérték 1,1 %-a), a II. zónában 600,-Ft (ami a

9 8 törvényben megengedett mérték 32,95 %-a) azzal a kitétellel, hogy az adótárgy alapterületéből az első 30 m 2 után a fizetendő adó 0,-Ft. Építményadó kivetés teljes összege december 31-i állapot szerint Zóna Adótárgyak száma (db) Adóalap (m2) Adómérték (Ft/m2) Kivetett (eft) I. zóna II. zóna Összesen Az adótárgyak első 30 m 2 -e esetében alkalmazandó 0,-Ft-os adómérték m 2 -t von el az adóztatható alapterületből, ami 15,7 millió forinttal csökkenti az ezen könnyítés nélkül beszedhető éves adóbevétel összegét. Az építményadó alanyai közül 17 adózóval szemben zajlik felszámolási eljárás. A terhükön fennálló 25 ingatlan építményadó hátraléka, illetve az éves kivetés összege a felszámolási eljárás keretében bejelentésre került, azonban az adó megtérülésére az eljárás végén nem sok esély van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a felszámolási eljárások túlnyomó többségükben egyszerűsített formában záródtak le, ami azt jelenti, hogy a társaság vagyona nem nyújtott fedezetet a hitelezők igényeinek kielégítésére, sőt még a felszámolás költségeire sem. A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok évi építményadó kivetése eft volt, mellyel - mint bevétellel - már a tervezés időszakában sem számolt a költségvetés. Építményadó kivetés összege tisztítva a felszámolási eljárással érintett ingatlanok után fizetendő adóval december 31-i állapot szerint Megnevezés Adótárgyak Adóalap Adómérték Kivetett száma (db) (m2) (Ft/m2) (eft) Összes adótárgy Felszámolás alatt Bevételt termelő adótárgy A évi költségvetés bevételi tervszámainak kialakításakor - az adónem sajátosságait figyelembe véve - a 100%-os teljesítéshez viszonyítva 6%-os bevétel kiesés volt prognosztizálható, melynek alapján eft tervezett bevétel került a költségvetésben jóváhagyásra. Építményadó bevétel alakulása adatok eft-ban Megnevezés év év év év év év Előirányzat Teljesítés Telj. %-a 98,66 105,28 103,64 112,95 96,25% 102,37 Az adóév során a bevételek a tervezettnél kedvezőbben alakultak, mivel néhány új adótárgy is bekerült az adótárgyak körébe így a évi befizetésekből eft többlet bevétel realizálódott. A magánszemélyek kommunális adójában az adó tárgya a magánszemély tulajdonában álló lakás, lakóház, telek, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga. A helyi adókról szóló évi C. törvény által az adónemre meghatározott és az

10 9 önkormányzatok által évben alkalmazható legmagasabb adó mérték adótárgyanként ,8 Ft volt. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2013. (XII.06.) számú önkormányzati rendelete 1. (1) bekezdése az adó mértékét január 1. napjától belterületen 6.000,-Ft-ban - a törvényi érték 21,32%-ában -, egyéb belterületen 4.500,-Ft-ban ami a törvényben megengedett 15,99%-a - külterületen 3.500,-Ft-ban - a törvény szerint lehetséges érték 12,44 %-a - határozta meg adótárgyanként. Ezen időponttól kezdődően a helyi rendeletben megjelent az egyéb belterület fogalma, ami a központi belterülettel földrajzilag össze nem függő, nem külterületi helyrajzi számon nyilvántartott területet jelenti ahol a beépítettség, a telkek kialakítása a belterületre érvényes szabályok szerint történik. Területileg Kajánújfalu, Magyartés és Lapistó belterületi részeit foglalja magába év lezárása után belterületen db, külterületen 1475 db, egyéb belterületen 190 db adótárgy található, a kedvezményekkel korrigált évi kivetés eft volt. Magánszemély kommunális adója adótárgyainak összetétele és kivetése i állapot szerint Elhelyezkedés Adótárgy (db) Alapadó (Ft) Mentesség, kedvezmény Évi adó (Ft) (Ft) Belterület Külterület Egyéb belterület Összesen Az adónemben több jogcímen vehető igénybe adómentesség, egyrészt az adóalany, másrészt az ingatlan jellemzői alapján. Személyi mentesség jár a 70. életévét betöltött adóalanyok esetében 1 db ingatlanra, amennyiben az érintettnek abban tulajdon, vagy vagyoni értékű joga van és az ingatlan az állandó bejelentett lakcíme is. Mentes továbbá a 100%-os munkaképesség csökkenésű adóalany, illetve legfeljebb 5 éves mentességet vehet igénybe a kommunális beruházást megvalósító adóalany. Tárgyi mentes a külterületi közművesítetlen építmény, amennyiben az lakás céljára szolgál, illetve a szükséglakás, továbbá az a lakás, amely nem éri el az állandóra bejelentett ott tartózkodó személyek szerint számított lakásigény mértékének alsó határát. A mentességek összességében közel 18 millió Ft bevétel kiesést jelentettek a évi költségvetésben. Jogcím Mentességek kedvezmények alakulása magánszemély kommunális adójában december 31-i lezárt állapot szerint Egyéb Belterület Külterület db db db belterület db Ft Ft Ft Összesen Ft 70 éves Csatorna Egyéb Összesen A évi tervezés kiindulási alapja a december 31-én nyilvántartott adótárgyak állománya, az utánuk fizetendő alapadó volt, mely korrigálásra került az önkormányzati rendelet szerinti mentességek, kedvezmények évben elszámolható összegével, illetve az

11 10 átlagos megtérüléssel, így a bevételi előirányzat összege eft-ban került a tervben meghatározásra. Az évközi változások és a behajtási tevékenység eredményeként az éves teljesített bevétel 4,46 %-kal meghaladta a tervezettet. Az értékesítési és forgalmi adók körébe tartozó helyi iparűzési adó március 01. napjától került bevezetésre Szentes város közigazgatási területén. Az adó mértékét a többször módosított 3/1993. (II.19) Kt. rendelet január 01-től 2 %-ban határozta meg. Mentes az adófizetési kötelezettség alól az az adóalany aki/amely a település illetékességi területén székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik és a vállalkozói szintű nettó árbevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az adó mértéke megegyezik a törvényben felső határként rögzített 2 %-kal. Azok a vállalkozások, amelyek árbevétele az adóévben vállalkozási szinten nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot továbbra is mentességet élveznek évtől viszont az ideiglenes tevékenységet végző vállalkozásokat is - egyezően az állandó jellegű tevékenységet végzőkkel - adófizetési kötelezettség terhel. Adózás szempontjából ideiglenes a tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de nem éri el a 180-at. Ideiglenes működés esetén az adó napi általányban fizetendő, mértéke 5.000,- Ft/nap. A helyi iparűzési adó bevétel alakulása adatok eft-ban Megnevezés év év év év év év Előirányzat Teljesítés Telj. %-a 97,34 101,84 116,64% 94,94% 98,32% 101,16% Változás (előző év =100%) - 100,82% 118,35% 96,76% 103,565% 109,28% A évi helyi iparűzési adóbevétel tervezése a legutolsó rendelkezésre álló adóbevallások I. félévére bevallott előleg adataira, a második félévre számított előlegből a feltöltés előző 16 év átlagára, a évi várható adókülönbözet elszámolásra, illetve Magyarország évi központi költségvetésében meghatározott makrogazdasági mutatókra alapozva történt. A évben befolyt összeg eft-al meghaladja a tervezettet, ami nagyobb részben a tervezéskor kiszámíthatatlan adófeltöltés tényleges teljesítésének, másrészt a gazdasági növekedés tényleges mértékének (3,6%) a következménye, ami 2 %-kal haladja meg a tervezéskori központi költségvetésben prognosztizált értéket. A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. tv. 1. -a alapján a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjárműveket és pótkocsikat gépjárműadó terheli. A járművek a törvénynek megfelelően típusonként három adózási kategóriába sorolhatók teljesítmény alapján adózók, önsúly+raksúly 50%-a alapján adózók, és önsúly alapján adózók. A gépjárműadó alapja személyszállító gépjárművek esetén a teljesítmény és az életkor, tehergépjárművek esetén az önsúly és a raksúly ötven százalékának együttes összege. Az adóalap számításának módja adóévben sem változott. Az adó alanya - fő szabályként - az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján mint üzembentartó, annak hiányában mint tulajdonos szerepel.

12 11 Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény ban foglaltak szerint a települési önkormányzatot a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a illeti meg. Az adó mértéke személyszállító gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) esetén a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,-Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,-Ft/kilowatt, a gyártási évet követő naptári évben 230,-Ft/kilowatt, gyártási évet követő naptári évben 185,-Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,-Ft/kilowatt. Tehergépjárművek esetén az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1.380,-Ft/100 kg, légrugós vagy azzal egyenértékű rugózású, útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek esetén 850,-Ft/100 kg a fizetendő adó mértéke. Az adótárgyak összetétele - kor, évjárat, teljesítmény - folyamatosan változik, ami kismértékben, de hatással van a befizetett adó összegére is. A gépjármű állomány megoszlása adózási mód szerint i állapot Adózási mód db Kivetett adó (Ft) Teljesítmény Önsúly+ raksúly 50% Önsúly+ raksúly 50% (légrugós) Önsúly Önsúly (légrugós) Összesen A járművek állománya év közben változik, mivel járműveket vonnak ki és helyeznek forgalomba tulajdonosaik. Ez a folyamatos mozgás teszi kissé bizonytalanná a pontos tervezést évben 802 db jármű ideiglenes kivonását és 859 db évközi forgalomba helyezését kezdeményezték A évi gépjárműadó kivetés megoszlása járműnemenként i állapot szerint Összes Fajta db kivetett (Ft) Személygépkocsi Tehergépkocsi Autóbusz Vontató Motorkerékpár Pótkocsi Utánfutó Lakókocsi Összesen A forgalomban lévő járműállomány év végéhez viszonyítva év végére 1178 darabbal szaporodott. A járművek életkora széles időintervallumban mozog. A legrégebbi

13 12 járművet évben gyártották, több mint 60 éve van forgalomban. Hat éves, vagy annál fiatalabb jármű 795 db, 7 és 15 év közötti 5981 db, 16 vagy annál öregebb jármű 5118 db évben olyan adómérték változás - ami az adóbevétel összegét jelentős mértékben befolyásolhatta volna - nem volt, azonban a behajtási cselekmények eredményeként az előző évhez képest sikerült a hátralék összegét közel három millió forinttal csökkenteni, ami érezteti hatását az éves bevétel összegében is Az egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók között tervezett idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a helyi adókról szóló módosított évi C. törvény 30. -a alapján azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó beszedésére a szálláshely üzemeltetője kötelezett, aki a beszedett adót minden hónap 15. napjáig köteles az önkormányzat idegenforgalmi adó beszedési számlájára befizetni és a havi vendégforgalomról a bevallást benyújtani. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete az idegenforgalmi adóról szóló módosított 34/1997.(XI.28) KT számú rendeletével az adó mértékét január 01-től személyenként és vendégéjszakánként 300,-Ft-ban határozta meg, ami a törvényben meghatározott adómaximum (496,6 Ft/fő/éj) 60,4%-a. Vendégéjszakák alakulása idegenforgalmi adóban Megnevezés év év év év Adómérték 300Ft/fő/éj 300Ft/fő/éj 300Ft/fő/éj 300Ft/fő/éj Vendégéjszakák száma Mentes vendégéjszakák száma Adóköteles vendégéjszakák száma évben mind a vendégek, mind az általuk eltöltött éjszakák száma az előző évi alacsony mutatókhoz viszonyítva kedvezőbben alakult. A vendégek túlnyomó része a nyári időszakban érkezett a városba és töltött el átlagosan 2-3 vendégéjszakát a település szálláshelyein. A évi vendég adatok alakulása havi bontásban év vendégek száma (fő) éjszakák száma (db) átlagos tartózkodás (éj) Január ,12 Február ,88 Március ,82 Április ,51 Május ,58 Június ,46 Július ,48 Augusztus ,24 Szeptember ,23 Október ,35 November ,26 December ,75 Összesen ,05

14 Január Március Május Július Szeptember November Az adónemben a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény több mentességi jogcímet határoz meg, míg az önkormányzat helyi rendelete ezen felül egy vendégkörre - a 70 éven felüliek számára is - biztosít adómentességet évben bevallott vendégéjszakák megoszlása mentességi jogcímek szerint Mentességi jogcímek db Idegenforgalmi adó Arány (%) (Ft) Összes vendégéjszaka % 18 év alattiak által eltöltött ,76% 70 éven felüliek által eltöltött éjszakák ,90% Gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott ,02% személy Közép- és felsőfokú oktatási intézménynél fennálló tanulói, hallgatói jogviszonyban álló, ,02% szakképzésben résztvevő Szolgálati kötelezettséget teljesítő által eltöltött vendégéjszakák ,56% Hatósági, bírósági intézkedés folytán tartózkodó által eltöltött vendégéjszakák,00% A településen székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó vagy munkavállalója ,49% munkavégzése miatt eltöltött vendégéjszakák Ideiglenes HIPA tevékenység ,32% A településen üdülőtulajdonnal, bérlettel rendelkező magánszemély, továbbá lakásszövetkezeti tag, illetve ezek hozzátartozója által eltöltött vendégéjszakák 0 0,00% A településen lakóhellyel tartózkodási hellyel rendelkező által eltöltött vendégéjszakák ,94% Mentes vendégéjszakák száma ,00% Adóköteles vendégéjszakák száma ,00% Az igénybe vett mentességek számba vétele után maradó adóköteles vendégéjszakák száma db, a beszedhető adó eft volt. Ezzel szemben az adóévben eft adóbevétel

15 14 érkezett, ami a év decemberében eltöltött vendégéjszakák adójának év januárjában történő megfizetéséből adódott. A talajterhelési díj július 01. napjától működő bevételi forrása az önkormányzatoknak. A díjfizetés alapját, módját, rendszerét a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény szabályozza. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. Az egységdíj a törvény 12.. (3) bekezdése alapján 1.200,-Ft/m 3. Szentes város a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet melléklete alapján Érzékeny besorolású, így 1,5-es szorzót kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a köbméterenként fizetendő díj összege 1.800,-Ft. Talajterhelési díj kivetés alakulása a évben bevallott fogyasztás alapján Éves fogyasztás (m3) Elszivárgott víz, igazolás alapján (m3) -101 Locsolási kedvezmény 10% (m3) Elszállíttatott szennyvíz számla szerint (m3) 0 Talajterhelési díj alapja (m3) Számított talajterhelési díj (Ft) Önkormányzati kedvezmény Fizetendő talajterhelési díj (Ft) A törvény 21/A.. (2) bekezdése alapján talajterhelési díjjal kapcsolatos díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat rendeletben állapíthatta meg. A Képviselőtestület élve e joggal bővítette azon díjfizetők körét, akik bevallásuk benyújtásakor a szükséges igazolások megléte esetén igénybe vehetik a fizetési kötelezettség alóli mentességet. A kedvezmények, mentességek ellenére jelentős a fizetésre kötelezettek száma. Sajnálatos módon pont egy olyan réteg maradt továbbra is díjfizetésre kötelezett, amely korlátozott anyagi lehetősége vagy szociális körülményei miatt nem tudta a rákötést korábban sem megvalósítani, még úgy sem, hogy a munkálatok fizikai részét önmaga végzi el és csak az anyag megvásárlása és a tervezés jelentene számára költséget. Számukra célszerű lenne valamilyen önkormányzati támogatási rendszert kialakítani annak érdekében, hogy a kívánt cél, a rákötés megvalósítható legyen. Mentesülnek mind a bevallás, mind a befizetési kötelezettség alól az éves szinten 5 m 3 fogyasztást meg nem haladók. Adómentesek a 60 m 3 éves fogyasztást el nem érők, amennyiben 70. életévüket betöltötték. Ugyancsak mentességet vehetnek igénybe azok a fogyasztók, ahol az éves fogyasztás nem haladja meg a 60 m 3 -t és az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. Azon adóalanyok, akik a mentesség egyik kategóriájába sem fértek bele, fizetési kötelezettségük teljesítésére nagy számban kértek részletfizetési kedvezményt és próbálják fizetési könnyítéssel, szinte erőn felül teljesíteni a kötelezettségüket. Az egyéb közhatalmi bevételek tervszáma a vonatkozó jogszabályokat, az előző évi tapasztalati adatokat figyelembe véve került meghatározásra. A teljesítés összességében 80,95

16 15 %-os, a lemaradás az igazgatási szolgáltatási díjak, illetve az egyéb bírságok tételen tapasztalható. IV. Működési bevételek jogcímen tervezett bevételek között a lakbérekből, valamint az egyéb bérleti díjakból (nem lakás céljára hasznosított ingatlanok bérbeadása) a Szentes Városi Szolgáltató Kft. által a beszámolási időszak végéig beszedett összeg került elszámolásra. Az egyéb bérleti díjak rovat a szerződések szerint kiszámlázott - 1/c. számú mellékletében részletezett - bérlemények után fizetett bérleti díjak összegét tartalmazza. Az ellátási díjak tervezett előirányzata 94,52 %-ra teljesült, ami magába foglalja az intézmények által az alaptevékenység keretében az ellátottak részére nyújtott szolgáltatások eladásából származó bevételeket (bölcsődei, szociális intézeti ellátás, szociális és ellátotti étkeztetés, ápolás, gondozás díja). A kiszámlázott általános forgalmi adó (továbbiakban ÁFA) jogcímen befolyt összeg a szolgáltatások nyújtása során kiszámlázott ÁFA (tervezett bevételekkel összhangban) összegét tartalmazza. Az adóhatóságtól visszaigényelhető ÁFA alacsony teljesítésének elsődleges oka a beruházások évre történő áthúzódásával magyarázható. Kamat jogcímen a számlapénzek, illetve az időlegesen szabad likvid források betétben történő elhelyezésével összefüggésben realizált összeg került elszámolásra. Az egyéb működési bevételek előirányzat teljesítése 112,79 %-os, ami a bérleti díjakból, a közvetített szolgáltatások ellenértékéből, a rendezvényekhez kapcsolódó bevételekből, az üdülési díjak összegéből származott. V. Felhalmozási bevételeken belül az ingatlanok értékesítése jogcím teljesített adata az Ipari Parkban értékesített ingatlanok értékét tartalmazza. VI. Működési célú átvett pénzeszközök bevételi csoportba tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése tételen került elszámolásra az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök (munkáltatói, szociális kölcsön) évi törlesztő részlete. Egyéb működési célra átvett pénzeszközök között tervezett összegből eft realizálódott a városi rendezvényeket (Térfesztivál, Karnevál) támogató LEADER pályázat eredményeként. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök között a támogatási célú kölcsönök visszatérülése tétel tartalmazza az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök évi szerződések alapján fizetett összeget (panel program keretében nyújtott kölcsönök, lakáshoz jutás támogatása, vállalkozások gazdaságfejlesztő támogatása). Az egyéb felhalmozási célra átvett pénzeszközök között a nyertes pályázatokhoz kapcsolódóan (Városközpont rehabilitáció, a Hajléktalan Segítő Központ átalakítása, Szennyvíztisztító telep fejlesztése, RENERGY pályázat, illetve a évről áthúzódó HURO-WIFI, HURO-HELP) kiutalt támogatás, illetve az adósságkonszolidáció miatt elszámolt összeg került a beszámolóban figyelembe vételre. VIII. Finanszírozási bevételek a jóváhagyott évi pénzmaradvány igénybe vételét, illetve a évben lejáró MFB hitelkeret terhére a városközpont rekonstrukciója beruházás befejezéséhez igénybe vett hitel összegét tartalmazza. A költségvetésben tervezett felhalmozási feladatok nagy részének megvalósításához az önkormányzat saját forrással nem rendelkezett, ezért a költségvetés 4., illetve 4/a számú mellékletében felsorolt feladatok végrehajtása hitel igénybe vételével került jóváhagyásra.

17 16 Hitel felvételre a beszámolási időszak végéig csak a városközpont rekonstrukciója befejezéséhez került sor. A folyamatban lévő pályázattal támogatott beruházások önerő szükségletét, illetve az új induló fejlesztések (pályázattal támogatott és nem támogatott) költségeinek finanszírozását a pénzmaradványból, illetve a működés szabad forrásaiból biztosította az Önkormányzat. Korrekciós tételként a beszámolóban az intézményfinanszírozás összege került kimutatásra. A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK INDOKOLÁSA Önkormányzati szintű kiadások alakulása Az önkormányzat összes kiadásai összegszerűségét tekintve az évek viszonylatában változó képet mutatnak, ami elsősorban a feladat átrendeződésekkel, a fejlesztések változó mértékével, az intézményi működés folyamatos racionalizálásával, a szervezeti intézkedések végrehajtásával, a jogszabályok és az ellátottak létszámának, a szakmai tevékenység támogatásának változásával hozható összefüggésbe. A feladatellátás folyamatosságát, az intézményhálózat zavarmentes működését biztosító pénzügyi feltételek szigorodtak, a tartalékok kimerültek, ezért minden területen elvárás volt a racionalitás, a hatékonyság elveinek következetes betartása, melynek érvényre jutását a kiadási előirányzatok teljesítése és az év végi maradvány összege igazolja. A évi gazdálkodás eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a korábbiaknál szűkösebb keretek ellenére a tervezett feladatok megvalósításához a források rendelkezésre álljanak, finanszírozási problémák a gazdálkodás biztonságát ne veszélyeztessék. A bevételek és a kiadások megfelelő ütemezésével, következetes odafigyeléssel, szigorú kontroll melletti kötelezettségvállalásokkal sikerült elérni, hogy az engedélyezett folyószámlahitel keret terhére csak rövid időre kellett hitelt igénybe venni. A nehézségek ellenére a költségvetésben megfogalmazott célok többségükben megvalósultak, a gazdálkodási elvek szem előtt tartásával az intézmények feladatellátása zavartalan, az önkormányzat működőképessége és fizetőképessége biztosított volt. Az önkormányzat összes kiadásainak alakulása (korrekciós tételek nélkül) adatok ezer Ft-ban évi évi évi Megnevezés mód. előir. teljesítés telj. %-a mód. előir. teljesítés telj. %-a mód. előir. teljesítés telj. %-a - személyi juttatások , , ,47 - munkaadót terhelő jár , , ,09 - dologi kiadások , , ,45 - közüzemi , , ,04 - speciális célú tám , , ,15 - egyéb működési célú kiadások , , ,95 - egyéb felhalmozási célú kiadások , , ,23 - tartalék ,00 - hiteltörlesztés , , ,23 Összesen: , , ,29

18 17 A évi adatokhoz viszonyítva a beszámolási időszak adatai a fenntartóváltás, illetve a hivatalt érintő létszámcsökkentés, továbbá a gazdálkodási forma változás (Városellátó Intézmény) miatt a működési költségvetést jellemző kiemelt kiadási előirányzatok, és ezzel összefüggésben a teljesítési adatok is lényegesen csökkentek. Az előző évek előirányzat felhasználását tekintve a fejlesztésekhez kapcsolódó tételek esetében tapasztalható nagy szóródás, ami a beruházások számának, a műszaki teljesítés változásának következménye. Az összes kiadásokon belül a kiemelt kiadási előirányzatok arányának változása (korrekciós tételek nélkül) adatok eft-ban év év év Megnevezés teljesítés % teljesítés % teljesítés % - személyi juttatások , , ,35 - munkaadót terhelő jár , , ,99 - dologi kiadások , , ,86 - közüzemi , , ,65 - speciális célú támogatások , , ,78 - egyéb működési célú kiadások , , ,06 - egyéb felhalmozási célú kiadások , , ,45 - hiteltörlesztés , , ,50 Összesen: , , , személyi juttatások - munkaadót terhelő jár. - dologi kiadások - közüzemi - speciális célú támogatások - egyéb működési célú kiadások - egyéb felhalmozási célú kiadások - hiteltörlesztés év év év A feladatátrendeződés hatása az egyes tételek arányának változásában is érzékelhető, ugyan úgy, mint a feladatellátásra fordítható és felhasznált előirányzatok tekintetében is. A személyi juttatásokra fordított összeg közel fél milliárd forinttal volt kevesebb évben, mint évben. A évi adatokat figyelembe véve a beszámolási időszakban eft-al több került személyi juttatásokra kifizetésre, ami a választások, továbbá a megnövekedett közmunkás foglalkoztatás következménye. Az óvodapedagógusok kivételével a közszférában béremelés végrehajtására nem került sor. Az átlagbérek alakulását a II. számú kimutatás szemlélteti, mely adatok értékelésénél figyelembe kell venni azokat a változásokat, melyek az átlagbérekre hatást gyakorolnak (bérkompenzáció, szociális ágazati pótlék

19 18 bevezetése, létszámváltozás stb.). A járulékokra tervezett előirányzat a személyi juttatásokkal összhangban teljesült. A dologi kiadásokra fordított összeg lényegesen kevesebb, mint az előző években volt, a költségvetésen belüli arány is közel a felére csökkent. A speciális célú támogatások között a különféle szociális juttatások kifizetései kerültek elszámolásra, mely összeg előző évhez viszonyított csökkenése a feladatátrendeződés (Járási Hivatalhoz átkerült hatáskörök) következménye. A számadatok alapján összességében megállapítható, hogy a szűkös keretek ellenére a feladatellátás alapfeltételeit a költségvetés biztosította, szigorúan takarékos gazdálkodás mellett az ellátási kötelezettség teljesítése a beszámolási időszakban folyamatos volt. Egész évben elvárás volt a bevételek beszedésével kapcsolatos hatékony munka, a kötelező feladatok ellátásához szükséges kiadási előirányzatok takarékos felhasználása. A költségvetési előirányzatok gazdálkodónkénti teljesítésének indokolása, a feladatellátás értékelése A jóváhagyott költségvetés a szakmai feladatok, az Önkormányzat kötelező és felvállalt feladatainak teljesítését szolgálta. A rendelkezésre álló források felhasználásával a beszámolási időszakban az alábbiakban részletezett feladatok végrehajtására nyílt lehetőség. Városüzemeltetés A Szentes Városellátó Nonprofit Kft. legfontosabb tevékenysége évben is a városüzemeltetési feladatok ellátása volt. Az út-híd és járda fenntartási és üzemeltetési, a zöldterület fenntartási, valamint a temető üzemeltetési feladatokat szolgáltatási szerződés alapján, a köztisztasági, belvízrendezési, a területfelelősi, az állategészségügyi és a tiszai partfürdő üzemeltetési feladatainak ellátását az önkormányzat által nyújtott működési támogatás felhasználásával biztosította a társaság. Mind a kétféle pénzügyi keret az önkormányzat évi költségvetésében és a Nonprofit Kft évi üzleti tervében meghatározott és jóváhagyott munkák elvégzésére került felhasználásra az alábbiak szerint. Önkormányzattól származó évi bevételek alakulása adatok e Ft-ban Megnevezés évi terv évi tény Parkfenntartás Út-híd járda fenntart Temető fenntartás éven felüliek szemétdíja Összesen

20 19 Önkormányzat által nyújtott működési támogatás felhasználása adatok eft-ban Megnevezés évi módosított évi tény terv Köztisztasági feladatok Belvízrendezési feladatok Belvíz-központi irányítás bér Terület felelős feladatok Tisza üzemeltetés Gyepmesteri telep üzemeltetés Hungerit-Sopron sor közötti út szélesítés Költségvetési.egyensúly megteremt.közr.elism Veszteség fedezetére Összesen: A gazdálkodás nehézségeit évben is a hulladékgazdálkodási tevékenység okozta. A fizetendő lerakási járulék - melynek összege negyedévenként 12 millió forint - likviditási problémákat jelentett, azonban ezeket az önkormányzat segítségével sikerült rendezni. Út -,híd-és járda fenntartás és üzemeltetés Az Önkormányzat kezelésében lévő közutak kátyúzása a biztonságos balesetmentes közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében az éves fenntartási keret terhére a korábbi gyakorlatnak megfelelően folyamatos volt. A kátyúzási munkák AC-11 minőségű meleg aszfaltkeverék felhasználásával kerültek elvégzésre. A beszámolási időszakban az elvégzett 3730 m 2 kátyúzás 149,2 m 3 (358 tonna) aszfalt mennyiség előírt technológia szerinti bedolgozását igényelte. A MA-KA Kft. bekötőútjának és a Schweidel utca Szegvári út felőli szakaszának, továbbá a Kistiszaszigeti út üzemeltetése és fenntartása, a balesetmentes közlekedés biztosítása érdekében az üzemeltető állandó jelenlétét igényli a jelentős anyagi ráfordítások mellett. A balesetmentes közlekedés fenntartása, és folyamatos biztosítása érdekében (lakossági bejelentésekre, illetve képviselői kérésekre) összességében 3370 m 2 járdafelület újult meg a fenntartási keret terhére a város több pontján beleértve a peremterületeket is, pld Nagyhegyszéli út, Hétvezér utca, Dr. Mátéffy F. utca, Dr. Berényi Imre utca, Báthory utca, Klára utca, Nyár utca, Rózsa Gábor tér, Vörösmarty utcai Orvosi rendelő stb. Fejlesztési forrásból a városközpont tágabb környezetében (6 helyen bruttó 9,6 millió Ft értékben) térburkolatos járdaépítések történtek. A fenti felújítások keretében megújult a Szentháromság tér, a Szent Anna Templom környezete a Bíróság épületétől a Szent Anna utcáig, továbbá az Ady Endre utca a Munkácsy- Arany János utca közötti szakaszon. A járdafelújítás érintette a Sportcsarnok melletti járda szakaszokat a Bocskai és a Jövendő utca felől, továbbá a Francia pékség előtti járdaszakaszt a József Attila utcán, és az autóbusz